Pesti Hírlap, 1890. május (12. évfolyam, 119-148. szám)

1890-05-01 / 119. szám

1890. május 1 FESTI HÍRLAP a szervezeti törvényekben is hasonló elvek vannak lerakva. «Apponyi Albert gróf azt hiszi, hogy dacára a javaslat több rendbeli előnyeivel, a sorrend meg­választása nem eléggé helyes. De ezt nem tartja oly fontos oknak, hogy az őszinte reformtörekvések első lépése elé akadályt gördítsen. Meghatalmazást azon­ban a birói függetlenség felfüggesztésére adni, nem hajlandó. Bujanovics Sándor bejelenti az értekezletnek, hogy határozati javaslatot fog a házhoz benyújtani, melyben Eperjest a kir. táblák egyik székhelyének kéri kijelöltetni. Végül a párt úgy általánosságban, mint részle­teiben elfogadta a javaslatot s határozatilag kimon­dotta, hogy a székhelyek elhelyezését nyílt kér­désnek fogja tekinteni. Ezzel az ülés véget ért. A ■íz országos függetlenségi és 48-as párt ma esti értekezletén a királyi táblák ügyében a párt által kiküldött jogászbizottság nevében annak előadója, Polonyi Géza ismertette a javaslatot s adta elő ag­godalmait annak úgy jogi, mint pénzügyi oldalaival szemben. Felszólaltak : Holló Lajos, ki általános­ságban sem fogadja el a javaslatot, Eötvös Károly és Györy Elek, kik a javaslatot általánosságban el­fogadják. A párt a székhelyekre nézve Pozsony és Kassa közé fölvétetni javasolja Besztercebányát, Nagyvárad és Temesvár helyett Aradot és végül Győr helyett Szombathelyet. A részletes vitát hol­nap folytatják. A szerb egyházi kongresszus. (Saját tudósítónk távirata.) Karlóca, ápr. SO. A kongresszus mai ülésében, mely Dumcsa el­nöklete alatt d. e. 10 órakor kezdődött, a feliratj­avaslatot tárgyalta. A jegyzőkönyv hitelesítése után dr. Maximo­­vics előterjeszti a felirati bizottság által szerkesztett és ő felségéhez intézendő hálafeliratot. E feliratban a kongresszus köszönetet mond ő felségének, hogy a törvényes időben a kongresszus megtartását enge­délyezte s alkalmat adott arra, hogy az egyház, az iskolák és az alapítványok érdekében folytassák a munkát és megalkossák azon követelményeket, a­me­lyek a törvényes autonómia föntartását és megszi­lárdítását biztosítják. A kongresszus meg van győ­ződve arról, hogy ő felsége úgy az egyház, mint a forrón szeretett haza javára kívánja a bonyolódott és elhanyagolt viszonyok szabályozását. A felirat kifejti, hogy a kongresszus autonóm jogának gyakorlása­kor, főképen pedig akkor, a­mikor legsarkalatosabb jogát, a patriarcha-választást gyakorolja, arra fog törekedni, hogy egyháza legelső polcára oly férfiút válaszszon, a­kinek ő felsége iránti törhetetlen hű­sége, az egyház és a nép iránti szeretete párosulva buzgalommal, tudással és jellemmel, ki fogja ér­demelni s igazolni ő felsége bizalmát. A kon­gresszus a választás után következő három évig tartó, ülésszakában arra fog törekedni, hogy az auto­nómia épületét tető alá hozza. A felirat végül kéri, hogy ő felsége a legkegyelmesebben fogadja a kon­gresszus tántoríthatatlan, benső és mindenkor tanú­sított hit odaadását és ragaszkodását, úgy ő felsége, mint a királyi házzal szemben és hogy a kongresz­­szuson képviselt szerb népet királyi kegyében, annak vigaszára, továbbra is tartsa meg. Vucsetics a javaslat 3-ik alineáját módosítani óhajtván, erre nézve konkrét indítványt tesz. A fel­iratban mindenekelőtt a metropolita választásra vo­natkozó szabályzat helybenhagyását akarná kérel­mezni és ha ez helybenhagyatnék, csak akkor a patriarcha-választást megejteni. A radikálisok nevében az ismert Csernovics Péter adott­ be külön javaslatot, de a­melyet a több­ség még felolvasni sem engedett. A többség állás­pontját igen szépen kifejtette Maximovics előadó. A radikálisok részéről néhány szót mondott az öreg Csernovics, kiről, hogy miként került társai közé, senki, de legkevésbbé ő maga tudná megmondani. Polit elfogadta általánosságban a javaslatot, mert nem akar illegális színben feltűnni. Vucsetics a ki­vételes állapotok megszüntetését s a kongresszus szabad választási jogát óhajtja s mert ez a javaslatban nincs kifejtve, a részleteknél tesz módosítást. Zsivko­­vics báró