Pesti Hírlap, 1899. június (21. évfolyam, 150-179. szám)
1899-06-01 / 150. szám
1899. junius 1. PESTI HÍRLAP ______________________3 .......................—---------------------------------natkozólag határozatot is hozott, hogy lemondását benyújtja.Azt is megírtuk, hogy ez a lemondás csak formális lesz, mert a király annak tudatában, hogy más egyezségkötésre Magyarországon senki se vállalkoznék, ismét megbízza a tárgyalásokkal a Széll-kabinetet. Ilyen előzmények után egészen valószínűnek tetszett ma az a hír, hogy a magyar kormány lemondása már megtörtént. A hír ma délben egy esti lap közleménye révén bejárta Budapestet és az első pillanatban meglehetős szenzációt keltett, mert határozott formában adta tudtul, hogy Széll Kálmán ma benyújtotta lemondását. A tudósítás alapját az említetteken kívül meg lehetett találni még abban is, hogy Pécsben szerte járt az a hír, hogy Kaizler osztrák pénzügyminiszter egy prágai barátjának a Azt táviratozta, hogy ma mind a két kabinet, ugy a magyar, mint az osztrák, beadja lemondását. Hozzátette még a táviratban, hogy pénteken Széll Kálmán ismét miniszterelnök lesz, Ausztriában pedig egy új hivatalnok-minisztérium fog az ügyek élére állani. Ezenkívül egy hírlapíró, aki Széll Kálmán miniszterelnöknek intimusa, ma lapjában feltűnő alakban azt közölte, hogy Széll Kálmán nem tudja beváltani azt az ígéretét, hogy törvénybe foglalja az Ausztriával való gazdasági ügyek rendezését. Az akadály e tekintetben abban van, hogy nincs és nem akad osztrák államférfin, aki a paktumban foglalt feltételek mellett, vagyis a banknak paritásos szervezetével biztosítani tudná, vagy akarná a viszonosságot. A riasztó hírek következtében a szabadelvű pártkör helyisége már a déli órákban megtelt képviselőkkel. A bécsi telefont erősen igénybe vették. De mindaz, amit megtudhattak, annyi volt, hogy Széll Kálmánt a király ma ismét fogadja, miután Than gróf már volt ma kihallgatáson a királynál. Este korán ismét megteltek a szabadelvű pártkör termei. A Budapesten lévő miniszterek körül nagy kör képződött. A pártkör tagjai csakhamar tájékozódhattak a bécsi eseményeknek legalább külsőségei felől. A Dreyfus-pör tárgyalásának a jelszavaihoz hasonlított a híradás, ahogyan a klubban az egyes híreket egyik párttag a másikkal a csoporton keresztül tudatta: — Széll Kálmán két ízben volt ma kihallgatáson a királynál! Ez volt az első hir, amely azt bizonyította, hogy döntés még nem történt. — Széll Kálmán tanácskozott az osztrák miniszterekkel! Ez a második hir már a kérdések elodázását jelentette. — A miniszterek még holnap Bécsben maradnak! Ez a harmadik hír aztán arra nyújtott kilátást, hogy holnap következhetik be valamely jelentősebb fordulat, így aztán lassan kint csöndesedett a szenzációs este nyolc óra után már a játékasztalok is, melyekhez válságok idején leginkább a személyileg érdekeltek szoktak letelepedni, kaptak híreket, de nem annyira az érdekeltek köréből, mint a klubb rendes látogatói közül. És ismét fölhangzott az optimisták jelszava: — Valahogy csak lesz, mert úgy sohasem volt, hogy sehogyse lett volna. A pártok állásfoglalása. A szabadelvű pártban az esti órákban a közelebbi napokról a képen szőtték a terveket, hogy Széll Kálmán, minisztertársaival, holnap este hazaérkezik és a miniszterelnök jelen lehet a képviselőház pénteki ülésén. Ugyancsak kétségtelennek tartották, hogy a miniszterelnök pénteken a képviselőházban nyilatkozni fog a kiegyezési kérdésekről, minthogy az óriási érdeklődés és a vitális érdekek okvetlen kívánják, hogy a parlament az ügyek állapotáról tájékozódva legyen. Az irányadó politikusok között nemcsak a szabadelvű pártban, de az ellenzéki képviselők részéről is fölmerült és rokonszenvvel fogadtatott az a terv, hogy Széll Kálmánnak ezen az ülésen ovációt rendezzenek. A szabadelvű pártkörből erre vonatkozólag a következő tudósítást kapjuk : Széll Kálmán