Pesti Hírlap, 1891. augusztus (13. évfolyam, 209-238. szám)
1891-08-01 / 209. szám
. Nem tudjuk. De azt igenis látjuk, hogy minden parlamentnek akkora a tekintélye s az erkölcsi súlya a közvélemény előtt, amennyit önnön magának ad. Ám hasonlítsa össze bárki az angol alsóháznak eleírt jelenetét azokkal, melyek nálunk vannak napirenden, ahol az elnöki tekintélynek minduntalan fügét mutat a bárdolatlanság s a kötekedés, s aztán kérdezze meg önmagát, nem-e legfőbb ideje, hogy a magyar parlamentarizmus tekintélye és alkotmányosságunk nagy érdekei szempontjából szőnyegre kerüljön a házszabályok szigorításának kérdése ? Hazaellenes bűn és politikai gyávaság lenne a többség részéről, ha meg nem tenné. Rettenetes volna, ha önmagunk adnánk igazságot a magyar nemzeti állam és alkotmányos szabadság azon ellenségeinek, kik azt suttogják kárörvendve, hogy a magyar parlamenta rizmus magamagát fogja lejáratni. Belpolitikai hírek. A képviselőházi mentelmi bizottsága aug. 5-én d. u. 5 órakor ülést tart az Ugron-szelácügyben. A pártkörökből. Az országgyűlési szabadelvű pártnak b. Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt tartott mai értekezletén gr. Szapáry miniszterelnök ismertette ama válasz tartalmát, melyet K.Raas Rox és Ugron Gábor interpellációira a negyedik fővárosi magyar s a német színház ügyében adni szándékozik. A negyedik színház kezdeményezésére a lépések megtételét nem tekintheti a kormány feladatának, de viszont ha az bármely módon létrejö, hajlandó azt lehető jóindulatú támogatásban részesíteni. A német színház kérdésében különválasztja az egyesek által benyújtott velságfolyamodványt a színháznak a főváros részéről történt engedélyezésétől megjegyezve az utóbbira, hogy a törvény szerint az engedélyezés a főváros autonóm jogkörébe tartozik s nem igényel kormányi jóváhagyást, szóló tehát nincs azon helyzetben, hogy erre ingerenciát gyakorolhasson. Boross miniszter a dr. Kaas interpellációjában foglalt egyik — hozzá intézett — kérdésre válaszul szándékozik adni, hogy az interpelláló által említett fővárosi testületek autonóm hatáskörben választják meg vezetésüket, s amennyiben a megerősítés joga a kormányt illeti meg, annak gyakorlásánál súlyt fektet fel, s ő jól áll, hogy tíz-tizenöt esztendő alatt gyakorlatilag sajátítanak el mindent. Az ötödik kinevette mind a négy módszert, és azt mondta mindegyikre, hogy szamárság. Menjek a gyerekekkel — ajánlja igen komolyan — az állatkertbe és ott magyarázzam meg nekik, hogy melyik állat melyik országba való. Ez az egyetlen mód, aminek párja nincs. Mikor így végig hallgattam minden pedagógust, megbocsátottam a gyerekeknek. Immár nem haragudtam rájuk, hogy anynyi esztendő alatt sem tanultak a földrajzból semmit. Hanem azért tisztában voltam azzal, hogy valamit mégis csak kell tenni. Hogy hamarosan megtanultatom velük azt, amit nem tanultak, vagy amit oly rohamosan siettek elfelejteni. Majd leszek én magam a pedagógus és majd csinálok én magam módszert. Másnap a feleségem majdnem kiejtette a kezéből a pecsenyés tálat, mikor mondtam: — A jövő hónapban utazni megyünk. Bejárjuk egész Németországot. A gyerekek, akik éltek-haltak a kóborlásért, nem ettek a pecsenyéből semmit, aminek meg volt az a haszna, hogy megmaradt vacy ára. Ebéd után átadtam nekik egy Németországot tárgyaló útikönyvet, amelyben volt vagy húsz mappa is. — Jó lesz ezt olvasgatni, hogy majd megállapíthassuk a programmot. Ettől az időtől fogva a leányom nem olvasott verset, a fiam pedig nem állított össze jó,ugrás szerint megfejtendő sakktalányt. Elkezdték rá, hogy oly egyének legyenek az illető testületek élén, kik feladatukat hazafias szellemben teljesíthetik. Az értekezlet általános helyesléssel tudomásul veendőknek határozta a miniszterek válaszait. Ezután Szilágyi