Pesti Hírlap, 1896. július (18. évfolyam, 179-209. szám)
1896-07-01 / 179. szám
1896. julius 1. PESTI HÍRLAP ............ I ■»-»■■■■I.....I »II,I, ■„ I IM azonban politizálnék, akkor az én politikám ő felségének a királynak politikája volna, mely elvégre is a kormány működésében nyer kifejezést“. A főhercegi uradalom ezek után teljesen magára hagyta a néppártot s ezen körülmény fő oka a parndorfi kudarcnak." A hajdudoroghi magyar püspökség. A Hajdu-Doroghon létesítendő görög kath. magyar püspökség érdekében Budapesten járt küldöttség 8 tagja, Farkas Pál küldöttségi elnök vezetése alatt tegnap volt Balaton-Füreden Vaszary Kolozs hercegprímásnál. A küldöttséget Vaszary délelőtt féltizenkettőkor fogadta. Nagy Miklós, volt a küldöttség szónoka, aki rövid beszéd után átnyújtotta a hercegprímásnak a kérvényt és a hozzácsatolt magyar liturgikus könyveket. A hercegprímás körülbelül ezeket felelte a küldöttségnek : ,,Jogos kérésüket én akadályozni nem fogom, sőt igyekezni fogok, hogy azt minél hamarabb megvalósíthassam. A magyar püspökség létesítése egyházi szempontból lehető, az anyagi részt szintén el lehet intézni.“ A hercegprímás ezután leültette a küldötteket és részletesen kérdezősködött a magyar ajkú görögkatholikusok viszonyairól. Félórai idézés után a hercegprímás szives bucsuveréssel elbocsátotta a küldötteket. A küldöttség még tegnap este rautazott. .. Képviselői beszámoló: Dr. Horloványi József, a galanthai kerület orsz. képviselője, most tartotta beszámolóját kerületében. Beszámoló beszédében foglalkozott a politikai helyzettel s többek között a néppárttal, melyről teljesen elítélőleg nyilatkozott. ORSZÁGGYŰLÉS: I. A képviselőház június hó 30-iki ülése. Elnök : Szilágyi Dezső 10 órakor nyitja meg az ülést. Jegyzők : Schober Ernő, Perczel Béni, Lakatos Miklós. A kormány részéről jelen vannak : Bánffy D. K. miniszterelnök, Perczel Dezső. Elnöki előterjesztések. Elnök : Bejelentem Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Csógrád megye közönségének feliratait a házadó törvények némely intézkedéseinek módosítása iránt. Miután a törvényjavaslat már le van tárgyalva, ezeket a kérvényeket egyszerűen az irattárba helyezzük. Bemutatom Torda-Aranyos megye közönségének föliratát az adómentes záloglevelek kibocsátásáról szóló törvény módosítása iránt;Nemes megye föliratát a szólásszabadsággal való visszaélés megakadályozása iránt; Kis-Küküllő, Nógrád és Torda-Aranyos megyék föliratait az utakról Kecskemét és Halas szőlője igen gyönyörű, s ha később vész nem éri, vig és hangos szüretet fog tartani. Az való igaz, hogy Cachylis ambiguella van mindkét városban , de annyira csekély mértékben, hogy keresve kellett keresnem. Magam több órai keresés után 20 hernyócskát bírtam összehozni, másfelé küldött emberek 21 holdról két fürtöt hoztak, melyekben egy hernyót találtam. Kecskeméten találtam olyan Chasselas tőkét is, amelyen 28 gyönyörű fejlődésen fürt volt és ezen a tőkén hosszas keresés után egy darab igen kifejlődött hernyót találtam. Annyi hernyó sehol sem volt, mint Ngod szőlőjében a Svábhegyen. A hernyók kis számán kívül örvendetes az is, hogy már mind érett, találtunk 4 bábot is, s ezzel vége a tavalyi inváziónak és kártételnek. Ha az itteni tulajdonosok megszívlelik Ngod intő szavát, amelyet különben magam is hirdettem, s újból ismételni fogok, akkor semmi veszély nem fenyeget.“ Ez a megnyugtató helyzet tehát meg nem jelenti azt, hogy túl vagyunk minden veszedelmen ! Ellenkezőleg, mert kicsi még a baj, el kell azt már most fojtani, mert későbben ki tudja, lesz-e olyan könnyű a dolgunk. Végül a mély pillefogó lámpára nézve szívesen fölajánlja a szaktudós levélíró mintául a vezetésére bízott intézet gyűjteményének egy példányát kölcsönképen, melylyel nagy hálára kötelez le. Ezen lámpaminta rajzát közölni fogom (a szerkesztőség beleegyezésével) a Pesti Hírlap gazdasági rovatában, amely után azt minden írádogos elkészítheti. szóló törvény 69. §-ának módosítása iránt; végre a magyarországi magyarajku görög katholikusok országos nagygyűlése által kiküldött állandó végrehajtó bizottságnak kérvényét (Élénk éljenzés) a Hajdu-Doroghan létesítendő magyarajku görög katholikus püspökség ügyében. (Helyeslés.) Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Bemutatom a főrendiház elnökének átiratait ; ezek szerint a cukoradóról szóló törvény módosításáról, a házadó törvények módosításáról, a majorsági zsellérbirtokról és hasonló természetű birtokokról, a Fejér és Tolna vármegyei helyiérdekű vasút székesfehérvár-sárbogárdi vonalának engedélyezéséről szóló törvényjavaslatok a főrendiház által módosítás nélkül abban a szerkezetben, amint a képviselőház megállapította, elfogadtattak. Az országgyűlés két házának egyetértésével megállapított ezen törvényjavaslatok ő felsége elé fognak fölterjesztetni szentesítés végett. Bemutatom a miniszterelnök úr átiratát, melyben arról értesít, hogy Cseh Ervin, Szerém vármegye főispánjának, hozzá intézett távirata szerint Szerém vármegye közgyűlése a legszivélyesebben üdvözölte a testvér magyar nemzetet a millennium alkalmából. (Élénk éljenzés.) A ház bizonyára örvendetes tudomásul veszi Szerém vármegye közgyűlésének hazafias üdvözletét, (Helyeslés.) mely mutatja, hogy az együvé tartozásnak hazafias, testvéri érzése és az alkotmány tisztelete Szent István koronája birodalmának minden részében nem csökkenő erővel bír. (Tetszés és éljenzés.) Bemutatom a főrendiház elnökének átiratait, amelyek szerint az államadósság beváltásáról s a koronaérték behozatalára szükséges arany beszerzéséről szóló törvény végrehajtásáról, a kecskemét-tisza-ughi, a temesvár-lippa-radnai és a tisza-polgár-nyíregyházai helyiérdekű vasutak engedélyezésének megtörténtéről szóló jelentésekre nézve hozzájárult azokhoz a határozatokhoz, melyeket a képviselőház hozott. Az Országgyűlés két házának egyetértésével hozott ezen határozatok tehát országos határozatoknak jelentetnek ki. Több tárgya a mai ülésnek nem lévén, kérem meghallgatni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet észrevétel nélkül hitelesítik. Elnök Az ülést berekeszti. ülés vége, d. u. 1 óra 25 perckor. II. A főrendiház május 30-iki ülése. Elnök: Vay Béla báró, 11 órakor nyitja meg az ülést. Jegyzők: Gáll József, Gyulai Pál. A kormány részéről jelen vannak: Bánffy Dezső báró miniszterelnök, Erdély Sándor, Lukács László, Dániel Ernő, Jósika Samu dr., Perczel Dezső. Elnöki előterjesztések. Elnök: Bemutatja a miniszterelnök átiratát, amely szerint Károly Lajos főherceg elhunyta alkalmából a főrendiház által nyilvánított hódolatteljes részvétet ő felsége legkegyelmesebben fogadta. A ház ezt hódolatteljesen veszi tudomásul. Bemutatja továbbá Békésmegye díszes föliratát. Ezen szép és külső csínnal előállított föliratot köszönettel veszik tudomásul. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely szerint Cseh Ervin főispán táviratilag közölte Szerémmegye közönségének üdvözletét a millennium alkalmából A ház az üdvözletét köszönettel veszi tudomásul. Következik A napirend. A ház ezután a napirend értelmében a cukoradó módosításáról és a házadó-törvények módosításáról szóló javaslatokat úgy általánosságban, mint részleteikben vita nélkül megszavazza, vita nélkül tudomásul veszi a pénzügyminiszter jelentését az aranybeszerzésről; végül pedig ugyancsak fölszólalás nélkül elfogadja a majorsági zsellérbirtokokról szóló törvényjavaslatot és néhány a képviselőház által letárgyalt helyi érdekű vasúti javaslatot. Bánffy Dezső báró, miniszterelnök: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! A mostan letárgyalt törvényjavaslatokkal és jelentésekkel méltóztattak elintézni azon ügyeket, amelyeket a kormány a nyári szünetek előtt elintéztetni óhajtott és így most már közelebbről nem lévén szükséges ülést tartani, tisztelettel kérem a méltóságos főrendeket,méltóztassanak elhatározni, hogy július és augusztus hó folyamán szünetelvén, ülést nem méltóztatnak tartani. (Helyeslés.) A ház így határoz. Császár György, kalocsai érsek : Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Minthogy