Pesti Hírlap, 1894. február (16. évfolyam, 32-59. szám)
1894-02-11 / 42. szám
20 PESTI HÍRLAP 1894. február 11. — ........... ■ ' .............. v De ép a nagyobbszabásu építészeti alkotásokra való tekintettel is kifogásolhatjuk a városliget területét. Mert azt csak senki se hiteti el velünk, hogy a városliget külső része alkalmas terület például a szépművészeti múzeum céljaira? Nem csak ennek, nem csak az állandó műcsarnoknak, nem csak a kereskedelmi múzeumnak s a XX-ik században létesítendő pantheonnak, országos könyvtárpalotának s a negyedik és ötödik színháznak, hanem még sok más középületnek is kell majd előkelő, könnyen megközelíthető hely s ez a hely nem lehet ismét a városliget. A hely kérdése előbb-utóbb kell, hogy tisztáztassék, sőt most nagyszabású alkotásaink megkezdése előtt feltétlenül megállapodásra kellene a hely kérdésére nézve jutnunk, akár az utolsó órában, de mindenesetre előbb, semmint eldugott helyekre építsünk be néhány milliót. A millenniumi kiállítás alkalmából ne arra törekedjünk, hogy a városligetet monumentális épületekkel telezsúfoljuk, hanem inkább arra, hogy Budapest fő- és székváros központját alkossuk meg! Ez volna szerintünk az ezredéves fennállás megünneplésének egyik legkiemelkedőbb és legmaradandóbb emléke! Budapest központjának természetesen a valódi központban kell lenni. E központ tudtunkkal a Károly-kaszárnya, melynek helyére a park közepén tervezett nagyszabású új városháza jő. Ebből a magból kell kinőni a főváros uj központjának. Sajátítsák ki, és bontsák le a Deák-tértől a marokkói utcáig s ettől a lipótvárosi bazilikáig terjedő két háztömböt, melyben mintegy 16 ház van. Az ez által származó tér az Erzsébet- és Deák-térrel s az uj városháza előtti parkkal pompás központtá lesz, melynek egyes pontjaira, akár az Erzsébet-térre, akár a kisajátított háztömbök helyére egy-egy középület (pl. a szépművészeti múzeum is) gyönyörűen beileszthető. E központ megteremtése által azonban végrevalahára helyrehozhatnók azt a sajnálatos mulasztást is, mely az Andrássy-út kiindulási pontjánál történt. Azt minden jóizlésű és épérzékű ember beláthatja, hogy egy kicsiny faágból nem ágazhat kei hatalmas fatörzs. A természetben a törzsből nőnek ki az ágak, de a mi megboldogult honatyáink művészi érzéke ezt az egyszeregyet nem volt képes felfogni s az uj fővárosi sarjadék ugyancsak feje tetejére állított dolognak tartja azt, hogy a kisebb igényű váci utból háromszor akkora útvonal szakad ki. Egy szúnyog, mely elefántot szült. Az Andrássy-ut kiindulási pontjának kérdését tehát előbb-utóbb úgyis csak megoldanák a civilizálódó utódok. Az előbb jelzett két háztömb lebontásával azonban ez az esztétikai képtelenség is megszűnnék s az Andrássy-út kiindulási pontját csillag alakú térré lehetne átváltoztatni, melytől a bazilika irányában az új országházig egy hatalmas átló-ut volna létesíthető s ezzel egy csapásra az Újépület telkének felosztási terve is helyes mederbe tereltetnék. A jövő zenéje lenne már azután a fürdőutca boulevard-szerű kiszélesítése, még később a lánchidtól a bazilikáig terjedő részen a Zrínyi- és mérleg-utcák közti háztömbök kisajátítása, miáltal a bazilika főhomlokzata remekül érvényesülne s a nyert területen mindkét oldalon 