Pesti Hírlap, 1898. december (20. évfolyam, 332-361. szám)
1898-12-01 / 332. szám
Fővárosi ügyek. Budapest költségvetése. — A főváros közgyűlése. — Talán még sohasem tárgyalták a főváros költségelőirányzatát oly keserves pénzügyi körülmények közt, mint az idén. A deficit réme kisért makacsabbul, mint valaha. A közgyűlés tavaly ugyan azt kívánta, hogy az előirányzatot a pénzügyi ügyosztály állítsa össze és ne a főszámvevő, de azért az 1899-iki budgetet is a főszámvevő készítette, mert a közgyűlés határozatának végrehajtása szabályrendeletek módosítását feltételezi. A költségelőirányzati, számviteli és pénztárkezelési rendszer reformálása huzamosabb tárgyalást fog igényelni. A pénzügyi bizottság most azt indítványozza, hogy a tárgyalásokat azonnal kezdjék meg, úgy, hogy az 1900-iki budget összeállítása előtt befejeztessenek. A pénzügyi bizottság jelentése szerint az 1899. évi költségelőirányzat 43.431 frtnyi fölösleggel zárulna. Ez onnan ered, hogy az 1897. évi zárszámadási fölösleget, 677.795 frtot, a rendkívüli bevételek közé vették be és több közmunka költségét nem illesztették a kiadások közé. Már az 1900-as budgetben nem ismételhetik ezt az eljárást és azért a közterhek pozitív emelését a bizottság elkerülhetetlennek tartja. Ily terhek, illetve jövedelmi források lennének : 5 százalékos iskolaadó, a szikvizadó, ásványvíz- és pezsgőadó, kerékpáradó, játékkártya községi adója és egyéb ily kedves dolgok. Ezeken kívül sürgetni kell a kormánynál, hogy az állami vállalatok fizessenek községi adót; fizessen valamit az állam a katonai igazgatási munkálatokért; revideálják a községi illetékek és járulékok szervezetét; adóztassák meg a telkek értékemelkedését. Újabb lélegzési adóról nem szól a javaslat. Az uj iskolaadó 1900. jan. 1-n, a szikvizadó pedig már 1899. jan. 1-én lépne életbe. A többi adók még emelkednének. Az uj jövedelmeket oly költségek fedezésére fordítanák, amelyek nem szerepelnek a budgetben. A költségelőirányzat mérlege ez . Rendes kiadás .... 16,798.820 Rendes bevétel .... 16,844.159 Fölösleg . . 45.339 Rendkívüli kiadás . . . 880.960 Rendkívüli bevétel . . . 879.105 Fölösleg . . 43.484 Csekély fölösleg, de mégis fölösleg, és ezzel a fölösleggel tárták a költségelőirányzatot a mai közgyűlés elé. Márkus József főpolgármester szokott pontossággal nyitotta meg a közgyűlést. Haltai Ferenc napirend előtt fölszólalva azt kívánta, hogy ezúttal csak a költség előirányzatot tárgyalják, de a közjövedelmek emelésére vonatkozó előterjesztést csak mához két hétre tárgyalják. Darvas Fülöp dr szerint a két ügy szerves összefüggésben van és együtt tárgyalandó. Elvileg kimondható, hogy szükséges-e a közjövedelem oly emelése, aminőt a tanács javasol. Ily értelemben nyilatkozik Dezsényi József és Kasics Péter is. Szavazásra került a sor és a szavazás közben fölkiált Kasics: — Az ügyrendhez akarok szólni ... A szavazók oszoljanak szét pártok szerint, jobbra-balra. — Szavazás közben nem lehet beszélni, — szól az elnök és kihirdeti az eredményt. Heltai indítványát 50 szavazattal 42 ellenében elvetették , vagyis együttesen kívánták tárgyalni az előterjesztést. — Akkor hát belenyugszom, — mondja Kasics. (Derültség.) — A szavazatok megszámlálása esetén, — figyelmeztet az elnök, — az ily fölszólalásnak semmi alapja. — Az ügyrend ügyrend! — szentenciázik Kasics. Vasziljevics János dr tanácsnok aztán ismertette a költségvetést, melyet, a