elmondta, hogy ő radikális is, szabadelvű is, meg klerikális is. Furcsa kijelentése közderültséget keltett az igazán csendes és méltóságteljes gyüleke­zetben. Elmondta, hogy ő miért ilyen különféle párti, csak azt nem adta tud túl, hogy napok óta tartó — meg kell adni : fáradhatatlan — korteskedése dacára kisebbségben van. Radikális azért, mert a radikáli­soktól várja bátyja megválasztatását és liberális, mert ezek segítségét nem nélkülözheti, aztán klerikális, persze azért, mert bátyja patriarcha-jelölt. Excentri­kus álláspontja dacára, bár nem jó szívvel, elfogadta a javaslatot. A radikális Mihajlovics és Pritza ősapáiktól mai napig szerintük fennálló gravaméneket soroltak föl. A felszólalóknak találóan felelt Maxi­movics zárbeszédében, mely után öt radikális ellenében az összes szavazatokkal elfogadták a javaslatot. A részletes vitánál Vucsetics megtette min­den indokolás nélkül indítványát, de az is nagy ki­sebbségben maradt. Tán 15-en voltak mellette. Ezután küldöttséget menesztettek a királyi biz­tosért, ki titkára, Jorgovics Dusán s a szerb metropo­­liai titkár, dr. Tyirity kíséretében jelent meg. Rendkí­vüli lelkesedéssel fogadták a fényes magyar díszöl­­tönyben megjelent királyi biztost, ki az elnöki emelvényre lépett, hol Jorgovics titkára szintén dísz­magyarban jobbról foglalt mellette helyet. Az összes képviselők felállottak, mikor Dumcsa alelnök a kir. biztos elé lépve, átnyújtotta a kongresszus által kidol­gozott javaslatot, a kongresszus tagjainak mindenkor tanúsított loyalitását hangsúlyozva s a királyi biztos érdemeit elismerő hangon kiemelvén. Erre a királyi biztos hosszasabban felelt ma­gyar nyelven. Azzal kezdte, hogy a feliratot örömmel fogja a legfelsőbb trón zsámolyára letenni; egyúttal biztosí­totta a kongresszust ő felsége kegyéről és felhívta, hogy a hagyomány szerinti szokásos módon a pat­­riarchát megválasztván, a választás eredményét vele közölje. Egyben közölte a kongresszussal ő felsége óhajtását, hogy a magyarországi szerb egyház metro­­poliájához tartozó püspökök közül az választassék, ki hivatása teljesitése körül tanúsított különös buzgósága által a többiek közül kivált, kinek megválasztatása e szerint ő felségének kedves, a metropoliára nézve pe­dig kívánatos volna. Ily püspök megválasztatása meg fog erősittetni és az egyház javára fog szolgálni. A patriarcha választásán kívül megejtendő lesz még a kongresszusi választmány, úgyszintén a zárszámadási és törvény-előkészítő bizottság választása. Míg a kir. biztos beszélt, többször lelkesen megzsi­­órták. Dr. Tyirity metropoliai titkár a kir. biztos beszédét szerb nyelven is felolvasta, mire a kir. biztos kíséretével a termet rendkívül lelkes ováció nyilvánítása mellett elhagyta. Ezután elhatározták, hogy holnap­ 9 órakor Veni Sancte után megejtik a patriarcha-választást. Sztojkovics és Zsivkovics püspökök a felirat átadásá­nál nem voltak jelen. Oly eshetőségre, mely Branko­­vics megválasztatását veszélyeztetné, ma már számí­tani nem lehet. Megválasztatása biztosnak tekinthető. A pártok különben ma sincsenek végleg megalakulva, sokan tartózkodni fognak a szavazástól. * A „Bud. Corr.“-nek Karlócáról ezeket távírják. A kongreszus majoritásának öntudatos és erélyes fel­lépése a mai nyilvános ülésben a felirati vita alkal­mával nagy zavart idézett elő az ellenzéknél. Két tagja a szabadelvű pártnak ki is jelentette, hogy a pártból kilép, úgy hogy az most már csak 16 tagot számlál. Midőn a délután tartott értekezleten e párt­ban a patriarcha jelöltsége meg lett vitatva, két tag Brankovics püspököt ajánlotta, a tagok leg­nagyobb része Zsivkovics püspök mellett szállt síkra, 5 tag azonban, köztük Vucsetics és Polit kijelen­tette, hogy már a nyilvános ülésben tett nyilatkozat­hoz képest a szavazástól általában tartózkodni fog­nak, miután a kongresszus által annak idején meg­szavazott választási szabályzat nem nyerte meg a legfelsőbb szentesítést. A radikálisok Sztojkovics mel­lett vannak, de valószínű, hogy köztük is több tag nem fog szavazni, s így még biztosabb Brankovics püspöknek megválasztatása. A