Pesti Hírlap, 1894. október (16. évfolyam, 274-304. szám)

1894-10-11 / 284. szám

1894. október 11. PESTI HÍRLAP _______________ 9 bolta. Négy emelet omlott össze. A főorvos áldo­zata lett kötelességszeretetének. A St. Charles-hotel is földig omlott. A romok több gyermeket temettek el s csak nagy nehezen sikerült őket a haláltól meg­menteni. Little Rockban a forgószél 1.000.000 dollár­nyi kárt okozott. Magában a tébolydában 150.000 dollárra rug a kár. A tornádó csak három percig tartott s délnyugatról északkeletnek rohant. Fáka­t papirszeletekként dobott az orkán a levegőbe. A vi­hart erős eső követte.­­ (Karsay püspök a főrendiházi szava­zásról.) A „Győri Hírlap“ egy munkatársa megláto­gatta Karsay Sándor ág. ev. püspököt, hogy meg­tudja, mi indította a protestáns egyház főrendi ve­zető férfiait arra, hogy a zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslat fölötti szavazástól tartózkodtak. A püspök kijelentette, hogy előtte is teljesen érthe­tetlen ez a távolmaradás és az okát maga sem tudja. — Biztos vagyok abban, — mondá az agg fő­pap — hogy a helyzet rövid idő alatt tisztulni fog, m­ert tisztulnia kell, miután ezekre a törvényekre égető szüksége van Magyarországnak. A mi főrendeinknek a távolmaradása, csakis a bonyolult helyzetnek tulaj­donítható. Én magam azért nem jelentem meg, mert törődött ember vagyok s egy vasúti utat képtelen lennék már 81 éves koromban megtenni. — Méltóságod hogyan szavazott volna? — kérdé a tudósító. — Úgy mint meggyőződésem : a recepció mel­lett. Igazán sajnálom, hogy nem lehettem ott, mert szi­ves örömmel megtettem volna ezt a lelkiismereti kö­telességemet. Arra a kérdésre, hogy mi igaz abból a híresz­telésből, hogy a kath. püspöki kar s az ág. ev. fő­rendek között titkos megállapodás jött volna létre az iránt, hogy kölcsönösen támogatva egymást, a kath. főrendek a gyermekek vallásáról szóló javaslatnál a protestánsokat támogatják, de viszont a protestánsok a recepció megdöntésén segédkeznek? Karsay a kér­désre teljesen elvesztve nyugodtságát, fölhevült han­gon tiltakozólag ezt felelte: — Ez nem igaz! Erről nekem is tudnom kel­lene. Ilyen célra mi protestánsok nem vagyunk rá­­vehetők és ne higgyék, hogy a protestánsok a zsidók ellen bármily irányban is működnének, erről a közel jövőben meg fognak győződni. Az, hogy a recepciót a hiányzó protestáns főrendek szavazata buktatta meg, a véletlen műve. Er­re senki sem számított. A helyzet tisztulni fog és minden rendben lesz. Hiszen most sem a zsidók harcolnak az őket megillető jo­gokért, hanem mi és más vallásuak. Hiszem és remélem — végre Karsay püspök — hogy a javaslatok mindenesetre törvényerőre fog­nak emelkedni és ebben az irányban a protestáns fő­rendek tevékeny részt vesznek.­­ (Borbélyok diadala.) A főváros közgyű­lése nemrégiben új szabályrendeletet ütött nyélbe, nagy örömére az Apponyi-magasságot megütő urak­nak, valamint az esernyővel járó közönségnek. Ez a szabályrendelet megtiltja azt, hogy a kereskedők és iparosok kiálló, lecsüngő cégtáblákat alkalmazzanak. Ezek a rendesen nem magasan fóggó, különféle alakú cégtáblák valóságos akadályokat képeztek. A magas árak cilinderét leütötték, az esernyőket kiszakították vagyis amint hivatalos nyelven mondják, a közleke­dést akadályozták. Hát, a­mint mondtuk már, ezt az okos szabályrendeletet nyélbe ütötték s miután kivételt nem tettek, igen nyilvánvaló volt, hogy az a borbélyoknak ország-világ előtt ösmeretes réztányérjaira is vonatkozott. Azokra a ragyogó és napfényben fürdő réztányérokra, amelyek szeles időben barátságosan csikorognak, vendégeket csa­logatnak s a melyek nélkül borbély-üzletet még csak elképzelni is lehetetlenség. — Végpusztulás fenyegette a világ összes borbélyai által használt borhelyeimért, a­melyre minden hajban dolgozó ipa­ros büszke. A­mint ennek a veszedelemnek hire futott, a budapesti borbélyok és fodrászok nyomban értekezni kezdtek, kimondva, hogy bármi történjék is, de a réztányért hagyni nem szabad. Olyan ki­váltsága, büszkesége és létföltétele ez minden bor­bélynak, hogy azért küzdeni kell, még pedig köröm­­szakadtáig. Örökség az a borbélyművészet legelső apostolaitól. Örökség, a­mit meg kell becsülni és tiszteletben kell tartani, így hát folyamodtak a vá­roshoz, a­mely megértette a helyzetet és kimondta, hogy a réztányérok kivétetnek a szabály alól. És megértette ezt a belügyminiszter is, a­ki a városi közgyűlés kivételt képező határozatát jóváhagyta. Most tehát, hogy Budapest üzletei elől nagy gyorsan eltűnnek a kellemetlen és kilátást rontó lecsüngő cég­táblák, a borbélyok réztányérjai, annál is inkább föltű­nően fognak lógni, csikorogni és sütkérezni a nap­fényben, hirdetvén egyúttal száz és száz helyet­ a budapesti borbélyok diadalát.