Pesti Hírlap, 1891. március (13. évfolyam, 59-88. szám)
1891-03-15 / 73. szám
1891. március 15. PESTI HÍRLAP Tehát a hősnő már arra volt teremtve, hogy csupa hálátlanságot tapasztaljon. Minek folytán nemrég arra is rákényszerült, hogy bírói segélylyel figyelmeztesse egy volt udvarlóját be nem váltott ígéretére, azaz — virágnyelven szólva: bepörölte öt apaság elismerésének miatta, kérve a szokásos összegeket, sőt a szokásosnál is nagyobbakat. Az alperes — mint hivatalnok — időközben egy vidéki városba — mondjuk Kassára — helyeztetvén át, az ellene indított per is Kassán folyott. A felperesnő azonban szórakozott asszony lehet. Valószínűleg elfeledte, hogy ő a kis baba papája gyanánt már ezt a hivatalnokot pörölte be: ugyanezen célból pert indított egy volt szobaura ellen is, akit viszont Pozsonyban pöröltetett, mert most mint színész a pozsonyi társulatnál működik s ott lakik. Ezzel is folyott tehát a per a maga rendes útján , Pozsonyiján. Ugye volt Budapesten egy öreg mágnás, aki fiatalos kedvtelésekkel bírt s aki, úgy látszik, ismerte is a szép özvegy adressét, mert ez is kapott egy apasági keresetet, sőt alkudozni is kezdett már a felperesi ügyvéddel, mikor az összes ügyekre nézve egy váratlan fordulat állott be. Az egyik perben az illetékesség, a másikban a halasztás, a harmadikban, gondolom, az igazolás kérdésében kapott hajba a két-két fiskális és felfolyamodásukkal felhajtották a port a királyi táblára. Itt pedig az a szokás, hogy az egyfaju ügyeket ugyanazon referens kapja, amiért is F. bíró nagy bámulva látja egy szép napon, hogy ő nála egy felperesnőnek egy gyermeke miatt három különböző ember pereltetik apa gyanánt. — Bolond ez, avagy-----------Ahá! ez nem bolond, sőt nagyon is okos! ! . .No, hanem túljárunk majd az eszén. A kassai, pozsonyi és budapesti illető járásbíróságok aztán leiratot kaptak, hogy mindenik vegye ki felperesnő nyilatkozatát ama másik perek felől. Persze erre egyszerre vége lett mind a három pernek, mert ahol három apa van, ott egy apa sincs. „Troppo di padri nissun padre“ mondja az olasz. Troppa, mondja a magyar. Bezzeg örültek az alperesek és áldják a királyi táblát, ahol eddig összekerült az egész ország bűnlajstroma. Csak egyedül az öreg gróf lett szomorú a pervesztés miatt. — Hát méltóságodat bántja talán a dolog ? — kérdezé a hüledező ügyvéd. — Tudja kérem — az ember így 60 felé — szeret ám egy kis — illúzióban élni . . . s most már ennek is vége van. Jolyné, Preszler Jánosné, Patacsics Béláné, Martin Ottóné, Balogh Győzőné, Pottyondy Gusztávné, özv. Reményi Lajosné, Nagy Imréné, özv. Knoll Károlyné, Maurer Jánosné, Filó Jánosné, Szmik Lajosné, dr. Vesdár Mártonné, Martin Antalné, Schneller Gusztávné, Horváth Józsefné, özv. Páckh Józsefné, özv. Gulden Konrádné, Halász Zsigmondné, dr. Rákos Ernőné, Szalkay Gyuláné, Novák Jánosné, Rácz Istvánné. A tiszti kaszinó mulatságait még egygyel megtoldották s hogy erre is oly sokan jöttek el, élénk bizonysága a kaszinóbeli mulatságok népszerűségének. Ma úgy volt tervezve, hogy 6—8-ig tánc lesz, aztán hangverseny és vacsora, de midőn kijelentették, hogy vacsora után megint tánc következik reggelig, nagy