Pesti Hírlap, 1899. december (21. évfolyam, 333-362. szám)
1899-12-01 / 333. szám
1899. december 1 FESTI HÍRLAP 3 obstruálását határozzák el, a quota akadályozása céljából; ily határozat hozása azonban teljesen céltatalannak mutatkozott, mert a parlament munkaprogrammja kizárja azt, hogy a honvédelmi javaslatokat föl lehessen használni a quota-javaslat akadályozására. A mai értekezleten Kossuth Ferenc helyett, kiakadályoztatása miatt csak később érkezhetett meg, Thaly Kálmán elnökölt. Az értekezlet quota, hangulattal kezdődött. Hentaller Lajos a napirend előtt azt indítványozta, hogy a párt jegyzőkönyvileg szavazzon köszönetet Kossuth Ferencnek, Komjáthy Bélának, Jusik Gyulának és Barta Ödönnek, kik a quota-javaslat bizottsági tárgyalása rendjén a pénzügyi bizottságban oly odaadással és kiváló tudással, az ország megelégedésére védték a párt álláspontját. Az értekezlet Hentaller indítványát egyhangúlag elfogadta. .. Ezután Tóth János előadása alapján tárgyalták az újoncjutalékra vonatkozó törvényjavaslat meghosszabbítását. A javaslathoz Thaly Kálmán, Hutek Lajos és Barta Ödön szólottak. A párt abban állapodott meg, hogy a provizóriumhoz nem járul hozzá. A házban a párt nevében ily értelemben Tóth János fog fölszólalni Az 1900. évre kért újoncjutalék megajánlásáról szóló törvényjavaslatot szintén nem fogadja el a párt. Az országgyűlésben Thaly Kálmán fog a párt nevében beszélni. A honvédelmi miniszter jelentéseit Tóth János referálása alapján tudomásul vette. A mai értekezlet után a Kossuth T hxt parlamenti intézőbizottsága is ülést tartott s itt elhatározták, hogy a bizottság fölkéri a párt összes tagjait, hogy hétfőtől kezdve, amikor a parlamentben a quotajavaslat tárgyalását megkezdik, a párttagok tartózkodjanak Budapesten. A quota és a volt nemzeti párt. Képviselői körökben kíváncsian várják, hogy a képviselőház quota-vitájában mily magatartást fognak követni a volt nemzeti párti képviselők. Különösen a pártnak volt vezérei, hogy ezzel a kérdéssel vidéken is mily élénken foglalkoznak, mutatja egy Nagy Károlyból ma a képviselőház elnökségéhez érkezett levél is, amely így hangzik: A quota fölemelése annyira aláásta egészségünket, hogy annak helyreállítása végett hosszabb szabadságra van szükségünk. Kegyeskedjék ebbeli kérésünket a tisztelt ház elé terjeszteni. Ha a quotát megszavazták, azonnal meggyógyulunk és visszatérünk; én belügyminiszternek, volt vezérünk valami másnak. Különben kormánypárt és ellenzék egyaránt jól tudjuk és érezzük, hogy szegény !.........T -T^^T,T,Tr.TTrrr---i"TT"T t -ttt--."-777— — Még pedig tüstént indulok a szekérrel, csak még azt az élesztőt veszem meg a Horváthynénak. — Hát eredj a pokolba ! — fakadt ki az apuka. — Nem ismerlek többé. Haraggal váltak el, mindenikük a maga dolga után látott. Kapolyi elment az asztaloshoz és kialkudott egy elég csinos koporsót meg egy diófa keresztet. Az asztalos, valami Opieza Pál nevű, azt kérdé: milyen név lészen kiírandó a koporsóra és keresztre. •— Ha én azt tudnám! — Hát nem tudja az úr, ki halt meg? — Dehogy nem, csak azt nem tudom, minek hittük. — Hát miért nem jött olyan, aki tudja? — Nem ismerek olyat senkit. Hanem valami jutott eszembe. Tudna-e maga egy kakast festeni ? — Egy kakast ? Ki ne tudna festeni egy kakast ? — Hát például én sem — mondta az apuka. .