Pesti Hírlap, 1901. április (23. évfolyam, 90-118. szám)
1901-04-27 / 115. szám
A PESTI HÍRLAP 1901. április 27., szombato nositása vagy bukósérban levő vállalatok segítése lehet kivétel, de nem az Adriával szemben. Gondolják meg a túloldali képviselők, mit fognak választóik szólni ehez a botrányhoz. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Mit akoz, hogy százezreket dobnak oda a gazdag társaságnak ? (Fölkiáltások: Milliókat!) Holott országszerte zeng az adóvégrehajtó dobja. Miért hallgat a miniszterelnök, aki máskor annyit beszél ? Miért a pénzügyminiszter, akinek beleegyezése nélkül a kereskedelmi miniszter ezzel a javaslattal ide nem jöhetett volna? Elengedték a társaságnak az adón kívül az illetékeket is, még az út- és betegápolási adót is. Határozati javaslatot nyújt be, mely így hangzik: Az Adria magyar kir. tengerhajózási részvénytársaság ezen szerződés tartamána) ugyanezen szerződés, mint az ebből kifolyólag az állami kincstárral, vagy a magyar királyi államvasutakkal kötendő szerződések, egyezmények, továbbá az ezen viszonyból folyó mindennemű beadványok, okiratok, stb. valamint az államsegély, a jelen szerződés tartama alatt kiadandó részvények, elsőbbségi kötvények és címletek kibocsátása után köteles a törvényesen megállapított bélyeg-és illetékdíjakat üzetni; b) köteles fizetni a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját, továbbá a már forgalomban való, valamint a jelen szerződés tartama alatt kibocsátandó elsőbbségi kötvények szelvényei után járó tőkekamatadót, úgyszintén előbb említett adónemek alapján kivetendő általános jövedelmi pótadót és országos betegápolási pótadót. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Polonyi Géza szerint ez a szakasz teljesenalkalmas arra, hogy a mostani kormányzattal szemében a politikai mérleget meg lehessen csinálni. Külső jelöl: arra vallanak, hogy a szabadelvű párt nagy többsége sem helyesli azt a rést, melyet a kereskedelmi miniszter az új politikai irányon az Adria mentességével ütött. A pártkázok sem tudják a Házba terelni a szabadelvű pártot és folytonos a határozatképtelenség. úgy látszik, álszégyen tartja vissza a kormányt attól, hogy a szerződést megváltoztassa, mert azt hiszi, hogy noli me tangere a minisztertől egyszer aláírt szerződés. Pedig épen az előtt a ■miniszter előtt kell kalapot emelni, aki valamely tévedését beismeri. De ha csorbulna is a miniszter tekintélye, nem előbb való a törvényhozás tekintélye,melyet ezzel az adóelengedéssel csorba fog érni.Előzménye ennek az, hogy a társaság a törvény ellenére suttyomban eddig is adómentességet élvezett, de ahelyett, hogy ezért megbüntetnék, jutalmul még törvényben is kimondják az adómentességet. Csak úgy lehetne megadni ezt, ha kimondanák, hogy egyrészvény osztaléka hat százalékot meg nem haladhat, vagy ha meghaladja, az állam is osztozik a haszonban. Ha ezt a módosítást a miniszter el nem fogadja, nem tesz jó szolgálatot kormányának és pártjának, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyéni befolyás mértéktelensége ismét uralkodóvá vált. Ha javaslatát nem fogadják el, hozzájárul Pichler módosításához. (Helyeslés a baloldalon.) Major Ferenc szükségesnek tartja, hogy a Szakaszhoz hozzászóljon. (Derültség.) Szubvenciót adni az Adriának annyit jelent, mint az osztalékot felemelni akkor, amikor a polgárok teherviselési képtelensége oly nagy. Mit szólnak e javaslathoz az iparosok és a mezőgazdák ? Ezekkel szemben nem látunk izgalmat és megvédést, hanem behajtják rajtuk az adót. Kérdi, mivel szolgált az Adria az adómentességre most, mikor nem a vicináliák korszakát éljük. Sünök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Major Ferenc azt fejtegeti, hogy a chinai és délafrikai háború egyáltalán nem szolgálhat indokul arra, hogy a szerződést most megújítsuk. A törvényjavaslat argumentációi között ez is ott található ugyan, de ez csak puszta szemfényvesztés. A szakaszt nem fogadja el. Pichler Győző : Beszéljen a kormánypárt is! Rakovszky István : Beszéljenek! Elnök