­­ (Vacarescu kisasszony menyegzője.) Ki ne emlékeznék Vacarescu kisasszonyra, a szép oláh leányra, a román trónörökös egykori menyasz­­szonyára . Szerelmi regénye sok keserűséget okozott neki és pártfogójának, Carmen Sylvának. A lapok akkoriban sokat foglalkoztak vele. Közölték arcképét és mély érzésű szerelmi verseit , mert mint pártfogó­­nője, az oláh királyné, ő is foglalkozik a költészet­tel. Az utóbbi időben nem igen lehetett felőle hallani, mintha valóban kolostorba ment volna, a­hogy akkor ter­vezte, mikor szép álmait a koronás vőlegényről, a szívek vonzalmát semmibe sem vevő politika meghiúsította. Pedig dehogy ment kolostorba! Mint ugyanis Buka­restből jelentik, Vacarescu kisasszony e hó 7-én tar­totta esküvőjét Catargi Pál A. úrral. Az eskelés a Douma-Balasa-templomban történt nagy ünnepélyes­séggel, a rokonok, jó barátok és ismerősök jelen­létében.­­ (A „Vulturul“ sajtópere) Nagyváradról sürgönyzi tudósítónk , Ardelean Jusztin, a „Vulturul“ román élclap szerkesztője, ma harmadizben állott az esküdtek előtt. Elnök Millye Gyula volt. Ardeleant az Ima, Miatyánk és Óda című közleményekért vá­dolták, melyekben a románság elnyomásáról panasz­kodik s leszámolással fenyeget, továbbá a pajeszes újságírókat s az aradi lapokat szidja. Bulyovszky ügyész vádbeszéde után Zigre Miklós védőügyvéd bizonyítgatta, hogy a román lapok nem a területi integritás ellen, hanem csak a románság sérelmeiért küzdenek. Ardelean magyarul védekezett s hevesen megtámadta az ügyészt, hogy hajszát indít ellene. Majd meglátja, egyformán mérnek-e igazságot románra és magyarra? A verdikt egyhangúlag fölmentette. A tárgyaláson jelen volt Cserna debreceni főügyész is.­­ (Egy hajóskapitány öngyilkossága.) Triesztben, a Bécs városához címzett vendéglőben tegnap Paulini kapitány, Hohenlohe herceg egyik yachtján­ak parancsnoka, karbololdattal megmérgezte magát. Az öngyilkosság oka : zilált anyagi viszonyok.­­ (A budapesti Császárfürd­őben) januárius 1-től szeptember 30-ig 1116 személy lakott és 365,776 személy fürdőit. — (Eltűnt) Szegedről sürgönyzi tudósítónk, hogy Dr. Tóth Mihály vagyonos fiatal magánzó on­nan két hét előtt eltűnt. Rokonsága most keresteti. — (Fölrobbant gyár) Szabadkán Bezzeg és Fleschl pyrotechnikai gyára fölrobbant s teljesen elé­gett. Kétezer forint értékű rakéta s tömérdek robbanó­anyag elpusztult. Bezzeg, három segéd s több mun­kásleány igen súlyos égési sebeket szenvedett. charjín tanár — valószínűleg egyenes fölszóli­­tásra — igy szólt a cárhoz: — Felséged betegsége gyógyithatlan. Gon­dos ápolással néhány hónapig még meg lehet hosszabbítani drága életét, de mind hiába, nincs oly szer, a­mi bizonyos határon túl is segít­hetne. E szavak után a cár képéből roppantul kikelve tántorgott át a másik szobába s igy szólt környezetéhez. — Sacharjin épen most közölte, hogy többé nem remélhetek jobbulást. Mindenkit fölháborított Sacharjin eljárása. Az Evening Standard levelezője kijelenti, hogy érzi közleménye súlyát, de forrása telje­sen hitelt érdemlő. Köln, okt. 10. (Saját tudósítónktól.) A „Kölnische Zig“ megerősíti azt a hírt, hogy Leyden tanár elkíséri a cárt Corfuba. A péter­­vári társaság köreiben el vannak készülve a legrosszabbra. Az orosz trónörökös a napokban Mihály nagyherceggel együtt visszatér Pétervárra és elnökölni fog az államtanácsban. A cárevics tényleg átveszi a régensséget, habár a régens címet viselni nem fogja is. A hadseregre vonat­kozó összes jelentéseket már most is a trónörö­kösnek kézbesítik. Leyden azt állítja, hogy