ujjongás támadt reá. A hangversenyben Kaszner Adél k. a. és Kaszner Károly cimbalomjátéka aratott nagy tetszést. Utánuk Semsey Irma k. a. Schumanntól és Goldmarktól adott elő két énekszámot, szép hangjához eléggé jól választva meg a dalokat. — Zólyomi Eugen három dalt énekelt ; baritonját élénken megtapsolták, úgyszintén Kabriel Gábrielle zongorajátékait is. Petrik Ágnes az orsz. sziniiskola tagja hangjának teljesen megfelelő dalt énekelt Schumanntól és úgy ő, mint Kroupa József főhadnagy megérdemlett tapsokban részesültek. Kellemes hangon énekelte a „Romanza italiana“-t Kempner Ida úrhölgy. Legnagyobb hatást Kaszner Károly keltett, midőn a „Säckingeni trombitást“ cimbalom és kürtszó összekomponálásával adta elő. Utána magyar dalokat vert ki a cimbalmán, művésziesen bár, de igen halk veréssel, aminek egyébiránt az is oka lehet, hogy a pódium szőnyeggel volt leborítva. Végül tréfás szavalat és humorisztikus zene-előadások következtek. Ezzel a téli idény hangversenyei befejezést nyertek és hogy valamennyien olyan jól sikerültek, nagy érdeme Papp alezredesnek. Böjti mulatságok. Tornász-bál. A budai oldal legszebb, legelső mulatsága a budapestibudai tornaegylet táncestélye, melyet 12 év óta az Attila utcai tornacsarnokban tartanak meg. A csarnokban, mely gazdagon van diszitve délszaki növényekkel, a legszebb budai leányok gyűlnek mindig egybe. És még egy jellemvonása van ezeknek a mulatságoknak: nincs belépti díj, de csakis meghívottak vehetnek részt. A mai mulatságra eljött Fejérváry báró honvédelmi miniszter is; ott volt Darányi Ignác orsz. képviselő is. És ott volt egész légiója a szép hölgyeknek, akiknek mindegyike egy-egy díszes mellcsokrot kapott a figyelmes rendezőségtől. Valóságos illatárban úszott a nagy terem. Hogy a tornászoknál kitartóbb táncosokat keresni sem kell, arról tanúbizonyságot tehetnek a jelen volt leányok, akik hajnalig járták a táncot lankadatlan kedvvel. Ott voltak: Leányok: Nagy Jenny, Lieber Etelka, Szathmáry Margit, Vraasz Ottilia, Pekáry Angyalka, Stradl Lujza, Tombátz nőv. (Szeged), Fabinyi Irén, Fery Aurora, Novák Ilona, Major Ilona, Pokreczky Jolán, Kollár Berta, Gulden nőv., YVeisbäcker Irma, Bertha Ilona, Szikszay Ilonka (N -Kőrös), Lecomte Denise, Szalkay Izabella, Vogronits Aranka, Gobra Melanie, Belánszky Elvira, Szeghő Ida, Kovács Róza, Istvánffy Eta (Török-Becse), Müller Irma, Lobgesang Aurélia, Bajuisz Irén, Ujváry Róza, Ujváry Jolán, Szegler Margit, Grulich Angyalka, Pressler Róza és Janka, Patazsits Izabella, Martin Sarolta, Schöbitz Hermin, Balogh Amália, Kovács Róza, Reményi Irén, Pottyondy Aranka, Pottyondy Emilia, Knoll Lenke, Alker Mathild, Alkér Róza, Rácz Mariska, Petz Teréz, Voigt Mariska, Voigt Erzsike, Martin Emma, Horváth Iza, Balogh Margit, Pákh Berti, Thuránszky Irén. Asszonyok: Rötter Ferencné, Szathmáry Kornélné, Dákány Rafaelné, Tombatz Jánosné, Fabinyi Gyuláné, Fabinyi Gézáné, Szeghő Istvánná, Müller Lajosné, Ujváry Ignácné, Hahóthy Sándorné, Féry Narciszné, özv. Grulich Vincéné, özv. Ambrusicská Az áradás. A vizállási viszonyok a Duna mindkét partján a Duna földvárai Szegzárdig terjedő egész vonalon a legnagyobb aggodalmakat is messze túlhaladó kedvezőtlen módon alakulnak. Habár a viz a lombéri gátszakadás folytán több százezer holdra terjedő lefolyást nyert, a vízállás Dunaföldváron alul nemcsak hogy nem csökkent, hanem tegnapelőtt óta szakadatlanul jelentékenyen áradt. A bölcskei jégtorlasz tegnap este ugyan megmozdult, de 500 méterre haladván, ismét megállott. Innen Paksig a Duna jégmentes. E vonalrészen a víz annyira dagad, hogy egyik oldalról Barta, Duna-Pataj, Ordas, Újlak, Szt.