Pesti Hírlap, 1891. szeptember (13. évfolyam, 239-268. szám)

1891-09-05 / 243. szám

1891. szeptember 5. PESTI HÍRLAP — (Jókai a szabadságharc emlékei közt.) A vigadóbeli szabadságharc-kiállitásnak ma ritka ven­dége volt. Jókai Mór koszorús írónk, a dicső és szomorú napok részese, a szabadságharcunk költé­szetének Petőfi után első nagy alakja járta végig a nemzeti háború emlékeit. Jókai leányával és vejé­­vel, Feszty Árpád festőművészünkkel érkezett, aki a maga művészete szempontjából is sok érdekes és tanulságos emléktárgyat nézett meg. Jókai közel két óra hosszat időzött ott. A jelenlevők tiszteletteljes figyelemmel nézték őt, amint némely ismerősebb tárgynál vagy képnél meghatottan megállott és hosz­­szasan szemlélte az ifjúkori dicsőség emlékeit, mialatt szemeibe könyek lopóztak. A középső teremben, ahol a fegyverek vannak, leghosszabb ideig szemlé­lődött. A nagy, rozsdás kaszákat, melylyel nemzet­őreink harcoltak, behatóan nézegette, mialatt leánya a szolnoki ütközetet ábrázoló képnél állott, ahol az ágyuk elfoglalása van ábrázolva. Jókai odaszólt a leányához: — Látod leányom, ilyen fegyverekkel foglalták el azokat az ágyukat! A Petőfi-arcképeknél Barabás festménye kötötte le figyelmét s meg is jegyezte: — Ez az igazi! Ilyen volt Petőfi. A Bem tábornokra vonatkozó képeknél és tárgyaknál a körülállóknak sok érdekes dolgot me­sélt el Bem apóról és viselt dolgairól. De ennél is ér­­dekesebb és meghatóbb volt, mikor a költő, aki maga is szemtanúja és részese volt a világosi gyász­napoknak, az aradi vértanuk emlékei előtt időzött. Az egyik széles kardott kezébe is vette és megsu­hogtatta, mint 42 esztendővel ezelőtt. Azután meg­jegyezte : — Ilyen kardjaink voltak , nekem is, Petőfinek is. Épen ilyen széles pengéjű, egyik oldalán a szűz Mária képével, a másikon a kettős kereszttel. Távozóban, mikor már a vértanuk rabláncai elé értek, figyelmeztették Jókait, hogy az előbbi kard épen Damjanich kardja volt. Jókai erre visszatért, a kardot még egyszer kezébe vette, megtekintette s hosszasan nézte : — Akkor épen az én kardom, volt ez. Én adtam Damjanichnak a nagy-sarlói csata után. Kér­tem, hogy fogadja el tőlem tiszteletem jeléül és ő elfogadta. A jelenvoltak megilletődéssel hallgatták Jókait , mindenkire nagy hatással volt ez a „találkozás.“ — A kiállítás különben egyre bővül. Sok új tárgy érkezik mindennap. Jókai maga is megígérte, hogy ő elküldi, amije van a szabadságharc idejéből s többször is meg fogja tekinteni a kiállítást. Kossuth Lajos is több érdekes tárgyat küldött Turinból Henfaller Lajos ország. képviselőhöz, aki ma vette át azokat Kossuth unokanővérétől, Ambrozovichné szül. Meszlényi Ilona úrnőtől. Ezeket már holnap kiállítják. Most a fővá­rosba sereglő ifjúság is nagyobb számmal látogatja a termeket, amelyekben a folytonos élénkség mellett is tiszteletteljes és kegyeletes csönd uralkodik.­­ (Körözött és elfogott váltóhamisitó) Említettük volt lapunkban, hogy Tiffinger Ferenc Julia-majori lakos (Tolnám.) 1400 frt erejéig váltót hamisított anyósával és feleségével s ezen összeget föl is vették. Ugyancsak azt is említettük, hogy ezen összeg nagyobb része megkerült. A fanamisitó Tiffin­ger is kézrekerült — mint nekünk írják — Adony­­ban, hol a csendőrség elfogta és bekísérte Szegzárdra, átadván itt a királyi ügyészségnek. — (A kecskeméti ev. ref. jog­akadémián) a beiratások szeptember 8-ikáig tartanak ; folyamodás utján, nyomós okokból későbbi felvételek is eszkö­zöltetnek. A kecskeméti jogakadémia ép úgy, mint a királyi jogakadémiák, 8 rendes tanszékkel és ez idő szerint kiváló