Pesti Hírlap, 1901. október (23. évfolyam, 271-301. szám)

1901-10-01 / 271. szám

1901. október 1., kedd. PESTI HÍRLAP­­ és igazság ! Éljen Széll Kálmán miniszterelnök ! Él­jen a szabadelvű párt! A fővárosi II. kerületi szabadelvű párt táviratára báró Podmaniczky Frigyes, mint az orszá­gos szabadelvű párt elnöke, a következő táviratot küldte: Nagyságos Kollár Lajos urnak, mint a II. kerületi szabadelvű párt elnökének, Budapesten. Igaz és nagy örömmel vettük tudomásul, hogy a II. kerületi szabadelvű társaink kéviselőjükké ismét Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter urat, pártunk büszkeségét, eszméink kiváló és mindig lankadatlan bajnokát jelölték! Csopor­tosuljanak osztatlan bizalommal kerületükben már annyi diadalt látott zászlója alá. Éljen Darányi Ignác! Podmaniczky Frigyes pártelnök. Nyilatkozatok a III. kerületből. Dr Nagy Dezső a következő sorok közlésére kérte fel la­punkat : Több lap a III. kerületi választási mozgal­­makról írva, azt állítja, hogy én Vészi Józse­­ellenjelöltem visszalépésének hírét kolportáltam, továbbá, hogy Széll Kálmán régiméjének közeli végét jósolgattam. Kijelentem, hogy mind a két állítás valótlan. Dr Nagy Dezső: Felkérettünk továbbá a következők közlésére . Dr Nagy Dezső úr cáfolatával szemben ki­jelentem a következőt: Több kiváló egyéniség már napokkal ezelőtt közölte velem egész hatá­rozott formában, hogy dr Nagy Dezső személye­sen kolportálja azt a hírt, hogy a főváros 111. kerületének jelöltségétől visszalépek. Sőt leg­utóbb is egy igen előkelő állású úriember, aki­nek az egész országban köztiszteletnek örvendő neve van, szíves volt velem közölni, hogy dr Nagy Dezső személyesen és közvetetlenül ugyan­­ezt mondotta neki. Nagy Dezső letagadási kísérletével szemben tehát feltétlenül fentartom, hogy ellenjelöltem személyesen házalt a visszalépésemről szóló ál­hitnek apodiktikus formában való terjesztésével. Az ügyvédeknél szokásos »tagadóméra a közvé­lemény itélőfóruma nincs berendezve. Budapest, 1901. szeptember 30. Vészi József. II. Nyilatkozat. Ezelőtt körülbelül tizennégy nappal megjelent nálam dr Nagy Dezső úr két főkor­­tese kíséretében s azzal kapacitálgattak engemet, hogy ne szavazzak Vészi Józsefre, mert Vészi József Széll Kálmánnak kreatúrája. Midőn pedig erre azt vetettem ellen, hogy hiszen dr Nagy Dezső is Széll Kálmán hívének vallja magát, azt a választ kaptam: »­Mit nekünk Széll Kálmán, az néhány hónap múlva úgy is megbukik.« Dr Nagy Dezső e beszélgetésnél nemcsak jelen volt, hanem részt is vett benne. Min­den ellenkező hírrel szemben polgári szavamra jelen­tem ki, hogy ez a valódi tényállás. Budapest, 1901. szeptember 30. Jerzsabek János, s. k. III. Nyilatkozat. Jerzsabek János úr nyilatkozata kapcsán ezennel kijelentem, hogy úgy a Mészárosok, mint a Hentesek ipartestületének III. kerületbeli tag­jai közül többen egész határozott formában közölték velem napokkal ezelőtt, hogy dr Nagy Dezső és fő­kortesei előttük Széll Kálmánnak nemsokára bekö­vetkező bukásáról beszéltek, ezzel akarván őket Vészi József úr ellen való szavazásra rábeszélni. Polgári szavamra jelentem ki, hogy a dolog így folyt le és e tényállással szemben minden letagadási kísér­let hiába való. Budapest, 1901. szeptember 30. Schu­­bert Sándor: Nyilatkozat Szilágyi Dezső nyilatkoza­táról. Dr Mezei Mór tegnapi programmbeszéde alkal­mából Hüttl Tivadar pártelnök dezavuálni törekedett azokat az állításokat, melyeket Neuhofer János ügy­véd Szilágyi Dezsőre hivatkozva tett a lipótvárosi vá­lasztásra nézve. Ez ügyben Neuhoffer János úr ma egy hírlapíró előtt a következőket jelentette ki: Hüttl Tivadar úr, a Mezei-párt elnöke, Mezei Mór tegnapi programmbeszéde