Pesti Hírlap, 1894. július (16. évfolyam, 182-212. szám)

1894-07-01 / 182. szám

héten tartson egy, nem érdemleges, hanem formai ülést, elnöki-, bizottsági-, esetleg kormány-előterjeszté­sek és főrendi üzenetek átvétele végett. Azután ké­­rem a t. házat, hogy üléseit felfüggesztve, illetőleg magát október elejéig elnapolva, a ház elnökét bízza meg azzal, hogy az október első napjaiban tartandó ülést a szokott módon hívja össze, a­mely ülésen mindjárt igyekezni fogok az 1896-ik évi államköltség­vetést előterjeszteni. (Helyeslés.) Kérem tehát, méltóz­­tassék kimondani, hogy a ház október elejéig ülést nem tart, illetőleg magát addig napolja el és az el­nök urat bízza meg, hogy az október elején tartandó ülésre a t. házat szokott módon hívja össze. (He­lyeslés.) A delegáció tagjai. Következett a delegáció tagjainak megválasz­tása. Madarász József kifejti ismert álláspontját a közös ügyekre nézve, a­minek kifolyásaként a szava­zásban nem vesz részt sem ő, sem­ pártja. Óhajtja, hogy minél előbb bekövetkezzék az az idő, nőtlen pártja többségben van, hogy leszavazza azokat, kik a delegációkba­n választanak. (Helyeslés a szélsőo­dalon.) Azután megejtették a választást, melynek ered­ménye a következő: A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságba megválasztottak: Rendes tagok: Andrássy Tivadar gr., Ap­­ponyi Albert gr., Ábrányi Kornél, Berzeviczy Albert, Bethlen Ödön gr., Bolgár Ferenc, Busbach Péter, Csernátony Lajos, Czernkovich Miklós, Darányi Ignác, Dániel Ernő, Dókus Ernő, Fáik Miksa, Fenyvessy Ferenc, Fluger Károly, Francisci Henrik, Gyurkovich György, Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, Huszár Károly br., Jókai Mór dr., Kiss Pál, Mohay Sándor, Münnich Aurél dr., Nákó Kálmán gr., Nikolics Fedor br., Nopcsa Elek br., Nyári Béla br., Pavics Ármin, Percei Dezső, Rakovszky Géza, Rohonczy Gedeon, Szerb György, Széll Kálmán, Teleky Sándor gr., Tisza Kálmán, Tisza Lajos gr., Tolnay Lajos, Urányi Imre, Zichy Jenő gr. Póttagok: 1. Görgey Béla 128, 2. Gajári Ödön 120, 3. Adamovics Béla 118, 4. Thoroczkay Miklós gr. 117, 5. Dániel Gábor 117, 6. Papp Géza 116, 7. Ch­orin Ferenc 114, 8. Tereky Domokos gr. 114, 9. Meltzl Oszkár 113, 10. Klobusitzky János 112 szavazattal. Búcsú. Elnök: És most, t. ház, következnék a jegy­zőkönyv hitelesítése. Mielőtt erre áttérnék, engedje meg nekem a t. ház, hogy a bekövetkező szünetek alkalmából a nyári időre legőőszintébb jókívánságaimat fejezzem ki és sikeres, eredményes üdülést kívánjak a­­ ház tag­jainak. (Élénk éljenzés. Felkiáltások: Éljen az elnök !) Olvastatik a jegyzőkönyv. Molnár Antal jegyző. (Olvassa a jegyző­könyvet.) Fővárosi ügyek. Fővárosi közgyűlés. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága ma délután rendkívüli közgyűlést tartott, Ráth Ká­roly főpolgármester elnöklete alatt. Ez alkalommal Mátray József elöljáró elő­terjesztette a fővárosnak 1893. évi zárszámadásait, a­melyeket a közgyűlés tudomásul vett. Fenyvessy Adolf, a többrendbeli nagyobb kiadásokra való te­kintettel indítványozza, hogy a közgyűlés intézzen fölterjesztést a kormányhoz az iránt, hogy az adó­ügyi javaslatok sorsa tekintetében mielőbb értesí­tené a főváros hatóságát, mert ha ez az ügy ide­jében el nem lesz intézve, a főváros jövő évi ház­tartásában