Pesti Hírlap, 1892. május (14. évfolyam, 121-151. szám)

1892-05-07 / 127. szám

6 könnyen 11 /2 h. 1-ső; Lázár B. főhadn. 4é. p. m. Rodowan 2-ik. Total. : 5: 7. V. Félévesek akad. versenye: 850 frt. 3200 méter. Lázár Béla főhadn. id. p. h. Craig Millar l*/a h. könnyen első; br. Veh­ritz Zs. 6é. p. Mor­­darit­h második; Gavotte rossz 3-dik. Tot. 5: 22. Helyre 1. 25 : 28 I­. 25: 27 VI. Portc­ epée-gátverseny. Tiszteletdij és 1200 frt. 2400 méter. Lázár B. főhada, 40. p. k. Altosok 1-ső, négy hoszszal hátrább Glücksritter 2-dik, 3 h. Gerlice 3-dik, hátul Kit. Total.: 5:22. I. 25 :45 II. 25: 45* Mewmarketben tegnap futtatták le az „One Thousand Guiveas Stakes"1-t, a 3 éves kancák eme klasszikus versenyét és első lett La Flécce, 2-dik Smew, 3-dik Adoration, 7 fő futott. Táv: 1600 méter. NAPI HÍREK. — (Lapunk mai számához) fél év melléklet van csatolva, melynek első cikkét: Az akadémia szelleme e helyen is ajáljuk­­. olvasóink figyelmébe. A melléklet többi részét vegyes hírek, apróságok és hirdetések töltik ki. — (Személyi hírek.) Batthyány Lajos gr. fiumei kormányzó, a fővárosból székvárosába uta­zott. — Lohnierer Aladár dr. egyetemi tanár, a­ki betegsége miatt ebben a félévben nem tartott előadá­sokat, már teljesen meggyógyult s e napokban tért vissza hosszabb olaszországi tartózkodásából. — Szögyény miniszter néhány nap óta ischiasban szenved s ezért nem vehetett részt a tegnapi mi­nisztertanácsban. — (A Budapesten időzd hesseni herceg­tiszteletére) a főrangú társaság naponta estélyeket rendez. Tegnap délután az ifjú herceg Forgách grófné muzeum-köruti szalonjaiban volt, este gróf Andrássy Aladárnénál, a mai estét pedig gróf Károlyi Istvánné József­ utcai palotájában töltötte. A szeretetre méltó grófné magas vendége mulattatására (ki maga is igen jól játszik hegedűn) zeneestélyt rendezett, a­melyen Gönczy Géza ur, Hunyady József és Szapáry Pál gr. vettek részt. Ott voltak a háziakon kívül : gróf Andrássy Tivadar és neje, gr. Károlyi Viktorné, gróf Dessewffy Aurélné és leánya, gróf Apponyi La­­josné és leánya, gróf Csekonics Jánosné, gróf For­gách József és leánya, őrgróf Pallavicini Edéné, gróf Andrássy Géza és neje, br. Vécsey Józsefné és leánya, gróf Lónyay Béláné és leánya, gróf Hunyady Imréné és leánya, gróf Szapáry Géza és neje, gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Lajos, gróf Majláth Géza, gróf Széchényi Géza, Justh Zsigmond, gróf Sztáray János és István, báró Vécsey Sándor és Miklós, gróf Monts német főkonzul és a fejedelem kísérete. Holnap reggel a herceg s kísérete Kecskemétre rándul egy napra, onnan pe­dig egyenesen Bécsbe megy a szinészeti kiállítás meg­tekintésére.­­ (A honvédségből.) A honvédségben át­helyeztettek : dr. Hrabéczy István a 6. gy. ezredből a 19-be, dr. Szinay Tivadar a 11. gy. ezredből a 22.-hez, dr. Réthy József a 6. gy. ezredtől a 18-hoz, dr. Dohmann István a 13. gy. ezredtől a 6-hoz, dr. Cziriák Ambrus a 14 gy. ezredtől a 6-hoz, mint ez­­redorvosok; továbbá Viczián Albert hadnagy a 8. gy. ezredtől az 1-höz, Weöreös Dezső hadbíró főhad­nagy a VI. csendőrkerületi parancsnokságtól az V. honvédkerületi parancsnoksághoz, Morvay Béla had­bíró főhadnagy a VII. honv. ker. parancsnokságtól az V.-hez, Néry Ernő százados a 3. csendőrker. parancs­noksághoz beosztatott.­­ (Bernadotte Károly Oszkár herceg.) II. Oszkár svéd király második fia 1888. március 15-én a polgári származású Műnek Ebba kisasszonyt ve­­vék nőül, lemondott trónöröklési jogáról és hercegi rangjáról. A luxemburgi ,,Memorial“ most a nagy­herceg 1892. ápr. 2-iki elhatározását közli, mely sze­rint unokaöcscsét s ennek nejét a nagyhercegségben nemességre emeli, s nekik a Wisborg gróf és grófné címet adja, mely minden leszármazóikra is átszáll.