Pesti Hírlap, 1897. november (19. évfolyam, 303-331. szám)
1897-11-10 / 311. szám
1897. november 10. PESTI H I REAP Várrom a Gellért-hegyen. (A citadalla, a pantheon, a Szt Gellért-szobor és a pálmakürt kérdésének megoldása.) Napról napra csak elnézegetem, hogy a titkos zsenik miféle ideákkal ostromolják a gellérthegyi citadella falait. E falak türelmesek s a föl-fölbukkanó eszmék lepattogzanak róluk, mint a falra hányt borsó, de attól félek, hogy maholnap a fellegvár vizesárka tele lesz az eféle zöldséggel, pedig nekünk erre az árokra még szükségünk lehet. A citadella-kérdés égetően sürgős s ezért én is előállok a magam eszme-buborékaimmal. Az eddigi tervezők leginkább a pantheont sürgették a citadella helyébe. Ezt a pantheont, hol görög oszlopcsarnok, hol byzanti kupolás csarnok, hol góthikus, hol renaissance stylben szeretnék, de akadnak olyanok is, kik a pantheont úgy képzelik, mint valami kálváriát, a közepén kápolna helyett egy millenniumi oszloppal . . . Egyesek azt hitték, hogy jó lesz oda egy csillagvizsgáló torony is s ezek kétségkívül sohase vizsgáltak csillagot. Hagyjunk föl ezekkel az ideákkal és keressünk praktikusabb megoldást. A pantheon-csarnok, akármiféle stylben épüljön is, alulról nézve csak kicsinyes hatású lesz, ha csak milliárdokat nem akarunk beleölni, hogy szépségével együtt roppant arányaival is imponáljon. És még ekkor is kérdés, beleillik-e a méregdrága pénzen fölépített csarnok abba a festői keretbe, mely a székesfőváros egyik legfőbb szépsége , amelyet elsősorban kell figyelembe vennünk ?! Ne feledjük, hogy a citadella-kérdésben a főfeladat a főváros dunai látképének szépségét megőrizni, esetleg fokozni. A mostani citadella elég csinosan fest a vén Gellért-hegy ormán s épen ezért akadnak olyanok is, kik azt ajánlják, hagyjuk meg a várfalakat eredeti állapotukban. Ezek már ép érzékű emberek, akik félnek attól, hogy végül nagy költségen egy millennáris fogpiszkáló vagy csarnokocska kerül a tekintélyes hegyoromra s ezzel nevetségessé lesz Duna-partunk egyik főszépsége. Én elsősorban a festői hatás kedvéért ajánlom, hogy oda egy remek várromot építsünk. Román-korbeli ódon formákkal, szakgátott várfalakkal, ég felé meredő bástyákkal és merész hajlású árkádokkal. Még a legegyszerűbbnek tartanám, ha valamelyik igazán festői várromunkat utánoznák ott, mint pld. a Solymos-vár romjait, mely a Maros mentén csaknem olyan sziklahegyen áll, mint a Szt vellérthegy. Ennél hatásosabb dolgot nem is képzelhetek a Duna partján. És amellett, hogy a leghatásosabb — a leghűbben karakterizálja az ezredéves múltak dicső emlékét. S amellett, hogy igaz hangon szólal meg, a legolcsóbb is! A citadella régi falainak Dunára néző oldalait árkádok és bástyák hozzáadásával mind meghagyhatnók, csak a sváb-hegy felé néző börtönrészletet és földsáncot kellene lebontani s ennek régi kőanyaga egyúttal fölhasználtatnak a romok fölépítésénél. A romok fölépítése! — ugye milyen paradoxon, és önök közt többen nevetségesnek találják ezt: a megcsontosodott biablon-emberek. De a művészi vér nem fog kigúnyolni, mert a várrom akárhonnan nézve is festői marad s a felső- vagy alsó-Dunáról közelgő utas kiváncsi szemeit már meszsziről leköti. A romokat a legműveletlenebb szem is rögtön megérti és a hangulat visszhangja kel szivében ; de