pénzügyi bizottság tárgyalásairól szólva, fővonásaiban már ismertettünk olvasóinkkal. Mikor a bicikliadót emlegette, közbekiáltottak : — Hát a kormányozható léghajót nem adóztatják meg ? Különösen a szikviz-adóra vonatkozó javaslatot hallgatták idegesen. A pezsgő nagy palackját 50 krral, kis palackját 25 krral adóztatná meg a tanács. Az állami vállalatok megadóztatásának tervét élénk helyeslés fogadta. Kezdődött a vita. Már ülés előtt tizenketten jelentkeztek szólásra. Csorba Ferenc dr irreálisnak tartja a költségvetést. Az előterjesztés itt »alapon« nyugszik, de az alapok nincsenek szerves összefüggésben. Ezt példákkal bizonyítja. A kisajátítási alapot például nem kellene külön kezelni, hanem szépen be kellene illeszteni a főváros költségvetésébe. A Szillakus-kórházi alap, mint alap, szüntettessék meg, ésoly kevéssé jogosult ez az alap, mint például jogosulatlan lenne egy vásárcsarnoki alap. A Szt János-kórház alapjára ugyanez áll. A szegényalapnak régebben volt értelme, de ma 359,000 fit az úgynevezett szegényalap kiadása és ebből 340,000 irtot a főváros fizet, az alap pedig csak 19,000 irtot. Az egyes árvaházi alapokat sem szabad többé meghagyni. A kerepesiúti köztemetői alap sem alap, a szó tulajdonképeni értelmében. Indítványt nyújt be, hogy utasítlassék a tanács a főváros kezelése alatt álló alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására. Az alapok a maguk rendeltetése és természete szerint illesztessenek be a főváros háztartási költségvetésének keretébe. Vizsgálja meg a tanács, hogy mely alapok alapjellegű kezelése szüntethető meg. Az iskolaadó ellen Csorba állást foglal, mert szerinte csak meg akarnák ezzel terhelni az állami hivatalnokokat, akik most nem fizetnek községi adót. (Azt akarjuk! Nagyon helyes lesz !) Kívánják inkább őszintén a községi adó kiterjesztését. Szivák Imre fájlalja, hogy a főváros jövedelmei nem arányosak a főváros fejlődésével, szükségleteivel. A legutóbbi évek nem kedveztek a tőkegyűjtésnek ; a legtöbb ember régebben gyűjtött tőkékből él, és nem járja, hogy most ezeket a tőkéket akarják megtámadni. Kritizálja a fővárosi élet drágaságát. Vidéken nincs ára a búzának és Budapesten drágul a kenyér; a hússal épúgy vagyunk ; panaszkodnak, hogy sok az üres lakás, a lakbérek mégis emelkednek; tömérdek proletár vándorol be a fővárosba, a cselédbérek mégis emelkednek. Hibáztatja az adminisztráció bonyolódott voltát, amely általános elégületlenséget okoz. A fővárosi törvény revíziója okvetlenül szükséges, de amíg ez bekövetkezik, addig is lehetne üdvös javításokat végezni. Vízvezeték és csatornázás nincsenek a kellő színvonalon. Egyes kerületek érdekeit pártolják a közérdek rovására. Nagy baj, hogy a főváros képviselete nagyon nagy számú és csak kevesen a választók. A 45-ös bizottság például az összes főváros érdekeit képviseli személyi kérdésekben, dologi ügyekben azonban nincs testület, amelyben az összes kerületek képviselve lennének. Az egyes kerületek többnyire csak kerületi helyi, vagy épen politikai kérdéseket tárgyalnak és nincs is összekötő kapocs. Ezt az összekötő kapcsot kellene létesíteni. Esetleg a 45-ös bizottságra bízhatnának dologi kérdéseket is. (Ellenmondás.) Még politikai pártalakulások sem bánthatnának ; legalább egy párt lenne felelős. Hiszen most hivatalos iniciatíva nélkül a közgyűlés mire sem képes és hiábavaló az autonómia. A fővárosi választói jogot ki kell