miniszter terjeszte elő a választ, melyet Szalay Károlynak, a szegedi kir. tábla területén egy bíró által elkövetett állítólagos bűncselekmény iránti interpellációjára adni szándékozik. A választ tudomásul veendőnek határozta az értekezlet. Gr. Szapáry m. elnök tett ezután jelentést az ellenzéki pártok vezéreivel az iránt folytatott megbeszéléséről, hogy a közigazgatási törvényjavaslat egy része most letárgyaltatván, a ház tagjainak bizonyos ideig szünetelés engedtessék. Az ellenzéki pártok vezérei fönntartották maguknak azt, hogy e tárgyban pártfeleikkel értekezzenek s igy most még nem lenne helyén ez ügyben határozni s jobb lesz bevárni azt, hogy az ellenzéki pártok mit határoznak s egy legközelebbi, a jövő kedden tartandó értekezleten állapodni meg a további teendőkre nézve, amelyek iránt a kormány is elő fogja akkor terjeszteni álláspontját. Az értekezlet helyeslő tudomásul vette a kormányelnök előterjesztését. Elnök bejelentvén, hogy Singer Zsigmond kilépett a pártkörből, az értekezlet véget ért. % * $ •*'! A függetlenségi és 43-as párt ma délután 16 órakor tartott értekezletén határozott a miniszterelnök indítványa fölött, a nyári szünetre vonatkozólag. Az értekezleten jelen voltak a párt kiválóbb tagjai és egyhangúlag elhatározták, hogy az indítványt nem fogadják el. Csakis stiláris módosítások végett szólaltak föl egyesek, köztük Eötvös Károly. Az értekezletről felvett jegyzőkönyvet Horváth Ádám képviselő a párt jegyzője, nyomban az értekezlet után átvitte a miniszterelnöknek, aki már várakozott reá. A jegyzőkönyv így szól: Irányi Dániel elnök jelenti, hogy a miniszterelnök tegnap a pártok elnökeit, illetve a mérsékelt ellenzék vezérét bizalmas tanácskozásra kíván, rövid indokolás után, melyben különösen az obstrukciónak káros következményeire utalt, a kormány nevében azt az ajánlatot tette, mely szerint ha az ellenzék lehetővé teszi, hogy a közigazgatási törvényjavaslat első fejezete, mely 30 szakaszból áll, letárgyaltassék, ezután több heti szünet következnék. A tanácskozmány egyik tagjának azon kérdésére, hogy a szünet után a szóban forgó törvényjavaslattal mi fog történni, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy az azután tovább fogna tárgyaltatni. Mire a jelentő elnök saját egyéni véleményének nyilvánítása után, a miniszterelnök kívánságával is egyebürni az útikönyvet és nézték a mappát, hogy merre utazzanak. Öt nap múlva azután a kiskörmükben volt egész Németország s azt hiszem, hogy sarokba tudtak volna szorítani egy professzort is a részletek által. A hatodik napon megint megszólaltam. Beszéltem egy ismerősömmel, aki azt mondta, hogy Németország nem ér semmit. Kár az utazásért a pénz. A leányom majdnem hogy elpityeredett. — Hát nem megyünk? — Azaz hogy megyünk, hanem nem Németországba. Ott kevés a látni való. E helyett bejárjuk Ausztriát, az egész Svájcot, meg Franciaországot. Nézünk tavakat, hegyeket, meg bejárjuk Parist. A pecsenye megint megmaradt vacsorára s a gyerekek az uj útikönyveknek estek neki. Akárhányszor megesett, hogy éjfél felé nekem kellett elfújni a gyertyát, hogy ne tanuljanak tovább s hagyjanak Svájcból meg Franciaországból másnapra is. Mikor ily körülmények között elmúlt egy hónap, az én gyerekeim teljesen tisztában voltak egész Európával s nemcsak hogy az egyes országok fő- és nagyvárosait ismerték, de tisztában voltak minden látnivalóval és azt is tudták, hogy hány óra alatt ér valamelyik városba Budapestről a gyorsvonat. Az utazásra határozott nap közeledtekor újból megszólaltam : — Ez a vén Európa nem ér egy hajító fát. Csupa régiség, csupa biablonszerűség. Amerika, Afrika, Ausztrália a világ. Ott van látni való...Fekete, ember, rézbőrű ember. Azután az főleg kijelentette, hogy az ajánlatot a pártnak, melynek