Pesti Hírlap, 1894. május (16. évfolyam, 121-151. szám)
1894-05-13 / 133. szám
a sajtó alól. Ezen nagyszabású tudományos mű irodalmi esemény számba megy a szakemberek körében és úgy tudományos niveau-ja, mint terjedelme a külföldi legjelesebb szakmunkákkal egy magaslatra emeli. A ma megjelent első füzethez Korányi irt előszót és kétségtelen, hogy e nagy vállalat a tudományos orvosirodalom föllendülését fogja eredményezni. 1894. május 13. ,------------------PESTI HÍRLAP 5 KÉPZŐMŰVÉSZET, A magyarok bejövetele. Feszty Árpád körképéről már múlt hóban közölt tárca-cikkünkben minden jót elmondottunk, de miután ez a kolosszális alkotás még csak most készült el teljesen, pünkösd ünnepére, szükségesnek tartjuk múltkori tárcánkat kiegészíteni. A mai napon meghívott vendégek, művészek és hírlapírók gyűltek össze a Magyar Körkép Társaság városligeti palotájában, hogy az első nagyszabású magyar panorámában gyönyörködjenek. Mert hogy e helyről minden magyar ember gyönyörrel telve s szinte örömittasan fog távozni, abban egy pillanatig se kétkedünk. A magyar művészet csodálatos varázshatalommal létesített itt egy szemkápráztató, fönséges Üdülőhelyet, mely üdítőleg hat a szellemre és testre egyaránt s mikor a városatyák sajnálták ezt a kis területet kihasítani a városligetből azért, mert azt beépítik, most örömrepesve tapasztalhatják, hogy a magyar művészet pazar bőkezűséggel fizette vissza ezt a kis földdarabot s a legnagyszerűbb tájképek egyikét alkotá, melyet valaha emberi kéz teremtett meg. • A honfoglaló magyarok viharral jönnek a vadregényes vereckei szoros felől, de hívogató, napfénytől bearanyozott, síkságra szállnak alá, melynek végtelen távolában a szerteágazó Latorca vize csillog a buja, árnyas ligetek között. Ez a magyar Eldoradó, melyben édes otthont talál a vándorló magyar nép. Ez az Ígéret földje, mely gazdagságával és fenséges szépségével a harcias törzseket szelíd kulturnéppé alakítja át és megnemesiti. E remek keretbe illesztve ezer alak nyüzsög a 115 méteres vásznon, oly tudással, oly változatosan elrendezve, hogy a néző szinte azt hiszi, álmodik, színgazdag, érdekes és tanulságos álmot lát, melyre napokon át édesen gondol vissza. Ez nem áradozás, amit mi itt elmondtunk, csak a hatás leírásának megkísérlése. Rövid időn át ezernyi közönség bucsujáró helye lesz a városligeti panoráma s a nagy közönség ugyanígy fog ítélni. Az ezernyi alak közt itt-ott lehet egy elrajzolt gyengébben megfestett alak, a rengeteg vásznon akadhat olyan színfolt, melyet a műértő szem másképen óhajt, de a nap foltjaival ki törődnék? Mikor e körképet átadják a nyilvánosságnak, mi tisztelettel meghajlunk a magyar művészet előtt, mert ezen elsőrangú alkotásával a millennáris ünnep egyik legszebb emlékét teremtette meg. Oly emléket, mely nem csak a magyar nemzet fiait lelkesíti és buzdítja, de a mely a színek és az ábrázolás nemzetközi nyelvével az idesereglő idegenek előtt is elmondja a magyarok bejövetelét s felkelti érdeklődésüket nemzetünk dicső múltja iránt. De másrészt arra is figyelmezteti őket, hogy oly nemzet, melynek művészetében ennyi alkotó képesség lakik, még hosszú századokra kiható tetterővel bir, mert a művészet a nemzet fájának virága és ily egészséges virág csak egészséges törzsön lehet. A nagy körkép főmestere Feszty Árpád, kinek a figurális rész megfestésében Vágó