a cár betegségének kezdete már legalább is két év előttről datálódik és az esetben, ha korábban hozzáfognak, sokkal kedvezőbb eredményeket mutatott volna föl a gyógykezelés. Berlin, okt. 10. (Saját tudósítónktól.) Ley­den tanár valószínűleg hónapokig lesz távol Berlinből, miután a jövőben ő fogja vezetni a cár gyógykezelését. A közoktatási kormány kész­ségesen adott e célra szabadságot a professzor­nak, kit távolléte alatt dr. Klemperer, a „Cha­­rité“-kórház főorvosa fog a berlini egyetemen helyettesíteni. Berlin, okt. 10. (Saját tudósítónktól.) Ley­den tanár, mint újabban hírlik, nem asszisten­­sével, hanem csupán csak egy szolga kíséreté­ben utazik a cárhoz. Az útitervet és az utazás végpontját titokban tartják. Egy verzió szerint, melyet azonban a kellő óvatossággal kell fo­gadni, Leyden tanár egyenesen Korfuba megy. Az összes kombinációk között a legvalószínűbb, hogy Leyden Odesszán át Livádiába utazik, melynek levegője orvos-szakértők állítása szerint legalább is olyan jó, mint Korfu levegője. Az orvosi körök ezenkívül azt is mondják, hogy haszontalan dolog volna a cárt mostani álla­potában egy tengeri utazás fáradalmainak ki­tenni. Politikai körökben azt beszélik, hogy ezúttal Suvalov nagykövet eszközölte ki azt, hogy Leyden tanár hosszabb időre a cárhoz utazhatik. Pétervár, okt. 1­0. (Saját tudósítónktól.) Corfuból érkezett jelentések szerint ott a cár megérkezését várják. A megérkezés időpontja azonban még nincs meghatározva. A korfui hatóságokat utasították, hogy tegyék meg elő­készületeiket. A görög király városi palotájában és a „Mont Repos“ királyi nyárilakban átalakí­tásokat eszközölnek. (N. Fr. Pr.) Róma, okt. 10. Vlangali orosz nagykövet ma a nagykövetségi kápolnában Sándor cár fölgyógyulásáért isteni tiszteletet tartatott,melyen csak a nagykövetségi személyzet volt jelen.­­ Kertész Tódor műipar­áru új raktára Kris­­tóf-tér, gróf Teleki palotában. TÁVIRATOK. Bécs, okt. 10. Kálnoky gróf külügymi­niszter ide visszatért és átvette az ügyek ve­zetését. Bécs, okt. 10. (Saját tudósítónktól.­ A bécsi városi tanács ma foglalkozott a vasparipa-adó eszmé­jével. A tervet elvetették. London, okt. 10. (Saját tudósítónktól.) Han­­derson chinai angol konzul, aki nemrég Londonba ér­kezett, a külügyi hivatal várótermében agyonlőtte magát. München, okt. 10. Az „Alig. Ztg.“ szerint Lehr Gyula dr., az államtudományok tanára, ma meghalt. A beteg cár. Berlin, okt. 10. Leyden tanár egyik asz­szistense kíséretében utazik Livádiába. A „Béri. Tagbl. szerint Leyden ezúttal hosszabb ideig fog a cárnál időzni. Ott tartózkodása több hétig, eset­leg hónapokig eltarthat. A minisztérium tetszés szerinti szabadságot engedélyezett neki s ha a cárnak Livádia nem tenne jót, Corfuba is el­kíséri. Leyden újabb meghívásából természetesen a cár állapotának rosszabbodására következtet­nek. Megbízható hírek ugyan erre nézve nem érkeztek, de Leyden tanár még mindig azt hi­szi, hogy a cár rosszulléte, étvágytalanabba és asthmatikus fájdalmai csak idegességének kifo­lyásai. A cár a legnagyobb mérvben idegbajos és kedélybeteg ; ez kihat egész szervezetére is. Épen ezért kérték föl újra Leyden tanárt, ki bánásmódjával a cár teljes bizalmát megnyerte s nagy befolyást gyakorol reá. London, okt. 10. (Saját tudósítónktól.) Az „Evening Standard“ pétervári levelezője írja, hogy egy szem- és fültanu a következő jelene­tet látta a cár és Sacharjin doktor között. Sa­ A cár beteg fia. Pétervár, okt. 10. (Saját tudósítónktól.) György nagyhercegek a krími tartózkodás nem használ és azért Korfuba sem kiséri atyját, ha­nem visszatér a Kaukázusba, a magasan fekvő Abbas-Tumanba, mely eddig is jót tett neki. Popov orvos nála marad, bár azt tervezték, hogy Korfuban a cárt is kezelje; helyette Vel­­jaminov lesz a cár udvari orvosa. A cár csaki néhány hét múlva menne Korfuba, mert a livá­­diai tartózkodás jótékony hatást gyakorolt reá. Kisiklott vasúti vonat. Brüsszel, okt. 10. Egy személyvonat Exm­euz­­ban, Lüttich mellett kisiklott. Az „Etoile Beige“ sze­rint a mozdonyvezető és 25 utas megsebesült és a mozdony szétrombolódott. A forgalom teljesen meg­akadt.

Next