nagyobb zavarok fognak támadni. Karner­­mayer Károly polgármester megjegyzi, hogy a föl­merült nagyobb rendkívüli kiadásokra a pénzbeli fe­dezet az 1895. évi költségvetéskor lesz kimutatva. A javadalmi díjjegyzék és fogyasztási adó ügyében már éritkezésbe lépett a pénzügyi-, belügyi- és ke­reskedelem­ügyi miniszterekkel s az elért eredmé­nyekről annak idején előterjesztést fog tenni. A pol­gármester azt kér tehát a közgyűléstől, hogy most, a­midőn a zárszámadásokat fölterjeszti a belügy­miniszterhez, hangsúlyozza, hogy az adóügyi javas­latok mielőbb intéztessenek el s hogy a kórházi ápolási díjak szigorúan behajtassanak. Szabó M. Fe­rencnek a vízdíjakra vonatkozó rövid megjegyzése után a közgyűlés a zárszámadásokat elfogadta s hozzájárult Kamermayer Károly polgármester javas­latához a fölterjesztés tekintetében. Az elnök ezután arra az időre, a­míg a II. osztályú jegyzői állásokra s a kerületi tiszti orvosi állásokra beadott szavazatokat összeszámlálták, a közgyűlést felfüggesztette. Heinrich István, mint a szavazatszedő bizott­ság elnöke fél 8 órakor jelentette, hogy a szavazatok összeszámlálása megtörtént. Az eredmény a követ­kező. Beadtak összesen 261 szavazatot. A II. osztályú jegyzői állásra megválasztották : Bogisich Árpádot 224 szavazattal. Komáromy Ignácot 231 szavazattal. Eszl­ár­y Sándort 230 szavazattal. Rózsavölgyi Antalt 225 szavazattal. A kerületi tiszti orvosi állásokra 261 szavaza­tot adtak be; megválasztották a következőket: Biró Géza (257 szavazattal), Kiss Gyula (233), Kmetykó József (248), Eresz Géza (253), Magyarevits Mladen (244), Sáska Dezső (201), Schmidt György (254), Steffek Adolf (236), Szabó Sándor (258), Szalay Béla (223), Szily József (256), Varga László (255), Wagner György (255). Nem nyerték meg az abszolút szótöbbséget: Mittelmann Bernát (125) és Péchy János (116) s így a két utóbb nevezett között hét­főn — július hó 2­ikán — délután pótlólagos vá-­ tisztás lesz A tiszti orvosok és II. osztályú jegyzők a vá­lasztás kihirdetése után a hivatali esküt letették. Ráth Károly főpolgármester üdvözlő beszédére az orvosok részéről Schmidt György, a jegyzők részéről Komá­­romy Ignác válaszait. — A kijelöl® választmány ma délután ülést tartott, Ráth Károly főpolgármester elnöklete mellett. Ez alkalommal a III. osztályú jegyzői állásra a következőket jelölték: első helyen: Kállay Jenő, Márkus Imre, Marich Géza, Amtmann Géza, Rényi Gergelyt Sándor; második helyen: Melly Béla, Pi­­perkovics Bator, Ráth Aladár, Perger Ignác, Föld­vári­ Antal, Baintner Tivadar; harmadik helyen: Vadas József, Mérő Géza, Exner Kornél, Srozáry László, Komlódy Gyula, Festetlek Géza gróf. A kerületi orvosi állásokra : első helyen : Arányi Árpád, Bayer Sándor, Stipanich Elek, Jovanovics Sándor, Unterberg Adolf, Ernyey Miksa, Dévai Mór, Mandel Mór, Feleki Sándor, Tóthfalussy Gyula, Chyzer Béla, Csákberky Dezső, Wein Manó, Hiero­­n­ym­ Géza ; második helyen : Atzél Károly, Apaticzky Kálmán, Bradács Antal, Drechsler Dezső, Grósz Sán­dor, Kassovitz Henrik, Ladányi Mátyás, Mittelmann Bernát, Nagy Kálmán, Nemes Károly, Pillitz Samu, Schrodt Antal, Székely Ádám­, Tatár János; harma­dik helyen: Baumhorn Ármin, Demkó Béla, Fábry Ágost, Freischner Benő, Tolnai-Hagymássy Béla, László Frigyes, Markstein Adolf, Nagy