Pál, Pállya Celesztin és Barsay segédkeztek, míg a remekül sikerült tájrészeket Spányi Béla és Ujváry Ignác festették meg Olgyay és Mihalék segédkezése mellett. Fesztyvállait nyomta éveken át e kolosszális mű gondjainak terhe s az ő koncepciója és lelkiismeretes tanulmányai alapján a legcsekélyebb aprólékosságra is kiterjedő figyelemmel készült el a nagy mű. Az utóbbi hetekben már csakis a plasztikai munka volt hátra s a természetes előtér egybeolvasztása a festett háttérrel meglepően ügyes. A plasztikus előtérben leégett szláv kunyhók, kidöntött fatörzsek, elhagyatott földlakások s a földvár lerombolt falai látszanak. A múlt hóban épen kapóra égtek le a Ferenc József-laktanya melletti fatelepek, melyekről több szekérre menő kormos, félig szénné vált gerenda került a panorámába s most ott parázslik a romok közt. A szikla szakadékon patak csörög alá, le a mély völgyszorosba, hol végtelen karavánok tódulnak a síkság felé. Odébb szegényes földlakás udvarába pillanthatunk, az eltört fazékban még ételmaradék áll a kialudt tűzhelynél és egy-két öltönydarab hever. Kár, hogy néhány plasztikus alak nincs az előtérben, pld. legyilkolt szlávok, mi a csalódást még inkább fokozná. Az ily alakok természetesen csakis elsőrangú szobrászati alkotások lehetnek, ami nagyon költséges, de úgy tudjuk, hogy a társaság ily alakok beillesztését tervezi is. A közönség részére kényelmes nézőtér áll rendelkezésre s az egész palota teljesen modernül van berendezve. Mi csak azért aggódunk, hogy eleinte nagyobb tolongások lesznek, mert aki egyszer megpillantotta e körfestményt — nagyon nehezen távozik. Nem bir megszabadulni a kép hatása alól. K. K. L. * (Szilágyi Dezső arcképe.) A szolnoki igazságügyi palota felavatása és dísztermében Szilágyi Dezső igazságügyminiszter arcképének leleplezése holnap, vasárnap lesz. A kép díszmagyarban, álló alakban ábrázolja a minisztert, akinek ez az első olajba festett képe. A képet László Fülöp fiatal festőművész festette, akinek a miniszter többször ült modellt. Holnap nagy ünnepélyességek lesznek Szolnokon s az ünnepekre várják Szilágyi igazságügyminisztert is. Egyletek és intézetek. A „Nemzeti nőegyesület“ tegnap délután látogatott gyűlést tartott Pest megye közgyűlési termében. A gyűlésen megalakították az egyesület sikeres működése érdekében indítványozott hat osztályt, megválasztották azok tisztviselőit s a programmot másik gyűlésen fogják megállapítani. Az országos kisdedóvó-egyesület ez idei rendes közgyűlését folyó hó 27-én, délelőtt 11 órakor tartja intézete dísztermében (VII. Szegényháztér 7. sz.) . (Kneipp-egyesület megalakulása.) Az orsz. magyar Kneipp-egyesület ma d. u. 5 órakor tartotta az V. ker. Markó-utcai áll. főgimnázium dísztermében első rendes közgyűlését. Dr. Szalkay Gyula megnyitó beszéde után diszelnökül egyhangúlag Pongrácz Károly gr. nyug. tábornokot választották meg. A tisztikar és a választmány a következőleg alakult meg: Ügyvivő elnök dr. Szalkay, alelnökök lettek dr. Molnár József, Hausser Adorján, jegyzők Árvay Nagy Kálmán és Gőth Ilona, pénztárnok Wagner Dénes, ellenőr lett Laumann József. Ezeken kívül még 30 választmányi tagot választottak. Műszaki hírek. (A magyar mérnök- és építész egylet) elnökségéhez kérdést intézett a közoktatásügyi miniszter az iránt, hogy az egylet építészeti nagy pályázata miért maradt meddő a