Pesti Hírlap, 1890. június (12. évfolyam, 149-178. szám)
1890-06-29 / 177. szám
A PESTI HÍRLAP 1890. junius 29. nak idején államtitkár volt a közoktatási minisztériumban, s ki mint képviselő és mint tudós úgy a parlamentben, mint az irodalomban kitüntette magát, felszólalt a lefegyverzés és választott biróság mellett nemzetközi összeütközés esetében, és szava viszhangra talált. Berlinben ugyan még a szocialista Bebel sem akarja Bonghit komolyan venni, de a franciáknál Jules Simon állt a békemozgalom élére, Angolországban pedig harminc parlamenti tag állt össze, s leveleket intéz minden európai törvényhozói testület kitűnőbb tagjaihoz, csatlakozzanak hozzájuk s mondják ki nyiltan, mindegyik a maga hazájában, hogy a nép mindenhol békeszerető, hogy irtózik a folytonos adóemeléstől, s mindenhol kívánja a lefegyverzést. Ámbár nem hiszszük, hogy ezen új sakkhúzásnak lehetne valami nevezetesebb sikere, de azért még is üdvözöljük — azokat, akik valahára nyíltan kimondják azt, amit mindenki érez. Gutta cavat lapidem — az esőcsepp kivájja a követ. Pulszky Ferenc: Belpolitikai hírek lehet — midőn egyrészt a magyar fegyvergyárral egybekötött közgazdasági érdekek, másrészt pedig a honvédség harckészsége iránt támasztott jogos kívánalmak kiegyenlítése van szóban. Nem lehet ennélfogva kétség az iránt, hogy Fejérváry báró honvédelmi miniszternek ezen álláspontja ma is általános méltatással fog találkozni. Ezt tartva szem előtte és addig, míg a magyar fegyvergyár a szerződés szenerénti szállításokat kellő mennyiségű és minőségű, elfogadható fegyverek beszolgáltatásával tényleg meg nem kezdi, a gyár üzemi és szállítási képességének szakértői után való felülvizsgálata és eme vizsgálatnak bármennyire kedvező eredményei nem nyújthatnának biztos alapot annak megítélésére, vajjon az elvállalt szerződési kötelezettségek általa tényleg betarthatók lesznek-e ? Mert az ilyetén felülvizsgálatnak első támpontját az kell, hogy képezze, hogy bizonyos mennyiségű kész gyártmány álljon a felülvizsgálatnál rendelkezésre. Miután csakis ezen kész gyártmány mennyisége és minősége szolgálhat pozitív ismérvül arra, hogy a gyártás tényleg és valójában oly mérvben és oly minőség mellett lesz eszközölhető, mint amilyent önmagának a gyári berendezésnek technikai fejlettségéből valószínűség szerint következtetni lehet. Ezért a gyári üzemnek felülvizsgálata praktikus eredményre, vagyis a szállítási képesség pozitív és minden kétséget kizáró megállapítására ma alig vezethetne. A városoi és községed megvizsgálása. A belügyminisztérium elhatározta, hogy a nyár folyamán megvizsgáltatja országszerte az összes rendezett tanácsú városokat az illető alispánok, a nagy- és kis községeket az illetékes főszolgabírák nlk. Az utasítás a napokban küldetik szét. A belügyminisztérium megállapította a jegyzőkönyvi mintát is, mely szerint a vizsgálat foganatosítandó. Minthogy a belügyminisztériumban nincs oly törzskönyv, illetőleg nyilvántartás, mely a köztörvényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és községek főviszonyait tartalmazná és a legfőbb felügyelet következetes és folytonos gyakorlásának nélkülözhetlen segédeszközét nyújtaná , el fog rendeltetni, hogy a fenn érintett vizsgálattal egyidejűleg azok az adatok is állíttassanak egybe, melyek ama nyilvántartás célszerű berendezéséhez szükségesek. Az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888. évi XXXVI. t. c. némely határozatainak kiegészítéséről szóló törvény végrehajtása iránt kiadandó utasitás tárgyában a pénzügyminiszter által folyó hó 24-ikére egybehívott szaktanácskozmány ma tartotta legutolsó ülését, mely reggeli 10 órakor vette kezdetét. Az értekezleten az előterjesztett végrehajtási utasítás tervezete ellen nagyobb véleményeltérés nem merült fel s miután egyik kiküldött a tervezet több pontját módosító javaslatát is visszavonta, a tervezet végleg megállapíttatott úgy, hogy az már néhány nap alatt a pénzügyminisztérium részéről ki is fog adatni. Dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a szaktanácskozásban résztvett kiküldötteknek megjelenésükért meleg köszönetet mondva, a tanácskozást délutáni 2 órakor befejezettnek nyilvánította. — jan. 28. A magyar fegyvergyár ügyével is foglalkozott a tegnap tartott minisztertanács