Pesti Hírlap, 1889. október (11. évfolyam, 270-300. szám)
1889-10-01 / 270. szám
1889. október 1. PESTI HÍR L A_P__________ akkor minden őt megillető tisztelettel fogadták volna, Sándor király maga hívta volna meg magához. De mivel ő nem fogadta el javaslatait, megérkezése napján nem fogja látni a királyt s valószínűleg egyáltalában nem, fogja látni. Neki és a régenseknek nem lett volna kifogásuk az ellen, ha évenkint kétszer három-négy hétre Belgrádba jött volna, hogy a királynál tartózkodjék; de azt nem engedheti meg sem ő, sem a régensség, hogy egészen rábízzák a király nevelését. Ha ő, mint atya nem időzik Belgrádban fiánál, akkor az anyának sem szabad ott időznie. A királyné becsvágyó, és politikai személyiség, bármint tagadja, azon van, hogy politikai befolyást nyerjen. Ő (Milán) azonban meg fogja tudni gátolni azt, hogy bárminő befolyást nyerjen az ifjú királyra. Milán kijelente még, hogy már kedden elhagyja Karlsbadot, de nem megy Belgrádba. Hanem egy-két hétre Svájcba utazik, később hosszabb tartózkodásra Párisba. Azonnal odautazott volna, ha orvosa nem tanácsolja, hogy pár hétig nyugalmasabb helyen maradjon. Mivel más betegséget állapítottak meg nála az orvosok, ismételten el kell mennie Karlsbadba. A gárda megadja magát. A Figaróban egy politikus nagyon fontos nyilatkozatot ad a francia jobboldal jövendő magatartására nézve. E nyilatkozat súlyos beismerése a francia köztársasági párt még nem dönthetett felsőbbségének. Hogy minő magatartást fog követni a jobboldal, mondja az említett cikkecske írója, az a többségtől függ. De egy szempontból sajnálatos, hogy néhányan folytatni akarják az 1885-től 1889-ig követett ellenzéki rendszert. Legjobb ok erre az, hogy az a rendszer nem sikerült; a konzervatív eszmék haladása nincs arányban az 1885-ben elért nyereséggel, az ország a mérsékelt köztársaságiaktól óhajtja, hogy működjenek békében, a szerzett tapasztalás elítélvén a követett módszert, okvetlenül mást kell választani, mely magában foglalná a köztársaságnak való meghódolást. Ez a meghódolás, mely épen nem követeli az előjogok feláldozását, mely nem tiltja meg a reményt, hanem úgyszólván történeti jelleget ad a jogoknak, mégis nehezen lesz kivihető. Pedig azért le kell mondania a monarchisták, bonapartisták és boulangeisták szövetkezetének a sikerről. Az antirevizionisták többsége gyönge , de az általános szavazat mellett mégis engedni kell a számok törvényének s ez azt mondja, hogy nem kell jelenleg revideálni. Lehet, hogy a számoknak nincs igazuk elvileg, de a választók úgy ítéltek, hogy a mostani kilátások mellett annyi ellenmondó elem szövetkezete kezében nem lehet szilárd alapja a revíziónak s talán általános nyugtalanító bonyodalmaknak lenne feladása. Mindezeket a kérdéseket már kell egyszer tárgyalni, hogy láthassuk valósággal a régi pártok erejét és az eszméket, melyek többé-kevésbbé át lesznek alakulva az új kabinetben. Addig is ismételjük, hogy az intranzigensség módszere nem termett olyan gyümölcsöket, melyeknek megtapsolását ajánlhatnék. A kelet-afrikai hajózárlatot Németország már tényleg megszüntette. Zanzibar előtt már csak két hajó maradt, négy visszaindult Németországba. Ferdinand bolgár fejedelem elismerése. A porta már ismételten foglalkozott Ferdinánd bolgár