Pesti Hírlap, 1894. szeptember (16. évfolyam, 244-273. szám)

1894-09-13 / 256. szám

6 PESTI HÍRLAP 1894. szeptember 18. napi dolog, hogy hasonló ügyekben a korona döntő fórumként szerepeljen. A felségfolyamodvány sorsát egyébiránt nagy ér­deklődéssel kisérik a debrecenvidéki összes szeszgyá­rosok. A balassa-gyarmati hadgyakorlatok. Azon városokban és községekben, melyeket a király a balassa­gyarmati gyakorlatok alkalmával érinteni fog, lázasan folyik a készülődés fogadá­sára. Egész kocsi-rakomány zászlók és díszítési sze­rek érkeznek nap-nap mellett vasúton, mert épen ez a vidék István főherceg óta ily magas vendéget nem látott. Az utolsó nádor az 1847-iki országgyűlés után járt ezen a vidéken. A király, mint már említve volt, folyó hó 17-én reggel 6 órakor érkezik Nagymarosra, hol a község előtt hatalmas diadalkapu emelkedik. Nagy­maroson a király a táborkari jelentéseket fogadja, megtekinti a műszaki ezred hídverését Nagymaros és Visegrád közt és az átvonulást. A részére fölállí­tott díszsátorban fogadja Hont megye és Nagymaros község küldöttségét. Déli 12­­órakor indul a felség saját fogatán Kismarosra, hová fél egy órakor érke­zik. A kismarosi vasúti megálló előtt, egy emelkedés előtt, a király Nógrádmegye halálába ér; az emelke­désen díszsátor várja. Itt a király leszáll és a sátorban Nógrádmegye, Kismaros és Verőce községek küldöttségeit fogadja, melyeket a községbeli leányok fehér ruhában vesz­nek körül. A küldöttségek mindenünnen már előtte való nap érkeznek ide. 1 órakor folytatja a király utját Verőce községen át, melynek közepén a község emeltet díszkaput. A menet élén a rétsági főszolgabíró megy, utána Degenfeld Lajos gróf főispán, azután a felség saját fogatán, kit a nógrádmegyei előkelőségek diszfogatokon fognak követni. A Katalin-völgynél a menet a váci határba ér, melyet szintén föl fognak lobogózni és itt a váci küldöttség és polgárság várja. A fogadtatásra még nagyban készülnek Rétságon, Vadkerten, hol a zászló-diszeken kívül dísz­kapuk lesznek. A Balassa-Gyarmat határán fölállított első díszkapunál a városi küldöttség élén Reményi Károly, a város bírája, fogja a királyt üdvözölni. A második díszkapunál, mely a vármegyeház előtti téren van fölállítva, emelvényekről hetven úri hölgy virágot szór a király útjára, majd remek virágbokrétát nyújtanak átlaphelynek a vármegye színeit viselő szalagján ő felsége monogrammja s a vármegye címere van arany­nyal hímezve. Ő felsége ezután megszemléli a disz­­századot és az előtte lovagolt úri bandériumot, mire lakására tér s rövid idő múlva a vármegye díszes nagytermében az összes küldöttségeket fogadja. Este hat órakor udvari ebéd lesz. A nap befejezéséül az Ipoly völgyét körítő magas hegyormokon egész Dré­gelyvárig örömtüzeket fognak gyújtani. A király a pompásan berendezett és újjáalakí­tott megyeházán fog lakni. A megyeház dísztermének (most királyi ebédlő-terem) legszebb ékessége — mint már említettük — az az 5 m. 42 cm. magas és 1 m. 47 cm. széles üveg­festésű ablak, mely a főváros­ban készült, Kratzmann Ede műtermében. Az üveg­festmény középső része a királyt ábrázolja életnagy­ságban, a Szent­ István-rend ornátusában. A festmény ő­felségének ama képe után készült, melyet Benczúr Gyula festett Pest megye díszterme számára. Az abla­kon a király alakja mellett igen sok ornamentikus díszítés van, így a Magyar-, Horvát-, Dalmátország, Fiume, Nógrád megye, B.