tanerőkkel van berendezve ; a speciál­ kollégiumok előadásával pedig 7, miniszte­­rileg megerősített magántanár foglalkozik. A jogaka­démia igazgatója dr. Kovács Pál ny. r. jogtanár és szorgalmas szakiró, a ki ez állásra a jogakadémiai igazgató-tanács által f. augusztus hó 16-án válasz­tatott meg. — (Verekedő orvos.) Csata kicsiny műveit társadalmát — mint nekünk írják — izgalomban tartja egy orvos megbotránkoztató magaviselete. Dr. Wallfisch Ferenc fiatal gyakorló orvos nyil­terezett Kulpin Dániel városi alorvos ellen, mire utóbbi gyerkőcnek, charlatánnak és reklám­orvosnak nevezte őt. Erre dr. Wallfisch a­helyett, hogy elégtételt szer­zett volna magának, tovább gorombáskodott; most pedig négy hétre, miután katonai alorvos s az ügy tisztázását ezen oldalról is követelték, provokálta Kulpint, de mind­két részről a segédek diszk­vali­­fikálták Wallfischt, mire ez másnap nem tudott jobbat cselekedni, minthogy az általános becsülésben álló városi orvost nyilvánosan megkorbácsolta.­­ (Gyilkossági kísérlet és öngyilkos­ság.) Mint késő éjjel értesülünk, az Aggtelek­utca 7. sz. házában ma éjfél körül véres családi dráma történt. Singer Jenő, a Fonciére biztosító tár­sulat hivatalnoka, aki nejével hosszabb idő óta rossz viszonyban élt, ma este ismét oly jelenetet pro­vokált, hogy az elkeseredett nő, akit Aszódról csak épen ma hozott föl magával két évi külön élés után kibékülési szándékkal, nyomban távozni készült, mire a férj — kinek úgy látszik, már rossz szándékai voltak — revolverrel rá lőtt és súlyosan meg­sebezte. Azután magára lőtt és szivén találva, holtan rogyott össze. A nőt a Rókusban ápolják, őt pedig a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. — (Halálozás.) Ujfehértón aug. 25-én halt meg Szoboszlay Papp Imréné, szül. Szilágyi Ágnes, életének 46-ik évében.­­ (Petőfi debreceni szobája.) A debreceni Nagyvárad-utcán van az a ház, hol Petőfi 1844-ben egy udvari épületben nyomorgott, meleg pipájával me­lengetve a hidegtől összegémberedett ujjait, hogy szép költeményeit írhassa. Ez­előtt négy évvel a Debre­cenbe rándult írók és művészek táblával látták el ezt a helyet. A ház tulajdonosa Sáska Károly deb­receni pékmester volt, egy liliputi kis alak, de telve óriási lelkesedéssel Petőfi iránt. Lelkese­désében annyira ment, hogy lefestette a szoba belsejét a búbos kemencével, a­mint a mel­lett Petőfi a pipáját szorongatja és ezt a festményt kitette a bolteimernek. A szobát fenn is tartotta eredeti berendezésében. Ab­don a kis ember buzgal­mát az isten nagyobbacska vagyonnal jutalmazta, Sáska Károly építkezni kezdett. Épített is egy elég díszes házat, hanem az építész által nem volt rábír­ható, hogy a belső kis házacskát is leromboltassa, mert ebben volt a Petőfi-szoba. A táblát is a külső házra tették fel. Időközben azonban Petőfi imádója, a kis Sáska Károly elhunyt és utána más örökös jött, a­ki már nem rajongott a Petőfi-szobáért. Az új tulajdonos tegnap az egész kis házat lebontaná a Petőfi-szobával együtt.­­ (Velocipéden a világ köríti) Erre a ne­héz vállalatra adta fejét két amerikai újságíró, Ste­vens Jenő és Mitchell György. Május 16-án a bá­tor touristák Queenstone mellett (Izland) léptek európai földre. Izlandon, Anglián keresztül biciklizve, áthajóztak Franciaországba, hol ismét megkezdődött a velocipédezés. A bátor amerikai zsurnaliszták jelenleg Szerajevóban vannak.