Pesti Hírlap, 1901. november (23. évfolyam, 302-331. szám)
1901-11-23 / 324. szám
______________________________________, PESTI HIRLAP 1901 november 23., szombat 1902. április 22-ikéig. Eddig már 16-szor énekelt, Traviataban, Rigolettoban, Szevillai borbélyban, Don Pasqualeban, Hugenottákban, Faustban és Lohengrinban. Február 12-én Paderevski új dalművében ő kreálja majd a női főszerepet, Ulánát, A franciák vendégszereplése alatt, úgy, hogy a bemutatót már a jövő héten megtartják. A fő női szerepét Csillag Teréz játszsza. Emile még hálás szerephez jutott: Nikó Lina, Fenyvesi, Szerémy Zoltán, Tapolczai és Balassa. * (Keszthelyi irodalmi ünnepek.) A Népszerű Felolvasásokat Rendező Társulatban érdekes felolvasást tartott Prém József a Keszthelyi irodalmi ünnepekről, melyeknek elsejét gróf Festetics György 1817-ben harmincezer forint költséggel rendezte. A felolvasó ismertette a lelkes tőur szereplését, Malvina költönő ottani működését s a Georgikon alapítását, melynek százéves jubileuma alkalmából nemsokára Festetics emlékszobrát leplezik le Keszthelyen. Prém József az egész hazafias mozgalmat tudvalevőleg pályanyertes vígjátékának, a „Helikoni ünnep“-nek is tárgyául választotta s e felolvasása keretében a költői műből is bemutatott néhány jelenetet, nagy tetszés mellett. * (A kecskeméti színház.) Kecskemét díszes új színházában 1892 óta soha egyetlen szinigazgató sem boldogult. Most végre megváltozott a helyzet. Kövesi Albert, a budai Kisfaludy-színház volt igazgatója, immár a második szezonban játszik Kecskeméten társulatával és vele úgy a városi tanács, mint a színügyek vezetője, valamint a nagyközönség is teljesen meg van elégedve. Bizonyítja ezt az is, hogy a minap három évre újra Kövesinek adta a tanács a színházat. * (Színészet a vidéken.) K. Hegyessy Mari, a budapesti Nemzeti színház tagja, f. hó 20. és 21-én vendégszerepelt Losoncon, Halassy Béla jól szervezett társulatánál. Föllépett aVörös taláréban és Stuart Máriában. Minden felvonás után sokszor hívták a lámpák elé. Sátoraljaújhelyen ez idő szerint Mezei színigazgató társulata játszik, de a közönség az előadásokat nagyon gyéren látogatja. Szoyer Ilona, a Magyar színház volt primadonnája, aki ez idő szerint Kassán nemrégszerepel, elhatározta, hogy Mezei társulatának fölsegítésére pár nap vendégszereplésre átrándul Sátoraljaújhelybe is és föllépési dijat nem fogad el. A vendégművésznőt Újhelyren ovációval várják s az előadásokra már eleve minden jegy elfogyott. * (Magyar énekesnő Berlinben.) A drezdai udvari opera igazgatója előtt a minap nagy sikerrel énekelt próbát egy budapesti fiatal énekesnő, Szamek Elza, aki Merli tanárnak volt itt tehetséges növendéke. Ezen a próbaéneklésen jelen volt Pierson kormánytanácsos, a berlini opera igazgatója is, akinek annyira megtetszett a kisasszony mezzo-szopránja, hogy próbaéneklésre meghívta Berlinbe is. Itt Szarek Elza a Szevillai, borbély Rozináját és Carmen címszerepét énekelte oly sikerrel, hogy a berlini intendáns egyelőre többszöri vendégföllépésre tett neki ajánlatot. A művésznő legközelebbi föllépte a Carmenben lesz. * (Párizsi premierek.) Szerdán este három párizsi, színházban volt egyszerre première-est: A Comédie Françaiseben, ahol Edmond Rostami egy régi darabját, »Romanesque« c. 3 felv. vígjátékát. •— az Opéra Comique-ban, hol Armand Silvestre és Massenet »Griseldis« c. 3 felvonásos zenei költeményét, — és az Athénée