s erre vonatkozólag ma a következő félhivatalos kommüniké jelent meg : Azon közlések, melyek a miniszteri tanácskozás eredményéről a lapokban nyilvánosságra jutottak, nem felelnek meg a valóságnak ; mégpedig sem a szállítási határidő meghosszabbítása tekintetében, sem pedig azon megrendelések mennyiségét illetőleg, melyekre a magyar kormány a szállítási határidőnek a fegyvergyár részéről lett be nem tartása miatt, a magyar gyár érdekei iránti teljes jóakarata dacára utalva van. A magyar honvédelmi miniszternek minden kétséget kizáró biztonsággal kell gondoskodni arról, hogy a magyar honvédcsapatok 1891. február hó végéig tényleg el legyenek látva azon fegyvermennyiséggel, melyre a honvédség harcképességeszempontjából az esetleg kivonuló csapatok hiány nélküli felszerelésére szükség van. A harckészségnek ez a kívánalma, mint első és főszempont, kizár minden — a magyar fegyvergyár által teremtett viszonyokkal való — oly értelmű megalkuvást, melynek folytán a honvédségnek kellő felszerelése a célba vett időig be nem következnék. Fejérváry báró honvédelmi miniszternek ebben az irányban a képviselőházban is kifejtett álláspontja általános méltatásban részesült annak idején és meg vagyunk győződve, hogy ugyanezen álláspontnak kell érvényesülni minden oly alkalommal, amiről a jelen esetben szó vendégszerepel mint Rosina a „Sevillai borbély!‘-ban. A „Botschafter“ nyomán jelentetik, hogy D. Konstantin kisasszony nagykorúsítása végett a Reichsrathhoz folyamodott. A kérvényező hölgy 70 éves. A vidékről írják, hogy Szathmár megye székhelye Nagy Károly helyett Szathmár városa lesz. (Lesz is, ha lesz, csakhogy az idén, 27 év múlva.) A hirdetések közt olvasható: „Pesten még nem láttatott!“ „Az országúton, a botanikus kertben egy, az ausztráliai tűzszigetekről hozott Vadember látható. Délelőtt 11—12 óráig külön is megnézhető és vizsgálható 1 forintért.“ 1863 október 3-án van „Faust“ opera bemutatója a Nemzeti Színházban. Faust — Pauli; Mephisto — Kőszeghi; Margaréta — Garina Anna (később Frankenburg Adolf kiváló írónk felesége); Mártha — Hofbauer Zsófia ; Valentin — Bodorfi , Siebel — Rahotinszky Mária. A balletet betanította Campilli; a tánckar élén állott, azaz hogy lejtett, Rotter Irma. Ezt a remek operát, amely nem rég jubiláns előadást ért el az operaházban, akkorában igen sűrűen és fölemelt helyárak mellett adták; valóságos aranybányájává lett az a színháznak , amint a mi Sz. L.-ünk írja, dacára, hogy a „Zenészed Lapok“ érdemes szerkesztője silány munkának tartotta Gounod remekét. A Budai Népszínházban Együd és Molnárné együtt lépnek fel egy kis francia bohózatban. Az igazgató óriási reklámmal hirdeti az „Ördögpirtulás“ közelgő bemutatóját, amely darabban „49 csodás tünemény“ fog előfordulni. A magyar operában Paulinét ünnepelik ; a németben Stéger Ferenc, a nemzeti színház későbbi tagja arat diadalokat. Egy-egy fővárosi színházat ,,kir. helytartó „ excja“ gróf Pálffy Móric tisztel meg látogatásával. A „Nemzeti Színház ügyét vezető bizottmány“ eredeti egy- és kétfelvonásos vígjátékokra 50 arany első és 30 arany második pályadíjat tűz ki. Beérkezik 35 mű. A bizottmány kilátásba helyezi, hogy a végleges díjazás előtt, a legjobbaknak ítélt művek sorshúzás által megállapítandó sorrendben fognak előadatni és igy a nagy közönség bírálata alá bocsáttatni. Bírálók voltak: Arany János, Salamon Ferenc, Tóth József és Feleki Miklós, gr. Ráday Gedeon elnöklete alatt. Mily okos újítás lenne napjainkban annak a régi dolognak a fölelevenítése! A „Bihar“ szerkesztőjét és kiadóját a cs. kir. katonai törvényszék elé idézik. A „Szinházi Látcső“ vezércikkében megbotránkozik az új ,,Széchenyi-liget“-ben (vulgo sétatéren) tartott összejöveteleken, amelyekben tettleges szolgálatban lévő katonáit és cselédleányok gáláns enyelgései szerepelnek. A naponkint megjelenő „Színházi Látcső“ színi bírálatai szerencsésen napvilágot látnak az illető előadás utáni harmadnapra. Garibaldi egészségéről kedvező hírek érkeznek. A nagy szabadsághős babbal és fügével él. Újságunk szenzációs napi hírei köztl amelyek címe: „Mi történik a nagy színpadon ?“ — azt jelenti, hogy: ,,a pesti Erzsébet-tér sétányán a fák újra fakadnak.