Pesti Hírlap, 1894. december (16. évfolyam, 335-364. szám)

1894-12-27 / 360. szám

1894. december 27. PESTI HÍRLAP -*) szotta Tollagi és 3-szor Vidor, Kamillát 16-szor Cson­gori Mariska és 9-szer Vidorné, Vedlési Tónit 21-szer Nánási és 4-szer Sánta. * (A gyermek színházban) holnap az Angyalkirályné és az Ördögkirály­ c. látványosság dalokkal és tánccal mint népies gyermekelőadás fél­­i­elyárakkal kerül színre. Ez alkalomból lesz a madár­­fejű csodagyermek utolsó előtti föllépte. Jegyek már délelőtt kaphatók. * (Patti Adelina,) január 18-án hangversenyt ad Berlinben, a filharmonikusok termében. Wolff im­­prezárió szerződtette berlini, drezdai, lipcsei és bécsi hangversenyekre. * (A trieszti opera staggionet) ma nyitot­ták meg a Theatro Comunaleben, a Bolygó Hollandi kitűnő előadásával. Az opera „Il vascello fantasma“ cím allatt került előadásra, Szenta szerepét Ehrenstein asszony, a címszerepet ellenben Terzi úr énekelte.­­ Legközelebb Bellincioni Gemma és Stagno Robert kezdik meg több estére tervezett vendégszereplésüket. * (Popper Dávid) hat heti nagy sikerű hang­­verseny-körutat tett Angolországban és előadásai­nak fényes sorozatát nagy búcsú-hangversenynyel fe­jezte be tegnap este Londonban, v­sszesen­ huszon­kilenc hangversenyt tartott, azonkívül néhányszor részt vett a Monday Popular Concert-ek vonósnégyes estélyein is és fényes anyagi és művészi sikereket aratott. Jövő év tavaszán ismét visszatér Angliába és folytatni fogja hangverseny-körútját Skóciában. * (Friedrich­ Maierna asszony) a bécsi udv. operaház hírneves drámai primadonnája mint már korábban megírtuk, bucsut mond a művészpályának és vasárnap lép föl utolsó ízben. Brünhilda szerepét énekli az Istenek alkonyában, mely szerepet tudvale­vőleg ő kreálta az 1876. évi bayreuthi első előadás al­kalmával. * (A Wagner kultusz) mind jobban hódít Franciaországban, különösen Párisban is. A Tann­häuser, melynek első párisi bemutatója annak idején oly csúf kudarcot vallott, most új betanulással ismét színre kerül a nagy operában, legkésőbb a húsvéti hét első napjaiban. Egyidejűleg a Nürnbergi mester­dalnokok szerepeit is kiosztották, esztendőre pedig előadják a Trisztán és Izöldet is, úgy, hogy az 1900. évben a párisi nagy operaház játékrendje már föl fogja ölelni Wagner összes műveit is. * (Színészet a vidéken.) Veszprémig Jenő színtársulata erkölcsi és anyagi sikerrel működik Székesfehérvárott. Dacára, hogy az igazgató betegsége miatt Arcoban tartózkodik, az előadások kifogástala­nok s a műsor gazdag. Legközelebb előadják a „Szó­kimondó asszonyság“-ot, továbbá a „Kis alamuszi“ és „A létért való küzdelem“ című darabokat. Az igaz­gató engedélyt nyert március hóra Fiuméban 30 előadás tart hatására, miért is a színtársulat Fehér­­várott előbb fejezi be a szezont.­­ Füredy Károly színtársulata szombaton hozza színre a „Szókimondó asszony“-t, Molnár Vilmával a címszerepben. * (Színészek naptára.) A színészvilág bizo­nyára örömmel fogadja ezúttal is a naptárt, melyet számára szerkesztettek Vedress Gyula színész-egyesü­­leti titkár és Tóth Béla színészegyesületi ellenőr. Sok mindenfélét megtalálnak benne a színészek és színész­nők, aminek hasznát veszik és mint „naplót“ is jól használhatják a naptárt. Gabányi Árpád „Arc-isme“ c. illusztrált értekezéssel gazdagította a naptárt, mely az összes budapesti és vidéki színházak személyzetének névsorát közli. KÉPZŐMŰVÉSZET * (A szerb