ha valami furcsaságot építünk oda, a szem előbb kutatja, keresi az építmény mivoltát s ez a boncolgatás a megelője a frappáns hatásnak. A fő célunk az legyen, hogy olyant építsünk a citadella helyére, ami alulról és messziről is szép, a hegyre fölérve úgyis olyan remek kilátás kárpótol, aminél szebbet csak az isten keze alkothat, emberi kéz és agy gyönge annak a megközelítéséhez. Ha már fönn vagyunk a hegyen, nézzük azt is: mire volnának jók e romok? A vízzel telt várárkok fölött, az ódon dobogós hídon át egy régi várudvarra jutunk, mely olyan lehet, mint Alpár pompás románkori udvara (a millenniumi történelmi csarnokban.) Itt áll Szent-Gellért püspök szobra. Egy-két lovagtermen vagy csarnokon át a nagy várudvarba lépünk. Ez üveggel van födve , az egész udvar tágas pálmákért, ahol közbe-közbe, megfelelő díszes síremlékek alatt akár nemzeti nagyjaink csontjait is megőrizhetjük. Íme : milyen egyszerű eszközökkel és aránylag kevés költséggel oldható meg a cidatella-, a pantheon-, a Szent-Gellért-szobor s a pálmakert kérdése. Ez utóbbi természetesen folytatását nyerheti a Gellérthegy déli lejtőjén is, akár le az uj hídig s ezzel egy remek sétautat teremtünk a romok közé épült pantheonig. A roma múltak igaz szava s a pantheon szylszerűbb keretben nem is képzelhető. A pálmakert séta utja mellett gondot fordíthatunk arra is, hogy a hegyre tervezett sikló is köteles legyen állomásait ódon vár-bástya formában építeni. Mert nálunk a dekoratív hatásokra épenséggel nem ügyelnek s annál borzasztóbb arcul-csapás meg nem érte a jó ízlést, mint pl az a háromemeletes bérház, amit oda engedtek építeni a Mátyás-templom remek látképe elé. No, de maradjunk a Gellért-hegynél. Itt még megmenthetjük a dekorativ hatást. Ismétlem, hogy az én bogaram, a rom! Pedig én is előállhatnék ám bizarr eszmékkel. Például építsünk oda egy igen-igen nagy aranykupolás csarnokot s ez a kupola a magyar szent korona hűséges utánzása legyen, mely igy folyton ott lebegne a székesfőváros fölött. Avagy : építsünk oda háromfejü szörnyeteg sárkányt, melynek fejei piros-fehér-zöld színben ragyogó vízeséseket okádjanak a Dunába ; a fölkunkorodott farkaik fölött pedig a föld arany glóbusa ragyogjon s efölött a nemzeti géniusz, stb. stb. De e dicső eszmék megörökítését másra hagyom. Csak egyért harcolok: legyen ott rom. . . Egy rom ! Kézdi-Kovács László: Megyék és vártrok. Versed oktatás és kuruzslás. Versec város közigazgatási bizottságának Pálffy főispán elnöklete alatt ma tartott közgyűlésében nagy föltünést keltett Sebestha tanfelügyelőnek azon jelentése, melyben a versed görkel, szerb felekezeti iskolákkal foglalkozik. Ezen felekezeti iskolákat eddig közel 20000 frt évi költséggel a város tartotta fönn, de a millennium idejében tanúsított hazaellenes magatartás miatt a város megvonta a községi segélyt s egyszer s mindenkorra január 1-ig 6000 irtót szavazott meg. Sebestha tanfelügyelő most beható vizsgálatot tartott a híres szellemű iskolában s konstatálta, hogy 200 gyermek nincs is beírva, a beírottak sem járnak iskolába, ismétlőiskola épen nincs, taneszközeik, fölszereléseik teljesen hiányoznak, a magyar nyelvet alig tanítják s könyvük sincs, ahelyett különféle ó-szláv nyelvekkel kínozzák a tanulókat. Ő az előbbi püspöknél sokszor tett jelentést e botrányos