Pesti Hírlap, 1899. április (21. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-20 / 109. szám
* Körúti Fürdő - w*it Budapest, 191., Erzsébet-körut 51. sz. fedett, langyos USZODA. Gőz- és uj porcellán-kádfürdő. Vizgyógyintézet. 10 PESTI HÍRLAP 1899. április 20. — (Marlborough hercegné.) A hetedik Marlborough herceg özvegye, mint Londonból jelentik, ott meghalt. Férje már 1843-ban halt meg. Fia, a nyolcadik Marlborough herceg, 1892-ben hunyt el, másik fia, Churchill Randolph lord pedig 1895- ben. Az elhunyt nagyanyja volt a mostani Marlborough hercegnek, aki Vanderbilt kisasszonyt vette nőül.— (Kállay miniszter fiának balesete.) Kállay Frigyes, hadnagy a 9. számú huszárezredben, nehány nap előtt lovával elbukott s a ló alá kerülve, könyökén s térdein erős zúzódásokat szenvedett. Kállay közös pénzügyminiszter a fiához utazott Pozsonyba. . (Borgyár a föld alatt.) Sátoraljaújhelyi levelezőnk telegrafálja a következő érdekes hírt : Tölcsvárról a minap családostól eltűnt Szófer Joachim „bornagykereskedő", akit borhamisítással gyanúsítottak. Császár Pál szolgabiró zár alá vette Szófer lakását és ingóságait s ez alkalommal nagy meglepetésére az udvarban sok hordót találtak a földbe ásva. A hordókban borhamisításhoz szükséges szerek voltak. A borházban egy körülbelül ötven köbméternyi betonirozott földalatti üreget találtak, amelyet földalatti csatorna kötött össze a közeli patak vizével. Ebben a földalatti üregben készült az a sok bor, amelyet a derék Szófer Joachim hordókba szivattyúzva drága pénzért eladott. A vizsgálatot az eltűnt Szófer ellen megindították. Érdekes, hogy Szófer közeli rokona az Amerikába szökött Grosz Vilmos hegyaljai regalebérlőnek, aki tudvalevőleg szintén gyárilag űzte a boripart. — (Italo Santelli pisztolypárbajai.) Véres pisztolypárbaj volt a budai lövöldében kedden délután 5 órakor Italo Santelli, az ismert olasz vívómester, és Kimnach László festőművész és tartalékos főhadnagy között. A párbaj feltételei igen súlyosak voltak, amennyiben a felek 25 lépés távolságról — öt lépés avance-szal — vontcsövű huszárpisztolyból lőttek. Célzási idő 10 másodperc volt. Santelli lőtt először és nem talált. Most Kimnachon volt a sor és az olasz vívómester, mintha sejtette volna, hogy ha Kimnach, aki kitűnő lövő, eltalálja, úgy lehet egész életére keresetképtelenné teszi, testének balfelével fordult előre. Kimnach alig egy másodpercnyi célzás után lőtt s ebben a pillanatban Santelli hirtelen magasra emelte a balkezét, amelyet nyomban elborított a vér; a golyó Santelli balkezén a külső három ujját szétzúzta. Az orvosok a sebesült vivómestert a lövölde egy mellékhelyiségébe vitték, ahol egy órahosszat tartó operációt végeztek rajta. A párbaj után Kimnach anélkül, hogy ellenfelével, akivel azelőtt baráti viszonyban volt, kibékült volna, segédeivel eltávozott. Santellit pedig az operáció után kocsin kerepesi-it 21. sz. a. lakására vitték, ahol felesége és háziorvosa ápolják. A párbajra Santellinek egy Kimnachra tett megjegyzése adott okot; ugyanez ügyből kifolyólag Santellinek ugyancsak tegnap már délután három órakor is volt pisztolypárbaja — vér nélkül — Kölber Károly tartalékos huszárfőhadnagygyal, fölgyógyulása után pedig még harmadik párbaja is lesz Schwarz Viktor tartalékos tüzérhadnagygyal. A tegnapi két párbajnál Santelli segéde Kardoss Gyula és dr Hámory László, Kölber és Kimnach segéde pedig Polzovics honvédszázados és Kölber János mérnök volt. (Párbajozó hordárok.) A fin de siécle egyik kidomborodó vonása, hogy a kaszinói tagtól lefelé egész a csatornatisztítóig mindenki lovagias. Hordárok lovagias ügye, akármilyen