miniszterelnök, mint illetékes forrásból értesülünk, csak holnap, csütörtökön, este érkezik vissza Budapestre. A miniszterelnök jelen lesz a képviselőház ülésén s az elnöki előterjesztések után, amidőn az ülés tulajdonképeni napirendjére, a további teendők iránti határozatra, kerül a sor, nyilatkozni fog a bécsi tanácskozások lefolyásáról és eredményéről is. A ház pénteki ülésében, úgy halljuk, pártkülönbség nélkül élénk ovációkkal fogják üdvözölni a miniszterelnököt. Az országgyűlésen teendő nyilatkozatra vonatkozólag azonban az éjjeli órákban Bécsből arról tudósítanak, hogy Széll Kálmán aligha lesz pénteken abban a helyzetben, hogy érdemleges nyilatkozatot tehessen. A demonstráció nagyobb mérvű csak abban az esetben lesz, ha a miniszterelnök Bécsben tanúsított állásfoglalását fogja megismertetni a képviselőházzal. (Itt említjük meg, hogy az egyetemi ifjúság körében mozgalom indult meg abból a célból, hogy az ifjúság Széll Kálmánnak Bécsből való "hazatérése alkalmával ünnepi fogadtatást és fáklyászenét rendezzen. A függetlenségi párt tagjai egyelőre mellőzik azt a tervet, hogy pénteken interpellációt intézzenek a miniszterelnökhöz a paktum tartalma és a bécsi tárgyalások miatt. Új közös tanácskozások. Széll Kálmán miniszterelnöknek a király által való fogadtatása azt eredményezte, hogy a két kabinet ma ismét megkísérlette, hogy megegyezésre jusson. A király kívánsága tudniillik az, hogy a két kormány új tárgyalási alapot keressen és kísérelje meg a megegyezést anélkül, hogy kabinetválság legyen, amely előreláthatólag alkotmányválságot vonna maga után. A király ma előbb Thun gróf osztrák miniszterelnököt fogadta. Azután Széll Kálmán miniszterelnök volt a királynál hosszabb magánkihallgatáson. A magyar miniszterelnök után az uralkodó Széchényi Manó grófot, a király személye körüli minisztert, fogadta. Ezután a magyar miniszterek együttes tanácskozásra gyűltek össze, melyen Fejérváry Géza b. honvédelmi miniszter is részt vett. A magyar miniszterek tanácskozása után délután öt óra körül a magyar minisztérium bankgassei palotájában megjelent Thun gróf osztrák miniszterelnök és fölkereste Széll Kálmán miniszterelnököt. Ezután jött Kaizler osztrák pénzügyminiszter és Dipauli b. kereskedelemügyi miniszter. A három osztrák miniszter Széll Kálmán miniszterelnökkel tanácskozásra vonult vissza. Ez a tanácskozás körülbelöl este 7 óráig tartott. A tanácskozás befejezése után Széll Kálmán miniszterelnök kihallgatásra ment a királyhoz, aki a magyar miniszterelnököt fogadta. E kihallgatás után történt megállapodás abban, hogy a magyar kormány tagjai holnap ismét tárgyalnak az osztrák kormánynyal. Izgatás Bécsben. A bécsi izgatásokról képet ad az alsó-ausztriai tartománygyűlés tegnapi ülése. Az erről szóló tudósításból reprodukáljuk a következőket. A bejelentések között volt Schlesinger és társainak az a sürgős indítványa, hogy a tartománygyűlés tiltakozzék a magyar presszió ellen a kiegyezés kérdésében. A sürgősséget egyhangúlag kimondták. Schlesinger megokolta indítványát. Lueger kiemelte, hogy a magyarok ellen közös erővel kell küzdeni. Az utolsó időben a viszonyok annyira kiélesedtek, hogy végre mindenki belátta a közös védekezés szükségességét, mert a magyarok vakmerősége nem ismer határt. A szóló azután azokról a szemrehányásokról beszélt, amelyekkel a legutóbbi időben német részről illetik, s végül kijelenti úgy a maga, mint pártja nevében, hogy minden szidalmazás ellenére föltétlenül ragaszkodni fognak a németek egységéhez, mert szerencséje Ausztriának, ha a németek nemzeti szempontból valahára megegyeznek. Aki ehez hozzányúl, bűnt követ elt (Bravo ! Bravo!) Noske nem hiszi, hogy a keresztény-szocialisták őszintén gondolkodnak. A németek egységét csak eszközül tekintik céljaik elérésére. Noske és Lustkandl beszéde után Lueger azt hangoztatta, hogy Ausztriának egységesnek kell lennie Magyarországgal