Pesti Hírlap, 1888. november (10. évfolyam, 302-331. szám)
1888-11-16 / 317. szám
1888. november 16. PESTI HÍRLAP magát X. Károly királynak. Franciaországból Londonba utazott, majd bejárván Angolország több nevezetes városát, Brüsszelen át visszatért. 1828. szeptember 9-én elvette Lujza Vilma hercegnőt, I. Miksa királynak vele egykorú leányát. 1830-ban a király a 3. svalizsér-ezred ezredtulajdonosává nevezte ki. A következő évben fia született, aki Lajos Vilmos nevet kapott a keresztségben. Ez évben Németországot is fenyegette az Európát pusztító kolera s Bajorország is nagy veszedelemben forgott. A hercegi pár gyermeke kedvéért elutazott Svájcba, innen Olaszországba, ahol egész télen át időzött. Visszatértekor a király kinevezte a felsőbajorországi honvédkerület parancsnokává. Még ugyanaz évben egy második fia született 1834 ben Vilmos herceg, aki ekkor már nyolcvan éves volt, ő rá bízta a hercegi ház ügyeinek vezetését és Bamburgbe vonult vissza. Miksa herceg pedig eladta franciaországi birtokait, hogy saját hazájában levő birtokait növelje. Ekkor vette meg a starhembergi tó mellett levő szép birtokokat s alapította Possenhofent. 1834. április 4-én született, első leánya, Hana Karolina, aki 1867 óta mint Thurn-Tars herceg özvegye Regensburgban él. 1837-ben Kissingenben érte az a szomorú hir, hogy atyja meghalt. 1837 december 24-én született Erzsébet hercegnő, aki 1854-ben a mi uralkodónk neje lett. 1838 ban Miksa herceg régi vágyát teljesítendő, keletre utazott kíséretével. Utazásának leírását kiadta a következő évben. Bejárta Görögország partvidékét, Egyipomot, a szent földet. Mire Nazaretbe ért, kitört a pestis és udvari orvosa is áldozatává lön. Le kellett mondania Athén és Konstantinápoly meglátogatáséról. Visszatért tehát egy hosszú vesztegzár után Nápolyba, a hol több hetet töltött s nyolc havi távollét után ismét hazájába tért. 1639-ben született Károly Tivadar herceg, a kit mint jeles szemorvost és nemes azivü embert általánosan ismernek nálunk is. Tudni vágyó szelleme nem hagyta nyugodni, s bár akkor épen nem volt olyan kényelmes az utazás, mint manapság, nemsokára keleti utazása után már Hollandiát és Belgiumot látogatta meg. Majd ismételten meglátogatta Párist és Olaszországot, meg Ausztriát. 1841-ben született Mária Zsófia leánya (a nápolyi ex-királyné), 1843-ban pedig Matild Ludovika, Trani grófné. 1847-ben Zsófia Sarolta, akit az alengoni herceg vett el, s végre 1849 ben Miksa Emánuel herceg. 1848-ban tábornokká nevezte ki a király. Jelenleg legidősebb tábornoka volt a bajor hadseregnek. 1878-ban, szeptember 9-én ülte aranylakodalmát Tegernseeben, az egész család jelenlétében. Az idén ülte meg a herceg gyémánt-lakodalmát. De már betegen. Január 2-án hirtelen rosszul lett, s bár akkor segítettek rajta, mégis gyönge maradt s folytonos gyöngélkedése végre fölemésztő életerejét. Miksa herceg mindig élénken érdeklődött a tudományos, irodalmi és művészi mozgalmak iránt. Szépen rendezett könyvtára mintegy 27000 kötetet foglal magában. Említettük már, hogy ő maga is szeretett irodalommal foglalkozni. Ifjú éveiben költeményeket, elbeszéléseket irt (tőle örökölte nyilván Mária Valéria főhercegnő is költői tehetségét). Lefordította Hugo Viktor Borgia Lukréciáját. Kiadta keleti utazásának leírását, mely második kiadásban is megjelent. Álnévül „Phantarus“-t használt. Sőt darabot is irt, „Fehlschuss“ címmel, mely a müncheni udvari színházban került szinre. Ezenkívül irt számos apró történeti értekezést különböző német lapokba, mint a Hessische Morgenblattba, Passauer Zeitungba, Süddeutsche Pressebe. * Becs. nov. lb. (Saját tudósítónk távirata.) Miksa herceg temetésére a király és Gizella főhgnő Münchenbe utazik. A királyné Korfuban marad, mert már nem érkezhetnek meg idején atyja temetésére. Fővárosi ügyek. — A VII. ker. elöljáróság: szennyese. A regále-ügyek revíziója végett kiküldött összeíró bizottság a mai nappal befejezte működését, az Erzsébetvárosban. A bizottság tíz napi működése alatt a bel- 03 kültelkeken összesen 636 korcsmát, kávéházat, kávémérést, pálinkamérést stb. vizsgált meg, melyek közül 38 minden engedély nélkül gyakorolta az italmérési jogot. Szabálytalanságot összesen 200 üzletnél