Pesti Hírlap, 1887. június (9. évfolyam, 149-178. szám)
1887-06-30 / 178. szám
s ség gyapjúnkat potom áron eladnunk s a belőle szőtt árut a kapott ár tízszeresével visszaváltanunk ; évenkint mintegy 40 millió forinttal több lesz, ami ezentúl benn maradhat az országban, nem is tekintve azt, hogy a fogyasztó közönség legalább is annyival olcsóbban juthat posztóneműhöz, a mennyibe a gyapjúnak a külföldi gyárba s onnan a kész posztónak visszaszállítása került. A nemzet vagyona is gyarapodik, uj adóforrások nyílnak s számtalan munkás kéz kereshet kenyeret. Szóval oly kezdeményezéssel állunk itt szemben, mely országos nagy jelentősége miatt valóban teljes mértékben megérdemli az egész közönség rokonszenvét s első megindulást jelent azon az útón, melyen a mi hazánk is iparilag fejlett országgá válhatik. Belpolitikai hírek. — június 29. Pártfúzió Horvátországban. Zágrábi jelentések szerint ott pártfúzió jött létre. A független nemzetiségi párt (Strossmayer pártja) és a centrum, Draskovich gróf vezetése alatt egy párttá olvadt össze „mérsékelt ellenzék“ elme alatt. A fúzióból kikerült párt feladatául tűzi ki a három egy királyság törvényszerűen és alkotmányos útón biztosított jogainak megvédését és csorbítatlan fentartását. Külpolitikai hírek. — június 29. Milán király bécsi útja még nem oszlatta el teljesen az aggodalmakat, melyeket Risztics kinevezése előidézett. Bécsi diplomáciai körökből állítólag azt jelentették Berlinbe, hogy a szerb királylyal eddig folytatott értekezletek egyelőre nem vezettek teljesen kielégítő eredményre. A National Zeitung szerint Milán király a bácsi kabinethez ugyanolyan kérdést intézett, mint a porta a londonihoz, hogy t. i. bizonyos bonyodalmak beállta esetén számíthatna-e hathatós támogatásra. Az idézett lap e tényhez ezt jegyzi meg : Ez arra enged következtetni, hogy a Balkán félsziget bizonyos pontjain erősebb orosz akciót várnak és állást akarnak foglalni a szerint, amint az egyik vagy a másik hatalomtól várnak támogatást. A németek és franciák közti viszony ismét kellemetlenné vált; a lipcsei perben hozott széle miatt a francia sajtó egy része még mindig hevesen izgat és a Rouvier-kormánynak kellemetlenségeket igyekszik támasztani. Az izgatottságot Franciaországban még fokozni fogja a lotharingiai hatóságok azon legújabb intézkedése, hogy az üzletekről elkelt tűzetőtől talpig fel vannak fegyverkezve, amazok teljesen fegyvertelenek. Még más dolog is tekintetbe veendő. Míg a zsidók munkásak, kitartók, szívósak, haszonlesők, takarékosak és mérsékletesek, a kőkeresztények könnyűvérűek, önzetlenek, szeretnek henyélni, élvezni a gyönyöröket és költenek számítás nélkül. Kevés kivétellel az arisztokrácia mulat és lassan kint tönkremegy. Tudnivaló, kinek a kezébe megy át a földbirtok. A gentry, bár elszegényedett, sokkal büszkébb, semhogy a kereskedési ipar terére lépne. Csakis elévült nemesi előjogait tanya szem előtt, a zsidóknak engedi át a szabad tért. A polgárság csak tegnap támadt és csak holnap jöhet számításba. A tulajdonképeni nép, a parasztok, napszámosok, a városi munkások, annyira el van nyomva a mindennapi kenyér gondjai által, hogy minden egyéb előítélet előtte zárva van. Magyar barátaim, minden árnyalatú antiszemiták, hallgassátok meg ezeket. Ahelyett, hogy a zsidókkal