-Gyarmat, Losonc, Dagenfeld főispán és Scitovszky alispán címerei. Ezek nem csak művészi, hanem heraldikai tekintetben is igen sike­rültek. Különben a király egész lakása művészi be­rendezésű és különösen a fogadó­terem ritkítja párját. József főherceg még mindig kíméletet igénylő gyengélkedése miatt nem fog résztvenni a Balassa- Gyarmat körül tartandó nagy hadgyakorlatokon. A vezérkarhoz beosztott tábornokok közül Galgóczy Ti­vadar altábornagy már szept. 14-ikén B.-Gyarmatra érkezik. Albrecht főherceg csak 17-ikén érkezik és pedig a király útjától eltérőleg vasúton Esztergom- Nánán keresztül. mmm Az esztergom-nánai vasúti szerencsétlenség. (Törvényszéki végtárgyalás.)­ Komárom, szept. 12. Nagy érdeklődés mellett ma tárgyalta a komá­romi kir. törvényszék büntető osztálya az 1893. évi január 23-án éjjel végbement esztergom-nánai vasúti szerencsétlenséget. A végtárgyalás nagytermét zsúfolásig megtöl­tötte az érdeklődő közönség. A végtárgyalásra meg­­idéztettek a vasúti szerencsétlenség alkalmával meg­sebesült utazók nagy része is, kiknek vagy a lába, vagy a keze veszett el, azon a szerencsétlen éjsza­kán. A törvényszék Thaly Géza elnök vezetése mel­lett Pólyák Gábor és Horsitzky Béla szavazó birák­­ból alakult meg. A vádhatóságot dr. Kenedi Imre kir. alügyész képviselte. A törvényszék a tényállást a következőkben ismertette: 1893. év január 23-án éjjel az Eszter­­gom-Nána és Köbölkút vasúti állomás között a Bécsbe indult 343. számú tehervonatot a Budapestről indult 118. számú személyvonat elérte s oly erővel ment neki, hogy a tehervonat több kocsiját összezúzta, nemkülönben a személyvonat kocsijaiból 4 kisiklott, mely kisiklás több ember veszélyes megsebesülését okozta. A két vonat összeütközése emberéletet is kívánt, amennyiben Prikli Károly vasúti alkalmazottat a te­hervonat utolsó kocsijának fabódéjában a , szó szoros értelmében darabokra szaggatta. A sebesültek mind­két vonat utasai között voltak, számra nézve 4­0-en, kiket a köbölkuti körorvos éjnek idején a legnagyobb fagyban ápolás alá vett. A vizsgálat során kiderült, hogy a személyvo­nat mozdonyvezetője nem ügyelt a tilosra állított Dáryára, hanem teljes menetsebességben neki ment az előtte haladó teher­vonatnak, mely a katasztró­fát előidézte. A törvényszék a vizsgálat során kiderített tény­állasék alapján Friedl Antal, Koczián Péter mozdonyvezetőket, Kramer János vonatvezetőt és Fodori József köbölkúti kisegítő pálya­őrt közve­szélyes cselekmény elkövetése miatt vád alá he­lyezte. A tényálladék ismertetése után a törvényszék a károsultakat hallgatta ki. Wendel Antal főkalauz vallja, hogy lábtörést és felső karjának hústömegét a kupéban elhelyezett podgyászok leesése folytán le­szakították és a szenvedett sérülésekben 18 hónapig kórházban feküdt. Az összeütközésnek, hogy mikép történhetett, nem tudja okát, 10,000 írt kártérítést követel. Héinczi János főkalauz vallja, hogy ő a két vonat összeütközése alkalmával 14 hónapig terjedő belső sérüléseket szenvedett