Pesti Hírlap, 1895. április (17. évfolyam, 90-118. szám)

1895-04-01 / 90. szám

lu _________________________ PESTI HÍRLAP 1895. április 1­ egyetem orvosi kara úgy a közegészségtannak, mint a törvényszéki orvostannak két félévi kötelező hall­gatását s mindkét tárgynak elméleti és gyakorlati vizs­­gálatát tartja kívánatosnak, mig dr. Szabó Dénes dékán a kolozsvári orvosi kar javaslatához képest az egy­­egy fél évig való hallgatást mindkét tárgyra nézve elegendőnek mondotta s a közegészségtani vizsgála­tot tisztán elméletivé kívánja tétetni, a törvényszéki orvostant pedig gyakorlativá, olyképen, hogy a vizs­gázó növendék elméleti képzettsége is vizsgáltassék. Dr. Kovács és dr. Mihalkovics a kolozsvári orvosi kar nézetéhez járultak, míg dr. Korányi és dr. Kétly profeszorok a közegészségtannak az orvosokra nézve nagy fontosságát hangsúlyozva, azt az óhajukat fe­jezték ki, hogy mindkét tárgyból gyakorlati vizsgálat is tartassák. Következett a 6-ik kérdőpont? „Az általános kór- és gyógytannak két féléven át hallgatása és el­méleti vagy gyakorlati vizsgálása kivánatos-e ? . A budapesti egyetem orvosi kara, melynek né­zete mellett dr. Hőgyes és dr. Korányi szólaltak föl, azt ajánlja, hogy az általános kór- és gyógytan két féléves tárgy legyen s úgy elméletileg, mint gyakorla­tilag vizsgáltassék; a kolozsvári orvosi kar pedig dr. Szabó dékán által ismertetett és dr. Purjesz által is elfogadásra ajánlt javaslatában az „általános kór- és gyógytan“ elnevezés helyett „általános és kísérleti kórtan­“ elnevezést ajánl, mely tárgyból a növendékek f két­ félévi elméleti előadás hallgatására, egyik fél a mellett kórtani gyakorlatokban való részvételre és Crisis elméleti szigorlatra volnának kötelezendők. A s­ ik kérdőpont ez volt: ?[ . „Nem kellene-e a belgyógyászati és sebészeti propaedei­tika előadásáról és kötelező hallgatásáról gondoskodni ?“ E pont megvitatásánál dr. Kovács professzor­­erősen hangsúlyozta a sebészeti propaedeutikának, mint a tulajdonképeni sebészetre előkészítő tannak fontosságát s melegen ajánlotta, hogy e tárgy részére külön tanszék állíttassák, míg a belgyógyászat képvi­selői, dr. Korányi, dr. Kétly és dr. Purjesz professzo­rok kijelentették, hogy nem tartják szükségesnek a belgyógyászati propaedeutika előadását, a­mely tan .— mint dr. Kétly kifejezte — teljesen képviseletet talál az általános kórtanban. Abban valamennyi föl­szólaló egyetértett, hogy a sistematikus előadások — úgy a belgyógyászatban, mint a sebészetben, mely tárgyak a mai irányzatnak megfelelőleg casuistikusan adatnak elő — nagyon szükségesek. A 8., 9. és 10. kérdőpont megvitatása mellőz­­tetvén, — a 11. kérdőpontra kért feleletet a miniszter az értekezlet tagjaitól. E pont így hangzik: „Kívánatos-e egyévi kötelező kórházi gyakor­lat megkövetelése az önálló praxisba kilépés előtt ? E kérdésre a fölszólalók mind úgy nyilatkoz­tak, hogy az egy évi kórházi gyakorlat megkövetelése az önálló gyakorlatba lépés előtt fölöttébb kívánatos és üdvös volna,­­ de mindnyájan hangoztatták ezen intézkedés kivitelének nehézségeit; különösen azt, h­ogy Magyarországon roppant kevés kórház van s azoknak egy része nem is alkalmas arra, hogy ott fiatal orvosok kiképeztetést nyerjenek. Dr. Korányi tanár az egyetemi gyakornoki intézmény fejlesztésére hivta föl a miniszter