Pesti Hírlap, 1885. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1885-04-22 / 110. szám
_ _______________________ működésére is. Szükség leendett teljes társadalmi békére, az osztályok és felekezetek teljes egyetértésére, benső barátságára. Mint régi bajtársaknak, a közös nemzeti munkában, közös diadalban részes szövetségeseknek kellett volna a magyar társadalom osztályainak nagy céljainkra törekedniök. Csak az egyetértésben rejlik áldás , csak a kölcsönös támogatásban van a siker záloga. És most társadalmi békénk szét van dúlva, az osztályok ellenség gyanánt sorakoznak egymás ellen. Feketén növekszik a gyűlölet maszlaga. Fenyegetőn gyülekeznek a jövő láthatárán a fellegek. Lehet, hogy elvonulnak. Mindenkinek, aki a hazát szereti, óhajtania kell ezt. Mert ha a vihar kitör, a jégverés tönkreteheti nem csak az osztályok, hanem a nemzet vetéseit is. Mikor az osztályok és felekezetek villonganak, bármelyik győz, vesztes mindenesetre a nemzet. De a tények logikájában rettenetes következetesség rejlik. Az olygarchia nem gondolta meg, hogy provokálja ezt a logikát, s hogy midőn túlzásával, a pillanatnyi helyzet kizsákmányolása által saját érdekeit tette kockára a jövőben, egyszersmind veszélyekbe lökte a nemzeti érdekeket. Megdöbbentő egymásutánban teljesül minden jóslatunk. Évek előtt megmondtuk, ami bekövetkezett már most, s be fog következni évek múlva. Szomorú elégtétel. Örvendetes csalatkozás leendett, ha jóslataink mind megcáfoltatnak. De fájdalom, eddig a tények nekünk adnak igazat. Ne adja a magyarok istene, hogy igazunk legyen a jövőre nézve is. . Az 0187. szabadelvű párt mai értekezletén tárgyalta s úgy általánoságban mint részleteiben elfogadta a Dobojtól Tuzlán át Siminbánig vezető vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot, melyet Rakovszky István előadó indokolt és melyre nézve Prileszky Tádé tett némely észrevételt. Végül Tisza Kálmán miniszterelnök adta elő azon válaszok tartalmát, melyeket adni szándékozik Helfy Ignácnak a francia és németországi vámemelések, — Irányi Dánielnek a hadparancsnokok német nyelvű levelezései — és Trulla Péternek Torda-Aranyosmegye egy községében megtartatni szándékolt mise állítólagos megakadályozása tárgyában tett interpellátiókra. A válaszok helyeslő tudomásul vétetvén az értekezlet véget ért. A függetlenségi és 48 as párt ma este tartott értekezletén tárgyalta a doboj-siminkani vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat. A párt elvileg sem fogadja el ajavaslatot s ennek kijelentésével Tors Kálmán bízatott meg. Ezután felvétetett a Rába szabályozásáról szóló törvényjavaslat, melyre nézve Tors Kálmán határozati javaslatot nyújt be, melyet az érdekelt vidék képviselőivel közös értekezleten szerkesztettek. Hosszas tárgyalás után a javaslat elfogadtatott. A képviselőház Igazságügyi bizottsága ma délután Horváth Lajos elnöklete alatt tartott ülésén folytatatta a közjegyzői törvény módosítása és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az ülés megnyitása után felvétetvén a javaslat 22. § a, elfogadtatott a Tisza Kálmán miniszterelnök által előterjesztett javaslat, mely szerint örökösödési ügyekben a tárgyalásnak vezetése általában közjegyzőkre bízandó. A kivételek elvileg megállapíttatván, a szakasz végleges szerkezete a kiküldendő szövegező bizottságra bízatott. A 25-dik §-nál elvileg kimondatott, hogy a tárgyalás rendszerint a közjegyző székhelyén tartandó. A 24. §. a közjegyzői díjakról szól. Teleszky ezekre nézve a szerint, amint a tárgyalás a közjegyzői székhelyen vagy a helyszínen tartotik díjszabályt hoz javaslatba. 