szemben. A tartománygyűlésnek, mint ez idő szerint egyedül ülésező parlamentáris testületnek, kötelessége, hogy Magyarország önhittségét energikusan visszautasítsa. Schlesinger sürgős indítványát erre lényegében elfogadták. Noskenak azt a pótindíványát, hogy a kormányt föl kell szólítani a reichsrath összehívására, 52 szavazattal 31 ellenében elvetették. Legújabb. Bécsi tudósítóink még a következőket jelentik: Bécs, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) Thun és Széli miniszterelnökök őfelségének ma este hat órakor referáltak a két kormánynak a délután folyamán megtartott értekezletéről. Széll holnap délelőtt még itt marad. Magyar részről tagadják, hogy engedményt tettek volna, osztrák részről azonban a kompromisszum lehetőségét nem tartják kizártnak. Bécs, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) A kiegyezési tárgyalások megint nagyon kiélesedtek. A helyzet válságosnak tekinthető. Holnap az osztrák és a magyar miniszterek ismét tárgyalni fogják valamely kompromisszum lehetőségét. Azt hiszik, hogy holnap sem lesz döntés, és a magyar miniszterek a legközelebbi napokban ismét Bécsben lesznek. Széll Kálmán a magyar képviselőház pénteki ülésében alig lesz abban a helyzetben hogy a kiegyezésre nézve nyilatkozhassék. " Séverin úr igen jeles némajátékos. Azt hiszem, inkább az olasz, mint a francia iskolából való. Ama régi jó, izmos, népszerű, pulcinellás olasz iskolából, mely mindenka gondoskodott róla, hogy a játékban el ne veszszen semmi, sőt előadás után még egynéhány kosárral föl is szedhessenek a szanaszéthullott fölöslegből. Ez bölcs politika, bölcsebb az új francia némajátékénál, melyet egyszerűen megöl a finomság. A Népszínházban egynéhány évvel ezelőtt láttunk egy ilyen csupa gyöngéd, mély, nemes és bájos elemből alkotott némajátékot. A tékozló fiú (L’ enfant prodigue) volt a címe. Az a két minden hagyomány ellenére kedves Pierrot, apa és fiú, Horvát Vince és Hegyi Aranka, meg az öreg Klárné, olyan nagy színjátszást vittek véghez, amely a szálló idővel nem tűnik el, sőt megércesedik a hálás emlékezés patinájától. Ma is bennem élnek ez édes, szomorú bábjáték, e bánatos embercsúfolás érzései, gondolatai, örömei, fájdalmai. A darabnak buknia kellett, mert csak a proscenium-páholyokból és az első négy sorból lehetett látni, tehát érteni és élvezni. A távolabb ülő közönségre már elveszett a gyönyörű költemény is, a színjátszók művészete is. A finomság, mely ez eleven bábuk szemében, ajka szélén, ujja hegyén röpködött, nem tudott meszszebb érni; elperzselte a lámpák lénye, mint testvérét, a pillangót, a virágok szerelmesét. Séverin úrnak nem kell ilyen balesettől féltenie az ő egészséges, széles, világos mimodrámai művészetét. Félhat az, minden akadályon által, a padlásig. S a messzelátónak sem ad dolgot. Az ember meg, abban az aggódó hiszemben, hogy némajátékot nézvén, veszteni talál valamit, ne váltson jegyet a második sorba. Nyer a tizenegyedikben. Mert van némajáték, mely ordít az ember szemébe, mely ilyenkor fül. Tóth Béla: Belpolitikai hlrek. A képviselőház pénteken újra megkezdi az idén szokatlanul hosszú pünkösdi vakáció által megszakított tanácskozásait. Nem valószínű azonban, hogy a kiegyezési ügyek, a tavaszi ülésszak hátralevő részének legfontosabb tárgyai, egyhamar napirendre kerüljenek a házban. Sőt inkább minden jel arra mutat, hogy egyelőre csak formális ülések lesznek. A pénteki ülés előtt megalakul a ház kilenc osztálya, az ülés után pedig az országgyűlés harmadik ülésszakára újonan választott bizottságok, melyek közül elsősorban a pénzügyi bizottságra várakozik az új kiegyezési törvényjavaslatok előzetes tárgyalásának fontos munkája. A függetlenségi párt értekezlete. A függetlenségi és 48-as párt június hó 2-ikán délelőtt 10 órakor (és nem, mint tévesen jelentették, június 3-án) Kossuth Ferenc elnöklésével értekezletet tart múzeumkörúti helyiségében.