Pesti Hírlap, 1893. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

1893-04-01 / 90. szám

1893. április 1. PESTI HÍRLAP nál jóváhagyjuk és megerősítjük. Kelt Bécsben, 1893. évi március hó 18-án. Ferenc József s. k. Gr. Csáky Albin s k. A hadsereg uj egyenruhája. Több fővárosi lap azon hírével szemben, hogy a cs. és kir. hadse­reg egyenruháját már legközelebb mással fogják fel­cserélni, a „Pester Lloyd“ mai esti számában, illeté­kes helyről nyert értesítés alapján kijelenti, hogy ez idő szerint egyenruha-változásról beszélni még korai dolog. Tény az, hogy a hadügyminisztériumban egy bizottság már ismételten foglalkozott az egyes fegy­vernemek egyenruhájának lényeges átalakításával és e tekintetben javaslatokat is tett, a­melyek azonban nem­ fogadtattak el. Tartózkodással kell tehát fogadni mindazokat a híreket, a­melyek erre a kérdésre vo­natkoznak, már csak azért is, mert az ügy jelen stá­diumában még csakis javaslatokról lehet beszélni. Az ellenzék sikere Horvátországban. A Száva melletti Broodban tegnap történt községi vá­lasztások alkalmával az ellenzék, jelentékeny szava­zattöbbséggel győzött. Eddig az ottani választók több­sége kormánypárti jelölteket támogatott. Az ellenzék­nek, egyesülése óta, ez a győzelem az első sikere. Április 9-én Varasdon az egyesült ellenzék tisztele­tére bankett lesz. Ezen a díszebéder­ a zágrábi ellen­zék vezérférfiai is részt fognak venni. A nemzeti párt április 4-én kedden 5 órakor tartandó értekezletén a honvédelmi tárca költségveté­sét veszi tárgyalás alá. Fővárosi ügyek. — A főváros közegészségi állapota feb­ruár hóban. A fő- és székváros közegészségi álla­pota a múlt havihoz viszonyítva nem változott; a he­veny ragályos kórok közül a roncs, torokláb megbe­tegedés némi apadást mutat (m. hó 155, most lóé). Élveszületett e hóban 1626, meghalt katonák nélkül s az útról jött, s itt elhalt 78 egyén levonásával 1095. igy a születési esetek 531-el múlták felül a halálo­zásiakat. Vele született gyengeség 46, göcsök 57, gyermek aszály 21, tüdőláb és hörgláb 166, tüdővész és tüdő-gümőkór 176, gyomor-bélhurut 60, kolera 6, hagymáz 6, vörheny 8, kanyaró 5, roncs, toroklob 27, torokgyík 11, kökhurut 3, gyermekágyi láz 2, orbánc 2, gutaütés 28, aggkór 49, elmebajok 18, öngyilkos­ság 12, véletlen esemény általi halál 17, egyéb kórok 375, összesen 1095. 0­1 évig elhalt 350, halva szü­letett 157, útról 78, hagymáz 25, álhimlő 7, bárány­himlő 66, vörheny 97, kanyaró 199, roncs, torokláb 103, torokgyík 24, trachoma 49, Hökhurut 53, vér­­has 1, orbánc 29, gyermekágyi láz 4, kolera 9, ösz­­szesen 666. Február" hóban a főváros összes nyilvá­nos és magánkórházaiban gyógykezeltetett 5838 fekvő és 7023 járóbeteg; a kerületekben a kör­­orvosok ál­tal 3137 részint fekvő nagyobbrészt járóbeteg, össze­sen 14998 azaz 222 több, mint a múlt hóban. Ezek közül a lipótmezei orsz.