Pesti Hírlap, 1895. április (17. évfolyam, 90-118. szám)
1895-04-01 / 90. szám
t: Budapest, 1835., KSH Könyvtár Előfizetési árak: 14 frt — kr. ^ » a Negyedévre . . 3 „ 50( Egy tóra ... 1 „ 20 * Egész évre ‘' ■Félévre. . . ' Egyes szám ára 4 kr. Vidéken B kr, nnnnnnm Masa Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is.PestTerlíp X¥H. évi 90. (5849.) szám. Hétfő, április 1. Szerkesztőség: Budapest,váci-körút 78. I. emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény in- in tézendő. Kiadóhivatal: Budapest, váci-körút 78., hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó fel- szólalások intézendők. ^ T. előfizetőinket az előfizetési összegek mielőbb való szíves utalványozására kérjük, hogy a lap folytatólagos megküldése minden megszakítás nélkül történhessék. Belpolitikai hírek. A képviselőház új ülésszaka a mai napon a királyi leiratnak újból való kihirdetésével veszi kezdetét. Ezt követi az új ülésszak első tennivalója, a ház összes tagjainak sorshúzás útján kilenc osztályba való beosztása. Ezek az „osztályok“ teljesen elavult institutiója a háznak s megalkotásuk merőben fölösleges formaság. Évek óta nem volt ugyanis példa arra, hogy valamely előterjesztést az osztályokhoz utasítottak volna. Az egyes törvényjavaslatok előadói, valahányszor jelentést nyújtanak be, mindig „az osztályok mellőzésével'’1. való napirendre tűzést kérik. Nincs is szó az osztályokról egyéb alkalommal, csak amikor mellőzik őket. Az új országház építésére — a miniszterelnök által legközelebb benyújtott jelentés szerint — az első kapavágás időpontjától, 1884-ik évi novembertől kezdve a múlt év első napjáig 6.458.395 forintot és hatvanöt krajcárt költöttek el. Ebből magára a sajátképein építkezésre kerek számban 4.600.000 forint, a rakparti lejárók építésére s vízvezetéki telep áthelyezésére 220.000, a katonai igazgatóságtól átvett telkek és épületek megváltására, illetőleg új katonai épületek emelésére 980.000 frt volt szükséges. Az országház építésére, mint tudva van, 91/a milliót engedélyezett a törvényhozás, a belső berendezés és díszítés költségei pedig 2.200.000 forinttal vannak előirányozva. Vörös László államtitkár, a tapolcai kerület képviselőjelöltje, programmjának kifejtése végett csak e hét végén vagy a jövő hét elején utazik le a kerületbe, mivel a kereskedelmi miniszter Fiuméban időzik és igy az államtitkárnak a fővárosban kell maradnia. Zene a m.i akadémiában. — Történelmi hangverseny. . . — márc. 31. Az ünnepélyes tudós-terem aranyos márványoszlopai közti ma kivételesen a zene múzsája ütötte föl megint néhány órára vándorsátrat. De nem az a ledér, ideig-óráig tartó muzsika, amelyet népdalaink fő- és székvárosi eltorzítói és operett-gyárosaink a külföldi operettek foszlányaiból néhány napi használatra összetákolnak, hanem a komoly zene, mégpedig a komoly magyar zene. A magyar zene történeti kincseinek megmentését egy évtized előtt Bogisich Mihály budavári prépost-plébános kezdte meg. Ő volt az első, aki a régi magyar egyházi zenét hazafias szorgalommal összegyüjötte, az akadémiába behozta s az országnak visszaajándékozta azt a nemzeti művészeti kincset, melyet az idők kedvezőtlen járása már szinte eltemetett. Az általa kiásott és megtisztított magyar egyházi zenekincsnek ez a része ma már meg van mentve. A régi magyar hazafias népdalokat ezen a nyomon Káldy Gyula művészünk kezdte kiásni. Az első sorozatot pár év előtt ugyanitt és a Vigadóban, majd