Pesti Hírlap, 1894. május (16. évfolyam, 121-151. szám)

1894-05-13 / 133. szám

­ a sajtó alól. Ezen nagyszabású tudományos mű iro­dalmi esemény számba megy a szakemberek köré­ben és úgy tudományos niveau-ja, mint terjedelme a külföldi legjelesebb szakmunkákkal egy magaslatra emeli. A ma megjelent első füzethez Korányi irt előszót és kétségtelen, hogy e nagy vállalat a tudo­mányos orvosirodalom föllendülését fogja eredmé­nyezni. 1894. május 13. ,------------------­PESTI HÍRLAP 5 KÉPZŐMŰVÉSZET, A magyarok bejövetele. Feszty Árpád körképéről már múlt hóban kö­zölt tárca-cikkünkben minden jót elmondottunk, de miután ez a kolosszális alkotás még csak most ké­szült el teljesen, pünkösd ünnepére, szükségesnek tartjuk múltkori tárcánkat kiegészíteni. A mai napon meghívott vendégek, művészek és hírlapírók gyűltek össze a Magyar Körkép­ Társaság városligeti palotájában, hogy az első nagyszabású magyar panorámában gyönyörködjenek. Mert hogy e helyről minden magyar ember gyönyörrel telve s szinte örömittasan fog távozni, abban egy pillanatig se kétkedünk.­­ A magyar művészet csodálatos varázs­hata­lommal létesített itt egy szemkápráztató, fönséges Üdülőhelyet, mely üdítőleg hat a szellemre és testre egyaránt s mikor a városatyák sajnálták ezt a kis területet kihasítani a városligetből azért, mert azt beépítik, most örömrepesve tapasztalhatják, hogy a magyar művészet pazar bőkezűséggel fizette vissza ezt a kis földdarabot s a legnagyszerűbb tájképek egyikét alkotá, melyet valaha emberi kéz terem­tett meg. • A honfoglaló magyarok viharral jönnek a vad­regényes vereckei szoros felől, de hívogató, napfény­től bearanyozott, síkságra szállnak alá, melynek végtelen távolában a szerte­ágazó Latorca vize csil­log a buja, árnyas ligetek között. Ez a magyar Eldo­­radó, melyben édes otthont talál a vándorló magyar nép. Ez az Ígéret földje, mely gazdagságával és fen­séges szépségével a harcias törzseket szelíd kultur­­néppé alakítja át és megnemesiti. E remek keretbe illesztve ezer alak nyüzsög a 115 méteres vásznon, oly tudással, oly változatosan elrendezve, hogy a néző szinte azt hiszi, álmodik, színgazdag, érdekes és tanulságos álmot lát, melyre napokon át édesen gondol vissza. Ez nem áradozás, a­mit mi itt elmondtunk, csak a hatás leírásának megkísérlése. Rövid időn át ezernyi közönség bucsujáró helye lesz a városligeti panoráma s a nagy közönség ugyanígy fog ítélni. Az ezernyi alak közt itt-ott lehet egy elrajzolt gyengébben megfestett alak, a rengeteg vásznon akad­hat olyan színfolt, melyet a műértő szem másképen óhajt, de a nap foltjaival ki törődnék? Mikor e körképet átadják a nyilvánosságnak, mi tisztelettel meghajlunk a magyar művészet előtt, mert ezen elsőrangú alkotásával a millennáris ünnep egyik legszebb emlékét teremtette meg. Oly emléket, mely nem csak a magyar nemzet fiait lelkesíti és buzdítja, de a mely a színek és az ábrázolás nem­zetközi nyelvével az idesereglő idegenek előtt is el­mondja a magyarok bejövetelét s felkelti érdeklődé­süket nemzetünk dicső múltja iránt. De másrészt arra is figyelmezteti őket, hogy oly nemzet, melynek mű­vészetében ennyi alkotó képesség lakik, még hosszú századokra kiható tetterővel bir, mert a művészet a nemzet fájának virága és ily egészséges virág csak egészséges törzsön lehet. A nagy körkép főmestere Feszty Árpád, kinek a figurális rész megfestésében Vágó