Pesti Hírlap, 1898. március (20. évfolyam, 60-90. szám)
1898-03-20 / 79. szám
________________ PESTI HÍRLAP 1898. március 20. 10483 78349 90699 52866 67874 18755 49157 20498 68010 41617 48627 47948 15078 7235 4148 30955 87935 87821 64295 71861 93815 11947 68764 63998 83583 71813 14077. NAPI HÍREK. 1. (Személyi hírek.) Okolicsányi Sándor faragai követ tegnap Hangából Bécsbe érkezett, a a .,Matschalterhof“ hotelben lakik. — Dr Hegedűs Lóránt, Hegedűs Sándor orsz. képv. ismert fia, ki csak nemrég tért vissza Amerikából, most vasárnap tartja amerikai tanulmányi útjáról első szabad előadását a pápai Jókai-körben. — (A királyi pár.) A király, mint Bécsből jelentik, nem megy Territetbe a királyné látogatására, mint meg volt állapítva. A királyné április hónap közepéig marad Territetben, azután Kissingenbe megy htókurára. A király az eddigi megállapodások szerint április 10-én vagy 11-dikén Budapestre jön és öt napig marad itt. Április végén vagy május elején ismét Budapestre jön hosszabb tartózkodásra. — (A királynéról.) Tekintetből jelentik: Mikor Erzsébet királyné kedden reggel nyolc órakor gyalogllétát tett, egy osztrák alattvaló közeledett hozzá és pénzsegélyt kért tőle, hogy — mint monda — a kapott katonai behívási parancsnak eleget tehessen. A királyné az felelte, hogy nem szokott magánál pénzt hordani és a kérvényezőt titkárságához utasította. Kevéssel rá tényleg meg is jelent az illető a titkárnál, de minthogy gyanúsnak találták, a rendőrségre vitették, mely rövid kihallgatás után megdorgálással elbocsátotta. (Natália főhercegnő) állapota délelőtt ismét rosszabbra fordult. Tauscher kezelő orvos kívánságára Nothnagel és Wiederhofer bécsi tanárokat táviratilag hívták Pozsonyba. A főhercegnő többnyire eszméletlen. Állapota aggasztó. — (új magyar nemes.) A király dr Pajzs Gyula földbirtokos és Fejér-vármegyei törvényhatósági bizottsági tagnak, valamint törvényes utódainak, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a magyar nemességet a „rác-almási“ előnévvel adományozta. (Andrássy Aladár gróf betegsége.) Mint részvéttel értesülünk, Andrássy Aladár gróf nagybetegen fekszik Andrássy-uti palotájában. A betegség erős meghűlésből származó bélgyulladás, melyhez a mai nap folyamán még egy másik, veszedelmes baj járult. A beteg állapota estefelé annyira aggasztóvá lett, hogy kezelő orvosai műtét alkalmazását tartották szükségesnek. A műtétet éjfél után végre is hajtották, a khirurgiai teendőket Réczey tanár és dr Farkas László végezték, Korányi tanár, Herzl Manó és Kelemendi segédlete mellett. A műtét után a beteg állapotában némi javulás mutatkozott. (Erb báró halála.) Bécsben Erb báró nyugalmazott osztályfőnök ma délelőtt hosszas betegség után meghalt. Erb báró negyvenkét évig szolgálta az államot és ezalatt egyetlen egyszer sem vett szabadságot. Auersperg alatt a sajtóügyi osztálynak, Taaffe alatt a közegészségügyi osztálynak állott az élén. Az elhunyt az ötvenes években Magyarországon szolgált és ezalatt jól megtanult magyarul. Kitűnően beszélt még csehül, lengyelül, szlovénül, olaszul, ruténül, franciául és angolul. Ezelőtt két évvel nyugdíjazták s azóta folytonosan betegeskedett. (Vádak Román Miron ellen.) Mihályi balázsfalvi érsek lapja, az Uniria, nagy harcban van Román Miron nagyszebeni gör. köl. érsek lapjával, a „Telegraful