100 frtig semmi díj nem jár. 100 frtól 200 frtig 2 frt vagy 3 frt 200 frtól 500 frtig 3 frt vagy 5 frt, 500 frtól 1000 frtig 6 frt vagy 8 frt, 1000 frtól 5000 frtig 8 frt vagy 12 frt, 5000 frtól 10000 frtig 12 frt vagy 18 frt, 10000 frtól 15000 frtig 16 frt vagy 24 frt, 15000 frtól 20000 frtig 20 frt vagy 30 frt. Mandel és Matuska ingyen munkát a közjegyzőktől nem kívánnának. Hozzászólnak még Literáty, Unger, mire a bizottság a szakasz feletti határozathozatalt a jövő ülésre halasztotta. Ezután felvétetett a javaslat 18. § ának függőben hagyott g) pontja, mely szerint a közjegyzőknek a magánokiratok készítése megengedtetik. Berczelly miniszteri tanácsos a bizottság előbbi határozatának elejtését és a g) pont megtartását hozza javaslatba A bizottság azonban szavazás útján a g) pont egyszerű kihagyását határozta elbeszélésével, míg az első emberpár megteremtésével a teremtés be van fejezve és az angyalok a föld teremtményeivel együtt Halleluját zengenek a teremtőnek. E rész megalkotása a legkényesebb feladatot rótta a szerzőre, mert önkénytelenül összehasonlításokra indítja az embert Haydn „Teremtés“-ével. Mi nem akarunk az összehasonlítások terére lépni, de egy jellemző vonást mégis meg kell említenünk annak illusztrációjára, hogyan oldotta meg Rubinstein az ő feladatát. Tudjuk, hogy Haydn oratóriumában a világosság isten szavára hirtelen hatalmas erővel tör elő. Rubinstein egy halkan felhangzó durquartsext akkordból lassan és fokozatosan erősbödve fejleszti ki a világosságot. Nem lehet tagadni e felfogás eredetiségét és költőiségét, de aki valaha hallotta Haydn „Teremtés“-ét, lehetetlen, hogy mégis ne ennek adja e részben is az elsőséget. Kiemelendő még a második szakaszból az égboltozat és a csillagok megalkotását tárgyazó két kar, különösen pedig a növényzet teremtéséről szóló kar, mely egyik gyöngyét képezi a műnek, finom szerkezetével, eredeti rythmikájával és az egész számon elömlő költői bájával. A közönség tegnap zajosan követelte ennek a számnak ismétlését. Az utolsó kar ebben a szakaszban fugával indul meg; ezt azonban a szerző nem viszi következetesen keresztül, hanem épen a „Hallelujá“-nál, — mely pedig legalkalmasabb lett volna a fugaszerű kidolgozásra, — modern operaszerű effektusokba fullasztja. — A fővárosi ipariskolák újjászervezése tárgyában a földmivelési és közoktatásügyi minisztérium s a főváros kiküldöttei tegnap tartották az utolsó értekezletet a földmivelési minisztériumban. Az értekezleten Matlekovits államtitkár elnökölt s részt vettek benne: Schnierer Gyula és Szalay Imre min. tanácsosok, Gerlóczy Károly, Alker Gusztáv, Vidéki János, Keleti Gusztáv, Hegedűs Károly, Ráth Károly ipark. alelnök és Szász Róbert min. titkár, ki az albizottság jelentésétől-A harmadik szakasz, mely az első emberpár bűnbeesését és a paradicsomból való kiűzetését tartalmazza, a leggyöngébb, és Bellovics karnagy úr igen jól tette, hogy ebből néhány értéktelen számot kihagyott. A közönség is ezt a részt fogadta leghidegebben, de azért végig kitartott, noha az előadás tíz óráig húzódott el. Az előadásról a legnagyobb elismeréssel kell szólnunk. Az énekkarokat talán még sohasem hallottuk olyan szabatosan, olyan finom árnyalással énekelni, mint ez alkalommal. A szólisták is mind kitűnően oldották meg feladatukat : elsősorban Szendrői Lajos úr, operánk széptehetségű tagja, aki a Sátán és Ádám nem épen hálás szólamait helyes művészi érzékkel interpretálta ; továbbá Krammer Rita k. a., aki egy angyal és Rafael szólamait énekelte, üde, tiszta csengésű magas sopránjával, valamint Rothauser Teréz (Mihály arkangyal), Giergi Margit (Gábor arkangyal) és Seyer Leona (Éva) kisasszonyok, akik szintén jól megállták helyüket, — végre Blau Izidor úr, akiben az egylet egy igen kellemes hangú, értelmes tenoristát nyert. De az elismerésből az oroszlánrész Bellovics Imre karnagy urat illeti, aki fáradhatatlan buzgalommal és szakértelemmel készítette elő és vezényelte az előadást. Azt a megjegyzésünket azonban még sem hallgathatjuk el, hogy ugyanazzal a fáradsággal, melyet a derék egylet erre a műre fordított, sokkal hálásabb munkát is végezhetett volna. A. K. PESTI HÍRLAP 1886. április 22.. FŐVÁROSI ÜGYEK vasta föl, melyet a nagybizottság változatlanul elfogadott. Eszerint a fővárosban az összes ipari oktatás összhangzatba hozatott. Az ipariskoláknál a felsőbb szakiskolákba, a középiskolába, a műipariskolába s a műszaki iparmúzeum tanfolyamaira a belépés lehetővé van téve. A továbbképző felsőiparrajziskolát végzett növendékek azonban a felvételnél előnyben részesülnek. Az értekezlet elhatározta azt