— De jól van, ha maga tud, fessen egy fekete kakast a sírkeresztre, hogy én arról rá ismerjek, ha valamikor a temetőbe megyek. — Megcsinálom, de külön egy forintba kerül. — Ugyan menjen! — nehezményezte Kapolyi. — Egy eleven kakas csak ötven krajcár. Elnök: Perczel Dezső. Jegyzők: Molnár Antal, Perczel Béni, Major Ferenc. A miniszterek közül jelen vannak: Hegedűs Sándor, Parányi Ignác, Wlassics Gyula, Flósz Sándor, Cseh Ervin.. — No persze — förmedt rá Opieza Pál, — de azt nem akaszthatja az úr a sírkeresztre. No az már igaz. Belenyugodott hát Kapolyi és elment, de künn az utcán valamit gondolt és Opieza nagy csodálkozására kis vártátva megint csak becsoszogott az üzletbe. — Ne haragudjék, maiszter úr, visszatértem, mert egy csengőt is akarnék a kakas nyakára. Hadd legyen a dolog tökéletes. — Oh bolondság! — kiáltott föl az asztalos. — Hol látott az úr kakason csöngetyűt ? Az lehetetlen ! Ilyesmit én ki nem bocsáttatok a műhelyemből. Azt mondaná az egész világ: Opieza megbolondult! — De ha külön megfizetném? — Az más. Az összegtől függ. Jó pénzért még a saját nyakamra is csengőt kötök. Végre megalkudtak ötven krajcárban s Kapolyi most már a parochiára sietett a temetés végett, majd a hatósághoz bejelenteni az esetet, mind a két helyen nagyon megdicsérték nemes lelkűségéért, amitől piros lett, mint a kapós, s szégyelősen meglapulva osont el a sok vásáros nép közt a kántorhoz. Az egész úton különös nehéz szíve volt a Vince ellen. Váltig forgatta elméjében, mikép állhatna boszút rajta, mig végre kitött a pokoli terv. Épen a kántor az a kiszemelt perszona, akinek a révén keresztülviendő. A kántor (Simovics Sámuel) rút ember ■gn~—i—mnrijZüzr-Tiz^.. volt, bandzsal, bibircsókos, de áluitólag szép búcsúztató verseket irt és fölségesen tudott énekelni. A lakása tele volt kalitkákba zárt csízekkel, kanárikkal, melyek közhiedelem szerint őt hallgatva tökéleteskedtek az éneklésben. Ez egy kis mellékkereset Simovicsnak, mert amelyik madár Simovicsnál van négy hónapig, (ennyi a tanév) azért kétszeres árt adnak — Simovics állítása szerint. Kapolyi búcsúztató verseket jött rendelni, előadván, hogy a búcsúzó egy hcit leányka lenne, aki úgy sem búcsúzhatott el tőle, bár kereste az utolsó tekintetével, hát búcsúzzék most legalább a kántor eszén keresztül. — Jó, jó, — monda Simovics megvakarván az orrát, mely olyan, mintha korallokból volna kirakva — de csak az isten teremtette a világot semmiből. Hát mondjon valami thémát az élet viszonyaiból, mert én nem vagyok isten, én csak a helybeli kántor vagyok. (De ezt bizonyos büszkeséggel ejte ki.) Mire Kapolyi elmesélte találkozását a leánynyal és minden egyéb apróságot egész a haláláig. — Jó, jó, — felelte Simovics — az isten semmiből teremtette a világot, de már az ember teremtéséhez agyag kellett neki. Hát hol az az agyag? Kitől búcsúzzon a szegény lélek? (Folyt, köv.) hazánknak a zulu-kafferek fenhatósága alatt sem lehetne a mostaninál rosszabb helyzete. A nemzeti aspirációk volt letéteményesei: Horánszky Nándor és volt vezére: Apponyi Albert gróf. ORSZÁGGYŰLÉS. »Mind elvitték a legények elejét. . . .« Bécsbe mentek a delegátusok s velük azok a miniszterek is, akiket a közös ügyek intézése közelről érint: Széli, Lukács, Fejérváry. Tegnap este Széli miniszterelnök a szabadelvű pártkörben élénken bucsuzkodott a párt itthon maradt tagjaitól s mindenkinek a lelkére kötötte : — Reggel legyetek jelen a képviselőházban mindnyájan, mert a pénzügyi bizottság quota-jelentését napirendre kell tűzni hétfőre! — Ott leszünk. Ott leszünk. De az ígéret csak ígéret maradt, a képviselők elaludtak s amikor arról volt szó, hogy a quota-javaslatot, melyről a jelentést ma Neményi Ambrus előadó benyújtotta, napirendre tűzzek, Hentaller Lajos diadalmasan kiáltott föl: — Nenn vagyunk határozatképes számban ! Nem vagyunk százan! Ferczel elnök megszámláltatta a jelenlévőket s csakugyan nem voltak elegendő számban a képviselőit. Fél órai szünetet kellett elrendelni, míg a későn kelők is megérkeztek és eldönthették szavazás által, hogy a quota-javaslat tárgyalását hétfőn megkezdik. Előzőleg Komjáthy Béla és Madarász József azt indítványozták, hogy a Ház csak mához egy hétre kezdje a quota tárgyalását, de ezeket az indítványokat elvetették. A mai ülésen a múlt ülésben elfogadott javaslatokat harmadszori olvasásban is megszavazták. Ezenkívül egy sereg mentelmi ügyet intéztek el. A mentelmi ügyekben legtöbbet Sima Ferenc szerepelt, aki kezdve becsületsértési pörön, végigmenve a pörök nagy skáláján, annyi címen részesült a mentelmi jog felfüggesztésében, hogy másnak egy egész életre is elég volna. Hétfőig a Ház nem ülésezik. II. A képviselőház november 30-iki ülése. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. A jegyzőkönyv hitelesítése és a kérvények bemutása után Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság elő-adója, bemutatja a bizottság jelentését a quota-javaslatról. Elnök indítványozza, hogy a javaslatot a hétifői ülésre tűzzék ki. Komjáthy Béla, minthogy a képviselőház tagjai a jelentést nem ismerik és tanulmányozásra van szükség, azt indítványozza, hogy a javaslat tárgyalását ne hétfőn, hanem mához egy hétre, csü- törtökön, kezdjék meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon, Ellenmondás jobblétől.) Madarász József a házszabályokra támasz-kodva támogatja Komjáthy indítványát, mert a javaslatok még nincsenek kinyomatva és szétosztva. Ami különben őt illeti, neki a tanulmányozásra egyetlen óra sem kell, mert tisztában van vele, hogy az 1867. és annak következései a hazára erkölcsileg és anyagilag a közromlottság forrását foglalják magukban. Elnök fölvilágosítja a házat, hogy a javaslatot és jelentést még ma, legkésőbb holnap reggel minden képviselő kézhez hajtja. Három nap alatt minden javaslat kitűzhető tárgyalásra, most pedig négy nap áll rendelkezésre. A javaslat tárgyalását nem lehet halasztani,, mert ez év végére ennek törvényerőre kell emelkednie. Kéri, hogy a javaslat tárgyalását a hétfői ülésre tűzzék ki. (Helyeslés jobb- felöl.) Hentaller Lajos, minthogy a házban nincsenek határozatképes számban, százan, jelen, kéri a képviselők megszámlálását. Elnök elrendeli a megszámlálást. (Megtörténik.) A Ház nem határozatképes, tehát az ülést fél órára fölfüggeszti. Jőszünet után az elnök konstatálja, hogy a Ház határozatképes. Ezután elfogadja a Ház, hogy a quota-javaslat tárgyalását a hetfői ülésen kezdjék meg. Következik a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A Ház a javaslatot efogadja, úgyszintén harmmadszori olvasásban a szatmár—erdődi, cinkota—kerepesi és a zágráb—samobon helyiérdekű vasutakról szóló javaslatokat. Kabos Ferenc, a mentelmi bizottság előadója, ismerteti a mentelmi ügyeket. A Ház a referálás alapján elhatározta, hogy Lepsényi Miklós mentelmi jogát (sajtóügyben), Rohonczy Gedeon mentelmi jogát (párbajügyben), Sima Ferenc mentelmi jogát (csalás és okirattianusítási per miatt), Bánts István, gróf Károlyi Sándor, Garan Ödön és Veszi József mentelmi jogát (párbajügyben), Csima Ferenc mentelmi jogát (izgatási perben, becsületsértési ügyben, a Vörösmarty-nyomda által indított perben és váltó ügyben) fölfüggeszti. Elnök indítványára elhatározta a Ház, hogy a.. legközelebbi ülését hétfőn tartja, amikor a kuotajavaslatot tárgyalják. Ülés vége 11 óra 45 perckor.