­­ (Blajasi jégeső.) Áprilisi szeszélyességű időjáráshoz volt ma szerencsénk. Egy ideig aranyos sugarak hulltak alá a derűs égről, később felhők tor­lódtak össze, melyek mennydörgés és villámlás között ontották magukból a zuhogó záport és a pattogó jégkavicsokat. Az égboltozat egyik felén még cikáztak a villámok, midőn a másikon már fölragyogott egész színpompájában a szivárvány. Este­felé a jég jelen­tékenyen lehűlt. A fővárosban a jégverés nem okozott kárt, de a vidék egyes részein nagyobb mérvű volt, így Soltról azt távírják nekünk, hogy az egész rozsvetést elpusztította a mai jég. Biharon pedig a háromszor ismétlődő diónyi jégzápor mindent elvert.­­ (Stoczek alapítvány ) A műegyetem se­gítő egyesülete tegnapi rendkívüli közgyűlésén elhatá­rozta, hogy az ez évben megtakarított 1000 forintot Stoczek-alapítvány néven külön kezeli és annak ka­mataiból évenként két szigorlati segélyt oszt ki. Mivel e tőkének ez évben még nincs kamatja s így a se­gély kiadható nem volna, Kulik Endre, a segély­egyesület elnöke azt ez évre a sajátjából ajánlotta föl. A szegény sorsú szigorlók tehát már ez évben is folyamodhatnak e segélyért.­­ Az 1000 frt tőkét és a felajánlott ez évi kamatot szombaton adja át a segítő egyesület a rektornak, a­ki mint tiszteletbeli elnök dönt a folyamodványok ügyében. Ez alkalom­mal kérni fogják, hogy május 11-én, Stoczek József, az elhunyt rektor halála évfordulóján rektori szabad napot engedélyezzen a rektor.­­ (Ováció egy főispánnak.) Báró Kemény Kálmán főispánt Maros-Tordavármegye törvényható­sági bizottsága f. hó 2-án este fáklyás zenével tisz­telte meg. Alkalmat szolgáltatott erre azon kis tiszt­­ujitásnak beváló választás, mely két állás (t. i. egy főszolgabírói és az első aljegyzői) betöltése után, újabb és újabb üresedések folytán ezeknek is betöltésével kerekedett.­­ Az előző kortesmozgalmak nagy és csúnya hullámokat hánytak föl. A főispánnak tapinta­tos vezetésével sikerült elsimítani a kedélyek forron­gását, kibékíteni a bántódást, tartózkodása s igazság­érzetével szelídíteni a győzelem túlkapását, úgy hogy a közgyűlés, melyen máskor egy kis ribillió keletke­­zett volna, most bámulatos rend és higgadtsággal folyt le. A tisztelgők szónoka ezt hangsúlyozta, a fő­ispán a békét, munkálódást ígérte erős kézzel fenn­tartani. | _ — (A Horváth — Q.viry alforre) valószínük­leg holnap"­ szombaton — befejeződik. Mint ugyanis halljuk, Óváry László segédei, két katonatiszt, mai nap folyamán megjelentek Horváth Gyula lakásán és elégtételt kértek. Horváth nyomban megnevezte a saját segédjeit s a párbaj valószínűleg már holnap­ fog megtörténni.­­ (Magyar grófkisasszony esküvője kül­földön.) E hó 9-én lesz Lucernben a gr. Batthyány Margit esküvője b. Baude Framjois-val. A menyasz­­szony gr. Batthyány László cs. kir. kamarás és neje sz. Borsodi Latinovich csillagkeresztes hölgy leánya, a vőlegény néhai b. Baude Francois volt ró­mai francia nagykövet­s neje sz. Cadiz hercegnő fia. Az esküvőn a jegyes pár rokonai közül Párisból a Cadiz és D'Uzés hercegek, Champaigny marquis és neje, a gróf Nanbois­e, az Autré­k lesznek jelen, Ma­gyarországból a Batthyány-család rokonai közül a­­Sztáray, Justh, Prónay, Kárász és Festerich családok számos tagja. A fiatal pár esküvő után a vőlegény nagyanyjához Cadiz de Champigny hercegnéhez utazik s a mézes­heteket annak párisi palotájában fogja tölteni.­­ (Térzene Budán.) A budai közönségnek kedvenc nyári mulatsága megkezdődött. A budai kor­zón levő kioszk-téren ma játszott először a katona­banda. Ezentúl minden pénteken délután lesz a tér­zene, melyhez a pesti oldalról is sokan átszoktak rándulni. — (A borbély átka.) ,,Nos, mi bajod bará­tom ?