­tébolyházban 806, az an­gyalföldi elmebeteg ápoldában 306, az irgalmasoknál 179, a megfigyelő osztályon 104, dr. Schwartzer ideg­gyógyintézetében 124 elmebeteg ápoltatott­ asszonynyal. Lágyan szólt a táncosnőjéhez, a­mire az nem felelt; meg ismét kérdez tőle, de ezt sem tudtam kivenni. Csak mikor, éppen előttünk, kiverte őket a tempóból egy elibek­­vágódott pár, hallottam a Sándor szavát: — Emlékszik most egy éve, mikor... — Mikor táncoltunk, hogyne. — És a múlt héten Édeseknél — nem is hiszi — nagysád — hogy most is nálam van a — nagysád szekfüje. Tovább forogtak az ajtóig, a­hol Ilike megköszönte a tourt. Láttam, Tybold megmu­tatja a fehér szekfűt. Azt a fehér szekfűt. De Ilike alig hogy nézte egy pillanatra, a­mi tán a hiúságának az öröme volt, mikor Tybold hal­kan kérdezett vagy kért valamit, csakhogy a kisasszony hamar odább sietett. Persze. Olyan, de olyan idegen volt az Ilike lelkétől ez a ki­rukkoló szentimentalizmus, a­mely ügyetlenül cseng, sürget és feleletet vár. Mintha késsel szúrnék egy pókhálóba vagy csipkekendőt ököllel szorítanék össze, úgy elvágták erre a Tybold kedvét, mintha hangtalan sötétségbe vetették volna. Ott hagyta a táncot és nekipirult arccal méregette a kis szalont izgatott lépéseivel. Zaki nagyot csapott a hátamra, mikor föl­ugrott mellőlem: — Te, ez a Sándor épen úgy rángatja a száját, mint egy féltékeny ember. Maga is elnevette magát az ötletére, aztán beült a pipázóba nasivasit játszani puffra. A második négyesre f­ölállani, tessék föl­­állani! Vagy háromszor elkezdte a tamtamot a zene míg végig húzták a két hosszú kolonnet. Tybold Sándor fölállt Ilike kisasszonynyal. Ezt vártam. Vártam ettől a ködös, egye­nes embertől, a­ki magában beszél, mikor érez s a­ki az égő indulatával úgy akar kerösztrü­­tözni a puha finom szálak ragyogó csomóin, mint egy ökölcsapás. Láttam, hogy micsoda zavarban van, mi­kor belekezd a társalgásba. Valahogy azon kezdte, hogy mindig együtt szoktak kreuzpolkát táncolni. Aztán kitört. Reszketett a keze, lobo­gott a két szeme a lángtól és két nehéz piros folt ült ki a homlokára. És beszélt, beszélt, alig tudva a föltörő hangját suttogásra fojtani. Egy-egy elharapott mondat repült csak ide hoz­zám , alig értettem a beszédüket, még­sem tud­tam elfordítani tőlük a szememet. Csak húztak arrafelé. Még majd megkérdezek egy psycholo­­gust erről az esetről. Oda tapadt a nézésem, mintha varázslattal tartanák lekötve. Pedig csak félig láttam, félig hallottam és tán félig értettem azt a jelenetet. Olyanformán, mintha ködön át lelkeket láttam volna mozogni kivehetetlen körvonalakkal. Vagy megéreztem azt a harcot. Mert kétségbeesett tusa volt az, ennek a két, összetalálkozott idegen léleknek a keserves megbirkózása. — Ez az utolsó... csak léha, léha ne volna. Hallottam egy-egy szavából, ott láttam a Tybold egész megremegő lényén, hogy sír föl belőle ez az érzés. Beszél, cseng, panaszoskodik és fölveti a lány elé az egész lelkét. Hogy mondja, hogy kéri, hogy más kell a léleknek, más Ilikének, mint ez a felszínen röpülő hiú­­ságos ragyogás. Más. Gondolkozás, a­mely a lélek fenekét hasogatja. És magába vonuló mély­séges mély érzés. Mikor ez a csillogó por csak a lelket fajtja meg, az örökkévaló lelket. Oh jöjjön, jöjjön ki ebből Ilike, repüljön el innen, hiszen az ő szivének . . . úgy sugárzott ez ki a Tybold alakjából, úgy átfogta egész testét, lelkét, hogy mikor csak töredékben jutott el a beszéd hozzám, a nem hallott szavak szinte végigrezegtek a belsőmön. — Oh te ködös, ködös Niedeling, a ki előtt csekély, a ki előtt léha ez a fölszínes vi­dám elevenség ! A ki a magad nehéz lelkét