Pesti Hírlap, 1895. március (17. évfolyam, 60-89. szám)

1895-03-12 / 71. szám

1895 március 12. PESTI HÍRLAP nem helyes megjegyzése volt a képviselő úrnak, hogy különbséget akar tenni a tagok közt. Most, t. ház, a túl szigoru alkalmazásra nézve megjegyzem . . . (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Csendet kérek épen ott, a­hol ilynemü panasz emeltetik. Te hát! Én tudom, hogy közbeszólások a világ minden parlamentjében vannak és vannak közbe­szólások is, a­mely közbeszólások vagy fölvilágosítás­­adások, vagy kérdezések. Én az ilyenekért, ha jóhi­­szeműleg tétettek, soha senkit meg nem intettem , de ha rendszert látok a közbeszólásokban — (Igaz! ügy van! jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem méltóz­­tassanak csak kihallgatni — vagy — és ez minden oldalon megtörténhetik — akkora fokú idegességet, a­midőn az illető talán akaratlanul is, de oly hangulat­ban van, hogy folytonosan zavarja a szólót és a ház figyelmét, már akkor nem a szigorú, hanem a sza­bály alkalmazásának legegyszerűbb szüksége elé áll. Van azonkívül egy harmadik neme is a zava­rásnak, midőn nem kiáltanak közbe, nem is tesznek kérdést, hanem konverzációt folytatnak. (Fölkiáltások a szélsőbaloldalról a jobboldal felé . Azt ott szokták!) a­mi történhetik mind a két oldalon. — Bartha J. képviselő urat biztosíthatom, hogy én észreveszem, h­ogy hol és most legutóbb itt túlnyomóan ezen az oldalon történt. Én tehát, kérem a t. képviselő ura­kat, bízzák ezt csak az én ítéletemre — mindig közbe fogok avatkozni, valahányszor a rend kívánja és a képviselő uraknak meg kell ezt köszünniök a csend, rend és a ház méltósága érdekében. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Most még Péchy Tamás képviselő úr személyes kérdésben és szavai megmagyarázása címén kért szót. Péchy Tamás: Személyes kérdésben és szavai helyes értelmének helyreállítása címén szólal föl. Ti­sza Kálmán mivel sem tudta az ő állításait megcá­folni. Ő ugyanazon az alapon áll, mint Tisza Kálmán, de a véderő vitáig nem tudna elmenni. Ő a néppártot veszélyesnek sohasem mondotta, hanem csak azt mondta, hogy veszélyesnek mondják. Hisz a néppárt élén olyan férfiak állanak, kik­nek hazafiságához kétség nem fér. Elnök: Miután szólásra még többen vannak följegyezve, a tárgyalást holnapra halasztjuk. Az ülést legyárom. Ülés vége d. u. 1 óra 50 perckor. Megyék és városok. A győri függetlenségi párt színvallása. Győr, március 10-én. A győri függetlenségi és 48-as párt végrehajtó bizottsága ma délután 4 órakor a tagok nagy érdek­lődése közepett tartotta meg ülését alelnökének, Tau­ber Károly ügyvédnek lakásán, hogy a szélsőbal sza­kadása ügyében állást foglaljon. Kis Jenő ügyvéd is­mertette a párt kebelében történteket, elítélve az Ug­­ron-Polónyiék manőverjét. Kis után Tauber Károly szólott, lelkes hangú szép szónoklatban perhorreszkálva U­gron-Polónyi-Bartha eljárását. Horváth Lajos a párt másik alelnöke a családi viszonyok miatt nem jelen­hetett meg s levélben mentve ki elmaradását, ugyan­csak a Justh-párthoz való csatlakozását jelenti ki. A Kis és Tauber beszédeit lelkesülten éljenző független­ségiek elvetették Pereszlényi Gyula jegyző indítványát, hogy a párt egy később tartandó közgyűlésen for­mázza meg határozatát. A győri függetlenségi és 48-as párt a liberalizmus bázisára állva, egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a Justh-Eöt­­vös párthoz csatlakozik s határozatát Justh Zsigmond­­hoz intézett következő levélbe foglalta: Nagyságos pártelnök úr! A győri függetlenségi­ és 48-as párt tiszta meggyőződésének egész őszinte­ségével üdvözli azon tisztító processust, a­melyen pártunk keresztülment és lelkesedéssel csatlakozik hozzátok, kik politikai programmunk létalapját ké­pező