Károly, Neu­mann Miksa, Sági Ignác, Szelecsényi Zsigmond, Szi­­nessy József, Török Domokos, Világhy Károly. A Zil-ad osztályú jegyzők és kerületi orvosok választása szerdán lesz. — Választás: A tanács ma délelőtt Kamer­mayer Károly polgármester elnöklete alatt folytatta az elöljáróságokhoz szervezett állások betöltését. Kezelő tisztekké megválasztanak: Richter József, Papp Zoltán, Lohr József, Gallovich János, Vörös Árpád, Homonnay Géza, Muzsik Ferenc, Grünwald Jenő, Sipos Imre, Havranek Nándor, Kopeczky Jó­zsef, Kőszegi István, Lipkay Arthur, Vellay István, Ratkovszky Aladár, Reitter Ferenc, Bittner Zsigmond, Kelndorfer Károly, Moskovits Róbert, Hudomel Rezső, Wesztermayer Ignác, Mosch Rezső, dr. Ney Rezső, Frits József, Zsinkó István, Evva Vilmos, Koller Ödön, Kurfürst Lajos, Bendik Géza, Rácz Károly. — Márkus József alpolgármester hat heti szabadságidőre a Line közelében levő Kreutzer-für­­dőbe utazott ma este. Távolléte alatt a hivatalbeli teendőiben Kun Gyula tanácsos fogja helyettesíteni. — Megsemmisített közgyűlési határoza­tok. Múlt év április 9-én tartotta az általános mun­kás betegsegélyző-pénztár azt a közgyűlését a nem­zeti tornacsarnokban, a­melynek összes határozatait több tag a főv. tanácsához jelenbezte meg. A tanács a vizsgálatot elrendelte s ennek bevégzése után több szabálytalanság és visszaélés miatt a taggyűlés hatá­rozatait megsemmisítette. A pénztár vezetősége ez el­len a kereskedelmi miniszterhez felebbezett, a ki jú­nius 23-án 44270. sz. alatti elhatározásával a tanács végzését helybenhagyta s igy a múlt évi közgyűlés­bentudó, mindenlátó, mindenható egy Isten. S az ember nyomorult teremtménynyé, porban csúszó féreggé vált. De még mélyebbre kellett sülyednie az embernek, „a teremtés koronájának.“ Nyomo­rult teremtmény, porban csúszó féreg, ez még nem volt elég. A méreg poharát körömszakad­táig kellett kiürítenie. Egy semmi, egy élettelen lény lett belőle. Születésénél végezték már ki; földi létét bár életnek tekintette, de csak tekin­tette, mert valójában nem is élt. A dráma vallása ez, a pantheizmus! A pantheizmus az emberi lény után fogott, „fogja, fojtja és megfojtja.“ A monotheizmus határozott válaszfalat vont világ és Isten között. A semmiből teremte Isten a világot, de a teremtés után egy külön, önálló tárgyat képezett a világ. A pantheizmus azon­ban nem ismer Istenen kívül semmit sem. Csak a világlélek, a mindenható egység, a brám lé­tezik. A brám rejtett, titokzatos, fel­ismerhet­et­len, de valóságos, még­pedig csak az egyedüli valóságos. Az angol papok igazságtalanok, ha azt mondják, hogy a pantheizmus a merő athe­­izmus. Nem, korántsem. A pantheizmus: az őrült theizmus. A­mit fel nem ismer , a drám, az valóságos és létezik ; a saját egyénisége azonban meg embertársa s a világ, szóval, a­mit fel tud ismerni, az nem létezik és nem va­lóságos. Nem létezik ? De hiszen látja embertár­sát, hallja az erdő zúgását, a tenger mozgását, ő maga is lát, hall, érez, szagol, ízlel. Nos és ilyen, a létezés mellett szóló, kézzel fogható bi­zonyítékok ellenében, hogy állíthatja ő fel a nemlétet ? úgy, hogy mindent csak látszatnak tesz. Ő maga, a többi ember, az egész világ csak látszat, tünemény, kápráztat. Csak­is a­brám létezik ! Hogy minő borzasztó ellenmondással van itt dolgunk, azt