Pesti Hírlap, 1899. december (21. évfolyam, 333-362. szám)

1899-12-17 / 349. szám

A vészhír Londonban. London, dec. 16. A colensei vészhír leírhatatlan rémületet és izgalmat keltett. Az a néhány újság, amely még elég jókor megkapta a hírt, b­itűnő betű­vel közli, ami egészen szokatlan dolog az angol újságoknál. Mindenki konsternálva van. Az em­berek csak azért hallgattak az eddigi vereségek hírére, mert mindenki biztosan remélte, hogy Buller okvetlenül ki fogja köszörülni azt a sok csorbát, ami az angol hadseregen eddig esett. Anglia évtizedek óta nem volt oly válságos helyzetben, mint a­milyenbe most jutott. A búrok fényes győzelméről, Brüsszel, dec. 16. Az illeni transvaali ügyvivőség ma délelőtt kilenc órakor kapta meg azt a hírt, hogy a bú­rok rendkívül fényes győzelmet arattak Buller fölött. Buller hadserege tönkre van téve. Az an­golok elvesztették összes tüzérségüket. Egy ezer­­ötszáz emberből álló dandár egészen megsem­misült. A dandárnak 25 tisztje elesett. A hatás Bécsijén. Bécs, dec. 16. Az osztrák képviselőházba délelőtt 11 órakor ítelt el a búrok fényes győzelmének híre, amely­ivétel nélkül minden párton a legörvendetesebb ka­­­st keltették. Újságírók hozták el a brrt s egy pillá­rt múlva egyébről sem beszéltek, mint a korenzói­­kőzetről. Izgatott csoportok azt tárgyalták, hogy nek a csatának milyen következményei lesznek a ború további menetére. A Lúi-barátok kezdik je­­lni, hogy a búrok végig győzni fognak ebben a tomban. Éjjel érkezett táviratok. Brüsszel, dec. 16. — Saját tudósítónktól. — A transvaali követség közli, hogy a Tu­­-f­lyó melletti csatában, amelyben Buller­séget szenvedett, 20.0000 angol állott 12.000 al szemben. Az angoloknak a csatatéren halottjuk és sebesültjük maradt, köztük eset és visszavonulásuk vad futássá fajult , búrok a tizenegy ágyun kívül nagyszámú­at is zsákmányul ejtettek. A vereség következményei. Pretoria, dec. 16. Barklyban 4400 németalföldi átment a bíborba. , Köln, dec. 16. — Saját tudósítónktól. — A Köln. Zeitung Buller tábornok veresé­gi a következőket jelenti: lígy Buller, mint Steten tábornok abban a veszélyben forog, kg elvágják és kiéheztetik őket és csapataik íme jutnak. Ezt a veszedelmet még növeli az politikai helyzet Fokföldön és Natalban, mely angolok folytonos vereségei következtében állott. Attól tartanak, hogy az angol uralom­ot levő összes búr elemek rádázadnak és kéri­k, hogy ezt újabb fegyverkezésekkel m­egaka­­gyozhasják-e. Egyáltalán kétséges, hogy sike­­ret-e még az angoloknak az, hogy ezt a lejáratot reájuk nézve kedvező fordulat el é­rjék. De ez a háború Angliára nézve egyike legnehezebb megpróbáltatásoknak és még el el se lehet képzelni most, hogy milyen kö­­veezményei lehetnek annak, ha Anglia ezt a pnát ki nem állja. A vereség hatása Londonban. London, dec. 16. — Saját tudósítónktól. — Wolseley lord, az angol hadsereg főpa­rancsnoka, tegnap este Windsor kastélyban volt a királynőnél és ott kapta meg Buller távira­tát. Wolseley a szomorú­­­írt azonnal közölte a királynővel, ki mélyen megrendült. Ma reggel Wolseley lord külön vonallal Londonba utazott, hol délben összeült a legfel­sőbb haditanács, mely csak a legritkább esetek­ben szokott ülésezni. Hogy mit határozott a ha­ditanács, azt egyelőre titokban­ tartják. Mindenfele csak Buller vereségéről beszél­nek , a lakosság hangulata rendkívül komoly. A lakosság nagy tömege erre a csapásra egy­általán nem volt elkészülve és nyugodtságát el­vesztette. Meglóghat annak tartják ezt a kudar­cot, mert nemrég még Bullert, mint azt az em­bert magasztalták, ki a hadsereget szorult hely­zetéből ki fogja menteni. A katonai körök sem értik Buller vereségét és tanácstalanig állnak. A Westm. Gazette vezércikkében könyö­rög a népnek, hogy a fejét ne veszítsd el 'és a többi lapok is'lényegében Ugyanezt írják. A chauvinista Globe dühöng amiatt, hogy Buller a