Pesti Hírlap, 1895. augusztus (17. évfolyam, 208-238. szám)

1895-08-27 / 234. szám

s fielláz­ását s engedélyt szerezzenek a halottnak faluton Lőkösházára leendő elszállíttatására, ahon­nan kocsin Kupára fogják továbbítani s ott a Jakabffy-család sírboltjában örök nyugalomra helyezni. A Jakabffy-testvérek azon terve, hogy megbol­dogult öcscsüket még a mai nap folyamán elszállít­­hassák, nem sikerült, mivel a tiszti főorvosi hivatal értesítvénye késő­n érkezett be a rendőrséghez, ahol az ügyet csak két óra után tudta referálni Farkas rendőrtanácsosnak Lévay fogalmazó. A törvényszéki orvostani intézetben, a mai na­pon a nemzeti kaszinó több tagja kint volt, hogy megtekintsék a szomorú véget ért ember holttestét. Jellemző, hogy a kaszinó ma már bevonta a gyászlobogót, melyet Jakabffyért kitűzött, pedig más esetekben az rendesen a temetés utáni napig marad kifüggesztve. * A család, amelynek közbenjárására a holttestet nem boncolták föl, a temetés iránt már véglegesen intézkedett. A halottat díszes sötétszinü kettős érc­koporsóba helyezték a törvényszéki orvostani intézet halottasházában s a család intézkedéséből onnan lesz a temetés, holnap kedden, délután 2 órakor. A kopor­sót beszentelés után az esti személyvonattal a csanád­­megyei Kupára szállítják s a halottat az ottani csa­ládi sírboltban szerdán délelőtt helyezik örök nyuga­lomra. Az elhunyt hozzátartozói gyászjelentést nem adtak ki. SZÍNHÁZ és zene * (A nemzeti színházban) ma a „Cifra nyo­morúság“ került szinte nyáriasan üres nézőtér előtt. A földszinten lévők meglehetősen elhagyatottaknak érez­hették magukat, a páholyokban pedig épen nem volt közönség. A Csiky színművének még sok maradt meg a régi fényéből, a pompásan megrajzolt alakok most is elfogadhatóvá tesznek sok képtelen szituációt. Persze inkább a vígjátéki, vagy épen bohózati elemek talál­tak szívélyes fogadtatásra; Vizváryné nyelve jól per­geli ; Gabányi diurnistája kiválóan gondos alakítás; a Náday színész-trikkjei és a Zilahi legény-naivásko­­dása mindig akad bámulókra és tapsolókra. Al­szegi Irmának talán szerencséje, hogy keveset fog­lalkoztatják, kevésbbé romlik. Megtartja azt az üdesé­­get és természetességet,amelyet a nemzeti színházban a legutóbbi időkig nem tudtak megbecsülni, pedig de jó volna, ha minél többen dicsekedhetnének ezekkel a tulajdonokkal. Amint a harmadik felvoná­l­an tiltako­zott Csorna bácsi in­s­zkréciója eben, a­melylyel szíve titkát elárulta. A „nem igaz“ különböző hang­­súlyozása egymagában is mutatja, hogy mily remek skálával rendelkezik ez a művésznő, aki abban is mutatja igaz művészi voltát, hogy mindenkor távol marad minden primadonnáskodástól, szeszélyeskedés­től. És nem teszszük hozzá e sorokhoz, hogy „re­méljük, az igazgatóság ezentúl sűrűbben fogja foglal­koztatni“ ; ezt a frázist is nagyon elkoptatták nem tisztán művészeti célokra. Az oly kaliberű tehetsége­ket, a minő Alszegi Irma, úgysem lehet elfojtani. — Hegyesi Mari a nyugodtabb hangon nyilvánuló ke­délyál­apotokat jól tudja tolmácsolni; lágy, kellemes orgánuma képesíti erre. Csak a hevesebb kitörések haladják meg az erejét. A rendezés a szokásos volt, ami nem akar bók lenni. * (Mépszínház.) Ligeti Mari asszony ma este a Csikós­nők Rózsi szerepében fejezte be sikeres, eredménydús vendégszereplését. Valóban a népszín­házra kedvező akvíció volna a kedves, temperamen­tumos művésznő szerződtetése, bizonnyára igen hasz­navehető tagja lenne