hamisítatlan liberalizmus és demokrácia hű har­cosai továbbra is akartak maradni. A 48-iki törvények szellemét hamisítják meg azok, kik letérve egy nagy korszak által elibénk jel­zett útról, veszélyes áramlatokkal folyton nemcsak kacérkodnak, hanem egyenesen összeesküdve a libe­ralizmus ellen, oly elemekkel szövetkeznek, kik az emberiség haladásának és a közszabadságnak min­­denkor ellenségei voltak. De mert az önálló és független Magyarországot csak mint föltétlenül demokratikus és liberális álla­mot képzelhetjük, politikai ellenségnek kell tekinte­nünk, ki nyíltan vagy alattomban a liberalizmus és demokrácia ellen szövetkezik. A szabadelvűsé® nyílt ellenségei ellen erőink­hez képest eddig nyíltan harcolhattunk, de ezeknél veszélyesebbek voltak annak alattomos ellenesei, fő­leg azok, kik pártprogrammunk presztízse alatt nyer­tek mandátumot s ma, elárulva az őket megválasz­tott nép jogait, érdekeit és ideáljait, a szabadalmazott kasztok szolgálatába állottak; kik hangoztatják ugyan, hogy Magyarországot közjogilag föl akarják szabadítani, de lényeikkel egyúttal népünket a feudalizmus és folerikalizmus járma alá alázzák. Újra üdvözöljük tehát a merénylők leálcázását, mert most jogunk van ellenük is nyíltan harcra kelni. Egy politikai pártnak súlya nemcsak a szám­arányban rejlik, hanem erkölcsi értékben is, mely­­lyel kitűzött céljai felé önzetlenül és következetesen törekszik. Ezen igazság bátorít és ösztönöz bennünket is a további kitartásra és legyetek meggyőződve, hogy nemes munkátok hó­napszámosa ezentúl is marad a győri függetlenségi és 48-as párt. A párt megbízásából: Kis Jenő, s. k. jegyző, Tauber Károly, s. k. alelnök. Választások Pest megyében. Ma délután értekezlet volt a megyeháza dísztermében, az április hó 9-ikén tartandó közgyűlésen végbemenő válasz­tások tárgyában. Az értekezleten ötvenhárom megye­bizottsági tag jelent meg, a­kik között ott voltak a következők: Prónay Dezső báró, Podmaniczky Levente báró, Keglevich Gábor gróf, Nyáry József, Sivó József, Vásárhelyi Géza, Schossberger Henrik, Blaskovich Sándor, Harkányi Frigyes, Freysinger Lajos Tahy Lajos, Majthényi István, Szil­assy Elek, Roth Ignác, Halász Zsigmond, Taszáry László, Szapáry István gróf, Dezsewffy Géza, Rudnyánszky Kálmán, Csávolszky Lajos, Behr Gusztáv, Dezseőffy Emil, Rostyán József stb. Prónay Dezső báró, mint az értekezlet egyik összehívója, üdvözli a megjelenteket s fölhívja, hogy elnököt válaszszanak. Az értekezlet elnökké egyhan­gúlag Szapáry István grófot s jegyzővé Hader Györ­gyöt választotta. Szapáry István gróf elnök tudatja, hogy az áprilisi közgyűlésen az alispáni álláson kí­vül betöltendő lesz a főjegyzői, több aljegyzői s a gödöllői szolgabirói állás. Minthogy az alispáni állásra a jelölés már megtörtént, ezúttal csakis a többi állásokra kell kandidálni. Ő a maga részéről a fő­jegyzői állásra Tahy István tiszteletbeli főjegyzőt ajánlja, mint a ki 27 éve szolgálja közmegelégedésre a vármegyét s a ki nemcsak a közigazgatási, hanem a közgazdasági ügyek vitelében is nagy érdemeket szerzett. Az értekezlet Szapáry István gróf ajánlását egyhangúlag magáévá tette s a főjegyzői állásra Tahy Istvánt jelölte ki. A további jelölések a következők : az első aljegyzői állásra jelölték : Fazekas Gusztávot; a második aljegyzői állásra : Zseny Józsefet; a har­madik aljegyzői állásra : Kemény Kálmánt; a negye­dik aljegyzői állásra : Mészöly László drt.; az ötödik aljegyzői állásra: Csáky László grófot. A hatodik aljegyzői állásra ezúttal jelölés nem történt. Podma­niczky Levente báró, arra való tekintettel, hogy Ke­mény Kálmán megválasztatása esetén betöltendő lesz, erre az állásra ajánlja ifj. Beniczky Ferenc közigaz­gatási gyakornokot és tiszteletbeli szolgabirót. Az ér­tekezlet az ajánlást egyhangúlag , elfogadta s így ifj. Beniczky Ferenc jelölt a gödöllői szolgabirói állásra. Bejelentette az elnök, hogy a járásokban megtartott értekezletek jegyzőkönyvei szerint Tahy Istvánt kan­didálta egyhangúlag a gödöllői, váci járási és városi, a zománzi és a biai értekezlet, szótöbbséggel pedig a dunavecsei és dabasi értekezlet. Az elnök végül felkérte az értekezlet, hogy a járási értekezletet — a­hol még ilyen nem volt — mindenütt tartsák meg. * Pest megye rendkívüli közgyűlése. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, Beniczky Fe­renc főispán elnöklete alatt. Ilkey Sándor főjegyző bejelentette, hogy a legközelebbi rendes közgyűléstől a nyugdíjaztatását kéri s ezt már ma jelenti be, azért, hogy az áprilisi közgyűlésen a főjegyzői állásra is megtörténhessék a választás. Tótgyörk község elöljárósága több ínséges lakos részére segélyt kért a vármegyétől. Az állandó választmány javaslatához képest a szűkölködő­knek nem pénzbeli segélyt fognak adni, hanem munkát a megyei kőbányában. Lajos­­mizse község 60.000 forintos kölcsönt fog fölvenni; a kölcsön módozataira nézve tudomásul vették Zsol­­nay Jenő dr. t. ügyész jelentését. Tárgyalás alá ke­rült Pest megye szervezési szabályrendelete módosítá­sának tervezete. A munkálat 125. §-ból áll. Az első szakasz előadja, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területe 12,593 négyszög kilométer. Népessége, az 1890. évi népszámlálás adatai szerint, 684,293 lélek. Az új szabályrendelet főbb intézkedései közé tartozik az, hogy a járásokat ezentúl a székhelyek után ne­vezik el. A tizennégy járás neve e szerint a követ­kező : nagykátai, abonyi, kun-szent-miklósi, kis-kun­­félegyházai, monori, alsó-dabasi, rác­kevei, pomázi, biai, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, váci, gödöllői. A szabályrendelet intézkedik továbbá a tisztviselők, a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet kötelességéről s azok napidíj fokozatáról, a tisztviselők,­ a segéd- és kezelő­ személyzet hatásköréről, a központban és a járásokban. Végre megállapítja a tisztviselők,­ segéd- és kezelő­személyzet létszámát és fizetési járulékát. Az újonnan szervezett állások a következők: a me­zőgazdasági előadó, négy alszámvevő, egy számvizs­gáló, két számtiszt, egy számgyakornok, két másod­osztályú írnok, egy árvapénztári ellenőr, két árva­pénztári tiszt, az árvaszéknél két másodosztályú ír­nok s a járásokban tizennégy írnok. A közgyűlés a szabályrendelet-tervezetet — némi csekélyebb vál­toztatással — elfogadta. Kisebb helyi szabályrendele­tek letárgyalása után a közgyűlés véget ért. * .( Nagyvárad, márc. 11. Bihar megye közigaz­gatási bizottsága ma Beöthy László főispán elnöklete alatt az állami anyakönyvvezetés életbe léptetésére való előmunkálatok megtétele, illetőleg az anyakönyvi­ kerületek megállapítása és az anyakönyvvezetők aján­lása tárgyában rendkívüli ülést tartott. Szunyogh Pé­ter alispán nagy gonddal készült terjedelmes javasla­tot terjesztett elő, a­melyben az anyakönyvi kerüle­tek beosztását, megbízható anyakönyvvezetőket és helyetteseket — leginkább jegyzőket és tanítókat­­ hoz javaslatba. A javaslat szerint 217 kerület és a­ kiadások összege 13.600 írtban lenne megállapítva. A közigazgatási bizottság elfogadta a javaslatot és.