Pesti Hírlap, 1899. november (21. évfolyam, 303-332. szám)

1899-11-01 / 303. szám

Tanügyi hírek. — (A jogakadémiák Jövöje.­A tiszáninneni ev. ref. egyházkerületnek 26 tagú küldöttsége tisz­­telgett ma dr .Vlassics Gyula vallás- és közoktatás­­ügyi miniszternél báró Vay Béla főgondnok vezetése alatt. A küldöttség szónoka, Fejes István sárospataki főiskolai gondnok, hosszabb beszédet intézet Wlassics miniszterhez és azon kérelmének adott kifejezést, hogy a jog- és államtudományi elméleti államvizsga előadási tervezetében foglalt azon rendelkezés, hogy csak a királyi táblák székhelyein legyen vizsgálóbi­zottság, a törvényjavaslatba ne foglaltassák, mert ez a sárospataki jogakadémia létérdekeit hátrányosan érintené. Wlassics miniszter válaszolva hosszabb beszé­det mondott. Mindig szükségesnek tartotta — úgy­mond — hogy ilyen nagyfontosságú reformoknál, amilyen épen a magyar jogi szakoktatás és vizsga­­rendszer újjászervezésének kérdése is, még mielőtt a törvényjavaslat az Országgyűlés elé terjesztetnék, az érdekelt köröknek, a közvéleménynek is módot nyújtson a tervezett reformok alapelveivel való fog­lalkozásra, azok megvitatására, mert így az illető javaslat aztán mintegy teljesen megérve kerül a tör­vényhozás elé. A jog- és államtudományi egységes elméleti államvizsgáról eddig csupán előadói terveze­tet készíttetett, amely nem volt a nagy nyilvánosság­nak szánva, nem is jelent meg, de az egyetemek­nek, jogakadémiáknak, illetőleg az illető iskolafentar­­tóknak megvitatás végett már ezt is megküldötte. A vélemények már fölérkeztek s a miniszter kon­statálja, hogy néhány sarkalatos pontra vonat­­kozólag vannak eltérő vélemények is. Most az ügy azon stádiumban van, hogy a beérkezett vé­lemények gondos átvizsgálása és mérlegelése nyomán készül el a törvényjavaslat, amelyet minden valószínűség szerint a nyilvánosság elé visz, hogy így aztán a legszélesebb köröknek is módjában álljon egy ilyen mélyreható érdekű javaslattal foglalkozni s az eszmék tisztázása által e reform teljes megérteté­séhez hozzájárulni. Arra nézve, hogy az előadói ter­vezet szerint a királyi táblák székhelyeihez volna kötve a vizsgáló­bizottság, ezen tervezetnek szerkesz­tője előtt az irányadó szempont az volt, hogy így már helyben találja meg a bizottság kültagjaiként al­kalmas, kellő tudományos minősítésű egyéneket, más­felől pedig az akadémiai székhelyektől függetlenül szervezett vizsgáló­bizottságok tekintetében elvi alapul vette a tervezet szerkesztője azon kétségtelen igaz tételt, úgy, hogy maga a képesítés megadása tulaj­­donképen állami feladatot képez s a­ bizottság tagjai is állami megbízottakként tesznek számot. Döntő körülménynek kell tartani — így foly­tatta a miniszter — hogy szigorú és magas színvo­nalon álló vizsgáló bizottságok szerveztessenek. Ezt a szempontot nem mellőzheti, de mindenesetre na­gyon örülne, ha elérhetné azt oly módozatokkal is, amelyek azokat a jogi főiskolákat is, amelyek nin­csenek kir. táblák székhelyén, megnyugtatná és ki­elégítené. A módozatok részletei tekintetében az ügy jelen stádiumában határozott ígéretet természetesen még nem tehet. Arról azonban biztosítja a kül­döttséget, hogy egész kultúrpolitikájának egyik sarka­latos törekvése erős vidéki szellemi központoknak teremtése. Beszéde folyamán kijelentette még a mi­niszter, hogy