Pesti Hírlap, 1887. június (9. évfolyam, 149-178. szám)

1887-06-30 / 178. szám

s­ ség gyapjúnkat potom áron eladnunk s a belőle szőtt árut a kapott ár tízszeresével visszaválta­nunk ; évenkint mintegy 40 millió forinttal több lesz, a­mi ezentúl benn maradhat az ország­ban, nem is tekintve azt, hogy a fogyasztó kö­zönség legalább is annyival olcsóbban juthat posztóneműhöz, a mennyibe a gyapjúnak a kül­földi gyárba s onnan a kész posztónak vissza­szállítása került. A nemzet vagyona is gyarapo­dik, uj adóforrások nyílnak s számtalan munkás kéz kereshet kenyeret. Szóval oly kezdeményezéssel állunk itt szemben, mely országos nagy jelentősége miatt valóban teljes mértékben megérdemli az egész közönség rokonszenvét s első megindulást jelent azon az útón, melyen a mi hazánk is iparilag fejlett országgá válhatik. Belpolitikai hírek. — június 29. Pártfúzió Horvátországban. Zágrábi jelen­tések szerint ott pártfúzió jött létre. A független nem­zetiségi párt (Strossmayer pártja) és a centrum, Draskovich gróf vezetése alatt egy párttá olvadt össze „mérsékelt ellenzék“ elme alatt. A fúzióból kikerült párt feladatául tűzi ki a három egy királyság törvényszerűen és alkotmányos útón bizto­sított jogainak megvédését és csorbítatlan fentartását. Külpolitikai hírek. — június 29. Milán király bécsi útja még nem oszlatta el teljesen az aggodalmakat, melyeket Risztics kine­vezése előidézett. Bécsi diplomáciai körökből állítólag azt jelen­tették Berlinbe, hogy a szerb királylyal eddig foly­tatott értekezletek egyelőre nem vezettek tel­jesen kielégítő eredményre. A National Zeitung szerint Milán király a bácsi kabinethez ugyanolyan kérdést intézett, mint a porta a londonihoz, hogy t. i. bizonyos bonyodalmak beállta esetén számíthatna-e hathatós támogatásra. Az idézett lap e tényhez ezt jegyzi meg : Ez arra enged következtetni, hogy a Balkán félsziget bizonyos pontjain erősebb orosz akciót várnak és állást akarnak foglalni a szerint, a­mint az egyik vagy a másik hatalomtól várnak tá­mogatást.­­­­ A németek és franciák közti viszony ismét kellemetlenné vált; a lipcsei perben hozott széle miatt a francia sajtó egy része még mindig hevesen izgat és a Rouvier-kormánynak kellemetlenségeket igyekszik támasztani. Az izgatottságot Franciaország­ban még fokozni fogja a lotharingiai hatóságok azon legújabb intézkedése, hogy az üzletekről el­kelt tű­zetőtől talpig fel vannak fegyverkezve, amazok telje­sen fegyvertelenek. Még más dolog is tekintetbe veendő. Míg a zsidók munkásak, kitartók, szívósak, haszonlesők, takarékosak és mérsékletesek, a kő­­keresztények könnyűvérűek, önzetlenek, szeretnek henyélni, élvezni a gyönyöröket és költenek számí­tás nélkül. Kevés kivétellel az arisztokrácia mulat és lassan kint tönkremegy. Tudnivaló, kinek a kezébe megy át a földbirtok. A gentry, bár elszegényedett, sokkal büszkébb, semhogy a kereskedés­i ipar terére lépne. Csakis elévült nemesi előjogait tanya szem előtt, a zsidóknak engedi át a szabad tért. A polgárság csak tegnap támadt és csak holnap jöhet számításba. A tulajdonképeni nép, a parasztok, nap­számosok, a városi munkások, annyira el van nyomva a mindennapi kenyér gondjai által, hogy minden­ egyéb előítélet előtte zárva van. Magyar barátaim, minden árnyalatú antiszemi­ták, hallgassátok meg ezeket. A­helyett, hogy a zsidókkal haszontalanul, bár a