Pesti Hírlap, 1895. október (17. évfolyam, 269-299. szám)

1895-10-09 / 277. szám

­_____________________________________ PESTI HÍRLAP 1895. október 91 ódusi­ást úgy sem involvál, kérem a t. házat a pa­ragrafus változatlan elfogadására. (Helyeslés jobb­­felől.) A pálinkafélékre vonatkozó megjegyzéseket ille­tőleg van szerencsém megemlíteni, hogy a földmive­­slési bizottság és pótlólag a közigazgatási bizottság is a passzus kihagyásához hozzájárult. Tette pedig ezt azért, mert — mint tudjuk — a pálinkára s esetleg a sörre vonatkozólag is ilyennemű intézkedéseket sa­­ját hatáskörünkben meg nem ejthetünk, hanem csak Egyetértve Osztrák­országgal, ugyanis mindaddig, mig a vám- és kereskedelmi szerződés fönnáll, úgy a pá­linka mint a sörre vonatkozó intézkedéseket csakis Osztrákországgal egyetértőleg lehet keresztülvinni. Már 1892-ben hozattak erre vonatkozó rendele­tek s ha ezek kivihetők nem volnának, s a ház is kimondaná, hogy ezeknek kibővítését és pótlását sóhajtja, kötelességünknek ismernek a pénzügyminisz­ter úrral együtt az osztrák kormánynyal egyetértő eg oly intézkedések megtételére javaslatot tenni, melyek e bajokat orvosolni fogják. (Helyeslés.) De mindaddig ez után és a törvény keretén belül ezt keresztülvinni nem lehet. Kovács József: Én tehát,­­ ház, a t.. földmi­­velésügyi miniszter úr beszéde folytán a módosítást visszavonom. A ház erre az eredeti szöveget, Mérey módo­sításával fogadja el. A 3. §-nál: Kovács József: A büntető határozatokat ré­szint szigorító, részint enyhítő módosításokat nyújt be. Mérey Lajos: Módosítást nyújt be, hogy kü­lön büntettessék az, ki hamisítási célra anyagokat hordát, és külön, aki forgalomba hozza, mert ez kettős dolog, továbbá, hogy tegyék oda, vagy „tudva“ forgalomba hoz. Visontai Soma indítványozza, hogy első eset­ben csupán 600 koronáig terjedhető pénzbírság legyen a büntetés és csak visszaeséskor két hónapig terjed­hető elzárás is. A közgazdasági és földmivelésügyi bizottság túlságos nagy buzgalmában jóval tovább ment és két pontot úgy változtatott meg, hogy két hónapig tartó elzárással büntethető az is, aki „mezőgazdasági ter­ményeket, termékeket, vagy cikkeket, habár azok nem is hamisítottak, oly elnevezés alatt vagy oly megjelö­léssel árul, illetve hoz forgalomba, a­mely azokat természetük és származásuk szerint valósággal meg nem illeti. Festetics Andor gr. földmivelésügyi miniszter : Ezt csak 600 korona pénzbüntetéssel. Visontai Soma: Akkor tévedett, tehát csak 600 korona pénzbüntetéssel sújtja. A két bizottság maga előtt látván a borászati törvényt, a­mely a nem helyesen föltüntetett provenientiát is bünteti, azt hitte, hogy ez ilyen könnyen alkalmazható itt is. Kérdi, ha ez a törvény életbeléptettetik, lehet-e Tápé, Dorozsma vagy Szeged egész vidékének paprikáját, „szegedi paprika“ elnevezés alatt forgalomba hozni? Nem lehet! Elnök : A vitát bezárja. Festetics Andor gr. földmtv. miniszter: T. ház! Részemről az előbbi felszólítással szemben kijelentem, hogy mindazon argumentumok, a­melyeket a képviselő úr szíves volt előhozni, még nem bátorítanak fel engem arra, hogy előbbi álláspontomat fenn ne tartsam, illetve, hogy a Kovács József képviselő­társam által beadott indítványt el ne fogadjam. A­mi azon megjegyzést illeti, hogy ezen törvény­­javaslatban involvált büntető, vagy sújtó eljárás sokkal szigorúbb, mint az a kihágási törvényben egyáltalában kontemplálható, azt hiszem, hogy ennek meg van talán nem theoretikus, de inkább gyakorlati oka, mert hogyha borhamisítás involválja azt, hogy a borkeres­kedő kútvizet önt a borba és ha az 8 napi fogsággal lesz büntetve ez — azt hiszem — arányban