király arcképei.) Lippay Ber­told, a­ki újabban Veneziából Bécsbe települt át, most végezte be Sándor szerb király két élethű portrait­­ját, melyek egyikét Ferenc József, másikát Miklós orosz cár részére festetett a szerb király. Lippay meg­bízatást nyert a magyar király életnagyságú képmá­sának elkészítésére is. * (A Nemzeti Szalon) legutóbbi választmányi ülésén 125 új tagot vettek föl, köztük a közélet és a főrangú világ több kitűnőségét, mint pl. Széchenyi Imre gróf volt berlini nagykövetet, Keglevich István gróf főrendiházi tagot, Berzeviczy Albert volt állam­titkárt stb. Zichy Nép, János gróf és a műbarátok köre alapitó tagul léptek be. Az egyesület tagjainak száma ezidő szerint közel 800. A művásárlás mind­jobban élénkül. Újabban Keglevich István gróf, Her­man Ottó, Viola Imre városi tanácsnok, Lukács László államtitkár, Neild Frigyes londoni birtokos stb. vásá­rolt képeket. A jelenlegi tárlatból összesen 25 kép kelt el. IRODALOM. * (Faimus) a czíme annak a most megjelent érdekes és komolyabb irányú regénynek, a­mit a kora ifjúságában elhunyt Justh Zsigmond betegsége utolsó idejében írt. A regényhez, amely a Singer és Wolfner c­ég kiadásában került a könyvpiaczra, Malonyay Dezső és Fehár Gyula írtak bevezető köz­leményt. * (Emberek, árnyékok) czim alatt egy kötet elbeszélés jelent meg Bodrogi Lajostól, a­ki az iró­ A gróf úr bandája. (Hamis pénzverők a Mezőségen.) Alsó-Szovát, dec. 26. Nagy föltünést keltő kompánia érkezik meg a mai nap folyamán a tordai törvényszékhez a kolozs­­megyei Mező-Szopor községből. Eddigelé csak két tagja s egy főnöke van, a­ki megdöbbentő bizonyí­tékokat tud fölmutatni a mellett, hogy ő annak a gr. Lázár-családnak az ivadéka, a­melynek az egyik nő­tagját évekkel ezelőtt barikócsinálás miatt sok évi börtönre ítélték volt. A kompániát kezdetben" a mócsi járásbíróság utján a kolozsvári törvényszékhez akarták átkisérni, minthogy a banda főnökét Kolozs megye területén fogták el, időközben azonban kiderült, hogy a ha­mis pénzeket Torda-Aranyos megye területén terjesz­tették s igy a bűncselekmények kinyomozására a tor­dai törvényszék illetékes. A banda keletkezéséről, üzelmeiről, eszközei­ről, letartóztatásáról és vallomásai­ról a részletes tudósí­tás itt következik . Elrejtve a Mezőségnek legnépielenebb részében, Kolozsmegye határának a szélén, húzódik meg az igénytelen Mező-Szopor község. Út alig vezet hozzá, a hegyek közé Kolozs megyéből, megközelítni csak Torda-Aranyos megye felől lehet a siralmas állapot­ban levő törvényhatósági után. A falu népe földhöz ■ ragadt szegény nép s a külvilág folyásáról épenséggel nincs tudomása. Ebbe a faluba egy rejtélyes idegen állított be nemrég s szállást keresett. Több házhoz bekopogtatott, de célját nem érte el. Előkelően volt öltözve, ezért megsüvegelték, szál­lást azonban huzamosabb időre nem adhattak neki. Végre bevetődött a falu szélén egy szegény ember házába, a­kinek nagy és fényes jövendőt ígért és aki vele hajlandó volt a lakását megosztani. Azt mondta itt, hogy ő távoli rokona anyai ágon a házbelieknek, a neve gróf Simay Dénes, eddig Budapesten lakott és a minisztériumban a számvevőségnél volt hivatala. A fővárosi drága életmód tönkrejuttatta, ott hagyta hát a hivatalt s a vidéken akar megélni szabómester­ségből. Biztosította egyébiránt a házbelieket, hogy „tud ő egyéb mesterséget is“ és ezzel gazdaggá fogja tenni az egész családot. A szoporiak előtt innen kezdve nyilvánvaló volt, hogy a falu szélén az a szegény ember állandó szállást ad a rejtélyes idegennek s föl sem tűnt, hogy a szállásadó meg egy másik társa, névszerint Szabó Pál kovácsmester és Nazareczki László napszámos, elutaznak a faluból s napokig nem térnek vissza. A falu népe azt hitte, hogy munkát keresnek a „sza­bónak.