Pesti Hírlap, 1885. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1885-04-22 / 110. szám

_ _______________________ működésére is. Szükség leendett teljes társadalmi békére, az osztályok és felekezetek teljes egyet­értésére, benső barátságára. Mint régi bajtár­saknak, a közös nemzeti munkában, közös dia­dalban részes szövetségeseknek kellett volna a magyar társadalom osztályainak nagy céljainkra törekedniök. Csak az egyetértésben rejlik ál­dás , csak a kölcsönös támogatásban van a si­ker záloga. És most társadalmi békénk szét van dúlva, az osztályok ellenség gyanánt sorakoz­nak egymás ellen. Feketén növekszik a gyűlö­let maszlaga. Fenyegetőn gyülekeznek a jövő láthatárán a fellegek. Lehet, hogy elvonulnak. Mindenkinek, aki a hazát szereti, óhajtania kell ezt. Mert ha a vihar kitör, a jégverés tönkre­teheti nem csak az osztályok, hanem a nemzet vetéseit is. Mikor az osztályok és felekezetek villonganak, bármelyik győz, vesztes minden­esetre a nemzet. De a tények logikájában rettenetes követ­kezetesség rejlik. Az olygarchia nem gondolta meg, hogy provokálja ezt a logikát, s hogy mi­dőn túlzásával, a pillanatnyi helyzet kizsákmá­nyolása által saját érdekeit tette kockára a jö­vőben, egyszersmind veszélyekbe lökte a nemzeti érdekeket. Megdöbbentő egymásutánban teljesül min­den jóslatunk. Évek előtt megmondtuk, ami be­következett már most, s be fog következni évek múlva. Szomorú elégtétel. Örvendetes csalatko­­zás leendett, ha jóslataink mind megcáfoltatnak. De fájdalom, eddig a tények nekünk adnak iga­zat. Ne adja a magyarok istene, hogy igazunk legyen a jövőre nézve is. . Az 0187. szabadelvű párt mai értekezletén tárgyalta s úgy általánoságban mint részleteiben el­fogadta a Dobojtól Tuzlán át Siminbánig vezető va­sút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot, melyet Ra­­kovszky István előadó indokolt és melyre nézve Prileszky Tádé tett némely észrevételt. Végül Tisza Kálmán miniszterelnök adta elő azon válaszok tar­talmát, melyeket adni szándékozik Helfy Ignácnak a francia és németországi vámemelések, — Irányi Dánielnek a hadparancsnokok német nyelvű levele­zései — és Trulla Péternek Torda-Aranyosmegye egy községében megtartatni szándékolt mise állítóla­gos megakadályozása tárgyában tett interpellátiókra. A válaszok helyeslő tudomásul vétetvén az értekez­let véget ért. A függetlenségi és 48 as párt ma este tar­tott értekezletén tárgyalta a doboj-siminkani vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat. A párt elvileg sem fogadja el a­­javaslatot s ennek­ kijelentésével Tors Kálmán bízatott meg. Ezután felvétetett a Rába szabályozásáról szóló törvényjavaslat, melyre nézve Tors Kálmán határozati javaslatot nyújt be, melyet az érdekelt vidék képviselőivel közös érte­kezleten szerkesztettek. Hosszas tárgyalás után a javaslat elfogadtatott. A képviselőház Igazságügyi bizottsága ma délután Horváth Lajos elnöklete alatt tartott ülésén folytatatta a közjegyzői törvény módosítása és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes tár­gyalását. Az ülés megnyitása után felvétetvén a javas­lat 22. § a, elfogadtatott a Tisza Kálmán minisz­terelnök által előterjesztett javaslat, mely szerint örökösödési ügyekben a tárgyalásnak vezetése ál­talában közjegyzőkre bízandó. A kivételek elvileg megállapíttatván, a szakasz végleges szerkezete a kiküldendő szövegező bizottságra bízatott. A 25-dik §-nál elvileg kimondatott, hogy a tárgyalás rend­szerint a közjegyző székhelyén tartandó. A 24. §. a közjegyzői díjakról szól. Teleszky ezekre nézve a szerint, a­mint a tárgya­lás a közjegyzői székhelyen vagy a helyszínen tar­­totik díjszabályt hoz javaslatba. 