Pesti Hírlap, 1890. március (12. évfolyam, 59-89. szám)
1890-03-26 / 84. szám
érzelmek kifejezésére. Anélkül, hogy e féle Programm kitűzésének jogosultságát egy zenekari műnél kétségbe akarnék vonni, mégis azt hiszszük, hogy Major Gyula szimfóniájának a programm inkább hátrányára, mintsem előnyére válik; mégpedig azért, mert a kitűzött programm oly nagyszabású, hogy ahhoz képest nagyon szerények azok az eszközök, amelyekkel a szerző dolgozik. Mint magyar stílben írt szimfónia (ha már „magyar stílnek“ akarjuk nevezni magyaros motívumok felhasználását valamely zeneműben) az egyes részek fölé írt hangzatos címek nélkül megállaná helyét. Új és eredeti gondolatokban nem nagyon gazdag ugyan , azonban csinos a shematikus kidolgozása és — amennyire a gyarló előadásból kivehettük — ügyes a hangszerelése is. De már a szabadságharcról vagy az elnyomatás utáni nemzeti ébredésről egészen más fogalmaink vannak, mintsem azoknak visszhangját Major zenéjében feltalálhatnék. Beethoven szellemének mélysége és Berlioz vagy Liszt hangszerelési virtuozitása kellene hozzá, hogy valaki e nagy nemzeti eseményekhez méltó zenei illusztrációt legyen képes előállítani. Major műve e tekintetben gyönge kísérlet. A kitűzött feladat nagyságán megtörik az ambiciózus fiatal szerző jó akarata és szorgalma. * (Cigány-hangverseny a Vigadóban.) A mi derék cigányaink minden évben rendeznek egy „összhangversenyt“, hogy bemutassák a közönségnek, milyen precizitást tudnak kifejteni még akkor is, ha öthat banda egyesül közös prímás vezetése alatt. Az idén a pesti jótékony nőegyesület és néhai Rácz Pali síremléke javára rendezték ezt a hangversenyt, mely ma este hat órakor vette kezdetét a vigadóban. Rácz Pali, Radics Vilmos, Berkes Béla, Bunkó Miklós és Banda Marci jóhírű fővárosi prímások vezetése mellett. A redout nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség, mely kiválókép intelligens elemeket foglalt magába. A műsor a Rákóczy-indulóval kezdődött, Radics Vilmos vezetése mellett. Érdekes volt nézni, amint a körülbelül 80 főből álló banda vonói egyöntetűen, szabályosan, a legnagyobb precizitással emelkedtek föl-le, egyik se később, mint a másik. Hogy milyen hatása volt ennek a hatalmas indulónak, azt el lehet képzelni. Rács Pali „Teli“ dalmű nyitányát adta elő élénk taps mellett (természetesen kóta nélkül), utána pedig Radics Béla játszott néhány gyönyörű népdalt. Pintér testvérek cimbalomjátékát Bunkó Miklós vezetése alatt a „Valéria“ keringő követte, mely az idei farsang alatt lett népszerű. Berkes Béla húzott el aztán egy pár népdalt, melyet megtapsoltak, de még élénkebben tört ki a taps és éljenzés, mikor Banda Marci a „Cserebogár, sárga cserebogár“ örökké szép dalát igazi bravourral eljátszotta. Balog Bandi gordonkán adott elő igen szépen népdalokat, Rácz Pali pedig elhúzta apjának volt kedvenc dalát, „Lehullott a rezgő nyárfa levele“, mely után olyan éljenzést és tapsot kapott, hogy megtoldotta még más dalokkal is. Következett volna egy egyveleg a „Porticii némá“ból Berkes Béla vezetése alatt, az összes zenekarok által előadva, ha egy kis malheur nem történik. A jó barna fiúk talán kifáradtak a munkában, vagy az ünnepnapi tányérozás kecsegtetőbb kilátásai vonzották őket, elég az aház, lassan-lassan kezdtek elpárologni az orchestrumból. Előbb csak egy, aztán kettő, három s végre alig maradt tizenkettő az „összes“-ből. No de azért nem estek kétségbe a mi saját külön művészeink, hanem élükön Bunkóval addig-addig csinálták „megfogyva bár, de törve nem“, míg egyszer csak beleolvadtak a dalok a ,,Rákóczy“-ba és ezzel vége volt a sikerült cigányhangversenynek. * (Az