a művészi ensemblenek. Alig másfél hónap múlva megválik Hentallerné­ Pauli Ma­riska asszony a népszínháztól, Hegyi Aranka szerző­dését sem újították meg mindeddig, váljon honnan vesz a népszínház a jövő huszonkét hónapos millen­­náris szezonra megfelelő helyettesítőt e két művésznő távozásával árván maradó szerepkörre ? A Ligeti asz­­szony sz­erződtetése már e szempontból is fölötte sze­rencsésnek volna mondható. — Szép sikert aratott ma este Foll­niszné is, aki Karvasinét adta, egyszerű nemes páthoszszal és nagy hatással. — Még egy har­madik vendége is volt a mai estének. A címszerepben Dajka Balázs vidéki színész, Dobó Sándor igazgató­társa, mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csinos színpadi alakján és érces, tömör baritonhangján kívül alig találtunk benne valami említésre méltó művészi kvalitást. Szépen énekelte az „ezt a kerek erdőt já­rom én“ és a „repülj fecském ablakára“ kezdetű nó­tát, de játéka nagyon is kezdetleges, modoros, (még a szerelmi kettős enyelgő nótáját is olyan duhajkodó modorban énekelte, mint az útszéli csárdában mula­tozó szegény legény), mozdulatai félszegek, ügyetle­nek. Két kézzel többet kapott a természettül, mint amennyi kellene. * (A városligeti színkörben) ma az „Új honpolgár“ szerzőjének egy másik művével, a Diur­­nistával emelték a műsor változatosságát. Közönség sok volt és a színészek széles jókedvvel játszották Kövessy Albert bohózatát, amelyet különben a budai színkörből már ismer a budapesti publikum. A cím­szerepet, az éhenkórász Sanyaró Vendelt Feld Má­tyás adta, aki csakugyan derék komikussá növi ki magát. Igen sikerült maszkja volt, kedélyesen nótá­­zott és kacagtatóan mondta el nyomorgási szenten­ciáit. Gyöngyi a sok leányos nőszabót adta vaskos kómikummal, míg a leányseregből Miklóssy Ilona és Herényi Irma váltak ki előnyösen. Ságiné, mint kó­­mika konkurrált ma Nikó Linával. Hevesi és Hatvani a fiakkerest és fiát adták nagyon ügyesen. Kövessyné természetesen mindent megtett, hogy a férjét újabb diadalhoz segítse. Nem hiába adta „Csalogány“ Zel­­mirát, szépen sikkesen énekelt. A közönség a sze­replőket és a szerzőt sokszor kihívta. * (Hírek a népszínházból.) Hoffmann meséli a múlt évad nagy sikerű replisét, holnap, kedden adják újra a népszínházban Komáromi Mariskával, akinek ez lesz első föllépése mari szabadsága után. A címszerepet Arányi Dezső úr, a m. kir. operaház tagja énekli, aki Nopcsa Elek báró kormánybiztostól engedélyt kapott, hogy a népszínházban háromszor fölléphessen. — Charley nénje, melyben a főszerepet Tollagi játszsza, pénteken kerül bemutatóra a népszín­házban, ahol a darab jelmezes főpróbáját csütörtökön d e. 10 órakor tartják meg. * (Herceg Ferenc), mint értesülünk, vaude­­villeszerű darabot irt a népszínház számára. A „Dolovai nábob leánya“, „Három testőr“ stb. szer­zője bizonyosan fényes sikert fog aratni a József­­körúti múzsacsarnokban is. * Szirmai Imre­ ma utazott Kolozsvárra, ahol három estén legjobb szerepeiben lép föl. A „Lilid­ben a trombitást, „Szókimondó asszonyságában Napóleont és „Szodoma pusztulásáéban Willy szere­pét játszsza el. ” (A kispesti színházban) csütörtökön lesz a kedvelt primadonna a­ Réthynének jutalomjátéka A falu rosszá­ban. A közönség kedvence iránt való szívességből Göndör Sándor szerepét Raise János, Gonosz Pista szerepét pedig a kispesti műkedvelők elnöike, Molnár József fogja eljátszani, mint műked­velők. Ez estén a vonatok 