Pesti Hírlap, 1886. január (8. évfolyam, 1-31. szám)

1886-01-01 / 1. szám

1886. január 1. tább körülírásától, lényegében csak abban módo­sította az eredeti szöveget, h­ogy a főispán isme­retes adminisztratív fölterjesztéseit az igazság­ügyminiszterhez, ne pedig a belügyihez tegye meg. Tudvalevő dolog, hogy ez a módosítás nem talált tetszésre sehol, sőt vannak, a­kik ezt még rosszabbnak tartják az eredeti szövegezés­nél. A mozgalom mérvei azonban a kormány­körökben is figyelmet ébresztettek s a bizalmas uton folyt megbeszéléseknek az lett az ered­ménye, hogy a miniszterelnök is hozzá fog já­rulni egy újabb módosításhoz. Arról van szó, hogy a főispánok az igazságügyi dolgokban saját kezdeményezésükből ne tehessenek s ne is köve­telhessenek jelentéseket s ilyenre csak akkor legyen joguk és kötelességük, ha arra az igaz­ságügy minisztériumtól felszó­lítást kapnak. A módosítás részletei még nincsenek szövegezve, de már eldöntött dolognak lehet tekinteni, hogy ily értelemben fog az a képviselőház tárgyalása alkalmával elő­kerülni. Te­mesvár, dec. 31. (A közigazgatási re­form és a bírói függetlenség.) Temesvár vá­ros közgyűlése ma a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslatot, nevezetesen annak 51­. szakaszát tárgyalta, mely a bírói függetlenségre vonatkozik. A közgyűlés elhatározta, hogy a tervezett intézke­dés ellen feliratot intéz a képviselőházhoz s annak benyújtásával Temesvár ország­ képviselőjét, Hor­váth Boldizsárt bízta meg. A debreceni II. képviselő-választó­kerü­letben, mint értesülünk, a függetlenségi párt Pró­­nay Gábor bárót fogja a Kiss Lajos halála követ­keztében megüresedett képviselői mandátumra ki­jelölni A hadsereg és honvédség tisztikara hol­nap lép be a közelebb rendszeresített magasabb illet­mények élvezetébe. Az új fizetések a következők lesznek. — 1. A II. oszt. századostól kezdve lefelé a katonai ügyészeket, orvosokat és számtiszteket be­leértve, minden tiszt az eddigi fizetés mellé évi 120 frt pótlékot kap. — 2. Az ő­rnagygyá előlépő száza­dos lóbeszerzésre és fölszerelésre 600 frtot kap. — 3. A hadapród-tiszthelyettesek szolgálati pótléka éven­­kint 144 frttal több, mig a többi hadapródoké csak 96 frttal. Végül a lakásbér-tarifa vidékenkint teteme­sen javult. — Összefoglalva minden illetményt, Bu­dapesten egy gyalogsági hadapród illetménye évenként 282 frt; egy tiszthelyettesé 400 frt; a hadnagyé mindössze 1220 frt; a főhadnagyé 1340 frt; a II. oszt. századosé 1756 frt; az I. oszt. századosé 1936 frt; az őrnagyé 2580 frt; az alezredesé 3000 frt; az ezredesé 4136 frt; a vezérőrnagyé 5524 frt, az al­­tábornoké 7860 frt . A budapesti főparancsnok rangbeli fizetése 8400 frt, de a szolgálati mellékillet­verebeink vagytok. Hanem azért ne haragudjatok, mert más emberek a szárnyatokat vágták volna le s akkor most mit csinálnátok? Hát nem haragudtak, sőt tetszett is nekik, hogy most már az ő farkuk olyan kecses. Mert ilyen rövid, szép kis farka már most nincsen a többi verebeknek, akik az Erzsébet-téren szok­tak összegyülekezni. III. Oh, ez egy egész csőcselék! Ezeket is jól ismerem. Minden este megszoktam nézni őket s ámbátor nem illendő ilyen meglett