alkalmával minapi nyilatkozatomat Szilágyi Dezső véleményéről a lipótvárosi képviselőjelölésre vonatkozólag kortes­fogásnak minősítette. Szerénységem és jó ízlésem egyaránt távol tart attól, hogy az elhunyt nagy államférfiú em­lékét akár minő alakban is kizsákmányolni töre­kedjem. Ha nem lett volna köztudomású dolog, hogy engem Szilágyi Dezsőhöz harmincéves ba­rátságnak benső köteléke fűzött, nem hozakod­tam volna elő nevével a választási harcban, így sem tettem egyebet, mint hogy szóról-szóra is­mételtem szavait. Már öt év előtt így nyilatko­zott Szilágyi Dezső bizalmas környezete előtt, melyhez nekem is szerencsém volt tartozni: „Ha sehol az országban, de a Lipótváros­­ban szükségesnek, fontosnak találom, hogy ke­reskedőt küldjenek a parlamentbe."­ Ez alkalommal megemlékezett Wahrmann Mór kiváló kvalitásáról s a diskurzus során a következőket is mondta: ■»■Ismerek a Lipótvárosban 10—15 kereske­dőt is, aki eminensen alkalmas arra, hogy ezt a kerületet a parlamentben méltóan képviselje.« Hogy ez a nyilatkozat, melynek hitelessé­gét talán nem szükséges becsületszavammal meg­erősíteni, miként egyezik össze Hüttl Tivadar úr tegnapi szavaival, azzal nincs okom vesződni. Viszont készséggel megengedem, hogy Szilágyi Dezső csöndes gúnynyal csakugyan mon­dotta Hüttl Tivadar úrnak, hogy csakis a Mezei Mór jelölése iránti meleg érdeklődésből halasztotta el karlsbadi utazását. Hogy Hüttl Tivadar úr nem tudta a gúnyt megérteni, azt értem, de én, aki mindenesetre jobban ismertem Szilágyi Dezső úti programmját, úgy tudom, hogy július 1-ig a képviselőház berekesztése ma­­rasztotta itthon, július 2-án este pedig, miután az egész napot együtt töltöttük, már elutazott. S minthogy tegnap Mezeiéknél kortesfogás­ról beszéltek, meg kell jegyeznem, hogy arra a kései elparentálásra, mit Mezei Mór tegnapi programmbeszédje keretében teljesített, talán még­sem Szilágyi Dezső nagy emlékének volt szüksége, hanem a nimbuszát foltozgató jelölt urnák. Az V-i. kerületi Mezei Mór-párt a válasz­tás napján fél hét órakor gyülekezik a István Főher­ceg-szállóban levő párttanyán s onnan vonul a nádor- és Kálmán-utcán át a párt részére kijelölt helyre. A párt irodája a választás tartama alatt a Szemere­­utca és Kálmán­ utca sarkán levő helyiségben mű­ködik. A VI. ker. demokrata­ pártból. A VI. ker. kisiparosok hétfőn este 7-kor dr Pollatsek Sándor el­nöklete alatt népes értekezletet tartottak a Hunyady­­tér 7. sz. a. levő vendéglő nagytermében. Az érte­kezletet Weisz Ignác nyitotta meg lelkes beszéddel, amelyben meleg szavakkal ecsetelte Vázsonyi érde­meit és a kisiparosokat óva intette, hogy az ellen­párt fenyegetéseitől ne féljen. Utána dr Fenyő Soma beszélt, nagy hatást keltve ügyes, talpraesett beszé­dével. „Mint egykor Marius Carthago romjain — így fejezte be körülbelül a szónok beszédét — úgy fog búsulni Radócza a klikkuralom romjain. De a romok­ból föl fog támadni egy apostol: Vázsonyi Vilmos. Már hallja a falak recsegését és ropogását, hallja Tenczer siralmait, de ezeket elfojtja a szabadságsze­rető nép ujjongása, a független demokrácia szava. Dr Mitzger Tivadar találóan mutat rá az ellenpárt kortesfogásaira s számos példával illusztrálja az ellen­párt magatartását. Az utolsó szónok dr Wilhelm Adolf volt, aki folytonos éljenzés mellett lelkesítette a népet, mire a gyülekezet véget ért s nagy csopor­tokban osztott szét, folytonosan éltetve Vázsonyi Vilmost. Nyilatkozat. Egyes lapok ma azt a hírt kö­zölték, hogy a Vázsonyi-párt ellenem följelentést tett, azt állítván, hogy én operaházi tagokat befo­lyásolni törekszem oly célból, hogy Radóczára sza­vazzanak. Kijelentem, hogy aki nekem ilyesmit im­­putál, vagy