Pesti Hírlap, 1902. szeptember (24. évfolyam, 240-268. szám)

1902-09-14 / 252. szám

1902. szeptember 14., vasárnap PESTI HÍRLAP 7 * (Vasquez grófné,) mint említettük, Sal­ami­th szerepében befejezte ugyan mostani vendégszereplését, de azért október hó második felében ismét Bécsbe jön és Dezdemona valamint Valentina szerepekben újra föllép a bécsi operaházban. Hogy e föllépések­ének mi a célja, azt nem tudjuk; a művésznő szer­ződtetéséről mind a két fél lemondott, sőt Mahler — mint említettük —■ már újabban a drámai szerepkörre , Bill Lnciliát szerződtette, egy amerikai énekesnőt, aki legutóbb a londoni Coventgarden színháznál mű­ködött. * (Wlassák udv. tanácsos), a bécsi udvari színházak intendaturájának irodaigazgatója, aki csak az imént tért vissza három havi szabadságáról, most újra szabadságra ment, sőt — mint bécsi művészkö­rökben beszélik — többé nem is tér vissza hiva­talába, hanem nyugdíjba megy. Wlassák jó ideig a két színház teljhatalmú vezetője volt, de néhány év óta prestige lassankint letűnt s több kellemetlen affaireje közbeszéd tárgya lett. Most megválik a szín­házaktól és visszavonul a magánéletbe, a művészek őszinte örömére. IRODALOM. * (Magyar alkotmány- és Jogtörténet. Irta Timon Ákos.) Gróf Csáhy Alcin vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1890-ik évben elhatá­rozta, hogy a magyar alkotmány- és jogtörténet szá­mára a budapesti egyetemen külön tanszék — ad­dig csak az egyetemes európai jogtörténetet tanítot­ták — állíttassák fel. Ezáltal a magyar jogtudomány nemzeties irányú művelését és azt óhajtotta elérni, hogy a magyar jogász ifjúság a hazai jogintézmé­­nyek múltjának tanulmányozásával behatóbban fog­lalkozzék. A tanszék azóta fennállott, tanára is volt, de nem volt tankönyv! Ezen a hiányon segít­­­imon Ákos könyve, amely a magyar jogi oktatás terén nemcsak azért korszakalkotó, mert a magyar jog­történet első tudományos kézikönyve, hanem főleg azért, mert ez a mű veti meg alapját a jogtudomány nemzeti irányú művelésének. A munka átolvasásából meggyőződhetik min­denki, hogy egyetemünk kitűnő tanára a maga elé tűzött feladatot sikeresen oldotta meg. Több mint 25 évi forrástanulmány után oly művet alkotott, mely a magyar jognak őskorát és egész középkorát teljes tudományos apparátussal tárja elénk. Művét nem te­kinthetjük már terjedelménél fogva se tisztán tan­könyvnek, hanem a forrásokra való be­hivatkozás folytán elsőrendű tudományos munkának kell nevez­nünk, amely azoknak is útbaigazítást nyújt, akik egyik vagy másik jogtudomány fejlődésével tüzete­sebben akarnak foglalkozni. A munka három korszakra oszlik. Az első kor­szak az ősi államszervezet kora, amely a legrégibb időtől kezdve az 1000-ik évig, a királyság létesíté­séig terjed. Itt találjuk meg először a magyar nép ősi ál­lamszervezetének világos képét, szembe állítva az Európa nyugatán államokat alkotó germán népek ősi államával. A második korszak, vagyis a Szent István lé­tesítette államszervezet korának alakulása, fejlődése és hanyatlásából (1000—1038.) és a harmadik kor­szak, vagyis a szent korona államszervezet alkotmány­fejlődésének (1308—1608., illetőleg 1687.) rendkívül gazdag anyagából csak néhány nagyfontosságú fejte­getés fölemlítésére szorítkozunk. Ezek közé tartozónak véljük a Szent István létesítette királyság jellegének meghatározását, amely abban kulminál, hogy a magyar királyság alakilag ugyan korlátlan, de tartalmilag korlátolt királyság, mert a király sem hadi, sem törvénykezési, sem pénzügyi tekintetben nem rendelkezik teljesen szaba­don a nemzet szabad tagjai, a nemesek fölött. Timon munkájában találjuk először a szent korona elméletének Werbőczy, Cziráky és Bartal fejtegetései nyomán az egykorú források fölhaszná­lása mellett való tüzetes kifejtését. A magyar nem­zetnek a nyugati népeknél erőteljesebb közszelleme, közjogi érzéke a szent korona személyesítésében nyert konkrét megvalósítást. A szent koronát úgy fogják föl