haszontalanul, bár a zsidók bőrének kárára, civódtok , utánozzátok őket. Legyetek munkásak, mint ők, fáradhatatlanok, mint ők, kincsgyűjtők, mint ők. Még tovább is menjetek , furakodjatok házaikba, legyetek érdektársaikká és örököseik , feleségül véve leányaikat. A termékeny szemita sarjadék ezerszer többet ér, mint a keresztesháborúk idejétől leszármazó angolkóros nemzedék. Kövessétek végre Tisza ur szép példáját, ki gyakorlati ember is tud lenni a mellett, hogy mellesleg nagy államférfi is. PESTI HÍRLAP 1887. junius 30. volitan minden francia cégtáblát és csak német táblákat szabad alkalmazni. Viszont a National-Zig arra figyelmeztet —és ezt a megjegyzést a Nordd. Alig. 2tg is reprodukálja, — hogy a külföldiek semmiféle formában sem vehetnek részt a párisi kiállításban, mivel Franciaországban most napirenden van a külföldiek üldözése. Rekriminációkra fog ürügyet adni a német sajtónak az is, hogy az új francia hadügyminiszter korántsem ejtette el Boulanger tánok próbamozgósítási tervét, sőt kiegészíti azt, amennyiben egy mozgósítandó hadtestet összpontosítani fog egy bizonyos ponton, úgy, hogy az öt millió frankra előirányzott költség nyolc millióra emelkednék. Ferron hadügyminiszter ezt tegnap tudatta a hadügyi bizottsággal, mely szombaton fog a miniszter terve felett határozni. Olasz tüntetés monarchiánk ellen. Nápolyban tegnap igen népes meeting volt, melyet az olasz gyarmati politika ügyében hívtak össze és melyen Zuppetta tanár, Irobriani és Bovlo képviselők elnököltek. Zuppetta elnök a gyűlés viharos tetszésnyilvánításai közt jelentette ki, hogy Olaszország fölött három Damokles-kard függ: az Ausztria-Magyarországgal való szövetség, az afrikai kaland és a Vatikánnal való kibékülés veszélye. A gyűlés egyhangúlag fogadott el egy határozati javaslatot, melyben sajnálatát fejezi ki a fölö, hogy Olaszország bel- és külpolitikája tévutakra vetődött és azt a reményt nyilvánítja, hogy Olaszország megemlékezve liberális missziójáról, vissza fogja utasítani Ausztria-Magyarország és a pápa szövetségét. A választások. (Választási hírek.) Kaposvárról jelentik a következőket: Somogy megye központi választmánya hivatalosan megvizsgálván a kaposvári választókerület szavazási jegyzékeit, konstatálta, hogy Széchenyi miniszter ellenében Körmendy Sándor kétségtelen többsége 28 szavazat. Belügyminiszterhez jelentés létetett s fegyelmi vizsgálat megindítása sürgettetett. Az antiszemiták a jövő országgyűlésen. A következő nyilatkozat közlésére kérettünk fel: „Több napilap abbeli célzatos híresztelése, mintha az antiszemita képviselők a jövő országgyűlésen külön pártot nem fognának képezni, hanem a fennálló többi országos pártokhoz csatlakoznának, minden tényleges alapot nélkülöz, annyival inkább, mert a három nagy országos párt az antiszemitizmust elvileg perkorreskálván, az antiszemita képviselők csakis antiszemita elveik feladásával léphetnének akár a kormánypárt, akár a mérsékelt ellenzék, akár a függetlenségi és 48-as párt kötelékébe, amit pedig az antiszemita elvekkel megválasztott képviselők egyike se fog tenni. Ellenkezőleg tény az, hogy az antiszemita képviselők az őszszel, mint külön országgyűlési párt újra alakulni fognak és pedig előreláthatólag „néppárt“ vagy „keresztény néppárt“ hivatalos elnevezés