Pesti Hírlap, 1890. december (12. évfolyam, 330-358. szám)

1890-12-01 / 330. szám

Előfizetési árak: Egész évre 1 . . 14 frt — kr. Félévre . 7 '.­­? 7 » —­­ Negyedévre ,7. . 3 » 50 * Egy hóra. . 1 » 20 * Egyes szám helyben 4 kr. Vidéken 5 kr. Százalék nem adatik. Kiadóhivatal: Budapest, nádor­ utca 7. sí, földsiírt, hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszó­­lamlások intézendők. Budapest, 1890. XII. évf. 330. (4287.) szám, Hétfő, december I. Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztési iroda: B­apesten, nádor­ utca 7. sz., I. emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Francziaország részére pedig? John F. Jones & Cie. Pari­ban, 31 bis, rue du Faubourg Montmartre. Avenu est.............­­----TJEI. 0­5 December hó 1-én belépő minden új előfizető is megkapja kará­csonyi ajándékul a PESTI HÍRLAP NAPTÁRAT mely a legváltozatosabb tartalommal, legdí­szesebb kiállításban fog megjelenni s bolti ára­t írt. December hó 1-vel belépő új előfizetők a lapunkban most folyó regény eddig megjelent részét külön lenyomatban megkapják. A Pesti Hírlap ára : December hóra 1 frt 20 kr December és január hóra 2 „ 40 „ Negyedévre 3 „ 50 „ Félévre 7 „ 59 Egész évre 14 „ 50 5P®*­ Mutatványszámokat egy levelezőla­pon nyilvánított óhajra bárkinek egy hétig in­gyen és bérmentve küldünk. Külkereskedelmünk érdekei. A lefolyásához közeledő év, minden való­színűség szerint, igen kedvező számokat fog fel­tüntetni a magyarországi kivitelről. Gabona- és lisztexportunk tetemes volt az utóbbi hónapok­ban, egy-két más jelentékenyebb kiviteli cikkünk­ből, mint például a szeszből, melyben az üzlet sokáig stagnált, az őszszel igen nagy mennyiség szállíttatott külföldre. Nem szenved azonban kétséget, hogy Ma­gyarország kivitelét új piacok fölkeresése és biz­tosítása által még igen jelentékeny mérvben le­het fokozni. Eddigi főkiviteli áruinkon kívül, melyek a külföldi mezőgazdaság érdekében ho­zott védvámok következtében nagyrészt leszorul­tak régi fogyasztó piacaikról, van nem egy más cikkünk, melylyel versenyezve léphetnénk föl az északafrikai, a keleti, sőt a távolabbi tengeren­túli piacokon is. Valamennyi kiviteli cikkünk között bizo­nyára a magyar liszt a legismertebb tengerentúl is, valamint hogy ennek forgalma a legszámotte­vőbb. Annyival örvendetesebb, hogy lisztünk szá­mára Brazíliában felvételképes piacot találtunk, mivel azok a kísérletek, hogy e fontos export­cikkünk a khinai kikötőbe bevezettessék, úgy látszik, teljesen meghiúsultak. Ott a kaliforniai liszt­tel nem versenyezhetünk. A Lloyd hajóival Shang­­haiba 1888-ban összesen 440 zsák liszt érkezett, a következő évben ellenben már egyetlenegy sem, jeléül, hogy itt lisztünk nem tudott tért foglalni. A világforgalomban az áruk kelendőségét a minőség mellett első­sorban az olcsóbb ár ké­pes biztosítani, az árt pedig a termelési költsé­gek s a szállítási díjak határozzák meg minde­nek előtt, kapcsolatban az üzleti konjunktúrákkal, a kereslettel. A­mi a magyar kormánytól telt, hogy a vasúti tarifák mérséklése által előmoz­dítsa a kivitelünket, azt Baross Gábor meg­tette. A január elsején a magyar államvasuta­­kon életbe lépő új árudíjszabás újabb bizonyítéka azon következetes és céltudatos törekvéseknek, melyekkel a kereskedelemügyi miniszter a ma­gyar kereskedelem s általában a hazai közgaz­daság érdekeit előmozdítani iparkodik. És félre­ismerhettem mert sokat mondó számok igazolják, mily sokat használt Baross tarifaügyi politikája már eddigelé is közgazdaságunk fejlődésének; mily nagy arányokban növekedett a fiumei ki­kötő forgalma az utóbbi években Trieszt ro­vására. Most már csak az szükséges, hogy a ma­gyar kereskedői karok sokkal nagyobb körülte­kintéssel és vállalkozási szellemmel adják ma­gukat a kiviteli üzletre, mint eddigelé és hogy a magyar tengerentúli kereskedelem érdekei megfele­lőbben mozduttassanak elő a tengeri tarifák és célszerű hajójáratok által, miként az eddigelé az osztrák-magyar Lloyd által történt. Legyen elég csak egy pár jellemző példára hivatkozni, az utóbbi tekintetben . Kisázsia pia­cain, nevezetesen Beirutban az osztrák cukorral a francia versenyez. A múlt év vége felé a cukorárak Triesztben olcsóbbak lévén, mint Mar­­seilleben, igen jelentékeny kötések történtek az előbbi kikötőből Kisázsiába szállítandó cukorra nézve. E szállítások azonban még sokkal tete­mesebbek lettek volna, ha a „Messageries Mari­times“ hajójáratai nem volnának kedvezőbbek, díjtételei pedig másfél frankkal olcsóbbak, mint a Lloydéi. A mi közös hajózási vállalatunk ha­jói csak Alexandriat és Smyrnát érintik, nem pedig, mint a francia társaság gőzhajói, Tripo­lis, Lattakia és Alexandretta északszíriai kikötő­ket is. Ezáltal az osztrák cukor szállítása 3 frank 85 cent.