legutóbbi három év folyamán. E kérdésre a „Pesti Hírlap“ még fölvetése előtt megadta a feleletet, melynek alapján üdvösen reformálták a nagy pályázat körüli eljárást. Az egylet kiküldött bizottsága már megfogalmazta a válaszfeliratot és közölte azt az építészi szakosztályokkal. A lakonikusain, szinte szigorúan felvetett kérdésre rendkívül óvatosan kellett válaszolni, nehogy úgy tűnjék fel a miniszter előtt az egyleti tagok egy része, mintha mulasztást követett volna el, más része pedig, mintha a kellő ambíció híján volna; a bizottság dicséretére legyen mondva, a válasz szövege érdekeket nem sért, hanem ellenkezőleg, kedvez a fiatalságnak, egyébként pedig, férfias őszinteséggel elmondja a pályázatok meddőségének okát, mely a programmnak túlságos anyagi munka iránti követelésében s a pályatervek szigorú elbírálásában állott. A követelmények redukáltattak, a bírálat a kétségtelen nagy tehetség nyilvánulását elegendőnek fogja tartani a díj kiadására, mely elvégre is tanulmány céljaira szolgáló ösztöndíjnak tekintendő s igy a vele jutalmazott részéről joggal nem várhatnak tökéletes alkotást. A feleletben még egy figyelemre méltó kérelem is foglaltatik, mely arra vonatkozik, hogy az eredetileg ezer forintban megállapított utazási ösztöndíjat a mostani 600 írttal szemben eredeti összegében utalványozná ki ezután a miniszter, mely aránylag csekély áldozat jövendő építőművészetünkre nézve áldásosan gyümölcsözne. A magunk részéről annak idején szintén hangoztattuk az ösztöndíj emelésének szükségét s remélhető, hogy Csáky miniszter, aki őszinte lelkesedéssel csügg hazánk művészi haladásán, legjobb meggyőződése szerint meg fogja hallgatni és teljesíti majd az építészek kérelmét. (Alagút a Néva alatt.) Mint mindenben, Oroszország műszaki téren is egészen elkülönítve Európa államai közt, vasutaik, középületeik, templomaik elütnek a mieinktől; technikai haladásukról és munkálataikról általában ritkán hallunk hírt; de néhanéha meglepnek egy-egy merész tervvel, aminőt például most akarnak megvalósítani; arról van ugyanis szó, hogy a Néva medre alatt négy emeletsorral megosztott tunnert építsenek; ez emeletek közül a legalsó elektromos vezetékek lerakására, a második gyalogközlekedés céljaira, a harmadik kocsiközlekedésre, végül a legfelső közúti vasutak kommunikációjára szolgálna. A grandiózus alagút hossza 185 méter, szélessége 13 méter. Előirányzott összes költsége 3.300.000 rubelre rúg. SZÍNHÁZ és zene. * (Színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora : Hétfőn Lorrain vendégfelléptével: A hugenották. — Kedden: Lorrain vendégfelléptével Faust. — Szerdán nincs előadás. — Csütörtökön: népszerű előadásul A vezeklők. — Pénteken nincs előadás. — Szombaton : népszerű előadásul Lorrain vendégfelléptével Lohengrin. — Vasárnap : Arden Énok a nemzeti színházi tagok közreműküdésével A szigetvári vértanuk első felvonása és a Csárdás III. felvonása. — Hétfőn: az Orsz. m. kir. zeneművészeti akadémia operai osztályának évzáró vizsgálata. A nemzeti színház műsora. Hétfőn: Cifra nyomorúság. — Kedden: Otthon. — Szerdán : Képzelt beteg. Sganarella. — Csütörtökön: Kaméliás hölgy. — Pénteken: 231-ik cikk. — Szombaton: A három testőr. — Vasárnap : Liliomfi. A népszínház műsora. Vasárnap délután: A vasgyáros, este: Siroki románc, hétfőn: Virágcsata, kedden: Klári, szerdán: Telefon, Egy nő, ki az ablakon kiugrik, Bál után és Duse paródia, csütörtökön: Virágcsata, pénteken : Klári, szombaton: Falu roszsza, vasárnap délután: Szentiványéji álom, este: Az asszony verve jó. A budai színkör műsora. Hétfő: Árgyil és Tündér Ilona. Kedd : Ugyanez. Szerda: A cigánybáró. Csütörtök: Rip van Winkle. Péntek : Az ibolyafaló. Szombat: Az orleansi szűz. Vasárnap: Ugyanez. * (Népszínház.) Érdekes estéje volt ma a népszínháznak. Vahotnak ismert népszínműve, a Tündérlak Magyarhonban, került színre és az előadásnak különös érdekességet az a körülmény kölcsönzött, hogy Blaháné mellett a két kisebb női szerepben Küry Klára és Komáromi Mariska is játszott, szóval egy előadás szűk keretében találkozott a népszínházi egyeduralomra törekvő három főprimadonna, kinek mindegyike más-más génet, más művészetet és más ízlést képvisel és a közönség más-más elemeiből toborozza össze híveit. Ma este azonban szépen megfértek egymással és szinte egyformán osztozkodtak egymás között a közönség tapsain, elismerésén. Blaháné kinek Marcsája híres alakítás, ma este csak úgy sugárzott a pajkos jókedvtől és elbűvölt, elbájolt mindenkit. Küy Klára a második felvonás elején énekelt Vince-kuplé pompás pointírozásával aratott zajosabb tetszést és Komáromy Mariskát különösen egy betétül énekelt műdal művészi előadása után oly hosszasan megtapsolták, hogy a dalt meg kellett ismételnie. Jók voltak akisebb szerepekben Vidor, Szirmai, Szabó, Lubinszky és Kassai. Az előadást egyébiránt a VII. ker. erzsébetvárosi szegény gyermekeket felruházó egyesület javára tartották meg, de miután a nézőtér csak részben telt meg és a jövedelemből a népszínház napi költségei fejében kilencszáz frt fog levonásba hozatni, a felemelt helyárak dacára, bizony kevés gyermeket fognak felruházni abból a mai előadásból. * (Gasparone.) Millöcker operettje, mely méltó műve a Koldusdiák és a Szegény Jonathán invencióban gazdag szerzőjének, a virágkorzó csábításai és a készülő zivatar fenyegetései következtében csak csekély számú közönséget vonzott a budai színkörbe. De azért az előadás egyike volt a legjobbaknak. Karlotta szerepét, mely operaénekesnői feladatot ró az alakítójára, Ledofszky Mariska énekelte igen dicséretesen. Pintérrel énekelt kettősében és különösen az összesekben érvényesítette terjedelmes hangját. Serédy Sarolta tüzes szicíliai menyecske volt, kinél jobban kevesen tudnák elrejteni a tarantellát. Nyílt szirten is többször megtapsolták Némethtel együtt, Giroth és Kovács gondoskodtak a kacagtatásról. A rendező direktor is jeleskedett. Ma funkcionált először a vadonatúj „mennydörgő gép“, még pedig oly feomenálisan, hogy a színpadi mennydörgést meg sem lehetett különböztetni a színkör fölött hangzó igazi égzengéstől. * (Rákosi Szidi növendékei) "holnap, vasárnap — május 13-án — délután fél három órakor tartják második vizsgálati előadásukat a népszínházban. A vasgyárost, onnét színművét adják elő. A jótékony cél iránt való tekintetből (az előadás jövedelme a népszínházi alapnak jut) Mihályfi Károly, a nemzeti színház tagja, elvállalta a címszerep eljátszását. * (Hírek a nemzeti színházból.) Stesser József miniszt. tanácsos, intendáns-helyettes, az „Ember tragédiájának 100-ik előadása alkalmából Jászai Marinak egy babérkoszorút küldött a következő levél kíséretében: „Mélyen tisztelt művésznői Örömmel