Pesti Hírlap, 1899. december (21. évfolyam, 333-362. szám)

1899-12-01 / 333. szám

1899. december 1 FESTI HÍRLAP 3 obstruálását határozzák el, a quota akadályozása céljából; ily határozat hozása azonban teljesen célta­­talannak mutatkozott, mert a parlament munka­­programmja kizárja azt, hogy a honvédelmi javaslato­kat föl lehessen használni a quota-javaslat akadályo­zására. A mai értekezleten Kossuth Ferenc helyett, ki­akadályoztatása miatt csak később érkezhetett meg, Thaly Kálmán elnökölt. Az értekezlet quota, hangulattal kezdődött. Hentaller Lajos a napirend előtt azt indítványozta, hogy a párt jegyzőkönyvileg szavazzon köszönetet Kossuth Ferencnek, Komjáthy Bélának, Jusik Gyulának és Barta Ödönnek, kik a quota-javaslat bizottsági tárgyalása rendjén a pénz­­ügyi bizottságban oly odaadással és kiváló tudással, az ország megelégedésére védték a párt álláspontját. Az értekezlet Hentaller indítványát egyhangúlag el­fogadta. .. Ezután Tóth János előadása alapján tárgyalták az újoncjutalékra vonatkozó törvényjavaslat meg­hosszabbítását. A javaslathoz Thaly Kálmán, Hutek Lajos és Barta Ödön szólottak. A párt abban álla­podott meg, hogy a provizóriumhoz nem járul hozzá. A házban a párt nevében ily értelemben Tóth János fog fölszólalni Az 1900. évre kért újoncjutalék meg­ajánlásáról szóló törvényjavaslatot szintén nem fogadja el a párt. Az országgyűlésben Thaly Kálmán fog a párt nevében beszélni. A honvédelmi miniszter je­lentéseit Tóth János referálása alapján tudomásul vette. A mai értekezlet után a Kossuth­ T hxt parla­menti intézőbizottsága is ülést tartott s itt elhatá­rozták, hogy a bizottság fölkéri a párt összes tagjait, hogy hétfőtől kezdve, amikor a parlamentben a quota­­javaslat tárgyalását megkezdik, a párttagok tartózkod­janak Budapesten. A quota és a volt nemzeti párt. Képvi­selői körökben kíváncsian várják, hogy a képviselő­­ház quota-vitájában mily magatartást fognak követni a volt nemzeti párti képviselők. Különösen a pártnak volt vezérei, h­ogy ezzel a kérdéssel vidéken is mily élénken foglalkoznak, mutatja egy Nagy­ Károlyból ma a képviselőház elnökségéhez érkezett levél is, amely így hangzik: A quota fölemelése annyira aláásta egészsé­günket, hogy annak helyreállítása végett hosszabb szabadságra van szükségünk. Kegyeskedjék ebbeli kérésünket a tisztelt ház elé terjeszteni. Ha a quotát megszavazták, azonnal meggyógyulunk és visszatérünk; én belügyminiszternek, volt vezérünk valami másnak. Különben kormánypárt és ellen­zék egyaránt jól tudjuk és érezzük, hogy szegény !.........T -T^^T,T,Tr.TTrrr­---i"TT"T t -ttt--."-777— — Még pedig tüstént indulok a szekérrel, csak még azt az élesztőt veszem meg a Hor­­váthynénak. — Hát eredj a pokolba ! — fakadt ki az apuka. — Nem ismerlek többé. Haraggal váltak el, mindenikük a maga dolga után látott. Kapolyi elment az asztalos­hoz és kialkudott egy elég csinos koporsót meg egy diófa keresztet. Az asztalos, valami Opieza Pál nevű, azt kérdé: milyen név lészen kiírandó a koporsóra és keresztre. •— Ha én azt tudnám! — Hát nem tudja az úr, ki halt meg? — Dehogy nem, csak azt nem tudom, mi­nek hittük. — Hát miért nem jött olyan, aki tudja? — Nem ismerek olyat senkit. Hanem va­lami jutott eszembe. Tudna-e maga egy kakast festeni ? — Egy kakast ? Ki ne tudna festeni egy kakast ? — Hát például én sem — mondta az apuka. .