fejedelem elismerésének ügyével, mely már rokonszenves előzékenységre talált a török kormány körében, egyelőre azonban a hatalmakhoz erre nézve intézendő köriratot nem küldték el, hanem félretették. A szultán maga is hajlandó volna rá, még pedig több okból. A porta meg van győződve, hogy sokkal többet ér törvényesen teljesíteni a bolgárok vágyát, mintha ezek erőszakosan igyekeznének azt érvényesíteni. Nem használnának ugyan vele Bulgáriának, de mégis igen komoly bonyodalomnak hintenék el magvát. Másrészt Ferdinánd alatt az ország visszanyerte nyugalmát s most már olyan hatalmi tényezővé nőtte ki magát, melylyel mindennap számolni kell. Csakhogy Ferdinánd elismerése az összes hatalmak beleegyezésével történhetik s az orosz nagykövet kormánya nevében előre is Bulgária ellen foglalt ez ügyben állást, amint azt könynyen érthetjük. De megjön annak is az ideje, hogy a szultán nem fog törődni Oroszország tiltakozásával, csak be kell várni. Annyi bizonyos, hogy a legfelsőbb török körökben Bulgária javára fordult a hangulat. okvetlen szükséges, míg a b, d, g, k, p stb. betűk kiejtése a szájvitorla által elzárt orrüreg mellett történik. Amint a jelzett betűk kiejtése akadályokba ütközik, figyelmünk azonnal az orr- és orrgarat-üregre legyen irányítva. Pedig hányszor találkozunk gyermekekkel, elragadóan kedves teremtésekkel, hol a legkellemesebb benyomást szörnyen megrontja a beszéd természetellenes volta, a beszéd orrjellege, az orrhangzás. Csudálatos azon általános közöny is, mely az orrlégzés zavarának ezen kellemetlen következményeivel szemben létezik. Mert mi tagadás, hogy testben és szellemben egyaránt fejlődő kedves gyermekeknél, a gyermek egyéniségének a beszédben való nyilvánulása az, mi nemcsak a szeretettel és rajongással rajtuk csüngő szülőket, hanem a távolabb állókat is leköti, megörvendezteti, sőt elbűvöli és mégis milyen közönynyel siklanak át az orrhangzás kellemetlen, bántó jelenségén. A kisdednevelési kiállítás megnyitásakor a többi között igazán gyönyörködtünk és élveztük azoknak az elragadóan kedves kicsiny teremtéseknek meglepő szellemi előhaladottságát, csak úgy lestük azokról a piciny ajkakról édesen elröppenő okos szavakat, általános taps és dicsérő megjegyzések voltak az osztatlan öröm és lelkesedés kifejezői, csak énnálam maradt egy diszharmonikus nyom, melyet bennem egy kedves kis leányka szavallata idézett elő, ki elejétől végig kifejezett rontó orrhangzással szavalta el mondókáját. Ez az eset is, a mindennapi tapasztalaton kívül, illusztrálja az orrbajokkal szemben fennálló közönyt. Az orrlégzés hiánya mindig annak a jele, hogy orrbajjal van dolgunk, ami a szájon át való lélegzést tette szükségessé. Ilyenek, csak egy-kettőt említek fel, a nátha, az orrüreg nyákhártyájának elváltozásai, az orrba bejutott idegen testek, különféle daganatok és így tovább. Ha már általában megszoktuk, hogy felnőtteknél a náthát fel se vegyük, úgy az életkor elején álló egyéneknél, a csecsemőknél a nátha komolyabb jelentősége nem enged soká a közönynek helyet, mely könnyen megboszulhatja magát, hol az orrlégzés zavara, hiánya már magában véve és a táplálkozás tekintetében, komoly sőt veszélyt hozó lehet. A szopásra utalt csecsemő a levegőhiány heves rohamainak van alávetve, mert a szopás