Pesti Hírlap, 1889. október (11. évfolyam, 270-300. szám)

1889-10-01 / 270. szám

1889. október 1. PESTI HÍR L A_P__________ akkor minden őt megillető tisztelettel fogadták volna, Sándor király maga hívta volna meg magához. De mivel ő nem fogadta el javaslatait, megérkezése nap­ján nem fogja látni a királyt s valószínűleg egy­általában nem, fogja látni. Neki és a régenseknek nem lett volna kifogá­suk az ellen, ha évenkint kétszer három-négy hétre Belgrádba jött volna, hogy a királynál tartózkodjék; de azt nem engedheti meg sem ő, sem a régensség, hogy egészen rábízzák a király nevelését. Ha ő, mint atya nem időzik Belgrádban fiánál, akkor az anyá­nak sem szabad ott időznie. A királyné becsvágyó, és politikai személyiség, bármint tagadja, azon van, hogy politikai befolyást nyerjen. Ő (Milán) azonban meg fogja tudni gátolni azt, hogy bárminő befolyást nyerjen az ifjú királyra. Milán kijelente még, hogy már kedden elhagyja Karlsbadot, de nem megy Belgrádba. Hanem egy-két hétre Svájcba utazik, később hosszabb tartózkodásra Párisba. Azonnal odautazott volna, ha orvosa nem ta­nácsolja, hogy pár hétig nyugalmasabb helyen marad­jon. Mivel más betegséget állapítottak meg nála az or­vosok, ismételten el kell mennie Karlsbadba. A gárda megadja magát. A Figaróban egy politikus nagyon fontos nyilatkozatot ad a francia jobboldal jövendő magatartására nézve. E nyilatkozat súlyos beismerése a francia köztársasági párt még nem dönthetett felsőbbségének. Hogy minő magatartást fog követni a jobb­oldal, mondja az említett cikkecske írója, az a több­ségtől függ. De egy szempontból sajnálatos, hogy néhányan folytatni akarják az 1885-től 1889-ig köve­tett ellenzéki rendszert. Legjobb ok erre az, hogy az a rendszer nem sikerült; a konzervatív eszmék hala­dása nincs arányban az 1885-ben elért nye­reséggel, az ország a mérsékelt köztársaságiaktól óhajtja, hogy működjenek békében, a szerzett ta­pasztalás elítélvén a követett módszert, okvetlenül mást kell választani, mely magában foglalná a köz­társaságnak való meghódolást. Ez a meghódolás, mely épen nem követeli az előjogok feláldozását, mely nem tiltja meg a reményt, hanem úgyszólván történeti jelleget ad a jogoknak, mégis nehezen lesz kivihető. Pedig azért le kell mon­dania a monarchisták, bonapartisták és boulangeisták szövetkezetének a sikerről. Az antirevizionisták több­sége gyönge , de az általános szavazat mellett mégis engedni kell a számok törvényének s ez azt mondja, hogy nem kell jelenleg revideálni. Lehet, hogy a számoknak nincs igazuk elvileg, de a választók úgy ítéltek, hogy a mostani kilátások mellett annyi ellenmondó elem szövetkezete kezében nem lehet szilárd alapja a revíziónak s talán általános nyugta­lanító bonyodalmaknak lenne feladása. Mindezeket a kérdéseket már kell egyszer tár­gyalni, hogy láthassuk valósággal a régi pártok ere­jét és az eszméket, melyek többé-kevésbbé át lesznek alakulva az új kabinetben. Addig is ismételjük, hogy az intranzigensség módszere nem termett olyan gyümölcsöket, melyek­nek megtapsolását ajánlhatnék. A kelet-afrikai hajózárlatot Németország már tényleg megszüntette. Zanzibar előtt már csak két hajó maradt, négy visszaindult Németországba. Ferdinand bolgár fejedelem elismerése. A porta már ismételten foglalkozott Ferdinánd bol­gár fejedelem