Pesti Hírlap, 1886. január (8. évfolyam, 1-31. szám)
1886-01-01 / 1. szám
1886. január 1. tább körülírásától, lényegében csak abban módosította az eredeti szöveget, hogy a főispán ismeretes adminisztratív fölterjesztéseit az igazságügyminiszterhez, ne pedig a belügyihez tegye meg. Tudvalevő dolog, hogy ez a módosítás nem talált tetszésre sehol, sőt vannak, akik ezt még rosszabbnak tartják az eredeti szövegezésnél. A mozgalom mérvei azonban a kormánykörökben is figyelmet ébresztettek s a bizalmas uton folyt megbeszéléseknek az lett az eredménye, hogy a miniszterelnök is hozzá fog járulni egy újabb módosításhoz. Arról van szó, hogy a főispánok az igazságügyi dolgokban saját kezdeményezésükből ne tehessenek s ne is követelhessenek jelentéseket s ilyenre csak akkor legyen joguk és kötelességük, ha arra az igazságügy minisztériumtól felszólítást kapnak. A módosítás részletei még nincsenek szövegezve, de már eldöntött dolognak lehet tekinteni, hogy ily értelemben fog az a képviselőház tárgyalása alkalmával előkerülni. Temesvár, dec. 31. (A közigazgatási reform és a bírói függetlenség.) Temesvár város közgyűlése ma a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslatot, nevezetesen annak 51. szakaszát tárgyalta, mely a bírói függetlenségre vonatkozik. A közgyűlés elhatározta, hogy a tervezett intézkedés ellen feliratot intéz a képviselőházhoz s annak benyújtásával Temesvár ország képviselőjét, Horváth Boldizsárt bízta meg. A debreceni II. képviselő-választókerületben, mint értesülünk, a függetlenségi párt Prónay Gábor bárót fogja a Kiss Lajos halála következtében megüresedett képviselői mandátumra kijelölni A hadsereg és honvédség tisztikara holnap lép be a közelebb rendszeresített magasabb illetmények élvezetébe. Az új fizetések a következők lesznek. — 1. A II. oszt. századostól kezdve lefelé a katonai ügyészeket, orvosokat és számtiszteket beleértve, minden tiszt az eddigi fizetés mellé évi 120 frt pótlékot kap. — 2. Az őrnagygyá előlépő százados lóbeszerzésre és fölszerelésre 600 frtot kap. — 3. A hadapród-tiszthelyettesek szolgálati pótléka évenkint 144 frttal több, mig a többi hadapródoké csak 96 frttal. Végül a lakásbér-tarifa vidékenkint tetemesen javult. — Összefoglalva minden illetményt, Budapesten egy gyalogsági hadapród illetménye évenként 282 frt; egy tiszthelyettesé 400 frt; a hadnagyé mindössze 1220 frt; a főhadnagyé 1340 frt; a II. oszt. századosé 1756 frt; az I. oszt. századosé 1936 frt; az őrnagyé 2580 frt; az alezredesé 3000 frt; az ezredesé 4136 frt; a vezérőrnagyé 5524 frt, az altábornoké 7860 frt . A budapesti főparancsnok rangbeli fizetése 8400 frt, de a szolgálati mellékilletverebeink vagytok. Hanem azért ne haragudjatok, mert más emberek a szárnyatokat vágták volna le s akkor most mit csinálnátok? Hát nem haragudtak, sőt tetszett is nekik, hogy most már az ő farkuk olyan kecses. Mert ilyen rövid, szép kis farka már most nincsen a többi verebeknek, akik az Erzsébet-téren szoktak összegyülekezni. III. Oh, ez egy egész csőcselék! Ezeket is jól ismerem. Minden este megszoktam nézni őket s ámbátor nem illendő ilyen meglett embertől mint én vagyok, de el tudom nézni félóráig is. Addig, amíg a nyakam csigolája meg nem fájdul. Voltaképen magam sem tudom, hogy mit nézek rajtuk, de mintha volna valami keresni valóm abban a csipegő társaságban. Majd ha megtaláltam, egy este el fogom mondani azt is. Az emberek különben nem sokat törődnek velük. Azoknak mindig sok a dolguk. Piros orral szaladgálnak át a sétatér zuzmarás fái alatt (mintha ezüst erdő lenne az mostan) és köhécselnek. Még a kis gyerekeknek sem engedik, hogy megálljanak és nézzék a verebeket. Sőt épen ott szaladnak leghamarabb, mikor a nagy platánfák alá érnek, ahol legtöbb a veréb. Hát én azt nem tudom, hogy miért, de mikor kiérnek a platánok alól, mindjárt leveszik a kalapjukat és nézegetik. Talán köszönnek annak a sok madárnak. Azok azonban nem értik ezt, hanem tovább csiripelnek és fészkelődnek. A levegőből csapatonkint jönnek közibük az urak s azok is keresnek köztük valakit. Talán az ismerőseiket, vagy hogy olyan helyet, ahol legjobban lehet aludni. Hogy mi hozza őket ide, azt