Pesti Hírlap, 1899. november (21. évfolyam, 303-332. szám)
1899-11-01 / 303. szám
Tanügyi hírek. — (A jogakadémiák Jövöje.A tiszáninneni ev. ref. egyházkerületnek 26 tagú küldöttsége tisztelgett ma dr .Vlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternél báró Vay Béla főgondnok vezetése alatt. A küldöttség szónoka, Fejes István sárospataki főiskolai gondnok, hosszabb beszédet intézet Wlassics miniszterhez és azon kérelmének adott kifejezést, hogy a jog- és államtudományi elméleti államvizsga előadási tervezetében foglalt azon rendelkezés, hogy csak a királyi táblák székhelyein legyen vizsgálóbizottság, a törvényjavaslatba ne foglaltassák, mert ez a sárospataki jogakadémia létérdekeit hátrányosan érintené. Wlassics miniszter válaszolva hosszabb beszédet mondott. Mindig szükségesnek tartotta — úgymond — hogy ilyen nagyfontosságú reformoknál, amilyen épen a magyar jogi szakoktatás és vizsgarendszer újjászervezésének kérdése is, még mielőtt a törvényjavaslat az Országgyűlés elé terjesztetnék, az érdekelt köröknek, a közvéleménynek is módot nyújtson a tervezett reformok alapelveivel való foglalkozásra, azok megvitatására, mert így az illető javaslat aztán mintegy teljesen megérve kerül a törvényhozás elé. A jog- és államtudományi egységes elméleti államvizsgáról eddig csupán előadói tervezetet készíttetett, amely nem volt a nagy nyilvánosságnak szánva, nem is jelent meg, de az egyetemeknek, jogakadémiáknak, illetőleg az illető iskolafentartóknak megvitatás végett már ezt is megküldötte. A vélemények már fölérkeztek s a miniszter konstatálja, hogy néhány sarkalatos pontra vonatkozólag vannak eltérő vélemények is. Most az ügy azon stádiumban van, hogy a beérkezett vélemények gondos átvizsgálása és mérlegelése nyomán készül el a törvényjavaslat, amelyet minden valószínűség szerint a nyilvánosság elé visz, hogy így aztán a legszélesebb köröknek is módjában álljon egy ilyen mélyreható érdekű javaslattal foglalkozni s az eszmék tisztázása által e reform teljes megértetéséhez hozzájárulni. Arra nézve, hogy az előadói tervezet szerint a királyi táblák székhelyeihez volna kötve a vizsgálóbizottság, ezen tervezetnek szerkesztője előtt az irányadó szempont az volt, hogy így már helyben találja meg a bizottság kültagjaiként alkalmas, kellő tudományos minősítésű egyéneket, másfelől pedig az akadémiai székhelyektől függetlenül szervezett vizsgálóbizottságok tekintetében elvi alapul vette a tervezet szerkesztője azon kétségtelen igaz tételt, úgy, hogy maga a képesítés megadása tulajdonképen állami feladatot képez s a bizottság tagjai is állami megbízottakként tesznek számot. Döntő körülménynek kell tartani — így folytatta a miniszter — hogy szigorú és magas színvonalon álló vizsgáló bizottságok szerveztessenek. Ezt a szempontot nem mellőzheti, de mindenesetre nagyon örülne, ha elérhetné azt oly módozatokkal is, amelyek azokat a jogi főiskolákat is, amelyek nincsenek kir. táblák székhelyén, megnyugtatná és kielégítené. A módozatok részletei tekintetében az ügy jelen stádiumában határozott ígéretet természetesen még nem tehet. Arról azonban biztosítja a küldöttséget, hogy egész kultúrpolitikájának egyik sarkalatos törekvése erős vidéki szellemi központoknak teremtése. Beszéde folyamán kijelentette még a miniszter, hogy ő ugyan az egyetemi rendszer híve, de mivel még hosszú ideig két-három újabb egyetem fölállításáról — fájdalom — le kell mondani, nem marad más hátra, mint az államot teljes joggal megillető befolyás érvényesítése mellett a már fönnálló jogi főiskolákkal a szükséges reformot megvalósítani. — Az országos iparoktatási tanács ülése. Az országos iparoktatási tanács a nyári szünidők után október hó 31-én délután 4 órakor tartotta meg ülését a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium tanácskozó termében. Az ülésen Matlekovics Sándor elnöklete alatt jelen voltak a tanács tagjai csaknem teljes számban. Az ülés napirendjére ki voltak tűzve a következő kérdések: 1. A hódmezővásárhelyi agyagipari tanfolyam szervezeti szabályzata. Előadó : Petrik Lajos felső ipariskolai tanár. 2. A budapesti bádogos ipartestület által szervezni kért tanfolyamok. Előadó: Edvi Illés Aladár felső ipariskolai tanár. 3. Az állami ipari szakiskolák géplakatos-, épület- és műlakatos-tanulói kiképzésének módja. Előadó: Gaul Károly felső ipariskolai tanár. 