ő ugyan az egyetemi rendszer híve, de mivel még hosszú ideig két-három újabb egyetem fölállításáról — fájdalom — le kell mondani, nem ma­rad más hátra, mint az államot teljes joggal meg­illető befolyás érvényesítése mellett a már fönnálló jogi főiskolákkal a szükséges reformot megvaló­sítani. — Az országos ip­aroktatási tanács ülése. Az országos iparoktatási tanács a nyári szünidők után október hó 31-én délután 4 órakor tartotta meg ülését a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium tanácskozó termében. Az ülésen Matlekovics Sándor elnöklete alatt jelen voltak a tanács tagjai csaknem teljes számban. Az ülés napirendjére ki voltak tűzve a következő kérdések: 1. A hódmező­vásárhelyi agyagipari tanfolyam szervezeti szabályzata. Előadó : Petrik Lajos felső ipariskolai tanár. 2. A budapesti bádogos ipartestület által szervezni kért tanfolyamok. Előadó: Edvi Illés Aladár felső ipariskolai tanár. 3. Az állami ipari szakiskolák géplakat­os-, épület- és műlakatos-tanulói kiképzésének módja. Előadó: Gaul Károly felső ipariskolai tanár. 4. Tetmajer Károly „Poroszország iparoktatása köréből“ című tanulmányúd jelentése. Előadó: Gaul Károly. 5. A brassói állami iparos tanonciskolán létesített „Otthon“ alapszabályai. Előadó : Vig Albert iparoktatási mi­niszteri biztos. Az egyes előadói javaslatok kapcsán élénk eszmecsere fejlődött ki, mely az előadói ja­vaslatokban a tanács elé terjesztett tervezeteken k­ívül két konkrét indítványra vezetett. Kimondta ugyanis a tanács, hogy kívánatosnak tartja, hogy az iparossegédes képzését célzó iparszakiskolákon és mesterképző felső ipariskolákon kívül az egész or­szágban tervszerűen, de főleg a fővárosban szélesebb alapokon szerveztessenek a gyakorlatban levő iparos­segédek és fiatal mesterek továbbképzésére külön szaktanfolyamok. Thék Endre tanácstag javaslatára PESTI IIIRLAP 4 1899. november 1. a tanács jövő munkaprogrammjába vette föl a ta­noncotthonok szervezésének kérdését. Mindkét javas­latnak a legközelebbi ülések egyikére leendő előké­szítését a tanács az elnökségre bízta. Az északi pólus pongyolában. A színpadi próbák pongyoláiból rég ismerjük már a prózai hősöket és a szeszélyes hősnőket, a méltóság nélkül való színpadi királyokat és a nem szeretetre méltó szerelmeseket. Szinte típussá lett a színpadi próbák házsártos rendezője, az alázatos szerzővel egyetemben, aki a szereplők kegyeibe igyek­szik befurakodni. Fordul azonban az idő. Még a színpadi fes­tett élet is fejlődik, változik. E héten nyitják meg az Uránia színházat s vele együtt a színpadi próbák és pongyolák új alakja kel életre. Már két hét óta zárt falak közt folynak a próbák s jogos kíván­csisággal kérdezzük: ott is házsártos-e a ren­dező? S ha házsártos, kivel, mivel házsártosko­­dik ? Az északi sarokkal ? A jégtáblákkal ? Vagy az északi lénynyel ? Egyszóval ha szombaton szeren­csénk lesz az északi pólusért való küzdelmet egész pompájában meglátni, úgy ma azt kérdezzük, vájjon milyen az északi pólus a próbák pongyolájában. Mindenekelőtt helyre kell igazítanunk azt a tévhitet, hogy az Uránia rendezőjének nincs kivel házsártoskodnia. Ott van a díszletrendezők nagy hada, mely háromszor-négyszer akkora, mint más színhá­zak munkásszemélyzete. Ott van a szkioptikon mes­tere, ott van a fényforrások klaviatúrájának billege­tője, ott