Pesti Hírlap, 1900. március (22. évfolyam, 59-89. szám)

1900-03-01 / 59. szám

1900. március 1.) csütörtök. PESTI HÍRLAP ________________________­ 3 célre a kiegyezési ügyeknek Ausztriában parlamen­táris megszavazását, az új választásokat még az idei nyárra kitűzik. Ezzel szemben a választásoknak a jövő esztendő elején való megtartását inkább hangoztat­ják, mert a kormány a mostani képviselőházzal még több jelentékeny fontosságú különösen gazdasági és pénzügyi javaslatot akar elintéztetni. A katonatisztek fizetés­fölemelése. A magyar és az osztrák kormány álláspontja a katona­tisztek fietésfölemelése folytán szükségessé váló teendőkre­eljesen megegyezik a külügyi kormányé­val. Ezen álláspont értelmében a katonatisztek eze­­tésének tényleges fölemelése nemcsak Magyarorszá­gon, hanem Ausztriában is csupán akkor történhetik, ha előbb a magyar parlament a költségvetést telje­sen elintézi és a fölhatalmazási javaslatot is megsza­vazza. Ez körülbelül március végére történhetik meg úgy, hogy a katonatisztek a fölemelt fizetésben leg­jobb esetbn csak április elsején részesülnek. Ter­mészetes azonban, hogy akkor a többletet 1900 január elejétől számítva kapják meg. Menelmi ügy. A budapesti királyi főügyész­ség azzal a kéréssel fordult tegnap a képviselőházhoz, hogy függessze föl gróf Forgách Antal képviselő mentelmi igát. Forgách grófra párbaj vétsége miatt a kir.­kár­ jogerős ítéletével összbüntetésként tizen­nyolc napi illamfogház lévén kiszabva, mentelmi jo­­gának fölfügesztését azért kéri most az illetékes ha­tóság, hogy ez a büntetés végre legyen hajtható. Megyék és városok. Zempén­ vármegye törvényhatósága tegnap tartott ígér látogatott tavaszi közgyűlésén Széll Kálmán mniszterelnököt és a vezetése alatt levő kormányt innállásának évfordulója alkalmából fel­­iratilag üdözötte és bizalmáról egyhangúlag biz­tosította.A Sopra város mai közgyűlése Felky József indítványára egyhangúlag elhatározta a város épüle­teinek márcis 15-én leendő föllobogózását, elvetvén a tanács ez­ ellentétes javaslatát. * Petrouxn-finomító Nagyváradon. Mint lapunknak ják, Nagyváradon petroleum-finomító részvénytársaág van alakulóban. Az új gyár már az őszszel elkezdi működését. A részvények jegy­zése javába folyik. Már visza akart fordulni, amikor észre­vette, hogy iszobában mások is vannak. Egy szolga és egy ápolónő. Ők csendesen rakosgat­tak egyet-mst a szekrényről, az asztalról s aztán az ív mellől levették a fölirást. Azon a helyen, aol az imént a Juliska neve volt, csak egy négyzögletü fehérség látszott. A szol­gát megszólítja: — Men, — kérdezte, — merre ment Ju­liska ? A legén az ápolónőhöz fordult ! — Mit érdez? — Mer. Juliskát keresem . . . A szóig felelt: — Hisaiem találkozott vele. Épen szembe­­vitték akkor, amikor bejött. Most vitték le a halottas ház. — Megitt? — Meg A fiú ez szót se szólott. Letámolygott a lépcsőkön, hoy kimenjen. Az udvaron ismét szemébe öd­öl a karácsonyfa csillogása s amellett egy nagy csongon ez a fölirás: — Az­­es Merk Juliskának, az én szép menyasszonyának — szeretettel. Mint akmessze útnak a végső állomását látja, gyorsan írott oda. Félretaszított minden­kit, úgy rohan a karácsonyfához, elvette onnan az ajándékokat amiket ő tett le és szaladt velük ki, a nyüzsgő,, boldog karácsony örömteli ka­cagásával teli cára . . . Szaladt . . . és nem tudta, merre úgy. III. A komiki bevégezte az elbeszélést. Már új kirakat előtt állottunk. Egész sor ember né­zett ott pompa ékszereket. Egyszer csak két ismerőst látunk közöttük. A Marietta udvarából valók voltak. Az ifjabbik mondta az idősebbnek : — Ilyen gyémánt gyűrűt, de épen ilyet vettem Mariettának! Pompás leány, mondhatom, megérdemli, úgy szeret, mint egy görög istennő s ezenkívül érti, hogy miképen kell hitegetni másokat, akiket nem szeret. A komikus megfogta a karomat és félre vont. — Unalmasok ezek a kirakatok — szólt — végre is unalmasok. — Unalmasok. — De