furcsán hangozzék is, a krónika erről is kénytelen beszámolni. Az utcai közszolgák tiszteletreméltó testületének két tagja Bonnban hevesen összekapott, egyik szó a másikat és a továbbiak folyamán egyik pofon a másikat érte. A hordárok is tudják már manapság, hogy ekkora sértést csak vérrel lehet lemosni. Becsületbíróságot választottak tehát, mely alapos megfontolás után kimondta, hogy az ügyet fegyverrel kell elintézni. Megválasztották a segédeket, megállapították a feltételeket: 15 lépés, háromszori golyóváltás, bekötött szemmel és mezítelen felső testtel. A felek a segédekkel kivonultak a város elé, felállították őket, elhangzott a vezényszó, a lövések eldördültek és — és a két hordár sértetlen maradt. Aztán a két gentleman önérzetesen kezet fogott és kibékültek. Az egyik gentleman azonban annyira meg volt szeppenve, hogy a párbaj előtt családjától egy »utolsó levélben« érzékenyen elbúcsúzott. (Huszár min. tanácsos nyugdíjazása.) Mink is részletesen megírtuk a minap, hogy Huszár Kálmán belügyminiszteri tanácsos, volt intendánskormánybiztos, elmebeteg feleségét a lipótmezei országos tébolydában három egyesített alapítványi helyen éveken át első osztályú ingyenes ellátásban részesíttette. Az ügyben névtelen följelentésre megindult és az aktacsomó eltűnése miatt mindjárt abban is maradt fegyelmi vizsgálat következményeképen a belügyminiszter, hir szerint, most fölszólította Huszár Kálmán min. tanácsost és dr Niedermann Gyula min. tanácsost, az országos tébolyda igazgatóját, hogy mindketten adják be nyugdíjazás iránti kérvényüket. A vizsgálat ugyanis nem derített ki semmi olyan szabálytalanságot, amely másnemű megtorlást vonhatna maga után, de a fegyelmi bíróság mégsem tartja helyesnek, hogy miniszteri magasrangú tisztviselő a rendelkezése alatt álló állami intézetben a maga részére oly kedvezményeket vegyen igénybe, amelyek az illető alapítók intenciója szerint csak szegénysorsunk számára tartottak fönn. Ugyanígy ítélik meg Niedermann igazgató eljárását is. (Iparkiállítás Baján.) Schmausz Endre főispán kezdeményezésére szeptember közepén helyi ipari kiállítást rendez Baja város közönsége. A kiállítási bizottság már megalakult, a bajai iparosoknál ötezer forint értékű kiállítható tárgyat rendeltek meg. (Hagy kaszárnyatűz Bécsben.) A bécsi józsefvárosi lovaskaszárnya, mint levelezőnk sürgönyzi, ma este kigyult és a tűz olyan mérveket öltött, hogy a szomszédos házakat is fenyegette. A tűz a szénaraktárban, amaz istállók fölött keletkezett, amelyekben a pár hét előtt Debrecenből áthelyezett 5. és 6. huszárszázad lovai voltak. Szerencsére nem volt annyi széna és szalma a padláson, mint rendesen, de a tűz hihetetlen gyorsasággal terjedt és pár perc alatt az egész tető lángokban állt. A lovakat kivezették az udvarra és igy megmentették. Egyébként a padlás boltozva lévén, a tűz lefelé nem terjedhetett. Az összes tűzoltóság kivonult és így a tüzet csakhamar lokalizálták, valószínű azonban, hogy teljesen eloltani a mai éj folyamán már nem tudják. Az óriási tüzet nagyon sok ember nézi. . . (Halálozások.) Aczél Jakab, Nagyvárad város volt törvényhatósági bizottsági tagja, aki jótékonysága miatt kézbecsülésben állt, szerdán hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. A boldogultban Aczél Henrik Emil fiatal festőművészünk s az iparművészeti muzeum rokonszenves tisztviselője, édes atyját gyászolja. Szász Gusztáv ügyvéd, ki 1848—49-ben százados volt Bem 73-dik zászlóaljában, ma meghalt. — (Petőfi debreceni lakóházát), amelyben Petőfi Zoltán született, a debreceni Csokonai-kör emléktáblával fogja megjelölni. (Sajtóper nagyváradon.) Major