embertől mint én vagyok, de el tudom nézni félóráig is. Addig, amíg a nyakam csigolája meg nem fájdul. Voltaképen magam sem tudom, hogy mit né­zek rajtuk, de mintha volna valami keresni valóm abban a csipegő társaságban. Majd ha megtalál­tam, egy este el fogom mondani azt is. Az emberek különben nem sokat törődnek velük. Azoknak mindig sok a dolguk. Piros orral szaladgálnak át a sétatér zuzmarás fái alatt (mintha ezüst erdő lenne az mostan) és köh­é­­cselnek. Még a kis gyerekeknek sem engedik, hogy megálljanak és nézzék a verebeket. Sőt épen ott szaladnak leghamarabb, mikor a nagy platánfák alá érnek, ahol legtöbb a veréb. Hát én azt nem tudom, hogy miért, de mikor kiér­nek a platánok alól, mindjárt leveszik a kalap­jukat és nézegetik. Talán köszönnek annak a sok madárnak. Azok azonban nem értik ezt, hanem tovább csiripelnek és fészkelődnek. A levegőből csapa­­tonkint jönnek közibük az urak s azok is ke­resnek köztük valakit. Talán az ismerőseiket, vagy hogy olyan helyet, ahol legjobban lehet aludni. Hogy mi hozza őket ide, azt még nem bír­tam kitalálni. Annyit látok, hogy csak aludni jön­nek ide és nagyon összebújnak. Valami szövet­ség lehet közöttük, hogy a­kinek nincsen rendes lakása, az mind idejöjjön. Meglehet egymást me­lengetik, h­ogy meg ne fagyjanak, mikor csikorgó éjszakák vannak s a távíró sodronyok között a szélvész egész operákat játszik. Hát itt vannak és csiripel mindegyik. Nem is csiripelés az már, hanem valóságos sistergés, mint mikor valami nagy pecsenyét sütnek. De nekik azért nem sütnek pecsenyét, se nagyot, se kicsit; egyáltalán nem sütnek nekik semmit, még kenyeret sem. Ezek itt nem olyanok, mint a mi verebeink, mert a maguk emberségé­ből keresik meg az ennivalót s igy laknak itt a szabad ég alatt. Csak olyan közönséges verebek, a­milyen millió is van mindenfele, az egész föl­dön, még Kanadában is. Mindezeket azonban csak azért mondom, hogy ismerjétek őket és ne haragudjatok rájuk. Mert nézzétek csak, történt velem ott valami a napokban. IV. Amint ott nézdegélem őket, h­ogy a jobb helyek fölött tolakodnak s a nagyobbak fölebb csipkedik a kisebbeket a gyöngébb galyákra és a hidegebb helyekre (mert köztük is van valami olyan törvény, mint a mienk), hát egyszerre csak nagy verekedés kezdődött a harmadik pla­tánfán. Tudjátok azon, amelyik a fürdő­ utcai ré­szen a legmagasabb. Csak nézem-nézem, hogy mi az ? Tudjátok-e mi volt? A mi verebeink vol­tak, a vágott farkúak. No, megörültem nekik nagyon, hogy idefá­radtak ebbe a tisztes, nagy-nagy társaságba. Mindjárt is láttam, hogy akarnak valamit. Itt akartak aludni a bolondok, de ezt sem haragból mondom, csak úgy. A fekete torkú apaveréb nagy lármát csa­pott egy másik ordináré verébbel . • — Menj odább, ha mondom ; ez az ág elég vastag mindnyájunknak. — Pusztuljatok innen. — mondja az or­dináré veréb. — No, ha nem engedsz, hát megcsíplek. Akkor a mi verebünk a tarkóján megcsípte a másik verebet. A mi anyaverebünk nyugtala­nul ugrált le-fól, a siheder-veréb meg csak a szárnyát rázta, mintha akarna valamit, de nem mert a pimasz. Irát ebből egyszerre nagy verekedés lett. A tulajdon fülemmel hallottam, amint kiabáltak : — Takarodjatok innen ingyenélők. — Mit, ingyenélök, mi ? Ti parasztok, sze­­métkaparok . . . — Micsoda? Titányérivalók, hiszen éhen­­vesznétek, ha nem kapnátok morzsákat. Mars ki innen ebből a derék független társaságból! No hát nem megyünk. Nekünk itt is jogaink vannak. 