színházban, hol Chancel és Gorsse »Auréole« c. 5 felvonásos vígjátékát mutatták be. A három premiere közül Griseldis sikere volt a legnagyobb. * (Valabréguesi vígjátéka.) A budapesti színpadok sok nagy sikerének szerzője, a szellemes rastinement párizsi, mestere, Valabrégue új darabjára készül a Vaudeville színház. Az új vígjáték címe »Sainte- Galette«. E darabbal együtt egy sanfranciskói chinai egy felvonásost is színre hoz a Vaudeville, melynek címe »A macska és az angyal és a sanfranciskai chinai negyedben játszik. * (A Wagner-affaire) Emlékezetes még az a nagy port fölverő affaire, melylyel két német város, Bayreuth és München művészkörei egymással ellentétbe jutottak. Ez a kínos ügy most, mint egy müncheni lap írja, teljes elintézést nyert. A Prinz-Regenten színház ellen perbe szállott Wagner-csád visszavonta a keresetét és ezzel együtt azt a tilalmat, hogy Wagner Rikárd Niebelung dalműve ezen a színpadon is előadassék. Kikötötték azonban, hogy Bayreuthban csakis 1902-ben és azután ismét csak két évvel később hozhassák színre a Niebelungokat. A közben eső két év alatt a müncheni opera fogja a darabot előadni. Siegfried Wagner a békekötés után visszavonult, hogy megkezdett új operáját immár befejezze; ezt a művét azonban csak egy év múlva fogják bemutatni, mégpedig — a megegyezés értelmében — a müncheni udvari színházban. * (Botrány Trilby előadásán.) A smolenski színházban hétfőn mutatták be először Trilbyt. A jámbor orosz közönségre olyan nagy hatással volt Svengáli halála, hogy a legtöbb néző ijedten fölugrott és kifelé tódult csakhamar olyan botrányos jelenések keletkeztek, hogy az igazgató hamarosan lebocsáttatta a függönyt és kénytelen volt véget vetni az előadásnak. * (Lembrich Marcella) ez idő szerint ismét Amerikában arat diadalt; hatvan előadásra szerződött Grau imprezáriónak és ennek nagyobb részét New Yorkban abszolválja — december hó 15-ikétől Véres pisztolypárbaj. A fél milliós sikkasztásról szóló laptudósításokból lovagias ügy támadt Pállfi Ede, a „Magyar Szó“ felelős szerkesztője és Köpösdy Dezső, ez idő szerint kassai joghallgató között. A pisztolypárbaj pénteken délben történt meg a cinkotai kiserdőben. A felek tizenegy órakor jelentek meg a helyszínen és pedig dr Pályi Ede segédeivel, Szatmári Mórral és Szász Józseffel, Köpösdy Dezső pedig ifj. kellemes Melczer Gyula szolgabiróval és gróf Lavaulx Viktorral. Orvos Köpösdy részéről dr Widder Bertalan, Pályi részéről dr Boross Ernő volt. • Pontban tizenegy órakor Melczer Gyula, a vezetősegéd, megtette a szokásos békítő kísérletet, de miután az eredménytelen maradt, fölállította a feleket, majd újra elmagyarázta nekik a párbaj feltételeit. Feltételek voltak: vontcsövű pisztoly, egyszeri golyóváltás, huszonöt lépés, avance nélkül, tíz másodpercnyi célzásidő, csütörtök nem számít; amenynyiben csütörtök úgy támadna, hogy a gyutacs elesetten ugyan, de a pisztoly el nem dördül, a vezetősegéd «Halt!» szavára a párbaj felfüggesztendő, míg a vezetősegéd a pisztolyt újra meg nem tölti; ha azonban a csütörtök úgy támadna, hogy a gyutacs el nem sül, a fél maga tartozik felhúzni a ravaszt s tiz másodpercen túl nem lehet. Ezután Melczer kimondta a vezényszót: — Rajta! Köpösdy rögtön elsütötte pisztolyát, de az csütörtököt mondott. Ekkor Pályi lőtt, de golyója nem talált, Köpösdy többször próbált lőni s végre is az utolsó pillanatban sütötte el azt. Abban a pillanatban Pályi Ede