elismerésének ügyével, mely már ro­konszenves előzékenységre talált a török kormány körében, egyelőre azonban a hatalmakhoz erre nézve intézendő köriratot nem küldték el, hanem félretették. A szultán maga is hajlandó volna rá, még pedig több okból. A porta meg van győződve, hogy sokkal többet ér törvényesen teljesíteni a bol­gárok vágyát, mintha ezek erőszakosan igyekeznének azt érvényesíteni. Nem használnának ugyan vele Bulgáriának, de mégis igen komoly bonyodalomnak hintenék el magvát. Másrészt Ferdinánd alatt az or­szág visszanyerte nyugalmát s most már olyan ha­talmi tényezővé nőtte ki magát, melylyel minden­nap számolni kell. Csakhogy Ferdinánd elismerése az összes hatalmak beleegyezésével történhetik s az orosz nagykövet kormánya nevében előre is Bulgá­ria ellen foglalt ez ügyben állást, a­mint azt köny­­nyen érthetjük. De megjön annak is az ideje, hogy a szultán nem fog törődni Oroszország tiltakozásá­val, csak be kell várni. Annyi bizonyos, hogy a leg­felsőbb török körökben Bulgária javára fordult a hangulat. okvetlen szükséges, míg a b, d, g, k, p stb. betűk kiejtése a szájvitorla által elzárt orrüreg mellett tör­ténik. A­mint a jelzett betűk kiejtése akadályokba ütközik, figyelmünk azonnal az orr- és orrgarat-üregre legyen irányítva. Pedig hányszor találkozunk gyermekekkel, el­ragadóan kedves teremtésekkel, hol a legkelleme­sebb benyomást szörnyen megrontja a beszéd termé­szetellenes volta, a beszéd orrjellege, az orrhangzás. Csudálatos azon általános közöny is, mely az orrlég­zés zavarának ezen kellemetlen következményeivel szemben létezik. Mert mi tagadás, hogy testben és szellemben egyaránt fejlődő kedves gyermekeknél, a gyermek egyéniségének a beszédben való nyilvánu­­lása az, mi nemcsak a szeretettel és rajongással raj­tuk csüngő szülőket, hanem a távolabb állókat is leköti, megörvendezteti, sőt elbűvöli és mégis milyen közönynyel siklanak át az orrhangzás kellemetlen, bántó jelenségén. A kisdednevelési kiállítás megnyitásakor a többi között igazán gyönyörködtünk és élveztük azok­nak az elragadóan kedves kicsiny teremtéseknek meg­lepő szellemi előhaladottságát, csak úgy lestük azok­ról a piciny ajkakról édesen elröppenő okos szavakat, általános taps és dicsérő megjegyzések voltak az osz­tatlan öröm és lelkesedés kifejezői, csak énnálam ma­radt egy diszharmonikus nyom, melyet bennem egy kedves kis leányka szavallata idézett elő, ki elejétől végig kifejezett rontó orrhangzással szavalta el mon­­­dókáját. Ez az eset is, a mindennapi tapasztalaton kívül, illusztrálja az orrbajokkal szemben fennálló közönyt. Az orrlégzés hiánya mindig annak a jele, hogy orrbajjal van dolgunk, a­mi a szájon át való léleg­­zést tette szükségessé. Ilyenek, csak egy-kettőt említek fel, a nátha, az orrüreg nyákhártyájának elváltozásai, az orrba bejutott idegen testek, különféle daganatok és így tovább. Ha már általában megszoktuk, hogy felnőttek­nél a náthát fel se vegyük, úgy az életkor elején álló egyéneknél, a csecsemőknél a nátha komolyabb jelentősége nem enged soká a közönynek helyet, mely könnyen megboszulhatja magát, hol az orrlégzés zavara, hiánya már magában véve és a táplálkozás tekintetében, komoly sőt veszélyt hozó lehet. A szopásra utalt csecsemő a levegőhiány heves rohamainak van alávetve, mert a szopás alatt