Pesti Hírlap, 1896. július (18. évfolyam, 179-209. szám)

1896-07-01 / 179. szám

1896. julius 1. P­ESTI HÍRLAP ............ I ■»-»■■■■I..­...I »II,I, ■„ I IM azonban politizálnék, akkor az én politikám ő felsé­gének a királynak politikája volna, mely elvégre is a kormány működésében nyer kifejezést“. A főhercegi uradalom ezek után teljesen magára hagyta a nép­pártot s ezen körülmény fő oka a parndorfi kudarcnak." A hajdudoroghi magyar püspökség. A Hajdu-Doroghon létesítendő görög kath. magyar püs­pökség érdekében Budapesten járt küldöttség 8 tagja, Farkas Pál küldöttségi elnök vezetése alatt tegnap volt Balaton-Füreden Vaszary Kolozs hercegprímás­nál. A küldöttséget Vaszary délelőtt féltizenkettőkor fogadta. Nagy Miklós, volt a küldöttség szónoka, aki rövid beszéd után átnyújtotta a hercegprímásnak a kérvényt és a hozzácsatolt magyar liturgikus köny­veket. A hercegprímás körülbelül ezeket felelte a küldöttségnek : ,,Jogos kérésüket én akadályozni nem fogom, sőt igyekezni fogok, hogy azt minél hama­rabb megvalósíthassam. A magyar püspökség létesí­tése egyházi szempontból lehető, az anyagi részt szin­tén el lehet intézni.“ A hercegprímás ezután leültette a küldötteket és részletesen kérdezősködött a magyar ajkú görögkatholikusok viszonyairól. Félórai idézés után a hercegprímás szives bucsuveréssel elbocsá­totta a küldötteket. A küldöttség még tegnap este rautazott. .. Képviselői beszámoló: Dr. Horloványi Jó­zsef, a galanthai kerület orsz. képviselője, most tar­totta beszámolóját kerületében. Beszámoló beszédében foglalkozott a politikai helyzettel s többek között a néppárttal, melyről teljesen elítélőleg nyilatkozott. ORSZÁGGYŰLÉS: I. A képviselőház június hó 30-iki ülése. Elnök : Szilágyi Dezső 10 órakor nyitja meg az ülést. Jegyzők : Schober Ernő, Perczel Béni, Lakatos Miklós. A kormány részéről jelen vannak : Bánff­y D. K. miniszterelnök, Perczel Dezső.­­ Elnöki előterjesztések. Elnök : Bejelentem Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Cs­ógrád megye közönségének feliratait a házadó törvé­nyek némely intézkedéseinek módosítása iránt. Miután a törvényjavaslat­ már le­ van tárgyalva, ezeket a kérvényeket egyszerűen az irattárba he­lyezzük. Bemutatom Torda-Aranyos megye közönségének föliratát az adómentes záloglevelek kibocsátásáról szóló törvény módosítása iránt;­­Nemes megye föliratát a szólásszabadsággal való visszaélés megakadályozása iránt; Kis-Küküllő, Nóg­­rád és Torda-Aranyos megyék föliratait az utakról Kecskemét és Halas szőlője igen gyö­nyörű, s ha később vész nem éri, vig és han­gos szüretet fog tartani. Az való igaz, hogy Cachylis ambiguella van mindkét városban , de annyira csekély mértékben, hogy keresve kellett keresnem. Magam több órai keresés után 20 hernyócskát bírtam összehozni, másfelé küldött emberek 21 holdról két fürtöt hoztak, melyek­ben egy hernyót találtam. Kecskeméten találtam olyan Chasselas tő­két is, amelyen 28 gyönyörű fejlődésen­ fürt volt és ezen a tőkén hosszas keresés után egy darab igen kifejlődött hernyót találtam. Annyi hernyó sehol sem volt,­­ mint Ngod szőlőjében a Svábhegyen. A hernyók kis szá­mán kívül örvendetes az is, hogy már mind érett, találtunk 4­ bábot is, s ezzel vége a tava­lyi inváziónak és kártételnek. Ha az itteni tulajdonosok megszívlelik Ngod intő szavát, amelyet különben magam is hirdettem, s újból ismételni fogok, akkor semmi veszély nem fenyeget.“­­ Ez a megnyugtató helyzet tehát meg nem jelenti azt, hogy túl vagyunk minden veszedel­men ! Ellenkezőleg, mert kicsi még a baj, el kell azt már most fojtani, mert későbben ki tudja, lesz-e olyan könnyű a dolgunk. Végül a mély­ pillefogó lámpára nézve szí­vesen fölajánlja a szaktudós levélíró mintául a vezetésére bízott intézet gyűjteményének egy példányát kölcsönképen, melylyel nagy hálára kötelez le. Ezen lámpaminta rajzát közölni fo­gom (a szerkesztőség beleegyezésével) a Pesti Hírlap gazdasági rovatában, amely után azt min­den írádogos elkészítheti. szóló törvény 69. §-ának módosítása iránt; végre a magyarországi magyarajku görög katholikusok orszá­gos nagygyűlése által kiküldött állandó végrehajtó bi­zottságnak kérvényét (Élénk éljenzés) a Hajdu-Do­­roghan létesítendő magyarajku görög katholikus püs­pökség ügyében. (Helyeslés.) Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Bemutatom a főrendiház elnökének átiratait ; ezek szerint a cukoradóról szóló törvény módosításá­ról, a házadó törvények módosításáról, a majorsági zsellérbirtokról és hasonló természetű birtokokról, a Fejér és Tolna vármegyei helyiérdekű vasút szé­­kesfehérvár-sárbogárdi vonalának engedélyezéséről szóló törvényjavaslatok a­ főrendiház által módosítás nélkül abban a szerkezetben, amint a képviselőház megállapította, elfogadtattak. Az országgyűlés két házának egyetértésével meg­állapított ezen törvényjavaslatok ő felsége elé fognak fölterjesztetni szentesítés végett. Bemutatom a miniszterelnök úr átiratát, mely­ben arról értesít, hogy Cseh Ervin, Szerém vármegye főispánjának, hozzá intézett távirata szerint Szerém vármegye közgyűlése a legszivélyesebben üdvözölte a testvér magyar nemzetet a millennium alkalmából. (Élénk éljenzés.) A ház bizonyára örvendetes tudomásul veszi Szerém vármegye közgyűlésének hazafias üdvözletét, (Helyeslés.) mely mutatja, hogy az együvé tartozás­nak hazafias, testvéri érzése és az alkotmány tisz­telete Szent­ István koronája birodalmának minden részében nem csökkenő erővel bír. (Tetszés és él­­jenzés.) Bemutatom a főrendiház elnökének átiratait, amelyek szerint az államadósság beváltásáról s a ko­ronaérték behozatalára szükséges arany beszerzéséről szóló törvény végrehajtásáról, a kecskemét-tisza-ughi, a temesvár-lippa-radnai és a tisza-polgár-nyíregyházai helyiérdekű vasutak engedélyezésének megtörtén­téről szóló jelentésekre nézve hozzájárult azokhoz a határozatokhoz, melyeket a képviselőház hozott. Az Országgyűlés két házának egyetértésével ho­zott ezen határozatok tehát országos határozatoknak jelentetnek ki. Több tárgya a mai ülésnek nem lévén, kérem meghallgatni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet észrevétel nélkül hitelesítik. Elnök Az ülést berekeszti. ülés vége, d. u. 1 óra 25 perckor. II. A főrendiház május 30-iki ülése. Elnök: Vay Béla báró, 11 órakor nyitja meg az ülést. Jegyzők: Gáll József, Gyulai Pál. A kormány részéről jelen vannak: Bánffy Dezső báró miniszterelnök, Erdély Sándor, Lukács László, Dániel Ernő, Jósika Samu dr., Perczel Dezső. Elnöki előterjesztések. Elnök: Bemutatja a miniszterelnök átiratát, amely szerint Károly Lajos főherceg elhunyta alkal­mából a főrendiház által nyilvánított hódolatteljes részvétet ő felsége legkegyelmesebben fogadta. A ház ezt hódolatteljesen veszi tudomásul. Bemutatja továbbá Békésmegye díszes föliratát. Ezen szép és külső csínnal előállított föliratot köszönettel veszik tudomásul. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely sze­rint Cseh Ervin főispán táviratilag közölte Szerém­­megye közönségének üdvözletét a millennium alkal­mából A ház az üdvözletét köszönettel veszi tu­domásul. Következik A napirend. A ház ezután a napirend értelmében a cukor­adó módosításáról és a házadó-törvények módosításá­ról szóló javaslatokat úgy általánosságban, mint részleteikben vita nélkül megszavazza, vita nélkül tudomásul veszi a pénzügyminiszter jelentését az aranybeszerzésről; végül pedig ugyancsak fölszólalás nélkül elfogadja a majorsági zsellérbirtokokról szóló törvényjavaslatot és néhány a képviselőház által le­tárgyalt helyi érdekű vasúti javaslatot. Bánffy Dezső báró, miniszterelnök: Nagymél­­tóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! A mostan le­tárgyalt törvényjavaslatokkal és jelentésekkel méltóz­­tattak elintézni azon ügyeket, amelyeket a kormány a nyári szünetek előtt elintéztetni óhajtott és így most már közelebbről nem lévén szükséges ülést tartani, tisztelettel kérem a méltóságos főrendeket,­­méltóztas­­sanak elhatározni, hogy július és augusztus hó fo­lyamán szünetelvén, ülést nem méltóztatnak tartani. (Helyeslés.) A ház így határoz. Császár György, kalocsai érsek : Nagyméltó­­ságú elnök úr, méltóságos főrendek! Minthogy most