és oly nagyfokú elvérzést kapott, hogy őt, mint munkaképtelent, a m. kir. ál­lamvasutak igazgatósága nyugdíjba helyezte, kártéríté­sül 4000 forintot kér megállapítani. Hogy mikép tör­tént az összeütközés, nem tudja. Roskovszky János főkalauz szintén súlyos sérüléseket szenvedett, mely 16 és fél hón­apig ágyban fekvő beteggé tette, kárté­rítést nem követel. Az összeütközés okairól nem tud semmit. Friedl Antal vádlott, a tehervonat vezetője vallja, hogy ő a vonattal Esztergom-Nána állomásra 3 óra 30 perc késéssel érkezett és ezen késés azon okból történt, mert a gép nem tudott elegendő gőzt fejlesz­teni. Esztergom-Nánára érkezve, a mozdonyvezeő vi­zet eresztett a gépbe és gőzt fejlesztett s ezen mun­kája 50 percet vett igénybe, mely után azon hi­­szemben, hogy a gép elegendő gőzmennyiséggel bir, jelentette, hogy 10 perc múlva indulhat a vonat. Idő­közben Vojta állomási hivatalnok az indulásra en­gedélyt adott, mit ő, mint alkalmazott, parancsnak vett s megindította a vonatot a nélkül, hogy a hiva­talnok figyelmeztette volna őt a 118. számú személy­­vonat érkezéséről. A tehervonat megindítása után a 118—119. számú őrház között csekély gőzfejlesz­tés következtében menetirányát meglasitotta s ezen menet közben érte utol a személyvonat a tehervonatot. Az időjárás nagyon kedvezőtlen volt, mert azon éjjel nagy fagy és köd uralkodott, mely szintén nagy­ban hátráltatta a vonat rendes menetét. A többi vádlott kihallgatása után Vojta Gyula állomásfőnök, Hernyi János köbölkuti fővigyázó, Csu­­tor Llajos váltóőr és Feigl Károly vallomása kö­vetkezett. Utóbbi az összeütközés idegrázó jeleneteit beszélte el. Dr. Kenedi Imre kir. alügyész Friedl Antalt, Kóczián Pétert a btkv. 438. §. szakasza alá eső köz­­veszélyes cselekmény elkövetése miatt, Fodor József vasúti őrt a 336—337. §. alá eső gondatlanságból el­követett közveszélyes cselekmény elkövetése miatt, kéri őket szigorúan megbüntetni. Kramer János moz­donyvezető ellen a vádindítványt elejti, kéri ennél­fogva, csak a három vádlottat bűnösnek kimondani. Dr. Szilágyi Arthur a vádlottak fölmentését kérte. A törvényszék rövid tanácskozás után Friedl Antal, Kó­­czián Péter, Kramer János és Fodor József vádlotta­kat a vád alól fölmentette. Az ügyész föllebezést je­lentett be, míg a vádlottak megnyugodtak. IRODALOM. * (Quistione Daco­ romana e lo stato ung­herese.) A dákoromán-kérdés és a magyar állam. Ily cím alatt jelent meg Rómában Óváry Lipót aka­démikusunknak egy 71 lapra terjedő politikai irata olaszul. Az irat arra van irányozva, hogy a buka­resti liga és kolozsvári oláh propaganda által Olasz­országban is nagy buzgalommal terjesztett vádakat rólunk elhárítsa, a hazudozásokat komoly érvekkel megcáfolja s a magyar állam politikáját és a nemzeti­ségi kérdés állását a jog és valóság szerint tárja föl. Ez a munka képezte alapját azon fölolvasásoknak is, amelyeket Óváry imént Rómában és Milanóban az olasz sajtó és politikai élet képviselői előtt tartott. Az irat jóval meghaladja a polemikus röpiratok szokásos értékét. Tárgyalási módja higgadt s oly széles törté­nelmi és forrásos alapokon nyugszik, hogy magyarul is érdemes volna kiadni, mivel a kérdés egész fejlő­dését felöleli