nálunk, mint egyfelől a magyar nemzet állami önállóságának szimbólumát, másrészt szemé­lyesítve az állami főhatalom birtokosát. A király a szent koronától nyeri hatalmát, mely a királyt s a nemzetet egyként magába foglalván, a királyi hata­lom nem magánjogi, nem hűbéri természetű, hanem közjogi alapon nyugvó hatalom. A rendi szervezet rendkívül érdekes fejezeté­ből csak arra kívánunk utalni, hogy Timon derítette föl először a hazai források alapján az örökös fő­rendiség vagy főnemesség eredetét s ezzel kapcsola­tosan az örökös grófi, bárói és hercegi címek, mint főrendi címeknek kifejlődését. Ugyancsak hasonló nagy értéke van e munka ama fejezeteinek, amelyek Magyarországon a polgári rend eredetének és az azzal kapcsolatosan a városi élet szabad kifejlődésével foglalkoznak. Meggyőzően mutatja ki Timon, hogy a magyar városi élet és szer­vezet kifejlődése szintén sok tekintetben sajátos ma­gyar jogintézmény, amelynek hasomását egyik európai államban sem találjuk. A törvényhozó hatalom és az országgyűlések fejlődési történetének előadásánál e munkában forrás­­szerűen beigazolja, hogy a magyar nemzet erőteljes közszelleme, közjogi érzéke sohasem engedte meg­semmisülni az ősi államszervezet nemzetgyűlésének emlékét. Föntartották azt a királyság létrejötte óta a székesfehérvári törvényhozó gyűlések. A magánjogi intézmények fejlődésére vonat­kozó, fejezetek közül csakis a régi magyar házasság­kötési jog mivoltjának megállapítására kívánunk utalni. Csak most, e munkában áll teljes világításban előttünk a régi magyar házasságkötési jog, úgy, amint azt legújabban (1894. óta) Gardézi perzsa író tudósításából ismerjük. Hasonlóképpen széles alapo­kon nyugvó forrástanulmányról tanúskodnak a családi vagyonközösségre, a házassági vagyonjogra, a Wer­bőczy korát megelőző birtokjogra és a szerződésjogra stb. vonatkozó szakaszok. A régi magyar büntetőjog terén Szent István, Szent László és Kálmán király dekrétumai a részle­tekre is kiterjedő nagyszámú büntetőjogi rendelkezést tartalmaznak, korukban valóságos büntetőjogi kódexe­ket alkottak. E gazdag anyagot kiegészítve az okle­velek adataival és figyelembe véve a nyugati álla­mok büntetőjogi szabályait, szerző szintén feldolgozta. A könyv ára 12 korona. Sport. Bécsi szeptemberi lóversenyek. Negyedik nap, szeptember 13-án. Kis közönség gyűlt össze a mai versenyekhez a Frendenauban, melyek elég élvezetes sportot nyúj­tottak.. A főversenyben, a Benczur-handicapben a kedvezően súlyozott Esparsette keltett győzelmével meglepetést, úgy hogy kis számú hívei 20-szoros osz­talékot kaptak reá a totalisateurnél. Esparsette el­hanyagolása érthetetlen előttünk, amennyiben a 22 állva maradt ló közül csupán neki és Tétová­nak ad­tunk esélyt. Még említésre méltó Carte blanche veresége a Kladrubi díjban, melyhez kitörése folytán jutott. A győzelmet tehát Ballada ajándékba kapta, mely mö­gött Viglány ért másodiknak a célhoz. Carte blan­­che-nak ezúttal a harmadik helylyel kellett megelé­gednie. Nagy formára vall Malupri győzelme a hét­évesek versenyében, mely a gyors Lili-t hagyta maga mögött. A részletes eredmény a következő: I. Háromévesek gátversenye. Handicap. Dij 1800 K. Táv. 2400 m. 1. Dreher A. s k Emarienburg 61­3 k. lov. Huxtable. 2. Mr Paul s m Csízió 68 k. Iov. Mórán. 3. Gr. Trauttmansdorff L. s k Belle alliance rov. Barker. Futottak még : Lucie 66 (Poole), Godiebe 63 (Williamson), Kranach 61 62 (Imre), Via Appia 61 (Rosack), Isabey 60 (Slinn). Biztosan másfélhoszszal első, hathoszszal harmadik. Totalisateur : 10 : 64; helyrefogadások : I. 50 : 88, II. 50 : 96, III. 50 : 189, II. Nyeretlen kétévesek versenye. Dij 2000 K. Táv: 1000 m. 1. Lov. Wiener-Welten R. p . Macargom lov. Krousil. 2. B. Springer G. p m l'alvolta 56 k. lov. Dangmann. 