terjeszteni. Progresszív városi adózási rendszer híve. (Élénk helyeslés.) Módot kell adni a törvényhatósági bizottság minden tagjának, hogy az ügyeket megismerhesse alaposan, mielőtt a közgyűlésen határozni kell. Esetleg az angol parlament mintájára egy bizottsággá alakulna át a közgyűlés. A mostan divó partikularizmust meg kell szüntetni. Az országgyűlés sem tárgyalja a megyék dolgát, hanem az egész ország ügyeit tárgyalja. A vezető eszméknek a közgyűlés kebeléből kell kiindulniok; nem a tanács feladata az ily eszmék rátűzése. Az autonómia érdekében kívánja a reformot, amelyek reményében a költségelőirányzatot elsordja. (Élénk helyeslés.) Steiger Gyula nagyrészt egyetért Szivák fejtegetéseivel, de ezek nem viszik előbbre a budget ügyeit. Szivák panaszait már huszonöt év óta hangoztatják a közgyűlési teremben. A közigazgatás javítása érdekében már sok fölterjesztést tett a főváros felsőbb helyre, de mindig hasztalan. Azt felelték, hogy a törvény törvény és várni kell a fővárosi törvény módosítására. Könnyű követelni a javításokat, de ezek részletei rendesen nagyon drágák és alig megvalósíthatók. Szivák eszméit majd tárgyalja a közgyűlés, ha napirendre kerülnek konkrét alakban. (Majd ha megérjük !) Hiszen van eszme elég, de eszméket eszközök nélkül nem lehet megvalósítani. Ma a költségvetés a főtárgy és ezzel akar gyakorlatilag foglalkozni. Nem elég a jövedelmek emelése. Megtakarítási javaslatokat is szeretett volna hallani. Az igaz, hogy a fővárosi törvny megvalósítása nélkül nagyon nehéz a megtakarítás elérése. A személyzeti kiadások csökkentése például nagyon bajos. Egy-egy tanácsnok a hét 3—4 napján „ülésezik“ és vele egy-egy tollnok és más hivatalnok. A hivatalok szétszórtsága, az érintkezés nehézsége idő- és pénzveszteséget okoznak. Ha nem akarják megváltoztatni a fővárosi törvényt, szóló inkább kész távozni helyéről, semhogy tovább nézze a mostani slendriánt. A dologi kiadásokat a pénzügyi bizottság minden törekvése dacára nem tudta leszállítani. Az előterjesztésben bizonyos javulás mutatkozik , őszintébb és tisztább képet nyújt. Bár igaz, hogy a budget igazán nem 43,000 frt fölösleggel zárul, hanem 4.500,000 frt deficittel. — Ez a javulás, — humorizál Vázsonyi. — Papiroson nem lehet javítani, — mérgelődik erre Steiger, hanem csak eszközökkel. Aztán áttér az előirányzat főbb tételeire. A fővárosi pótadót nem tartja fölemelhetőnek, a házbérkrajcár fölemelése sem volna méltányos, a háziurak nem kényszeríthetők, hogy adóexekutorok legyenek. Azok az adók, amelyeket a tanács javasol, helyesek, bár sokan ellenzik. Eszközök nélkül nincs adminisz- tráció. . . ... — Progresszív adó! — kiáltják közbe. — A progresszív adó eszméjét, fejtegeti Steiger, el kellett ejteni; várni kell, amíg az állam meg nem oldja a maga progresszív adóját, amelynek eszméjét Wekerle pendítette meg. Gondoskodni kell más forrásról. Az 576-os iskolaadó csak terheljen egyformán mindenkit és nem kell kímélni adómentes ingatlanokat és személyeket. (Helyeslés.) A törvény módot ad ily adó kivetésére. 71.000 gyermek részesül oktatásban, ez milliókra menő kiadásokat okoz. Bele kell vonni ennek fedezésére minden polgárt. 