aka­rod a helyébe rakni annak. És a kinek — a kinek el kell nézned, hogy azok a te mély, sajtoló szavad, a­mikről azt hitted, hogy áttörik az Ilike lelkét, csak mind elolvadnak, a­mint hozzá érnek és piciny, aranyos csöppek lesznek belő­lük, a­melyek a világon csillognak. Oh, de hogy csillognak, hogy mosolyognak. Ha jól láttam, Ilike kisasszony előbb csak az ő szikrázó, röp­penő szavaival válaszolgatott. Nem akarta ko­molyra venni a dolgot, a­mivel nem csillapította Tyboldot. Míg egyszerre csak látta, hogy nem tudja megérteni ezt az embert. És teljes lett az összeütközés. Azt már nem tudtam nézni, csak a fájdalom nyilallot belém, mintha én éreztem volna, hogyan szidtak meg azok a rózsás szálak. A két világnál a fájó súrlódása, a­mely — Az utcák öntözését Kamermayer Károly plgármester elrendelte s azt ma meg is kezdették,­­ a munkálat azonban nagy nehézségekbe ütközött, mert a vízvezetéki igazgatóság nem képes elegendő vizet szolgáltatni. De nem csak a locsoltatásnál mu­tatkozik vízhiány, hanem igen sok házban a csapok is megtagadják a vízszolgáltatást. Értesülésünk sze­rint a polgármester — a melegebb időjárás közeledtére való tekintettel — a vízhiányban már most mutatkozó nagy baj — azt is mondhatnánk botrány — meg­szüntetésére sürgős intézkedéseket fog tétezni. — A gabona kiraktározása a hajókról. Menczer Béla mérnök és Lutter Hugó hajógyáros fo­lyamodtak a fővároshoz, hogy az általuk feltalált pneumatikus csővezeték használatát engedje meg a gabonának a dunai hajókról a partra juttatása céljá­ból. A fővárosi tanács most a rendőrség meghallga­tása után erre az engedélyt megadta, úgy azonban, hogy a vezeték a járdák fölött 25 centiméternél ma­gasabb nem lehet s ahol a közlekedés igen élénk, ott a cső lefektetése egyáltalán tilos. A tanács és a rendőrség különben fentartotta magának a jogot ez engedély visszanására.­­ A IX. ker. ferencvárosi iskolaszék áp­rilis hó 4-én, kedden, délután fél 6 órakor ülést tart a Lónyai­ utcai elemi iskola épületében. Az ülésen fon­tos tárgyak kerülnek elintézés alá. Egyletek és intézetek.­ ­ A kereskedelmi segély egylet Fürst Jakab elnöklete alatt tegnap rendkívüli igazgatósági és választmányi ülést tartott, melyen dr. Gerber Béla sebészt, dr. Kocsis Elemér szemészt, dr. Neu­mann M. József gége­orvost és dr. Szenes Zsigmond fülorvost az egylet szakorvosaivá, dr. Lang Ignác és dr. Rónai Mór urakat pedig fogorvosokká nevezték ki. Ezután a közgyűlés megtartásának idejét, április hó 16-ára állapították meg. Végül elnök bejelentette, hogy az egyesület a néhai Wahrmann Mór hagyaté­kából 300 frt adományt kapott.­­ Az országos közegészségi egyesület legközelebbi közgyűlésén a „Trefort-alap“-ból kiosz­tandó jutalomdíjakra 50 pályázat érkezett be. A pá­lyázóknak túlnyomó része tanító, vannak azonban lelkészek és községelöljárók is, van erdész és föld­­birtokos. Az alapító levél értelmében ugyanis az ala­pítványi tőke legalább 5000 frtnyi összegének kama­tai oly egyének, nők és férfiak, kiválóan pedig lel­készek, tanítók, községi elöljárók kitüntetésére, illetve jutalmazására fordultatnak, kik a mértékletesség, tisz­taság, egészséges lakás és életmód terjesztése, visszás szokások megszüntetése, egészséges játékok és szó­rakozások