alatt eldugult orrán át a levegőt beszívni nem tudja, épen így nem képes erre a tejjel telt szájon át. A levegőhiány arra kényszeríti a csecsemőt, hogy hagyja el az anya emlőjét, miáltal beállanak a táplálkozás zavarai, kimerülés és elgyöngülés és ezeknek nem egyszer vészthozó következményei. A csecsemők náthájának ezen veszedelmes volta is mutatja, mily fontos szerepe van az orrlégzésnek. Az orrüreg krónikus elváltozásai, a benne fejlődő növedékek és daganatok nemcsak a szomszédszervekre, hanem az egész szervezetre is károsan hatnak, sőt az idegrendszer közvetítésével távolabb fekvő szervekre is hatnak. De számos eset mutatja, hogy a fejlődésében visszamaradt test okozatos öszszefüggésben állt az orrüreg bajával. Különösen az orrbajos gyermekeknél feltűnő ezen körülmény, mit megmagyaráz a hiányos lélekzés, minek folytán a tüdők kellőképen nem tágulhatnak és így visszamarad a mellkas fejlődésében és következetesen az egész test. Különösen gyakori dolog, hogy a sok apró csecsebecsékkel játszó gyermek orrüregébe jutnak idegen testek, melyeket jó részt maga nyomkod az orr nyílásába, néha nagy babszemek, melyek odabenn meg is duzzadhatnak. Az így bejutott apró tárgyak néha észre sem vétetnek, bent felejtetnek és csakis a bekövetkezett zavarok miatt megejtett orvosi vizsgálat deríti fel és távolítja el. De hányszor esnek orrukra a kis gyermekek és hányszor éri egy-egy keményebb csapás, mely pillanatra látszólag könnyű sérülésnek tűnik fel, igen gyakran pedig az orrcsontok, az orrsövény törése és elgörbülésével járnak, ami az orrlégzésnek állandó zavarát és következményes orrbajt okozhat. Újabban pedig kétségtelen tapasztalataink vannak arra nézve, hogy az orrlégzés hiánya és így az orrüreg elváltozásai úgy gyermekeknél, mint felnőtteknél egyaránt psichikus zavarokat képesek támasztani, amennyiben a figyelmet gyöngítik, a felfogóképességet csökkentik és olyan sajátszerű feledékenyig áll be, mely a nehezen felfogott tárgyak könnyű feledésével jár. Ezen észleletek a tanuló gyermekek intellektuális képzése szempontjából is felkeltik a figyelmet. Jogász-gyűlés. (A szakosztályok.) A jogász-gyűlés szakosztályai ma délelőtt és délután fölváltva tanácskoztak. Legnagyobb élénkséget a második és negyedik szakosztály tárgyalásai idéztek elő. Az előbbiben a munkás-biztosítás kérdését döntötték el, jól kidolgozott s jól megvitatott pozitív alapon, mégpedig oly értelemben, hogy a biztosítást a legszűkebb terjedelemben az állam a maga felelőssége mellett magánkezelés útján rendezze. Az utóbbi szakosztály a jogi oktatás reformja fölött indított egy hatalmas vitát, melyben a „praktikus“ és „tudományos“ irány hívei kemény harcot vívtak egymással s nem maradtak kritika nélkül Csáky miniszter ismeretes praktikus reformtervei sem. A vitát ma be sem fejezhették, holnap fogják folytatni nem kisebb elevenséggel. Délután a bűnügyi elővizsgálat nyilvánossága ébresztett, ha nem is élénkebb részvételed, mindenesetre nagyobb érdeklődést. Holnap fogják ezt is folytatni. víz 1. szakosztály. A tanácskozási tárgyat egyetlen magánjogi kérdés megoldása képezte s ma délután 3 órakor tartotta első ülését. A szakosztály tagjai elnökül egyhangúlag Sághy Gyula egyetemi tanárt, helyettes elnökül Weinmann Fülöp kir. közjegyzőt választották meg. A jegyzői teendőkkel ifj. dr. Környey Ede és Szilágyi Arthur bízattak meg. A szakosztály elé terjesztett kérdés így hangzik: „A tulajdonszerzés kellékéül ingóknál az átadás megkivántassék-e .