állapotok felől, de orvoslást nem talált. A bizottság utasította a rendőrkapitányt, hogy az iskolába nem járó gyermekek szüleit bírságolja meg. Dr Fitz Sándor főorvos jelentésével kapcsolatban, nagy vita indult meg afölött, hogy Versecen bizonyos egyének kuruzslással s orvoslással foglalkoznak, bizonyos Velicsek, aki a NaturarzU-nak címezi magát, pláne gyógyintézetet tart fönn, rendes orvosi gyakorlatot végez s busás honoráriumokat szed. Sok följelentést tettek ellene a helybeli orvosok, hogy még áldott állapotban levő nőknél is műtőknek való beavatkozásokat végez. A nevezett azelőtt falusi jegyző volt s orvosi tudományokat soha sem hallgatótt. A bizottság utasította a főorvost, hogy Velicsek intézetét vizsgálja meg és tegyen jelentést, hogy esetleg a nép megtévesztésére szolgáló gyógyintézetet hatóságilag be lehessen csukni. * Szatmár város törvényhatósága e handikán délután Hermán Mihály polgármester elnöklete alatt tartotta meg november havi rendes közgyűlését. A közgyűlés iránt a városi képviselők részéről szokatlan nagy érdeklődés mutatkozott, amit igazolt az is, hogy a gyűlésen azok a képviselők is megjelentek, akik más alkalommal vagy épen nem, vagy csak ritkán szoktak megjelenni. A nagy érdeklődést az keltette a képviselőkben, hogy ki lesz a Szűcs Gyula volt szatmárhegyi kapitány utóda, kinek helyét ez a közgyűlés töltötte be titkos szavazással. A jogvégzettséghez kötött állásra három pályázó adta be kérvényét : Décsi Károly rendőrségi fogalmazó, Benyovszki Pál városi számliszt s Galgóczi M, földbirtokos. A kijelölő bizottság első helyen Décsit, második helyen Benyovszkit s harmadik helyen Galgóczit jelölte az állásra, mely után kezdetét vette a titkos szavazással történő választás. A szavazatok összeszámlálása után Hermán polgármester kihirdette az eredményt, hogy a közgyűlés Décsi Károly rendőrfogalmazót választotta meg nagy többséggel kapitánynak. Az ifanskodlánál megüresedett helyet is választás útján töltötte be a közgyűlés. Ide Makay Elek segédlelkész választatott meg" Bodnár Alajos tanító ellenében. A uj hegyi kapitány a hivatalos eskü letevése után azonnal elfoglalja uj hivatalát. Fővárosi ügyek. A Pocsniczky utcai villamos vasút meghoszszabbítása. A budapesti városi villamos vasút figyelemmel arra, hogy a Terézváros mögött egy egészen új városrész van alakulóban, az Erzsébet királyné uton és annak mentén lakók sürgető kívánságára elhatározta, hogy a városligetbe vezető Podmaniczky-utcai vonalát meghosszabbítja s az erre vonatkozó terveket be is mutatta a tanácsnak. Az uj vonal a tervek szerint a Podmaniczkyutca- és arena-út sarkán ágazik ki a már meglévő vonalból s az állatkert területére kanyarodik. Az állatkert területén 8 öl széles út van tervezve, amelyen a vágányok az úttest közepén 3 méternyi vágánysávval vannak elrendezve. Elhagyva az állatkertet egy, a m. államvasut mellett létesítendő párhuzamos után a Hungáriámra kanyarodik, ahol a vágányok a járdaszegélykövektől 350 m. távolságban haladnak. A Hungáriámról az Erzsébet királyné-utra kanyarodva a vonal egyenes irányban halad a hajtsár-utig. A m. államvasutak pályatestét fekszinben keresztezik, mivel az államvasut útteste ezen a vonalon rövid idő alatt valószínüleg mint oszlopokon nyugvó pálya lesz átépítve. Ha azonban az államvasutak útfekszine