konstatáltak. Az engedély nélküli korcsmákat most be fogják zárni, míg a kihágást elkövetett üzlettulajdonosokat az elöljáróság sorra meg fogja bírságolni. A bizottság meglepetéssel tapasztalta, hogy a kültelkeken mily aránytalanul van kivetve a fogyasztási adó és a regáledij. Nagy forgalmú üzletek igen kevéssel, ellenben kis forgalmú üzletek nagy %-kal voltak megróva. Ezek közül aztán a legtöbb tönkre is ment. A bizottságban részt vett ipartársulati képviselők elhatározták, hogy oda fognak hatni, hogy ezentúl a regáledíj kivetésénél az üzletek a forgalomnak megfelelően terheltessenek meg. Itt megemlítjük, hogy a bizottság több oly üzletet talált, hol az özvegyi jogot Kaszap Géza, a sikkasztó írnok önhatalmúlag saját aláírásával állította ki, holott ahoz az elöljáró és a jegyző aláírása szükséges. — Rökk Szilárd alapítványai. A tanács mai ülésén folytatta és befejezte a Rökk Szilárd alapítványaira vonatkozó tiszti ügyészségi vélemények tárgyalását. A Rókus-kórház számára hagyományozott 2060 írtot a tanács a kórházalaphoz csatolja. A tanítók orsz. árvaházának hagyott 2000 frtot föltétlenül kiadja. A szabadságharc-szobor 7000 frtját a tőkéhez adja. A váci siketnémák intézetének hagyott 10OO forintot fölterjeszti a vallásos közoktatási minisztériumhoz s miután ez 6000 frt egy alapítványi helyre van szánva s a kinevezési jog a fővárosi polgármesteré, az alapítói oklevélben a jog biztosítandó lesz s az egyik eredeti példányban a fővárosnál leteendő. A csángó községek részére kulturcélokra hagyományozott 12000 frtos alapítvány a főügyészi véleménytől eltérőleg nem a közoktatási miniszterhez terjesztetik fel, hanem átadatik a csángó egyesület jelenlegi elnöke, Kamermayer polgármester kezéhez s erről a vallás- és közoktatási miniszter értesitettetik. A jogászsegélyző egylet 500 írtját az egyetemi rektorhoz küldik el. A bölcsőde 500 írtját s a Stefánia-gyermekkórház 2200 írtját az illető egyesületeknek, az utóbbit Morfin Imre kezéhez utalványozzák. A Rókus-kórházban amputált vagy ápolt szegény betegek segélyezésére szánt 3000 írtot a tanács slapítványkép a letétpénztárban helyezi el. Legérdekesebb része a tárgyalásnak a nőgyógyászati kórház és a tanács belátása szerint valamely jótékony s közhasznú célra fordítandó 50,000 frtos alapítvány ügye volt. A női kórház 66,000 írtját a főváros kezeli gyümölcsözőleg; egyelőre a tanács nem bocsátkozott a kórház létesítése kérdéseinek tárgyalásába s a Tauffer-féle beadványt föl sem olvasták, hanem megbizatott Haberhauer tanácsos, hogy a létesítésre vonatkozó első lépések iránt készítsen javaslatot. Ezek közé tartozik az ad hoc bizottság összeállítása is. A tanács bölcs belátására bízott 50,000 frt iránt — mely 1877 óta kamatozván, most már 100,000 írtra nőtt — a tanács egyelőre azért nem határozott, mert az alapító akarata szerint ez összeg megosztatlanul egy célra fordítandó s a fővárosnál még két csomag van letéve Rökktől, mely csak jövő évi március 25-án bontható fel s nem tudni, nincs-e ezekben rendelkezés, mely a tanács által megjelölendő céllal épen összevágna. Egyébként, miután az alapító nagy lelki megnyugvására szolgálna, ha ez összeg az állatkínzás megakadályozására célzó intézményre fordíttatnák, Toldy József főügyész indítványára fölhívták az állatvédő egyesületet, mi módon vélné e célt elérni. Az alapítványért folyamodó számos egylet kérvényét elutasították. — A hírlapírók nyugdíjintézete számára a főv. tanács mai ülésén egy a fejlődő főváros egyik legértékesebb helyén, a sólyom- és alkotmányutcák közt, közel az új parlamenthez fekvő telek ajándékozását határozta el, s az ingyenes átengedés üdvében a közgyűléshez előterjesztést intéz. — Budapest története. A belügyminiszter leiratilag ama kívánságának adott kifejezést, hogy a Salamon Ferenc és a főváros közt „Budapest története“ megírása tárgyában létrejött újabb megállapodások (mik az újabb honoráriumra és a mű befejezésére vonatkoznak) szerződés alakjába öntessenek. A tanács a pótszerződés tervét elkészíti s azt mai üléséből a közgyűlés elé terjeszti. —A kórházi vizsgáló bizottság a tegnapi nap folyamán megvizsgálta a fővárosi kórházakat s mindenütt mindent rendben talált. — Műtanrendőri bejárás. A 3. kerületi főtértől