-Benedek és Úszód területe, másik felől Madocsa és Paks határa, dacára a kitűnő karban levő gátaknak, nagyrészt el van árasztva és mindezen községek csak körgátakkal bírják magukat félig-meddig védelmezni. Ehhez jön az a még nagyobb veszély, hogy Barta és Kalocsa a tőlük 30 kilométerre északra kitört és Soltost elárasztott árvíznek a Duna folyásával párhuzamosan ömlő habjaitól még kelet felől is veszélyeztetve vannak. Kalocsán a legnagyobb erőfeszítéseket teszik a már meglevő körgátak emelésére és erősítésére, minthogy a belvizek, a lombéri gátszakadáson folyton új tápot nyerve, már közelednek. Ha azonban Soltnál a víz még tovább is apad, akkor ez a belvíz nem ér el a kalocsai körgáthoz. A védekezés annál nehezebb, mert e községek a Duna árjának ilyetén ostromára még sem voltak elkészülve s a folyamszabályozó társulatok ép ugy, mint a hatóságok elmulasztottak idejekorán kellő számú zsákokról gondoskodni, a melyek nélkül pedig eredményesen védekezni nem is lehetséges; már pedig a veszély percében zsákokat nem lehet előteremteni. A déli órákban igen kritikusakká fejlődtek a viszonyok a Kalocsától Szegszárdig terjedő részen. A Duna balpartján Fajsznál a gátak áttörettek, az egész község víz alá került, sőt még a nyolc kilométer távolságra fekvő Dusnok község is elúszhatik az éjjel. Nagy szerencsétlenség okozója a Szekcső melleti jégtorlasz. Ha ugyanis ez nem mozdul, akkor Paks és Fájsz az összes körültök fekvő községekkel olyan magas víz alá kerülnek, hogy sok ember élete nagy veszélyben forog és milliókra menő érték lesz az ár martalékává. De ha a szekcsői jégtorlasz megindul, akkor Mohács van menthetlenül elveszve. Csak ha a jég az U alakú Béda-kanyarulatnál elvonulna — igaz, hogy ekkor megint Szegzárd és Bogyiszló forognának nagy veszélyben — történhetnék meg, hogy a Duna árja minden további nagyobb katasztrófa okozása nélkül folyhatnék le A helyzet Mohácson változatlanul rendkívül aggasztó. A víz ma dél óta ismét 34 cmrel áradt s így 6,90 m. Sajnos, hogy délután a Duna völgyében az eső kezdett esni, miáltal a töltések védelme rendkívül megnehezíttetik. Előnyös azonban az uralkodó szélcsend. Kitűnően védekezik Szegzárd község, hol a viz ma délután 6.46 m. magasságot ért el; az ottani töltések koronája 8.75 m. magas és különösen a gyöngébb helyeken deszkázásokkal további erősítéseket eszközölnek rajta és ezenkívül még egy nyulgátat emelnek, hogy még 9 méteres vízállással is megküzdhessenek. Zsák műszaki tanácsos ma délután Kalocsáról Fajszra ment, hogy, ha lehetséges, az ottani gátszakadást helyreállíttassa. Solt lakossága igen derekasan viseli magát és a kormánynak és megyének meleg köszönetet mondott a gyors segélyért, minthogy