Pesti Hírlap, 1894. június (16. évfolyam, 152-181. szám)

1894-06-01 / 152. szám

2_________________________________ PESTI HÍRLAP 1894. júmius 1. iránti gróf osztrák miniszterekkel hosszasabban ta­nácskozni, mely alkalommal bizonyosan több közösen érdeklő közgazdasági kérdést beszéltek meg. Lukács miniszter már visszautazott Budapestre. Bethlen gróf miniszter ma délután utazott vissza Budapestre és valószínű, hogy nem lesz szükség arra, hogy azok a magyar miniszterek, kik ezúttal Bécsben nem voltak, ide utaznak.• A N. Fr. Presse mai reggeli száma a követ­kezőket közli: „Dr. Wekerle Sándor magyar miniszterelnök kihallgatása a királynál, mely két óránál tovább tar­tott, nem hozta meg az általánosan várt döntést. Mi­előtt a magyar miniszterelnök a Burgba ment volna, oda volt rendelve Fejérváry dr. honvédelmi miniszter, a ki tudvalevőleg bizalmasa a királynak s a ki kö­rülbelül fél óráig maradt az uralkodónál. Miután dön­tés nem történt, a helyzet változatlanul az előbbi fe­szültség és bizonytalanság képét nyújtja. De a ta­nácskozások és tárgyalások előrelátható folytatása ta­­gadhatlanul arra a törekvésre mutat, hogy az ante­­cendenciák által nehézkessé vált helyzetből kivezető utatr­ találjanak, hogy megtalálják a kiegyezés módját a nélkül, hogy az által az egyházpolitikai kérdések elvi oldala érintetnék. Közvetlenül a kihallgatás után Wekerle dr. a Külügyminisztériumba ment, a­hol majdnem másfél óráig beszélgetett Kálnoky gróffal. A bankgassei ma­­gyarj miniszterium házába visszatérve, dr. Wekerle találkozott kollégáival, hogy őket a nap eseményeibe beavassa. A főrendiházi klerikálisok egyik vezére, Esterházy Miklós Móric gróf este meglátogatta a mi­niszterelnököt s egy óra hosszánál tovább időzött nála. Mi azonban megbízható forrásból arról értesülünk, hogy azok a hírek, mintha Esterházy gróf látogatása a miniszterelnöknél kompromisszum-tárgyalásokkal függne össze, teljesen alaptalanok. Esterházy gróf maga is abban a véleményben van, hogy sem a libe­rális, sem a klerikális párt jelenleg kompromisszumba tele nem mehet. Az egyébként oly csendes Bankgasseban teg­nap rendkívül élénk élet uralkodott. A magyar mi­nisztereknél számosan tettek látogatást s a magyar képviselőház sok itt időző tagja is felkereste őket, hogy az esetleges határozatról értesítést szerezhes­senek. Kivülök Nopcsa báró a királyné főudvarmes­tere, Kállay Béni közös pénzügyminiszter, Festetich Tassiló gróf, Andrássy Géza gróf és még sokan for­dultak meg a Bankgasséban. Az estét Wekerle mi­niszterelnök, mint mondják, Plener osztrák pénzügy­miniszternél töltötte. A „Neue Freie Presse“ szerint a mai események a magyar parlamentben arra enged­nek következtetni, hogy parlamenti körökben a válság kitörésétől tartanak és Bécsben is a po­litikai körökben aggódnak, hogy a korona és a magyar kormány közti tárgyalások nem vezet­nek kellő eredményre. Ha nem áll be az utolsó órákban kedvező fordulat, a Wekerle-kormány kénytelen lesz lemondani, mivel a miniszterta­nácsnak az új főrendek kinevezésére vonatkozó határozatai nem nyerték meg a kor­ona jóváha­­gyását és a kabinet nem kapta meg a bizalom­nak azt a kifejezését, melyet szükségesnek tar­tott, hogy a főrendiházban megnyerje a többséget a polgári házasság számára. A minisztérium ab­ban a nézetben van, hogy csakis ilyen feltétel mellett képes eredményesen tovább kormányozni és ha az uralkodó nem fogadja el javaslatait, még ma leáll a válság. A mai vita a magyar képviselőházban és az a tény, hogy a vita fo­o­lyamában több ízben utaltak a válság eshető­ségére, megerősítik a komoly felfogást, mely a Wekerle-kormány helyzetére nézve uralkodik. De nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az uralkodó még nem határozott s hogy mind­addig, míg ez nem történt, minden, a helyzetre vonatkozó hír csakis az általánosan uralkodó nézetnek, de nem egyszersmind a tényeknek fe­lel meg s hogy az utóbbiak néha meglepetése­ket is szülnek. A „Neues Wiener 2­agblatt“ szerint a hely­zet