Pál, Pállya Ce­­lesztin és Barsay segédkeztek, míg a remekül sike­rült tájrészeket Spányi Béla és Ujváry Ignác festették meg Olgyay és Mihalék segédkezése mellett. Feszty­vállait nyomta éveken át e kolosszális mű gondjainak terhe s az ő koncepciója és lelkiismeretes tanulmá­nyai alapján a legcsekélyebb aprólékosságra is kiter­jedő figyelemmel készült el a nagy mű. Az utóbbi hetekben már csakis a plasztikai munka volt hátra s a természetes előtér egybeolvasztása a festett hát­térrel meglepően ügyes. A plasztikus előtérben leégett szláv kunyhók, kidöntött fatörzsek, elhagyatott földlakások s a föld­vár lerombolt falai látszanak. A múlt hóban épen kapóra égtek le a Ferenc József-laktanya melletti fa­telepek, melyekről több szekérre menő kormos, félig szénné vált gerenda került a panorámába s most ott parázslik a romok közt. A szikla szakadékon patak csörög alá, le a mély völgyszorosba, hol végtelen karavánok tódulnak a síkság felé. Odébb szegényes földlakás udvarába pillanthatunk, az eltört fazékban még ételmaradék áll a kialudt tűzhelynél és egy-két öltönydarab hever. Kár, hogy néhány plasztikus­ alak nincs az előtérben, pld. legyilkolt szlávok, mi a csa­lódást még inkább fokozná. Az ily alakok természe­tesen csakis elsőrangú szobrászati alkotások lehet­nek, a­mi nagyon költséges, de úgy tudjuk, hogy a társaság ily alakok beillesztését tervezi is. A közönség részére kényelmes nézőtér áll ren­delkezésre s az egész palota teljesen modernül van berendezve. Mi csak azért aggódunk, hogy eleinte nagyobb tolongások lesznek, mert a­ki egyszer megpillantotta e körfestményt — nagyon nehezen távozik. Nem bir megszabadulni a kép hatása alól. K. K. L. * (Szilágyi Dezső arcképe.) A szolnoki igazságügyi palota felavatása és dísztermében Szilágyi Dezső igazságügyminiszter arcképének leleplezése hol­nap, vasárnap lesz. A kép díszmagyarban, álló alak­ban ábrázolja a minisztert, a­kinek ez az első olajba festett képe. A képet László Fülöp fiatal festőművész festette, a­kinek a miniszter többször ült modellt. Holnap nagy ünnepélyességek lesznek Szolnokon s az ünnepekre várják Szilágyi igazságügyminisztert is. Egyletek és intézetek.­ ­ A „Nemzeti nőegyesü­let“ tegnap dél­után látogatott gyűlést tartott Pest megye közgyűlési termében. A gyűlésen megalakították az egyesület sikeres működése érdekében indítványozott hat osz­tályt, megválasztották azok tisztviselőit s a program­­mot másik gyűlésen fogják megállapítani.­­ Az országos kisdedóvó-egyesület ez idei rendes közgyűlését folyó hó 27-én, délelőtt 11 órakor tartja intézete dísztermében (VII. Szegényház­tér 7. sz.) . (Kneipp-egyesület megalakulása.) Az orsz. magyar Kneipp-egyesület ma d. u. 5 órakor tartotta az V. ker. Markó-utcai áll. főgimnázium dísz­termében első rendes közgyűlését. Dr. Szalkay Gyula megnyitó beszéde után diszelnökül egyhangúlag Pongrácz Károly gr. nyug. tábornokot választották meg. A tisztikar és a választmány a következőleg alakult meg: Ügyvivő elnök dr. Szalkay, alelnökök lettek dr. Molnár József, Hausser Adorján, jegy­zők Árvay Nagy Kálmán és Gőth Ilona, pénztárnok Wagner Dénes, ellenőr lett Laumann József. Ezeken kívül még 30 választmányi tagot választottak. Műszaki hírek. (A magyar mérnök- és építész egylet) el­nökségéhez kérdést intézett a közoktatásügyi minisz­ter az iránt, hogy az egylet építészeti nagy pályázata miért maradt meddő a