a filatori védgázig menő gőzmozdonyú közúti vasút műtanrendőri bejárását a közlekedésügyi miniszter november hó 17-ére d. e. 10 órára tűzte ki. — Budapest főváros főorvosi hivatalának kimutatása a heveny-ragályos kórok állásáról 1888. nov hó 4-dikétől nov. hó 11-ikéig terjedő XLV. hetéről. a) Betegedés: hagymáz 77, himlő 3, álhimlő 1, bárányhimlő 26, vörheny 18, kanyaró 34, roncsoló torokláb 16, torokgyík 6, trachoma 8, hökhurut 4. b) Halálozás: hagymáz 6, vörheny 3, roncsoló toroklob 2, torokgyík 6. — A betegek elkülönítése a lehetőségig, a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések hatóságilag eszközöltettek. — Erzsébet téri időjelző. A tanács mai ülésében elrendelte az Erzsébet téren egy időjelző felállítását; az asztalos-, MC3- és kőművesmunkákra most kiírják az árlejtést, hogy kora tavaszkor a felállítás iránti munka megkezdhető legyen. A szükséges fémjelzőkészülékek mikénti beszerzését illetőleg a mérnöki hivatal felhivatik, hogy az ügyet Kruspér tanár úrral megbeszélvén, előterjesztését harminc nap alatt mutassa be. Egyletek és intézetek. — A magyar tisztviselők országos egyesülete ehó 16-án (pénteken) délután 5 órakor az egyesület új helyiségében (IV. ker. hatvani utca 4. sz.) igazgató-választmányi ülést tart, melynek tárgyai: 1. Jelentés az uj helyiségek berendezéséről. 2. Jelentés a szünet alatt történtekről. 3. Tagok felvétele a tájékoztató bizottság véleményezése alapján. 4. Folyó ügyek. — A Szent István Társulat „tudományos és irodalmi osztályait. hó 19-én hétfőn délután 4 órakor tartja a társulat dísztermében, felolvasással összekötött rendes Őszi gyűlését, mely nyilvános lévén, arra nem csak a társulat tagjai, hanem az érdeklődő közönség is meghivatik. Irodalom. * (Má tyá s D iák) címen, László Elek szerkesztésében, új élclap indult meg, mely a bécsi népszerű „Kikeriki“ mintájára az alsóbb rétegek zsurnalisztikai mulatságáról kíván gondoskodni s minden csütörtökön jelen meg. * (A magyar történelmi emlékek) második kötetéből az első rész megjelent Pfeiffer bizományában. A kötet hontvármegyei magánlevéltárakból vett okiratokat tartalmaz 400 lapon. Közzéteszi az eredetiek után Kubinyi Ferenc. Az okiratok zöme a Baloghy, Majláth, palásti Nadeczky, b. Nyári, szudi Sembery és zsemberi Zsemberi családok levéltárából való, számszerint 210, melyek közül 200 most lát először napvilágot. Ezek közt 24 árpádkori és 176 anjoukori okirat képezi e gyűjtemény legbecsesebb részét. * (Irodalmi pör.) Ráth Mór kiadó bepörölte a „Petőfi-múzeum“ című folyóiratot Arany János levelezéseinek utánnyomásáért. A pört azonban aligha fogja megnyerni, mert a leveleket Petőfi István a Nemzeti múzeumnak adományozta, tehát közkincsként tekinthetők. Sarah Bernhardt Budapesten. (A megérkezés.) . . . Fiatal férjet hetek óta ostromolt a ki menyecske . — Látni akarom Sarah Bernhardtot. Teremts jegyet, ha mindjárt a legutolsó zsölle-sorban is, punktum ! — Nincs pénzem, punktum! — volt mindannyiszor a szereplgp válasz, melynek nyomában, persze kitört az égi háború. Gyötrelmes, keserű napok következtek, — házas embereknek fölösleges magyarázni — s a férj már szinte arról a „kétségbeesett lépés“-ről gondolkozott, melylyel az újságírók szokták az öngyilkosokat átugratni a földi lát határán. Végre megadta magát. Tegnap este ragyogó arccal rohant haza a már a küszöbön kiabálta: — Látni fogod Sarah-t ! . . . megnézzük a remek művésznőt! A kis feleség a nyakába ugrott, összecsókolta : — Édes, aranyos férjecském! Imádandó ember vagy! . . . Mikor nézzük meg, melyik szerepében ? — Holnap — az osztrák magyar államvasút pályaudvarán, a fogadtatási jelenetet. Egy hatosba kerül az egész! . . . * úgy látszik, több fiatal férjnek is eszébe ötlött ez a mentőgondolat. Sokan voltak künn a pályaudvaron. Uralkodók fogadására sem szokott összegyűlni nagyobb közönség. Színészek, hírlapírók és a népszínházi drága zselleszékekről leszorult mindkét nembeli publikum rajzott föl-alá a perionon. Evva Lajos, a népszínház direktora, titkos örömmel dörzsölte kezeit: — Nagy érdeklődés! . . . Lesz reklám! . . . Tele ház! . . . Zsúfolt kassza, . . . vivát Sarah! ... Nálánál csak egy ember volt izgatottabb, a párislátott fiatal Justh Zsigmond, aki termetes 5