van a kihágási törvénynyel, mert ezen kihágásnak semmi messzebb menő kihatása nincs, sem a közegé­zségügy sem a közgazdaság tekintetében nagyobb mérvű ki­hágást nem involvál. De hogyha külországban egy hamisító gyár felállítása által a lóherét, lucernát, po­­­­hánkát 50—60 percenttel olcsóbban szállítják és özönével küldik országunkba ezen hamisított cikkeket s ezáltal a mi nehezen és drágán produkált termé­keinknek a maga árában való értékesítését lehetetlenné teszik, ez mindenesetre közgazdasági téren elkövetett oly súlyos kihágás, hogy ha ennek megbüntetése szigoruabban történik, mint az előbb említett borha­misítás, ez csakis indokoltnak ismerhető el. (Helyeslés.) A­mi a b) pontra vonatkozó észrevételt illeti én megvallom, hogy nem találok pleonasmust abban, hogy a b) pontban az foglaltatik : „hamisítására al­kalmas anyagokat e célra hirdet és e célra hoz for­galomba“ és c) alatt: „hamisított mezőgazdasági ter­ményeket, termékeket vagy cikkeket forgalomba hoz.“ Mert a b) pont csakis a hamisításra alkalmas anya­gokról szól, a c) pont pedig a már tényleg hamisított mezőgazdasági anyagokról szól s ez nézetem szerint két különböző forgalom. Mérey Lajos : Ez nem áll, ott van a mon­dat végén. Festetich Andor gróf földmivelésügyi minisz­ter : A mondat vége kitöröltetik (Fölkiáltások a szélső­baloldalon: Akkor igen.) Ennél fogva ragasz­kodom, mint előbb említettem, ahhoz, hogy Kovács József képviselő úr indítványa a maga egészében el­fogadtassék. Azonban egy kérésem van mégis és ez az, hogy a bírság szó helyett „pénzbüntetés“ tétes­sék. (Helyeslés.) Következvén a szavazás, a ház csak Kovács József módosítását fogadta el, egyebekben az eredeti szöveg megmaradt. A 4. §-t Mérey Lajos egy módosításával fo­gadja el a ház. Az 6. §-nál: Visontai Soma: Ismerteti azt az indítványát, hogy független bíróság ítéljen az e törvény által sta­tuált kihágási esetekben. De ha azt el nem fogadná a ház, indítványozza, hogy legalább a III-ad fokban ne a földmivelési, hanem a belügyminiszter bírás­kodjék. (Élénk helyeslés a szélső­baloldalon.) Fesstetics Andor gróf földmivelésügyi mi­niszter , T. képviselőház ! (Halljuk !) Az előttem szól­­lott t. képviselő úr kérdést intézett hozzám, hogy váljon azt hiszem-e, hogy ezen intézkedés révén lé­nyegesen gyorsabb lesz az eljárás ezen kihágási ügyek elbírálásánál, minthogy­ha azok elbírálását a bíróságokra bíznák. Én azt hiszem, tapasztalatból mondhatjuk, hogy mindenesetre az oly eljárás, mely közigazgatási úton nyer elintézést, mégis csak gyorsabb, mint az, amely az igen tisztelt ügyvéd urak révén a bíróságok előtt folyna le. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Én kon­­cedlálom, hogy jogilag sokkal alaposabban és jobban oldalnának meg az ily kérdések, de hogy gyorsabban és a tapasztalat igényeinek megfelelőbb lenne ez a megoldás, azt én legalább életem eddigi pályáján nem tapasztaltam. De azt hiszem, hogy túlságosak is az aggályai t. képviselőtársamnak, amennyiben valószínűleg elke­rülte figyelmét a 8. §. tartalma. Mert hiszen azzal a vexatióval szemben, melyet lehetségesnek, sőt való­színűnek jelez a t. képviselő úr, annak az illetőnek, akinek üzletében a kutatás elrendeltetik, van reme­­diuma. Visontai Soma: Lepecsételteti a mustrát. Festetics Andor gr. földművelési miniszter: Ugyanazt a mustrát, melyből a hatóság elvesz, lepe­csételteti, tehát ha fölmentik őt, alkalma van igazolni magát, hogy kihágást nem követett el. Visontai Soma: De bemehet, amikor tetszik. Festetics Andor gr. földművelésügyi minisz­ter: Hogy ne tehetné? Most is teheti ép úgy. De azt hiszem, gyorsaság szempontjából is a gyakorlati téren