helyzetet és saját vereségét olyan kedvezőtlen sziliben tünteti föl és egyben a hadügyminisz­tériumot is kárhoztatja, hogy Buller táviratát cenzúra a­z nem vetette. Az angol ha­dviselésről az összes lapok a legnagyobb csalódás hangján írnak, szidják a tehetetlen tábornokokat és egy lap vezércikke tőle ezt a címet irta: „Kerestetik egy fej a hadsereg részére(N. Fr. Pr.) London, dec. 16. — Saját tudósítónktól. — Az esti lapok Buller tábornok balszeren­cséjét nyugodt elszántsággal fogadják. »Ezt a boldogtalan vereséget«, írja a Pali Mall Gazette, »csakhamar feledni fogják majd, ha diadalok diadalokat fognak követni.« Az összes lapok egyhangúlag arra szólít­ják föl a kormányt, hogy annyi csapaterősítést küldjön A Inkába, amennyit csak lehet. A radi­kális Star azt mondja, hogy a kormány úgy engedje folyni az aranyat, mintha víz volna és bérelje föl csapatok szállítására az óceán leg­gyorsabb gőzöseit. (N. W. Tagler) Újabb angol vereségek. London, dec. 16. — Saját tudósítónktól. — A Times egy távirat a Nanvportból tegnap estéről újabb, bár jelentéktelen angol kudarcról ad h­at. A 10. huszárezred egy szakasza tegnap reggel két tábori üteggel Amidéiből előrenyo­mult, hogy két ellenséges társzekeret elfogjon. A búrok az angolokat heves tüzeléssel fogad­­ták és mert jobban lőttek, mint az angol ütegek, az angol huszárok kénytelenek voltak vissza­vonulni. Methuen lord tegnap Maggerstonte­nből újabb kísérletet tett az előnyomulásra, de kény­telen volt visszavonulni. (N. Fr. Pr.) A búrok jelentései. Pretoria, dec. 16. Mareking előtt egy kis angol erőd ellen támadást intéznek, mely jól folyik. Az erőd már igen meg van rongálva. Pretoria, dec. 16. Modder-Riveiból egy lovas futár hivatalos jelentést hozott, mely azt mondja, hogy a búrok sok zsákmányt ejtettek, közte 200 fegyvert, két láda töltényt, számos töltött lőporos gyutacsot és több száz szuronyt. Az angolok Twee­liner­­től részben visszavonultak Belmont felé. Az angolok vesztesége igen nagy. A halottak rakás­­számra hevernek a csatatéren. Mi — azt mondja a távirat — sok lovat vesztettünk. Az ütközet fényes győzelem volt,ránk nézve." fokozta har­cosaink lelkesedését és még nagyobb tettekre ösztönzi őket. Német kritika. Berlin, dec. 16. — Saját tudósítónktól. — Buller tábornok súlyos és végzetes vére­ség itteni politikai körökben és a közönsség­­bn is sokkal mélyebb benyomást tett, mint az ápolók összes eddigi balsikerei. Általánosan azt imádják, hogy az angol hadviselés tehetetlensége mnden várakozást fölülmúl. Különösen katonai körökben Buller tábornok hadi tervét és az ari­­gol stratégiát és taktikát esj már talán nagyon éle­sen kritizálják. PESTI H I 11 L A P 8 1899. december 17. is A Mikt. Wochenbl. az angol hadviselő módjáról nagyon megvetőleg nyilatkozik. A köz­vélemény a búrokra nézve kedvező és egyes lapokban bizonyos enthuziazmussal jut kife­jezésre. A konzervativ és agrár lapok pláne az angolokat gúnyos sértésekkel illetik. Megyék és városok Rimaszombat decz. 15. Gömörvármegye tör­vényhatósága ma Vámos László főispán elnöklete alatt tartotta Rimaszombatban téli közgyűlését, me­lyen több tárgy élénk vitát, s izgató jeleneteket pro­vokált. — A­ közigazgatási bizottság kilépő tagjai : Szentiványi Árpád, Hevessy Bertalan, Fáy Gyula, Okolic­sányi Gáspár és Szentm­iklóssy István újra választottak. A számvizsgáló bizottság elnökévé Tö­rök Bálint, ki 30 év óta viszi e tisztet, közfelkiál­tással újra választatott. A megyei tisztviselők nyug­díjintézetének alapszabályát részben módosították és kimondotta a közgyűlés Szentiványi Árpád hozzájá­rulása után, hogy ha a magasabb állású tisztviselő választás vagy kinevezés utján később kisebb fize­téssel dotált állásba jut, nyugdíjigénye a régibb ma­­­gasabb fizetésű állása után számíttatik, s a 42. - st akkal módosították, hogy ha a nyugdíjalapból nem lehetne fedezni a fizetéseket, a