Miklós, Makó volt polgármestere, jelenleg Csanád megye árvaszéki ülnöke ellen Barcan Antal volt makói árvaszéki jegyző az »Arad és Vidéke«-ben támadó cikket irt, hogy Major a dákoromán »Tribuna«-ban izgat. A közleményért ma a nagyváradi sajtóbíróság egyhangúlag vétkesnek mondta a vádlottat, mire a törvényszék Milye Gyula elnöklete alatt dr Perjessy ügyész vádbeszédére Barcant — mint nekünk írják — egy havi államfogházra ítélte. — (Gyilkosság a temetőben.) Debrecenben a péterfiai temetőben, mint lapunknak telegrafálják, meggyilkolva találták Bencze Bálint verekedő természetű lókupecet. Valószínüleg boszúból ütötte agyon valaki. (Az úszó láda titka.) Páris Boulogne nevű külvárosában a Szajnából halászok egy ládát fogtak ki. A rendőrségre vitték, hol a ládát fölnyitva, abban egy feloszlásnak indult, véres holttestet találtak, amely vértől átázott vászonba volt burkolva. A holttest feje és két lába hiányzott. Húsz-harmínc éves nő lehetett a szerencsétlen. A vászondarab egy férfiingből való volt, melybe A. P. betű volt hímezve. Volt még a ládában egy női ing is. A titokzatos gyilkosság elkövetőjét erélyesen nyomozzák. — (100.000 frank három orchideáért.) Antwerpenben néhány nap előtt kertészeti kiállítás volt, s különösen az orchideák voltak kitűnőek. Sokat csodálták az „odontoglossus“-orchideákat. Mint a Solrnak Antwerpenből jelentik, egy virágkedvelő az orchideák három példányáért 100.000 frankot ajánlott, a tulajdonos azonban az ajánlatot, mint „meg nem felelőt“ visszautasította. — Kissé nehéz elhinni! — (Dr Lneger bécsi polgármester) szabadságáról ma visszatért Bécsbe s megjelent a városi tanácsban, hol a legszivélyesebben üdvözölték. — (Hymen.) Witroel Ignác seprősi kereskedő eljegyezte Breier Lázár mező-herényi lakosnak szép és kedves leányát, Gizellát. — (Bausa bibornok.) Firenzében Bausa bíboros érsek, dominikánus szerzetes, meghalt 80 éves korában. Habár, tekintettel magas korára, nem is volt a pápajelöltek közt, mégis kiváló szerepet játszott a bíborosok kollégiumában. Firenze már magában véve is egyike Olaszország legnevezetesebb püspöki székhelyeinek. Bausa neve korábbi években nagyon ismeretes volt. Fiatalabb éveiben e dominikánus egy évtizedet töltött, mint missionárius, a keleten, magában Mossulban nyolc évet. A vatikáni konciliumon, mint az akkori firenzei érseknek, Gecconinak — a koncilium későbbi történetírójának — a kísérője, vett részt. Bausa az első naptól kezdve terhetően infallibilista volt. Mielőtt firenzei érsekké lett volna, a Vatikánban élt XIII. Leo közvetlen közelében, mint »teologo del Papa« s mint ilyen befolyást gyakorolt urának nem egy határozatára. Bausa véleményének különösen a vatikáni sajtóra volt súlya. (Vörös bor és marhavér.) Nagyváradon egy olasz bodogást följelentettek és azzal vádolták, hogy a jónak híresztelt olasz vörös bort marhavérrel keveri, amitől a bor nemcsak szép szint, de valami különös zamatot is kap. A rendőrség nyomban utánanézett a dolognak s a megtartott vizsgálat alkalmával néhány liternyi marhavérre bukkant, amit el is kobozott. A gyanús borokat megvizsgálás céljából Budapestre küldték. Az olasz azt mondja, hogy a marhavért a hordók abroncsainak bekenésére fordítja, mert ettől az abroncs nem rozsdásodik. Alkalmazottai pedig azt vallják, hogy sohse látták azt, hogy az abroncsokat bekente volna. Bármint álljon is azonban az ügy, annyi bizonyos, hogy Nagyváradon ez idő szerint olasz vörös bort nem igen fogyasztanak. Megjegyezzük végül, hogy az egyik szegedi újság azt írja, hogy az ottani vágóhídon szintén vásárolnak marhavért, mégpedig olyanok, akik borkezeléssel foglalkoznak.