“ A „Zene Lapok“ szerkesztője fentartja azt az állítását, hogy „Faust,“ az opera, silány féremű. Közlésre kerül Petőfinek egy sajátkezűig irt német levele, melyet a nagy költő „réz és acélmetsző Tyroler urnak Pesten, váci ut, kifelé menet balra, 77. szám“ irt, midőn a címzett ur az ő — Petőfi — arcképén dolgozott. A levél következőleg hangzik: „Lieber Herr von Tyroler ! „Es ist mir Leid, dasz ich in eigener Person kann nicht Sie besuchen; ich bin krank, wie der Teufel. Wenn mein Brief nicht zu spät kommt, so haben Sie die Güte, den Bart mir so machen, wie ich habe gezeichnet hier auf diese Bild manu propria, weil ich so hab lassen waxen den Bart in die neuere Zeit. Aber sonst machen Sie nichts nach von diesen Bild, und arr. wenigsten die Nasen. Und ich bitte Sie, machen Sie nicht zu dick und dunkel das Bart, weil ist mein Bart nicht dick. Wenn ich werde gesund, werde ich sie besuchen. Leben Sie wohl! Ihr A. Petőfi.“ A „Magyar Sajtó“ szerkesztőjét Vajda Jánost kétheti, kiadóját, Heckenastot pedig egyheti fogságra és 1000 forint bírságra ítéli egy cikk miatt a cs. kir. katonai törvényszék. Hir „a nagy színpadról“: „a váci után Jákó-féle kereskedésben kukoricás évei-« ből készült sirkoszorukat árulnak. Külföldi hir: ..R enan „Jézus élete“ című könyve ellen C. izraelita fog replikázni.“ A pesti adósok börtönét a város A függetlenségi párt bajai. (Ugrón: Polonyi, Irányi.) Polonyi Géza országgyűlési képviselő a követező levelet intézte Irányi Dániel orsz. képviselőhöz, mint a függetlenségi párt elnökéhez: „Mélyen tisztelt elnökünk! Ugron Gábor képviselőtársunk legutóbb Kolozsvárott tartott beszédében a függetlenségi pártkör megzavart beléletének okai között mint elvi indokot felhozta, hogy a pártban 49-esek, talán köztársaságiak is vannak. Ezen állításának támogatására szó szerint a következőket mondotta: „Megmagyarázza ezt, ami történt a híres lurini kirándulás alkalmával, midőn Kossuth Irányihoz intézett levelében a neki felajánlott 49-es párt alakítását arany szavakkal és fenséges bölcseséggel visszautasította.“ Ugronnak ezen teljesen alaptalan állítását én, mint a turini kirándulásnak tagja, aki a Kossuth és képviselő társaimmal folytatott beszélgetésben részt vettem — kötelességemnek ismertem megcáfolni. Ugron most állításának bizonyítására Kossuth Lajos nagy hazánkfiának levelét kívánja közzétetelni. Semmi kétségem sincs az iránt, hogy Ugronnak ezen kívánsága velem szemben helytelen azért, mert nekem sem jogom, sem módom nincs ahhoz, hogy egy harmadik személyhez intézett, esetleg bizalmas természetű levelet közzé tehesse!.. Nem volna ehhez még akkor sem jogom, ha a párt iránt tartozó lojalitásom nem tiltaná is egy oly levélnek közzétételét követelni, amelyre nézve nem ugyan az itt felmerült okból, de mindenesetre fontos okokból, úgy állapodott meg a pártkör, hogy az közzé ne tétessék. Annyi azonban mégis kötelességemmé vált, hogy a politikai reputációt érintő ezen alaptalan állítással szemben meggyőződjem arról, van-e birtokodban ily tartalmú levél vagy sem? Ez indokból, annak kiemelésével, hogy Ugrón maga sem tagadja, hogy jelen volt azon értekezleten, melyen a turini kirándulás alkalmával Kossuth Lajos nagy hazánkfiával folytatott beszélgetésünknek egész tartalmát előterjesztettem és az egyhangúlag — tehát általa is tudomásul vétetett — mély tisztelettel kérlek, légy szíves tehetőleg sürgősen válaszolni következő kérdésemre: Való-e, hogy Kossuth Lajos oly tartalmú levelet irt hozzád, melyben a turini kirándulás alkalmával neki felajánlott 49-es párt alakítását visszautasítja ? Kiváló tisztelettel, Polonyi Géza. .. k. Irányi Dániel e levélre következőleg vál-laszolt : Tisztelt barátom ! Mai napon vett becses leveledre, amelyben választ kívánsz tőlem azon kérdésre : „való-e, hogy Kossuth Lajos oly tartalmú levelet írt hozzám, melyben a turini kirándulás alkalmával neki felajánlott 49-es párt alakítását visszautasította?“ a következőkben sietek felelni: Azon levélben, melyet a turini látogatásra vonatkozólag múlt évi október Ardikáról keltezve kaptam, Kossuth előadja azon bizalmas beszélgetést, a melyet a nála tisztelgett képviselőkkel folytatott s a mely közben használt egyes szavakra, minthogy a társalgás bizalmas volt, tisztán nem emlékszik ugyan, de amelyeknek olyan értelmet tulajdonítani, mintha ő — bár jogosultságát nem tagadja — a