vármegye fog­­ gon­doskodni a fedezet folyósításáról. Ezután ismét előkerült a Pesti Hírlapban már sokat szellőztetett ügy: Johva rend, lan. város nagyközséggé való átalakítása, mely az ottani vidé­ket még mindig izgalomban tartja. A közgyűlés el­utasította már egyszer Podhraczky András és társai kérvényét, melyben a nagy­községgé alakulás enge­délyezését kérték, a megyegyűlés határozata ellen beadott felebbezés folytán azonban a belügyminisz­ter feloldotta a határozatot s új tárgyalást kívánt ez ügyben. Most Johva város képviselőtestülete az alis­pán jelenlétében tartandó gyűlésen újra előveszi a „tengeri kigyó“-t, s miután többen, kik a nagyköz­ség mellett kérelmeztek, aláírásukat visszavonták, biztosra vehető, hogy a közódaj szerint Johva meg­marad rend­­tan. városnak. Élénk és izgalmas­ vitát keltett Nagy-Szlabos kérvénye, melylyel 8000 forint költséggel jegyzői lak építkezését kéri. Síkra szálltak ez ügyben a várme­gye szószólói, s annyira ment a vita, hogy a tiszti ügyész is érvényt igyekezett szerezni jogos hatáskö­rének, s tiltakozott egyesek többszöri felszólalása el­len, végre utasították Nagy-Szlabost, hogy hozzon határozatot a közmunka szolgáltatásának arányos kulcsára nézve, s az összes kellően fölszerelt iratokat terjeszsze be 30 nap alatt az alispánhoz — ki az államépitészeti hivatal meghallgatása, s az építkezési összeg megszerzése és törlesztésére vonatkozó adatok beszerzése már az engedélyt megadhatja. — Ezután­­Szontagh Zoltán tornalljai főszolgabíró lemondását őszinte sajnálattal tudomásul vette a közgyűlés, s egy újabb érdekes ügy került szőnyegre. Rozsnyóvá­­ros helypénzszedési jogát eddig Fischer M. bérelte. Most azonban zárt ajánlatban Buck 40 forinttal töb­bet ígért s a képviselőtestületi gyűlésen 18 szavazat Fisch­ernek, 18 pedig Bucknak jutott. A polgármes­ter, ki a tanácscsal együtt már előbb a régi bérlő, Fischer mellett foglalt állást eldöntötte a szavazást Fischer javára. Ez ellen Dr. Hajny felebezéssel élt, a megyei közgyűlés azonban megerősítette a város ha­tározatát. Végül Remenyik Aladár feledi szolgabíró, aki kihágási ügyben való bíráskodással felruháztatott, le­tette az esküt. Egyletek és intézetek — (A „Vakokat Gyámolító Országos Egy­let“) f. hó 10-én a Royal szálló dísztermében hang­versenyt rendezett. A szép számban megjelent elő­kelő közönség nem várt meglepetésben részesült, mert a közreműködő vakok mindannyian, de különösen Horváth Attila, Hauser Jakab, Braun Ruben és Fucus Emil a legnagyobb elismerést érdemelték ki, valóban művészies játékukkal. A közreműködő vakok a hang­verseny­számok fárasztó betanulását ingyen végezték és szívességből működtek közre. Tették ezt pedig azért, hogy anyagi hasznot juttatva az egyletnek módot nyújtsanak arra, hogy­ az országban koldusként ten­gődő 20.000. vakból néhányan képeztetés útján hoz­zájuk hasonlóan a társadalom hasznára megmentes­senek a nyomortól és munkaképes egyénekké válja­nak. Fáradságuk a fényes­ erkölcsi siker mellett az egyetem­ek 1000 koronán felül juttatott. Ez összeget felülfizetéssel gyarapították: esetei Herczog Péterné, 20 kor, Pivár Ignác 20 kor, dr Szüry János 10 kor, Szalay Péter 10 kor, Villányi Alajos .10 kor, Klein Gábor 10 kor, dr. Reumann Árminná 10 kor, Ho­­ránszky Nándor 6 kor, Magyar francia biztositó társ. 6 kor, Magyar ált. kőszénbánya 6 kor, Egyesült vi­­lamossági V. t. 6 kor, Andrasovszky Béla 4 kor, Nem­zeti baleset biztositó társ. 4 kor, Magyar takarék­­pénztár központi czlg bankja 4 kor, Fodor Anna 4 kor, dr Nagy Gyula 4 kor, Olajipar társaság 3 kor, dr Havass Rezsőné 2 kor, Anker biztosító társa 2 kor. Az egylet pénztára a felülűzetőknek ez után is köszö­netet mond. Itt említjük fel, hogy az egylet f. hó 22-én este új műsorral a hangversenyt megismétli. Jegyek kaphatók Vili. Szilágyi u. 2 sz. a. és f. hó 22-én este a Royal szállóban a pénztárnál.

Next