legutóbbi három év folyamán. E kérdésre a „Pesti Hírlap“ még fölvetése előtt meg­adta a feleletet, melynek alapján üdvösen reformálták a nagy­ pályázat körüli eljárást. Az egylet kiküldött bizottsága már megfogalmazta a válaszfeliratot és közölte azt az építészi szakosztályokkal. A lakoniku­­sain, szinte szigorúan felvetett kérdésre rendkívül óvatosan kellett válaszolni, nehogy úgy tűnjék fel a miniszter előtt az egyleti tagok egy része, mintha mulasztást követett volna el, más része­ pedig, mintha a kellő ambíció híján volna; a bizottság dicséretére legyen mondva, a válasz szövege érdekeket nem sért, hanem ellenkezőleg, kedvez a fiatalságnak, egyébként pedig, férfias őszinteséggel elmondja a pályázatok meddőségének okát, mely a programmnak túlsá­gos anyagi munka iránti követelésében s a pályatervek szigorú elbírálásában állott. A kö­vetelmények redukáltattak, a bírálat a kétségtelen nagy tehetség nyilvánulását elegendőnek fogja tartani a díj kiadására, mely elvégre is tanulmány céljaira szolgáló ösztöndíjnak tekintendő s igy a vele jutal­mazott részéről joggal nem várhatnak tökéletes alko­tást. A feleletben még egy figyelemre méltó kérelem is foglaltatik, mely arra vonatkozik, hogy az eredetileg ezer forintban megállapított utazási ösztöndíjat a mostani 600 írttal szemben eredeti összegében utalványozná ki ezután a miniszter, mely aránylag csekély áldozat jövendő építőművészetünkre nézve áldásosan gyümöl­csözne. A magunk részéről annak idején szintén hangoztattuk az ösztöndíj emelésének szükségét s re­mélhető, hogy Csáky miniszter, aki őszinte lelkese­déssel csügg hazánk művészi haladásán, legjobb meg­győződése szerint meg fogja hallgatni és teljesíti majd az építészek kérelmét. (Alagút a Néva alatt.) Mint mindenben, Oroszország műszaki téren is egészen elkülönítve Európa államai közt, vasutaik, középületeik, templo­maik elütnek a mieinktől; technikai haladásukról és munkálataikról általában ritkán hallunk hírt; de néha­­néha meglepnek egy-egy merész tervvel, aminőt pél­dául most akarnak megvalósítani; arról van ugyanis szó, hogy a Néva medre alatt négy emeletsorral megosz­tott tunnert építsenek; ez emeletek közül a legalsó elektromos vezetékek lerakására, a második gyalog­közlekedés céljaira, a harmadik kocsiközlekedésre, végül a legfelső közúti vasutak kommunikációjára szolgálna. A grandiózus alagút hossza 185 méter, szélessége 13 méter. Előirányzott összes költsége 3.300.000 rubelre rúg. SZÍNHÁZ és zene. * (Színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora : Hétfőn Lorrain vendégfelléptével: A hugenották. — Kedden: Lorrain vendégfelléptével Faust. — Szerdán nincs előadás. — Csütörtökön: népszerű előadásul A vezeklők. — Pénteken nincs előadás. — Szombaton : népszerű előadásul Lorrain vendégfelléptével Lohengrin. — Vasárnap : Arden Énok a nemzeti színházi tagok közreműküdésével A szigetvári vértanuk első felvonása és a Csárdás III. felvonása. — Hétfőn: az Orsz. m. kir. zeneművészeti akadémia operai osztályának évzáró vizsgálata. A nemzeti színház műsora. Hétfőn: Cifra nyo­morúság. — Kedden: Otthon. — Szerdán : Képzelt beteg. Sganarella. — Csütörtökön: Kaméliás hölgy. — Pénteken: 231-ik cikk. — Szombaton: A három testőr. — Vasárnap : Liliomfi. A népszínház műsora. Vasárnap délután: A vasgyáros, este: Siroki románc, hétfőn: Virágcsata, kedden: Klári, szerdán: Telefon, Egy nő, ki