Pesti Hírlap, 1895. október (17. évfolyam, 269-299. szám)
1895-10-09 / 277. szám
_____________________________________ PESTI HÍRLAP 1895. október 91 ódusiást úgy sem involvál, kérem a t. házat a paragrafus változatlan elfogadására. (Helyeslés jobbfelől.) A pálinkafélékre vonatkozó megjegyzéseket illetőleg van szerencsém megemlíteni, hogy a földmiveslési bizottság és pótlólag a közigazgatási bizottság is a passzus kihagyásához hozzájárult. Tette pedig ezt azért, mert — mint tudjuk — a pálinkára s esetleg a sörre vonatkozólag is ilyennemű intézkedéseket saját hatáskörünkben meg nem ejthetünk, hanem csak Egyetértve Osztrákországgal, ugyanis mindaddig, mig a vám- és kereskedelmi szerződés fönnáll, úgy a pálinka mint a sörre vonatkozó intézkedéseket csakis Osztrákországgal egyetértőleg lehet keresztülvinni. Már 1892-ben hozattak erre vonatkozó rendeletek s ha ezek kivihetők nem volnának, s a ház is kimondaná, hogy ezeknek kibővítését és pótlását sóhajtja, kötelességünknek ismernek a pénzügyminiszter úrral együtt az osztrák kormánynyal egyetértő eg oly intézkedések megtételére javaslatot tenni, melyek e bajokat orvosolni fogják. (Helyeslés.) De mindaddig ez után és a törvény keretén belül ezt keresztülvinni nem lehet. Kovács József: Én tehát, ház, a t.. földmivelésügyi miniszter úr beszéde folytán a módosítást visszavonom. A ház erre az eredeti szöveget, Mérey módosításával fogadja el. A 3. §-nál: Kovács József: A büntető határozatokat részint szigorító, részint enyhítő módosításokat nyújt be. Mérey Lajos: Módosítást nyújt be, hogy külön büntettessék az, ki hamisítási célra anyagokat hordát, és külön, aki forgalomba hozza, mert ez kettős dolog, továbbá, hogy tegyék oda, vagy „tudva“ forgalomba hoz. Visontai Soma indítványozza, hogy első esetben csupán 600 koronáig terjedhető pénzbírság legyen a büntetés és csak visszaeséskor két hónapig terjedhető elzárás is. A közgazdasági és földmivelésügyi bizottság túlságos nagy buzgalmában jóval tovább ment és két pontot úgy változtatott meg, hogy két hónapig tartó elzárással büntethető az is, aki „mezőgazdasági terményeket, termékeket, vagy cikkeket, habár azok nem is hamisítottak, oly elnevezés alatt vagy oly megjelöléssel árul, illetve hoz forgalomba, amely azokat természetük és származásuk szerint valósággal meg nem illeti. Festetics Andor gr. földmivelésügyi miniszter : Ezt csak 600 korona pénzbüntetéssel. Visontai Soma: Akkor tévedett, tehát csak 600 korona pénzbüntetéssel sújtja. A két bizottság maga előtt látván a borászati törvényt, amely a nem helyesen föltüntetett provenientiát is bünteti, azt hitte, hogy ez ilyen könnyen alkalmazható itt is. Kérdi, ha ez a törvény életbeléptettetik, lehet-e Tápé, Dorozsma vagy Szeged egész vidékének paprikáját, „szegedi paprika“ elnevezés alatt forgalomba hozni? Nem lehet! Elnök : A vitát bezárja. Festetics Andor gr. földmtv. miniszter: T. ház! Részemről az előbbi felszólítással szemben kijelentem, hogy mindazon argumentumok, amelyeket a képviselő úr szíves volt előhozni, még nem bátorítanak fel engem arra, hogy előbbi álláspontomat fenn ne tartsam, illetve, hogy a Kovács József képviselőtársam által beadott indítványt el ne fogadjam. Ami azon megjegyzést illeti, hogy ezen törvényjavaslatban involvált büntető, vagy sújtó eljárás sokkal szigorúbb, mint az a kihágási törvényben egyáltalában kontemplálható, azt hiszem, hogy ennek meg van talán nem theoretikus, de inkább gyakorlati oka, mert hogyha borhamisítás involválja azt, hogy a borkereskedő kútvizet önt a borba és ha az 8 napi fogsággal lesz büntetve ez — azt hiszem — arányban van a kihágási