Románcnál. Az Uniria kikel a görög keleti egyház elhanyagolt állapota ellen s azzal vádolja Román Miront, hogy az ő hanyagsága az oka annak, hogy az arad megyei románság között mindinkább terjed a szocializmus és a nazarenizmus; vádolja továbbá a Gozsdu-alap helytelen kezelésével is. Ezzel szemben a Telegraful Román az Uniriát a magyarositás szekértolójának nevezi, aki egyenetlenséget akar szítani a románok közt s készpénznek veszi a rosszakaratú magyar lapok közleményeit. — (Kalauz Pál temetése.) Kalauz Pál volt 1848—49-iki országgyűlési képviselő és Zólyom vármegye volt alispánjának temetése óriási részvét közt folyt le pénteken d. u. Hajnilton jelen volt a megye értelmiségének sziké- java s kivált a köznép kísérte nagy számmal sírjához a jótékony öreg urat. Pópási alispán vezetése alatt jelent meg a megyei tisztikar, kik »Zólyom vármegye közönsége érdemes volt alispánjának« feliratú, pompás koszorút helyeztek a ravatalra. Számtalan küldöttség volt jelen, a gyászszertartást Blatniczky zólyomi és Hrivnyák badini ev. lelkészek végezték. — (Beksics Gusztávnét) még a múlt évben beválasztotta a nagyváradi Szigligeti-társaság a tagjai közé. Holnap, vasárnap, a Szigligeti-társaság évforduló gyűlésén tartja székfoglalóját, fölolvasván az e Célra írt rajzát, melynek címe: Az asszony tragédiája. (Tavasz kezdete.) Holnap, március 20-án, délután 3 óra 7 perckor éri el a föld napkörüli útjának azt a pontját, amit tavaszpontnak nevezünk. Ezen a napon a nap egyenlően árasztja jótéteményeit a földnek minden egyes pontjára: a nappal egyenlő hosszú az éjjellel. A következő másodpercben ez az igazságos viszony már megváltozik és az északi félteke már jobban hajlik a nap felé, mint a déli,vagyis, hogy előnyben részesül. Ez azt jelenti egyúttal, hogy nálunk megkezdődött a meleg évszak, míg a déli féltekén megfordítva van és most ősz kezdetét tapasztalhatják. Még nagyobb az ellentét a két félgömb között a sarkokon. A délin most kezdődik meg a borzalmas hat hónapig tartó fagyos éjszaka, míg az északi sark tájékain ez az iszonytató sötétség megszűnik, helyet engedve hat hónapig tartó nappalnak, mely elviselhetőbbé teszi ennek a vidéknek éghajlatát. Ki tudja, nem nyújt-e a fölkelő nap korongja Andrée-nek és társainak ott fönt a magas északon még egy végső reménysugárt ? A tavaszpont korántsem állandó fix pont, mint hinnek. Igyekezik a földnek pályáját megrövidíteni és elébe siet évenkint 36,291 kilométerrel. Ebből az következik, hogy 12,000 év múlva a föld pályájának azon a részén lesz majd a tavaszpont, ahol most az őszpont van és megfordítva. Ezt a mozgását a földnek, amelynek következtében a tavaszpont egyre előbbre kerül, precessziónak nevezik a csillagászok. Egy teljes körforgása a tavaszpontnak, amit platói évnek is neveznek, 25,720 közönséges évig tart. Ennek következtében az égi sarkpont is egyre változik. A mostani sarkcsillag nem volt mindig az; most kétezer esztendeje a sárkárty alfája volt sarkcsillag, 12000 év múlva a lant legfényesebb csillaga, a Vega, fogja az északi irányt mutatni. A természet nem igen törődik a földdel és pályájával, bár nagyjában mégis csak március 20-án kezdődik a meteorológiai tavasz is. Boldogult Ad. Quelelet, a híres belga tudós, terülés naptára a következő módon számol be a természet tavaszáról. Az első pillangók