“ — „Oh, oly hangulatban vagyok, hogy szeret­ném az egész világot — inasom által megborot­­váltatni!“ — (32rs. Abbott mutatványai) oly nagy vonzerőt gyakorolnak a bécsi közönségre, hogy a „georgiai magnetikus hölgy“ öt nappal meghosszabbí­totta vendégszereplését. Tegnapi föllépte alkalmával különben ismét voltak kellemetlen incidensek. Mrs. Abbott mutatványai mind szépen sikerültek. Amint azonban a faraddal való mutatványát akarta produ­kálni, a néző­közönségből egy úr vállalkozott, hogy azt ő is megcsinálja. Koritz úr, a mágneshölgy impre­­sáriója ezt nem tartotta megengedhetőnek. „Hadd csi­nálja! hadd csinálja!“ kiabálták a nézőtérről. Mrs. Abbott azonban feltalálta magát és más mutatványba kezdett, mely a közönség érdeklődését felkeltötte s a lárma lecsillapult. A karokra kötött két selyemkendő­vel való emelés következett. Miután a kísérlet hat-hét urnát sikerült, többen a jelenlevő rendkívüli erejű athletát, T'árkot szólították föl, hogy próbálja meg miss Abbot fölemelését. A herkulesi termetű férfi nem bírta fölemelni a vézna hölgyet, habár ez magát, „könnyűvé tette.“ Mrs. Abbott minden mutatványát élénk helyesléssel jutalmazták. Az előadás végén az az úr, a­ki a faraddal való mutatványra ajánlkozott, ezt kiáltotta: „Pontosan meggyőződtem róla, hogy mindez humbug!“ Helyeslés és pisszegés volt a fele­let. Turk arra a kérdésre, hogy mert nem sikerült neki a hölgyet az „izolator“-ral fölemelni, ezt a kö­vetkezőleg magyarázta: Első ízben a hölgyet nem fogta meg jól, később mrs. Abbott úgy látszik, azt hitte, hogy a vékony selyem kendő nincs karjai köré csavarva s ismét „nehézzé“ tette magát — a mi azt bizonyítja, hogy izomerejét az „izolátor“-ral vagy a nélkül, tetszése szerint alkalmazhatja. — Krafft- Ebing tanár tegnapelőtt jelen volt mrs. Abbott egy külön előadásán s tegnap a klinikán hallgatói előtt a következőleg nyilatkozott: A hölgy mutatványai na­gyon érdekesek és megnézni valók, mert oly izomerőt produkál, mely tüneményesnek mondható. Magnetiz­­musról vagy egyéb, még fölfedezetlen erőről nem le­het szó. Hogy az izmok nagy munkát fejtenek ki, kitűnik az egyes mutatványok utáni gyors izomreszke­­tésbő is. Érdekes marad e mellett a látszólagos fáradtságnélküliség, melylyel ez izomprodukciókat csinálja. A selyemkendők használatát Krafft-Ebing puszta „hókusz-pókusz“-nak mondja, mi arra van szá­mítva, hogy a tömeggel elhitesse, hogy rejtélyes erő­nek van birtokában. A hölgy a vékony selyem „izo­látor“ nélkül is tetszése szerint teheti magát „köny­­nyűvé“ vagy „nehézzé“. A tudós tanár azzal végezte előadását, hogy nagyon érdekes volna a hölgyről a fiziológok ítéletét hallani, a­kik erre nézve a leghi­­vatottabb tényezők.­­ (Carmen-Sylva­) Pallanzából jelentik, hogy Erzsébet román királyné (Carmen-Sylva) újab­ban ismét megbetegedett. Az orvosok eltiltották min­den szellemi foglalkozástól s azt tanácsolják, hogy a királyné az egész nyarat Pallanzában töltse. Szobáját hetek óta nem hagyta el s folytonos gyöngeségben szenved. — Más részről jelentik, hogy Károly király a jövő hónap elején nejét a trónörökössel együtt meg­látogatja. — (Halálozás.) Bernauer Lajos budapesti háztulajdonos és volt nagykereskedő ma reggel 69 éves korában, hosszabb betegség után, meghalt. Özvegyén szül. Pollák Róza asszonyon és két nővérén kívül kiter­jedt család gyászolja a közbecsülésben állott ember elhunytak Temetése vasárnap, e hó 8-án d. e. 10 órakor megy végbe a korona-utcai 6-ik sz. a. levő gyászházból. — (Kamphcevener basa.) a török hadsereg német instruktora, mint Konstantinápolyból jelentik, a napokban nagy veszélyben forgott. A dolma-bagcsei után hajtatott, mikor lovai megvadultak és a Bospo­­rusnak rontottak. A kocsis leugrott a bakról. A lova­kat három méternyire a rakparttól állította meg egy fiatal hadnagy, ki épen katonákat vezetett a kaszár­nyába. A szultán kitüntette a hadnagyot és a kato­nákat.