figyelmét, hogy a mostaninál több gyakornok alkalmaztassék, a­mi természetesen a jelenlegi karodák kiterjesztését vagy újabb felállí­tását tenné szükségessé , hogy minél több doktori diplomát nyert fiatal orvos­ találjon alkalmat a gya­kornoki állásban gyakorlati továbbképzésükre. A miniszter kijelentette, hogy e kérdőpontra nézve meg fogja hallgatni a megjelenésben akadá­lyozott dr. Chyzer Kornél miniszteri tanácsosnak, a be­lügyminisztérium egészségügyi osztálya főnökének vé­leményét. A kérdőpontok tárgyalását a jelen voltak kime­rítvén,­­ dr. Wlassics miniszter hangsúlyozta, hogy gondoskodni fog a szigorlati­ rend módosítására vo­natkozó szabályzat mielőbbi kibocsátásáról, előbb azonban előadói tervezet alakjában ki fogja azt adni mindkét egyetem orvosi karának esetleges hozzászólás végett. Ezután a miniszter meleg szavakban köszö­netet mondva a megjelenteknek, az értekezetet befe­jezettnek nyilvánította, annak idején az országgyűlési ifjúság énekelt Po­zsonyban. Ez a sorozat Árpád fája című hazafias dallal záródott le, amely „Az Alföldön halász legény va­gyok én . . .“ kezdetű dal motívumaival indul. * * * A II. szakasz már az 1848-ik év első felét mutatja be. A támadó szabadságharc dalai ezek. Kezdő­dik Petőfi Talla magyar-fla­sk Egressy és Szerdahelyi által irt ódaszerü karával s megint egy kuruc-remi­­niszcenciával, melybe már Kossuth Lajos neve van beleszőve. A szalontai nemzetőr dala Fónagy József nem­zetőr-hadnagy szép, népies és hangulatos szerzeménye. Szövege azért nevezetes, mivel Arany János írta, né­pies, ahhoz illő hangon. Íme első szakasza: Süvegemen nemzetiszin rózsa, Ajakamon édes babám csókja, Ne félj rózsám, nem megyek világra, Nemzetemnek vagyok katonája. Még két nemzetőr-dal után a hires Kossuth­­nóta következett: „Kossuth Lajos azt szente, stb.“) Erről az a nevezetes, hogy Káldy szerint a Székely­földről származik s még a Rákóczy-korból való. Az 1848. évben toborzó Volt, kivált Szegeden énekelték. Pár év előtt a new-yorki magyarok, az amerikai vi­­szonyokra alkalmazva, ezzel a nótával mentek vá­lasztásra s ekkor az amerikaiaknak is megtetszett. Je­lenleg New-Yorkban angol szöveggel is járja.­­ Elő­­ad­ását természetesen óriási tapsvihar követte, a mely a végig jelen volt Kossuth Ferencet is mélyen meg­hatotta. E sorozatban hallottuk a Batthyány-indulót és a Jászkunok harci indulóját is, mindkettőt zongorán, nagy bravourral előadva. Az 1848 év második (háborús) feléből egy sor mozgalmas és lelkes harci dalt adtak elő. A Szent Tamáshoz induló pesti csatárok riadóját, a vörös sipkások indulóját, a szerviánok (horvátok) ellen kivonult fölkelés kuruc-nótáját s azután az egész hangverseny legérdekesebb és legmozgalmasabb da­rabját. Ez a bécsi legionisták harci dala. A nagy közönség elfogadva hallgatta ezen üde német diák­dalt, melylyel egykor a Bécsből hozzánk és velünk harcolni jött derék diákok vonultak le Bemnhez s harcoltak annak seregében. A hős ifjak csapata tudvalevőleg egészen meg­semmisült. Német dalt és szót Budapesten ilyen figye­lemmel és szeretettel bizonyára még sohasem hall­gattak ! íme a csatadal második fele, mely mintegy összeolvad a dobpörgéssel: Hört’ die Kanonen krachen, Das sind die Walachen, Die schon wieder rebellisch sind: Bis nach Abrudbánya Lassen wir sie kommen, Aber weiter, aber