Pesti Hírlap, 1898. december (20. évfolyam, 332-361. szám)

1898-12-01 / 332. szám

Fővárosi ügyek. Budapest költségvetése. — A főváros közgyűlése. — Talán még sohasem tárgyalták a főváros költ­ségelőirányzatát oly keserves pénzügyi körülmények közt, mint az idén. A deficit réme kisért makacsab­­bul, mint valaha. A közgyűlés tavaly ugyan azt kívánta, hogy az előirányzatot a pénzügyi ügyosztály állítsa össze és ne a főszámvevő, de azért az 1899-iki budgetet is a főszámvevő készítette, mert a közgyűlés határoza­tának végrehajtása szabályrendeletek módosítását fel­tételezi. A költségelőirányzati, számviteli és pénztár­kezelési rendszer reformálása huzamosabb tárgyalást fog igényelni. A pénzügyi bizottság most azt indítvá­nyozza, hogy a tárgyalásokat azonnal kezdjék meg, úgy, hogy az 1900-iki budget összeállítása előtt be­fejeztessenek. A pénzügyi bizottság jelentése szerint az 1899. évi költségelőirányzat 43.431 frtnyi fölösleggel zá­rulna. Ez onnan ered, hogy az 1897. évi zárszám­adási fölösleget, 677.795 frtot, a rendkívüli bevételek közé vették be és több közmunka költsé­gét nem illesztették a kiadások közé. Már az 1900-as budge­tben nem ismételhetik ezt az eljárást és azért a közterhek pozitív emelését a bizottság elkerülhe­tetlennek tartja. Ily terhek, illetve jövedelmi források lennének : 5 százalékos iskolaadó, a szikvizadó, ás­ványvíz- és pezsgő­adó, kerékpár­adó, játékkártya köz­ségi adója és egyéb ily kedves dolgok. Ezeken kívül sürgetni kell a kormánynál, hogy az állami vállalatok fizessenek községi adót; fizessen valamit az állam a katonai igazgatási munkálatokért; revideálják a köz­ségi illetékek és járulékok szervezetét; adóztassák meg a telkek értékemelkedését. Újabb lélegzési adó­ról nem szól a javaslat. Az uj iskolaadó 1900. jan. 1-n, a szikvizadó pedig már 1899. jan. 1-én lépne életbe. A többi adók még emelkednének. Az uj jöve­delmeket oly költségek fedezésére fordítanák, amelyek nem szerepelnek a budgetben. A költségelőirányzat mérlege ez . Rendes kiadás .... 16,798.820 Rendes bevétel .... 16,844.159 Fölösleg . . 45.339 Rendkívüli kiadás . . . 880.960 Rendkívüli bevétel . . . 879.105 Fölösleg . . 43.484 Csekély fölösleg, de mégis fölösleg, és ezzel a fölösleggel tárták a költségelőirányzatot a mai köz­gyűlés elé. Márkus József főpolgármester szokott pontos­sággal nyitotta meg a közgyűlést. Haltai Ferenc napirend előtt fölszólalva azt kívánta, hogy ezúttal csak a költség előirányzatot tár­gyalják, de a közjövedelmek emelésére vonatkozó elő­terjesztést csak mához két hétre tárgyalják.­­ Dar­­vas Fülöp dr szerint a két ügy szerves összefüggésben van és együtt tárgyalandó. Elvileg kimondható, hogy szükséges-e a közjövedelem oly emelése, aminőt a tanács javasol. Ily értelemben nyilatkozik Dezsényi József és Kasics Péter is. Szavazásra került a sor és a szavazás közben fölkiált Kasics: — Az ügyrendhez akarok szólni ... A sza­vazók oszoljanak szét pártok szerint, jobbra-balra. — Szavazás közben nem lehet beszélni, — szól az elnök és kihirdeti az eredményt. Heltai indít­ványát 50 szavazattal 42 ellenében elvetették , vagyis együttesen kívánták tárgyalni az előterjesztést. — Akkor hát belenyugszom, — mondja Kasics. (Derültség.) — A szavazatok megszámlálása esetén, — figyelmeztet az elnök, — az ily fölszólalásnak semmi alapja. — Az ügyrend ügyrend! — szentenciázik Kasics. Vasziljevics János dr tanácsnok aztán ismer­tette a költségvetést, melyet, a pénzügyi