zsidók bőrének ká­rára, civódtok , utánozzátok őket. Legyetek mun­kásak, mint ők, fáradhatatlanok, mint ők, kincsgyűj­­tők, mint ők. Még tovább is menjetek , furakodjatok házaikba, legyetek érdektársaikká és örököseik , feleségül véve leányaikat. A termékeny szemita sar­­jadék ezerszer többet ér, mint a keresztesháborúk idejétől leszármazó angolkóros nemzedék. Kövessé­tek végre Tisza ur szép példáját, ki gyakorlati em­ber is tud lenni a mellett, hogy mellesleg nagy államférfi is. PESTI HÍRLAP 1887. junius 30. volitan­ minden francia cégtáblát és csak német táb­lákat szabad alkalmazni. Viszont a National-Zig arra figyelmeztet —és ezt a megjegyzést a Nordd. Alig. 2tg is reprodu­kálja, — hogy a külföldiek semmiféle formában sem vehetnek részt a párisi kiállításban, mivel Franciaor­szágban most napirenden van a külföldiek üldözése. Rekriminációkra fog ürügyet adni a német sajtónak az is, hogy az új francia hadügyminiszter korántsem ejtette el Boulanger tánok próbamozgó­­sítási tervét, sőt kiegészíti azt, amennyiben egy mozgósítandó hadtestet összpontosítani fog egy bizo­nyos ponton, úgy, hogy az öt millió frankra elő­irányzott költség nyolc millióra emelkednék. Ferron hadügyminiszter ezt tegnap tudatta a hadügyi bizottsággal, mely szombaton fog a minisz­ter terve felett határozni. Olasz tüntetés monarchiánk ellen. Nápoly­ban tegnap igen népes meeting volt, melyet az olasz gyarmati politika ügyében hívtak össze és melyen Zuppetta tanár, Irobriani és Bovlo képviselők el­nököltek. Zuppetta elnök a gyűlés viharos tetszésnyilvá­nításai közt jelentette ki, hogy Olaszország fölött há­rom Damokles-kard függ: az Ausztria-Magyarország­­gal való szövetség, az afrikai kaland és a Vatikán­nal való kibékülés veszélye. A gyűlés egyhangúlag fogadott el egy határo­zati javaslatot, melyben sajnálatát fejezi ki a fölö­­, hogy Olaszország bel- és külpolitikája tévutakra ve­tődött és azt a reményt nyilvánítja, hogy Olaszor­szág megemlékezve liberális missziójáról, vissza fogja utasítani Ausztria-Magyarország és a pápa szö­vetségét. A választások. (Választási hírek.) Kaposvárról jelentik a következőket: So­mogy megye központi választmánya hivatalosan meg­vizsgálván a kaposvári választókerület szavazási jegy­zékeit, konstatálta, hogy Széchenyi minisz­ter ellenében Körmendy Sándor két­ségtelen többsége 28 szavazat. Belügy­miniszterhez jelentés létetett s fegyelmi vizsgálat megindítása sürgettetett. Az antiszemiták a jövő országgyűlésen. A következő nyilatkozat közlésére kérettünk fel: „Több napilap abbeli célzatos híresztelése, mint­ha az antiszemita képviselők a jövő országgyűlésen külön pártot nem fognának képezni, hanem a fenn­álló többi országos pártokhoz csatlakoznának, min­den tényleges alapot nélkülöz, annyival inkább, mert a három nagy országos párt az antiszemitizmust el­vileg perkorreskálván, az antiszemita képviselők csakis antiszemita elveik feladásával léphetnének akár a kormánypárt, akár a mérsékelt ellenzék, akár a függetlenségi és 48-as párt kötelékébe, a­mit pe­dig az antiszemita elvekkel megválasztott képviselők egyike se fog tenni. Ellenkezőleg tény az, hogy az antiszemita képviselők az őszszel, mint külön or­szággyűlési párt újra alakulni fog­na­k és pedig előreláthatólag „néppárt“ vagy „keresztény néppárt“ hivatalos elnevezés alatt, Budapesten, 1887. június 29. A párt