1 rr,aii£iir\uAít­ ményekkel és pótlékokkal együtt 17,296 frtra mg* Természetes, hogy a fönt leírt illetmények csak béke idejére és a rendes szolgálatra szólanak, míg a kü­lönös szolgálatoknál és mozgósításnál az alantas tisz­tek is tetemes mellékjárulékokban részesülnek. Kato­náink tehát alig panaszkodhatnak többé fizetésük miatt Az országgyűlési szabadelvűpárt tagjai holnap újév napján fél 11 órakor gyűlnek egybe a szabadelvű­ párt klubjának helyiségében, hogy onnét testületileg menjenek Tisza Kálmán miniszterelnök üdvözlésére. Fővárosi ügyek. A föv. ipariskolák tantestületének kérelme. Említettük már több ízben, hogy a fővárosi alsó ipariskolák tantestülete hónapok óta nem kap fizetést, mert az orsz. iparegyesület a fővárostól és államtól a nyár folyamán fölvett 5000 frtnyi iskolai segélyt más céljaira fordította; a főváros pedig az idei költségvetésbe e célra fölvett 9000 írtból január elseje előtt mit sem volt hajlandó utalványozni s bi­zonyára most sem adja ki egyszerre az egész össze­get, úgy, hogy a tanítók hátralékos fizetéseinek az iparegyesület részéről egyszerre kifizetése még most sem remélhető. Ez és az ipariskolák körül fenforgó bajok az érdekelt tantestületet arra indították, hogy most nyílt kérelmet intéznek Békey Imre tanfelügyelőhöz, kitől — részletesen felsorolva sérel­meiket — a következőket kérik: 1- szer, tekintve, hogy a fővárosi alsó-iparisko­láknál valamennyi osztály annyira túl van tömve, hogy azokban sikeres oktatásról szó sem lehet; 2- er, tekintve, hogy tömérdek ipariskolai tan­kötelezett van előjegyezve, kiknek az ipariskola — mai állapotában — oktatást nem nyújthat; s-­ot, tekintve azt, hogy az ipariskolai tanárok fél év óta nem kapják rendes illetményeiket és ha lehet is reményök, hogy a közel jövőben hátralékos fizetéseiknek egy része folyóvá tétetik, kérdéses : váljon az év nagyobb részére­­— ha elfogyott a szub­venció — miből és ki által fognak folyósíttatni fize­téseik ; 4- szer, tekintve még azt is, hogy az orsz. ipar­egyesület — mint megbízható iskolafentartó —a tes­­tü­letüknek f. é. október havában elébe terjesztett abbeli kérelmét sem teljesítette, hogy a működő tanerőknek ez előtti, de a f. é. május havában tör­tént felmondás által hatályát vesztett kinevezéseiket megújította volna, minek következtében a tantes­tület teljes bizonytalanságban van jelene és jövője iránt*; — végre 5-ször, tekintve, hogy a tantestület, az előadottakban illusztrált, önhelyzetét és a fővárosi alsó ipariskoláknak viszás állapotát a maga méltóságával összeegyeztethetőnek nem tartván és igy tovább nem tűrhetvén, az ipariskolákat ezen tanévben egyedül fentartó szolgálatát végre is kénytelen lesz beszün­tetni, mi oly szégyenfoltot képezne a fővárosi alsó ipariskolák életén, melyet senki és semmi nem mos­hatna le, és lenne az ipartörvénynek oly mérvű ar­­culcsapása az, ha az alsó ipariskolák itt a fővárosban a