a történetem ügy­e pompás, kerek­­ded történet, az elkésett ajándékokról ? — Az elkésett ajándékok! — kitűnő cím. A komikus, aki eddig természetes civil volt, a maga privát életbeli szentimentalizmu­­sával, egyszerre színész lett és kegyetlen tréfál­kozásra fordította a dolgot. — Ugy­e — mondta — a point teljesen elveszett volna, ha az történik, hogy Demek Gábor mielőtt az ajándékokat vásárolta volna, elmegy, hogy fölkeresse Merk Juliskát. — A point valóban nem lett volna tö­kéletes. De már igazán nem gondoltam a po­­intre. Mert újból a mindenkori karácsonyheti sivárság tárult elém. Még csak azzal sem kel­lett foglalkoznom, hogy a komikus elbeszélését megírjam, amint ő mondja könnyen, kényel­mesen. Mert nem volt szükségem pénzre, most sem kellett karácsonyi ajándékot venni. Ma­riettának, a görög istennőnek, már megvették a gyémántokat. És sötétség lett azután, és minden kaca­gás panaszkodó kiáltásnak hallatszott . . . Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. (Vita a választói jogról.) — Saját tudósítónktól. — Akit ma a tárgysorozat valamely pontja von­zott az uj városházára, az ugyan hiába fáradt oda- A napirendre nem került a sor. Addig vitatták a vá­lasztói jogról szóló indítványokat, hogy egészen ki­­fogytak az időből. Nemcsak a teremben volt nagy az élénkség, de a lépcsőházban is, ahol az I. oszt. jegyzői állásokra jelöltek kortesei buzgólkodtak. A 45-ös bizottság Per­­ger Ignác mellett dr Szalay Sándort jelölte; utóbbi­nak a sors kedvezett Goreczky Zsigmonddal szem­ben. A bizottsági tagok azonban nem erősítették meg a sorshúzás eredményét és azért is Goreczkyt válasz­­tották meg, aki már gyakran szerepelt a közgyűlésen, mint előadó, még­pedig igen rokonszenves módon. Márkus József főpolgármesternek az ülés ele­jén nem volt bejelenteni valója. Fényi Dezső fő­jegyző is csak apróságokat jelentett be. Ezután Hal­mos János polgármester válaszolt Shipanics Eleknek legutóbb tett interpellációira az utcaburkolási törzs­könyv és a budai körüli forgalom ügyében. A polgármester kijelentette, hogy mindkét ügyben foly­nak a tárgyalások és munkálatok. A körforgalom tárgyában a közúti vaspálya-társaság március 15-ig köteles nyilatkozni. A választ tudomásul vették. * * * A főpolgármester bejelentette ezután Tenczer Pál és dr Vázsonyi Vilmos külön-külön tett indítvá­nyait a fővárosi törvény módosítása tárgyában. Ten­­czer, mint említettük, azt kívánja, hogy a közgyűlés írjon föl a törvényhozáshoz azért, hogy az 1872 : XXXVI. tc. illető szakaszai változtassanak meg oly értelemben, hogy választó a székesfőváros minden lakosa, aki az országgyűlési választók névjegyzéké­­ben benfoglaltatik és ezeken kívül minden fővárosi la­kos, aki a választókat összeíró küldöttség előtt sze­mélyesen vagy meghatalmazott által jelentkezik és igazolja, hogy ámbár a névjegyzékből kimaradt, a névjegyzék összeállításakor országgyűlési választói jogosultsággal birt vagy az összeíró küldöttség mű­ködése idején országgyűlési választói jogosultsággal bir. Ezenkívül Tenczer a virilista intézmény eltörlé­sét is kívánja. Vázsonyi Vilmos a minap leszavazott indít­ványát, hogy ugyanis minden képviselőválasztó legyen egyúttal városi választó, azzal bővítette ki, hogy aki TV ■iBBi'm­a ' nrrr-~i ímTii­TiTrjg nincs a lajstromban, de igazolással él, szavazhasson a községi választásokon. Mindenekelőtt egy kis napirendvita keletkezett. Fényi főjegyző ugyanis azt javasolta, hogy az indít­ványokat utasítsák a tanácshoz. Vázsonyi Vilmos ezt ellenezve, azt követelte, hogy mondják ki a sürgőssé­get. Az ü­gyben nyilatkozott már a tanács és a jog­ügyi bizottság, semmi szükség arra, hogy még egy­szer meghallgassák. Ha nem mondják ki a sürgőssé­get, visszavonja indítványát. Közbekiáltások­. Miért? Dr Vázsonyi Vilmos: Mert az összeírás kü­szöbön van és az indítványt nem azért adtuk be, hogy fogyaszszuk a papirost és a miniszteri papír­kosarak tartalmát