Pesti Hírlap, 1894. július (16. évfolyam, 182-212. szám)

1894-07-12 / 193. szám

1894. Julius 12. PESTI HÍRLAP 7 változatos repertoirt. A társulat elsőrendű tagjai: Gál Gyula, erősen kimagasló talentuma a vi­­vidéknek, akit minden fölléptekor valósággal ünnepel a­ publikum; Fenyvessy Emil, aki közelebb a nem­zeti színházban vendégszerepelt nagy sikerrel; Rónaszéki Gusztáv, a jószű komikus, Balassa Jenő, jeles jellemszínész, Foriss Pista stb.­A drámai ensemble női tagjai közül kiválnak első­sorban Dely Emma, Novák Irén, a társulat naivája, aki a színésziskolá­­ból most került Leszkay társulatához és csakhamar egészen megnyerte a közönséget, kivált legutóbb Murai Károly Virágfakadásában volt nagy sikere. A drámákban, játszanak még Kaczor Nina, Angyal Ilka, Lubrincz Julia.­­ Az operette személyzet is erős, a társulat primadonnája Sugár Aranka, iskolázott, üde hangú énekesnő ; Reviczky Etel, Hunyady József, Sz. Boris Aranka, Mezey még az operettek szereplői.­­ A bu­dapesti színházak téli újdonságait jobbára lejátszot­ták , a vendégszereplések is sűrűn követik egymást. Margó Célia, Komáromy Mariska után most Újházi­ Ede kezdte meg vendégszerepléseit zsúfolt házak előtt. A nemzeti színház kitűnő művésze kedden három egy­felvonásos apróságban lépett föl, szerdán este pedig, mint tudósítónk sürgönyzi, Széchi Ferenc Bábája került szélire Ujházyval. A darab szép sikert aratott, Ujházyt pedig a közönség folytonos ovációk­ban részesítette. E hó vége felé Jászay Mari is el­jön Nagyváradra három estére és az Otthon Magdá­ját, Tudor Máriát és Sapphot fogja játszani. Szóval, ha nincs is még Nagyváradnak téli színháza, a fa­bódé évadja elég eleven. * (Parasztszínház.) Már ismételten megemlé­keztünk a puszta­ szent-tornyai színházról, ahol Justh Zsigmond földmíves emberekkel, paraszt menyecskék­kel adat elő klasszikus darabokat és népies nyelven írt újdonságokat. Ezeket az előadásokat most Grosz­­mann Benő volt meiningeni udvari színész és jelen­leg német hírlapíró több német lapban nagyon rokon­szenvesen ismerteti. Közelebb angol és francia lapok­ban is ismertetve lesz az érdekes színház. * (Leégett színház.) Brüsszelből sürgönyzik, hogy ott ma reggel színházégés volt. A vásárcsarnok egyik pavilonjában levő Palais d’Été színház ma reg­gel leégett. A színházzal együtt a pincében volt jég­raktár, az ott felhalmozott élelmiszerek is elpusztul­tak. A kár egy millió frank. Emberélet nem­­esett a tűzvésznek áldozatul. Fürdői élet. Tarosa, július 10. A vasmegyei Tarosa határozottan kezd divatba jöni! Mióta vasútja van, mióta fölfedözték Franzens­­bachhoz hasonló vaslapját (moor), de kivált mióta grófi tulajdonosa — belátván, hogy a­hová semmit sem fektetnek be, onnét nem is vehetnek ki semmit — két, minden kényelemmel ellátott villát és egy márványkádaktól fehérlő elegáns új fürdőt építtetett, azóta fürdőző hölgyeink a csehországi Franzensbad helyett idejűnek, magyar földön költvén el azt a pénzt, mely eddig a különben jó csehek zsebébe vándorolt. De mit mondok ? Azt (­ annyi) pénzt ? Nem, ide nem kell annyi, mint Franzensbadba. Már maga az út is jóval kevesebbe kerül. Egész Felső-Körig le­het vonaton jönni, onnét meg már oly közel van, hogy az omnibusz 40 krért szállítja az embert a gyógytérig. A lakás is jóval olcsóbb, a­mennyiben itt szép és tágas szobát lehet kapni napjára 1 frt 20 krért; persze vannak 3 frtosok is a prvszerűleg be­rendezett Mária- és Karolina-villákban. A koszttal úgy vagyunk, hogy két jó vendéglő erősen konkurálván egymással, a hasznát mi, fürdővendégek, látjuk. Orvosi rendeletre