11 óráig közlekednek Budapest, felé. * (A Magyar zeneiskolában) (váci-körű* le. sz ) a beír­­ások f. évi augusztus hó 16-én kezdődtek és naponkint d. e. 10—12 óráig és d. u. 3—5 óráig tartatnak. Tandíj havonkint 4 írt. * (Kaposi Józsa) k. a., a szegedi színház primmadonnája, a jövő héten néhány este vendég­szerepelni fog a népszínházban. Kaposi Józsa még tavasz elején előnyös szerződést kapott Jauner szín­igazgatótól a bécsi Carlszínházhoz, de nem tudta magát elhatározni, hogy búcsút mondjon a magyar színészetnek. * (Gautier Judit) elsőrangú drámaírónővé küzdi fel magát. Mint a Figaro jelenti, az írónő be­fejezte Princesse Victorieuse című modern drámáját és Bernhardt Sarah már megszerezte a Renaissance­­színház számára. Maga Bernhardt Sarah fogja ját­­szani a címszerepet. Gautier Judit egy indiai drámát is f­jezett be, ennek címe „L’apsara“ vagyis a nim­fa. Ezt a darabot a Gymnase-színház számára írta. Még egy egyfelvonásost is ír Tristane címen, ezt versben írja. * (Manette Salomon) Goncourt Edmond Ily című drámán dolgozik, amelyet az 1867-ben megje­lent regénye nyomán ír. A színmű a Gyomaiéban fog szinre kerülni. Tíz képből áll. Tárgya a művész és modelljének szerelme. * (Sardon) megint dolgozik. Marlyban nyaral és egy négyfelvonásos drámát ir. A színmű tárgyairól semmit sem tudnak, csak az bizonyos, hogy a fősze­rep Hadvig Jane számára készül. * (A takácsok jubileuma.) Hauptmann Ger­­hartnak nálunk is nevezetessé lett drámája Berlinben a császár haragja dacára a maga nemében páratlan sikert ért el. Kilenc hónap alatt százszor adták..Ese­mények, írja a berlini Börsen-Courier, a modern szí­nészet történetében, operettek és bohózatok szokták színpadi tételüket gyors egymásutánban végigélni, és ha megfelelnek az időleges divatnak, gyors egymás­utánban juthatnak jubileumokhoz, amelyek az előadá­sok százaiban jelentkeznek. Hogy dráma, amely oly komoly, oly sajtó, oly jelentőséges, oly maradandó becsű, mint" a Takácsok, oly gyors egymásutánban kerülhetett színre, és kellett színre kerülnie, ez leront sok előítéletet a­­ közönség iránt. Nem valami bű­vészkedésen bámulnak, hanem az összjátékon, azon, hogy mindenki aláveti magát és minden részletet alá­vetnek a költői eszmének és az igazságnak, azon alapszik a mű hatása. Magáról a mű értékéről pedig most már nem lehet vitatkozni. Hogy a dráma a jö­­vőé, a világirodalomé lesz, abban nincs kétség, és csak az a csodás, hogy már a jelenben is annyira érdeme szerint méltatják. Az izzasztó hőség dacára a nézőtér jól megtelt a századik előadásra is és a tete­szés a második fölvonástól kezdve fokozódó élénk­séggel mutatkozott. Megemlítjük, hogy Berlinben Vö­rös Báchert Kaim József, a német színészek egyik legjobbika játszsza. Lujzát Schmittlein kisasszony adja, akinek hírneve azonban még nem hatolt mesz­­sze. Hívták a szerzőt is, aki helyett azonban a ren­dező mondott köszönetet, kijelentve, hogy Hauptmannt betegség tartotta vissza Würmbrunnban. ..jgy NAPI HÍREK. — (Személyi hírek.) Báró Vay Miklós hosz­­szabb afrikai útjából a fővárosba visszaérkezett. — Kautz­er, az osztrák-magyar bank kormányzója, Bécsbe érkezett és átvette az ügyek vezetését. —­ Chyle Ferenc kapitány, aki mint Payer északi sark­­utazó magyarországi meghatalmazottja vált ismere­tessé, veszélyesen megbetegedett, de állapota aggoda­lomra nem ad okot. — Dr. Kiinger Zsigmond, fog­orvos , tanulmányutjáról visszaérkezett a fővárosba. —» Dr. Glax Gyula, kormánytanácsos, abbáziai igazgató­orvos tanulmányutjáról visszatért s orvosi tevékeny­ségét Abbáziában ismét megkezdte.