törvénynyel, mert ezen kihágásnak semmi messzebb menő kihatása nincs, sem a közegézségügy sem a közgazdaság tekintetében nagyobb mérvű kihágást nem involvál. De hogyha külországban egy hamisító gyár felállítása által a lóherét, lucernát, pohánkát 50—60 percenttel olcsóbban szállítják és özönével küldik országunkba ezen hamisított cikkeket s ezáltal a mi nehezen és drágán produkált termékeinknek a maga árában való értékesítését lehetetlenné teszik, ez mindenesetre közgazdasági téren elkövetett oly súlyos kihágás, hogy ha ennek megbüntetése szigoruabban történik, mint az előbb említett borhamisítás, ez csakis indokoltnak ismerhető el. (Helyeslés.) Ami a b) pontra vonatkozó észrevételt illeti én megvallom, hogy nem találok pleonasmust abban, hogy a b) pontban az foglaltatik : „hamisítására alkalmas anyagokat e célra hirdet és e célra hoz forgalomba“ és c) alatt: „hamisított mezőgazdasági terményeket, termékeket vagy cikkeket forgalomba hoz.“ Mert a b) pont csakis a hamisításra alkalmas anyagokról szól, a c) pont pedig a már tényleg hamisított mezőgazdasági anyagokról szól s ez nézetem szerint két különböző forgalom. Mérey Lajos : Ez nem áll, ott van a mondat végén. Festetich Andor gróf földmivelésügyi miniszter : A mondat vége kitöröltetik (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon: Akkor igen.) Ennél fogva ragaszkodom, mint előbb említettem, ahhoz, hogy Kovács József képviselő úr indítványa a maga egészében elfogadtassék. Azonban egy kérésem van mégis és ez az, hogy a bírság szó helyett „pénzbüntetés“ tétessék. (Helyeslés.) Következvén a szavazás, a ház csak Kovács József módosítását fogadta el, egyebekben az eredeti szöveg megmaradt. A 4. §-t Mérey Lajos egy módosításával fogadja el a ház. Az 6. §-nál: Visontai Soma: Ismerteti azt az indítványát, hogy független bíróság ítéljen az e törvény által statuált kihágási esetekben. De ha azt el nem fogadná a ház, indítványozza, hogy legalább a III-ad fokban ne a földmivelési, hanem a belügyminiszter bíráskodjék. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Fesstetics Andor gróf földmivelésügyi miniszter , T. képviselőház ! (Halljuk !) Az előttem szóllott t. képviselő úr kérdést intézett hozzám, hogy váljon azt hiszem-e, hogy ezen intézkedés révén lényegesen gyorsabb lesz az eljárás ezen kihágási ügyek elbírálásánál, minthogyha azok elbírálását a bíróságokra bíznák. Én azt hiszem, tapasztalatból mondhatjuk, hogy mindenesetre az oly eljárás, mely közigazgatási úton nyer elintézést, mégis csak gyorsabb, mint az, amely az igen tisztelt ügyvéd urak révén a bíróságok előtt folyna le. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Én koncedlálom, hogy jogilag sokkal alaposabban és jobban oldalnának meg az ily kérdések, de hogy gyorsabban és a tapasztalat igényeinek megfelelőbb lenne ez a megoldás, azt én legalább életem eddigi pályáján nem tapasztaltam. De azt hiszem, hogy túlságosak is az aggályai t. képviselőtársamnak, amennyiben valószínűleg elkerülte figyelmét a 8. §. tartalma. Mert hiszen azzal a vexatióval szemben, melyet lehetségesnek, sőt valószínűnek jelez a t. képviselő úr, annak az illetőnek, akinek üzletében a kutatás elrendeltetik, van remediuma. Visontai Soma: Lepecsételteti a mustrát. Festetics Andor gr. földművelési miniszter: Ugyanazt a mustrát, melyből a hatóság elvesz, lepecsételteti, tehát ha fölmentik őt, alkalma van igazolni magát, hogy kihágást nem követett el. Visontai Soma: De bemehet, amikor tetszik. Festetics Andor gr. földművelésügyi miniszter: Hogy ne tehetné? Most is teheti ép úgy. De azt hiszem, gyorsaság szempontjából is a