6000TOG ezer írt remélhető e réven. De csak úgy pártolja ezt az új adót, ha csakugyan mindenkire kiterjeszthető és a tisztviselők ne hivatkozhassanak arra, hogy őket a 68-iki népoktatási törvény nem terhelheti. Erre nézve a kormány nézetét és határozatát is ki kell kérni. A 700,000 frt kevés és azért más adót is be kell hozni. A szikvizet, igaz, a szegény nép iszsza, de a szikviz ára most palackonkint 1111 kr és adóval csak 270 kr lesz. (Ellenmondás.) Steiger úr szerint a fogyasztók nem éreznék meg ezt az áremelést, amelyet, ha be nem hoznak, a fogyasztási adót kellene fölemelni. Nagyon méltányos az ásványvizek és pezsgőfélék megadóztatása is. A magyar pezsgőiparnak nem ártana az adó, amelyet a konzumens fizetne meg. A bicikliadó behozatala ellen nincs kifogása. Az új adók 800.000 irtot hoznának és az új jövedelemből fedeznék 6 év alatt a 4.600.000 frtnyi szükségletet, amely nem volt bevehető a költségvetésbe. Túlságosan hosszú beszédét az előirányzat elfogadásával végezte. Darvas Fülöp út hibáztatja, hogy miután a pénzügyi bizottság három ülésben tárgyalta a budgetet, a közgyűlés »közkatonái« elé a törvényszabta határidő utolsó napján terjesztették az előirányzatot. Haragos hangon utalt arra, hogy egy korhadt, poshadt rendszer javításáról van szó. Türelmetlen és figyelmetlen volt már a közgyűlés. — Tessék kimenni diskurálni! kiáltott a főpolgármester néhány bizottsági tagra és tisztviselőre)" Darvai dr tovább folytatta előadását a folyton növekedő tengeri kígyóról, amely gyanánt a deficit jelentkezik. A takarékosság elvének szem előtt tartását követeli. Sokalja a 38000 frtnyi frakker pénzt. Az új adónemek ellen a »szó szoros értelmében« tiltakozik. Az iskolaadó rendeltetése törvényszerűtt a népnevelés és nem fordítható deficitek törlesztésére. (Ellenmondás.) A szikvizadó a szegény embert sújtaná. Egészségügyi szempontból is hibás. (Helyeslés.) A kerékpáradót is hibáztatja. Kicsinyesnek találja. Sok szerénysorsú ember egészséges sportját nehezítené meg ez az adó. Végül indítványt nyújt be, hogy a költségvetést ezentúl ne a főszámvevő, hanem a pénzügyi ügyosztály, illetve a tanács állapítsa meg. (Felkiáltások: Ezt maga a tanács is kívánja!) A tanács a szélsőségig legyen takarékos. Az elnök figyelmezteti a szónokot: — Szíveskedjék ezt írásba foglalni. Nagyon komplikált.. (Derültség.) Gerő Lajos úr a költségelőirányzat irrealitását taglalja. Hibáztatja az irodai szükségletek nagyságát. A költségvetés keretében vagy húsz helyen szerepelnek az irodai szükségletek, mégpedig nagy aránytalanságokkal. Az a kerület, amely a legtöbb itatóspapirost fogyaszt, fogyasztja a legkevesebb tentát. (Nagy derültség.) Egyes előjáróságok minden évben új tontatartókat vásárolnak. Még más apró dolgokat hozott fel Gerő, akit az elnök félbeszakított, hogy hát ezek a részletezen tárgyaláshoz tartoznak. — De csak halljuk ! kiáltják mindenfelől és Gerő folytatja. Elmondja, hogy például a régi városháza folyosóján levő lámpák meggyújtása címén 96 frt kiadás szerepel a költségvetésben. (Mozgás.) A fölszólaló szerint a házi könyvnyomda címénél is sokat lehetne helyes gazdálkodással megtakarítani. Fölhozza a hirdető oszlopok és táblák ügyét is. A tanács ezen a címen 1500 frt kiadást és 1535 frt bevételt vesz föl s igy a vállalkozó, aki tízezreket nyer ezen az üzleten, e rongyos pár forinttal kenyerezi le a fővárost s a tanácsban még annyi élelmesség sincs, hogy a saját hirdetéseinek ingyenes kifüggesztését biztosítaná. Kérdi a fölszólaló, miért nera bontják föl ezt a hallatlan szerződést. Egy másik Hiány . . . 1.855 Összes kiadás .... 17,679.780 Összes bevétel .... 17,723.264 PESTI HÍRLAP 4 1898. december 1.