­ Ertsey indítványára egyhangúlag jegyzőkönyvi köszö­netet mondott az alispánnak kiváló munkájáért. " * Temesvár, márc. 11. A vizek rohamos apa­dása és a kedvező időjárás következtében az árvíz fenyegette vidékeken a helyzet jóra fordult, csupán a Bégacsatorna alsó részén álló jégtömegek igényel­nek éber őrködést, miért is Ó-Teleknél úgy a közerő,­ mint a csendőrség és a karhatalom még készenlétben van. A többi vonalakon a védekezést beszüntették. A 450—500 holdnyi árterekből mindössze a Laudon­­tanyán 8000 és Kanaknál 3000 hold jutott víz alá és pedig mindkét helyen gázrombolás következtében. A temesvári ügyvédi kamara elhatározta, hogy feliratilag fogja kérni az igazságügyminisztert a fehér­templomi törvényszéknek Versecre való áthelyezésére. * Kolozsvár, márc. 11. Kolozs megye közigaz­-­ gatási bizottsága ma tartotta rendes havi ülését Béldy Ákos főispán elnöklete alatt. Több kisebb fon­tosságú ügy letárgyalása után a belügyminiszternek az anyakönyvi területek beosztása tárgyában intéz­ett leiratát tették tanácskozás tárgyává. A bizottsá­g a leiratban foglalt kívánalmak szem előtt tartásával és a helyi viszonyok kényszere alatt azt a beosztást találta helyesnek, hogy az anyakönyvi kerületek a közjegyzői kerületekkel lehetőleg egybeessenek.­­ Tanügyi hírek. Az országos közoktatási tanács reformja ügyében a vallás- és közokt. miniszter értekezletet fog egybehívni. A tanácskozás anyagának könnyebb áttekintése végett a következő kérdőpontokat állapí­totta meg, melyeket előzetes tájékozásul a meghívás­hoz mellékelt oly hozzáadással, hogy a kérdése­k ke­retén kívül is minden vélemény nyilvánításának tág tért kívan nyitni. A kérdőpontok a következők: 1. Mi a feladata az országos közoktatási tanács intézményé­nek, tekintve tanügyünk összeségét. 2. Megfelel-e­­ a tanács mai szervezete feladatának s ha nem, hol rej­lenek a baj okai? A szervezet alapelveiben vagy részleteiben ? Milyen jelenségekben nyilvánultak a szervezet hibái, figyelemmel mind a közoktatási kor­mányzat, mind az iskola igényeire. 3. Mily irányban kell haladnia a reformnak a) a tanács hatásköre és felelőssége, b) teendőinek minősége, c) tagjainak ösz­­szeállítása és d) működésének gyakorlati szabályozása tekintetében. A meghívottak a következők: Csáky Albin gróf, Eötvös Lóránd báró, Berzeviczy Albert dr., Pulszky Ágost, Fehér Ipoly, Szász Károly, Hein­rich Gusztáv dr., Lánczy Gyula dr., Beöthy Zsolt dr., Pasteiner Gyula dr., Kovács Gyula dr., Pauer Imre dr., König Gyula dr., Erődi Béla dr., Hómann Ottó dr., Verédy Károly dr., Schwarz Gyula dr., Kármán Mór dr., Bokor József dr., Bánó József dr., Kovács Albert, Pap Géza, Sréter Alfréd, Okolicsányi László, Hock János, Alexander Bernát dr. Suppán Vilmos, Hegedűs Károly, Bőhm Károly és Sebestyén Gyula. Az értekezlet helyét és napját a miniszter fogja közölni. * Tanfelügyelők értekezlete. Tisztelgésük al­kalmából a tanfelügyelők a közokt. minisztérium ta­nácskozó termében értekezletre gyűltek, a­melynek célja főleg az volt, hogy azokat a hiányokat, a­me­­lyek a felügyelet sikeressé tételét megakadályozzák, konstatálva, egyúttal a megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket is egybeállítsák. Tudvalevőleg a közokt. miniszter is nagy súlyt fektet arra, hogy a reformok iránt épen az érdekelt körök szolgáltassák az irányító útmutatásokat. Tan­felügyeletünk egyik árnyoldala az a sokféle adminisztráció, mely folytonos újabb keletű rendeletekkel a tanfelügyelők irodai teendőit szapo­rítja annyira, hogy feladatuk megoldására, az iskola­­látogatásra majdnem képtelenek. A tanfelügyelők ugyan külön-külön fogják fölfejteni azokat a javas­latokat, a­melyekkel a fönnforgó nehézségek eltávo­lítását elérni vélik, de már eddigelé bizonyos, hogy azok főleg az irodai teendők apasztását és az iskola­­látogatás emelését fogják célozni. Különösen szüksé­gesnek bizonyult, hogy az évi statisztikai adatok föl­dolgozása a statisztikai hivatalra bizassék, mert oly mérvű statisztikával, minővel a magyar tanfelügyelő van terhelve, talán csak Törökország foglalkoztatja a tanfelügyelőket. Ha az adminisztratív teendők apasz-­­ tása elérhető lesz, akkor a tanfelügyelők abban a 7

Next