100 frtig semmi díj nem jár. 100 frtól 200 frtig 2 frt vagy 3 frt 200 frtól 500 frtig 3 frt vagy 5 frt, 500 frtól 1000 frtig 6 frt vagy 8 frt, 1000 frtól 5000 frtig 8 frt vagy 12 frt, 5000 frtól 10000 frtig 12 frt vagy 18 frt, 10000 frtól 15000 frtig 16 frt vagy 24 frt, 15000 frtól 20000 frtig 20 frt vagy 30 frt. Mandel és Matuska ingyen munkát a közjegyzőktől nem kí­vánnának. Hozzászólnak még Literáty, Unger, mire a bizottság a szakasz feletti határozathozatalt a jövő ülésre halasztotta. Ezután felvétetett a javaslat 18. § ának füg­gőben hagyott g) pontja, mely szerint a közjegyzők­nek a magánokiratok készítése megengedtetik. Ber­­czelly miniszteri tanácsos a bizottság előbbi hatá­rozatának elejtését és a g) pont megtartását hozza javaslatba A bizottság azonban szavazás útján a g) pont egyszerű kihagyását határozta el­­beszélésével, míg az első emberpár megterem­tésével a teremtés be van fejezve és az angyalok a föld teremtményeivel együtt Halle­­luját zengenek a teremtőnek. E rész megalkotása a legkényesebb fel­adatot rótta a szerzőre, mert önkénytelenül összehasonlításokra indítja az embert Haydn „Teremtés“-ével. Mi nem akarunk az összeha­sonlítások terére lépni, de egy jellemző vonást mégis meg kell említenünk annak illusztráció­jára, hogyan oldotta meg Rubinstein az ő fel­adatát. Tudjuk, hogy Haydn oratóriumában a vi­lágosság isten szavára hirtelen hatalmas erővel tör elő. Rubinstein egy halkan felhangzó dur­­quartsext akkordból lassan és fokozatosan erős­­bödve fejleszti ki a világosságot. Nem lehet ta­gadni e felfogás eredetiségét és költőiségét, de a­ki valaha hallotta Haydn „Teremtés“-ét, lehe­tetlen, hogy mégis ne ennek adja e részben is az elsőséget. Kiemelendő még a második szakaszból az égboltozat és a csillagok megalkotását tárgyazó két kar, különösen pedig a növényzet terem­téséről szóló kar, mely egyik gyöngyét képezi a műnek, finom szerkezetével, eredeti rythmiká­­jával és az egész számon elömlő költői bájával. A közönség tegnap zajosan követelte ennek a számnak ismétlését. Az utolsó kar ebben a szakaszban fugával in­dul meg; ezt azonban a szerző nem viszi kö­vetkezetesen keresztül, hanem épen a „Halle­­lujá“-nál, — mely pedig legalkalmasabb lett volna a fugaszerű kidolgozásra, — modern ope­­raszerű effektusokba fullasztja. — A fővárosi ipariskolák újjá­szervezése tárgyában a földmivelési és közok­tatásügyi minisztérium s a főváros kiküldöttei teg­nap tartották az utolsó értekezletet a földmivelési minisztériumban. Az értekezleten Matlekovits állam­titkár elnökölt s részt vettek benne: Schnierer Gyula és Szalay Imre min. tanácsosok, Gerlóczy Károly, Alker Gusztáv, Vidéki János, Keleti Gusztáv, Hege­dűs Károly, Ráth Károly ipark. alelnök és Szász Róbert min. titkár, ki az albizottság jelentését­ől-A harmadik szakasz, mely az első emberpár bűnbeesését és a paradicsomból való kiűzetését tartalmazza, a leggyöngébb, és Bellovics karnagy úr igen jól tette, hogy ebből néhány értéktelen számot kihagyott. A közönség is ezt a részt fo­gadta leghidegebben, de azért végig kitartott, noha az előadás tíz óráig húzódott el. Az előadásról a legnagyobb elismeréssel kell szólnunk. Az énekkarokat talán még soha­sem hallottuk olyan szabatosan, olyan finom árnyalással énekelni, mint ez alkalommal. A szólisták is mind kitűnően oldották meg felada­tukat : első­sorban S­z­e­n­d­r­ő­i Lajos úr, ope­ránk széptehetségű tagja, a­ki a Sátán és Ádám nem épen hálás szólamait helyes művészi ér­zékkel interpretálta ; továbbá K­r­a­m­m­e­r Rita k. a., a­ki egy angyal és Rafael szólamait éne­kelte, üde, tiszta csengésű magas sopránjával, valamint Rothauser Teréz (Mihály arkan­gyal), G­i­e­r­g­i Margit (Gábor arkangyal) és S­e­y­­­e­r Leona (Éva) kisasszonyok, a­kik szintén jól megállták helyüket, — végre Blau Izidor úr, a­kiben az egylet egy igen kellemes hangú, értelmes tenoristát nyert. De az elismerésből az oroszlánrész Bel­lovics Imre karnagy urat illeti, a­ki fárad­hatatlan buzgalommal és szakértelemmel ké­szítette elő és vezényelte az előadást. Azt a megjegyzésünket azonban még sem hallgathat­juk el, hogy ugyanazzal a fáradsággal, melyet a derék egylet erre a műre fordított, sokkal hálásabb munkát is végezhetett volna. A. K. PESTI HÍRLAP 1886. április 22.. FŐVÁROSI ÜGYEK vasta föl, melyet a nagybizottság változatlanul elfo­­gadott. Eszerint a fővárosban az összes ipari oktatás összhangzatba hozatott. Az ipariskoláknál a felsőbb szakiskolákba, a középiskolába, a műipar­­iskolába s a műszaki iparmúzeum tanfolyamaira a belépés lehetővé van téve. A továbbképző felső­­iparrajziskolát végzett növendékek azonban a fel­vételnél előnyben részesülnek. Az értekezlet elha­tározta azt is, hogy a fővárosi