figyelmezteti Pichlert, hogy a szó Buzáth Ferencet illeti. Buzáth Ferenc tiltakozik az adómentesség ellen. Adómentességet adnak egy vállalatnak, míg az ország népe majd meggörnyed az adó alatt. Mert mindenütt nagy és sok az adó, pótadó, de sehol sem annyi, mint nálunk. A miniszter úrnak ez a ténye nemcsak nem helyeselhető, hanem egyenesen botrány ! (ügy van ! Úgy van ! a baloldalon.) Az adóvégrehajtás nem ritka dolog s tekintet, kímélet nélkül eszközük. S ezeket az adófilléreket adjuk mi oda az Adriának s még adómentességben is részesítjük. Sz Major Ferenc: Igazságtalanság ! Rakovszky István: Becstelenség! Elnök: Bocsánatot kérek a t. képviselő úrtól, két közbeszólást nem jól hallottam, úgy értettem, hogy Major képviselő úr gazságot, Rakovszky képviselő úr becstelenséget említett. Major Ferenc: Nem mondtam, hogy gazság; ha mondtam volna, elvállalnám . Rakovszky István : Azt mondtam, hogy becstelenség a társaság részéről ily jogot követelni! Elnök : Méltóztassék folytatni ! Buzáth Ferenc kijelenti, hogy a szakaszt nem fogadja el. Rakovszky István kifogásolja, hogy a jobboldalról nem beszélnek. Pichler Győző : Halljuk Weisz Bertholdot! R Rakovszky István kéri, hogy beszédét holnap mondhassa el. A Ház beleegyezik. A munkarend, v Elnök javaslatára a Ház a holnapi ülésre kitűzi az Astria-javaslat tárgyalásának folytatását. Ülés vége 2 órakor. Külpolitikai hírek Becassée pétervári látogatásával szerencsésen már oda jutottunk, hogy többé senki sem vár attól szenzációs fordulatokat a világpolitikáiban, sem háborút, sem az európai hatalmak újabb csoportosulását. Marad minden a réginél. Legfölebb az oroszfrancia kebelbarátság, amely pedig kissé halni kezdett, újabb melegséget nyer. És ebben az összes hatalmak, még az angol sajtó egy része is, az európai béke megszilárdulását ismerik föl. Bizonyára nem tévednek, mert csakugyan nagy felfordulásnak lehetne kezdeményezője, ha a franciák egyszerre fölmondanák a barátságot Oroszországnak s a latin népek koalíciójának nyélbeütésére adnák a fejüket. No de erről szó sem leset s bizonyára arról sincs szó, hogy Delcassée most azért rándult volna Pétervárra, hogy Oroszországot is megnyerje ilyen tömörülés eszméjének s csatlakozásra szólítsa föl. A jelenlegi európai konstellációk mellett sem az egyik, sem a másik nem tartozik a megvalósítható kombinációk sorába. A jelen hatalmi csoportosulás meglehetősen biztosítja az európai egyensúlyt és különösen a kontinens hatalmainak nem állna érdekükben, hogy azt megbolygassák. E részben tehát Delcassée pétervári utazása a legártatlanabb politikai események egyike. És nem is lehet a pétervári péntparléknak főtárgya az európai politika, hanem igen valószínűleg a chinai kérdés az, amelyet alaposan meg fognak vitatni. Tény egyszer az, hogy Oroszország Chinában külön álláspontot foglal el, mint a többi hatalom. Mert az angol sajtónak minden híresztelése dacára a China és Oroszország között állítólag kitört konfliktusról, a chinaiak az összes idegen népek közül az oroszok iránt viseltetnek a legcsekélyebb gyűlölettel. Ennek kulcsa, hogy az oroszok nem küldtek nyakukra hittérítőket, nem törekedtek vallási meggyőződésüket megbolygatni, lelkiismeretüket kegyetlenül meghasonlásba kergetni. És ezért az angol sajtó híresztelései dacára abban a nézetben vagyunk, hogy a chinai császár ma is Oroszországot tekinti legfőbb támaszának a többi hatalmak bevallott és be nem vallott aspirációival szemben. E tekintetben úgy Szinganiában, mint Pétervárott tisztában vannak a helyzettel. De a szingantui császári udvart nyugtalanította a franciák szembeötlő fegyverbarátsága a németekkel s tábornokaik benső cimboráskodása Waldersee gróffal, akinek minden expedíciójában részt vesznek s a chinai lakossággal szemben és oly kíméletlenséget tanúsítanak, mint amazok. A cárt ez okvetlenül kellemetlenül érintheti, mert hátráltatja chinai terveiben. Természetesnek találnék tehát, ha II. Miklós cár Delcasséet kapacitálni óhajtja, mennyire káros volna Franciaország érdekeire nézve, ha Chinában két