nevében I­s­t­ó­c­z­y Győző s. k. orsz. képviselő­ 1. Szolgabiróság és csendőrség. Érdekes konfliktus tört ki e két hatóság közt Pest megyében. A most lefolyt képviselőválasztások alkalmával ugyanis Eötvös Géza volt­ alsójárási főszolgabiró a választás napjára saját belátása szerint akarta kerü­letében elhelyezni a csendőröket, még­pedig azokon a helyeken, hol az eddigi választások alatt még mindig zavarok fordultak elő. De midőn ez iránt megkereste a kis­kőrösi csendőrőrsvezetőséget, az azt felelte, hogy a szolgabíró későn jött, mert a ka­locsai csendőrszakaszparancsnokság erre vonatkozó­lag már máskép intézkedett. Erre a főszolgabíró átírt a szakaszparancsnoksághoz s felvilágosítva azt a viszonyokról, megkérte, hogy az ő terve szerint oszsza el a községben a csendőröket. Egyszersmind kifejezte sajnálkozását, hogy a parancsnokság ily fontos ügyben a szolgabírói hivatal megkérdezése nélkül adott ki rendeletet. A megkereső levél egyéb­­ként teljesen komoly, tiszteletteljes hivatalos hangon volt tartva. Erre másnap a kalocsai csendőrszakasz­parancsnokság Szűcs aláírásával válasziratot küldött, melyben tudatta, hogy a főszolgabiró tervét elfo­gadva, annak végrehajtására a csendőröket utasította, de keményen nekiront a szolgabiróságnak, a miért az „sajnálkozási nyilatkozatra engedte magát elra­gadtatni.“ S végül így fejezi be a hivatalos aktát: „Kérem jövőre miheztartásul tudomásul venni, hogy a szolgabirói hivatal beszélhet községi elöljáróságá­val — mint szubordinált hatósággal — szemben igy, de a csendőrszakaszparancsnoksággal szemben — mely koordinált hatóság — soha.“ A katonás átiratot nagy indignációval fogadta a szolgabirói hi­vatal . Eötvös főszolgabiró e héten saját megkeres­vényét és a paprikás választ mellékelve folyamodást intézett Földváry alispánhoz, tegyen lépéseket, hogy a megsértett szolgabiróság elégtételt kapjon, mert, mint a főszolgabiró kijelenti, hivatalos állása nem engedi, hogy ilyen leckéztetést zsebre rakjon. Fővárosi ügyek. — A központi választmány holnap ülést tart, mert az összeiró küldöttségek az 1888 évi képviselő választói névlajstromot összeállították. Ezen ideiglenes lajstrom a törvény értelmében i. é. julius 5-től 25-ikéig közszemlére lesz kitéve s julius 5-től 15-ig reklamálni, 15-től 25-ig pedig a reklamá­ciókra észrevételeket tenni lehet. Mindazok, a­kik a választói jogra igényt tartanak, jól teszik, ha a lajstromot megnézik s ha nevöket benn nem talál­ják, a reklamáció jogával élnek, mert a jövő évre lesznek a városi választások, városi vá­lasztó pedig csak az, a­ki képviselőválasztási joggal bir, írni és olvasni tud és két év óta Budapesten lakik. Egyletek, és intézetek. — A budapesti II. tér. polg. és középke­­reskedelm­i iskola évzáró ünnepe ma d. e. folyt le a medve­ utcai intézet földiszesített tornatermében Lengyel Sándor igazgató, a tanári kar, továbbá diszes férfi és hölgyközönség, valamint az intézet összes növendékeinek jelenlétében. Jelen volt a II. ker. országgy. képviselője, dr. Darányi Ignác is. A magyar iskolaegyesületet pedig dr. R­u­p­p Zsig­­mond kir. közjegyző képviselte.