Pesti Hírlap, 1893. szeptember (15. évfolyam, 241-270. szám)

1893-09-24 / 264. szám

6 PESTI HÍRLAP 1893. szeptember 24. De ha tekintetbe veszszük, hogy a Szent István­dijban Prímás II.-nek a távolság volt csekély, más­részt a nyáron semmibe sem vett Intrigant, az őszi versenyeken igen jó klasszisu­lónak bizonyult, Gour­­mandnak igen erős ellenfele lesz Prímás II., sőt ha, amint hiszszük, idomárja helyes utasítást ad Prímás lovasának, Adamsnak, úgy nagyon kétesnek tűnik fel Gourmand győzelme. Az 1800 méteres távon Gourmand még kibírta a gyors iramot és a nagy terhet, de hogy oly öldöklő pace mellett, aminől Virad fog a jubileum-díjban dik­tálni, a nagy súly alatt 2400 méterre is oly jól fog-e futni, az még eldöntetlen kérdés. Ha Gourmand a a jubileum-díjat megnyeri, kétségkívül egy évtized óta legjobb lovunknak mondhatjuk. A felhozott okokból mi eltekintünk a szigorú papírformától és első helyen Prímás II.-t, mellette Gourm­andot és a harmadik helyre Duncant jelöljük. Míg meglepetést helyre a pacemaker Virad okozhat. Tipjeink a holnapi versenynapra a következők: I. Handicap: Zenit — Supplent. II. Ridotto-verseny: Álmos — Demetrius. III. Jubileum-dij: Gourmand — Prímás II. IV. Beaten-handicap: Scylla — Geh’baden. V. Záró verseny: Patriot — Clifford. VI. Nagy handicap akadály-verseny: Mame­luk — Beeswing. VII. Brigantine steeple-chase: Dombitroil — Pogány ló. (A magyar testgyakorlók köre) holnap, vasárnap d. u. 2 órakor tartja meg az ügetőverseny­pályán IX. nyilvános viadalát, melynek egyes számai igen érdekeseknek ígérkeznek. A versenyeken 8 egye­sület 126 nevezéssel, eddig még Magyarországon el nem ért számmal vesz részt és a fővárosi sportkö­rökben eddig még nem tapasztalt feszültséggel néz­nek az egyes versenyek kimenetele elé, sőt fogadások is köttettek a kiválóbb pontoknál, u. m. a rekord­verseny, távfutás és kerékpárversenynél. Jegyek 1 órától kezdve a versenypályán is válthatók. Belépti k­is: Tribün-jegy 1 korona, belépő­jegy 40 fillér. Este 8 órakor a Széchenyi-téri vendéglőben társasvacsora lesz, mely alkalommal a dijak kiosztatnak. gy. e. okt. 19-én, 15—16. honvéd gy.­­ okt. 20-án, 17—18. honvéd gy. e. okt. 21-én, 19—20. honvéd gy. e. okt. 22-én, 21—22. honvéd gy. e. okt. 23-án, 23—24. honvéd gy. e. okt. 24-én, 25—28. honvéd gy. e. okt. 25-én, 1—5. huszár-ezred okt. 26-án, 6—10. huszár-ezred okt. 27-én. A cs. és kir. Land­­wehrhez tartozó összes legénységgel okt. 28. és 29-én. Ellenőrzési szemlék. A katonai ellenőrzési szemlék a fővárosban tartózkodó közös hadseregbeli szabadságos, tarta­lékos és póttartalékos legénységgel ez évi október és november havában lesznek. A szemle megtartási helye az üllői-uti kaszárnya, hol a bizottság a kitűzött napokon mindig reggel nyolc órakor ül össze. A fő­ellenőrzési szemlék sorrendje a következő: A 32-ik gyalogezred október 8., 9., 10., 11. és 12-én, 1—11. gy. e. október 13-án, 12—16. gy. e. október 14-én, 17—22. gy. e. október 15-én, 23—25. gy. e. október 16-án, 26—31. gy. e. október 17-én, 33—37. gy. e. október 18-án, 38—42. gy. e. október 19-én, 43—44. gy. e. október 20-án, 45—50. gy. e. október 21-én, 51—­50. gy. e. október 22-én, 57—60. gy. e. október 23- án, 61—65. gy. e. október 24-én, 66—67. gy. e. október 25-én, 68—69. gy. e. október 26-án, 76—75. gy. e. október 27-én, 76—82. gy. e. október 28-án, 83—92. gy. e. október 29-én, 93—102. gy. e. ok­tóber 30-án. A II. számú ellenőrzési bizottság előtt a követ­kező szemlék lesznek: Vadászcsapatok október 8-án, I—II. mérnök­ezred október 9-én. Hidászezredek október 10-én, 1—5-ik hadtest tüzérezredek október 11-én, 6—14-ik hadtest tüzérezredek október 12-én, 1—21-ik tüzér­üteg október 13-án, 22—42-ik tüzérüteg október 14-én, vár- és műfüzérek október 15-én, vasút és távirda ezredek október 16-án, dragonyos és dzsidás ezredek október 17-én, 1—5. huszárezred október 18-án, 6—10. h. e. október 19-én, 11—16. h. e. október 20-án, 1. 