4—4, esetleg több középület számára maradna parkírozott hely. Ez esetben az Andrássy-ut s a lánchíd közt rendkívül kényelmes s remek kapocs képződnék. De ne álmodozzunk a XXI. század látképéről s maradjunk egyelőre az Andrássy-út kiindulását képező csillag alakú téren,amely a millenniumig, esetleg később, de a XIX. század végéig mindenesetre létesíthető. E tér a kontinens egyik legszebb tere! Egyik sugara az Andrássy-út végtelenségébe vesz el, melyen át messziről látszik a millennium diadalíve, másik sugara a váci-út pompás palotasora, melynek végén a „Pesti Hírlap“ palotájának kupolájáról ragyog a szabad sajtó géniusza, harmadik sugara az új országház nagyszerű góthikus palotájánál törik meg, negyedik sugara a Duna-partra vezet s a budai várkastély körvonalait láttatja, ötödik sugara az uj városház teréig vezet, s pompás távlatból teszi szemlélhetővé az ágostai evangélikusok által tervezett uj templomot s az uj városházát. És e remek képet még tökéletesebbé teszi az, hogy a bazilika teljes magasztosságában szemlélhető, s hogy az üde parkírozások közt szebbnél-szebb középületek tűnnek elő. Vájjon mily benyomásokat szereznek ez esetben a nyugatról jövő idegenek ? De vájjon mit szólnak mindehhez azok, kik nem csak az eszthetikára, de az anyagi áldozatokra is gondolnak ? Én ezért ajánlottam e sorokat a miniszterelnök úr figyelmébe, mert jól tudom, hogy ő a pénzügyminiszter úrral régi barátságban áll s pompásan megértik egymást.*) A miniszterelnök ideális lelkületű ember, aki minden szépért lelkesül, a pénzügyminiszter pedig kitűnő gazda. Én csak álmodtam, a lutriba ő tegye meg a számokat. Kézdi-Kovács László: Ezredéves kiállítás. A történelmi csarnok épületei tárgyában ma döntött Lukács Béla kereskedemi miniszter úr. A három pályázóval (Alpár, Pfaff, Schickedanz) az országos bizottság utasítása értelmében folytatott beható tárgyalások az épületcsoportok megfelelő elosztására nézve eredményre nem vezettek s a keresk. miniszter Alpár Ignác műépítészt bízta meg a történelmi csoport összes épületeinek tervezésével és művezetésével. A belső berendezést, díszítést s az interieurök létesítését a kereskedelmi miniszter Schickedanz Albert műépítész-tanárra bízta.* * * A kiállítási híd tárgyában szintén ma döntött a kereskedelmi miniszter. E szerint az Andrássy-út tengelyéből a Nádor-szigetre vezető híd létesítésével a Schlick-féle részvénytársaság lett megbízva; a miniszter az eredeti tervtől eltérőleg több módosítást rendelt el, melyek részint esztétikai, részint technikai szempontból szükségesnek mutatkoztak. A híd költsége 169.000 írtban van megállapítva s a kivitellel megbízott társaság már legközelebb megkezdi az építkezést.* * * A kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoport iránt általános érdeklődés mutatkozik hazai kereskedőink körében s mindennap nagy számmal jelentkeznek előkelő kereskedők s pénzintézetek, akik a kereskedelemügyi miniszter felhívása alapján fölajánlják áldozataikat e csoport sikerének biztosítása érdekében. A Fálk Miksa és Lukács Antal főrendiházi tag, mint e csoport elnökei által a kereskedelmi csoport érdekében kibocsájtott felhívás lényege a következő: Az 1896-iki ezredéves kiállításon, melyet nem pusztán közgazdasági és