is, hogy a fővárosi iparrajziskola nyilvános rajztermeiben ezentúl is nők s más műkedvelők dolgozhassanak s egyszersmind megengedte, hogy a női keramikai és üvegfestészeti szakosztályok továbbra is fennálljanak. — A belügyminiszter jóváhagyta a főváros azon határozatát, amelylyel az Erzsébettéren időjelző tornyocska felállítását mondta ki. — A fővárosi kiállítási bizottság a napokban tartott ülésén, tekintettel arra, hogy úgy a francia írók, mint a bécsi „Concordia“ kirádulni szándékoznak a kiállítás alkalmával Budapestre, a saját kebeléből Királyi Pál elnöklete alatt vigalmi bizottságot választott. Ez alkalommal egy bécsi kiránduló társaság nevében bizonyos Waldstein urnak is tárgyalták a kérelmét, illetőleg ajánlatát, hogy idejövő nagyobb bécsi társaság részére a főváros ünnepiességeket rendezzen. Hogy a főváros munkáját megkönnyítse, Waldstein úr mindjárt programmot is állított össze, amely szerint lenne díszebéd, díszvacsora, díszelőadás az operában stb. s a város küldöttsége a bécsiek elé Győrig menne. A bizottság erre azt mondta, hogy magántársaság fogadására a város nem rendelkezik, annyi elfoglaltsága mellett, elég idővel. Hangsúlyozza azonban, hogy úgy Bécsből, mint a külföld egyéb városaiból minél nagyobb társaságokat ezer örömmel üdvözöl Budapest falai között. — A villamos világítás. A tanács múlt ülésén adta ki az engedélyt a városligetben a Stefánia úton 41 villamos ívlámpa felállítására, lámpák mindegyike 800 gyertyalángnyi fényerejű lesz. Egyszersmind javaslatba hozza a tanács a közgyűlés előtt, hogy e villamos világítás költségeiből 5000 filot vállaljon magára. — A légszesz világítás kiterjesztése. A tanács elrendelte a légszeszlámpák felállítását a Vilikér Mária-utcának a stáció és Sándor-utcák közti részében (5 egész- és 7 drb. féléjjeli lámpa); a Rózsa utcának a király- és dobutca közti részében (5 egész- és 5 féléjjeli lámpa); az Izabella utcának az aradi utca és sugárút közti részében (1 egész- és 2 féléjjeli lámpa); a Kemnitzer utcának az Izabella és Vörösmarty utca közti részében (2 egész- és 2 féléjjéli lámpa), a Vörösmarty-utcának a király és sugárút közti részében (4 egész és 4 féléjjeli lámpa), ugyanazon utcának a Király- és Dobutca közti részében 4 egész és 4 féléjjeli lámpa), a Csengeri utcának a király- és dobutca közti részében (3 egész- és 4 féléjjeli lámpa), a Vilikér, Csökön ay-utcában 3 egész- és 3 féléjjeli lámpa.) SZÍNHÁZ, ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZET * (Engesszer Mátyást), a nemzeti zenede érdemekben megőszült tanárát, a belvárosi plébánia templom karnagyát, ma délután helyezték örök nyugalomra. A díszes ravatalt, mely a boldogultnak eskütéri lakásán volt fölállítva, a mai délelőtt folyamán igen számosan látogatták meg, kifejezést adva az általános részvétnek a vigasztalhatatlan özvegy előtt. Az érckoporsó, melyben a halott mintegy álomra szenderedve, el nem változott vonásokkal nyugodott, el volt borítva koszorúkkal. A ravatalra a nemzeti zenede igazgatósága, a zenede tantestülete, az orsz. daláregyesület, a magyar zeneművészek orsz. segélyegylete, a pécsi dalárda, Bignio Lajos és az elhunytnak számos tisztelője és családtagjai helyeztek koszorúkat. A temetésre impozáns gyászoló közönség gyűlt össze. Ott voltak elsősorban Haynald bíbornok, Kamermayer Károly polgármester, Bogisich Mihály budavári és Dégen Titusz erzsébetvárosi plébánosok, Schwentner apát és még több egyházi celebritás, Barta Ede, a zenede igazgatója, Huber, Piechinger, Vetter stb. zenedei tanárok, Végh János a zeneakadémia igazgatóságának tagja, Gobbi, Kessler stb. zeneakadémiai tanárok, Bignio Lajos, Sipos Antal, ifj. Hubay Károly és minden fővárosi templom régens diokja. A gyászszertartást Márkus Gyula esztergomi kanonok és a budapesti közp. papnövelde igazgatója végezte Romeiser belvárosi káplán és több szemináriumi növendék segédletével. Fél hatkor a koporsót a halottas kocsiba emelték, mire megindult a gyászmenet. A ferencrendiek a templománál koporsót újra beszentelték. * (A várszínházban) holnap a „Szegény ifjú története“ kerül színre, mely alkalommal