-mal megdrágíttatik, a Marseille­­ból jövővel szemben. Nem kevésbbé jellemző, hogy az olcsóbb díjtételek miatt a csehországi gyárosok Hamburgon át szállítanak Shang­­haiba és Honk­­ongba a­helyett, hogy áruikat Trieszten át irányítanák. A vasúti árutarifa leszállítása után tehát a tengeri szállítás reformjának kell bekövetkeznie, mert kiviteli áruink versenyképességét célszerű hajójáratokkal és olcsóbb díjtételekkel kell biz­tosítanunk. Tudjuk, hogy Baross Gábor erre is gon­dol, sőt a magyar kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy a Lloyd egészen osztrák vállalattá ala- A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Csevegés a divatról. Milyen kellemes a kandalló lobogó füzénél, lágy hintaszék karjai között, álmodozni farsangi fény­ről, élvezetről, kigondolni csodásnál csodásabb toilet­­teket, míg odakünn zúgó hóviharban a prózai élet gondjai alatt görnyednek a tovasiető emberek. Mert immár beállt az az annyira várt évad, amikor höl­gyeink kellőleg érvényesíthetik nemcsak szellemüket, henem szépségüket és ízlésüket is. A társas élet én vogye. A képviselőház karzata az elegáns hölgyvilág találkozója. Megkezdődtek az estélyek, színházi pre­­mierek, a korcsolyázó­pálya is megnyílik nemsokára és beálltak a kedves jourok. „A­hol folytatják az emberszólás Kéjes édes mesterségét, Sorra vesznek minden embert. Szapulás és szókimondás­os ítélet hangzik itten Minden élő­lény fölött.“ Van tehát elég alkalom öltözködni és csillogni. Sokan ugyan elégedetlenek az uj aerával, nem tud­nak megbarátkozni a sima, redőzetlen aljakkal, egy­szerű­ derékkal és az óriási dudorral ékeskedő ujjak­kal, ami kiválóan magas, karcsú alakoknak kedvez. A Medicis-gallér is csak hosszú nyakúaknak áll jól, mind a mellett jó ideig felszínen marad. Magas gallérok és mély kivágású ruhák — les extrémes se touchent — a téli divat jellegzetes sajátságai. Estélyeken, hangversenyekben már­is sok négyszögletesen, kereken, vagy hosszúkásan kivágott derekat látni türkizkék és rózsaszín vagy níluszöld színváltozatban. Az alj az estélyi ruháknál is egy­szerű, sima. Elvétve ugyan készülnek az aljakra csipő elrendezések, úgynevezett panniei sskiis biliből, csipkéből, szalaggal átfogva és virágfüzérekkel sze­gélyezve. Az eddig mellőzött fekete az idén mint bábi­ruha és estélyi öltözék-szin igen felkapott. Szőke szépségeinkre ez kedves hír, mert mi sem emeli ki jobban az aranyhajat, fehér vállakat, mint egy fekete gáz, bill, vagy csipkeruha ragyogó ékszerrel a haj­ban és elszórt gyöngydiszszel a ruhán. S minő csá­bosan ingerlő a csipke alól átragyogó hókebel! A belépők posztóból, flanellból és plüsből ké­szülnek atlaszbéléssel, mindenféle színváltozatban, tol­lal vagy prémmel körítve. A toll- és prémdiszek nagyon divatosak. Min­denütt alkalmazzák. Láttam egy gyönyörű rószaszin sarah öltözéket gazdagon ékítve rózsaszínű tollakkal, hozzá hasonló boá és karmantyú és egy ici-pici ca­pote. Egy arisztokrata hölgy, érdekes szőke arc, nyúlánk termet, keltett benne nagy feltűnést egy fő­úri esküvőn. A színházi, vagy estélyi capote-ok helyett most selyem sálokat vagy kendőket hordanak. Ezek igen csinos, olasz mintájú ragyogó szinű, körülbelül egy méter nagyságú fej­kendők hosszú rojttal szélükön, crépe de Chine, foulard vagy trikószövésű kelméből készítve. Gyönyörűen állanak. Az utcai toilettek szövetei, miután az egyszerű forma inkább érvényre juttatja a kelmét, roppant választékban jelentek meg a divatpiacon. A sima posztó- és vigognekelmék mellett a lámaszövetek felkapottak. A plaid- és c­eviot kelmék kockázottak vagy sávosak. Az évad újdonságai a kostümökre való kar­­ton-toilettek, melyek minden divatos árnyalatban kaphatók. A szövet alsó széle plüssel vagy krimerrel van szegélyezve, mit széles hímzés költi. A de­­rékhez persze keskenyebb bordár van alkalmazva. Köpenyekre préselt selyemplüst használnak, melyen a préselés folytán az esőfoltok és a nyomás nem láthatók. Többnyire sima plüssel keverik. A Medicis-gallérokat Parisban elegáns toilettek­­hez fehér structollakkal bélelik. A félhosszú és félig testhez álló kabátok plüs­ből legelegánsabbak, de posztóból paszomány-disz­­szel is igen fessek. Idősebb hölgyek hosszú szőrmés bundákat bor- Lapunk mai száma 8 oldalt tartalmaz.

Next