s úgy történelmileg, mint politikailag is tiszta fogalmakat és megbízható adatokat nyújt. —­ Igen örvendetes, hogy az oláh irredenta ráfogásaival és rágalmaival szemben Óváry Lipót személyes föl­lépése és ez az irat az olasz közönséget a valóság­ról, még pedig igen alaposan tájékoztatta; csak azt kell még óhajtani, hogy hasonló iratok német és fran­­cia nyelven is minél hamarabb napvilágot lássanak. * (Temetőben) címmel egy kis füzetnyi verset irt és adott ki Holub Károly. A füzetben a versek csak csillag által vannak elválasztva s címtelenül folytatódnak a maguk egyhangúságában. Ha a nyájas olvasó meg akarja tudni, hogy a poéta miről énekel, meg kell néznie a tartalomjegyzéket, a­melyből szin­tén csak a lapszám segélyével kapja meg a feleletet. A könyvet például fölütjük és elolvassuk a következő verset: „Szegény kutya, ép most lebeg utoljára! Van-e könyör a szivekben ? Szomorfáknak hervadt lombja hulljon rája, Öreg gazda ha igy teszem“ Ha most már kiváncsiak vagyunk, hogy mi akar ez lenni? megnézzük a tartalomjegyzékből, hogy ennek a 40-dik lapon lévő versnek mi a címe. És ezt a címet kapjuk: „Kimúló kutya.“ Megjegyezzük még, hogy a füzetben ennél jobb strófák is vannak s itt-ott némi tehetség nyilatkozik meg. A forma miatt azonban majdnem mindenütt csorbát szenved az értelem. * (Az erdélyi gazdasági egylet­ könyvkiadó vállalatának 25-dik füzete most jelent meg s Réti Jánosnak „A komlótermelésről“ szóló értekezését foglalja magában, a­minek a komlótermeléssel foglalko­zók hasznát vehetik. * (Bosnyákország és a Hercegovina egész­ségügyi viszonyai és fürdői) címmel szép kiállí­tású füzet jelent meg, amelynek összeállítását Szokolay Kornél végezte. A füzetet a bosnyák-her­­cegovinai országos kormány a közegészségügyi és demográfiai kongresszus tagjainak ajánlotta. A jó magyar szövegen kívül egy rajzot is tartalmaz a munka, a szerajevói országos kórházat és környékét mutatva be. * (Szélcsend) cím alatt egy kötet verset ad ki Rózsa Miklós, lyrai verseket, melyekben szerelmei történetét írja le ez a fiatal hirlapiró. A kötet Justh Zsigmondnak lesz ajánlva s ennek előszavával jelenik meg. Megrendelések a Magyar Hírlap szerkesztőségébe küldendők a szerző nevére. Megyék és városok. Békésmegyében külön agrár-szociális bizott­ság működik Fábry Sándor alispán elnöklete alatt. A bizottság ma Gyulán ülést tartott és fölirat in­tézését határozta el a földmivelési miniszter­hez munkák nyújtásáért, tranzverzális út idei kiépítéséért, a pénzügyminiszterhez adótörlésért, végrehajtások felfüggesztéséért, kötvényezett regálepa­­pírok eladhatásáért, hogy a községek olcsó kamatra pénzt szerezhessenek. A megye kétszázezer írtért fo­ganatosít közmunkát és egyébként is fárad az ínség enyhítésén. NAPI HÍREK. — (Személyi hírek.) Károly István főher­ceg ma Berlinbe utazott, hogy jelen legyen a német hajóhad gyakorlatain. — Windischgrätz herceg mi­niszterelnök tegnap este tizenegy órakor Lembergből visszautazott Bécsbe. — A meiningeni örökös her­cegnő 8 óra 30 perckor Bukarestbe érkezett. — Eötvös Loránd báró közoktatásügyi miniszter ma Tirolból visszaérkezett Budapestre. — Zala György szobrász hosszabb tartózkodásra Olaszországba utaz

Next