téved vagy rágalmaz. Alszeghy Kálmán a m. kir. operaház főrendezője. A terézvárosi szabadelvű Radocza-párt kedden este 6 órakor a Terézvárosi Kaszinó díszter­mében ülést tart, melyen a képviselőjelölt, Radocza János, is megjelenik. A VII. ker. függetlenségi 48-as és de­mokrata­ pártot a kerületbeli kisiparosság is lelke­sen pártolja. A szövetség utcai (Ruff-féle vendéglő­ben) hétfőn este tartott látogatott nagy­gyűlésen a független és demokrata jelölt dr Somogyi Lajos is megjelent, egész pártvezetősége élén. A kisiparosok elnöke Bencze István tolmácsolta azok érzelmeit és hűséget ígért nevükben a függetlenségi és demokrata zászlóhoz. Dr Tausz Jakab pártelnök lelkesítő be­széde után közkívánatra a jelölt dr Somogyi La­jos mondott visszhangra talált beszédet, amely­nek végezetével a szavazó polgárok százai tó­dultak feléje, hogy szívből üdvözöljék. Beszél­tek még Csongor György, dr Freund Lajos, Petri Arthur, Friedrich Ferenc, Gerő E., Sachsel I. és mások. Október 1-én este 7 órakor a telep­utcai (zugló) Elsner-féle vendéglőben tart a Somogyi­­párt újabb értekezletet. Vidéken. Véres zavargás a belényesi kerületben. Nagyváradról sürgönyzi tudósítónk . A belényesi ke­rületben veszedelmes zavargások vannak. Fassie Tó­dor, a magyarcsékei szabadelvű jelölt, Gajári Ödön kerületének pártelnöke, Rossia községben beszédet akart mondani, de a nép megrohanta s csak Puzard Péter görög-keleti lelkész kelt védelmére. Erre a nép a papot véresre verte s nagy kőzáporral fogadta Marko­vics Károly szolgabirót, ki a lázongókat csend­őrökkel visszaszorítani akarta. A szolgabiró arcán veszélyesen megsebesült. A csendőrség a kolomposo­­kat elfogta. Henkeresen a görög-keleti lelkész laká­sába szintén betörtek s a papot megverték. A pap keresztül menekült Remetén, ahol megostromolták a községházát s kényszeritették a jegyzőt, hogy a 48-as párt lobogóját kitűzze. Palányon Patoreszky Dénes lelkészt saját házában megverték. A nép fanatizálva van. Jelszavuk, hogy: „Vegyük el az urak vagyonát. Eddig ők nyúztak bennünket, most mi húzzuk le a bőrüket!“ — Belényesre Beliczay főszolgabiró kéré­sére egy század gyalogság és huszárság ment. A fő­szolgabíró még katonaságot kért. Gáthy ügyész a helyszínen van. Magyar vidéken, Székelyhidon is óriási az izgalom s katonaságot kérnek, mert össze­ütközéstől tartanak. A besztercei szászok frontváltoztatása. Fluger Károly, a besztercei kerület orsz. képviselője­löltje, tudvalevőleg a napokban tartotta program­be­­szédjét. Beszédjét rendkívüli érdeklődéssel várták, amennyiben mindenki kiváncsi volt tudni, mily állást foglal el majd Fluger a nagyszebeni központi választ­mány által elfogadott 5 ponttal szemben, melynek 3-dik pontja u. i. határozatként kimondja, hogy a szász párt csak oly képviselőjelöltre adja szavazatát, aki a szabadelvűpártnak nem tagja s a jövőben sem lép be abba. A besztercei kerületi választmány Kra­mer Frigyes elnöklete alatt,­­a nagyszebeni központi választmány ennek indítványára mondta ki a fenti hatá­rozatot) előzőleg tárgyalni kezdte a nevezetes nagysze­beni pontokat s Kramer Frigyesnek határozottá vált in­dítványát minden lelki emóció nélkül elejtette. Erre Fluger, aki erős pártjára támaszkodott, nyíltan kije­lentette, hogy a szabadelvű párthoz csatlakozik s férfias bizalommal viseltetik Széll Kálmán iránt. Meg­jegyzendő, hogy Krámer uram ezen nem csekély blamage dacára is megmaradt a Kreisauschus elnöke. A nyírbogdányi kerületben idáig az egye­düli jelölt a Kossuthpárti Kállay Leopold volt, folyó hó 25-én azonban közóhajra föllépett ugyancsak Kos­suthpárti függetlenségi programmal dr Horváth Jó­zsef besztereci földbirtokos, ki kerületét már be is utazta s programmbeszédét 26-án Ibrányban megtart­ván, mindenütt nagy lelkesedéssel és tetszéssel fo­gadták. Megválasztása egészen bizonyos. Nyíregy­házán Bencs László Kossuthpártival szemben föllé­pett agrárius-szabadelvű programmal Simitskó Endre, a gazd.