­­ (Beteg főherceg.) Bozenből sürgönyzik ! Ferenc Ferdinánd főherceg állapota az utóbbi napok­ban rosszabbodott. Tüdőkatarrhusa nagyobb lett és maga a főherceg sem volt megelégedve állapotával, mivel az orvosok minden nagyobb mozgást megtiltott­­ak neki. Két nap óta azonban a főherceg állapotában ismét némi könnyebbülés állott be. — (Vilmos német császár) október hó fo­lyamán Elszász-Lotharingiát fogja beutazni. Utazásá­nak kimagasló pomja V­örihben való tartózkodása lesz, ahol október 17-én, anyjával együtt Frigyes császár szobrának leleplezésénél fog megjelenni. On­nan Strassburgba fog utazni és ott is néhány napot szándékozik eltölteni.­­ (A német császárnéról) a Figaro azt írja, hogy állapota nem javul, hanem ellenkezőleg, a császárné még mindig beteg. Semmi étvágya sincs és nem is eszik; sápadt és lesoványodott. Wilhelmshöbé­­ben időz­i ; sűrűn kap táviratokat Lassnitzban nya­raló gyermekeiről.­­ (Jókai és a Tribuna szerkesztője.) A brüsszeli interparlamentáris konferencián ott forgoló­dott a Tribuna szerkesztője, Russu Sirianus is. Az ismerkedő estén összehozta a szerencséje Jókai Mór­ral. Bemutatkoztak egymásnak és a Tribuna szerint Jókai mondta Russunak : — Ne veszekedjünk, testvér, egymásra vagyunk utalva; egy és ugyanaz a halálos ellenségünk. Mű­veljék önök is nyelvüket és nemzetiségüket, miként mi is műveljük a magunkét.­­ (Baltik püspök bucsu-prédikációja.) Liptó-Szt.-Miklósról írja levelezőnk e hó 25-éről. A helybeli ev. templom ma zsúfolásig megtelt nemcsak evang. hívőkkel, de ott volt a város és környéke szine-java is valláskülönbség nélkül. A prédikációt Matuska Péter képviselő is végig hallgatta. Az egy­házi szónoklat után, melyet Baltik különös hévvel és ihlettséggel adott elő, elbúcsúzott híveitől. Szívókra kötötte a testvéri békét, melyet — mint monda —, mindig tanított. Midőn bocsánatot kért híveitől, hogy sokoldalú püspöki teendői miatt nem áldhatta meg gyermekeit az oltár előtt, nem mondhatott mindig vigasztaló szavakat haláleset alkalmával, a templom­ban hangos zokogás volt hallható. A bucsúzás oly benső és oly szívhez szóló volt, hogy még a férfiak szemei is kényeztek. A távozó püspök érdemeit az ott megjelenő „Liptó“ több ízben méltatta.­­ (Fiumei diákok Kolozsvárt.) Fiuméból Debrecenen át egy csapat tanuló érkezett ma Kolozs­várra. Tanulmányúton vannak s Kolozsvárt az erdélyi Kárpát-egylet kalauzolta őket s néhány polgár megvendégelte. Az ifjak Kolozsvárról Tordára és Brassóba utaztak.­­ (Lajos napja.) A Kossuth országos nő­egyesület tegnap testületileg vonult ki Kossuth sírjá­hoz és díszes babérkoszorút helyezett arra. A szalag fölirata ez volt: „Felejthetlen Kossuth Lajos édes atyánknak, a Kossuth orsz. nőegyesület.“ A koszorú lehelyezése után Bányai Vilmácska, egy ö1éves kis­lány a „Magyar nőkhöz“ címü költeményt szavalta. Makkos Rózsa hatásos ünnepi beszédet mondott, majd Makkos Emma elszavalta Illyés Bálint „Kos­suth él“ címü költeményét.­­ (A Szent­ István napi népünnepély.) Az „Erzsébet királyné otthona“ e hó 2- án délután 4 órakor Kerepesi­ út 81. sz. a. helyiségében ülést tart, amelyen szóba kerülnek a népünnepély bajai is és meg fogják állapítani, kit terhel a felelősség azokért a szabálytalanságokért, amelyek a népünnepélyen elő­fordultak. PESTI HÍRLAP 1891­. augusztus 17.

Next