bizottság tár­gyalásairól szólva, fővonásaiban már ismertettünk olvasóinkkal. Mikor a bicikliadót emlegette, közbekiáltottak : — Hát a kormányozható léghajót nem adóztat­ják meg ? Különösen a szikviz-adóra vonatkozó javaslatot hallgatták idegesen. A pezsgő nagy palackját 50 kr­ral, kis palackját 25 krral adóztatná meg a tanács. Az állami vállalatok megadóztatásának tervét élénk helyeslés fogadta. Kezdődött a vita. Már ülés előtt tizenketten je­lentkeztek szólásra. Csorba Ferenc dr irreálisnak tartja a költség­­vetést. Az előterjesztés itt »alapon« nyugszik,­­ de az alapok nincsenek szerves összefüggésben. Ezt pél­dákkal bizonyítja. A kisajátítási alapot például nem kellene külön kezelni, hanem szépen be kellene il­leszteni a főváros költségvetésébe. A Szi­llakus-kór­­házi alap, mint alap, szüntettessék meg, ésoly ke­véssé jogosult ez az alap, mint például jogosulatlan lenne egy vásárcsarnoki alap. A Szt János-kórház alapjára ugyanez áll. A szegény­alapnak régebben volt értelme, de ma 359,000 fit az úgynevezett szegény­alap kiadása és ebből 340,000 irtot a főváros fizet, az alap pedig csak 19,000 irtot. Az egyes árvaházi alapokat sem szabad többé meghagyni. A kerepesi­­úti köztemetői alap sem alap, a szó tulajdonképeni értelmében. Indítványt nyújt be, hogy utasítlassék a tanács a főváros kezelése alatt álló alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására. Az alapok a ma­guk rendeltetése és természete szerint illesztessenek be a főváros háztartási költségvetésének keretébe. Vizsgálja meg a tanács, hogy mely alapok alap­jel­­legű kezelése szüntethető meg. Az iskolaadó ellen Csorba állást foglal, mert szerinte csak meg akarnák ezzel terhelni az állami hivatalnokokat, akik most nem fizetnek községi adót. (Azt akarjuk! Nagyon helyes lesz !) Kívánják inkább őszintén a községi adó kiterjesztését. Szivák Imre fájlalja, hogy a főváros jövedel­mei nem arányosak a főváros fejlődésével, szükség­leteivel. A legutóbbi évek nem kedveztek a tőke­gyűjtésnek ; a legtöbb ember régebben gyűjtött tőkék­ből él, és nem járja, hogy most ezeket a tőkéket akarják megtámadni. Kritizálja a fővárosi élet drága­ságát. Vidéken nincs ára a búzának és Budapesten drágul a kenyér; a hússal épúgy vagyunk ; panasz­kodnak, hogy sok az üres lakás, a lakbérek mégis emelkednek; tömérdek proletár vándorol be a fővá­rosba, a cselédbérek mégis emelkednek. Hibáztatja az adminisztráció bonyolódott vol­tát, amely általános elégületlenséget okoz. A fővá­rosi törvény revíziója okvetlenül szükséges, de amíg ez bekövetkezik, addig is lehetne üdvös javításokat végezni. Vízvezeték és csatornázás nincsenek a kellő színvonalon. Egyes kerületek érdekeit pártolják a közérdek rovására. Nagy baj, hogy a főváros képvi­selete nagyon nagy számú és csak kevesen a vá­lasztók. A 45-ös bizottság például az összes főváros ér­dekeit képviseli személyi kérdésekben, dologi ügyek­ben azonban nincs testület, amelyben az összes ke­rületek képviselve lennének. Az egyes kerületek több­nyire csak kerületi helyi, vagy épen politikai kérdé­seket tárgyalnak és nincs is összekötő kapocs. Ezt az összekötő kapcsot kellene létesíteni. Esetleg a 45-ös bizottságra bízhatnának dologi kérdéseket is. (Ellen­­mondás.) Még politikai pártalakulások sem bánthatná­nak ; legalább egy párt lenne felelős. Hiszen most hivatalos iniciatíva nélkül a közgyűlés mire sem ké­pes és hiábavaló az autonómia. A fővárosi választói jogot ki kell