Pesti Hírlap, 1894. szeptember (16. évfolyam, 244-273. szám)
1894-09-13 / 256. szám
6 PESTI HÍRLAP 1894. szeptember 18. napi dolog, hogy hasonló ügyekben a korona döntő fórumként szerepeljen. A felségfolyamodvány sorsát egyébiránt nagy érdeklődéssel kisérik a debrecenvidéki összes szeszgyárosok. A balassa-gyarmati hadgyakorlatok. Azon városokban és községekben, melyeket a király a balassagyarmati gyakorlatok alkalmával érinteni fog, lázasan folyik a készülődés fogadására. Egész kocsi-rakomány zászlók és díszítési szerek érkeznek nap-nap mellett vasúton, mert épen ez a vidék István főherceg óta ily magas vendéget nem látott. Az utolsó nádor az 1847-iki országgyűlés után járt ezen a vidéken. A király, mint már említve volt, folyó hó 17-én reggel 6 órakor érkezik Nagymarosra, hol a község előtt hatalmas diadalkapu emelkedik. Nagymaroson a király a táborkari jelentéseket fogadja, megtekinti a műszaki ezred hídverését Nagymaros és Visegrád közt és az átvonulást. A részére fölállított díszsátorban fogadja Hont megye és Nagymaros község küldöttségét. Déli 12órakor indul a felség saját fogatán Kismarosra, hová fél egy órakor érkezik. A kismarosi vasúti megálló előtt, egy emelkedés előtt, a király Nógrádmegye halálába ér; az emelkedésen díszsátor várja. Itt a király leszáll és a sátorban Nógrádmegye, Kismaros és Verőce községek küldöttségeit fogadja, melyeket a községbeli leányok fehér ruhában vesznek körül. A küldöttségek mindenünnen már előtte való nap érkeznek ide. 1 órakor folytatja a király utját Verőce községen át, melynek közepén a község emeltet díszkaput. A menet élén a rétsági főszolgabíró megy, utána Degenfeld Lajos gróf főispán, azután a felség saját fogatán, kit a nógrádmegyei előkelőségek diszfogatokon fognak követni. A Katalin-völgynél a menet a váci határba ér, melyet szintén föl fognak lobogózni és itt a váci küldöttség és polgárság várja. A fogadtatásra még nagyban készülnek Rétságon, Vadkerten, hol a zászló-diszeken kívül díszkapuk lesznek. A Balassa-Gyarmat határán fölállított első díszkapunál a városi küldöttség élén Reményi Károly, a város bírája, fogja a királyt üdvözölni. A második díszkapunál, mely a vármegyeház előtti téren van fölállítva, emelvényekről hetven úri hölgy virágot szór a király útjára, majd remek virágbokrétát nyújtanak átlaphelynek a vármegye színeit viselő szalagján ő felsége monogrammja s a vármegye címere van aranynyal hímezve. Ő felsége ezután megszemléli a diszszázadot és az előtte lovagolt úri bandériumot, mire lakására tér s rövid idő múlva a vármegye díszes nagytermében az összes küldöttségeket fogadja. Este hat órakor udvari ebéd lesz. A nap befejezéséül az Ipoly völgyét körítő magas hegyormokon egész Drégelyvárig örömtüzeket fognak gyújtani. A király a pompásan berendezett és újjáalakított megyeházán fog lakni. A megyeház dísztermének (most királyi ebédlő-terem) legszebb ékessége — mint már említettük — az az 5 m. 42 cm. magas és 1 m. 47 cm. széles üvegfestésű ablak, mely a fővárosban készült, Kratzmann Ede műtermében. Az üvegfestmény középső része a királyt ábrázolja életnagyságban, a Szent István-rend ornátusában. A festmény őfelségének ama képe után készült, melyet Benczúr Gyula festett Pest megye díszterme számára. Az ablakon a király alakja mellett igen sok ornamentikus díszítés van, így a Magyar-, Horvát-, Dalmátország, Fiume, Nógrád megye, B.-Gyarmat, Losonc, Dagenfeld főispán és Scitovszky alispán címerei. Ezek nem csak művészi, hanem heraldikai tekintetben is igen sikerültek. Különben a király egész lakása művészi berendezésű és különösen a fogadóterem ritkítja párját. József főherceg még mindig kíméletet igénylő gyengélkedése miatt nem fog résztvenni a Balassa- Gyarmat körül tartandó nagy hadgyakorlatokon. A vezérkarhoz beosztott tábornokok közül Galgóczy Tivadar altábornagy már szept. 14-ikén B.-Gyarmatra érkezik. Albrecht főherceg csak 17-ikén érkezik és pedig a király útjától eltérőleg vasúton Esztergom- Nánán keresztül. mmm Az esztergom-nánai vasúti szerencsétlenség. (Törvényszéki végtárgyalás.) Komárom, szept. 