“ Budai János tordai csendőrőrmesternek a fü­lébe jutott a múlt héten, hogy a megyében hamis ezüstforintosok járnak kézről-kézre. Kutatott a nyomok után, de kutatásának nem volt sikere. Bolyongás köz­ben Keresztes községbe vetődött s benézett Wein­berger korcsmájába. A korcsmáros panaszszal fogadta, hogy az előbb két idegen ember ott járt és a pálin­káért rossz tallérokkal fizetett. Legott megnézte a tal­lérokat a csendőrűrmes­­ter. Nagyon könnyűek és villogók voltak az otthagyott pénzdarabok. Lefoglalta valamennyit s elindult a két ember után, a­kiket meg is talált. Azt mondták ezek, hogy Körispatakról valók, de Szoporban laknak s onnan jöttek. Egyik Nazareczki László napszámosnak, a másik Szabó Pál kovácsmesternek mondotta magát. Nazareczki és Szabó készek voltak a csendőr­őrmestert elvezetni Szoporba gróf Simayhoz, bebizo­­nyítandók, hogy a tallérokat tőle kapták. Félnapnál tovább gyalogoltak a csendőrőrmesterrel, a­ki útköz­ben még két csendőrt vett maga mellé. Végre meg­érkeztek, a két csendőr elállta az ajtót, a csendőrőr­mester pedig belépett: — Simay Dénes gróf urat keresem. A szegényes lakás egyik sarkából előlépett a rejtélyes idegen: — Rendelkezésére állok! Az őrmestert meglepte, hogy a gróf nem igen adja jelét meglepetésének. Megkérdezte tőle, nem vi­sel-e más nevet is? A gróf erre elmondta, hogy Fo­­garasi Nagy Dánielnek is nevezik az édesanyjáról, a­ki a Fogarasi Nagy famíliából való. Mikor a hamis tallérokra került a sor, nyom­ban beismerte tettét. Pátoszszal beszélt, hogy ő tönkre jutott, másképen megélni nem tud, lopni nem akar és a pénzhamisítást nem tekinti bűnnek akkor, a­mi­kor a „többi nagy urak“ is csalnak, sikkasztanak. Szándéka egyébiránt csak az volt, hogy az ün­nepekre egy kis pénzhez jusson. Azért utaztatta két cinkostársát a hamis tallérok beváltása végett. ___________________——------------------------­Az őrmester a grófot a törvény nevében fo­­golynak jelentette ki s hozzálátott a házkutatáshoz. Megtalálták a pénzhamisító készülék egy részét a tűzhely alatt, más részét a szemétdombon. A pénzhamisító masina igen egyszerű és ért­hető valami. Két embertenyérnyi, kemény paladarabba bevéste a hamisitó az egyforintos tallér két oldalán látható domborművet és pedig az egyik darabra a koronát, melléje két felől az 1 Ft., körül pedig a MAGYAR KIRÁLYSÁG 1894. föliratot, a másik da­rabra pedig a király babérkoszorus arcképét, körül a FERENCZ JÓZSEF I. K. A. CS. ÉS M. H. S. D. D. AP. KIR. KB. föliratot. Az egyik homorú lap kiálló keretére domboruan faragta ki a tallér kerületén ol­vasható föliratot: BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN . .. Ezt a két összeillő paladarabot a metszett oldalával befelé fordítva, egy lyukon beleöntötte a megolvasz­tott alpakka-anyagot, amelyet egy tordai kereskedőtől 25 drb kanál formájában 3 frt 33 krajcárért vásárolt. Megtalálták a kanalakra vonatkozó számlát, a tallérok csiszolásához használt két kis vasreszelőt, a betűmetszőt, a simitó­ kést s az elrontott pénzdarabok egy részét. Találtak továbbá 60 darab hamis tallért, néhány