alatt, Budapesten, 1887. június 29. A párt nevében Istóczy Győző s. k. orsz. képviselő 1. Szolgabiróság és csendőrség. Érdekes konfliktus tört ki e két hatóság közt Pest megyében. A most lefolyt képviselőválasztások alkalmával ugyanis Eötvös Géza volt alsójárási főszolgabiró a választás napjára saját belátása szerint akarta kerületében elhelyezni a csendőröket, mégpedig azokon a helyeken, hol az eddigi választások alatt még mindig zavarok fordultak elő. De midőn ez iránt megkereste a kiskőrösi csendőrőrsvezetőséget, az azt felelte, hogy a szolgabíró későn jött, mert a kalocsai csendőrszakaszparancsnokság erre vonatkozólag már máskép intézkedett. Erre a főszolgabíró átírt a szakaszparancsnoksághoz s felvilágosítva azt a viszonyokról, megkérte, hogy az ő terve szerint oszsza el a községben a csendőröket. Egyszersmind kifejezte sajnálkozását, hogy a parancsnokság ily fontos ügyben a szolgabírói hivatal megkérdezése nélkül adott ki rendeletet. A megkereső levél egyébként teljesen komoly, tiszteletteljes hivatalos hangon volt tartva. Erre másnap a kalocsai csendőrszakaszparancsnokság Szűcs aláírásával válasziratot küldött, melyben tudatta, hogy a főszolgabiró tervét elfogadva, annak végrehajtására a csendőröket utasította, de keményen nekiront a szolgabiróságnak, a miért az „sajnálkozási nyilatkozatra engedte magát elragadtatni.“ S végül így fejezi be a hivatalos aktát: „Kérem jövőre miheztartásul tudomásul venni, hogy a szolgabirói hivatal beszélhet községi elöljáróságával — mint szubordinált hatósággal — szemben igy, de a csendőrszakaszparancsnoksággal szemben — mely koordinált hatóság — soha.“ A katonás átiratot nagy indignációval fogadta a szolgabirói hivatal . Eötvös főszolgabiró e héten saját megkeresvényét és a paprikás választ mellékelve folyamodást intézett Földváry alispánhoz, tegyen lépéseket, hogy a megsértett szolgabiróság elégtételt kapjon, mert, mint a főszolgabiró kijelenti, hivatalos állása nem engedi, hogy ilyen leckéztetést zsebre rakjon. Fővárosi ügyek. — A központi választmány holnap ülést tart, mert az összeiró küldöttségek az 1888 évi képviselő választói névlajstromot összeállították. Ezen ideiglenes lajstrom a törvény értelmében i. é. julius 5-től 25-ikéig közszemlére lesz kitéve s julius 5-től 15-ig reklamálni, 15-től 25-ig pedig a reklamációkra észrevételeket tenni lehet. Mindazok, akik a választói jogra igényt tartanak, jól teszik, ha a lajstromot megnézik s ha nevöket benn nem találják, a reklamáció jogával élnek, mert a jövő évre lesznek a városi választások, városi választó pedig csak az, aki képviselőválasztási joggal bir, írni és olvasni tud és két év óta Budapesten lakik. Egyletek, és intézetek. — A budapesti II. tér. polg. és középkereskedelmi iskola évzáró ünnepe ma d. e. folyt le a medve utcai intézet földiszesített tornatermében Lengyel Sándor igazgató, a tanári kar, továbbá diszes férfi és hölgyközönség, valamint az intézet összes növendékeinek jelenlétében. Jelen volt a II. ker. országgy. képviselője, dr. Darányi Ignác is. A magyar iskolaegyesületet pedig dr. Rupp Zsigmond kir. közjegyző képviselte. A megnyitó hymnus eléneklését a jelen voltak állva hallgatták meg. Ezután az intézet három növendéke: Raffius Mátyás, Smetana Károly és Heller Oszkár magyar, német és francia nyelven