eldu­gult orrán át a levegőt beszívni nem tudja, épen így nem képes erre a tejjel telt szájon át. A levegőhiány arra kényszeríti a csecsemőt, hogy hagyja el az anya emlőjét, miáltal beállanak a táplálkozás zavarai, ki­merülés és elgyöngülés és ezeknek nem egyszer vészt­­hozó következményei. A csecsemők náthájának ezen veszedelmes volta is mutatja, mily fontos szerepe van az orrlégzésnek. Az orrüreg krónikus elváltozásai, a benne fej­lődő növedékek és daganatok nemcsak a szomszéd­szervekre, hanem az egész szervezetre is károsan hatnak, sőt az idegrendszer közvetítésével távolabb fekvő szervekre is hatnak. De számos eset mutatja, hogy a fejlődésében visszamaradt test okozatos ösz­­szefüggésben állt az orrüreg bajával. Különösen az orrbajos gyermekeknél feltűnő ezen körülmény, mit megmagyaráz a hiányos lélekzés, minek folytán a tü­dők kellőképen nem tágulhatnak és így visszamarad a mellkas fejlődésében és következetesen az egész test. Különösen gyakori dolog, hogy a sok apró cse­csebecsékkel játszó gyermek orrüregébe jutnak idegen testek, melyeket jó részt maga nyomkod az orr nyí­lásába, néha nagy babszemek, melyek odabenn meg is duzzadhatnak. Az így bejutott apró tárgyak néha észre sem vétetnek, bent felejtetnek és csakis a be­következett zavarok miatt megejtett orvosi vizsgálat deríti fel és távolítja el. De hányszor esnek orrukra a kis gyermekek és hányszor éri egy-egy keményebb csapás, mely pillanatra látszólag könnyű sérülésnek tűnik fel, igen gyakran pedig az orrcsontok, az orr­sövény törése­ és elgörbülésével járnak, a­mi az orr­légzésnek állandó zavarát és következményes orrbajt okozhat. Újabban pedig kétségtelen tapasztalataink van­nak arra nézve, hogy az orrlégzés hiánya és így az orrüreg elváltozásai úgy gyermekeknél, mint felnőt­teknél egyaránt psichikus zavarokat képesek támasz­tani, a­mennyiben a figyelmet gyöngítik, a felfogó­képességet csökkentik és olyan sajátszerű feledékeny­ig áll be, mely a nehezen felfogott tárgyak könnyű feledésével jár. Ezen észleletek a tanuló gyermekek intellektuális képzése szempontjából is felkeltik a figyelmet. Jogász-gyűlés. (A szakosztályok.) A jogász-gyűlés szakosztályai ma délelőtt és délután fölváltva tanácskoztak. Legnagyobb élénkséget a második és negyedik szakosztály tárgyalásai idéztek elő. Az előbbiben a munkás-biztosítás kérdését döntötték el, jól kidolgozott s jól megvitatott pozitív alapon, még­pedig oly értelemben, hogy a biztosítást a legszűkebb terjedelemben az állam a maga fele­lőssége mellett magánkezelés útján rendezze.­­ Az utóbbi szakosztály a jogi oktatás reformja fölött indított egy hatalmas vitát, melyben a „praktikus“ és „tudományos“ irány hívei kemény harcot vívtak egymással s nem maradtak kritika nélkül Csáky mi­niszter ismeretes praktikus reformtervei sem. A vitát ma be sem fejezhették, holnap fogják folytatni nem kisebb elevenséggel. Délután a bűnügyi elővizsgálat nyilvánossága ébresztett, ha nem is élénkebb részvételed, minden­esetre nagyobb érdeklődést. Holnap fogják ezt is folytatni. víz 1. szakosztály. A tanácskozási tárgyat egyetlen magánjogi kér­dés megoldása képezte s ma délután 3 órakor tar­totta első ülését. A szakosztály tagjai elnökül egyhangúlag Sághy Gyula egyetemi tanárt, helyettes elnökül Weinmann Fülöp kir. közjegyzőt választották meg. A jegyzői teendőkkel ifj. dr. Környey Ede és Szi­lágyi Arthur bízattak meg. A szakosztály elé terjesztett kérdés így hang­zik: „A tulajdonszerzés kellékéül ingóknál az átadás megkivántassék-e .