megmarad, a villamos vasutat a m. államvasut fölött vasszerkezetű áteresz segélyével fogják átvezetni. A vasutat felső áramvezetékkel tervezik , vagy a kertész utcai központból, vagy a város belterületén kívül létesítendő új áramfejlesztő telepből fogják elektromos árammal táplálni. A villamos vasútnak ezen meghosszabbítása által az Erzsébet királyné-út és környéke kétségtelenül nagy arányokban fog tovább fejlődni s e vonal kiépítésével a társaság a fővárosnak közforgalmi szempontból rendkívüli szolgálatot tesz annál is inkább, mivel ezen új vonalat nem kivánja azon vonalmeghosszabbitások közé számítani, amelyekre az egységes szerződés értelmében kötelezhető. A társaság a király utcai vonal meghosszabbítását is tervezi s az erre vonatkozó terveket is be fogja legközelebb a tanácsnak mutatni. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tapott Vaszilievits János dr tanácsos elnöklése mellett. A napirendre térés előtt a teremben megjelent Halmos János polgármestert melegen üdvözölte Medrey Zsigmond a bizottság nevében, a polgármesterré választatása alkalmából. Halmos polgármester köszönőleg válaszolt s kijelentette, hogy a bizottság munkálkodásában még ezentúl is gyakran részt fog venni. A napirendre térve, hozzájárult a bizottság ahoz, hogy az Ördögmalom vízhasználata 15.000 frtért kisajátíttassék; ezt az összeget a jövő évi költségelőirányzatba veszik be, a kisajátítási alap terhére. — Az izraelita hitközség ama kérelménél, hogy a főváros által adandó évi segélyt 20,000 írtra emeljék föl — amely kérelemhez különben a bizottság egyhangúlag hozzájárult — Medvey Zsigmond kir. tanárr esős kérdést intézett az elnökhöz, hogy az alkotmányutcában építendő zsinagóga ügye milyen stádiumban van, mert szerinte a vallásosság fejlesztésének és ápolásának nem egyedüli eszköze a hitoktatás, hanem megfelelő templomok építésével is törekednie kell erre a célra. Vaszilievits János elnök és Schweiger Márton kimentő válaszát az interpelláló tudomásul vette. Most fölszólalt Heltai Ferenc ez alkalommal, miután a mai ülés majdnem egész napirendjét hasonló segélyezési ügyek foglalják el, szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a törvényhatóságnak foglalkoznia kell azzal a nagyjelentőségű kérdéssel, mely egyik legutóbbi közgyűlésen incidentaaliter már fölemliketett. Ez a különböző hitfelekezeti segélyek és patronaiusi költségek ügye. A város költségvetése, a rendes és rendkívüli kiadásokat együttvéve, különböző címeken körülbelül évi 500.000 írttal van terhelve a felekezetek javára vállalt kiadásokkal. Ez a kiadás, ha az ügy nem rendeztetik, rohamosan fog növekedni egyrészt a főváros terjeszkedése által, másrészt azokkal a kiadásokkal, melyek viselése alól a jelen helyzetben alig lehet kitérni. Hiszen köztudomású, hogy a hercegprímás ő eminenciája legközelebb lehato intézeti a városhoz több plébánia fölállítása és templom építése érdekében, tárgyalás alatt áll a külső lipótvárosi templom, a görög kath.-ok patronátusa stb. Ezek mind oly kérdések, melyek nagy terheket rónak a városra, melyek elől, ha az ügy időközben nem rendeztetik, alig lehet kitérni. Ezért szükségesnek tartja akár ez alkalomból, akár a költségvetés tárgyalása kapcsán a közgyűlés figyelmét e nagyjelentőségű kérdés sürgős tanulmányozására fölhívni.