közművelődési, de polilitikai, történelmi célok érdekében rendezünk, a kereskedelem mellőzése nagy hézagot okozna. Midőn fölelevenítjük a múltnak rég letűnt eseményeit és alkotásait, hogy megmutassuk, Magyarország ezer éven át miképen fejlődött azzá, aminek most látjuk, akkor fel kell tüntetnünk a magyar állam jövőjének összes tényezőit, a mai nemzeti élet minden alkotó erejét, mindegyik anyagi, erkölcsi és szellemi rugóját. A kereskedő fölkutatja a természet minden adományát; haladásra ösztökéli a gazdát, erdészt, bányászt, kézművest, gyárost; szárnyakat és irányt ad sok ezer gőzparipának és a vízi járművek tömegeinek ; a fölös áldást az ország minden zugába a kereslet megannyi gyupontjához, a nagy világutak végpontjaihoz juttatja és fáradhatlanul gondoskodik a nemzeti munka gyümölcseinek gyors és legelőnyösebb értékesítéséről. Fölhívjuk a magyar kereskedőket, mutassák be az ezredéves kiállításon, hogy nagy szerepüket a nemzeti javak értékesítése és hatványozása körül menynyi anyagi, erkölcsi és szellemi erőkifejtés árán teljesítették. A magyar kereskedelem története egyúttal a magyar művelődés története. Be akarjuk mutatni, hogy az új Magyarország alkonyata idején mily kezdetlegesek voltak a magyar kereskedők irodái, segédeszközei, szállítási módjai, összeköttetései. Ezzel szembe akarjuk állítani a modern nagyáruház, a kiviteli világcég, a legtávolibb országokkal közlekedőszállítmányozók munkásságát, a kereskedelem érdeké ,ben létesített jeles intézményeket. Ha volna még a magyar fajban előítélet a kereskedelmi pálya ellen, el fog az tűnni, ha népünk látni fogja, hogy a magyar kereskedő mily fáradhatlan munkával, tevékenységgel értékesíti a nemzeti javakat, mily magas szellemi színvonalra emelkedett, mily nagyszabású tevékenységgel valósítja meg a nemzet gazdasági céljait a nemzeti termelés részére, a világpiacokon mint vívja ki a tiszteletet és becsülést, mely azt megilleti és mily fontos szerep vár reá, a magyar birodalom második évezredében. De nem hivatkozunk az osztályérdekre. Országos érdek az, hogy a nemzethez méltóan legyen bemutatva Magyarország előhaladottsága a kereskedelem terén, hazánknak, mint a világverseny egyik tényezőjének kellő szervezettsége. De míg a gazdák, iparosok, tudósok, művészek áldozatokat hoznak, hogy egyéni munkájuk bemutatása által előmozdítsák a kiállítás nagy céljait — a kereskedők csak testületileg, az egyes érdekcsoportok összműködése által oldhatják meg a feladatot, melyet vázoltunk. E működést nem az egyéni tevékenység eredményeiben, hanem az összesített hatás sokféle eszközeinek összeállításában, együttes vívmányainak jelképezésével lehet csak bemutatni. Itt tehát nem az egyes termelők egyéni becsvágya a mozgató erő. Az egyes kereskedőket a hazafias és testületi szellem fogja serkenteni, hogy mindegyikük a maga vagyoni viszonyaihoz mérten járuljon a kifejtett programm megvalósításához. Nem kételkedünk benne, hogy a magyar kereskedők készségesen fogják megragadni az alkalmat, hogy ők, kik az eddigi kiállításokon csak a nézőközönség szerepére voltak utalva, hazánk ezredéves ünnepélyében tényleg részt vehessenek és áldozatkészségük által hazafiságukat újabban igazolhassák. Reméljük tehát és bizton hiszszük, hogy az ezredéves