3. szekerészezred október 21-én, 2. szeke­rész ezred október 22-én, élelmezési raktári csapat október 23-án, 1—9. egészségügyi csapat október 24- én, 10—15. egészségügyi csapat október 25-én, 16—17. egészségügyi csapat október 26-án, 18—26. egészségügyi csapat október 27-én, haditengerészek október­ 28-án, ruh­araktári és vonatszerraktári csa­pat október 29-án, ménes és csődörtelepi csapat ok­tóber 30-án, a többi intézeti csapat október 31-én. Az utóellenőrzési szemlék november 21— 28-ika közt lesznek. A honvédlegénységgel a fő- és utóellenőrzési szemléket október és november hónapokban, minden­kor reggeli 9 órakor, a kőbányai­ úti fegyvergyári laktanyában tartják meg az alább következő napo­kon és sorrendben, minden további idézés nélkül. Főellenőrzési szemle: 1. honvéd gy. e. okt. 8., 9., 10., 11., 12. és 13-án, 2—4. honvéd gy. e. okt. 14-én, 5—6. honvéd gy. e. okt. 15-én, 7—8. honvéd gy. e. okt. 16-án, 9—10. honvéd gy. e. okt. 17-én, 11—12. honvéd gy. e. okt. 18-án, 12—14. honvéd NAPI HÍREK. — (A királyné búcsúja Velencétől.) A ve­lencei Canal Granden e­ső 19-ikén este egy, szines lámpákkal világított kis csalnak siklott végig. A csil­lagok ragyogtak az égen s a hold ezüstfényt hintett le az ódon márványpalotákra. A csolnakon­­ velencei énekesek ültek, a­kik halkan énekelték: Ha te vagy az oldalamnál, Könnyű gondolámon, Gyönyör reszket a szivemben S a tenger­ hullámon . . . De hogyha ta elhagysz engem S könnyű gondolámat, A tenger is mintha vélem Zokogna utánad . . . És utána egyéb, majd víg, majd mélabús dalo­kat. E csolnakot lassú tempóban követte egy gondola, melyen Magyarország királynéja és Festetich grófnő ült. A királyné e sétacsónakázással akart búcsút venni Velencétől —­oly órában, amikor a csodás vá­ros teljes varázsában pompázik, a váltakozva víg és bánatos velencei dalok kedves benyomása alatt. A szerenádot maga a királyné rendelte meg. Az­nap a királyné utolszor látogatott el a lidóra, és sokáig állt ott, elragadtatással szemlélve a hullámzó adriai ten­gert. Alig volt valaki a parton, s a királyné háborút­­lanul járkálhatott föl-alá, gyönyörködve a fenséges látványban. A legteljesebb nyugalom tizenkét napja volt az, amit a királyné Velencében élvezett; mikor nem volt a tengeren, szeretett sétálgatni a keskeny utcácskákon, hol élénk élet uralkodik. Ezen idő alatt az idő mindig szép maradt. Csak e hó 20-ikán d. u. 2 órakor, mikor a szerény bérelt gondola a királynét a vasúti állomáshoz szállította, eredt meg az eső, úgy, hogy a királyné, aki erre nem számított, bizonyára jól átázott, míg födél alá juthatott. A pályaudvarban a rend fentartása végett a prefektus titkára, a kara­binerek kapitánya, a városi őrség parancsnoka és több rendőrügynök jelent meg. Minthogy a reggeli lapok jelentették, hogy a királyné a délutáni gyorsvonattal utazik el, az állomáson nagyszámú, többnyire höl­gyekből álló közönség jelent meg. A királyné ismét mély gyászba volt öltözve. A királynét Festetich grófnő a főudvarmester, egy titkár, az orvos és néhány szolga kísérte, összesen