különböző irányban haladnának. Az orosz-francia szövetségnek Chinában is szorosan össze kell tartani, minthogy épenséggel nincs kizárva, hogy ha Anglia és Németország a Chinával való béke megkötését mindenféle ürügy alatt még sokáig hátráltatják, Oroszország és a többi európai hatalmak között esetleg erős ellentétek merülhetnek föl. Szerény fölfogásunk tehát, hogy Pétervárott Delcassée és Lambsdorf gróf legtöbbet a Chinában tanúsítandó közös eljárásról fognak tanácskozni. Angol-búr hírboru. A legújabb hírek szerint Kitchener lord azon van, hogy a végcsapást mérje Bothára. Mozgósította a legjelesebb tábornokait s a rendelkezésére álló hadsereg javarészét, hogy az Olifant-völgy és a Delegoa-vasút közötti területeken tartózkodó húr hadseregét körülzárja és megadásra kényszerítse. — Ilyesmit különben az angol tábornok urak már többször megkísértettek, de amint tudjuk, nem sok szerencsével. Valószínűleg Kitchenerrel is ez történik, ha a búrok dffi akarják magukat megadni. De ha megunták a háborút, ha lemondtak a siker kilátásáról, akkor bizony nem lehetetlen, hogy az Olifant völgye lesz sírja a derék búr nép függetlenségének. Hogy Angliának minő óriási áldozatába került, eddig is ez"a háború, megismerjük a London Gazette című hivatalos angol lap kimutatásából: 1899. október 30-ától kezdve 1900. október 30-ig 261,374 katonát és 173,577 állatot (ló és öszvér) vittek Afrikába. A katonák naponta átlag 358, az állatok pedig 470 tonna élelmiszert fogyasztottak el. Tekintve, hogy minden élelmiszert hajón kellett hozni, érthető, hogy milyen rengeteg költségbe került a háború. Hicks Beach pénzügyminiszter három milliárd és 825 milió frankra becsüli a háború kiadásait. Kivittek Afrikába 122 millió töltényt és Maxim- löveget, 1.031,000 két centiméteres ágyúlöveget, 50.000 lepedőt, 865,000 paplant, 385,000 vízhatlan köpenyt, 715,514 blúzt, 825,902 nadrágot, 827,500 inget, 897,976 pár cipőt, 16,470.000 pár harisnyát, 40.000 nyerget és 140.000 öszvérszerszámot. A háborúban nagy szerepet játszott a vasút és egyetlen angol hadtest sem nyomult előre anélkül, hogy legalább 100.000 tonna anyagot ne vitt volna vonaton. A búrok 169 nagy és 200 kisebb hidat pusztítottak el. Pompásan működött a táviró, amelyet 10.145 mértföldnyire fejlesztettek és amelyek öszszesen 2.500.000 táviratot bonyolítottak le. A postal is remekül működött, mert hetenkint átlag 750.000 levelet továbbított. • És emez óriási áldozatok után, amibe a ma-roknyi búr néppel való háború került, még ma is csak ott áll Anglia, hogy következő jelentések jöhet- nek a harctérről: ' — Mai távirataink. — Kitchener jelentése kis variációval. Pretoria, ápr. 26 * Kitchener jelenti: _ „Elfogtunk 113 búrt, 10 búr megadta magát, zsákmányul esett 138 puska, 98 ló, egy tizenkét fontos ágyú és 15.000 kiskaliberű töltény. Tizenkét búr elesett. Helvéciánál egy 4,7 centiméteres ágyú esett kezünkbe, amelyet azonban előbb hasznavehetetlenné tettek a búrok. Kezünkbe esett azonkívül egy szintén haszna vehetetlenné tett Maxim-ágyú, sok szekér és marha. Angol részről elesett egy ember, megsebesült egy hadnagy és hét ember. Fulteney ezredes olcsó sikere. London, ápr. 26. A Times jelenti Roos-zenekalból 23-iki kelettel, hogy Pulteney ezredes tegnap megszállta ezt a várost, amely nemrég még Schalk-Burger, és a búr kormány székhelye volt. Az elöljárói és 50 ember megadta magát. Később még, 50 búr adta meg magát. Baden-Powell visszatér Angliába. London, ápr. 26. A reggeli lapok jelentik Pretoriából, hogy hír szerint Baden-Powell vissza fog térni Angliába, mert a dél-afrikai rendőrcsapatok parancsnokságáról lemondott. A hadügyminisztérium nem kapott erről jelentést. Hivatalos körökben azonban azt hiszik, hogy Baden-Powel „valószínűleg“ rövid szabadságra megy. A pestis, Fokváros, ápr. 26. Hivatalosan jelentik, hogy a múlt héten itt, 64 pestiseset fordult elő, 33 halálozással. A betegek között van 17, az elhaltak között négy európai. Port- Elisabethben az e hó 16-ikán jelentett eset óta nem fordult elő újabb pestiseset.