még nem bírtam kitalálni. Annyit látok, hogy csak aludni jönnek ide és nagyon összebújnak. Valami szövetség lehet közöttük, hogy akinek nincsen rendes lakása, az mind idejöjjön. Meglehet egymást melengetik, hogy meg ne fagyjanak, mikor csikorgó éjszakák vannak s a távíró sodronyok között a szélvész egész operákat játszik. Hát itt vannak és csiripel mindegyik. Nem is csiripelés az már, hanem valóságos sistergés, mint mikor valami nagy pecsenyét sütnek. De nekik azért nem sütnek pecsenyét, se nagyot, se kicsit; egyáltalán nem sütnek nekik semmit, még kenyeret sem. Ezek itt nem olyanok, mint a mi verebeink, mert a maguk emberségéből keresik meg az ennivalót s igy laknak itt a szabad ég alatt. Csak olyan közönséges verebek, amilyen millió is van mindenfele, az egész földön, még Kanadában is. Mindezeket azonban csak azért mondom, hogy ismerjétek őket és ne haragudjatok rájuk. Mert nézzétek csak, történt velem ott valami a napokban. IV. Amint ott nézdegélem őket, hogy a jobb helyek fölött tolakodnak s a nagyobbak fölebb csipkedik a kisebbeket a gyöngébb galyákra és a hidegebb helyekre (mert köztük is van valami olyan törvény, mint a mienk), hát egyszerre csak nagy verekedés kezdődött a harmadik platánfán. Tudjátok azon, amelyik a fürdő utcai részen a legmagasabb. Csak nézem-nézem, hogy mi az ? Tudjátok-e mi volt? A mi verebeink voltak, a vágott farkúak. No, megörültem nekik nagyon, hogy idefáradtak ebbe a tisztes, nagy-nagy társaságba. Mindjárt is láttam, hogy akarnak valamit. Itt akartak aludni a bolondok, de ezt sem haragból mondom, csak úgy. A fekete torkú apaveréb nagy lármát csapott egy másik ordináré verébbel . • — Menj odább, ha mondom ; ez az ág elég vastag mindnyájunknak. — Pusztuljatok innen. — mondja az ordináré veréb. — No, ha nem engedsz, hát megcsíplek. Akkor a mi verebünk a tarkóján megcsípte a másik verebet. A mi anyaverebünk nyugtalanul ugrált le-fól, a siheder-veréb meg csak a szárnyát rázta, mintha akarna valamit, de nem mert a pimasz. Irát ebből egyszerre nagy verekedés lett. A tulajdon fülemmel hallottam, amint kiabáltak : — Takarodjatok innen ingyenélők. — Mit, ingyenélök, mi ? Ti parasztok, szemétkaparok . . . — Micsoda? Titányérivalók, hiszen éhenvesznétek, ha nem kapnátok morzsákat. Mars ki innen ebből a derék független társaságból! No hát nem megyünk. Nekünk itt is jogaink vannak. 1 rr,aii£iir\uAít ményekkel és pótlékokkal együtt 17,296 frtra mg* Természetes, hogy a fönt leírt illetmények csak béke idejére és a rendes szolgálatra szólanak, míg a különös szolgálatoknál és mozgósításnál az alantas tisztek is tetemes mellékjárulékokban részesülnek. Katonáink tehát alig panaszkodhatnak többé fizetésük miatt Az országgyűlési szabadelvűpárt tagjai holnap újév napján fél 11 órakor gyűlnek egybe a szabadelvű párt klubjának helyiségében, hogy onnét testületileg menjenek Tisza Kálmán miniszterelnök üdvözlésére. Fővárosi ügyek. A föv. ipariskolák tantestületének kérelme. Említettük már több ízben, hogy a fővárosi alsó ipariskolák tantestülete hónapok óta nem kap fizetést, mert az orsz. iparegyesület a fővárostól és államtól a nyár folyamán fölvett 5000 frtnyi iskolai segélyt más céljaira fordította; a főváros pedig az idei költségvetésbe e célra fölvett 9000 írtból január elseje előtt mit sem volt hajlandó utalványozni s bizonyára most sem adja ki egyszerre az egész összeget, úgy, hogy a tanítók hátralékos fizetéseinek az iparegyesület részéről egyszerre kifizetése még most sem remélhető. Ez és az ipariskolák körül fenforgó bajok az érdekelt tantestületet arra indították, hogy most nyílt kérelmet intéznek Békey Imre tanfelügyelőhöz, kitől — részletesen felsorolva sérelmeiket — a következőket kérik: 1- szer, tekintve, hogy a fővárosi alsó-ipariskoláknál valamennyi osztály annyira túl van tömve, hogy azokban sikeres oktatásról szó sem lehet; 2- er, tekintve, hogy tömérdek ipariskolai tankötelezett van előjegyezve, kiknek az ipariskola — mai állapotában — oktatást nem nyújthat; s-ot, tekintve azt, hogy az ipariskolai tanárok fél év óta nem kapják rendes illetményeiket és ha lehet is reményök, hogy a közel jövőben hátralékos fizetéseiknek egy