gyakorlati téren kell annak bizonyos jelentőséget imputálni, hogy az ilyen eljárás mentés gyorsabb legyen és ne méltóztassék elfelejteni a t. képviselő úrnak, hogy itt érdemileg tulajdonképen nem is ítél a szolgabíró, vagy a másodfokú hatóság, hanem ki hozza meg az ítéletet, vagyis ki adja meg alapját a hozandó ítéletnek ? A szakértő. Csakis ő mondhatja meg, hogy valamely forgalmi cikk anilinnel, vagy glicerinnel van hamisítva. Lehet, hogy egyes kivételk vannak, hogy a főszolgabíró, vagy más közege a hatóságnak egyéni tulajdonainál fogva azonnal képes ítéletet hozni, de általánosságban mégis szükséges elsősorban a szakértő megállapítása a chémiai ismeretek szempontjából, amelynek alapján ítél azután a hatóság első fokúlag. Tehát azt hiszem, ki van zárva a lehetősége annak, hogy itt akár a szolgabíró, akár, nem tudom, más közeg a vármegyében vagy városokban más alapon hozzon ítéletet, mint épen azon az alapon, amely alapot nyújtotta neki az illető szakértő. De e nélkül nincs is följogosítva a hatósági intézkedést megtenni. Ha pedig a szakértői megállapítás alapján megtette az intézkedést a hatóság, az ugyan az érdemre vonatkozólag talán irreleváns, hogy ki hozza meg az intézkedést, de gyakorlati szempontból nem irreleváns, mert sokkal gyorsabban keresztülvihető az eljárás, ha az a közigazgatási alapon marad ép úgy, mint a borhamisítási és mezőrendőrségi törvénynél. Ennélfogva kérem az 5. §. változatlan elfogadását. (Helyezés jobbfelől) Balogh Géza jegyző: Uray Imre, Turay Imre : T. ház ! Megvallva az igazat, a t. miniszter úr fölszólalása után majdnem felesleges, hogy ehhez a pontoz én is hozzászóljak, mert azt hiszem, hogy a t. háznak minden egyes tagja belátja azt, hogy erre a törvényre és erre a szakaszra egyáltalában nagy szükség volt és mindenesetre mutatja azt, hogy a hamisítások mily nagy mérvének kellett már az országban elterjedve lenni, hogy ezt a törvényjavaslatot már a ház elé kellett hozni. És e tekintetben úgy látom, hogy csakis Visontai J. barátom tesz e tekintetben kivételt, amennyiben ő azok számára, akikre nézve minden esetre nem is találok elég szigorú törvényt, amelylyel büntetendők volnának, minden utat-módot keres arra nézve, hogy azoknak az illetőknek a mentességére kibúvó ajtókat létesítsen a törvényben. Visontai Soma : Ez nem áll ! Ez alaptalan gyanúsítás ! Ez üres beszéd ! Ehhez érteni kell ! (Zaj.) Uray Imre: Én elhiszem, hogy a hamisítók tekintetében talán nagyobb szakértőt, képviselőtársam, mint én, (Derültség. Zaj.) hanem bocsásson meg, hogy azt nekem beigazolja, hogy Magyarország összes járásbírái többet értenek ezen dolgok elbírálásához, mint a szolgabirók, vagy én, vagy más, azt kereken tagadom. Visontai Soma: Nohát akkor jól van . (Derültség.) Uray Imre: Itt egy törvényt akarunk létesíteni, amely nem a görög kalendárium szerint lesz hivatva büntetni, hanem ott rögtön, ha lehet, még abban az órában, mikor a csalás vagy a hamisítás történt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon). Ez valóban általános szempont. Lehet, hogy t. képviselőtársam fiskális szempontból beszél, azonban én a mezőgazdaság szempontjából tekintem a dolgot, ez pedig magasabb szempont, mint azt mondani, hogy az egyéni szabadság lesz talán megsértve, ha itt ilyen qualifikációrú emberek ítélnek. Hogy az illetőnek több qualifikációja lesz, mint annak, aki a vizsgálatra hivatva lesz, az lehet, mert a csaláshoz nagyobb ész és tudomány kell, mert a becsületes embernek mindig kevesebb esze van a csaláshoz, mint annak, akinek abban praxisa van. (Úgy van balfelől. Derültség.) Azt hiszem, hogy ahol körorvosok