fürdőző hölgyeinknek különös figyelmébe ajánlom, hogy úgynevezett pezsgő- vagy acélfürdők, amilyenek kedvéért a forró, rossz levegőjű Franzensbach hosszú útját is megtették eddig, már Tarcsán is vannak. Az ily fürdők elkészítése tudva­levőleg gőzzel történik, még­pedig itt kétféleképen. Vagy úgy, hogy a hideg ásványvíz a kádba öntése alkalmával összekeveredik a forró gőzzel, vagy calo­­risator-készülékek útján; ez utóbbi esetben az ásvány­víz nem a gőzzel történt közvetlen érintkezés által, hanem az említett készülékben és forró gőzt tartal­mazó fémcsövek által melegíttetik meg. Ez az utóbbi mód jobb, bár a szénsav vesztesége az előbbi eljá­rásnál is ki van zárva. Hogy a budapesti orvosi szaktekintélyek Tár­csát női bajok ellen nagyon ajánlják, azt hölgyeink úgyis tudják. De egy tekintet a vendégek névsorára úgyis elárulja ezt, mert már eddig is oly sokan van­nak itt Budapestről, mint az előző években még soha. De vannak az ország egyéb részeiből, még oly távol­eső helyekről, mint Arad, Kaposvár, Nagy-Kanizsa, Pécs, sőt a külföldről is. Pedig az igazi saison még csak ezután fog megkezdődni. Júniusban az időjárás tudvalevőleg kedvezőtlen volt, most azonban már szép időnk jár. Teszünk is kirándulásokat a gyönyörű vidékre: Bo­rostyánkőre, az ősrégi Szalonak várába, a felső­lövői erdőbe stb. E közben pedig már eddig is vá­rakozással tekintünk az­­ Anna-bál elé. .. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Művészeti ankét.) A magyar képzőművé­szetnek az ezredéves kiállításon való méltó képvi­­seltetése érdekében Wekerle Sándor miniszterelnök július 13-ikának déli 12 órájára anketet hívott össze a pénzügyminisztériumba. Az ankétbe meg vannak hiva a képzőművészek egyesülete által kiküldött tag t­ok: Spányi Béla, Zala György, Keleti Gusztáv, Kelepi Károly, Újvári Ignác, Vágó Pál, Stetka Gyula, Dudits Andor, Kriesch Aladár, Jendrassik Jenő, Baditz Ottó, Pállik Béla, Roskovits Ignác és Vas­­tagh­ György. Ezen az ankéton beszélik meg részle­tesen mind ama módozatokat és terveket, melyeket a képzőművészek minap benyújtott emlékiratukban jeleztek s a melyek hivatva vannak biztosítani a képzőművészeti kiállítás sikerét a millennium alkal­mával. * (Heródes mellszobra.) A „Novoje Vremja“ jelenti, hogy a moszkvai cári műgyűjtemény oly mű­­kincscsel gyarapodott, a­mely ritkítja párját. A jeru­­zsálemi orosz misszió főnöke ugyanis az egyetlen mell­szobrot, mely a műértők állítása szerint Heródes ki­rálytól fölmaradt, s amit nemrég fedöztek föl, meg­szerezte az orosz műgyüjtemény számára. NAPI HÍREK. — (A királyi pár Déltirolban.) Mint Eppau­­ból sürgönyzik, ő felsége holnap délután hat órakor érkezik oda és a lakosság a Tirol olasz részéből ha­zatérő uralkodót különösen szívélyes módon akarja fogadni. Az utazás kocsiban történik. Ő felsége meg­látogatja majd a híres Penegál lelátási pontot is. — (Mária Valéria főhercegnő) ma délben mint Ischiből sürgönyzik, több napi tartózkodásra Gasteinba utazott. — (Ferdinand bolgár fejedelem,­ mint Só­fiából sürgönyzik*, tegnnap este 11 órakor a keleti expreszvonaton Bécsbe utazott. — (A görög királyné utazása) Konstan­tinápolyból sürgönyzik, hogy Olga görög királyné Pétervárra való utaztában odaérkezett. A szultán Musir pasa által üdvözöltette a királynét és gyönyörű virágbokrétát küldött át neki. Másfél órai időzés után a királyné a Sakakteria fedélzetén folytatta útját Odessza felé.