szerinte már február 27-én mutatkoznak és az idén így is volt. A méh első megjelenése március 4-ikére esik. A daru már 3-án szokott érkezni és 5-én nyílnak az első virágok. A veréb (átlagban) március 10-én rakja fészkét, a liliom 21-én mutatkozik, tehát majdnem épen a csillagászati tavaszkor. Azontúl már a fák is virágoznak, első a hársfa, azután jön a szederfa. A hó vége felé, Quetelet és Vincent szerint március 30-án, hajtja első, finom, világoszöld leveleit a szomorúfűz. Visszaemlékezik régmúlt időkre és búsan lehajtja fejét ; ismét elmúlt egy év. Itt volt az ősz, aztán a barátságtalan, színtelen tél következett. Most már annak is vége és megkezdődött ismét a tavasz. — (Gladstone beteg.) Londonból sürgönyzik. Minthogy Gladstone állapota nem javult, a jövő héten Bournemouthból ismét visszamegy a Hawarden Casne-ba. — (Ahol a szekundák teremnek.) A «Magyar Paedagogia» című folyóirat legfrissebb számában a magyar gimnáziumokról kapunk egy kis statisztikai kimutatást, amelyben arról is szó van, hogy mely városokban vannak azok a gimnáziumok, amelyekben a legtöbb szekundát osztogatják, így tudjuk meg azután, hogy a szekundatermés a következő helyeken volt nagy: Szabadkán, Miskolcon (az ev. ref. gimnáziumban), Brádon, Szolnokon, Mezőtúron, Zsolnán, Gyulafehérváron, Pápán (a kath. gimnáziumban), Marosvásárhelyen és Fehértemplomban. Most pedig, hogy már tisztában lehetünk aziránt, hogy mely intézetekben értek el a tanár urak legkisebb eredményt, azt is konstatálhatjuk, hogy hol tanítottak legjobb eredményével. Hát Budapesten (a László-féle gimnáziumban), Komáromban, Szilágy-Somlyón, Szakolcén, Szepsi-Szent-Györgyön, Budapesten (a II. kerületben), Pancsován, Fiuméban, Kalocsán és Kézdivásárhelyen. — (Körorvos-választás) volt Tabi-Tótfalu községben e hó 17-én dr Csapó Loránd járási főszolgabíró elnöklete alatt. A választás egyhangú felkiáltással ment végbe dr Kmitzer Sándor megválasztásával, aki már hét év óta látja el a köréhez tartozó Sziget-Monostor és Pócsmegyer község közönségét az anyaközségen kívül. Odaadó, fáradhatlan buzgalommal és tudományos szakértelemmel párosult tevékeny munkálkodásával nagy mértékben kiérdemelte egyhangú megválasztatását. Dr Csapó Loránd járási főszolgabíró lendületes beszéddel üdvözölte az egyhangúlag megválasztott körorvos. (Ibsen a maga műveiről.) A híres Gyldendal-féle kiadócég holnap adja ki Ibsen valamennyi művének jubileumi kiadását. Az első kötet elé Ibsen mester rövid előszót írt, amelyet autographozva csatoltak a könyvhöz. Az előszó így szól: Olvasóimhoz ! Hogy kiadóm azzal a kedves ajánlattal keresett föl, hogy ki akarja adni minden irodalmi munkámnak chronologikusan rendezett gyűjteményét, tüstént beláttam, mekkora haszonnal lesz ez a kiadás a könyveim helyes megértésére. Mert haladó produktiómmal egyidőben újabb nemzedék nőtt föl és nagyon sokszor láttam sajnálkozva, hogy újabb könyveimet jobban ismerik, mint a régieket. Ez okozta azt, hogy olvasóim munkáim belső összefüggésében zavaró megszakítást látnak, s ezzel magyarázom azokat a különös, hiányos és félreértő magyarázatokat és fejtegetéseket, amelyek később támadt műveimet érték. Csakis úgy, hogy valamennyi művemet mint összefüggő, szakadatlan egészet bírálják, érzik azt a hatást, amielvre törekedtem. Olvasóimnak ezért azt ajánlom, hogy na