“ E speciális jogi szakkérdésre, amelynek előadója dr. Jellinek Arthur országgyűlési képviselő, dr. Katona Mór győri jogakadémiai tanár és dr Lányi Bertalan budapesti kir. táblai kisegítő bíró terjesztettek be részletesen megokolt véleményes indítványokat. Dr. Katona Mór a következőleg oldja meg a kérdést. Tekintve a forgalom biztonságának igényeit, melyek úgy a jogászvilág, mint újabb törvényhozások többségét arra bírták, hogy a puszta szerződés mellé még a dolog átadását is mint a szerződés megerősítését követeljük meg; tekintve a német polgári törvénykönyv tervezetét, mely szintén az átadási elméletnek hódol; tekintve végül azt, hogy hazai jogéletünk évszázadokon át pozitív törvény nélkül ugyan, de a szokásjog erejénél fogva ugyancsak az átadással megerősített (dologi) szerződésből származtatta a tulajdont, mondja ki a magyar jogászgyűlés, hogy az ingók tulajdonjogának szerzéséhez a dolog átadását, mint lényeges kelléket szükségesnek tartja. Lányi Bertalan 3 pontban szövegezi indítványát, ilykép: 1. Kívánatos, hogy az átadás az ingókra vonatkozó tulajdonszerzés elengedhetetlen kellékéül fentartassék. 2. A konstitutum possessorium csak az esetben bírhat az átadás hatályával, ha a tulajdonátruházással kapcsolatban a felek közt oly jogviszony jö létre, mely az elidegenítőt feljogosítja, illetve kötelezi, hogy az elidegenített dolgot továbbra is tényleges hatalmában megtartsa. 3. A törvénynek a nemtulajdonostól leszármaztatott jóhiszemű jogszerzés oltalmát célzó rendelkezései a konstitutum possessorium útján átalakult joghelyzettel szemben is alkalmazandók.“ Jellinek Arthur előadó részletesen ismertetve és bírálva a beérkezett véleményt, a maga részéről a következő indítványt teszi: „Mondja ki a jogászgyűlés, hogy 1. Ingó dolog tulajdonszerzésének kellékéül az átadás megkivántassék. 2. Az átadás mellőzhető, ha az elidegenítéskor a dolog az elidegenítő kezei között bérlet, haszonbérlet, vagy haszonélvezet folytán maradt. Ez esetekben is a tulajdonszerzés hatálya ki van zárva, ha harmadik személy az elidegenítőtől dologi jogot átadás mellett szerzett, vagy ha harmadik személy megkárosítása az elidegenítésnél szándékoltatott.“ A vitában részt vettek a véleményezőkön kívül : dr. Schwarz Gusztáv, dr. Karácsonyi Jenő és dr. Fodor Ármin. Az utóbbi azt indítványozza, hogy az új polg. törvénykönyvben az átadás követelménye mellőztessék. Sághy elnök szavazás alá bocsátván a kérdést, a szakosztály az előadó véleménye ellenében túlnyomó többséggel dr. Fodor Ármin indítványát fogadta el, aki azt a teljes ülésen is védelmezni fogja a kisebbség előadója, Jellinek ellenében. A 11. szakosztály. Működését délelőtt 9 órakor kezdte meg az akadémia egyik termében. A szakosztály tagjai elnökül a beteg Apáthy István távollétében Környey Ede ügyvédet választották meg, aki jegyzékül Rann Béla és Gold Simon ügyvédeket kérte föl. A szakosztály tanácskozásainak első kérdését a munkásoknak baleset elleni biztosítása képezte. A fontos kérdés előadója Hegedűs László budapesti kir. táblai bíró volt, aki pontról-pontra ki 3