változatlan. Budapesten tegnap este az a hír volt elterjedve, hogy Wekerle lemondott, de ezt a hírt azonnal demontálták. A tárgyalások, me­lyek a garanciákra vonatkoznak, még egyre tar­tanak és nincs kizárva, hogy nem vezetnek eredményre, amely esetben Wekerle lemondása biztosra vehető. A nagyobb valószínűség azonban a mellett szól, hogy a tárgyalásoknak nem lesz ily kedvezőtlen kimenetelük. Magyarországon egy homogén kormány alakulása, mely a polgári há­zasság nélkül akarna tovább kormányozni, már azért sem képzelhető, mivel nem találna tömör többséget. De tekintettel a komplikációkra, me­lyek a Wekerle-kormány lemondásából az egész birodalomra háramolnának, nagyon világos, hogy valamennyi mérvadó tényező keresni fogja a jelenlegi válság kedvező megoldásának útját. Azt hiszik, hogy a döntés abban a holnapi mi­nisztertanácsban történik, melyben ő felsége fog elnökölni.* * * A Magyar Értesítő következő bécsi sür­gönyt hozza: Király ő felsége ma délután 1 órakor külön kihallgatáson fogadta Wekerle miniszter­­elnököt. A kihallgatás két óra hosszáig tartott. Előzőleg Kálnoky gróf külügyminiszter egy órán át értekezett a miniszterelnökkel. A döntés még ma sem következett le. Azon hírek azonban, melyek úgy itt, mint Budapesten a kabinet le­mondására vonatkozólag elterjedtek, most még teljesen alaptalanok. A miniszterelnök kihallga­tása után Fejérváry Géza dr. honvédelmi mi­niszter holnapra kapott meghívót külön kihall­gatásra. Holnap a miniszterelnököt ő felsége újra magánkihallgatáson fogadja. * A Bud. Corr. utolsó jelentése így hang­zik : Wekerle miniszterelnök, a­kit ő felsége ma újabban hosszabb magánkihallgatáson fogadott, még holnap Bécsben marad, mivel legfelsőbb helyen még nem döntöttek a kormánynak a kötelező polgári házasságot tárgyazó törvényja­vaslat főrendiházi megszavazásának biztosítá­sára irányuló javaslatai felett, amelyekhez tud­valevőleg a Wekerle-kabinet állását kötötte és a miniszterelnök ezen döntést minden­esetre még Bécsben be akarja várni. Bármennyire komoly legyen is a politikai helyzet, mindezen belső események, valamint a felfogásokban fenforgó differenciák részletei egyelőre semmiféle hírlapi közlésnek tárgyát nem képezhetik. Wekerle miniszterelnök, aki ma délelőtt Kálnoky gróf látogatását fogadta, délután újból hosszasan értekezett a külügyminiszterrel és ké­sőbb néhány óráig Plener pénzügyminiszterrel. Az itteni parlamenti körökben és Budapes­ten is elterjedt azon hírek, mintha kiváló politikai személyiségeket hívtak volna meg Magyarország­ból az uralkodóhoz, teljesen alaptalanok. Hi­szen erre ma még semmi ok sem forog fenn. Fejérváry báró honvédelmi miniszter és Tisza Lajos gr­ ő­felsége személye körüli mi­niszter holnap mindenesetre még Bécsben ma­radnak. Bethlen gr. földművelésügyi minisz­ter az éjjeli vonattal Budapestre szándékozik utazni.* * * A Magyarország közlése szerint Esterházy Mik­lós Móric gróf látogatása Wekerle Sándornál pusztán udvariassági tény volt és nem szorítkozott egyébre, mint hogy a gróf tudakozódott a miniszterelnöknél a koronánál elért sikerei felől. Esterházy Miklós Móric gróf a következő nyi­latkozat felvételére kérte fel a nevezett lapot: Tisztelt szerkesztő úr! Néhány napilap azon hírével szemben, mintha az egyházpolitikai helyzet tisztázására nézve a m. kir. miniszterelnök úrnak ígé­retet tettem volna, felkérem, hogy azon nyilatkozato­mat közölni szíveskedjék, miszerint én semmiféle konkrét ígéretet nem tettem és semmiféle megállapo­dásra nézve magamat, de annál kevésbbé elvbarátai­mat le nem köteleztem. Tisztelettel, Budapest, 1894. máj. 31. Gr. Esterházy Miklós Móric. (L. Legújabb rovatunkat.) Képviselőválasztás. Szepesmegye gölnicbá­­nyai választókerületében, mint lapunknak táviratilag jelentik, junius hó 5-ére tűzték le a képviselőválasz­tást. Az egyedüli j­elölt Csáky Gyula gróf, a­kit alkal­masint közfelkiáltással fognak megválasztani a kerület szabadelvű párti képviselőjének. A valutarendezés céljából beszerzett