­­ (Huán király szerencséje.) Párisból jelentik, hogy Milán exkirály a saint-gueni versenye­ken a „L’Etourdi“-ra 100,000 frankot nyert. A verseny, melynél Milán oly nagy összeget nyert, a Preix d’Ivry, eladó steeple-chase, 4000 frank, 3000 méter. A Recoule tulajdonát képező „L’Etourdi“ kilences mezőnyben győzött s 30-szoros pénzt adtak rá.­­ (Az alsó-alapi büvelyukról) Bodry János sárkereszturi jegyző a következő érdekes adatokat közli velünk: „Alsó-Alapon 5 évig tartózkodtam, mint segédjegyző. Ezen időben Árvay Ferenc volt a községi jegyző, s ifj. Salamon Alajos a községi biró. Ezektől neha egyszer hallottam a szent-iváni „buvólyukról“ beszélni, mint a­kiknek atyjuk fiatal korukban Biber nevű juhászszal egy vadászati kirán­dulásuk alkalmával a szent-iváni huvólyukba beha­tolt, mivel pedig az általuk vitt gyertya a fulladt levegőben elaludt s ők a sötétben kijárásra nem ta­láltak, 48 óráig voltak már igy a földalatti üregben s lemondtak a megszabadulás lehetőségéről, midőn egyszerre mozgást hallottak. Azt hitték fenevad kö­zeledik feléjök s kétségbeesve várták végórájukat. De a képzelt fenevad gazdájához mászott s kezét nyalta. Ekkor vették észre, hogy vadászkutyájuk jött utánuk, mely a vadászat alkalmával velük volt. A kétségbeesés most örömmé változott. Rögtön elő­­vettek minden néven nevezendő madzagot s a kutya nyakára­ kötötték és célt is értek. A hit­el megmen­tette 3 ember életét, kivezette őket a földalatti üreg­ből, akik is meglátva Isten szabad egét, térdre bo­rulva adtak hálát megszabadulásukért. Ezen esemény Fehér vármegye hatóságához bejelentetvén, a búvólyuk felmérésére az akkori megyei főmérnök kiküldetett. Az üreg méretrajzának egyik példányát Árvay Ferenc jegyzőnél­ láttam s azt hiszem, hogy az mai napig is megvan fia, Árvay Zoltán jelenlegi jegyző birtokában. A fölmérést végző mérnök különben tudomás szerint egy vas mozsarat s egyéb háztartáshoz tartozó kellé­keket talált az üregben.“­­ (Tüzesetek Alsó-Fehérmegyében.) Mint levelezőnk jelenti, Alsó-Fehérmegyében az utóbbi na­pokban egymást váltották a tüzesetek, Divina és Felső-Orbó községek határán ugyanis 100 kát. hold cserfaerdőt pusztított el a féktelen elem, mely vigyá­zatlanul rakott és őrizetlenül hagyott pásztortüzekből támadt. Ezen kívül Alvinc és Trimpoel községekből kisebb, de sújtó anyagi kárral járó, Drombár község­ből pedig nagyobb tüzesetek hírét veszszük. A tüzese­tek kivétel nélkül vigyázatlanságból eredtek s legszo­­morubb, hogy az itteni nép rossz szokása szerint biz­tosítva semmi sem volt. — (Tudósok könyvtárai.) Az utolsó időben elhalt tudósaink becses könyvgyűjteményei — mint halljuk — idegen kézre kerülnek. Hunfalvy Pál és Budenz József könyvtáraira külföldi vevők jelent­keztek s valószínűleg azok kezére kerül. Wenzel Gusztáv 12.000 kötetből álló könyvtárát, melynek egyes darabjai nagy tudósunk számos szélen-jegyzé­­sével is el vannak látva, szintén nem valamely köz­könyvtárunk vette meg. Az örökösök Dobrowsky Ágost könyvkereskedőnek adták el, a ki azt rendes utón árusítja el. — Óhajtani való volna, hogy ha­sonló becses könyvgyűjteményeink iránt, a melyeknek együttmaradása sokszor szaktudományos érdeket ké­pez, közkönyvtáraink érdeklődjenek. Nagyot lendítene ezen az érdeken az is, ha vidéki városaink, különö­sen azok, a­hol főiskola is van, Szeged és Kolozsvár példájára nyilvános könyvtárakat állítanának föl s e hasonló elzüllésnek kitett gyűjteményeket magukhoz váltanák. PESTI HÍRLAP 1892. május 7.

Next