kell annak bizonyos jelentőséget imputálni, hogy az ilyen eljárás mentés gyorsabb legyen és ne méltóz­­tassék elfelejteni a t. képviselő úrnak, hogy itt érde­mileg tulajdonképen nem is ítél a szolgabíró, vagy a másodfokú hatóság, hanem ki hozza meg az ítéletet, vagyis ki adja meg alapját a hozandó ítéletnek ? A szakértő. Csakis ő mondhatja meg, hogy valamely forgalmi cikk anilinnel, vagy glicerinnel van hami­sítva. Lehet, hogy egyes kivétel­k vannak, hogy a főszolgabíró, vagy más közege a hatóságnak egyéni tulajdonainál fogva azonnal képes ítéletet hozni, de általánosságban mégis szükséges első­sorban a szak­értő megállapítása a chémiai ismeretek szempontjából, amelynek alapján ítél azután a hatóság első fokúlag. Tehát azt hiszem, ki van zárva a lehetősége annak, hogy itt akár a szolgabíró, akár, nem tudom, más közeg a vármegyében vagy városokban más alapon hozzon ítéletet, mint épen azon az alapon, amely ala­pot nyújtotta neki az illető szakértő. De e nélkül nincs is följogosítva a hatósági intézkedést megtenni. Ha pedig a szakértői megállapítás alapján megtette az intézkedést a hatóság, az ugyan az érdemre vo­natkozólag talán irreleváns, hogy ki hozza meg az intézkedést, de gyakorlati szempontból nem irrele­váns, mert sokkal gyorsabban keresztülvihető az el­járás, ha az a közigazgatási alapon marad ép úgy, mint a borhamisítási és mezőrendőrségi törvénynél. Ennélfogva kérem az 5. §. változatlan elfogadását. (Helyezés jobbfelől) Balogh Géza jegyző: Uray Imre, Turay Imre : T. ház ! Megvallva az igazat, a t. miniszter úr fölszólalása után majdnem felesleges, hogy ehhez a pon­toz én is hozzászóljak, mert azt hiszem, hogy a t. háznak minden egyes tagja belátja azt, hogy erre a törvényre és erre a szakaszra egyáltalában nagy szükség volt és mindenesetre mu­tatja azt, hogy a hamisítások mily nagy mérvének kellett már az országban elterjedve lenni, hogy ezt a törvényjavaslatot már a ház elé kellett hozni. És e tekintetben úgy látom, hogy csakis Visontai J. barátom tesz e tekintetben kivételt, amennyiben ő azok számára, akikre nézve minden esetre nem is találok elég szi­gorú törvényt, amelylyel büntetendők volnának, min­den utat-módot keres arra nézve, hogy azoknak az illetőknek a mentességére kibúvó ajtókat létesítsen a törvényben. Visontai Soma : Ez nem áll ! Ez alaptalan gyanúsítás ! Ez üres beszéd ! Ehhez érteni kell ! (Zaj.) Uray Imre: Én elhiszem, hogy a hamisítók tekintetében talán nagyobb szakértő­t, képviselő­tár­sam, mint én, (Derültség. Zaj.) hanem bocsásson meg, hogy azt nekem beigazolja, hogy Magyarország összes járásbírái többet értenek ezen dolgok elbírá­lásához, mint a szolgabirók, vagy én, vagy más, azt kereken tagadom. Visontai Soma: Nohát akkor jól van . (De­rültség.) Uray Imre: Itt egy törvényt akarunk létesíteni, amely nem a görög kalendárium szerint lesz hivatva büntetni, hanem ott rögtön, ha lehet, még abban az órában, mikor a csalás vagy a hamisítás történt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon). Ez valóban általános szempont. Lehet, hogy t. képviselő­társam fiskális szempontból beszél, azonban én a mezőgazdaság szempontjából tekintem a dolgot, ez pedig magasabb szempont, mint azt mondani, hogy az egyéni sza­badság lesz talán megsértve, ha itt ilyen qualifikáci­­órú emberek ítélnek. Hogy az illetőnek több qualifi­­kációja lesz, mint annak, aki a vizsgálatra hivatva lesz, az lehet, mert a csaláshoz nagyobb ész és tu­domány kell, mert a becsületes embernek mindig kevesebb esze van a csaláshoz, mint annak, akinek abban praxisa van. (Úgy van­­ balfelől. Derültség.) Azt hiszem, hogy ahol körorvosok vannak, akik