megtántorodott, a segédek és orvosok hozzásiettek s miután konstatálták, hogy megsebesült, sebét bekötözték és kocsin a kereskedelmi kórházba szállították. Pályi segédei nem tartják a párbaj lefolyását szabályosnak s azért a maguk részéről fölvett jegyzőkönyvet beterjesztik az ügyészséghez. Pályi Ede sebesülése súlyosabb természetű, de nem mondható életveszélyesnek. A golyó (amint célzásra készen balra fordulva állott) jobb combjának fölső és külső részén, úgy látszik a csont érintése nélkül az altesten át hatolt a balcomfinak ugyancsak lágyék fölötti részébe, ahol megakadt. A golyó fekvését az orvosok ismerik. Mivel Pályi sebesülése után azóta is elég jól van, nem valószínű, hogy a golyó fontosabb szöveteket sértett. A sebesült dr Pályi Ede a párbaj előzményeit a következőképen beszélte el: A Magyar Szó rendőri tudósítója lapjában a Kecskeméty-féle sikkasztás alkalmával egy tudósítást közölt, melyben teljes tárgyilagossággal minden megjegyzés nélkül reprodukálta Kecskeméty lakásadónőjének a rendőrség előtt tett vallomását. Ennek közzétételére a tudósítót a lakásadónő felhatalmazta. A tudósítás ellen kifogása volt Köpösdynek és két tanú kíséretében megjelent a Magyar Szó szerkesztőségében, kérve egy rektifikáció kiadását. E rektifikációban Köpösdy maga elismerte, hogy nem a lap ellen, hanem a lap tudósítójának informálója ellen van észrevétele. Pályi Ede úgy beszéli el, hogy az egész szerkesztőség jelenlétében átvette Köpösdy rektifikációját, készséggel megígérte annak közlését s Köpösdy nyilatkozata még aznap megjelent a Magyar Szóban. Ugyanazon nap éjjel, midőn Pályi Köpösdy nyilatkozatát kiadta s az ügyet elintézettnek vélte, körülbelül éjfél után egy órakor nejével együtt lakására tért. Ekkor eléje toppant a házukban levő kávéház bejáratánál ugyanaz a két tanú, akik a délelőtt folyamán Köpösdyvel a szerkesztőségben jártak. Ezek felkérték Pályit, hogy Köpösdy néhány szót óhajt vele váltani. Pályi megjegyezte, hogy az idő alkalmatlan a beszélgetésig különben is neje vele van. Erre a két tanú szavát adta, hogy ebből semmiféle kellemetlen incidens nem fog származni és sürgetve kérte Pályit, hogy Köpösdy érdekében szenteljen egy-két percet. Pályi ezután engedett a kérésnek és beszédbe elegyedett Köpösdyvel. Negyedórás eszmecsere után, melyben Pályi épen jóindulatát és a riporttal szemben tárgyilagosságát hangoztatta, Köpösdy hirtelen fölugrott, kérdezvén Pályit: „Ki felelős a közleményért?“ „Természetes hogy én, mint felelős szerkesztő !“ volt a válasz. Erre Köpösdy támadó mozdulattal Pályi felé tört, aki azonban megelőzvén az inzultust, székét kezébe kapva, védelmi állásba helyezkedett. Köpösdy erre megfutott: Pályi utána és őt a tekeasztalnál utolérve, tettleg bántalmazta s csakis a kávés közbelépése tette lehetővé, hogy Köpösdy elmenekülhetett. Másnap reggel Köpösdy provokálta Pályit, de a provokálás után még sértő tartalmú nyilatkozatot tett közzé egy estilapban. Az ügy további fejleményei ismeretesek. A párbaj-ügyből kifolyólag dr Pályi Ede segédei, Szatmári Mór és Szász József, a következő jegyzőkönyvet adták be a budapesti, kir. ügyészséghez. Jegyzőkönyv. Felvették alólirottak Budapesten 1901. évi november hó 22-ikén délután 2 órakor. A jegyzőkönyvhöz 7. alatt mellékelt jegyzőkönyv tartalma szerint dr Pályi Ede és Köpösdy Dezső között folyó évi november hó 22-ikén d. e. 11 órakor a köztük felmerült becsületbeli ügyből kifolyólag