weiter, Aber weiter nicht! Roppant taps követte a víg menetű bursikőr német harci dalt, melyet szintén ismételni kellett. *­­ A III. szakaszban két tót honvéd dal volt; az egyik komáromi, a másik világosi. Várady Sándor és Réda Sarolta énekelte. Az első tótul. Közben a „Honvédtüzér temetését“ adta elő a kar. Ma is széltében ismeretes: „Mi piroslik ott a sikoné. Pompás átirat e bánatos hymnus, mely meg-­­­érdemli, hogy az egyházi énekek közé is beigtassák. Még két szomorú dal volt ebben a sorozatban. Ezek már a Világos utáni időig nyúlnak. Imne az egyik, melynek dallama régibb s egészen kuruc jel­leggel bir: Rab vagyok, rab vagyok, Sötét tömlöcök közt. Kezemen, lábamon Nehéz vaslánc csörög. Jaj de beteg vagyok, Talán meg is halok, Az aradi martyrok közt Pihenni akarok. Ebben a szakaszban még a lelkes Damjanich­­indulót játszotta el zongorán Káldy Gyula és Kuliffay Izabella. Élénk ütemű induló, talán valamennyi for­radalmi induló közt a legharciasabb. * * * A II. szakasz már az ötvenes évek szomorú vagy reménykedő hazafias költészete. A németeket csúfoló nótákat (köztük ama bizonyosat) Káldy már nem szedte össze, vagy legalább — könnyen érthető okokból, — nem mutatta be. De azért volt ott elég dal az adóról, trafikról, Lajos bácsiról, a bujdosókról, vezérekről, Arn­él, Bemről, Dembinszkyról. Fürdőügyi kongresszus. Vasárnap vette kezdetét a balneológusok orsz. kongresszusa, melyet az ország minden vidékéről összejött tagok hétfőn és kedden folytatni fognak. Jelen voltak a többek közt: Korányi Frigyes, Tauffer Vilmos, Bókai Árpád, Schwimmer Ernő, Lengyel József, Csapodi István egyet, tanárok, Pap Samu dr., Ámon Ede dr. és Münnich Aurél orsz. képviselők, Mangold Henrik dr., Szontágh Miklós dr. és Bolemann István dr. kir. tanácsosok s még több fürdőtulajdonos és fürdőorvos. A kongresszus megkezdése előtt az orsz. balneo­lógiai egyesület megtartotta évi közgyűlését, melyet Tauffer Vilmos elnök nyitott meg. Melegen üdvözölte a tagokat s aztán örömmel konstatálja, hogy a négy év elött alakult egyesület életrevalónak bizonyult. Ezután Löw Sámuel dr. főtitkár bemutatta a múlt évi működésről szóló jelentést. E szerint az egyesület igazgató­tanácsa benyújtotta a kormányhoz egy általá­nos fürdőtörvény javaslatát, melylyel az ankét nem­sokára foglalkozni fog. Nagy előkészületek folynak az ezredéves kiállításra, melynek keretében az egyesület külön balneológiai pavillont fog fölállítani s erre a tagok máris közel 18000 forintot írtak alá. A tagok száma 312. A bemutatott pénztári jelentés tudomásul vétele után az elnök bejelenti a tisztikar lemondását, mivel a mandátum lejárt. Szilvássy János dr. a közgyűlés nevében arra kéri az elnököt és főtitkárt, hogy állá­sukat, melyet náluk jobban senki sem tölthetne be, tartsák meg tovább is. (Általános helyeslés.) Erre Tauffer elnök újból elfoglalja az elnöki széket, melyet ez időre Huray János dr. .