“ E speciális jogi szakkérdésre, a­melynek elő­adója dr. Jellinek Arthur országgyűlési képviselő, dr. Katona Mór győri jogakadémiai tanár és dr Lányi Bertalan budapesti kir. táblai kisegítő bíró terjesztettek be részletesen megokolt véleményes in­dítványokat. Dr. Katona Mór a következőleg oldja meg a kérdést.­ Tekintve a forgalom biztonságának igényeit, melyek úgy a jogászvilág, mint újabb törvényhozá­sok többségét arra bírták, hogy a puszta szerződés mellé még a dolog átadását is mint a szerződés megerősítését követeljük meg; tekintve a német pol­gári törvénykönyv tervezetét, mely szintén az átadási elméletnek hódol; tekintve végül azt, hogy hazai jogéletünk évszázadokon át pozitív törvény nélkül ugyan, de a szokásjog erejénél fogva ugyancsak az átadással megerősített (dologi) szerződésből származ­tatta a tulajdont, mondja ki a magyar jogász­gyűlés, hogy az ingók tulajdonjogának szerzéséhez a dolog átadását, mint lényeges kelléket szükségesnek tartja. Lányi Bertalan 3 pontban szövegezi indítvá­nyát, ilykép: 1. Kívánatos, hogy az átadás az in­gókra vonatkozó tulajdonszerzés elengedhetetlen kel­lékéül fentartassék. 2. A konstitutum possessorium csak az esetben bírhat az átadás hatályával, ha a tulajdonátruházással kapcsolatban a felek közt oly jogviszony jö létre, mely az elidegenítőt feljogosítja, illetve kötelezi, hogy az elidegenített dolgot továbbra is tényleges hatalmában megtartsa. 3. A törvénynek a nemtulajdonostól leszármaztatott jóhiszemű jog­szerzés oltalmát célzó rendelkezései a konstitutum possessorium útján átalakult joghelyzettel szemben is alkalmazandók.“ Jellinek Arthur előadó részletesen ismertetve és bírálva a beérkezett véleményt, a maga részéről a következő indítványt teszi: „Mondja ki a jogászgyűlés, hogy 1. Ingó do­log tulajdonszerzésének kellékéül az átadás megki­­vántassék. 2. Az átadás mellőzhető, ha az elidegení­téskor a dolog az elidegenítő kezei között bérlet, haszonbérlet, vagy haszonélvezet folytán maradt. Ez esetekben is a tulajdonszerzés hatálya ki van zárva, ha harmadik személy az elidegenítőtől dologi jogot átadás mellett szerzett, vagy ha harmadik­­ személy megkárosítása az elidegenítésnél szándékoltatott.“ A vitában részt vettek a véleményezőkön kí­vül : dr. Schwarz Gusztáv, dr. Karácsonyi Jenő és dr. Fodor Ármin. Az utóbbi azt indítványozza, hogy az új polg. törvénykönyvben az átadás követel­ménye mellőztessék. Sághy elnök szavazás alá bocsátván a kér­dést, a szakosztály az előadó véleménye ellenében túlnyomó többséggel dr. Fodor Ármin indítványát fogadta el, a­ki azt a teljes ülésen is védelmezni fogja a kisebbség előadója, Jellinek ellenében. A 11. szakosztály. Működését délelőtt 9 órakor kezdte meg az akadémia egyik termében. A szakosztály tagjai elnökül a beteg Apáthy István távollétében Környey Ede ügyvédet válasz­tották meg, a­ki jegyzékül Rann Béla és Gold Si­mon ügyvédeket kérte föl. A szakosztály tanácskozásainak első kérdését a munkásoknak baleset elleni biztosítása képezte. A fontos kérdés előadója Hegedűs László bu­dapesti kir. táblai bíró volt, a­ki pontról-pontra ki­ 3

Next