meghonosítása, vagy bármely más módon kisebb vagy nagyobb körben, a családi vagy a köz­életben a közegészségügy körül érdemeket szereztek. Ezen jutalom az egyesület működésének minden egyes ciklusa végével a választmány által „Trefort­­dij“ címen osztatnak ki. A jelenleg rendelkezésre álló és kiosztható összeg 6—700 frtot tesz ki. IRODALOM. * (A Lemondás.) Karczag Vilmos színműve, mely a nemzeti színházban oly ritka sikert aratott, megjelent könyvalakban Hornyánszkynál. Az érdekes kötet nagy kelendőségre számíthat. * (Báró Vay Aladár sziámfivel) általános cím alatt a második kötet jelent meg, a­mely egy „Arakisz“ című öt felvonásos szomorújátékot foglal magában. A versben írt tragédiáról el lehet mondani, hogy érdekes és modern kérdéssel foglalkozik, a­mely azonban régmúlt idők keretében és alakjaival folyik le. Mint könyvdráma érdeklődésre tarthat igényt, a színpadon azonban nem élne meg. Több benne az okoskodás és hosszadalmasabb is, mintsem­ kellene és így kisebb a drámai erő, a­melynek a kis cselek­­vényben alig hogy nyomát látjuk. Könnyű verselés, elég tiszta nyelv s itt-ott élénk dialóg még az előnye. Kilián Frigyesnél jelent meg. * (Elbeszélések.) E címmel jelent meg Szé­­csényben Révay Sándortól egy vaskos, majdnem há­romszáz oldalas könyv, amely nemcsak prózában irt elbeszéléseket foglal magában, de költői beszélyeket is. Az első részt a prózában irt elbeszélések töltik meg, amelyek a magyar szabadságharc idejéből va­lók. A második rész a verseknek ad helyet. A könyv nem fog valami nagy feltűnést kelteni, mert hozzá hasonló százszámra jelenik meg. Jó közepes termék, nagyobb igények nélkül. Inkább műkedvelő munka. * (Jelentés az 1884—1889. években föl­merült gazdasági rovarokról.) Megjelent a m. kir. földmivelési minisztérium kiadásában az „állami rovar­tani állomás“ I. köteténk 8. füzete gyanánt 150 lapon, 1 táblával, 16 ábrával és 5 névmutatóval. A szaktudó­sokat s kivált gazdáinkat érdeklő közlemény. * (Népszerű egészségtan) cím alatt Békés- Szarvason a köznép és népiskolai növendékek szá­mára igen népszerű nyelven irt füzetke jelent meg Zih Károly néptanítótól. * (Gyöngyvirágok.) Imakönyv fiatal protes­táns hölgyek számára Irta: Tóth Pál, a miskolci re­formátus felsőbb leányiskola igazgatója. A Tóth Pál könyve egy nemes, költői lélek megnyilatkozása. Nö­veli a munka értékét néhány szép költemény, melyek közül a Confirmatiora s Ifjú leány éneke címűek megzenésítésre méltók. A protestáns felsőbb leány­iskoláknak s protestáns családoknak melegen­jánlható. * (A rajz oktatás módszertana,­ vezérkönyvül polgári-, ipari-, felsőbb leány- és középiskolákban, valamint tanítóképző-intézetekben működő rajztanárok használatára. Szerkesztette: Tuschek Gyula, polg. isk. rajztanár. A szöveg közé nyomott 50 ábrával. Szerző saját kiadása. (8 r., 11 iv, 166 lap.) Szerző lakhelye: Gyergyó-Ditró (Csikmegye). * (A Farkas-Laskó pályázat) bírálói által első helyen megdicsért „Fohász“ szerzője dr. Tat­ai Sándor zombori ügyvéd és szerkesztő. SPORT. A Hunnia magyar bicikle klub húsvét vasárnap kirándulást rendez Esztergomba és Pilis­ Csabára. Indulás reggel 7 órakor az oktogonról, d. u. 2 órakor a klub helyiségből. Húsvét hétfőn kirándu­lás Érdre, indulás d. u. 2 órakor. * 3

Next