része folyóvá tétetik, kérdéses : váljon az év nagyobb részére— ha elfogyott a szubvenció — miből és ki által fognak folyósíttatni fizetéseik ; 4- szer, tekintve még azt is, hogy az orsz. iparegyesület — mint megbízható iskolafentartó —a testületüknek f. é. október havában elébe terjesztett abbeli kérelmét sem teljesítette, hogy a működő tanerőknek ez előtti, de a f. é. május havában történt felmondás által hatályát vesztett kinevezéseiket megújította volna, minek következtében a tantestület teljes bizonytalanságban van jelene és jövője iránt*; — végre 5-ször, tekintve, hogy a tantestület, az előadottakban illusztrált, önhelyzetét és a fővárosi alsó ipariskoláknak viszás állapotát a maga méltóságával összeegyeztethetőnek nem tartván és igy tovább nem tűrhetvén, az ipariskolákat ezen tanévben egyedül fentartó szolgálatát végre is kénytelen lesz beszüntetni, mi oly szégyenfoltot képezne a fővárosi alsó ipariskolák életén, melyet senki és semmi nem moshatna le, és lenne az ipartörvénynek oly mérvű arculcsapása az, ha az alsó ipariskolák itt a fővárosban a létező bajok miatt szünetelni kénytelettetnének, amilyet a törvényhozók végtére is megtorlás nélkül el nem tűnnének; — ezeknek alapján, és mert felfogásunk szerint a törvény sem intenciójával, sem komoly betűinél fogva meg nem engedheti, hogy ez intézmény, milyen az ipariskola, itt a fővárosban — a törvény őreinek szeme láttára — gazdátlan állapotban vajúdjék; illő tisztelettel arra kérjük nagyságot: kegyeskedjék — törvényadta jogainál fogva — vaskezekkel nyúlni a fővárosi alsóipariskolák ügyeibe, tisztázván eme kérdéseket: ki-e ez idő szerint az alsóipariskola itt a fővárosban ? kit illetnek a jogok és kötelességek ezen ipariskolákban? és kihez forduljon a tantestület, miden saját és az iskolának bajaiban orvoslást keres ? Aláírva : a röv. alsó-ipariskolák tantestülete f. é. dec. 23-án tartott értekezletének nevében és megbízásából Ledényi Ferenc értekezleti elnök, Rákóczi Lajos, értekezleti jegyző. Egyúttal megemlítjük, hogy a tantestület tagjai január 2-án d. u. 5 órakor a Lipót utcai iskolaépületben értekezletet tartanak, melyen az ipariskolák ügyében kiküldött bizottság beszámol. — A népszínházi bizottság tegnap délután újonan megalakult. Elnök lett Kamermayer Károly polgármester, alelnök Gerlóczy Károly, jegyző Márkus József. A végrehajtó bizottság küldöttei a művészeti ügyekre: Királyi Pál, a gazdaságiakra : Kiéli István s póttag Mérős István. A bizottság elhatározta, hogy három évi működéséről jelentést tesz a közgyűlésnek s a jelentés szerkesztésével a végrehajtó bizottságot bizta meg. — A bizottság megengedte, hogy a népszínházban a Milanolo hegedűművész-testvérek, néhány előadásra, rendes helyárak mellett, fölléphessenek. — Társaskocsiközlekedés Rákosfalvára. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta a fővárosi törvényhatóságnak azt a határozatát, mely szerint Reinbath Jakabnak engedély adatott arra nézve, hogy két társaskocsival a Károly-körúton levő Huszár-háztól Rákosfalvára és vissza közlekedhessek. A viteldij személyenkint 30 krajcár lesz, s minden kocsi naponként két fordulót fog tenni. — Az újból megalakuló föv. közoktatási bizottságba választandó képviselő személyében való megállapodás végett a főv. polg. isk. tanárok a VII. ker. Kazinczy-u. polg. leányiskolában f. é. január 3-án, vasárnap délelőtt 10 órakor előértekezletet tartanak. Az 1886-iki történelmi kiállításra, mely Budavár visszavétele emlékére rendeztetik, Salzburg városa, mint a fővárost értesíti, két tárgyat küld. Egy az ostromra vonatkozó kéziratot s az 1686-iki ostromot leiró, Bécsben kiadott egyidejű nyomtatványt. Az üllői úti uj kórház még jóformán alig ismeretes másról a fővárosi közönség előtt, mint arról a rengeteg összegről, a mibe került s már most átalakítások váltak szükségessé. A modern technika legújabb találmányai szerint berendezett kórház telepen a központi fűtésmódot alkalmazták. Előirányozva mintegy 9000 forint lelt fűtési költségekre. Alig telt el azonban néhány hónap, arra a tapasztalatra jutottak, hogy a központi fűtésrendszer oly nagy területen, aminő az üllői úti új kórház telep, tarthat