rögtön meg fogjuk látni. Az ember, mert nagyon kezdetleges érzékszervek­kel bír, nem képes felismerni. Koncedáljuk. A védák és puránák tehát azt mondják, hogy a világ nem más, mint álom, olyan mint a nap­sugár a fövényen, mely fövényt messziről víz­nek tekinti az ember, vagy mint a kötél, melyet kígyónak vélünk. Ez ellen sincs kifogásunk. Csak a világlélek , a brám létezik. De már ez nem igaz. Mert ki mondja ezt ? Az az egyén, ki csak tünemény, ki nem is létezik, ki semmi. Holt ember mondja nekem, hogy a brám él. A pantheizmusnak a kinyilatkoztatásra sem szabad hivatkoznia, a­mint azt a monotheista joggal teszi. A monotheistának nem csak hogy kell, de el is hiheti, a kinyilatkoztatást, mert Mózes és a próféták, azonképen az apostolok éltek és ta­nítottak ; a brám­inok azonban, kik a brám egyedüli létezését prelegálták, és oly kevéssé exisztáltak, mint a többi világ. A tanító nem exisztál, holt; már egy élő tanítónak is nehéz hinni, hát még egy holtnak. Az emberi elme ekképen beleőrült a pan­­theizmusba, fizetésképtelen lett és tébolyában meg­­zsinegelte az egyéniséget. A reakció kimaradha­­tatlan volt. Az egyénnek meg kellett magát men­tenie, az emberi elmének be kellett váltania adósságát. És most megkezdődött a harc. A pantheizmus ellen föllépett a hős királyfi, Sid­­harta. Sidharta pedig senki más, mint Budha. A budhizmus szent könyvei felette nagy szám­ban maradtak ránk. Csak Ceylon szigeten 465 iratot tartogatnak a papok, nem számítva a szám­talan mennyiségű, remekül vésett ezüst táblákat. Hogy némi fogalmat nyerhessünk a Budha-iro­­dalom nagyságáról, elég lesz megemlíteni, hogy az „550 születést“ tartalmazó könyv (Pánzyá­­pánász-játáká-potá) 2400 oldalra terjed ; minden oldalon 9 sor és minden sorban 100 betű van. A „Milinda király kérdései“ (Milindá prázná) 720, a „tiszta útja“ (Vizudhi-márygá-sánné) 1200 oldalból áll, sor- és betűszám olyanok, mint az előbbiben. Budha egyetlen egyet sem irt ezen iratokból, hanem a beszédeket, melye­ket ez iratok magukban foglalnak, a mint mond­ják, szóról-szóra­­ tartotta. Fel vannak ezen iratokba véve azonkivül a kommentárok, böl­csészeti értekezések és Budha életrajza. Minden nagy vallás két részből áll: az ezoterikus és exoterikus, a belső és külső rész­ből. Az ezoterikus a tanítványoknak, az aposto­loknak, az exoterikus a nagy tömegnek van írva. Ezen passzust nagyon ki akarom emelni, mert csak ennek révén lehet megérteni azt a sok ellenmondást, melyek egy nagy vallásban kell, hogy előforduljanak. A keresztény vallás egy ily ellenmondását akarom önnek felhozni illusztrációképen. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat“, mondja a szentírás. „A­mit a szegénynek adsz, azt az Istennek kölcsönződ, ki százszorosan fogja ezt neked visszafizetni,“ ezt szintén a szentírás mondja. Szeressem fele­barátomat, mint önmagamat, segítsek neki, mint önmagamnak, pusztán csak szeretetből és mégis, holott nem is érdemelném meg, jutalmat kapok ezen tettemért? Az Isten ígérete tehát úgy­szólván ösztönöz arra, hogy jót tegyek, hogy uzsorfaködjam vagy tízezer percentre! PESTI HÍRLAP le994. július 1. Elnök : Kérdem a t. házat, van-e megjegyzése a jegyzőkönyvre ? Ha nincs, a jegyzőkönyv ezennel hitelesítve van. Az ülést bezárom. Ülés vége d. e. 11 óra 45 perckor.

Next