terjeszteni. Progresszív városi adózási rendszer híve. (Élénk he­lyeslés.) Módot kell adni a törvényhatósági bizottság minden tagjának, hogy az ügyeket megismerhesse alaposan, mielőtt a közgyűlésen határozni kell. Eset­leg az angol parlament mintájára egy bizottsággá ala­kulna át a közgyűlés. A mostan divó partikulariz­­must meg kell szüntetni. Az országgyűlés sem tár­gyalja a megyék dolgát, hanem az egész ország ügyeit tárgyalja. A vezető eszméknek a közgyűlés kebeléből kell kiindulniok; nem a tanács feladata az ily eszmék rátűzése. Az autonómia érdekében kívánja a reformo­­­t, amelyek reményében a költségelőirányzatot elso­­rdja. (Élénk helyeslés.) Steiger Gyula nagyrészt egyetért Szivák fejte­getéseivel, de ezek nem viszik előbbre a budget ügyeit. Szivák panaszait már huszonöt év óta hangoztatják a közgyűlési teremben. A közigazgatás javítása érdekében már sok fölterjesztést tett a főváros felsőbb helyre, de mindig hasztalan. Azt felelték, hogy a tör­vény törvény és várni kell a fővárosi törvény módo­sítására. Könnyű követelni a javításokat, de ezek részletei rendesen nagyon drágák és alig megvalósít­hatók. Szivák eszméit majd tárgyalja a közgyűlés, ha napirendre kerülnek konkrét alakban. (Majd ha megérjük !) Hiszen van eszme elég, de eszméket esz­közök nélkül nem lehet megvalósítani. Ma a költség­­vetés a főtárgy és ezzel akar gyakorlatilag foglalkozni. Nem elég a jövedelmek emelése. Megtakarítási javas­latokat is szeretett volna hallani. Az igaz, hogy a fővárosi törvny megvalósítása nélkül nagyon nehéz a megtakarítás elérése. A személyzeti kiadások csök­kentése például nagyon bajos. Egy-egy tanácsnok a hét 3—4 napján „ülésezik“ és vele egy-egy tollnok és más hivatalnok. A hivatalok szétszórtsága, az érintkezés nehézsége idő- és pénzveszteséget okoznak. Ha nem akarják megváltoztatni a fővárosi törvényt, szóló inkább kész távozni helyéről, semhogy tovább nézze a mostani slendriánt. A dologi kiadásokat a pénzügyi bizottság min­den törekvése dacára nem tudta leszállítani. Az elő­terjesztésben bizonyos javulás mutatkozik , őszintébb és tisztább képet nyújt. Bár igaz, hogy a budget igazán nem 43,000 frt fölösleggel zárul, hanem 4.500,000 frt deficittel. — Ez a javulás, — humorizál Vázsonyi. —­­ Papiroson nem lehet javítani, — mérgelő­dik erre Steiger, hanem csak eszközökkel. Aztán áttér az előirányzat főbb tételeire. A fő­városi pótadót nem tartja fölemelhetőnek, a házbér­­krajcár fölemelése sem volna méltányos, a háziurak nem kényszeríthetők, hogy adóexekutorok legyenek. Azok az adók, amelyeket a tanács javasol, helyesek, bár sokan ellenzik. Eszközök nélkül nincs adminisz-­ tráció. . . ... — Progresszív adó! — kiáltják közbe. — A progresszív adó eszméjét, fejtegeti Steiger, el kellett ejteni; várni kell, amíg az állam meg nem oldja a maga progresszív adóját, amelynek eszméjét Wekerle pendítette meg. Gondoskodni kell más for­rásról. Az 576-os iskolaadó­ csak terheljen egyformán mindenkit és nem kell kímélni adómentes ingatlano­kat és személyeket. (Helyeslés.) A törvény módot ad ily adó kivetésére. 71.000 gyermek részesül oktatás­ban, ez milliókra menő kiadásokat okoz. Bele kell vonni ennek fedezésére minden polgárt. 