tegyék félre az egyik, vagy a másik munkát, na ugorjanak át rajtuk egy időre, hanem olvassák el őket és éljék át őket abban a sorrendben, amelyben megalkottam őket. Ibsen Henrik. — (Diszülés.) Az „Egyetemi kör“ jogi szakosztálya a 48-as jogalkotás félszázados ünnepét tudományos ülés-sorozattal üli meg, melynek elsejét ma tartotta dr Tarton Ákos díszelnöklete alatt, aki üdvözölvén a szakosztályt, nagyszabású beszédben utalt a 48-as törvényhozás, a múlt és jelen közti kapcsolatra. Ifj. Chorin Ferenc és ifj. Tomcsányi Mór magvas értekezésekben emlékeztek meg a 48-as jogalkotásról. Az ülést Turóczi Szigfrid elnök lelkes zárószava rekesztette be. —■ (Becsapott cudlisták.) Bácsmegyéből írják, hogy néhány községben egy elég jól öltözött svindler jelent meg, aki azt mondta, hogy a Várkonyi bandájából való. A jámbor és mindent elhivő cucilistáknak térképet mutatott föl, amely kiparcellázva jelezte Zsida és Borotka községek földjeit. Azután a cucilisták tudtára adta, hogy a fölosztott földeket ők kapják. A percellákat a nevükre írják s igy az aratást már ők végezhetik a maguk földjén. Persze hogy mohón kaptak a földéhes parasztok a dolgon és szívesen leszúrták az addig fölmerült költségeket. A csaló ily módon 70—80 írttal állt tovább, ott hagyva a becsapód atyafiakat, akik most azt hangoztatják, hogy immár cucilistának sem érdemes lenni. —! (Rendjelviselési engedély.) A király megengedte, hogy őrgróf Pallavicini János rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri cimmel és jellegge felruházott I. osztályú követségi tanácsos a császári orosz Sz. Szaniszló-rend I. osztályát elfogadhassa és viselhesse. (Megszökött léghajók.) Berlinből sürgönyzik . A tempelhofi mezőn, a katonai léghajós osztály telepén a nagy vihar ma fölszabadított egy léghajót, mely azonnal fölemelkedett és mint távirati értesítés alapján kitűnt, a határon átrepült Oroszországba. Egy másik léghajó, mely szintén elszabadult, a kocsit is magával vitte, amelyhez erősítve volt. Ez egy omnibuszba ütődött, mely fölborult. Az esetnél két katona megsebesült. — (Legrövidebb és legolcsóbb utazás Olaszországba.) (Fiume—Ancona éa Fiume—Velenceközt közlekedő gőzhajók nyári menetrendje.) A gőzhajók Fiume Ancona és Fiume Velence között f. évi április hó 1-jétől f. évi október hó végéig a következő menetrend szerint közlekednek : Indulás Fiuméból Anconába a Budapestről érkező gyorsvonathoz való csatkozásban minden hétfőn és csütörtökön 8 órakor este, Anconából Fiuméba, Rómából, Nápolyból és Bolognából érkező vonatokhoz való csatlakozásban minden szerdán és szombaton 8 óra 30 perckor este ; Indulás Fiuméból Velencébe minden kedden és szombaton 8 órakor este ; Velencéből Fiuméba minden hétfőn és csütörtökön 7 óra 30 perkor este. A tengeren való átkelés 10 órát vesz igénybe. A fentebbi ábrányon át Budapestről Olaszországba közvetlen menetjegyek adatnak ki, melyek árai ezen útmutató 337—340. oldalain találhatók. Bővebb felvilágositás a m. kir. államvasutak állomásain, a városi menetjegyirodákban, valamint a Cook-féle utazási irodában nyerhető. (Öngyilkos könyvkereskedő.) Bécsben tegnap este Reimann Antal könyvkereskedő, minthogy a rossz üzletmenet miatt csődöt volt kénytelen mondani, öngyilkossá lett. A negyedik emeletről leugrott az udvarba, hol agyonzúzta magát. Özvegyet háromra siratja.