pisztolypárbajnak kellett megtörténnie a cinkotai vendéglő mögött lévő térségen. A jegyzőkönyv megállapodása szerint mindkét fél segédeik és orvosuk kíséretében a párlaj színhelyén pontosan megjelent. A párbajt kellemes, ifj. Melczer Gyula vezette. Megmagyarázta a jegyzőkönyvben foglalt feltételeket, a feleket jogaikra és kötelességeikre kitanította, majd figyelmeztette őket a büntetőtörvénykönyv intézkedéseire és békülésre hívta fel őket, azonban eredménytelenül. Előzetesen a felek segédei sorsot húztak, hogy a magukkal hozott egy egy pár pisztoly közül melyiket használják a felek. A sors a Köpösdy Dezső által hozott pisztolyokra esett. E két pisztolyt Melczer Gyula és Szász József együttesen megtöltötték. Megtörténvén a felállás és a feltételek megmagyarázása, a feleknek átadták a pisztolyokat. A feltételek egyik lényeges pontja volt, hogy a célzási időn belül bármely fél újra lőhet, ha a pisztolyra tett gyutacs nem sül el, vagyis a pisztoly csütörtököt mond. Ezt a jegyzőkönyv is fölemlíti, a segédek pedig szóbelileg külön is precizírozták maguk közt. E szóbeli megállapodás során kölcsönösen elfogadtatott, a vezető segéd által a helyszínen meg is magyaráztatott, hogy a célzási időre föntartott 10 másodpercet a vezetősegéd jelzi egytől tízig való folytonos számlálással. A feleknek kezébe adván a pisztolyt, Melczer vezényelni kezdett. Első vezényszava: Vigyázz ! volt, majd számlálni kezdte az időt. Köpösdy Dezső pisztolya egymásután háromszor csütörtököt mondott és csak a negyedik felhúzás után sült el, ugyanabban a pillanatban, amikor vezetősegéd a 10-diket számlálta. Minden csütörtök után Köpösdyt a vezetősegéd, a számlálást félbeszakítva, újabb lövésre buzdította, majd sürgette, ami által a szabályszerűen megállapított egytől tízig való számlálás időtartama természetszerűen Köpösdy javára meghosszabbodott. Alapos tehát a föltevés, hogy ha a számlálást a vezetősegéd nem szakítja meg, amit nem is kellett és nem is szabad volt tennie, mert hisz a felek előzőleg kitaníttattak jogaikra és kötelességeikre ugyannyira, hogy még mind a ketten a helyszínen fölvilágosítást kértek és kaptak is a részletekre nézve, akkor Köpösdy Dezsőnek utolsó és a sérülést előidéző lövésére már idő nem jutott volna. Alulírottak nézete az, hogy a sérülést előidéző lövés szabálytalan időben történt ésígy a párbaj előre megállapított feltételei megsértettek. Nincsésiek tehát alulírottak abban a helyzetben, hogy a párbaj szabályos lefolyásáról kétoldalú jegyzőköny fölvételéhez hoz■ rájáruljanak, hanem a törvény parancsa szerint kötelességüknek ismerik az ügyről a jelen jegyzőkönyv fölvétele által a budapesti királyi ügyészségnek jelentést tenni. Aláírás előtt megjegyzik, hogy dr Pályi Ede körülbelül az ötödik másodpercben kilőtte a pisztolyát, továbbá, hogy a számlálás megszakítása miatt azért nem tiltakoztak nyomban, mert nem akarták fejüket a felmerülő kontroverzió miatt újabb és teljes 10 másodpercnyi célzásnak kitenni akkor, amikor már felük nem lőhetett. A negyedik lövés előtt történt félbeszakításra már tiltakozni akartak, mert az időt lejártnak tartották, azonban a vezető segéd sürgető szava és a lövés eldördülése közt erre már idő nem volt. Ii. jegyzőkönyvet tudomásvétel végett másolatban megküldik alulirottak az ellenfél segédeinek, Melczer Gyula és gróf Lavauld Viktor uraknak. Kmf. Előttünk: Vészi s. k. Szász József s. k. Seres László s. k. Szatmári Mór s. k.