délben Földváry alispán több pontonnal előbb Apostagot és azután Soltot ellátta élelmiszerekkel és egyéb szükségesekkel. További élelmiszerek küldése Soltra igen szükséges volna. Pest megyében most a dunamelléki vidékek közül leginkább a solfi felső és középjárás van veszélyeztetve. És mivel a jégtorlódás még mindig nem szűnt meg, a beállható veszedelem nagysága kiszámíthatatlan. Az alispáni hivatalhoz a mai nap folyamán a következő táviratok érkeztek . Kalocsa, (reggel 6 óra 50 p.) Dunaföldvár egész éjjelen át jégzajlást, Paks jégállást jelent ; ebből folyólag Ordas vize rohamosan árad és minket veszélylyel fenyeget. Hajnalban Foktő veszélyben forgott, mert a viz a töltés fölött átcsapott s alja átfúródott, de a gátat nyultöltéssel megtartották s ezúttal megmenekült. A solti viz Kalocsa felé közeledik , köztöltéseinket közerő kirendelésével védjük. Földváry főszolgabíró: Kalocsa (d. e. 10 óra 50 p.) Foktő veszélyeztetve van, a kalocsai közerőt odarendeltem, a védekezés erősen folyik a bátya-fajszi határnál. Az u. n. sebes erdőnél a töltés elszakadt s az ár rohamosan Fajsz községre tódul; a solti alsójárás négy községének és Miske községnek közerejét Fajszra rendeltem. Földváry főszolgabíró: Baja (d. u. 10 óra 55 p.) A vízállás 580 méter; a jég szórványosan megy; éjjel erős zajlás volt. Eötvös főszolgabíró. Ráckeve (d. u. 12 óra 25 p.) A Kis-Dunán apadás mutatkozik. A Nagy-Dunából beomlott viz, Ráckeve külső utcáit elöntve, folyton terül a határban ; most lépte át az ujfalusi megyei utat; a peregi út még viz alatt van; a fölszakitott hidak helyreállítása folyamatban van. Makódon az 1876. évi árnál magasabb viz volt; ötven családot költöztettem ki; több ház összedült. Szilágyi főszolgabíró. Földváry Mihály alispán ma reggel 4 órakor katonasággal, pontonokkal s élelmiszerekkel gőzhajón Soltra utazott. Apostagon megállt s élelmiszereket osztott ki; Solton hasonlókép. Innen a következő táviratokat küldte Beniczky Lajos t. főjegyzőhöz, mint helyetteséhez: Dunaföldvár. (d. u. 1 óra 58 p.) Az összes Duna-mellékén az ár rombolása szomorú látványt nyújt. Apostag ínséges lakosságát élelemmel elláttam. Most vonulok be pontonokon, élelmiszerekkel Soltra, ahol a veszély még mindig nagy, ámbár a Duna apadásnak indult. Dunaföldvár (d. u. 4 óra 40 p.) Solt még mindig viz alatt áll, a városháza előtt kötöttem ki. 90 ház dűlt össze, élelmiszerekre nagy szükség volt. Ez idő szerint Barta és Pataj közt van a legnagyobb veszély. Dolecskó kir. főmérnök tanácsára a meleghegyi töltést elvágattam, Dunaföldvár nagy segélyt nyújtott. Tisza Kálmánná a „Jósziv“-egyesület részéről sürgönyileg 500 frtot utalványozott. Este felé megyek Hartára és Duna-Patajra. Almássy Károly szolgabiró Bogyiszlóról a következőket jelenti: A jég reggel 4 órakor 7.13 emír vízállás mellett megindult, azonban rögtön megállt ; a vízállás most 6.95 cmfr. A víz nagyrészt meghaladta a töltés koronáját és nyúlgátakkal tartjuk vissza. A védekezés az összes közerővel és Tolnáról 100 napszámossal folyik. A veszély nagy. Mohácsról tudósítónknak este 10 ó. 20 -kor feladott sürgönye ezt jelenti: Harminchat órai kétségbeesett védelem * 5