tizennégy személy. Amint a királyné elhaladt, az urak kalapot emeltek, a hölgyek pedig tiszteletteljesen meghajoltak előtte. Egy szolga a „Hô­tel de l’ Europe“ igazgatósága részéről két nagy és szép virágbokrétát hozott. A királyné ezt a legnyája­sabban megköszönte s aztán fölszállt szalonkocsijába. Mielőtt a hosszú vonat az állomást elhagyta volna, Festetich grófnő így szólt az állomásfőnökhöz: „A ki­rályné rendkívül meg van elégedve velencei tartózko­dásával, és gyönyörrel élvezte itt a békét és nyugal­mat, amit keres; a velenceiek a királyné iránt igen udvariasak és szerények voltak és sohasem voltak kí­váncsiságukkal a királyné terhére. A királyné már régóta vágyott viszontlátni azokat a lagúnákat, me­lyeket annyira szeret, s csak sajnálattal búcsúzik az elragadó várostól, hol a szellem szabadabbnak s a lé­lek boldogabbnak érzi magát, mint bárhol másutt.“ — (Stefánia főhercegnő,a­ki körülbelől egy hetet töltött a sziléziai Karwinban, Larisch Henrik gr. birtokán, tegnap Pohorellára utazott, hol október 1-ig marad, s aztán visszatér Laxenburgba.­­ (Ritka jubileum.) Vay Miklós báró, a fő­rendiház elnöke, a napokban ritka jubileumot fog ülni. Ugyanis ötven éve lesz annak, hogy első ízben koronaőrré megválasztatott. Ez az 1843—44-iki or­szággyűlésen történt, miként az ez évi I. törvénycik­kely (mely különben arról is nevezetes, hogy az első törvénycikkelyünk, mely egyedül magyar nyelven szer­­■kesztetett) mondja: „Az ő felsége által ajánlott jelöl­tek között, tekintettel azok kitűnő érdemeire, a király és a haza körül és az ő általánosan elismert hazafial­t szolgálataira, Ürményi Ferenc valóságos belső titkos tanácsost, cs. kir. kamarást, a császári Lipót-rend középkeresztesét és vajai báró Vay Miklós cs. kir. kamarást, a hétszemélyes tábla ülnökét és Borsod­­vármegye főispáni adminisztrátorát, egyhangúlag koro­naőrré választotta.“ Ettől kezdve máig már ötven év folyt le. Vay báró különben akár kettős koronaőri jubileumot ülhetne, mert az 1848—49-iki események következtében, valamint a koronának Kossuth Lajos által történt elvitele folytán Vay báró koronaőri mél­tósága tárgytalanná lett és midőn a korona ismét megtaláltatott, akkor a király, Károlyi György grófot és Prónay Albert bárót, majd ennek leköszönése után Nyáry Antal bárót nevezte ki koronaőrré. Az alkotmány visszaállítása után 1867-ben azután­ alkot­mányos után megtörtént a koronaőrök megválaszta­tása és miként az 1867. VI. t. c.-ben olvasható, Károlyi György gróf és Vay Miklós báró egyhangúlag megválasztattak koronaőrökké, így tehát Vay báró első megválasztatásának 50 éves és második megválaszta­tásának 25 éves jubileumát megülhetné.­­ (A kereskedelemügyi miniszter egy áru­házban.) Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter a magyar ipar és kereskedelem minden ága iránt kiváló figyelmet tanusít. Alig van nevezetesebb gyár a fővá­ros területén, melyet eddig meg nem látogatott volna. Ma este fél hét órakor Fürst Jakab és fiai kézműáru nagykereskedők újonan épült négyemeletes áruházát tekintette meg a sas-utcában s mindent sorra meg­nézve különösen megdicsérte, hogy a cég magyar nyelven vezeti könyveit, valamint azt, hogy a cég a magyar ipar termékeit hozza első­sorban forgalomba. A minisztert úgy érkezésekor, mint távozásakor az utcán összegyűlt tömeg lelkesen megéljenezte.