— De jól van, ha maga tud, fessen egy fekete kakast a sírkeresztre, hogy én arról rá ismerjek, ha valamikor a temetőbe megyek. — Megcsinálom, de külön egy forintba kerül. — Ugyan menjen! — nehezményezte Ka­polyi. — Egy eleven kakas csak ötven krajcár. Elnök: Perczel Dezső. Jegyzők: Molnár Antal, Perczel Béni, Major Ferenc. A miniszterek közül jelen vannak: Hegedűs Sándor, Parányi Ignác, Wlassics Gyula, Flósz Sán­dor, Cseh Ervin.. — No persze — förmedt rá Opieza Pál, — de azt nem akaszthatja az úr a sírkeresztre. No az már igaz. Belenyugodott hát Kapo­lyi és elment, de künn az utcán valamit gon­dolt és Opieza nagy csodálkozására kis vár­tátva megint csak becsoszogott az üzletbe. — Ne haragudjék, maiszter úr, visszatér­tem, mert egy csengőt is akarnék a kakas nya­kára. Hadd legyen a dolog tökéletes. — Oh bolondság! — kiáltott föl az asz­talos. — Hol látott az úr kakason csöngetyűt ? Az lehetetlen ! Ilyesmit én ki nem bocsátt­atok a műhelyemből. Azt mondaná az egész világ: Opieza megbolondult! — De ha külön megfizetném? — Az más. Az összegtől függ. Jó pénzért még a saját nyakamra is csengőt kötök. Végre megalkudtak ötven krajcárban s Kapolyi most már a parochiára sietett a teme­tés végett, majd a hatósághoz bejelenteni az esetet, mind a két helyen nagyon megdicsérték nemes lelkűségéért, amitől piros lett, mint a kapós, s szégyelősen meglapulva osont el a sok vásáros nép közt a kántorhoz. Az egész úton különös nehéz szíve volt a Vince ellen. Váltig forgatta elméjében, mikép állhatna boszút rajta, mig végre kitött a po­koli terv. Épen a kántor az a kiszemelt per­­szona, akinek a révén keresztülviendő. A kántor (Simovics Sámuel) rút ember ■gn~—i—mnrijZüzr-Tiz^.. volt, bandzsal, bibircsókos, de áluitólag szép búcsúztató verseket irt és fölségesen tudott énekelni. A lakása tele volt kalitkákba zárt csízekkel, kanárikkal, melyek közhiedelem sze­rint őt hallgatva tökéleteskedtek az éneklésben. Ez egy kis mellékkereset Simovicsnak, mert amelyik madár Simovicsnál van négy hónapig, (ennyi a tanév) azért kétszeres árt adnak — Simovics állítása szerint. Kapolyi búcsúztató verseket jött rendelni, előadván, hogy a búcsúzó egy h­cit leányka lenne, aki úgy sem búcsúzhatott el tőle, bár kereste az utolsó tekintetével, hát búcsúzzék most legalább a kántor eszén keresztül. — Jó, jó, — monda Simovics megvakar­ván az orrát, mely olyan, mintha korallokból volna kirakva — de csak az isten teremtette a vi­lágot semmiből. Hát mondjon valami thémát az élet viszonyaiból, mert én nem vagyok isten, én csak a helybeli kántor vagyok. (De ezt bizonyos büsz­keséggel ejte ki.) Mire Kapolyi elmesélte találkozását a leány­nyal és minden egyéb apróságot egész a ha­láláig. — Jó, jó, — felelte Simovics — az isten semmiből teremtette a világot, de már az em­ber teremtéséhez agyag kellett neki. Hát hol az az agyag? Kitől búcsúzzon a szegény lélek? (Folyt, köv.) hazánknak a zulu-kafferek fenhatósága alatt sem lehetne a mostaninál rosszabb helyzete. A nemzeti aspirációk volt letéteményesei: Horánszky Nándor és volt vezére: Apponyi Albert gróf. ORSZÁGGYŰLÉS.­ ­ »Mind elvitték a legények elejét. . . .« Bécsbe mentek a delegátusok s velük azok a miniszterek is, akiket a közös ügyek intézése közelről érint: Széli, Lukács, Fejérváry. Teg­nap este Széli miniszterelnök a szabadelvű párt­körben élénken bucsuzkodott a párt itthon maradt tagjaitól s mindenkinek a lelkére kö­tötte : — Reggel legyetek jelen a képviselőház­ban mindnyájan, mert a pénzügyi bizottság quota-jelentését napirendre kell tűzni hétfőre! — Ott leszünk. Ott leszünk. De az ígéret csak ígéret maradt, a kép­viselők elaludtak s amikor arról volt szó, hogy a quota-javaslatot, melyről a jelentést ma Ne­­ményi Ambrus előadó benyújtotta, napirendre tűzzek, Hentaller Lajos diadalmasan kiáltott föl: — Nenn vagyunk határozatképes számban ! Nem vagyunk százan! Ferczel elnök megszámláltatta a jelenlévő­ket s csakugyan nem voltak elegendő számban a képviselőit. Fél órai szünetet kellett elrendelni, míg a későn kelők is megérkeztek és eldönt­hették szavazás által, hogy a quota-javaslat tárgyalását hétfőn megkezdik. Előzőleg Komjáthy Béla és Madarász József azt indítványozták, hogy a Ház csak mához egy hétre kezdje a quota tárgyalását, de ezeket az indítványokat elvetették. A mai ülésen a múlt ülésben elfogadott javaslatokat harmadszori olvasásban is meg­szavazták. Ezenkívül egy sereg mentelmi ügyet intéztek el. A mentelmi ügyekben legtöbbet Sima Ferenc szerepelt, aki kezdve becsületsér­tési pörön, végigmenve a pörök nagy skáláján, annyi címen részesült a mentelmi jog felfüg­­gesztésében, hogy másnak egy egész életre is elég volna. Hétfőig a Ház nem ülésezik. II. A képviselőház november 30-iki ülése. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. A jegyzőkönyv hitelesítése és a kérvények be­­­mutása után Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság elő-­­­adója, bemutatja a bizottság jelentését a quota-javas­­latról. Elnök indítványozza, hogy a javaslatot a hét­­i­fői ülésre tűzzék ki. Komjáthy Béla, minthogy a képviselőház tagjai a jelentést nem ismerik és tanulmányozásra van szükség, azt indítványozza, hogy a javaslat tár­gyalását ne hétfőn, hanem mához egy hétre, csü-­­ törtökön, kezdjék meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,­­ Ellenmondás jobblétől.) Madarász József­ a házszabályokra támasz-­­kodva támogatja Komjáthy indítványát, mert a ja­vaslatok még nincsenek kinyomatva és szétosztva. Ami különben őt illeti, neki a tanulmányozásra egyetlen óra sem kell, mert tisztában van vele, hogy az 1867. és annak következései a hazára erköl­csileg és anyagilag a közromlottság forrását foglalják­­ magukban. Elnök fölvilágosítja a házat, hogy a javasla­tot és jelentést még ma, legkésőbb holnap reggel minden képviselő kézhez hajtja. Három nap alatt minden javaslat kitűzhető tárgyalásra, most pedig négy nap áll rendelkezésre. A javaslat tárgyalását­­ nem lehet halasztani,, m­ert ez év végére ennek tör­vényerőre kell emelkednie. Kéri, hogy a javaslat tár­gyalását a hétfői ülésre tűzzék ki. (Helyeslés jobb- f­elöl.) Hentaller Lajos, minthogy a házban nincse­nek határozatképes számban, százan, jelen, kéri a képviselők megszámlálását. Elnök elrendeli a megszámlálást. (Megtörténik.) A Ház nem határozatképes, tehát az ülést fél órára fölfüggeszti. Jőszünet után az elnök konstatálja, hogy a Ház határozatképes. Ezután elfogadja a Ház, hogy a quota-javaslat tárgyalását a hetfői ülésen kezdjék meg. Következik a hazai iparnak adandó állami ked­vezményekről szóló törvényjavaslat harmadszori olva­sása. A Ház a javaslatot efogadja, úgyszintén harm­­madszori olvasásban a szatmár—erdődi, cinkota—ke­­repesi és a zágráb—samobon helyiérdekű vasutakról szóló javaslatokat. Kabos Ferenc, a mentelmi bizottság előadója, ismerteti a mentelmi ügyeket. A Ház a referálás alapján elhatározta, hogy Lepsényi Miklós mentelmi jogát (sajtóügyben), Rohonczy Gedeon mentelmi jogát (párbajügyben), Sima Ferenc mentelmi jogát (csalás és okirattianusítási per miatt), Bánts István, gróf Károlyi Sándor, Garan Ödön és Veszi József mentelmi jogát (párbajügyben), Csima Ferenc men­telmi jogát (izgatási perben, becsületsértési ügyben, a­ Vörösmarty-nyomda által indított perben és váltó­­ ügyben) fölfüggeszti. Elnök indítványára elhatározta a Ház, hogy a.. legközelebbi ülését hétfőn tartja, amikor a kuotaja­­vaslatot tárgyalják. Ülés vége 11 óra 45 perckor.

Next