­­ A megnyitó hym­­nus eléneklését a jelen voltak állva hallgatták meg. Ezután az intézet három növendéke: Raffius Má­tyás, Smetana Károly és Heller Oszkár magyar, né­met és francia nyelven szavaltak. Erre versenysza­valás következett. Az első dijat (30 fre arany) Neu­­feld Mór végzett növendék nyerte Petőfinek „A ha­záról“ című költeményével. Ezenkívül 10—10 fre aranyat nyertek Zboray Béla és Schreiber Jakab keresk. isk. növendékek. A szavalatok általában emeltebb színvonalon állottak. Az ifjúsági dalárda ezután magyar népdalokat énekelt s utána a jobb tanulóknak a magyar iskolaegylettől és más adomá­nyozóktól könyveket osztottak ki Rupp Zsigmond hazafias beszéde mellett. A szegény tanulók közt a Szilágyi-féle alapból 80 frtonkint 1200 frtot osztottak szét s a gyorsírói egyesület szívességéből is számos szakkiadványban részesültek az ifjak. Az ünnep­­yt az ifjúság részéről B­u­d­a Győző végzett növendék búcsúbeszéddel, a tanári kar részéről pedig Len­gyel Sándor igazgató egy, a közönséghez intézett a a polg. éi keresk,­oktatás céljait fölvilágosító be­széddel zárta be. Erre Darányi Ignác ország. kép­viselő felelt. Kiemelte a derék igazgató érdemeit . örömmel jelezte, hogy a kiküldött miniszteri biztosok kifejezett véleménye szerint a budai középkereske­delmi intézet a keresk. akadémiával az ered­mények tekintetében is egy színvonalon áll — A szép ünnepély az ismét állva meghallgatott „Szózat“ eléneklésével ért véget. — A „m­a­g­y­a­r­o­r­s­z­á­g­i központi F­rő­­b­e­r-n­ő e­g­y­­­e­t“ gyermekkertésznő képzőintézeté­ben az évi záróvizsgálat folyó hó 23., 24. és 25-én, a képesítő vizsga pedig 27-én és 28-án Péterfy Sán­dor igazgató vezetése alatt Békey Imre kir. tanfel­­ügyelő jelenlétében tartatik meg. A nagyszámú szak­férfiak és egyé£ vendégek között Jálics Dénes mi­niszteri titkár is jelen volt. A növendékek szabatos feleletei az intézet kitűnő vezetéséről tanúskodtak, valamint arról is, hogy ezen egylet a növendékek kiképzése által egyszersmind intézetét a modern ne­velésügy színvonalára emelni iparkodott. A második osztály összes növendékei (26) a legjobb sikerrel tették le a képesítő vizsgát és oklevelet nyernek. Különös megelégedésének adott kifejezést Békey Im­re, kir. tanfelügyelő, úgy a növendékek készültsége, azoknak hazafias szellemben történt kiképzése, vala­mint a kiállított kézimunkák fölött. A négy legjobb növendék a Bulyovszky-alapítványból jutalomdíjat kapott. Olyan családok és intézetek, melyek kikép­zett gyermekkertésznőt kivánnak, írásban fordulhat­nak Rosenzoveig Saphir Sarolta alelnök (Margitszi­get, nagyszálloda 237.) vagy Péterfy Sándor igazga­tóhoz (Damjanich­ utca 3. szám.) Irodalom. * (A Magyar Szalon) júliusi füzete válasz­tási rem­iszcenciákkal kezdődik. Aktuális színes kép­­melléklet és K­e­n­e­d­i Gézától „Az urnák előtt“ című karcokat (négy képpel) nyitják meg a füzetet, melynek főbb közleményei a következők: Költemé­nyek P­ó­s­a Lajostól, L­i­p­c­s­e­y Ádámtól és R­e­­v­i­c­z­k­y Gyulától, J­u­s­t­h Z­sigmondtól szellemes tanulmány Jászai Mariról, a legnagyobb magyar tragikáról. B­r­ó­d­i Sándortól kis elbeszélést kapunk, Mérai Horváth Károly pedig Goncourtékat is­merteti. Jókai regénye, Lenczi fráter, ebben a fü­zetben ér véget. Dr. Molnár Antal 80 év előtti országgyűlésről, V­á­r­a­d­y Antal Brassai Sámuelnél tett látogatásáról, S­i­m­o­n­y­i Zsigmond a nyelvé­szetről imák cikket; a külföldi irodalmat Flamma­­rion Kamill képviseli a füzetben, melyet számos kép, (többi közt Brassai és Jászai Mari arcképe) továbbá id. Ábrányi Kornél egy zeneműve tesz változatossá

Next