­­ (Régészeti ásatás Stomfán.) A mezei termés eltakarítása után Gond Ignác stomfai plébá­nos azon római kori épület alapjainak napfényre hozatalát folytatja, melyet már múlt évben megkez­dett. Az ásatás költségeinek fedezésére Lanfranconi Enea pozsonyi mérnök, kétszáz forintot ajándékozott, így az ásatás nagyobb erővel és rendszeres mun­kával az idén nagyobb eredményt képes fölmutatni. A múlt évi ásatás csak azon történelmi igazságot állapította meg, hogy a rómaiaknak „Dunán­túl“ is voltak egyes állandó lakhelyeik. Az idei ásatás a Stomfán lévő római telep épületének nagy­ságát, fekvésének irányát és némikép belső elrendezé­sét hozta napfényre. E szerint a főépület a Stomfa éj­szaki oldalán elterülő kis dombon húzódott nyugatról, kelet felé s körülbelül 26 méter hosszú és 16 mé­ter széles lehetett. Mellette délidő volt a fürdő, éj­szak felé valószínűleg lóistállók állottak. Rendelte­tése pedig az lehetett, hogy Carnuntumnak előőrsa legyen a galíciai és morva síkságról délfelé vándo­rolni akaró népek ellen. Itt tartott a carnuntumi parancsnok egy csapat lovas katonaságot, kik a Kárpátok éjszaki oldalán elterülő síkságon szemlét tartottak és ha valami ellenség közeledését — a népvándorlás korában — észrevették, tüzek és tük­rök segítségével tudatták azt a carnuntumi légiókkal. A kiásott téglák nagyobbrészt Leg. XIII. és Leg. XV. fölirást, viselnek. — (Óh, azok a férfiak!) Egy berlini fiatal­asszony Budapesten időző férjének a következő táv­iratot küldte: „Kedves Henrik, mindnyájan egészsé­gesek vagyunk, k­i mielőbb és maradj hit Vilmád­hoz. *■ Másnap reggel az asszonyka a következő táv­irati választ kapta: „Táviratodat — sajnos ! — el­késve kaptam meg. Henrik.“ — (Szép életkor.) Ördögfeuton a napokban halt meg Indre György falusi parasztember 102 éves korában. Fiatal korában ácsmesterséggel foglalkozott, öregebb korában pedig favilla készítésével. Egész éle­tében nem volt beteg s halálát végelgyengí­lés okozta. Életmódja egyszerű falusi volt, a pálinkát nem vetette meg, a rövidszáru pipát mindig a szájában tartotta s nagyon szerette a délutáni alvást. Temetésén gyerme­kei, nagyszámú unokák és dédunokák vettek részt.­­ (A forró paradicsomban.) A legborzasz­tóbb halálnemek egyikével halt meg ma reggel Ticisz Márton kálvária-tér 1­sz. a. lakó szénkeres­kedőnek 6 éves Irén nevű lánykája. Még szerdán délelőtt a konyhában egy nagy edényben forró para­dicsomot kevertek s e közben a kis leány abba be­lebukott. Mikor kihúzták onnan, még élt, de iszonyú égési sebek következtében ma kiszenvedett. A rend­őrség, mely előtt az esetet mai napig eltitkolták, megindította a vizsgálatot.­­ (Családi viszályok.) A szerecsen­ utcai 11. számú ház előtt ma délután véres jelenet folyt le. Chatet Sámuel 52 éves napszámos összeszólalkozott a feleségével és Offenthierl Móriccal, mire ezek kés­sel mentek neki és mellbe szurkálták. Most a Rókus­­kórházban ápolják.­­ A másik családi dráma a Szt. János­ utca 18. számú házában történt ugyancsak ma délután. Promodszki József cipész ittas fővel jött ma haza s az első dolga volt, hogy a feleségével összeszólalkozott. Majd dühében fölkapta az éles di­­kicset s azzal feleségét mellbe szúrta. A vérengző Promodszkit a rendőrség letartóztatta.­­ (Olcsó menetdijak az alsó Duna-rész és Herkulesfürdő meglátogatására.) A zónadijsza­­básnak a volt osztrák-magyar államvasut-társaság államosított magyar vonalaira történt kiterjesztése következtében a menetárak a budapest-báziási s­orso­­vai vonalakon is tetemesen leszállittatván, immár al­kalom nyílik az utazó közönségnek, hogy a termé­szeti szépségekben gazdag és regényes aldunai vidé­keket igen olcsó árak mellett megtekinthesse. A fent­­jelzett vonalak beutazása ugyanis ez idő szerint a következő összegekbe kerül, a­melyekbe a hejymenet­­díjak is már be vannak számítva :. 