szavaltak. Erre versenyszavalás következett. Az első dijat (30 fre arany) Neufeld Mór végzett növendék nyerte Petőfinek „A hazáról“ című költeményével. Ezenkívül 10—10 fre aranyat nyertek Zboray Béla és Schreiber Jakab keresk. isk. növendékek. A szavalatok általában emeltebb színvonalon állottak. Az ifjúsági dalárda ezután magyar népdalokat énekelt s utána a jobb tanulóknak a magyar iskolaegylettől és más adományozóktól könyveket osztottak ki Rupp Zsigmond hazafias beszéde mellett. A szegény tanulók közt a Szilágyi-féle alapból 80 frtonkint 1200 frtot osztottak szét s a gyorsírói egyesület szívességéből is számos szakkiadványban részesültek az ifjak. Az ünnepyt az ifjúság részéről Buda Győző végzett növendék búcsúbeszéddel, a tanári kar részéről pedig Lengyel Sándor igazgató egy, a közönséghez intézett a a polg. éi keresk,oktatás céljait fölvilágosító beszéddel zárta be. Erre Darányi Ignác ország. képviselő felelt. Kiemelte a derék igazgató érdemeit . örömmel jelezte, hogy a kiküldött miniszteri biztosok kifejezett véleménye szerint a budai középkereskedelmi intézet a keresk. akadémiával az eredmények tekintetében is egy színvonalon áll — A szép ünnepély az ismét állva meghallgatott „Szózat“ eléneklésével ért véget. — A „magyarországi központi Frőber-nő egyet“ gyermekkertésznő képzőintézetében az évi záróvizsgálat folyó hó 23., 24. és 25-én, a képesítő vizsga pedig 27-én és 28-án Péterfy Sándor igazgató vezetése alatt Békey Imre kir. tanfelügyelő jelenlétében tartatik meg. A nagyszámú szakférfiak és egyé£ vendégek között Jálics Dénes miniszteri titkár is jelen volt. A növendékek szabatos feleletei az intézet kitűnő vezetéséről tanúskodtak, valamint arról is, hogy ezen egylet a növendékek kiképzése által egyszersmind intézetét a modern nevelésügy színvonalára emelni iparkodott. A második osztály összes növendékei (26) a legjobb sikerrel tették le a képesítő vizsgát és oklevelet nyernek. Különös megelégedésének adott kifejezést Békey Imre, kir. tanfelügyelő, úgy a növendékek készültsége, azoknak hazafias szellemben történt kiképzése, valamint a kiállított kézimunkák fölött. A négy legjobb növendék a Bulyovszky-alapítványból jutalomdíjat kapott. Olyan családok és intézetek, melyek kiképzett gyermekkertésznőt kivánnak, írásban fordulhatnak Rosenzoveig Saphir Sarolta alelnök (Margitsziget, nagyszálloda 237.) vagy Péterfy Sándor igazgatóhoz (Damjanich utca 3. szám.) Irodalom. * (A Magyar Szalon) júliusi füzete választási remiszcenciákkal kezdődik. Aktuális színes képmelléklet és Kenedi Gézától „Az urnák előtt“ című karcokat (négy képpel) nyitják meg a füzetet, melynek főbb közleményei a következők: Költemények Pósa Lajostól, Lipcsey Ádámtól és Reviczky Gyulától, Justh Zsigmondtól szellemes tanulmány Jászai Mariról, a legnagyobb magyar tragikáról. Bródi Sándortól kis elbeszélést kapunk, Mérai Horváth Károly pedig Goncourtékat ismerteti. Jókai regénye, Lenczi fráter, ebben a füzetben ér véget. Dr. Molnár Antal 80 év előtti országgyűlésről, Várady Antal Brassai Sámuelnél tett látogatásáról, Simonyi Zsigmond a nyelvészetről imák cikket; a külföldi irodalmat Flammarion Kamill képviseli a füzetben, melyet számos kép, (többi közt Brassai és Jászai Mari arcképe) továbbá id. Ábrányi Kornél egy zeneműve tesz változatossá