most határozatba ment, hogy szeptember hóig a főrendiházban ülés nem lesz, a méltóságos főrendek legbensőbb közóhajának vélek kifejezést adni, midőn indítványozom, keressék föl a nagyméltóságú elnök úr, hogy ő cg. és apóst, királyi felségének, legkegyelmesebb urunknak és királyunknak augusztus hó 18-ára eső dicső születésnapja alkalmából szívünk mélyéből és tántoríthatatlan hűségünkből eredő hódolatteljes üdv- és szerencsekivonatainkat annak idején a legmagasabb királyi trón zsámolya előtt tolmácsolni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az elnökség kedves kötelességének fogja ismerni ő felségének közelgő legmagasabb születésnapja alkalmával a méltóságos főrendek hódolatteljes üdv- és szerencsekivánatait szokott módon a legmagasabb királyi trón zsámolya előtt tolmácsolni. (Helyeslés.)" A jegyzőkönyvet hitelesítik. Elnök az ülést bezárja. Ülés vége: 12 óra 20 perckor. Nikita Belgrádiján. Belgrádi levelezőnk tegnapi számunkban felettébb érdekes tudósításokkal szolgált nekünk. Ezekből azt érthetjük meg, hogy Montenegro fejedelme a belgrádi politikai köröknek megmagyarázta, hogy az osztrák-magyar monarchiával és különösen a Magyarországgal való folytonos torzsalkodás igen erőtelen taktika, mert jelenben nincs abszolúte, amire és akire támaszkodjék. A minap Franassovics szerb hadügyminiszter is olyképen nyilatkozott, hogy Szerbiát Magyarországgal való konfliktusában az orosz sajtó legkevésbbé sem támogatta. . Mindebből kiviláglik, hogy nem rosszul ítéljük meg a helyzetet, amikor már hónapok előtt hangsúlyoztuk, hogy Szerbia dhauvinistái hiába remélik, hogy Oroszország támogatja őket Magyarország elleni akciójukban. Világos dolog volt, hogy Pétervár komoly politikusai nem lesznek olyan zavaros, számtalan esetben ész nélküli politikának védelmezői, aminől Szerbiában utóbbi időkben folytattak. A régi antagonizmus monarchiánk és Oroszország között megszűnt s amióta II. Miklós cár uralkodik és Lobanov herceg vezeti az orosz külpolitikát, a két birodalom nem követ ellentétes irányt, hanem minden nagyobb kérdésben egy uton látjuk őket haladni. Ezt tapasztaljuk jelenben is, midőn Konstantinápolyban az orosz és osztrák-magyar diplomácia vállvetve törekszik paralizálni a Törökország fenmaradása ellen irányult aknamunkát. E jelenség világos magyarázatot ad Montenegró fejedelmének magatartásához, melynek fő iránya, hogy kerültessék szerb részről minden, ami Auszria-Magyarországgal komolyabb összeütközésbe sodorhatná. Miért? Mert e kellemetlen esetben Montenegro, amely semmit sem tesz protektora, az orosz cár akarata ellen, kénytelen volna szintén távol maradni mindentől, ami úgy tűnnék föl, mintha ő Szerbia ügyét monarchiánkkal szemben magáévá tenné. Ez pedig meglehetősen kompromittálná azt a sokat hangoztatott szerb egység eszméjét, melynek megvalósítására hívta föl a szerb uralkodókat Mihály metropolita tegnap tartott harcias és boszul lihegő beszédében. E beszéd maga aligha kellemesen csengett Nikita fejedelem fülében, kiről el kell ismerni, hogy nagyon okos ember, tapintatos, előrelátó diplomata, aki elhamarkodott puffancsokkal nem kockáztatja a Pétervárott elébe irányított marsrutát. . . Mihály metropolita beszédének azon részén, mely a rabságban szenvedő szerb testvérekről szól, nincs mit megütközni. Az tény, hogy a szerbek török uralom alatt nem élveznek rózsás és szabad életet. Kevésbbé ugyan ama nyomás miatt, melyet a török hatalom gyakorol rájuk, hanem inkább a görög és különösen a bolgár polgártársaknak nem épen barátságos és testvéries bánásmódja miatt, melylyel a szerbeket háttérbe szorítják s meggátolják, hogy az övékhez hasonló előnyökben részesittessenek. Hogy Mihály metropolita ettől az állapottól megmenteni szeretné testvéreit, az csak természetes. Vannak, kik azt vélik, hogy Mihály metropolita szavainak éle Magyarország ellen is volt fordítva. Ez képtelenség. Hát a szerbek nálunk talán rabigában sinylenek ? Talán megfosztottuk őket egyházuktól, nyelvüktől, iskoláiktól ? Talán politikai jogaikban szenvednek meg-