elnöke, előterjeszteni s annak megállapodását a miniszterelnökkel haladéktalanul közölni fogja. Hasonló nyilatkozatot a 48-as kör elnöke is tett. Ezen előterjesztés meghallgatása után az értekezlet következő határozatot hozta: 11 függetlenségi és D D8-as párt sarkalatos elvi kérdésben semmi egyezménybe nem bocsátkozik, továbbá hogy törvényhozási kérdések megvitatásának mérvére nézve a képviselők szabad elhatározására befolyást gyakoroljon, azt a párt hivatásának nem tartja s a parlamentarizmussal megegyeztethetőnek nem tekinti. Ami a nyári szünet kérdését illeti, azt a párt elvi kérdésekkel kapcsolatba hozni nem engedheti s a szünetre nézve a kezdeményezést a kormány és többség feladatának tekinti. Az értekezlet végén Meszlényi Lajos indítványozta, hogy ez ügyben egy országos népgyűlést tartsanak, amit a párt helyeselt is, de elhatározták, hogy e tárgyban majd a jövő héten fognak véglegesen dönteni.* * * Az országgyűlési 48-as pártkör mai értekezletén a miniszterelnöknek ismeretes ajánlata ügyében egyhangúlag a következő határozatot hozta : „A vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat Magyarország alkotmányát elvében és szerveiben átalakítja, a nemzeti társadalomtól a politikai hatalmat kizárólag a kormány részére foglalja le, az önkormányzatot, ennek intézményeit megsemmisíti és elértékteleníti, miáltal nem javítást, hanem rombolást eredményez ; ezzel szemben a nemzet és nép jogát előbb egészében, azután, bár egyes részleteiben, megvédelmezni, megmenteni kötelességünk és a védelmi harc folyamán a tárgyalást sem mesterségesen meg-nyújtani, sem mesterségesen megrövidíteni nem állt a helyes törvényhozás és a lelkiismeretes népképviselet érdekében, még kevésbbé áll körünk hatalmá-ban és jogában ; e szerint a törvényjavaslat első 30 szakaszának gyors, meghatározott időhöz kötött le-f tárgyalását tisztán egyéni, még kevésbbé kényelmi indokból a 48-as pártkör megigérhetőnek nem tartja:“ az isteni tenger! Hétszámra ülni a hajón és egy hétig nyargalni egyfolytában a gyorsvonaton. Gyerekek! Csinálunk egy utazást a föld körül! Ezt mindjárt a leves után mondtam s igy még a marhahús is, meg a főzelék is megmaradt vacsorára. Most javában utazunk a föld körül. A lányom az egyik oldalon kezdi tanulmányozni az utat, a fiam meg a másik oldalról. Térképen halnak és útikalauzt esznek. Persze, hogy igen sokszor végig kell hallgatnom őket s a mint vacsora után el-elmesélik nekem, hogy hova, merre megyünk és mit látunk, lassan kint én is belejövök a földrajzba, anélkül, hogy megerőltetném magam. Én ugyan magamban nevetek és tudom, hogy az utazásból nem lesz semmi, de azért néha mégis megesik, hogy egy-egy percben egészen belemelegszem s amint a gyerekekkel hegyeken-völgyeken vágtatunk, szinte komolyan veszem a dolgot és hiszem, hogy utazni fogunk. A feleségem, a ki be van avatva a titokba és a ki szintén jól tudja, hogy az egész utazás csak módszer, olykor-olykor még jobban elengedi magát ragadtatni s még jobban hisz az utazásban, mint én. Tegnap például azon kaptam rajta, amint a nagy kuffert nézegette és azon törte a fejét, hogy kibírja-e a tengeri utazást? . . . Hát bizony azoknak a gyerekeknek, akik az iskolában nem tanulták meg a földrajzot, így kell azt tanítani. Ajánlom e módszerem a mélyen tisztelt pedagógus uraknak, a kik bátran elhihetik, hogy jobb ez mint a zsebkendő-módszer, különösen ha nem járul ahhoz egy-egy erős nátha. —i—ly. PESTI HB8& ÁJP 1891. augusztus • Országgyűlés. 1. A képviselőház mai ülését Kemény Pál, Detrich Péter, Ugron Gábor és Csatár Zsigmond húzták ki beszédeikkel, de közülök csak Ugron Gábor bírta lekötni a ház figyelmét, aki hévvel polemizált a miniszterelnök legutóbbi beszéde ellen és erőteljes, lendületes előadásával nagy lelkesedést keltett pártjában.