munkás. Május elsejével egyszerre mint viharfelhő vonul föl egész Európa egére a munkáskérdés. Még az olyan országokban is, mint hazánk, a­hol eddig mély köd födte el a legalsóbb nép­osztályok nyomorát, életét és gondolkozását — zug és forrong a műhely, a gyár, a bánya, a jég. Egy váratlan és csodálatos alakzat üti föl fejét e napon a májusi rózsakódok alul : a magyarországi munkáskérdés. A magyar szocialista. Mert, hogy e napon valamennyi magyarországi munkás hangosan vagy hallgatagon belemegy a szociál­demokrá­­cia nagy nemzetközi szövetségébe, az kétségte­len, okkal, ok nélkü­l-e, az más kérdés. Az áramlat ide ért és magával fogja ragadni a munkások minden rétegét. • Miből támadt a nagy munkáskérdés és en­nek szellemvilága, a szociáldemokrácia? A felelet egyszerű. Támadt akkor, mikor az első gőzgép za­katolni kezdett. A gőzgép szülte és a gőzgép tulajdonosának önzése növelte. Az első gőzmasina, mely tömeges munkát igényelt, megalapította a nagyipar-korszakot és azon viszonyokat, melyekből a szociáldemokrata eszmék kicsiráztak. A „Társadalom oszlopaiban“ ib­sen igen találóan hozza a színpadra a szocializmus első formáját. Anne, a hajógyári munkavezető belép főnökéhez, Berniek konzulhoz. Anne: Jó napot konzul úr. ------------------------------­-------------------------------------------------------------------------------1— Berniek: Jó napot. Kétségkívül sejti, mért hivattam ? Anne: Az írnok azt mondta tegnap ne­kem, hogy ön rossz néven venné, ha — Berniek: Nem vagyok megelégedve az egész gazdálkodással a gyárban. A munka sem­mit sem halad. A „Pálmafának“ már rég vizen kellene lennie. Wiegeland egyre kinéz miatta, az nagyon kellemetlen társ. Anne: A „Pálmafát“ holnapután vízre bocsáthatjuk. Berniek: Végre! De az amerikai, a „Gazella“, mely öt hete hever itt és — Anne: Az amerikai ? Azt hittem, hogy legelőbb minden erőnket az ön saját hajójára fordítsuk. Berniek: Ezt hinni, semmi okot nem adtam önnek. Az amerikait is oly gyorsan ki kellene javítani, a­mint lehet, de semmi sem történik. Anne: A hajó feneke teljesen el van rothadva, konzul úr , mentül jobban foltozzuk, annál rosszabb. Berniek: Nem ez a hiba. Krapp megmondta, mi az oka. Ön nem tud dolgozni az új gépekkel, melyeket hozattam, — vagy ta­lán, ön nem akar velük dolgozni. Anne: Konzul úr, már jól benne va­gyok az ötven esztendőben; kora ifjúságomtól a régi munkamódhoz szoktam . Berniek: Azt manapság nem hasz­nálhatjuk. De ne higgje Anne, hogy én a hasz­non kapok ; erre, szerencsére, nem vagyok rá­szorulva ; de tekintettel kell lennem a társada­lomra, melyben élek, a gyártelepre, melynek élén T¥"Ti----------■ I -■n- r ■ | állok. Tőlem kell kiindulnia a haladásnak, vagy *— minden a régiben marad. Anne: Én is szívesen akarom a haladást konzul ur — Berniek: Igen, az ön szűk köre, a munkásosztály számára. Oh, értesítettek izgatá­sairól ; ön beszédeket tart; fölizgatja az embe­reket ; ön lázit; de ha kézzelfogható haladásról van szó, mint most gépeinknél, nem akar köz­reműködni — akkor fél és remeg. Au ne. Valóban, félek és remegek, kon­zul úr; remegek azért a sok munkásért, kiktől­ a gépek elveszik a kenyeret. Ön sokszor mondja, konzul úr, hogy tekintettel kell lenni a társada­lomra, de azt hiszem, a társadalomnak is van­nak kötelességei. Hát szabad a tudománynak és a tőkének új találmányokat hozni az életbe, mi­előtt a társadalom oly nemzedéket nevelt volna, mely azt használhatja ? Berniek: Ön sokat olvas és töpreng, Anne; ez nem válik javára; ez elégedetlenné teszi állásával. Anne: Ez nem, konzul úr, de nem tudom nyugodtan elnézni, mint küldik el e gépek miatt egyik derék munkást a másik után, és mint vesztik el kenyerüket. Berniek: Hm, mikor a könyvnyomta­tást feltalálták, néhány iródiák kenyerét vesztette. Anne: És örült volna konzul úr ennek a mesterségnek, ha akkor iródiák lett volna? ... De természetesen, mint minden nagy társadalmi mozgalom, a szocializmus előtt is irodalmi harc járt. Sőt a legutolsó évtizedekig a szocializmus tisztán szellemi téren mozgott. Iro­dalmának története a múlt század közepéig nyitg 3

Next