­Balatonfüredi korelnöknek engedett át. Miután úgy ő, mint Löw Sámuel dr. megköszönik a beléjök helyezett bizalmat, megalakít­ják az orvosi- és a gazdasági-szakosztályt. Választás utján az orvosi-szakosztály így alakult meg: elnök Bókás Árpád dr., jegyző Pap Samu dr. (Alsó-Tátrafüred), választmány: Barbás József dr., Bolemann István dr. (Vihnye), Brück Jakab dr. (Er­­zsébet-sósfürdő), Chyzer Kornél min. tanácsos, Grün­­wald Mór dr. (Szliács), Marsalkó Tamás dr. (Lipik), Schächter Miksa dr. Than Károly dr.,­ Weszely Jó­­zsef dr. és Pólyák Lajos dr. — A gazdasági­ osztály elnöke Schmimmer Ernő egyet. tanár, jegyző Ladik Gusztáv dr., választmány : A­ron Ede dr., Édeskuty­­­Lajos, Hirsehler Mór, Kahn Gusztáv, Münnich Aurél, Nedeczey János, Oelhofer Henrik, Prisz Kornéll dr., Smialovszky Valér, Szontágh Miklós dr. kir. tanácsos, Török József gróf. — A közgyűlés véget ért és nyom­ban a kongresszus kezdette meg tanácskozásait. Az elnöki helyet most Bókas Árpád dr. fog­lalja el, mint az egyesület alelnöke.­ Üdvözli a kon­gresszus tagjait s a jelentkezetteket fölhívja előadásaik megtartására. Az előadások sorát Pap Samu dr. orsz. képvi­selő, fürdőorvos nyitja meg e címen : Az ásványvizek forgalmának megadóztatása. Kifejti, hogy az ásvány-, víznek, amely tulajdonkép gyógyszer indokolatlan az adóval való megterhelése, már azért is, mert utána így is mindenütt meg kell fizetni a városi kövezetvá­mot. Javasolja, hogy az egyesület kérje föl a belügy-­­minisztert, mint a közegészségügy főőrét, hogy intéz­kedjék, mikép az ásványvizeket ne vonják városi fo­gyasztási illeték alá. A miniszter bizonyára teljesíteni fogja e kívánságot. A kongresszus Pap dr. indítványát közhelyeslés mellett magáévá tette.­ Ezután Bosányi Béla dr. Lukács fürdői orvos fölolvasása következett a budapesti források és für­dők gyógyászati és közgazdasági értékéről. Kimutatja, hogy a fővárosban levő természetes hévvizek nincse­nek kellőkép kiaknázva. Nem fejlesztik eléggé a fürd­ő­dőket, pedig azok révén sok idegen fordul meg a fő-, városban, csak a fürdőszállodákban lakik 3400 ven­dég, míg az összes gyógykezeltek száma 8000, ami az összes budapesti idegenforgalom 20 százalékával ér föl. Ajánlatosnak mutatkozik egy állami felügyelet alatt álló városi fürdőbizottság rendszeresítése. Szól még a főváros keserűvizeiről, első helyen a Saxlehner­­léle telepet említve s megjegyzi, hogy keserűvizeink a világ legjelesebb ily vizei. Exportjuk oly jelenté­keny, hogy az összes idegen vizek importját fölül­múlják.­­ Tauffer Vilmos arra kéri az előadót, hogy a hévvize­k kihasználása tekintetében dolgozzon ki va­lami tervet­ az egyesület részére, mert bizonyos, hogy a fővárosnak ez a nagy kincse nincs eléggé gyü­­mölcsöztetve. Az utolsó előadó a mai napon Rózsa Félix volt, ki a fürdők sajtóbeli viszonyairól beszélt. Szerinte nagyot lendítene a magyar fürdők sorsán egy szaklap, mely a balneológiai egyesület égisze alatt jelenik meg s mely a fürdők fölvirágoztatását szolgáló minden közleménynek helyt adna.­­ A kongresszust hétfőn d. u. 5 órakor folytatják az orvosegyesület Szentkirályi­ utca 21. sz. házában. Fővárosi ügyek. — A főváros közgyűlése. A szerdán tar­tandó közgyűlés tárgysorozatából fölemlítjük a követ­.­kezőket: Az üresedésben levő belvárosi rom. kath. plébánosi állásnak választás utján való betöltése. —­ Az állat- és növényhonositó­ társaság kérvénye azt iránt, hogy az ezredéves kiállítás idején az állatkert-­ ben „Ős Buda“ cimü látványosságot mutathasson, be. — A városligetben tapasztalt indokolatlan fairtá­­­sok ügye. — A földalatti villamos vasút szerződésé-­ nek az uj társaságra leendő átruházása. — A villa-­­ mos vasútnak a kőbányai liget-tértől a kápolna-térig

Next