létező bajok miatt szünetelni kénytele­ttetnének, a­milyet a törvényhozók végtére is megtorlás nélkül el nem tűnnének; — ezeknek alapján, és mert felfogásunk szerint a tör­vény sem intenciójával, sem komoly betűinél fogva m­eg nem engedheti, hogy ez intézmény, milyen az ipariskola, itt a fővárosban —­ a törvény őreinek szeme láttára — gazdátlan állapotban vajúdjék; illő tisztelettel arra kérjük nagyságot: kegyeskedjék — törvényadta jogainál fogva — vaskezekkel nyúlni a fővárosi alsóipariskolák ügyeibe, tisztázván eme kér­déseket: ki-e ez idő szerint az alsó­ipariskola itt a fővárosban ? kit illetnek a jogok és kötelességek ezen ipariskolákban? és kihez forduljon a tantestület, mi­den saját és az iskolának bajaiban orvoslást keres ? Aláírva : a röv. alsó-ipariskolák tantestülete f. é. dec. 23-án tartott értekezletének nevében és megbízásából L­e­d­é­n­y­i Ferenc értekezleti elnök, Rákóczi Lajos, értekezleti jegyző. Egyúttal megemlítjük, hogy a tantestület tagjai január 2-án d. u. 5 órakor a Lipót­ utcai iskolaépület­ben értekezletet tartanak, melyen az ipariskolák ügyé­­ben kiküldött bizottság beszámol. — A népszínházi bizottság teg­nap délután újonan megalakult. Elnök lett Kamer­­mayer Károly polgármester, alelnök Gerlóczy Károly, jegyző Márkus József. A végrehajtó bizottság kül­döttei a művészeti ügyekre: Királyi Pál, a gazdasá­giakra : Kiéli István s póttag Mérős István. A bizott­ság elhatározta, hogy három évi­ működéséről jelen­tést tesz a közgyűlésnek s a jelentés szerkesztésével a végrehajtó bizottságot bizta meg. — A bizottság megengedte, hogy a népszínházban a Milanolo hege­dűművész-testvérek, néhány előadásra, rendes hely­árak mellett, fölléphessenek. — Társaskocsiközlekedés Rá­­kosfalvára. A földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi miniszter jóváhagyta a fővárosi törvényha­tóságnak azt a határozatát, mely szerint Reinbath Jakabnak engedély adatott arra nézve, hogy két tár­saskocsival a Károly-körúton levő Huszár-háztól Rá­­kosfalvára és vissza közlekedhessek. A viteldij sze­­mélyenkint 30 krajcár lesz, s minden kocsi napon­ként két fordulót fog tenni. — Az újból megalakuló föv. közoktatási bizottságba választandó képviselő személyében való megállapodás végett a főv. polg. isk. tanárok a VII. ker. Kazinczy-u. polg. leányiskolában f. é. január 3-án, vasárnap délelőtt 10 órakor előértekezletet tartanak.­­ Az 1886-i­ki történelmi kiállí­tásra, mely Budavár visszavétele emlékére rendez­­tetik, Salzburg városa, mint a fővárost értesíti, két tárgyat küld. Egy az ostromra vonatkozó kéziratot s az 1686-iki ostromot leiró, Bécsben kiadott egyidejű nyomtatványt.­­ Az üllői úti uj kórház még jófor­­mán alig ismeretes másról a fővárosi közönség előtt, mint arról a rengeteg összegről, a mibe került s már most átalakítások váltak szükségessé. A modern tech­nika legújabb találmányai szerint berendezett kórház telepen a központi fűtésmódot alkalmazták. Előirá­nyozva mintegy 9000 forint lelt fűtési költségekre. Alig telt el azonban néhány hónap, arra a tapaszta­latra jutottak, hogy a központi fűtésrendszer oly nagy területen, a­minő az üllői úti új kórház telep, tarthat

Next