orsz. színésziskolai jubiláris bankett) csütörtökön este a nemzeti színház, kir. operaház s a növendékek és érdeklődők részvételével a Hungáriában igen látogatottnak ígérkezik s tekintettel a szinházi előadásokra, 10 óra felé fog kezdődni. Jegyek öt írtjával az intézeti szolgánál (szinész-képezde, nemzeti színház bérháza III. em.) folyton kaphatók. * (Blaha Lujza asszony), ki vasárnap délután hűlés következtében hirtelen rosszul lett, ma már annyira jól van, hogy csütörtökön ismét fölléphet. Csütörtökön, pénteken és szombaton tehát folytatni fogják „Szegény Jonathan“ előadásait. A művésznő Ápril 1-én Pozsonyba utazik és részt vesz az ottani színpártoló-egylet alaptőkéjének javára tartandó előadásban. * (A nemzeti színház vidéken.) K. Hegyesi Mari, ki tegnap már a nemzeti színházban föllépett, a múlt héten szép sikerrel vendégszerepelt Sopronban. Az ottani színpártoló egyesület elnöke, báró Augustinetz Antal, estélyt is adott tiszteletére, melyre hivatalos volt az egyesület egész választmánya. * (A szegedi színházban) tegnap zajos ovációkkal halmozták el H. Pauli Mariskát, ki ez idényben most lépett fel utoljára. A „Gárdistákban“ Elsie szerepét adta szűnni nem akaró tapsok közt. Az előadás után lakoma volt a búcsúzó tiszteletére a Tisza-szállodában. * (A mű barátok körének) választmánya ma délelőtt a műcsarnokban gróf Dessewffy Aurélné szül. Károlyi Pálma grófnő elnöklete alatt ülést tartott, melyben megalakították a kor szakbizottságait. E szerint az irodalmi bizottság elnöke: Csáky Albinna grófnő, előadója: Justh Zsigmond; állandó szakértő tagok : Berczik Árpád, Szana Tamás és Zichy Antal; a képzőművészeti bizottság elnöke : Károlyi Gyuláné grófnő, előadó : Feszty Árpád ; állandó szakértők : Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv és Zala György; az iparművészeti bizottság elnöke: Zichy Nepomuk Jánosné grófnő, előadó: ifj. Batthyány Géza gróf; állandó szakértők: Fittler Kamill, Györgyi Géza, Rauscher Lajos; a zenészeti bizottság előadója : Hubay Jenő; állandó szakértők: Aggházy Károly, Manojlovich Emil és verebi Végh János. — A kör titkárának egyhangúlag megválasztották: Kadocsa Lippich Elek mint fogalmazót, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti osztályából. A választmány köszönettel fogadta Neugebauer László ajánlatát, hogy a kör pénztárnoki teendőinek díjtalan ellátását magára vállalni hajlandó. A megválasztott bizottságok már a napokban fognak külön-külön tanácskozni a legközelebbi teendők felett. * (Miskolczi társulata) Tapolcán jó fogadtatásban részesült. A múlt héten az „Ideges nők“-et kétszer adták zsúfolt színkörben. A szereplők közül Rúzsai Etelka, Tihanyiné és Lendvayné asszonyok igen tetszettek. Előadták ezenkívül a „Szitakötőit, „Kondorosi csaplárosnéit és „Lili“-t. A férfiak közül Miskolczi igazgatót, Fábiánit- Lendvait, Láng Jenőt és Ödönt emeli ki tudósítónk. * (Slaviansky Agrenes?) orosz énekkarának két hangversenyére (ápr. 1-én és 2-án) előjegyzéseket elfogad a népszínház nappali pénztára. Mindkét előadásban a rádió k. a. is föl fog lépni. Az előadások bérleten kívül, mérsékelten fölemelt heryárakkal fognak megtartatni. A bérelt helyek márc. 31-én d. e. 12 óráig tartatnak vissza a bérlők rendelkezésére. * (Az orsz. m. képzőművészeti társulat) ez évi rendes közgyűlését e hó 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor fogja megtartani a műcsarnokban (Andrássy-ut 69. sz. a.) PESTI HÍRLAP 1890. március 20. Napi hírek. — (Szép március) járja az idén. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja képezi rendesen próbakövét a kora tavasznak. Az idén bevált. Már négy napja a legszebb verőfény csillog a főváros fölött; a fák nekiereszkedtek a rügyezésnek, a télikabátok meg a zálogháznak. Ilyenkor Budapest népe még együtt van, a hitbizományos arisztokratától kezdve a sarki hordárig s igy el lehet képzelni, hogy micsoda nyüzsgés és forgalom van a divatos széles utcákon, ha egy ünnepnap a napfényes idővel egybe esik. A korzó (mely jobb sorsra és több árnyékra lenne érdemes) épen az ilyen átmeneti időben szokott fölelevenedni, mivel a délutáni napsugarak odatűznek s most még nem szúrnak. A haute Budapest azonban egészen az Andrássy-útra szokott már. Itt ma is rengeteg elevenség uralkodott, ki egészen a városligetig, mind a két oldalon. A hölgyek már könnyebb, koratavaszi ruhában jelenhettek meg, ami nem kevéssé emelte a délutáni séta érdekességét és a barátnők irigységét. — Odakünn az erdőben és a mezőben nincsen még ilyen „előhaladott“ élet s kifelé még csak szórványosan zarándokol a vasárnapi közönség. A pázsit még nem zöld, az orgonafa még nem virágzik s a fecske, gólya még nincs itt. A vadásznép azonban már kijár az erdőbe. A szalonkák megjöttek, ámbár a beavatott vadászkörök véleménye szerint szokatlanul csekély számban, hacsak ezután nem jön a java, mivel a husvét a szalonka-vadászoknak az idén korán esik s a „Palmarum-trallarum“ napja erdei számítás szerint husvét napja volna. — Akkor ezek mennek s megjönnek a fecskék és az — uj toilettek. — (A királykisasszony kelengyéjébe) a már előbb megrendelt két terem varrottason kívül újólag egy teremre való kalotaszegi varrottast rendelt Mária Valéria főhercegnő. Az első rendelés volt sárgás fodorvásznon kék varrottas egy öltöző szoba teljes berendezéséhez és ugyancsak fodorvásznon égő piros varrottas egy pipázó terem minden bútorzatához, odaértve természetesen az ajtó és ablak függönyzetét, valamint a falborítékokat is. Az utóbbi rendelés sárgás fodorvászonra szól fehér hímzéssel. (Orth János.) Hamburgból Írják: Orth János, az egykori János főherceg Londonban nemrég egy pamuthajót vásárolt, hogy azon Amerika és Hamburg között közlekedjék. ,,St. Margarete“ a neves Szordics fiumei kapitány főparancsnoksága alatt áll. Londonból érkezett jelentések szerint Orth kapitány múlt pénteken árukkal utazott el a La Plata-államokba. A hajó később Chilébe vitorlázik, hogy ott salétromot vegyen föl Hamburg számára. Minthogy a salétrom Chilében igen olcsó , Hamburgba ebből évenként körülbelül 35 millió márkányit szállítanak, Orth János szép jövedelemre számíthat. A „St.Margarete“ a magyar-osztrák kereskedelmi lobogó alatt utazik. — (A belvárosi plébánia-templom fölszentelése), mely húsvétra volt tervezve, elmarad. A templom restaurálására kiküldött bizottság ugyanis Micer Gusztáv tanácsnok elnöklete alatt ismételten megtekintette a templomot s egészségügyi szempontból a fölszentelés elhalasztása mellett nyilatkozott. A templom falai még nem száradtak ki, terrazokövezete is nedves még s a templom levegője rendkívül nyirkos és hideg. A közönség könnyen meghűlhetne benne s ezért a belvárosi plébániahivatal is hozzájárult az elhalasztáshoz, így a templomot husvét után, de mindenesetre pünkösd előtt szentelik fel. A templom belseje most már majdnem teljesen kész s legközelebb uj üvegfestményeket helyeznek el a főhajó ablakaiba. A templom főoltára majolikából lesz s csak a jövő évben készül el. (A szaporodó Budapestről) érdekes adatok foglaltatnak a fővárosi statisztikai hivatal utolsó füzetében, mely az egész 1889. évi születési statisztikát összeállítja. Budapest az elmúlt évben a születések dolgában átlagos esztendő volt. Élve összesen 17,283 gyermek született, ami egymaga egy jelentékeny várost kitenne. E szám azt jelenti, hogy minden 1000 lakosra 382 születés esik. Az európai nagyvárosokhoz mérve a mi fővárosunk belsőleg is elég szapora, mivel 10 ezer lakóra nálunk 382 születés esett s alig múlt fölül ebben bennünket néhány nagyváros, mint Altona, Magdeburg, Varsó stb. Ellenben a fővárosok mind mögöttünk maradtak, mivel ugyanezen arányban pl. Parisban 273, Rómában 278, Sz.