iparrajziskola nyil­vános rajztermeiben ezentúl is nők s más műked­velők dolgozhassanak s egyszersmind megengedte, hogy a női keramikai és üvegfestészeti szakosztá­lyok továbbra is fennálljanak. — A belügyminiszter jóváhagyta a főváros azon határozatát, a­melylyel az Erzsébet­­téren idő­jelző tornyocska felállítását mondta ki. — A fővárosi k­i­á­ll­í­t­á­si b­i­z­o­tt­s­á­g a napokban tartott ülésén, tekintettel arra, hogy úgy a francia írók, mint a bécsi „Concordia“ ki­­rádulni szándékoznak a kiállítás alkalmával Buda­pestre, a saját kebeléből Királyi Pál elnöklete alatt vigalmi bizottságot választott. Ez alkalommal egy bécsi kiránduló társaság nevében bizonyos Wald­­stein urnak is tárgyalták a kérelmét, illetőleg aján­latát, hogy idejövő nagyobb bécsi társaság részére a főváros ünnepiességeket rendezzen. Hogy a fővá­ros munkáját megkönnyítse, Waldstein úr mindjárt programmot is állított össze, a­mely szerint lenne díszebéd, díszvacsora, díszelőadás az operában stb. s a város küldöttsége a bécsiek elé Győrig menne. A bizottság erre azt mondta, hogy magántársaság fogadására a város nem rendelkezik, annyi elfog­laltsága mellett, elég idővel. Hangsúlyozza azon­ban, hogy úgy Bécsből, mint a külföld egyéb váro­saiból minél nagyobb társaságokat ezer örömmel üdvözöl Budapest falai között. — A villamos világítás. A tanács múlt ülésén adta ki az engedélyt a városligetben a Stefánia­ úton 41 villamos ívlámpa felállítására, lám­pák mindegyike 800 gyertyalángnyi fényerejű lesz. Egyszersmind javaslatba hozza a tanács a közgyűlés előtt, hogy e villamos világítás költségei­ből 5000 filot vállaljon magára. — A l­é­g­s­z­e­s­z vi­l­á­g­í­t­á­s kiterjesz­tése. A tanács elrendelte a légszeszlámpák felál­lítását a Vili­­kér M­á­r­i­a-utcának a stáció és Sándor-utcák közti részében (5 egész- és 7 drb. féléjjeli lámpa); a R­ó­z­s­a utcának a király- és dob­utca közti részében (5 egész- és 5 féléjjeli lámpa); az I­za­b­el­l­a­ utcának az aradi­ utca és sugárút közti részében (1 egész- és 2 féléjjeli lámpa); a K­e­m­n­i­tze­r utcának az Izabella és Vörösmarty utca közti részében (2 egész- és 2 féléjjéli lámpa), a Vörösmarty-utcának a király és sugárút közti részében (4 egész és 4 féléjjeli lámpa), ugyanazon utcának a Király- és Dobutca közti ré­szében 4 egész és 4 féléjjeli lámpa), a Csen­­geri utcának a király- és dobutca közti részében (3 egész- és 4 féléjjeli lámpa), a Vili­­kér, Csö­kön a­y-utcában 3 egész- és 3 féléjjeli lámpa.) SZÍNHÁZ, ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZET * (Engesszer Mátyást), a nemzeti ze­nede érdemekben megőszült tanárát, a belvárosi plébánia templom karnagyát, ma délután helyezték örök nyugalomra. A díszes ravatalt, mely a boldo­­gultnak eskütéri lakásán volt fölállítva, a mai dél­előtt folyamán igen számosan látogatták meg, kife­jezést adva az általános részvétnek a vigasztalha­tatlan özvegy előtt. Az érckoporsó, melyben a halott mintegy álomra szenderedve, el nem változott voná­sokkal nyugodott, el volt borítva koszorúkkal. A ravatalra a nemzeti zenede igazgatósága, a zenede tantestülete, az orsz. daláregyesület, a magyar zene­művészek orsz. segélyegylete, a pécsi dalárda, Bignio Lajos és az elhunytnak számos tisz­telője és családtagjai helyeztek koszorúkat. A temetésre impozáns gyászoló közönség gyűlt össze. Ott voltak első­sorban Haynald bíbornok, Ka­­mermayer Károly polgármester, Bogisich Mihály bu­davári és Dégen Titusz erzsébetvárosi plébánosok, Schwentner apát és még több egyházi celebritás, Barta Ede, a zenede igazgatója, Huber, Piechinger, Vetter stb. zenedei tanárok, Végh János a zene­akadémia igazgatóságának tagja, Gobbi, Kessler stb. zeneakadémiai tanárok, Bignio Lajos, Sipos Antal, ifj. Hubay Károly és minden fővárosi templom ré­­gens diok­ja. A gyászszertartást Márkus Gyula esztergomi kanonok és a budapesti közp. papnö­velde igazgatója végezte Romeiser belvárosi káp­lán és több szemináriumi növendék segédletével. Fél hatkor a koporsót a halottas kocsiba emelték, mire megindult a gyászmenet. A ferencrendiek a templománál koporsót újra beszentelték. * (A várszínházban) holnap a „Sze­gény ifjú története“ kerül színre, mely alkalommal

Next