közegészségi ügyekben vannak olyan szakértők, mint a járásbírók, azok is hivatva volnának a visz­­gálatot teljesíteni. Visontai Soma: Nem olvasta J­áray Imre: Lehet, hogy nem olvastam, mert azt nem olvasom bele, a­mi nincsen benne és nem akarom beletenni azt se, a­mi nem bele való (Derültség) Én nem azért szólaltam föl, mintha aka­dékoskodni akarnék, hanem azért, nehogy mindenféle bíbúvó lyukakat csináljunk a törvényben, a­hol öt-hat fiskális be és ki szaladgálhasson. (Derültség) Én arra törekszem, hogy a törvény végrehajtható legyen és ha valakit megfogtak, az büntetését elnyerje. Azért a harmadik pont kivételével, ahol kiterjeszteni kíván­nám a kis és nagy községekben az ellenőrzés gyakor­lását a községi elöljáróságra, a szakaszt változatlanul elfogadom. (Helyeslés) Személyes kérdés. Visontay Soma: T. ház! Röviden személyes kérdésben és szavaim félremagyarázása czímén kérek szót. (Halljuk ! Halljuk!) A t. ház meggyőződött arról, hogy ezen törvény tárgyalásánál én tisztán törvényhozói kötelességemet teljesíttem. ... Uray Imre : Én is! Visontay Soma: ... és semmiféle tendentia nem vezetett és azért azt a vádat, ami ellenem föl­hozatott, mintha én bárkit menteni akarnék, mintha fiskális érdek, vagy személyi érdek vezetne, visszauta­sítom és kijelentem, hogy ilyen megjegyzésre fölszóla­­lásaimban semmiféle okot nem szolgáltattam. Tény az, hogy a kir. bíróságok iránt nekem, akinek alkalma van egyik-másik irányban előttük el is járni, nagyobb bizalmam van, mint a képviselő urnak Nekem nincs rá szükségem, hogy e réven ellensúlyozzam a polgári házassággal szemben való magamtartását és igy keres­sek népszerűséget, mint a képviselő úr. (Derültség a szélső balon.) Thoroczkay Miklós gróf, előadó egy sajtóhibára figyelmeztet. Tótl Ernő: Szintén a bíróságokra akarja bízni az ítélkezést és nem esetleg kvalifikáció nélküli rendőr­kapitányokra. Drakulics Pál: Visontai indítványához járul, mert a feleket a közigazgatási hatóság a jegyzőköny­veken alá nem íratja, ezek tehát beírhatnak oda, a­mi nekik tetszik. A szakaszt ezután a sajtóhiba kijavítatásával eredeti szövegében fogadta el a ház. A 7. §-hoz: Visontai Soma : Azt a módosítást nyújtja be hogy az ítéret közzétételénél ne használják a „bün­tető“, hanem „marasztaló“ szót. A ház az eredeti szöveget fogadta el A többi szakaszokat, a 8—12. §-t a ház észre­vétel nélkül elfogadta. Következünk feleletek interpellációkra. Interpellációkra válaszok: Festetics Andor gróf földmivelésügyi minisz­ter, Bessenyey Ferenc, a temes-bégavölgyi vizszabá­­lyozó társulat fölterjesztett leszámolásának elintézését sürgette meg. Megnyugtatja az interpellálót, hogy leg­közelebb megteszi erre vonatkozó javaslatát. (He­lyeslés.) Bessenyei Ferencz: Köszönettel veszi tudo­másul a választ. A ház szintén tudomásul veszi. Festetics Andor gróf földmivelésügyi minisz­ter , Remete Géza interpellált a Muraszabályozás iránt. Jelenti, hogy erre nézve már javaslatot adott be a házhoz s ebből az interpelláló meggyőződhetett volna, hogy a kérdést fontosnak tartja. A zsilipeknek jókar­ban való tartására megjegyzi, hogy a kiküldött bizott­ság a zsilipeket megvizsgálta és rendben találta. Az interpelláló által emlegetett ínségről a miniszternek hivatalos tudomása nincs. A ház a választ tudomásul veszi. Festetics Andor gróf, földmivelési miniszter, Bernáth Bélának a filoxera által sújtottak állami tá­mogatását sürgető interpellációjára a miniszter kije­lenti, hogy a javaslatot egy pár hét múlva beadja. (Helyeslés.) Bernáth Béla: Örömmel fogadja a miniszter válaszát s csak arra kér, hogy az így pár hét ne jelentsen újabb halasztást. (Helyeslés.)

Next