van a diorámák néma szereplő személyzete és ott van a jegesmedve, melynek stílszerűen kell megtámadnia az északsark utasait s jaj neki, ha emberi szánalma csak egy pillanatra is fölébredne. Egy-egy próba két óra hosszat tart. A de­monstrátor elfoglalja helyét, mely leginkább a kar­nagyi pulpitushoz hasonlít azzal a különbséggel, hogy a demonstrátor nem a nézőtér tengelyében, hanem a baloldali páholyok legelseje mellett álló helyzetben helyezkedik el. A csengetyű jelzésre megindul az ouverture. Egy-két vonással jellemzi a demonstrátor az északi pólus geográfiai viszonyait, mire fölgördü­l a függöny, és magunk előtt látjuk eszkimó lakóival a föld legéjszakibb lakóhelyét. A rendező, mintha pikko­­lóinak javát az eszkimók között fogyasztotta volna el, oly aprólékossággal ismeri az eszkimók minden mozdulatát és jaj annak a statisztának, aki közép­európai arcot merészel vágni. Következik a germán expedíció bemutatása. A grönlandi jégtengerbe befagyott az expedíció Hansa nevű hajója. A jégtáblák recsegtetik a hajó bordáit s a recsegtető gépek a kulisszák mögött erősen dol­goznak. A hajó dülöngése és a recsegő gépek hangja egy taktusbeosztást követ. A­melyik gép nem a rendező kedvére való, éles hangon sivit rá a ren­dező : — Maga akar az északi sarkon recsegni, men­jen Kutyabagosra húsvéti kerepelőnek ! Nincs azonban semmi menekülés. A demons­trátor hangja mind szomorúbb lesz és végre elér­kezik a pillanat, hogy a Hansa hajó sülyedni kezd és matrózai sietve cipelik a legszükségesebb szere­ket egy jégtáblára. A rendező éles hangja azonban egy pillanatra még föntartja a sülyedő hajót. Baj történt. Az egyik matróz elfelejtett keztyűt húzni és puszta kézzel czipelte a hajó élelmi­szereit. A ren­dező idegesen kiabál: — Kérem jelentsen maródit a színházi orvos­nál. A ki­lt­ fokos hidegben keztyű nélkül cipeli a zsákot, viselje el következményeit. Következik a Hansa legénységének élete fo­­lyása a jégtáblán, melyre költözködtek. Műszereikkel evidenciában tartják az időt s elkövetkezik a karácsony­este. Jégkunyhójukban borocskát iszogatnak és egy seprű ágait karácsonyfának rendezik be. És hull a h­ó, csak bull, bull.“ — Ez északsarki hó ? — mondja a rendező, ilyen a pesti aszfaltra esik, mondtam már, kérem, hogy ne kímélje a havat. A dekorációk és diorámák most mind meste­riebben sikerülnek. Szinte kibontakozik az északi sark kezdő pongyolájából s mire a második felvonás­hoz, a Ferenc József-föld fölfedezéséhez érünk, a rendező az északi pólushoz nem illő európai udva­riassággal beszél az eszkimókkal és matrózaival. A Tegetthof hajó indul most északi útjára. A hajó fe­­délzetén látjuk a legénységet, mindössze csak az egyik matróz fülét kell jobban elbújtatni az 60 fokos hi­deg elől s már­is gyönyörködhetünk a sarki napfény­ben, az alkonyban, az éjszakában és a holdvilágban. Fölfedezik végre a Ferenc József-földet s egyben megbetegszik a hajó főgépésze. A demonstrátor hangja szinte megcsuklik a meghatottságtól, mikor azt jelenti, hogy meghalt a derék gépész. Négy matróz hozza is a koporsót s a félelmetes rendező nem talál kivetni valót az északsarki temetésben. Még egy diorámára telik az osztrák-magyar expedícióból. Egy jegesmedve támadja meg a hajóról szánkón kiránduló matrózokat. A rendezőnek pedig nem tetszik, ahogyan a matrózok leugrálnak a