még az ország nagyobb városaiban mutatta be, ahol lehetett eredeti tisztaságában, ahol már nem lehetett, ott restaurálva, de egyúttal szépen fölszerelve. A XVII—XVIII. századbeli kuruc-labanc nóták, toborzók, harci dalok, indulók és népdalok beesés gyűjteménye ma már szintén közkincs. Ma pedig Káldy Gyulának újabb sorozata került az akadémia nagy termébe, ahol a „Történelmi Társulat“ nyitotta meg neki az ajtót s egyben a nagy közönség szivét is. Az egész voltaképen nem volt egyéb, mint a Történelmi Társulat fölolvasó ülése, amelyet Zsilinszky Mihály elnök nyitott meg.Egyetlen tárgya azonban az 1821—1861-ig keletkezett magyar történelmi énekek és indulók előadása volt. Evégből Káldy Gyula az előadói széket foglalta el, mögötte pedig néhány fiatal hölgy, két magánénekes s egy hatalmas férfikar foglalt helyet a nyitott Grmel-féle zongora mellett. Az énekkar az állami tanárképezde zenei tanszakának növendékeiből s a kir. opera énekkarának férfitagjaiból volt összeállítva. A zongoránál Káldynak Kuliffay Izabella zenetanárnő segített; a női szólókat Payer Margit, Kovács Róza, Réda Sarolta kisasszonyok, a férfiszólókat KissBéla és Várady Sándor opera-tagok s kivülök Hrogpál Benő úr énekelte. Valamennyien nagy ambícióval s hazafias hévvel szerezték meg a sikert a vitszó előadásnak. Károly történeti műsora, — amelyet előzetesen szóval ismertetett meg, — négy szakaszból állott. Az első szakaszban a szabadságharc előtti énekek foglaltattak 1821—1847-ig. A legelső: ,,Bécs várostól, nyugatról keletre hidegen fúj a szél.. lassú, bánatos magyar, még világosan Rákóczy-visszaemlékezés, Várady Sándor megkapólag énekelte. Utána a 30-as évek híres lengyel dala következett, mely szépségénél fogva még most is közszájon van: Búsul a lengyel Hana állapotján, Mert Ponyatovszky Nincsen a csatáján... A bús hazafias dalt a szólók a karral váltogatva oly megkapó erővel énekelték, hogy az előkelő közönséggel (kivált sok hölgygyel) megtelt terem szinte nem tudott vele betelni. Viharos tapsok közt megismételtették. Azután jött egy régi körmagyar (toborzó), melyet Széchenyi és Wesselényi virágkorában rájuk vonatkoztattak. Erre ismét egy érdekes dal jött, melynek dallama a Horn-Kloska-féle lázadás idejéből származott, egészen oláh jegű, igen szépen szerelt karral adták elő: Zrínyi vére mosta Bécset Bosszút senki se állt! Rákóczi küzdött hazánkért Töröknél lelt halált, stb. A nóta végül a pecsovicsokat fenyegeti. Heves tapsvihar és ismétlés követte. Jelenlevő román „testvéreink“ is meg lehettek elégedve a sikerrel. Azután egy vármegyei restaurációs korteskar jött , majd egy Metternich-ellenes nóta, amelyet A pártonkívüli képviselők a szabadelvű párttal történt megállapodás folytán kilenc szakbizottságban lesznek képviselve. A kör részéről jelöltettek: pénzügyi bizottság: Péchy Tamás; gazdasági bizottság : László Mihály; kúriai bíráskodási bizottság: Ragályi Lajos; millenniumi bizottság: Ürményi Bernát; naplóbíráló bizottság: Förster Ottó; földművelési bizottság : Bornemisza Lajos; kérvényi bizottság : Zsámbokréthy József; könyvtári bizottság: Kubina József; mentelmi bizottság: Lévay Antal. Megyék és városok. Nyitra, márc. 31. Janits megyei főjegyző, a szabadelvű párt jelöltje, ma délelőtt tartotta óriási hallgatóság előtt programmbeszédét. A vidéki választók a záporeső dacára nagy tömegekben vonultak be és viharos lelkesedéssel éltették a jelöltet. Janits után Csákó Gábor gerencsért