4. Tetmajer Károly „Poroszország iparoktatása köréből“ című tanulmányúd jelentése. Előadó: Gaul Károly. 5. A brassói állami iparos tanonciskolán létesített „Otthon“ alapszabályai. Előadó : Vig Albert iparoktatási miniszteri biztos. Az egyes előadói javaslatok kapcsán élénk eszmecsere fejlődött ki, mely az előadói javaslatokban a tanács elé terjesztett tervezeteken kívül két konkrét indítványra vezetett. Kimondta ugyanis a tanács, hogy kívánatosnak tartja, hogy az iparossegédes képzését célzó iparszakiskolákon és mesterképző felső ipariskolákon kívül az egész országban tervszerűen, de főleg a fővárosban szélesebb alapokon szerveztessenek a gyakorlatban levő iparossegédek és fiatal mesterek továbbképzésére külön szaktanfolyamok. Thék Endre tanácstag javaslatára PESTI IIIRLAP 4 1899. november 1. a tanács jövő munkaprogrammjába vette föl a tanoncotthonok szervezésének kérdését. Mindkét javaslatnak a legközelebbi ülések egyikére leendő előkészítését a tanács az elnökségre bízta. Az északi pólus pongyolában. A színpadi próbák pongyoláiból rég ismerjük már a prózai hősöket és a szeszélyes hősnőket, a méltóság nélkül való színpadi királyokat és a nem szeretetre méltó szerelmeseket. Szinte típussá lett a színpadi próbák házsártos rendezője, az alázatos szerzővel egyetemben, aki a szereplők kegyeibe igyekszik befurakodni. Fordul azonban az idő. Még a színpadi festett élet is fejlődik, változik. E héten nyitják meg az Uránia színházat s vele együtt a színpadi próbák és pongyolák új alakja kel életre. Már két hét óta zárt falak közt folynak a próbák s jogos kíváncsisággal kérdezzük: ott is házsártos-e a rendező? S ha házsártos, kivel, mivel házsártoskodik ? Az északi sarokkal ? A jégtáblákkal ? Vagy az északi lénynyel ? Egyszóval ha szombaton szerencsénk lesz az északi pólusért való küzdelmet egész pompájában meglátni, úgy ma azt kérdezzük, vájjon milyen az északi pólus a próbák pongyolájában. Mindenekelőtt helyre kell igazítanunk azt a tévhitet, hogy az Uránia rendezőjének nincs kivel házsártoskodnia. Ott van a díszletrendezők nagy hada, mely háromszor-négyszer akkora, mint más színházak munkásszemélyzete. Ott van a szkioptikon mestere, ott van a fényforrások klaviatúrájának billegetője, ott van a diorámák néma szereplő személyzete és ott van a jegesmedve, melynek stílszerűen kell megtámadnia az északsark utasait s jaj neki, ha emberi szánalma csak egy pillanatra is fölébredne. Egy-egy próba két óra hosszat tart. A demonstrátor elfoglalja helyét, mely leginkább a karnagyi pulpitushoz hasonlít azzal a különbséggel, hogy a demonstrátor nem a nézőtér tengelyében, hanem a baloldali páholyok legelseje mellett álló helyzetben helyezkedik el. A csengetyű jelzésre megindul az ouverture. Egy-két vonással jellemzi a demonstrátor az északi pólus geográfiai viszonyait, mire fölgördül a függöny, és magunk előtt látjuk eszkimó lakóival a föld legéjszakibb lakóhelyét. A rendező, mintha pikkolóinak javát az eszkimók között fogyasztotta volna el, oly aprólékossággal ismeri az eszkimók minden mozdulatát és jaj annak a statisztának, aki középeurópai arcot merészel vágni. Következik a germán expedíció bemutatása. A grönlandi jégtengerbe befagyott az expedíció Hansa nevű hajója. A jégtáblák recsegtetik a hajó bordáit s a recsegtető gépek a kulisszák mögött erősen dolgoznak. A hajó dülöngése és a recsegő gépek hangja egy taktusbeosztást követ. Amelyik gép nem a rendező kedvére való, éles hangon sivit rá a rendező : — Maga akar az északi sarkon recsegni, menjen Kutyabagosra húsvéti kerepelőnek ! Nincs azonban semmi menekülés. A demonstrátor hangja mind szomorúbb lesz és végre elérkezik a pillanat, hogy a Hansa hajó sülyedni kezd és matrózai sietve cipelik a legszükségesebb szereket egy jégtáblára. A rendező éles hangja azonban egy pillanatra még föntartja a sülyedő hajót. Baj történt. Az egyik matróz elfelejtett keztyűt húzni és puszta kézzel czipelte a hajó élelmiszereit. A rendező idegesen kiabál: — Kérem jelentsen maródit a színházi orvosnál. A kilt fokos hidegben keztyű nélkül cipeli a zsákot, viselje el következményeit. Következik a Hansa legénységének élete folyása a jégtáblán, melyre költözködtek. Műszereikkel evidenciában tartják az időt s elkövetkezik a karácsonyeste. Jégkunyhójukban borocskát iszogatnak és egy seprű ágait karácsonyfának rendezik be. És hull a hó, csak bull, bull.