szán­kóról. — Uraim, mondja a rendező, gondolják m meg, hogy az északi sark körül nem kecskék legel­nek, amiket önök kíváncsian spektálhatnak. Itt jeges­medvéről van szó. Ha jegesmedvét lát az ember, akkor nem gondolkozik, hanem lepuffantja. A harmadik felvonásban Nansen útja mind szaporábban haladt előre. Mintha nem is próbát tar­tanának, annyi tökéletességgel haladt a Fram hajó előre. Csak imitt-amott észlelt a rendező olyan moz­gásokat, a­melyeket jó nevelésű hullámok elő nem idézhetnek. Jött azonban a tengeri vihar. A zúzmarás jég­táblás jegestengernek zivatara. Villámlás, szélzúgás, menydörgés, havazás félelmetessé tette a vásznak birodalmát s mikor észrevette a rendező, hogy ön­kéntelenül begombolkozunk a vihar láttára, elégedetten tapsolt a fensőbb hatalmak remekelésének. Végre a Fram hazafelé indul és diadal útjá­ban ágyuszó és puskaropogás közt vonul be utasai­val az édes hazai kikötőbe. A rendező pedig taná­csot tartva színpadi hadseregével, deszka, vászon és fényszerszámaival, elégedetten konstatálja, hogy az északi sarokért való küzdelem megint engedett pongyolaságából. Még két próbára van csak szük­sége, hogy csütörtökön már főpróbát tarthasson, pén­teken meghívott közönség előtt és szombaton ren­des publikuma előtt bemutatkozhasson. A természeti és földrajzi tárgyak egyetemi­ professzorai: Kövesligeti Radó, Klupathy Jenő, Cholnoky Jenő szinte naphosszat permanenciában vannak apróbb próbáikkal. A százkezű igazgató pe­dig­ Somogyi Nándor megteremti a színház életfel­­tételeit. Előre kimondotta az Uránia egyesület el­nöke, Molnár Viktor miniszteri tanácsos, hogy azon az alapon vállalta el az elnökséget,­­­ hogy minden anyagi haszon mellőzésével, a jövedelem fölöslege tudományos célokat szolgáljon. Ehhez az ideába célhoz sikert és támogatást érdemel a magyar mű­velt közönségtől. Megyék és városok. Veszprém megyei fuvardíjak. A képviselő­választási fuvardíjakat Veszprém vármegye október hó 30-án Fenyvessy Ferenc főispán elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésen állapította meg az 5 járás főszolgabírájának előzetes meghallgatása után. Az egyes jelentések szerint előállott átlag gyanánt a közgyűlés által elfogadott szabályrendelet kilométe­ren kint 20 fillért számítva, a fuvardijatt minimumát 2 írtban, maximumát 5 írtban állapította meg. A kö­telező előfogatok gyanánt való kiállítást a szabály­­rendelet nem mondja ki, egy kocsira pedig a kocsi­son kívül legalább 3 választót számít. * Komárom vármegye közgyűlésén a Pálffy Elek nyugdíjaztatása folytán megüresedett árvaszéki elnöki állásra Erdélyi Gáspár vármegyei főjegyzőt válasz­totta meg 116 szavazattal Erdélyi Zoltán árvaszéki ülnök 61 szavazata ellen. Az így megüresedett fő­jegyzői állásra Asztalos Béla első aljegyző, az első aljegyzői állásra Witausek Károly második aljegyző, ennek helyébe pedig Rath­ó Lajos harmadik aljegyző választatott meg. A harmadik aljegyzői állás a decem­beri közgyűlésen fog betöltetni. A képviselőválasztások fuvardíját 15 kilométe­ren aluli távolságra minden egyes szavazó után 25 fillérben, 16 kilométert túlhaladó távolságok után egy koronában állapította meg, amely összeg június július és augusztus hónapokba 25 %-kal emelkedik. Elhatározta még a közgyűlés Thaly Ferenc indítvá­­nyára, hogy a választás tisztaságának igazi biztosi-

Next