6000TOG ezer írt remélhető e réven. De csak úgy pártolja ezt az új adót, ha csakugyan mindenkire kiterjeszthető és a tisztviselők ne hivatkozhassanak arra, hogy őket a 68-iki népoktatási törvény nem terhelheti. Erre nézve a kormány nézetét és határozatát is ki kell kérni. A 700,000 frt kevés és azért más adót is be kell hozni. A szikvizet, igaz, a szegény nép iszsza, de a szikviz ára most palackonkint 1111 kr és adóval csak 270 kr lesz. (Ellenmondás.) Steiger úr szerint a fogyasztók nem éreznék meg ezt az áremelést, amelyet, ha be nem hoznak, a fogyasztási adót kel­lene fölemelni. Nagyon méltányos az ásványvizek és pezsgő­­félék megadóztatása is. A magyar pezsgő­iparnak nem ártana az adó, amelyet a konzumens fizetne meg. A bicikli­adó behozatala ellen nincs kifogása. Az új adók 800.000 irtot hoznának és az új jövede­lemből fedeznék 6 év alatt a 4.600.000 frtnyi szük­ségletet, amely nem volt bevehető a költségvetésbe. Túlságosan hosszú beszédét az előirányzat elfogadá­sával végezte. Darvas Fülöp út hibáztatja, hogy miután a pénzügyi bizottság három ülésben tárgyalta a bud­getet, a közgyűlés »közkatonái« elé a törvényszabta határidő utolsó napján terjesztették az előirányzatot. Haragos hangon utalt arra, hogy egy korhadt, pos­­hadt rendszer javításáról van szó. Türelmetlen és figyelmetlen volt már a köz­gyűlés. — Tessék kimenni diskurálni! kiáltott a fő­­polgárm­ester néhány bizottsági tagra és tisztviselőre)" Darvai dr tovább folytatta előadását a folyton növekedő tengeri kígyóról, amely gyanánt a deficit jelentkezik. A takarékosság elvének szem előtt tartá­sát követeli. Sokalja a 38000 frtnyi frakker­ pénzt. Az új adónemek ellen a »szó szoros értelmében« tilta­kozik. Az iskolaadó rendeltetése törvényszerűtt a nép­nevelés és nem fordítható deficitek törlesztésére. (Ellenmondás.) A szikvizadó a szegény embert súj­taná. Egészségügyi szempontból is hibás. (Helyeslés.) A kerékpáradót is hibáztatja. Kicsinyesnek találja. Sok szerénysorsú ember egészséges sportját nehezí­tené meg ez az adó. Végül indítványt nyújt be, hogy a költségvetést ezentúl ne a főszámvevő, hanem a pénzügyi ügyosz­tály, illetve a tanács állapítsa meg. (Felkiáltások: Ezt maga a tanács is kívánja!) A tanács a szélső­ségig legyen takarékos. Az elnök figyelmezteti a szónokot: — Szíveskedjék ezt írásba foglalni. Nagyon komplikált.. (Derültség.) Gerő Lajos úr a költségelőirányzat irrealitását taglalja. Hibáztatja az irodai szükségletek nagyságát. A költségvetés keretében vagy húsz helyen szerepel­nek az irodai szükségletek, még­pedig nagy arány­talanságokkal. Az a kerület, amely a legtöbb itatós­papirost fogyaszt, fogyasztja a legkevesebb tentát. (Nagy derültség.) Egyes előjáróságok minden évben új tontatartókat vásárolnak. Még más apró dolgokat hozott fel Gerő, akit az elnök félbeszakított, hogy hát ezek a részletezen tárgyaláshoz tartoznak. — De csak halljuk ! kiáltják mindenfelől és Gerő folytatja. Elmondja, hogy például a régi városháza fo­lyosóján levő lámpák meggyújtása címén 96 frt ki­adás szerepel a költségvetésben. (Mozgás.) A fölszólaló szerint a házi könyvnyomda címé­nél is sokat lehetne helyes gazdálkodással megtaka­rítani. Fölhozza a hirdető oszlopok és táblák ügyét is. A tanács ezen a címen 1500 frt kiadást és 1535 frt bevételt vesz föl s igy a vállalkozó, aki tízezreket nyer ezen az üzleten, e rongyos pár forinttal kenye­­rezi le a fővárost s a tanácsban még annyi élelmes­ség sincs, hogy a saját hirdetéseinek ingyenes kifüg­gesztését biztosítaná. Kérdi a fölszólaló, miért nera bontják föl ezt a hallatlan szerződést. Egy másik Hiány . . . 1.855 Összes kiadás .... 17,679.780 Összes bevétel .... 17,723.264 PESTI HÍRLAP 4 1898. december 1.

Next