­­ (A dán trónörökös-pár ezüstlakodal­mára) sok szép ajándékot kapott külföldi uralkodó­házaktól. Az orosz cárné lapis lazuli os­zlopokkal dí­szített pompás íróasztalt küldött sógornéjának, mely valóságos remeke az orosz műiparnak. A hozzávaló széket, mely szintén lapis lazulival, onixxal és gaz­dag ezüst hímzésekkel van feldiszitve, Xenia nagy­hercegnő ajándékozta. A cár ajándéka még nem ér­kezett meg Kopenhágába. — (Kossuth Ferencz) már e hónapban visz­­szatér Magyarországba. Kossuth Lajos ingóságai már be vannak csomagolva, s a jövő héten­­indítják azo­kat útnak. Kossuth Ferenc e hó 17-én indul el Tu­­rinból, s első­sorban a baranya megyei Pellérdre megy, a­hol négy hétig marad. Azután nagyobb utszásokat tesz az országban, s szeptember közepén a fővárosba érkezik.­­ (A fiatal Hartenau gróf süketnéma.) A „Novoje Vremja“ egyik tudósítója előtt Stambulov, a volt bulgár miniszterelnök a többi közt állítólag így nyilatkozott: „Azt állítják, hogy a kis Hartenau gró­fot akartam trónjelöltül meghívni. A legjobb felelet erre: „a most három éves fiú süketnéma!“ E felelet, ha csakugyan Stambulovtól származik, nagyon meg­lepő. Nem csak azért, mert a fiú ily szomorú álla­potáról eddig mit sem tudtak, de mert tény, hogy Grácban, a­hol Hartenau özvegye a fiúcskával­ lakik, a kis grófot többen még nemrég beszélni hallották. Ha a kis fiút a legutóbbi időben érte volna ily katasztrófa, ez bizonyára már más módon jutott volna nyilvánosságra. — (Carnot fia.) Carnot Ferenc, egybekelését Chiris kisasszonynyal, amit a francia köztársaság volt elnökének meggyilkolása miatt elhalasztottak, augusz­tus hó végén vagy még előbb tartják meg. A házas­ságot teljesen családi körben ünnepük meg. — (Hymen.) Liszka Béla, a kecskeméti áll. főreáliskola tanára, ki sok éven át volt újságíró kol­legánk, jegyet váltott Fekete Jolán kisasszonynyal, Fekete István városi tanácsnok leányával, Kecske­méten. — Sziber Ede királyi tanácsos, kassai tan­kerületi kir. főigazgató leányát, Bellát, eljegyezte Barna Lajos, a kassa-oderbergi vasút kassai fűtő­­házának főnöke. — Somogyi Mór zenetanár e hó 15-én délelőtt 11 órakor tartja esküvőjét a budai izr. templomban, Berger Carola kisasszonynyal. — (Mulatság a Svábhegyen.) A fővárosi kereskedő ifjak önképző egyesülete e hó 14-én a svábhegyi Eötvös-villában hangversenynyel egybe­kötött mulatságot rendez. A hangversenyen közre­működnek: Gábos Kornélia, az operaház tagja, Sess­­ler Sarolta hegedűművésznő, Dárdai Gyula, a nép­színház tagja, Szűk Endre gordonkaművész. Ezen­­kívül lesz a közremű­ködik az egyesület da­losköre is. A mulatság igen sikerültnek ígérkezik. Jegyek az egylet helyiségében (Podmaniczky­ utcza 8) és a mulatság napján a fogaskerekű vasútnál vált­hatók.­­ (József Ágost főherceg, mint úszó.) Pozsonyi levelezőnk azt írja, hogy József Ágost fő­herceg tegnap délben Weinek főhadnagy kíséretében átúszta a Dunát, még­pedig hat perc alatt. A főher­cegi úszó minden észrevehető fáradság nélkül érkezett a túlsó partra. Tekintetbe véve azt, hogy Pozsonynál a Duna igen gyorsan folyik, ez igen szép eredmény, melyet csak a legjobb úszók bírtak eddig elérni. — (Az antwerpeni nemzetközi zsurnaliszta­­kongresszuson) elhatározták, hogy nemzetközi szö­vetkezetet hoznak létre a különféle országok hirlap­­író-egyletei között. Továbbá azon óhajtásuknak adtak kifejezést, hogy a posta-, távirda és telefondíjak szál­líttassanak le.