12. Nagy érdeklődés mellett ma tárgyalta a komáromi kir. törvényszék büntető osztálya az 1893. évi január 23-án éjjel végbement esztergom-nánai vasúti szerencsétlenséget. A végtárgyalás nagytermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. A végtárgyalásra megidéztettek a vasúti szerencsétlenség alkalmával megsebesült utazók nagy része is, kiknek vagy a lába, vagy a keze veszett el, azon a szerencsétlen éjszakán. A törvényszék Thaly Géza elnök vezetése mellett Pólyák Gábor és Horsitzky Béla szavazó birákból alakult meg. A vádhatóságot dr. Kenedi Imre kir. alügyész képviselte. A törvényszék a tényállást a következőkben ismertette: 1893. év január 23-án éjjel az Esztergom-Nána és Köbölkút vasúti állomás között a Bécsbe indult 343. számú tehervonatot a Budapestről indult 118. számú személyvonat elérte s oly erővel ment neki, hogy a tehervonat több kocsiját összezúzta, nemkülönben a személyvonat kocsijaiból 4 kisiklott, mely kisiklás több ember veszélyes megsebesülését okozta. A két vonat összeütközése emberéletet is kívánt, amennyiben Prikli Károly vasúti alkalmazottat a tehervonat utolsó kocsijának fabódéjában a , szó szoros értelmében darabokra szaggatta. A sebesültek mindkét vonat utasai között voltak, számra nézve 40-en, kiket a köbölkuti körorvos éjnek idején a legnagyobb fagyban ápolás alá vett. A vizsgálat során kiderült, hogy a személyvonat mozdonyvezetője nem ügyelt a tilosra állított Dáryára, hanem teljes menetsebességben neki ment az előtte haladó tehervonatnak, mely a katasztrófát előidézte. A törvényszék a vizsgálat során kiderített tényállasék alapján Friedl Antal, Koczián Péter mozdonyvezetőket, Kramer János vonatvezetőt és Fodori József köbölkúti kisegítő pályaőrt közveszélyes cselekmény elkövetése miatt vád alá helyezte. A tényálladék ismertetése után a törvényszék a károsultakat hallgatta ki. Wendel Antal főkalauz vallja, hogy lábtörést és felső karjának hústömegét a kupéban elhelyezett podgyászok leesése folytán leszakították és a szenvedett sérülésekben 18 hónapig kórházban feküdt. Az összeütközésnek, hogy mikép történhetett, nem tudja okát, 10,000 írt kártérítést követel. Héinczi János főkalauz vallja, hogy ő a két vonat összeütközése alkalmával 14 hónapig terjedő belső sérüléseket szenvedett és oly nagyfokú elvérzést kapott, hogy őt, mint munkaképtelent, a m. kir. államvasutak igazgatósága nyugdíjba helyezte, kártérítésül 4000 forintot kér megállapítani. Hogy mikép történt az összeütközés, nem tudja. Roskovszky János főkalauz szintén súlyos sérüléseket szenvedett, mely 16 és fél hónapig ágyban fekvő beteggé tette, kártérítést nem követel. Az összeütközés okairól nem tud semmit. Friedl Antal vádlott, a tehervonat vezetője vallja, hogy ő a vonattal Esztergom-Nána állomásra 3 óra 30 perc késéssel érkezett és ezen késés azon okból történt, mert a gép nem tudott elegendő gőzt fejleszteni. Esztergom-Nánára érkezve, a mozdonyvezeő vizet eresztett a gépbe és gőzt fejlesztett s ezen munkája 50 percet vett igénybe, mely után azon hiszemben, hogy a gép elegendő gőzmennyiséggel bir, jelentette, hogy 10 perc múlva indulhat a vonat. Időközben Vojta állomási hivatalnok az indulásra engedélyt adott, mit ő, mint alkalmazott, parancsnak vett s megindította a vonatot a nélkül, hogy a hivatalnok figyelmeztette volna őt a 118. számú személyvonat érkezéséről. A tehervonat megindítása után a 118—119. számú őrház között csekély gőzfejlesztés következtében menetirányát meglasitotta s ezen menet közben érte utol a személyvonat a tehervonatot. Az időjárás nagyon kedvezőtlen volt, mert azon éjjel nagy fagy és köd uralkodott, mely szintén nagyban hátráltatta a vonat rendes menetét. A többi vádlott kihallgatása után Vojta Gyula állomásfőnök, Hernyi János köbölkuti fővigyázó, Csutor Llajos váltóőr és Feigl Károly vallomása következett. Utóbbi az összeütközés idegrázó jeleneteit beszélte el. Dr. Kenedi Imre kir. alügyész Friedl Antalt, Kóczián Pétert a btkv. 438. §. szakasza alá eső közveszélyes cselekmény elkövetése miatt, Fodor József vasúti őrt a 336—337. §. alá eső gondatlanságból elkövetett közveszélyes cselekmény elkövetése miatt, kéri őket szigorúan megbüntetni. Kramer János mozdonyvezető ellen a vádindítványt elejti, kéri ennélfogva, csak a három vádlottat bűnösnek kimondani. Dr. Szilágyi Arthur a vádlottak fölmentését kérte. A törvényszék rövid tanácskozás