az abla­kon kiugrik, Bál után és Duse paródia, csütörtökön: Virágcsata, pénteken : Klári, szombaton: Falu roszsza, vasárnap délután: Szentiványéji álom, este: Az asszony verve jó. A budai­­ színkör műsora. Hétfő: Árgyil és Tündér Ilona. Kedd : Ugyanez. Szerda: A cigány­báró. Csütörtök: Rip van Winkle. Péntek : Az ibo­lyafaló. Szombat: Az orleansi szűz. Vasárnap: Ugyanez. * (Népszínház.) Érdekes estéje volt ma a nép­színháznak. Vahotnak ismert népszínműve, a Tündér­lak Magyarhonban, került színre és az előadásnak különös érdekességet az a körülmény kölcsönzött,­ hogy Blaháné mellett a két kisebb női szerepben Kü­ry Klára és Komáromi Mariska is játszott, szóval egy előadás szűk keretében találkozott a népszínházi egyeduralomra törekvő három főprimadonna, kinek mindegyike más-más gén­et, más művészetet és más ízlést képvisel és a közönség más-más elemeiből to­borozza össze híveit. Ma este azonban szépen meg­fértek egymással és szinte egyformán osztozkodtak egymás között a közönség tapsain, elismerésén. Blaháné kinek Marcsája híres alakítás, ma este csak úgy sugárzott a pajkos jókedvtől és elbűvölt, elbájolt mindenkit. Kü­­y Klára a második felvonás elején éne­kelt Vince-kuplé pompás pointírozásával aratott zajosabb tetszést és Komáromy Mariskát különösen egy betétül énekelt műdal művészi előadása után oly hosszasan megtapsolták, hogy a dalt meg kellett ismételnie. Jók voltak a­­kisebb szerepekben Vidor, Szirmai, Szabó, Lubinszky és Kassai.­­ Az előadást egyéb­iránt a VII. ker. erzsébetvárosi szegény gyermekeket felruházó egyesület javára tartották meg, de miután a nézőtér csak részben telt meg és a jövedelemből a népszínház napi költségei fejében kilencszáz frt fog levonásba hozatni, a felemelt helyárak dacára, bizony kevés gyermeket fognak felruházni abból a mai elő­adásból. * (Gasparone.) Millöcker operettje, mely méltó műve a Koldusdiák és a Szegény Jonathán invenció­ban gazdag szerzőjének, a virágkorzó csábításai és a készülő zivatar fenyegetései következtében csak csekély számú közönséget vonzott a budai színkörbe. De azért az előadás egyike volt a legjobbaknak. Kar­­lotta szerepét, mely operaénekesnői feladatot ró az alakítójára, Ledofszky Mariska énekelte igen dicsérete­sen. Pintérrel énekelt kettősében és különösen az össze­­sekben érvényesítette terjedelmes hangját. Serédy Sarolta tüzes szicíliai menyecske volt, kinél jobban kevesen tudnák elrejteni a tarantellát. Nyílt szirten is többször megtapsolták Némethtel együtt, Giroth és Kovács gondoskodtak a kacagta­tásról.­­ A rendező direktor is jeleskedett. Ma funkcionált először a vadonatúj „mennydörgő­ gép“, még pedig oly feomenálisan, hogy a színpadi mennydörgést meg sem lehetett különböz­tetni a színkör fölött hangzó igazi égzengéstől. * (Rákosi Szidi növendékei) "holnap, va­sárnap — május 13-án — délután fél három óra­kor tartják második vizsgálati előadásukat a népszín­házban. A vasgyárost, onnét színművét adják elő. A jótékony cél iránt való tekintetből (az előadás jö­vedelme a népszínházi alapnak jut) Mihályfi Károly, a nemzeti színház tagja, elvállalta a címszerep el­játszását. * (Hírek a nemzeti színházból.) Stesser Jó­zsef miniszt. tanácsos, intendáns-helyettes, az „Em­ber tragédiájának 100-ik előadása alkalmából Jászai Marinak egy babérkoszorút küldött a következő levél kíséretében: „Mélyen tisztelt művésznői Örömm­el

Next