1. Budapestről a 7 órakor este induló személy vagy 9 óra 30 perckor este induló gyorsvonattal Báziásra, onnan a közvetlen csatlakozá­s 10 óra 10 perckor d. e.­induló gőzha­jón a Kazán szoroson keresztül és a Greben és Vrani­­sziklák, valamint Galambóc és László várromok és Tráján táblája mellett elhaladva, Orsovára s onnét a Korona-kápolna megtekintése és az érdekes török la­­kosságú Uj-Orsova (Ada-Kaleh) meglátogatása után vasúton vagy, a­mi a szép útnál fogva szintén aján­latos, külön fizetendő bérkocsin — Herkules-fürdőbe s végre onnét vasúton Budapestre; gyorsvonattal I. oszt. 22 frt 80 kr., II. oszt. 16 frt 40 kr., személy­vonattal I. oszt. 19 frt 60 kr., II. oszt. 14 frt, III. oszt. 9 frt 80 kr. 2. Budapestről Zimonyba esetleg Belgrád megtekintésével — onnét a 6 órakor reggel Belgrádból induló gőzhajón Orsovára s onnét tovább mint 1. alatti; — gyorsvonattal I. oszt. 24 frt, II. oszt. 17 frt 20 kr., — személyvonattal I. oszt. 20 frt 80 kr., II. oszt. 14 frt 80 kr., III. oszt. 10 frt 40 krajcár. — (Eljegyzés.) Spitzer József gabonake­reskedő Komjáthon jegyet váltott Mu­nk Miksa ur (Munk L. fiai) aranyos-maróthi kereskedő szép leányá­val Szerafinnal. — (Rövid hírek.) A budapesti tanító egye­sület 50 frtos földrajz-pályázatára három pályamű érkezett be. A pályázat eredményét az október hó elején megtartandó közgyűlésen hirdetik ki. — Há­zalók gyűlése. A budapesti házaló kisiparosok e hó 6-án vasárnap délután 2 órakor az István-tér­­i sz. a­ Weiszfeld-féle vendéglőben alakuló gyűlést tar­tanak. x Egyenruha legszebb kiállításban kapható Tiber Mór és testvére udv. szállítóknál Bpesten, Ká­­roly-laktanya. Uralkodók találkozása. (Távirati tudósítások.) Göpfritz, szept. 4. d. e. Ferenc József király, Vilmos császár és Al­bert király kocsin érkeztek ide fél nyolc órakor Schwarzenauból. Vilmos császár és Albert király a hadgyakorló térre 13 kocsin mentek ki, lóra csak oda künn szállottak; a mi uralkodónk, a fő­hercegek és a kíséretek már itt ültek lóra és Edelbach felé lovagoltak, hogy az ottani magaslatokról szem­mel kisérjék a nemsokára várható gyalogsági ütköze­tet. Vilmos császár tegnap a hadgyakorló­ téren a csa­pataikat gyakorló Ottó és Ferenc Salvator főherce­gekkel találkozott, a­kiket felette szívélyesen üdvözölt. Schwarzenau, szept. 4. d. u. A mai hadgyakorlat, mely szintén igen kedvező időjárás mellett folyt le, öt óra hosszán át tartó, na­gyobbrészt harcászati mozdulatok után azzal végző­dött, hogy a keleti fél a schwarzenau-zwetteli útig terjedő egész terepet megtartotta hatalmában, a Thaya a nyugati fél birtokában maradt. Vilmos császár és kísérete különös figyelem­mel kísérte a mai, a laikus számára nem nagyon ér­dekes hadgyakorlatot. A német császár és Albert szász király egész Edelbachig kocsin, mentek Göpfritz­­től kezdve mellettük lovagoltak ő felsége, György szász királyi herceg, Károly Lajos és Ferenc Ferdi­nánd főhercegek és a kiséret. Edelsbachban Vilmos császár és Albert király is lóra ültek. A német csá­szár ma nem az ő szürke lován ült, hanem egy tüzes permenen. Míg Albert király tábori dragonyos ezredesi egyenruhát hordott, addig a német császár a neki pompásan álló diszhuszár-egyenruhát és csákót viselt s ennek következtében feltűnően­ hasonlított a walesi herceghez, ki midőn a birodalomban tartózkodik, szin­tén csaknem mindig díszhuszáregyenruhát visel. Az uralkodók, miután útban találkoztak a gya­korlat fővezetőségével, előbb együtt lovagoltak a 8.-ik gyalogdandárral (Vavarini vezérőrnagy) és azután csak- 7

Next