-Péterváron 279, Londonban 302 és Bécsben 338 születés fordult elő. A törvénytelen szülöttek arányszáma 1889-ben 27'6°/o-ra rúgs ez nagysága mellett is igen örvendetes szám, mivel 1874. óta ezen hányad mindig 33—284% közt mozgott, de ilyen alacsony egyetlen évben sem volt. Kettős (iker) születés dolgában szintén kedvező volt az elmúlt év, mivel 162 ilyen eset fordult elő, még soha ennyi. De nagy volt a halvaszülöttek számaránya is; ez a szám évrőlévre föltűnően emelkedik s nem jelent semmi jót sőt fölötte gyanús tünemény. Míg például 1876-ban 1000 élveszülöttre 643 halvaszületés és abortus esett, 1889-ben már 97 -i s a számsor világosan azt mutatja, hogy ezen esetek évről-évre, minden visszaesés nélkül, folytonosan szaporodnak. (Saint-Saëns.) A mythosról, mely a híres francia zeneszerzőnek állítólagos eltűnése körül szövődött, Parisból a következőket írják: Úgy látszik, hogy Augustine Jeanson kisasszonynak állításai, melyek szerint unokafivére, Saint-Saens zár alatt van, halott vagy örült, hogy négy milliónyi vagyonából már három milliót elköltött, csak a fantázia szülöttei. Saint-Saens barátjai és képviselője azt állítják, hogy soha sem örökölt négy milliót, nem is költött el tehát soha három milliót s mindig igen egyszerűen, évenkénti körülbelül 20.000 franknyi jövedelemből élt. Minden excentricitása dacára soha sem volt őrült Barátjai azt is állítják, hogy Saint-Saens a tavaszszal vissza fog jönni. Tavaly szintén elutazott hat hónapra, anélkül, hogy tudták volna, hol van. Gábiérhoz december 6-án intézett levelében Saint-Saens azon reményének ad kifejezést, hogy barátjait a tavaszszal viszontlátja. A külügyminiszter azonban — tekintettel minden eshetőségre — a teneriffai és madeirai francia konzulokat táviratilag utasította, hogy nyomozzák ki Saint-Saens hollétét. (A Tisza veszedelmesen árad ) Hódmező-Vásárhelyről sürgönyzik. A Kőrös-, Tisza-, Marosmenti ármentesitő társulat vonalán a hódmezővásárhelyi határban, a Tisza bal partján fekvő kosdi zsilipen, gyors vizáradás miatt, erős csurgás támadt. Pokomándy igazgató, Endre és Szilágyi társulati mérnökök a veszélyes csurgás elfogásán dolgoztatnak. A vásárhelyi tanács Fekete Márton társulati főigazgatót az esti órákban távirati útán a helyszínére hívta, intézkedés végett. Vásárhely városában nagy az izgatottság, mert ugyanezen a szakaszon dőlt be pár év előtt a lois-tiszai zsilip. (Tüzek a vidéken.) Szulóc községben a hó 18-án reggel iszonyú szélvihar dühöngése mellett tűz támadt, mely rövid idő alatt 30 házat hamvasztott el. A lángokban egy kétéves gyermek is elégett, egy férfi pedig a háztetőről zuhant alá, szörnyet halt. Az oltásnál különösen buzgólkodtak Apponyi Lajos gróf és fia Gyula gróf, kik egy embert is mentettek ki a tűzből. (Elária Antoinette királyné csipkéi.) A nottinghami kastélyban levő muzeum konzervátorának birtokában velencei csipkék vannak, melyeket valamikor Mária Antoinette királyné menyasszonyi ruháján viselt. A történelmi nevezetességű csipke-volantnak hossza 4 méter, szélessége 75 centiméter. Az egész kézimunka és arabeszkekből, ember- és állatalakokból van összeállítva, melyek közé a királynő címere és a királyi korona van befoglalva.