3. Gr. Esterházy B. s­ui Bolivár 56 k. lov. Adams. Futottak még : Donald 56 (Tarai), Gyöngyvi­rág 56 (Van Dasen), M­ragé 54Va (Russel), Regalia 54V2 (Baines), Bálint 52Va (Dávid), Barnum 54I­a (Southey), Fritzl 56 (Huxtable), Silány 56 (Gray), Ararat 56 (Bonta), Henry Clay 56 (Barker), Octavi 54Va (Wilton), Pro Gaiety 54Va (Cleminson). Köny­nyen kéthoszszal első, háromhoszszal harmadik, fej­hoszszal negyedik. Totalisateur : 10 . 89 ; helyrefo­gadások : 1. 59 : 157, II. 50 : 144, 111. 60 . 84. III. Kladrubi-dij. Dij 4000 K. Táv. 1000 méter. 1. Hg Taxis E. M. p k Ballada 53 k. lov. Bonta. 2. Blaskovich E. s k Viglány 52 k. lov. Van Dúsén. 3. Lov. Lederer S. s k Carte Blanche 53 k. lov. Slack. Futottak még ; Tepla 501/2 (Southey), lbea 54Va (Adams). Fejhoszszal első, egyhoszszal harmadik. Tér­talisateur : 10 : 52; helyrefogadások : L 50 : 100, II. 50 : 91. IV. Benczúr-handioap. Dij 5000 K. Táv: 1. Mantner V. 56 stp . Esparsette 49Va k. lov. Dangmann. 2. Gr. Trauttmansdorff L. 46 s k Haiderose 57 k. lov. Barker. 3. Gr­­egenfeld I. 56 stp her Royal Flusk 60 k. lov. Russel. Futottak még : Passe­partont 63 (Tarai), Bel­­vedere 62 (Southey), Tubereuse 59 62 (Adams), Pu­­mus 59 (Bonta), Petronell 58 (Wilton), Mediatem­ 56 (Baines), Gerrost 55 (Dávid), Babatünder 54 (Gray), Nevermind 51Va (Bulford), Tétova 51Va (Cle­minson), Biztos 50Va (Wetherell), Faix 46 (Holmes), Szamóca 45V3 (Slack). Könnyen kéthoszszal első, egyhoszszal harmadik. Totalisateur : 10 : 204; hely­refogadások : I. 50 : 309, n. 50 : 167, Hl. 50 :193. V. Kétévesek versenye: Dij 3000 K. Táv. 1000 m. 1. Gr. Fries M. p . Malupri 51 k. lov. Krousil. 2. B. Üchtritz Zs. s k Lili 54Va k. lov. Tarai. 3. B. Springer G. sz m Szokond 54Va k. lov. Dangmann. Futottak még: Valas 54Va (Van Dasen), Bona­­pace 54Va (Southey), Tárnok 52Va (Smejda). Köny­­nyen kéthoszszal első, háromhoszszal harmadik. To­talisateur : 10 , 21; helyrefogadások : I. 50 : 65, II. 50 : 76. VI. Eladók versenye: Dij 2000 K. Táv: 1600 m. 1. Szemere M. 4é p m Ponyvásy 55 ma k. lov. Bonta. 2. Mravik P. 3é p m Bek­e 54 k. lov. Smejda. 3. Gr. Henekel A. 3é p m Sultana 43 k. lov. Kronst. Könnyen kéthoszszal első, kóthoszszal harma­dik. Totalisateur: 10 : 14. VII. Akadályverseny. Handicap. Dij 3000 K. Táv: 3200 méter. 1. Mravik P. 56 p m Bohémé 74 k. lov. Machan. 2. Dr Haber L. 4 é­s K Kigridic 60 k. lov. Marán. Futottak még: Tiamo 67­/a (Poole), Joni fix 65 (Slinn). Nyolchoszszal első, Tiamp és Joni fix el­buktak. Totalisateur : 10 : 38 ; helyrefogadások: I. 50 : 138, II. 50 : 108.* — Ötödik nap. — A Nagy freudenaui handicap érdekes futama holnap kerül eldöntésre. A 3200 méteres futamban kipróbált slayerek kerülnek össze a súlyosztó által kirótt terhekkel. Indulni fognak a következők: A listából nagyon kiemelkedik a Schalbe neve, mely már több ízben bebizonyította rendkívüli szívós­ságát, azonkívül a hamburgi nagy handicapben ara­tott győzelme még jobban ajánlja. Az istálló e ver­senyre annyira befogadta, hogy fitnesse ellen sem le­het aggodalom. Még egy lónak van elsőrangú esé­lye, ez High­ Licestershire, mely legutóbb is a 2400 méteres Allam-díjban Patron-t hagyta maga mögött és Mindegy is csak küzdelem után bírta leverni. Ha a súlyviszonyokat veszszük számításba, akkor Medi­­cusban kell keresnünk a nyerőt, mely a sikerült management folytán csekély 421­ 2 kilóval került a handicapbe. Ha csak valamennyire is visszanyerte egykori formáját, akkor vereségét kizártnak tartjuk.­ Kedvező súlyt kapott még Maculmmi, de ez az augusztusi meeting alatt két ízben oly rosszul futott, hogy holnapi győzelmét nagy szerénytelenségnek tartanák. Az a ló nyeri meg tehát a 15000 koronás díjat, amelyik Schurbe-t leveri, ezt pedig leginkább Medicus-tól várjuk. Jelöltjeink a holnapi versenyekre a következők : I. Anglomán—Cambridge II. Cassanára—Nefelejcs III. Medicus—Scharbe High Leicestershire 4é 59 lov. Adams Scharbe 5é 54» Tarai Carmin 4é 53* Barker Parapluie 4ó 53 T> Slack Busento 4é 521/2» Southey Barberine 3é 52Va» Holmes Nina 4é 51Va» Bulford Verita 4é 46Va» Dangman Medicus 4ó 42Va» Richnovszky Maeulani 4é 44» Lovász.

Next