gazdagítsuk. Akik a döntést el­odázni akarják, úgy okoskodnak, hogy hadd legyen meg a legközelebbi választás, aztán beszéljünk a dologról. Ily kelepcébe nem megyünk bele. Semmiféle alakoskodásra nem vállalkozunk. Ha nem mondják ki a sürgősséget, köszönjük a játszmát, de nem folytatjuk. Visszavonjuk az indítványt, mert vannak más utak és módok, mint a közgyűlés, ahol eszmék mellett lehet agitálni, ahol a minisztereket fel lehet világosítani, hogy miért szükséges a törvény módosítása. (Nagy mozgás.) Alkalmat adtunk azok­nak, akik most már ráértek gondolkozni azon, hogy miért is szavazták le indítványomat, hogy ezt most ki­fejtsék. Tulajdonképen csak a közgyűlésnek akartunk szívességet tenni, mely múltkori magatartásával, eny­hén szólva, általános csodálkozást keltett. A virilizmus kérdése sem kívánja meg az elő­zetes tárgyalást. Ez nem jogi kérdés, hanem politikai meggyőződés dolga. Sajnálom azt a férfiút, akinek csak a tanács fogja megmondani, hogy mi az ő meggyőződése a virilizmusról. Vázsonyi végül ismételte, hogy ha nem mond­ják ki a sürgősséget, visszavonja indítványát, mert nem komédiázni akar, hanem dolgozni. Tenczer Pál azt hangoztatja, hogy nem szorult arra, hogy meggondolja, miért szavazta le Vázsonyi indítványát. Előre is kijelentette volt, hogy azt az in­dítványt szűkkörűnek tartja, a sürgősség kimondását helyesli és kívánja. Polonyi Géza nem ellenzi a sürgősségét, de kifogása van Vázsonyi érvelése ellen. — Nem tudom, mily célzattal fenyegetett Vá­zsonyi, — szólt Polonyi, — no, de láttam én már karón varjút. (Derültség.) Vázsonyi Vilmos: Látott ön már sok egyebet ! Polonyi Géza: Nékem az volt a meggyőző­désem . . . Vázsonyi Vilmos: Melyik meggyőződése? Mindig et volt. Polonyi Géza: Az volt a meggyőződésem, hogy az indítványozót a legnemesebb szándék ve­zette, de azt hittem, érvekkel fog harcolni, nem fe­nyegetéssel. Vázsonyi Vilmos: Ön demagógoskodik most is. Polonyi Géza: Ha a sikert kockáztatni lehet, elsősorban ily fenyegetéssel lehet. Polonyi tiltakozik az alakoskodás vádja ellen. Hogy a legutóbbi szavazás óta gondolkozott-e az in­dítványról, meglehet, de Vázsonyi is gondolkozott, mert hiszen módosította indítványát. Polonyi nem tart a mérkőzéstől és azért nem is hivatkozik az ügy­rendre, amely szerint leszavazott indítvány csak há­rom hónap elmúltával tárgyalható. Vázsonyi indítvá­nyát antiliberálisnak és antidemokratikusnak tartja. Semmi esetre sem tér el meggyőződésétől fenyegeté­sek hatása alatt. Az elnök bezárta a vitát. Stiller Mór csak ezután akarta az ügyrend értelmében a szavazás megengedettségét vitatni, de ezt a főpolgármester nem engedte meg. Elrendelte a szavazást, még­pedig tíz tag ké­résére a név szerinti szavazást. A sürgősséget 143 szavazattal 33 ellenében kimondták. Meglehetősen furcsa szavazás volt, mert a sür­gősség mellett szavaztak főleg azok, akik az indítvá­nyokat sürgősen­­ meg akarták buktatni. Mások meg, akik az indítványokat helyeselték, de az ügyrendet nem akarták megsérteni, a sürgősség ellen sza­vaztak. A többség óhajához képest megkezdték a tár­gyalást. * * # Vázsonyi Vilmos azon kezdi, hogy első­sor­ban Tenczer Pál indítványát fogadja el. Akik tehát azt remélték, hogy belemegy a kelepcébe, mondjanak le e reményről, a virilizmus eltörlése mellett fog sza­vazni. Ő és radikális barátai szívesen elfogadják a többet, de beérik a kevesebbet is, egyelőre, ha a több el nem érhető. Aki elvi szempontból nem akarja el­fogadni a kevesebbet a több kedvéért, rendesen poli­tikai szemfényvesztést űz. Láttuk azt, hogy oly­a politikusok, akik a szükségbe!! polgári házasságot keveselték és nem szavazták meg, a kötelező pol­gári házasságot elvetették azzal, hogy az meg sok. A plusz és mínusz e politikai licitálási hiénáihoz nem csatlakozik. (Mozgás.) Elfogadja Tenczer indít­ványát és csak ha azt elvetnék, ragaszkodik a maga , indítványához, amely a virilizmus eltörlését csak

Next