határozatba ment, hogy szeptember hóig a főrendi­házban ülés nem lesz, a méltóságos főrendek leg­bensőbb közóhajának vélek kifejezést adni, midőn indítványozom, keressék föl a nagym­éltóságú elnök úr, hogy ő cg. és apóst, királyi felségének, legkegyel­mesebb urunknak és királyunknak augusztus hó 18-ára­­ eső dicső születésnapja alkalmából szívünk mélyéből és tántoríthatatlan hűségünkből eredő hódolatteljes üdv- és szerencsekivonatainkat annak idején a leg­magasabb királyi trón zsámolya előtt tolmácsolni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az elnökség kedves kötelességének fogja ismerni ő felségének közelgő legmagasabb szü­letésnapja alkalmával a méltóságos főrendek hódolat­­teljes üdv- és szerencsekivánatait szokott módon a legmagasabb királyi trón zsámolya előtt tolmácsolni. (Helyeslés.)" A jegyzőkönyvet hitelesítik. Elnök az ülést bezárja. Ülés vége: 12 óra 20 perckor. Nikita Belgrádiján. Belgrádi levelezőnk tegnapi számunkban felettébb érdekes tudósításokkal szolgált nekünk. Ezekből azt érthetjük meg, hogy Monte­negro fejedelme a belgrádi politikai köröknek megmagyarázta, hogy az osztrák-magyar monar­chiával és különösen a Magyarországgal való folytonos torzsalkodás igen erőtelen taktika, mert jelenben nincs abszolúte, amire és akire támaszkodjék. A minap Franassovics szerb hadügyminisz­ter is olyképen nyilatkozott, hogy Szerbiát Magyarországgal való konfliktusában az orosz sajtó legkevésbbé sem támogatta. . Mindebből kiviláglik, hogy nem rosszul ítélj­ük meg a helyzetet, amikor már hónapok előtt hangsúlyoztuk, hogy Szerbia dhauvinistái hiába remélik, hogy Oroszország támogatja őket­­ Magyarország elleni akciójukban. Világos dolog volt, hogy Pétervár komoly politikusai nem lesznek olyan zavaros, szám­talan esetben ész nélküli politikának védelmezői, aminől Szerbiában utóbbi időkben folytattak. A régi antagonizmus monarchiánk és Oroszország között megszűnt s amióta II. Mik­lós cár uralkodik és Lobanov herceg vezeti az orosz külpolitikát, a két birodalom nem követ ellentétes irányt, hanem minden nagyobb kér­désben egy uton látjuk őket haladni. Ezt tapasztaljuk jelenben is, midőn Kon­stantinápolyban az orosz és osztrák-magyar dip­lomácia vállvetve törekszik paralizálni a Török­ország fenmaradása ellen irányult aknamunkát. E jelenség világos magyarázatot ad Monte­negró fejedelmének magatartásához, melynek fő iránya, hogy kerültessék szerb részről minden, ami Auszria-Magyarországgal komolyabb össze­ütközésbe sodorhatná. Miért­­? Mert e kellemetlen esetben Montenegro, amely semmit sem tesz protektora, az orosz cár akarata ellen, kénytelen volna szintén távol maradni mindentől, ami úgy tűnnék föl, mintha ő Szerbia ügyét monarchiánkkal szemben ma­gáévá tenné. Ez pedig meglehetősen kompromittálná azt a sokat hangoztatott szerb egység eszméjét, melynek megvalósítására hívta föl a szerb ural­kodókat Mihály metropolita tegnap tartott har­cias és boszul lihegő beszédében. E beszéd maga aligha kellemesen csengett Nikita fejedelem fülében, kiről el kell ismerni, hogy nagyon okos ember, tapintatos, előrelátó diplomata, aki elhamarkodott puffancsokkal nem kockáztatja a Pétervárott elébe irányított mars­rutát.­­ . . Mihály metropolita beszédének azon ré­szén, mely a rabságban szenvedő szerb test­vérekről szól, nincs mit megütközni. Az tény, hogy a szerbek török uralom alatt nem élvez­nek rózsás és szabad életet. Kevésbbé ugyan ama nyomás miatt, melyet a török hatalom gya­korol rájuk, hanem inkább a görög és különö­sen a bolgár polgártársaknak nem épen barát­ságos és testvéries bánásmódja miatt, melylyel a szerbeket háttérbe szorítják s meggátolják, hogy az övékhez hasonló előnyökben részesit­­tessenek. Hogy Mihály metropolita ettől az állapot­tól megmenteni szeretné testvéreit, az csak természetes. Vannak, kik azt vélik, hogy Mihály met­ropolita szavainak éle Magyarország ellen is volt fordítva. Ez képtelenség. Hát a szerbek nálunk talán rabigában siny­­lenek ? Talán megfosztottuk őket egyházuktól, nyelv­üktől, iskoláiktól ? Talán politikai jogaikban szenvednek meg-

Next