még föl nem olvasztott kanalat s végül kü­lönféle tárgyakat: korbácsot, patkószeget, suvikszot, marhakefét,­ amiket mind azért vásároltatott, hogy a rész pénzt fölválthassa. A vásárlásnál ép úgy, mint a pénzekkel való egyéb manipulációkban Nazareczki és Szabó voltak a bűntársai, akik különféle szegény embereket és keres­kedőket csaptak be, amennyiben ezek egy része a rész pénzt nem ismerte föl és elfogadta. Voltak, akik a rész­pénzt fölismerték s egyszerűen visszautasították anélkül, hogy följelentést tettek volna. Ezek ellen a nyomozást folyamatba teszik. Három napot és három éjszakát vett igénybe a csendőrség eljárása, melynek során a fentebbiek ki­derültek. Az őrmester akkor foglyoknak jelentette ki a két bűntársat is s valamennyit őrizet alá helyezte, hogy a gróf múltjára nézve közelebbi adatokat sze­rezhessen. Ez adatok szerint a banda feje egy ízben négy esztendeig ült fogságban pénzhamisításért, másodízben megvesztegetés büntette miatt ítélték el. Legutóbb ugyancsak pénzhamisítás miatt vonták kérdőre, ez az ügye azonban föllebbezés alatt van. Apró, zömök, barna férfi, haja, bajusza zilált, erősen villogó kis fekete szemei nyugtalanul mozog­nak, a­mikor beszél. Beszéde nagyon intelligens em­berre vall. Azt mondja, hogy apja gróf Lázár Dénes mosoni (raaros-tordamegyei) nagybirtokos volt, de tör­vénytelen házasságból származott s a háztól elker­gették. Huzamosabb ideig lakott Marosvásárhelyen, a­hol általában a „kicsi grófnak“ hívták. Egy ideig a Királyhágón túl bolyongott, aztán alkalmazást kapott a minisztériumban a számvevőségnél, de itt sok­féle bajba keveredett s többé sehol sem alkalmazták. Megmutatta a karját, a melyen tatorirozva a gróf Lázár név, különféle címerek csoportja s egy kilencágu korona látható. A rejtélyes karioliratok eredetének és miben­­állásának kiderítése a törvényszék dolga lesz, d­­e ... - i u­ dalom újabb elbeszélői közé tartozik és ki az úgy­nevezett „felfedezettek“ számát számát szaporítja. A kötet a figyelemreméltóbbak fajából való. A Singer és Wolfner czég kiadása. * (Tündér-lagzi) címen Erdélyi Zoltán kis verses regét írt a „legkisebb“ gyermekek számára. A csinos kötetkét több színes kép illusztrálja. Pesti Hírlap. Újévkor belépő minden új előfi­zető, ha legalább két hóra fizet elő, rend­kívüli kedvezményül ingyen és bérmentve megkapja — ameddig azt a készlet engedi — a PESTI HÍRLAP NAPTÁRÁT az 1395. esztendőbe. A Pesti Hírlap előfizetési ára : Január—február hóra . . . , 2 frt 40 kr. Negyedévre (jan.— márc.) ... 3 frt 50 kr. A Pesti Hírlap és Párisi Divat együttes előfizetési ára: Negyedévre . ....................................4 frt SO kr. Félévre . . . . . .­­ . . . 9 frt — kr. Egész évre 18 frt — kr. Figyelmeztetjük ama­t. előfizetőinket, a­kiknek előfizetésük dec. 31-én lejár, az elő­fizetés megújítására, hogy a lap megküldése fennakadást ne szenvedjen. Lakóhelyváltozás esetében úgy helybeli mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy előbbi címüket velünk közölni szíveskedjenek Különösen figyelmeztetjük t. vidéki elő­fizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújítá­sánál, valamint minden reklamációhoz, lakó­helyváltozás bejelentéséhez és a lap szétkül­désére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy- egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. A Pesti Hírlapra előfizetni min­de­n naptól kezdve lehet. A Pesti Hírlap kiadóhivatala.

Next