­­ (Egy Kossuth-levél.) A „Bér­. Börsen Courir“ Kossuth Lajos 1886. nov. 11-éről kelt leve­lét közli, melyet egy német tudóshoz intézett, akivel Rigi fürdőben ismerkedett meg. A német tudósnak feltűnt egy magas ősz alak, aki a szálloda terraszán szokott sétálni. Megkérdezte a vendéglőstől az öreg úr nevét és megtudta, hogy az ősz ember nem más, mint­­ Kossuth Lajos. A legközelebbi alkalommal a német tudós megszólítot­ta Kossuthot, ki vele szívélyes társalgásba elegyedett. Kossuth másnap elutazott és nemsokára levelet kapott új ismerősétől, melyre Kos­suth németül válaszolt. Levelében Kossuth a szabad­ság vívmányairól írva, többek közt megjegyzi: „Az ember szabad hazámban, de hazám nem szabad; úgy politikai, mint közgazdasági tekintetben ide­gen érdekeknek van alárendelve; szűkkeblű kabi­netpolitika eszköze és zsákmánya“. Majd fájdalmának ad kifejezést, hogy a nemzet önként mondott le jo­gairól. A levél egyéb tartalmában, Kossuth a német tudós udvariasságát viszonozza és megköszöni azt a költeményt, melyet a szabad eszmékért lelkesülő né­met átnyújtott neki. A berlini lap eredeti ortográfiájá­val nyomatja le Kossuth német levelét, mely tele van helyesírási hibákkal, de szi­je ennek dacára szép és erőteljes. • •‘v — (A­kit Caserio őrjített meg­) A század­végi asszonyoknak nagyon elterjedt baja a magasabb­­rendű hisztéria, melyet csak egy nagyobb lelki emóció választ el a teljes megőrüléstől. Egy francia orvos nejének — átvitt értelemben persze — a Ca­serio elnökgyilkos tőre adta meg a haláldöfést. Prado perpignani orvos neje — táviratozza párisi levelezőnk — Carnot elnök halála óta üldözési mániába esett. A különben is idegbajos asszony betegesen felcsigá­zott képzeletére rendkívül mély benyomást tett a merénylet, úgy, hogy azóta folyton abban a hitben él, hogy anarchisták környékezik, kik minden pilla­natban készek testébe mártani tőreiket. A szegény asszony ma örj­öngési rohamában levetette magát másodemeleti lakása ablakából.­­ (Keresztülment rajta a vonat.) Meg­rázó eset történt a napokban Báránd bihar megyei község mellett, a vasúti sinek mentén. Egy alig tíz éves gyermek, a­kire nem vigyázott senki, a sinek között játszott, gondtalanul, nem is gondolva a ve­szélyre, a mely leselkedett. A­mint a kavicsokat ösz­­szeszedte s a mint a sinen járni próbált, szokása szerint a gyerekeknek, a kanyarulatnál a gyorsvonat tűnt föl. A gyorsvonat, a mely teljes gőzerővel fu­totta útját. A vonatvezető későn látta meg a gyer­meket s már szó sem lehetett arról, hogy a rohanó gépet megállítsa. E helyett tehát erős füttyöt halla­tott, a­mit a játszó gyermek meg is hallott. A­mint azonban a feléje robogó vonatra nézett, annyira meg­ijedt, hogy nem volt képes a menekülésre. A helyett, hogy keresztülugrott volna a sínen és túltette volna magát minden veszedelmen, ott maradt a halál ut­ján. Az ijedtség hatása alatt hol előre, hol hátra ug­rott, de mindig a sínek között. És fölhangzott ijedt, kétségbeejtő kiáltása is, érezvén a veszélyt. Mikor már a gyorsvonat alig néhány lépésnyire volt tőle, hirtelen összeesett. A vonat pedig keresztülrobogott rajta, mozdonyostól, kocsistól együtt, a maga erejé­­jével és ellenállhatatlanságával. A közelben dolgozó munkások, a­kik tanúi voltak a borzalmas jelenetnek és a­kik a gyermeket hangos kiáltásokkal figyelmez­tették a veszélyre, majdnem megdermedve nézték a gyermeket, a kin a gyorsvonat keresztülment és a ki — nagy vigan futott hazafelé, a legkisebb sérü­lés nélkül. — (Templomban verekedő tanító.) Szeged­ről sürgönyzik nekünk: T.-Szt.-Miklóson Tyirity György gör. keleti lelkészt Jorganovics tanító tegnap az oltárnál leteperte és véresre verte. A nép a taní­tót meglinckelni akarta; de a csendőrség kiszabadí­totta a tömeg körmei közül, de azért letartóztatta.­­ (Jótékonyság.) Károlyi Sándor gróf az újpesti tüzkárosultak részére Gleichenbergből táv­iratilag 1000 frtot utalványozott.

Next