­egylet titkára, aki 29-én tartotta program­­­beszédjét, azonban vele szemben Bencs László meg­választása egészen biztosnak ígérkezik. Kis-Vár­dán a volt képviselő a Kossuthpárti dr Farkas Balázs az egyedüli jelölt, miután ellenfele, a szabadelvű Lipthay Béla visszalépett. Nagy-Kállóban a volt képviselő, a Kossuthpárti dr Mezőssy Béla idáig ellenjelölt nél­kül áll, annál kevesebb küzdelem mutatkozik a nyírbátori kerületben, hol a szabadelvű dr Mandel Pál a Kossuthpárti Péchy Bélával mérkőzik, kinek megválasztása több mint valószínű. Elkeseredettebb küzdelem folyik a tiszalöki kerületben, hol Korniss, a népszerű képviselőjelölt és a kerület volt képvise­lője mérkőzik a Kossuthpárti dr Papp Zoltán ügyvéd­del, itt azonban a szabadelvű Korniss megválasztása csaknem bizonyos. Az oravicai választókerület szabadelvű párt­jának jelöltje, Graenzenstein Béla államtitkár szept. hó 28-án érkezett kerületébe, ahol választói tüntető lelkesedéssel fogadták. A vasúton nagyszámú intelli­gencia gyűlt össze fogadtatására, köztük 25 fehérbe öltözött kisasszony, kiknek egyike gyönyörű virág­csokrot nyújtott neki. Hosszú kocsisorban, elöl pa­­rasztbandériummal, tarack durrogások között tartotta aztán bevonulását a jelölt a szépen feldiszített és fel­lobogózott testvérközségeken: Román-Oravicán és Oravica­bányán át a jövőkért helyiségébe, ahol beszá­moló, illetve programmbeszédét megtartotta. Mindkét község diadalkaput emelt a népszerű s kerületében közszeretetben részesülő jelölt tiszteletére. A szabad­elvű párt gyűlésén dr Fitz Pál elnök meleghangú beszédben ajánlja föl Graenzensteinnak újból a je­löltséget, mit ő hálás köszönettel és a kerület érde­keinek hangoztatásával el is fogadott. Majd kimerí­tően referált az elmúlt országgyűlési időszak főbb munkáiról és részletesen kiterjeszkedett a vám- és­­kereskedelmi szerződések megújítására vonatkozó munkálatokra, határozottan kijelentvén, hogy ő a je­lenlegi viszonyok közt és főkép a német tarifa­javas­lat hatása alatt a közös vámterület híve. Majd rámu­tatott azokra a jelenségekre (relatio állandó volta, az arany beözönlése), melyek a közgazdasági depresszió közel­jövőben való megszűnésének előjeleiül tekint­hetők. Délben Graenzenstein tiszteletére 300 terítékű ebéd volt. A banker után deputációkat fogadott az államtitkár. Este pedig a tiszteletére rendezett szini­­előadáson jelent meg. Szept. 29-én körútra indult a kerület egyes községeibe, hol mindenütt nagy ovációk­kal fogadták, főképen Stájerlak-Aninán, ahol a bá­nyászzenekar és az ezrekre menő munkások felvonu­lása adta meg az ünnepségnek az emelkedett hangu­latot. Graenzenstein állítólag szocialista ellenjelöltet kap, de azért túlnyomó nagy többséggel való meg­választása minden kétségen felül áll. Liptó-Szent­milósról következőkről érte­sülünk : A Maruska Péter halálával a szabadelvű párt számára veszendőnek indult szentmiklósi kerület megmentése végett az ottani Matuska család mint korábban, úgy most is egész tekintélyét latba vetette a magyarság és szabadelvű párt győzelméért. E cél­ból Matuska István az elhunyt képviselő öcscse is megjelent a választó­kerületben, ahol a tótokat több helyen anyanyelvükön világosította fel a Széll-kor­mány békés nemzetiségi politikájáról. E buzdító sza­vaknak és megnyerő fellépésnek már­is sikerült szá­mos választó­polgárt visszahódítani a szabadelvű z­ászlónak. Matuska István közbenjárása következté­

Next