vannak, akik közegészségi ügyekben vannak olyan szakértők, mint a járásbírók, azok is hivatva volnának a viszgálatot teljesíteni. Visontai Soma: Nem olvasta Járay Imre: Lehet, hogy nem olvastam, mert azt nem olvasom bele, ami nincsen benne és nem akarom beletenni azt se, ami nem bele való (Derültség) Én nem azért szólaltam föl, mintha akadékoskodni akarnék, hanem azért, nehogy mindenféle bíbúvó lyukakat csináljunk a törvényben, ahol öt-hat fiskális be és ki szaladgálhasson. (Derültség) Én arra törekszem, hogy a törvény végrehajtható legyen és ha valakit megfogtak, az büntetését elnyerje. Azért a harmadik pont kivételével, ahol kiterjeszteni kívánnám a kis és nagy községekben az ellenőrzés gyakorlását a községi elöljáróságra, a szakaszt változatlanul elfogadom. (Helyeslés) Személyes kérdés. Visontay Soma: T. ház! Röviden személyes kérdésben és szavaim félremagyarázása czímén kérek szót. (Halljuk ! Halljuk!) A t. ház meggyőződött arról, hogy ezen törvény tárgyalásánál én tisztán törvényhozói kötelességemet teljesíttem. ... Uray Imre : Én is! Visontay Soma: ... és semmiféle tendentia nem vezetett és azért azt a vádat, ami ellenem fölhozatott, mintha én bárkit menteni akarnék, mintha fiskális érdek, vagy személyi érdek vezetne, visszautasítom és kijelentem, hogy ilyen megjegyzésre fölszólalásaimban semmiféle okot nem szolgáltattam. Tény az, hogy a kir. bíróságok iránt nekem, akinek alkalma van egyik-másik irányban előttük el is járni, nagyobb bizalmam van, mint a képviselő urnak Nekem nincs rá szükségem, hogy e réven ellensúlyozzam a polgári házassággal szemben való magamtartását és igy keressek népszerűséget, mint a képviselő úr. (Derültség a szélső balon.) Thoroczkay Miklós gróf, előadó egy sajtóhibára figyelmeztet. Tótl Ernő: Szintén a bíróságokra akarja bízni az ítélkezést és nem esetleg kvalifikáció nélküli rendőrkapitányokra. Drakulics Pál: Visontai indítványához járul, mert a feleket a közigazgatási hatóság a jegyzőkönyveken alá nem íratja, ezek tehát beírhatnak oda, ami nekik tetszik. A szakaszt ezután a sajtóhiba kijavítatásával eredeti szövegében fogadta el a ház. A 7. §-hoz: Visontai Soma : Azt a módosítást nyújtja be hogy az ítéret közzétételénél ne használják a „büntető“, hanem „marasztaló“ szót. A ház az eredeti szöveget fogadta el A többi szakaszokat, a 8—12. §-t a ház észrevétel nélkül elfogadta. Következünk feleletek interpellációkra. Interpellációkra válaszok: Festetics Andor gróf földmivelésügyi miniszter, Bessenyey Ferenc, a temes-bégavölgyi vizszabályozó társulat fölterjesztett leszámolásának elintézését sürgette meg. Megnyugtatja az interpellálót, hogy legközelebb megteszi erre vonatkozó javaslatát. (Helyeslés.) Bessenyei Ferencz: Köszönettel veszi tudomásul a választ. A ház szintén tudomásul veszi. Festetics Andor gróf földmivelésügyi miniszter , Remete Géza interpellált a Muraszabályozás iránt. Jelenti, hogy erre nézve már javaslatot adott be a házhoz s ebből az interpelláló meggyőződhetett volna, hogy a kérdést fontosnak tartja. A zsilipeknek jókarban való tartására megjegyzi, hogy a kiküldött bizottság a zsilipeket megvizsgálta és rendben találta. Az interpelláló által emlegetett ínségről a miniszternek hivatalos tudomása nincs. A ház a választ tudomásul veszi. Festetics Andor gróf, földmivelési miniszter, Bernáth Bélának a filoxera által sújtottak állami támogatását sürgető interpellációjára a miniszter kijelenti, hogy a javaslatot egy pár hét múlva beadja. (Helyeslés.) Bernáth Béla: Örömmel fogadja a miniszter válaszát s csak arra kér, hogy az így pár hét ne jelentsen újabb halasztást. (Helyeslés.)