­­ (A primá­s aulából.) A prímás udvari papjai koréban beállt változás folytán az újonan­­dnevezett udvari papok már elfoglalták állásukat. A­kiket a főpásztor állásuktól felmentett, azok el­hagyták a fényes prímási palotát, a­hol hosszú időn át nagy hatalmat gyakoroltak. Eddig a legfontosabb személyi változás az volt, hogy a főpásztor fölmentette állásától Csernoch János irodaigazgatót, a­ki a meg­boldogult Simor Jánosnak bizalmi embere volt és korlátlan hatalmat engedett neki gyakorolni, úgy, hogy különösen az utóbbi években már csak az tör­tént az egyházmegyében, a­mit Csernoch János java­solt. Vaszary Kolos mellett már nem gyakorolhatott ily korlátlan jogokat és fontos egyházi ügyekben sok minden történt, a­miről az irodaigazgató tudomással sem bírt. Süt a főpásztor, mint oldalkanonokját ren­desen mellőzte minden oly ünnepélyes alkalomnál, a­hol neki ott kellett volna (szerinte) lennie. Ezek any­­nyira elkedvetlenítették, hogy állásáról lemondott. Az új irodaigazgató, Hettyey Samu már átvette az egyház­­megyei iroda kezelését és nagy ambícióval kezdette meg nehéz munkáját.­­ (Jókai és a szerbek.) Újvidékről sür­gönyzik . A szerb „Matica“ szépirodalmi társulat, rendes évi közgyűlésén koszorús költőnket, Jókai Mórt, Hadzics Antal titkár indítványára, egyhangúlag s a legnagyobb lelkesedéssel tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta. A díszoklevél átadásával a társulat elnökét, Dimitrijevics Milost és titkárát, Hadzics Antalt bíz­ták meg.­­ (Villamos készülék a szavazásoknál.) Célszerű újítással fognak találkozni a hétfőn újra egybegyűlő képviselők a ház folyosóin. Szemközt a folyosókon végigfutó padokkal egy-egy tábla lesz látható, a­melyet villamvezető sodronyok kötnek össze az elnöki emelvénynyel. Ezeknek a tábláknak nevezetes szerepük lesz a­­ névszerinti szavazások­nál. Valahányszor névszerinti szavazást rendel el a ház, mint tudva van, az elnök kihúz egy betűt s azok a képviselők szavaznak először, a­kiknek nevei az illető betűvel kezdődnek. A­midőn a következő betűre kerül a sor, a fennebb említett táblákon meg fog jelenni a villamvezető sodronyok közvetítésével ez a betű. A folyosókon időző képviselők tehát min­denkor tudni fogják, miként áll a szavazásnak sor­rendje s kellő időpontban mehetnek be szavazni a terembe. Ez a villamos gépezet mindenesetre teteme­sen meg fogja könnyíteni a névszerinti szavazások technikai részét s kényelmesebbé teendi a képvise­lőknek a szavazásra való várakozást. * (A Kisfaludy-társaság)­é hó 27-én (szer­dán) délután 5 órakor az akadémia kis termében tartja első ülését nyári szünete után. Tárgyai a kö­vetkezők : 1. Bayer József r. tag: Katona és Déryné. 2. Endrődi Sándor r. tag : Költemények. 3. Tolnai Lajos r. tag: A víz meg az olaj: elbeszélés. 4. Folyó ügyek.­­ (A zürichi beszámoló következménye.) A budapesti szocialisták szeptember 3-án egy aréna­­úti vendéglőben népgyűlést tartottak abból a célból, hogy azon a zürichi kongresszuson elhangzott igék­ről beszámoljanak. Azonban már a gyűlés elnökének megválasztásakor a két táborra szakadt szocialisták közt olyan véleménykülönbségek merültek fel, me­lyeket öklökkel, botokkal, esernyőkkel akartak ki­egyenlíteni. Ennek azután az lett a következménye, hogy több orr be-, több kalap pedig összetört, a gyűlést pedig a jelenlevő rendőrtisztviselő szétosz­latta. A zavargás főkolomposait a rendőrségnél felje­lentették, kik közül ma a VI. ker. rendőrkapitány­ság Kittel Ferenc asztalost két napi elzárásra és 10 forint pénzbüntetésre, Steszl Lajos vasmunkást pedig egy napi elzárásra s 10 frt pénzbüntetésre ítélte.­­ Az elitéltek felebbeztek.

Next