után Friedl Antal, Kóczián Péter, Kramer János és Fodor József vádlottakat a vád alól fölmentette. Az ügyész föllebezést jelentett be, míg a vádlottak megnyugodtak. IRODALOM. * (Quistione Daco romana e lo stato ungherese.) A dákoromán-kérdés és a magyar állam. Ily cím alatt jelent meg Rómában Óváry Lipót akadémikusunknak egy 71 lapra terjedő politikai irata olaszul. Az irat arra van irányozva, hogy a bukaresti liga és kolozsvári oláh propaganda által Olaszországban is nagy buzgalommal terjesztett vádakat rólunk elhárítsa, a hazudozásokat komoly érvekkel megcáfolja s a magyar állam politikáját és a nemzetiségi kérdés állását a jog és valóság szerint tárja föl. Ez a munka képezte alapját azon fölolvasásoknak is, amelyeket Óváry imént Rómában és Milanóban az olasz sajtó és politikai élet képviselői előtt tartott. Az irat jóval meghaladja a polemikus röpiratok szokásos értékét. Tárgyalási módja higgadt s oly széles történelmi és forrásos alapokon nyugszik, hogy magyarul is érdemes volna kiadni, mivel a kérdés egész fejlődését felöleli s úgy történelmileg, mint politikailag is tiszta fogalmakat és megbízható adatokat nyújt. — Igen örvendetes, hogy az oláh irredenta ráfogásaival és rágalmaival szemben Óváry Lipót személyes föllépése és ez az irat az olasz közönséget a valóságról, még pedig igen alaposan tájékoztatta; csak azt kell még óhajtani, hogy hasonló iratok német és francia nyelven is minél hamarabb napvilágot lássanak. * (Temetőben) címmel egy kis füzetnyi verset irt és adott ki Holub Károly. A füzetben a versek csak csillag által vannak elválasztva s címtelenül folytatódnak a maguk egyhangúságában. Ha a nyájas olvasó meg akarja tudni, hogy a poéta miről énekel, meg kell néznie a tartalomjegyzéket, amelyből szintén csak a lapszám segélyével kapja meg a feleletet. A könyvet például fölütjük és elolvassuk a következő verset: „Szegény kutya, ép most lebeg utoljára! Van-e könyör a szivekben ? Szomorfáknak hervadt lombja hulljon rája, Öreg gazda ha igy teszem“ Ha most már kiváncsiak vagyunk, hogy mi akar ez lenni? megnézzük a tartalomjegyzékből, hogy ennek a 40-dik lapon lévő versnek mi a címe. És ezt a címet kapjuk: „Kimúló kutya.“ Megjegyezzük még, hogy a füzetben ennél jobb strófák is vannak s itt-ott némi tehetség nyilatkozik meg. A forma miatt azonban majdnem mindenütt csorbát szenved az értelem. * (Az erdélyi gazdasági egylet könyvkiadó vállalatának 25-dik füzete most jelent meg s Réti Jánosnak „A komlótermelésről“ szóló értekezését foglalja magában, aminek a komlótermeléssel foglalkozók hasznát vehetik. * (Bosnyákország és a Hercegovina egészségügyi viszonyai és fürdői) címmel szép kiállítású füzet jelent meg, amelynek összeállítását Szokolay Kornél végezte. A füzetet a bosnyák-hercegovinai országos kormány a közegészségügyi és demográfiai kongresszus tagjainak ajánlotta. A jó magyar szövegen kívül egy rajzot is tartalmaz a munka, a szerajevói országos kórházat és környékét mutatva be. * (Szélcsend) cím alatt egy kötet verset ad ki Rózsa Miklós, lyrai verseket, melyekben szerelmei történetét írja le ez a fiatal hirlapiró. A kötet Justh Zsigmondnak lesz ajánlva s ennek előszavával jelenik meg. Megrendelések a Magyar Hírlap szerkesztőségébe küldendők a szerző nevére. Megyék és városok. Békésmegyében külön agrár-szociális bizottság működik Fábry Sándor alispán elnöklete alatt. A bizottság ma Gyulán ülést tartott és fölirat intézését határozta el a földmivelési miniszterhez munkák nyújtásáért, tranzverzális út idei kiépítéséért, a pénzügyminiszterhez adótörlésért, végrehajtások felfüggesztéséért, kötvényezett regálepapírok eladhatásáért, hogy a községek olcsó kamatra pénzt szerezhessenek. A megye kétszázezer írtért foganatosít közmunkát és egyébként is fárad az ínség enyhítésén. NAPI HÍREK. — (Személyi hírek.) Károly István főherceg ma Berlinbe utazott, hogy jelen legyen a német hajóhad gyakorlatain. — Windischgrätz herceg miniszterelnök tegnap este tizenegy órakor Lembergből visszautazott Bécsbe. — A meiningeni örökös hercegnő 8 óra 30 perckor Bukarestbe érkezett. — Eötvös Loránd báró közoktatásügyi miniszter ma Tirolból visszaérkezett Budapestre. — Zala György szobrász hosszabb tartózkodásra Olaszországba utaz