“ — Ez északsarki hó ? — mondja a rendező, ilyen a pesti aszfaltra esik, mondtam már, kérem, hogy ne kímélje a havat. A dekorációk és diorámák most mind mesteriebben sikerülnek. Szinte kibontakozik az északi sark kezdő pongyolájából s mire a második felvonáshoz, a Ferenc József-föld fölfedezéséhez érünk, a rendező az északi pólushoz nem illő európai udvariassággal beszél az eszkimókkal és matrózaival. A Tegetthof hajó indul most északi útjára. A hajó fedélzetén látjuk a legénységet, mindössze csak az egyik matróz fülét kell jobban elbújtatni az 60 fokos hideg elől s máris gyönyörködhetünk a sarki napfényben, az alkonyban, az éjszakában és a holdvilágban. Fölfedezik végre a Ferenc József-földet s egyben megbetegszik a hajó főgépésze. A demonstrátor hangja szinte megcsuklik a meghatottságtól, mikor azt jelenti, hogy meghalt a derék gépész. Négy matróz hozza is a koporsót s a félelmetes rendező nem talál kivetni valót az északsarki temetésben. Még egy diorámára telik az osztrák-magyar expedícióból. Egy jegesmedve támadja meg a hajóról szánkón kiránduló matrózokat. A rendezőnek pedig nem tetszik, ahogyan a matrózok leugrálnak a szánkóról. — Uraim, mondja a rendező, gondolják m meg, hogy az északi sark körül nem kecskék legelnek, amiket önök kíváncsian spektálhatnak. Itt jegesmedvéről van szó. Ha jegesmedvét lát az ember, akkor nem gondolkozik, hanem lepuffantja. A harmadik felvonásban Nansen útja mind szaporábban haladt előre. Mintha nem is próbát tartanának, annyi tökéletességgel haladt a Fram hajó előre. Csak imitt-amott észlelt a rendező olyan mozgásokat, amelyeket jó nevelésű hullámok elő nem idézhetnek. Jött azonban a tengeri vihar. A zúzmarás jégtáblás jegestengernek zivatara. Villámlás, szélzúgás, menydörgés, havazás félelmetessé tette a vásznak birodalmát s mikor észrevette a rendező, hogy önkéntelenül begombolkozunk a vihar láttára, elégedetten tapsolt a fensőbb hatalmak remekelésének. Végre a Fram hazafelé indul és diadal útjában ágyuszó és puskaropogás közt vonul be utasaival az édes hazai kikötőbe. A rendező pedig tanácsot tartva színpadi hadseregével, deszka, vászon és fényszerszámaival, elégedetten konstatálja, hogy az északi sarokért való küzdelem megint engedett pongyolaságából. Még két próbára van csak szüksége, hogy csütörtökön már főpróbát tarthasson, pénteken meghívott közönség előtt és szombaton rendes publikuma előtt bemutatkozhasson. A természeti és földrajzi tárgyak egyetemi professzorai: Kövesligeti Radó, Klupathy Jenő, Cholnoky Jenő szinte naphosszat permanenciában vannak apróbb próbáikkal. A százkezű igazgató pedig Somogyi Nándor megteremti a színház életfeltételeit. Előre kimondotta az Uránia egyesület elnöke, Molnár Viktor miniszteri tanácsos, hogy azon az alapon vállalta el az elnökséget, hogy minden anyagi haszon mellőzésével, a jövedelem fölöslege tudományos célokat szolgáljon. Ehhez az ideába célhoz sikert és támogatást érdemel a magyar művelt közönségtől. Megyék és városok. Veszprém megyei fuvardíjak. A képviselőválasztási fuvardíjakat Veszprém vármegye október hó 30-án Fenyvessy Ferenc főispán elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésen állapította meg az 5 járás főszolgabírájának előzetes meghallgatása után. Az egyes jelentések szerint előállott átlag gyanánt a közgyűlés által elfogadott szabályrendelet kilométeren kint 20 fillért számítva, a fuvardijatt minimumát 2 írtban, maximumát 5 írtban állapította meg. A kötelező előfogatok gyanánt való kiállítást a szabályrendelet nem mondja ki, egy kocsira pedig a kocsison kívül legalább 3 választót számít. * Komárom vármegye közgyűlésén a Pálffy Elek nyugdíjaztatása folytán megüresedett árvaszéki elnöki állásra Erdélyi Gáspár vármegyei főjegyzőt választotta meg 116 szavazattal Erdélyi Zoltán árvaszéki ülnök 61 szavazata ellen. Az így megüresedett főjegyzői állásra Asztalos Béla első aljegyző, az első aljegyzői állásra Witausek Károly második aljegyző, ennek helyébe pedig Rathó Lajos harmadik aljegyző választatott meg. A harmadik aljegyzői állás a decemberi közgyűlésen fog betöltetni. A képviselőválasztások fuvardíját 15 kilométeren aluli távolságra minden egyes szavazó után 25 fillérben, 16 kilométert túlhaladó távolságok után egy koronában állapította meg, amely összeg június július és augusztus hónapokba 25 %-kal emelkedik. Elhatározta még a közgyűlés Thaly Ferenc indítványára, hogy a választás tisztaságának igazi biztosi-