kiállítás kereskedelmi osztályában a magyar kereskedők anyagi támogatásával impozáns módon fogják jelképezni és bemutatni magas színvonalon álló működésüket és hogy az általuk emelendő csarnok az ezredéves kiállítás egyik gyöngye, fénypontja lesz. *) Dehogy értik. Szüntelen hadilábon állanak, minduntalan civakodnak egymással. A szerk. Vízállás, február 10 én. Magyarázat: Úgy a mai napról, mint az előző időkről közölt vízállások a jelenlegi O pontra vonatkoznak, hogy azok egymással közvetlenül ösőre hasonlíthatók legyenek. * jeges viz, * = null fölött, — = nUll alatt, ? = kétséges. a — _ Eddig észlelt ■3 — £ -om legkisebb legnagyobb Folyó VizaerCei 3 g fje •oP vízállás vízállás o maga*magaseve tute* eve cm. cm. c. cm. cm* Inn Schardint + 82ár. 324- 81889— 6 184» 769 Dm. Pasasa -f- 171a. 9+ 61846— 68 188 750 Lmc - 73ár. 747ISJ.—14688c 482• Bernner+ 101667—2S0 168 482 . Pozsony + -+ 61871— 101850 1880 +• 982* 743* V • Komarom + 171ár. 17+ 61863— 918804 727 » Budapest 4- 112ár. 14+ 61866 1881-0 44* 1888 1876 936* 4 776* & D.Földvár— — — ISO 1+ 32 1876-1 640* V, .vlonac» + usár. 14+ s1867- 60?18914 706** Gombot + 112a. 44- 8 1871- 16 18764 678» Úividék 4* 8*.a. 2+ ‘1887- 49*18764 640* Zimony + 88a. 8+ 2 1874— 21 1888+ 70S Pan ese vt + SSa. 20+ 1871— 60 1888+ 731 Dreehova + 72a. 10+ s1889— 20*888+ 60S Orsová 4-145a. 16+ 31866— 68 1888+ e«o Bába Sarva:4 39ár. 2+ 31865 01888+ «1 7 ! » Gyár4 21bár. 0 18854- 6018834* 619 Vág Zsolna— — — Trencsén + 26ár. 6— 61889+ 31863+ 250 Stereo4 66ár. 29+ *1689— 29 19884- 298 Urat» Zákány &0ár. 1+ 41890— 62 1874-1 St 6* Bare* - 26a. 1+ 61890— 60 18764- 462 Eszék + &a. 3+ s1674— 40 1876+ «02 .Száva Sziszek f 22a. 12+ s1887—214 18784- 890. Mitrovica 4- 180a. 6+ 2 1890+ 14 1878-470S Teme* Kia-Kostély — Gár. 8 1891— 61 1887+ «30 Bes» K*.eto +• 60ár. 2+ •1891+ i 1859+ «48. Tttaeavár — —— 1391— 85 1879+ 802. N.-Beeakeresc - 19 0+ 11391— 74 18864 946 - tamp* Dees + Har. 4+ 31891— 42 18864 4E7- Szatmar 4* 66a. 2+ 61888— 14 1888+ ESS’ Kraszos N.-Mai tény + SSár. 2+ 61890+ 1« 1890+ SISTibi» M.-SsigBt + 28a. 2 21390+ 88874- 280- Tekehaxa + 120+ &11888- S2 18904- sooT ■ * Tisza-Ui tab — 42 0+ 61878— 82 18694 460? fr' » VaB.Nameny- 28a. 6+ *1891—146 1569+ 91«r * Záhon,(Caap- 11a. 3— s1882—289 18814 761• Tóba: + 66ár. 22+ 21891— 90 1888+ 872 SLj » Tisza-Küréd 4* 70a. Só+ a1890— 89 18884* 742• Szolnok — 2ár. 24* 61890—118 18884* 818 Congrád - 40ár. 6+ 01890—165 1888+ 83«SJ * Szeged — 16ár. 64 4 1869— 168 18884* 847 Török-Jiecae— 6904- 4 1891— 148 18834 661» Titel + *-7a. 34 3 1887— 41*18864 «St Latorca Minkno* -f- 30ár. 14-4 1890+ 1 18824* 286 Cod.-TapolyBártfa— — — Szferopkó— — — Hoor — 29ár. &r+21890— 99 1880+ 425 Bodrog Zemplen B.-Ujfalu -f 202a. 10+ 21876+ 318864 766 Berettyó + 2a. fe+ 21890— 27 18814 428 Sebe« 1 fiagfearad — 8ár. 2+ 61891— 14 18814 407 Keket® MoTenxe + 80+ 01890— 16 1887f 476 Fehér ) Boroa-Jenő + 4ár. + 21891— 18 1857f 660 Kettő* 1 —Bébe. + « a. 12+ 21886— 1» 1874f 734 Karmai ] Gyoma4 03a. 14+ 21890— 1« 1881f 717* Maro» V Branyicaka íte»a) - 2ár. fc+ 11877-187 1887f 621 Arad - 129 + :1891— 139 13814- 447 » • Makó - 26ár. + *1877— 119 18614- es» Kislutri — Február 10. — Bécs 55 21 687 51 Grác 56 79 78 29 47 Temesvár 618 65 13 85