arany­készleteket ellenőrző országos bizottság, mint már em­lítettük, ma délutánra ülésre volt egybehíva. Az ülést azonban, mint értesülünk, a bizottság elnökének, Széll Kálmánnak intézkedése folytán elhalasztották, mert a bizottsági elnöknek halaszthatlan ügyben sürgősen Rátótra kellett utaznia. A­z elhalasztás s annak em­lített indoka folytán az a hír kelt szárnyra ma a kép­viselőházban, hogy Széll Kálmánt Bécsbe hívták fel. A tagosítási törvény módosítása. Az ér­vényben levő tagosítási törvénynek több rendbeli fo­gyatkozását derítette ki a gyakorlati tapasztalás s jó­­részben e fogyatkozásoknak tulajdonítható, hogy a tagosításnak közgazdasági szempontból annyira fontos ügye nem halad a kellő gyorsasággal. E körülményre­­való tekintettel az igazságügyminiszter — mint a „Magyar Pénzügy"­ értesül — a tagosítási törvény revízióját vette célba s a szükséges módosításoknak megfelelő új törvényjavaslatot már legközelebb beter­­eszti a képviselőházhoz. Belpolitikai hírek. A főrendiház holnap ülést tart, a­melyen egyebek közt­ a képviselőháznak a házasságjogi tör­vényjavaslat visszaküldésére vonatkozó üzenete is elő fog terjesztetni. Ezen előterjesztés kapcsán kellene a főrendiháznak határoznia az iránt, várjon a törvény­­javaslatot újra bizottsághoz utasítja-e, avagy közvet­lenül napirendre tűzi-e és ha igen, mikorra. Tekintet­tel a válságos politikai helyzetre s arra, hogy a kor­mányelnök nem lehet jelen az ülésen, valószínűnek tartják, mint értesülünk, hogy a főrendiház el fogja halasztani e kérdésben a határozat­hozatalt. ORSZÁGGYŰLÉS: I. A képviselőház mai ülése tíz perc helyett majdnem két órát vett igénybe. Miután Csáky Albin vallás- és közokta­tásügyi miniszter a József-műegyetem kibőví­téséről, Matuska Péter a gyermekek vallásáról és Nedeczey János a zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslatokat, illetve jelentéseket beterjesztette és a valuta­javaslatra került volna a sor. Apponyi Albert gróf szólalt föl ugyanis és azt indítványozta, hogy a tárgyalás a pénz­ügyminiszter távolléte miatt halasztassék el, mihez Csáky Albin hozzájárult, habár van a­ki helyettesíti. Ez a fölszólalás alkalmat adott Eötvös Károlynak a­ mostani politikai helyzetet, a bécsi küzdelmet belevonni a vitába és tilta­kozni az ellen, hogy idegen befolyások érvé­nyesülnek e tisztán magyar belügyben, mihez azután többen hozzászóltak, nevezetesen: Szi­lágyi Dezső igazságügyminiszter, ki fölkérte a házat, hogy fogadja el egyszerűen a halasztási indítványt és ne vesztegessék az időt oly dol­gok megbeszélésével, melyek most nem ideva­lók és melyeket Eötvös is, mint maga említi, csupán hírlapokból olvasott. Ugron Gábor jo­gosnak állítja a beavatkozást, különösen a ber­lini nagykövetnek. (Már hogy a b­erlini nagy­követnek, mint ilyennek, mi köze ahhoz, hogy Magyarországon miként kívánnak ezentúl háza­sodni, azt nehéz lenne megmondani. Ha pedig szava volna, mint főrendiházi tagnak, ám jöj­jön szavazni! Ez a beavatkozási joga meg van, de más nincs!) Madarász József különösen nehezteli, hogy a minisztereknek tisztán bel­ügyi dolgokban minduntalan Bécsbe kell szalad­­gálniok. Végül a valuta tárgyalását mégis csak elhalasztották. Pázmándy Dénes interpellálta erre a bel­ügyminisztert az erdélyi román izgatások tár­gyában. Miért nincsen elég csendőr ? Miért oly gyönge az igazságszolgáltatás? (Hogy a főtet­test, Lukácsot öt évre ítélték , az épen nem bi­zonyít gyöngeséget.) Hieronymi Károly belügyminiszter nyom­ban azt felelte, hogy a kellő intézkedéseket megtette, a csendőrséget szaporította, habár konstatálnia kell, hogy a rendet eddig komo­lyan meg nem zavarták. De azért gondoskodott máskép is, hogy elég katonaság is ki legyen rendelve. A legközelebbi ülés napját nem tűzték ki. Az elnök fogja a pénzügyminiszterrel egyetértő­­leg kitűzni. Ha a legutóbbi bécsi hírek valóknak bizo­nyulnak, kérdés, melyik pénzügyminiszterrel egyetértőleg fogja az elnök kitűzni a legköze­lebbi képviselőházi ülés határidejét?

Next