parasztgazda mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy a felháborodást, melyet a néppárt lelketlen izgatói a nép kedélyébe vittek, Janits fogja megnyugtatni, kit 15 évi főszolgabírói működéséből mindenki ismer és nemes lelkületéért mindenki tisztel és becsül. Ifj. Zichy János grófot ide várják, Zelenyák képviselő már ideérkezett. A községekben a papok szakadatlanul izgatnak. A programmbeszéd után a Zichy-párti emberek úgy Tormoson, mint a Zoborra vezető úton és Molnos község közelében megrohanták Janitsnak hazafelé tartó híveit, zászlóikat erőszakkal elvették, összetiporták és szétszaggatták. A városban a Zsehypártiak szintén több alacsonyan kitűzött Janits zászlót letéptek és összetörtek. Az a hír van elterjedve, hogy az éjjel az összes Janits zászlókat le akarják tépni. A csendőrség erélyesen nyomozza az eddigi,kihágások tetteseit. A városi rendőrség szigorú utasításokat kapott az éjjeli rérdzavarás megakadályozására. A garázda csőcselék nyíltan hirdeti, hogy Janits választásánál a katonaság nem fogja őket megakadályozni a zenebonában. — Tarnóczy ma ideérkezett és a szabadelvű pártkörben ovációban részesítették. * Nagy-Enyed, márc. 31. Alsó-Fehérmegye tegnapi közgyűlésén elhatározta, hogy a Bánffy-kormányt hivatalba lépése alkalmából üdvözli és Wekernéhez bucsuiatot intéz. A Pesti Hírlap fenti száma 8 oldal. Az orvosi szigorlatok uj rendje. — Szaktanácskozmány. — Az orvosi szigorlati rend módosítása tárgyában a kultuszminiszter által összehívott értekezlet vasárnap d. e. 10 órakor folytatta tanácskozását Wlassics Gyula dr. miniszter elnöklete mellett. A folytatólagos tanácskozás rendén az értekezlet elé terjesztett kérdőpontok 4-ike került elsősorban tárgyalás alá, mely a következő volt: „Nem volna-e célszerű a vegytani gyakorlatokban való részvételt két féléven át kötelezővé tennioly módon, hogy a második félév az élettani intézet vegytani laboratóriumában, vagy az élet- és kórvegytani, esetleg a gyógyvegytani intézetekben is eltölthető volna?“ E kérdésre vonatkozólag úgy a budapesti, mint a kolozsvári tud.egyetem orvosi kara a miniszter elé terjesztett javaslatban oda nyilatkozott, hogy az orvosnövendékeknek a vegytani gyakorlatokban való kötelező részvételét egy féléven át elegendőnek tartják, a budapesti orvosi kar azonban, melynek álláspontját az értekezleten dr. Hőgyes Endre dékán indokolta, ajánlandónak tartja a növendékek részére, hogy még egy második félévben is részt vegyenek az orvosokra nézve oly fontos gyakorlatokban. A kolozsvári orvosi kar nevében pedig dr. Szabó Dénes dékán azt hangsúlyozta, hogy a vegytan az orvosi karban ne mint tudomány, hanem az orvosnak gyakorlati szükségletére tekintettel adassák elő. Dr. Hegyes, dr. Kovács József és dr. Kétly Károly az orvosnövendékek részére azt tartanák ajánlandónak, hogy az, egy félévi kötelező vegytani gyakorlaton kívül még egy fél évig vagy vegytani, vagy természettani gyakorlat-.ban vegyünek részt. — Dr. Kidrentzky kolozsvári professzor különösen azt óhajtja, hogy a vegytani gyakorlatban az e-ső év folyamán vegyenek részt a növendékek, hogy a H-ik évben hallgatandó élettani előadásokhoz meg legyen a szükséges vegytani ismeretük. Az O-ik két dopont így hangzik : ' „A közegészségtannak és törvényszéki orvostannak két félévig való hallgatása és az elméleti mellett gyakorlati vizsgálása is megkívántassék-e, vagyfentartandó-e a mostani állapot?“ Dr. Hőgyes dékán előadta, hogy a budapesti