Pesti Hírlap, 1902. szeptember (24. évfolyam, 240-268. szám)
1902-09-14 / 252. szám
1902. szeptember 14., vasárnap PESTI HÍRLAP 7 * (Vasquez grófné,) mint említettük, Salamith szerepében befejezte ugyan mostani vendégszereplését, de azért október hó második felében ismét Bécsbe jön és Dezdemona valamint Valentina szerepekben újra föllép a bécsi operaházban. Hogy e föllépésekének mi a célja, azt nem tudjuk; a művésznő szerződtetéséről mind a két fél lemondott, sőt Mahler — mint említettük —■ már újabban a drámai szerepkörre , Bill Lnciliát szerződtette, egy amerikai énekesnőt, aki legutóbb a londoni Coventgarden színháznál működött. * (Wlassák udv. tanácsos), a bécsi udvari színházak intendaturájának irodaigazgatója, aki csak az imént tért vissza három havi szabadságáról, most újra szabadságra ment, sőt — mint bécsi művészkörökben beszélik — többé nem is tér vissza hivatalába, hanem nyugdíjba megy. Wlassák jó ideig a két színház teljhatalmú vezetője volt, de néhány év óta prestige lassankint letűnt s több kellemetlen affaireje közbeszéd tárgya lett. Most megválik a színházaktól és visszavonul a magánéletbe, a művészek őszinte örömére. IRODALOM. * (Magyar alkotmány- és Jogtörténet. Irta Timon Ákos.) Gróf Csáhy Alcin vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1890-ik évben elhatározta, hogy a magyar alkotmány- és jogtörténet számára a budapesti egyetemen külön tanszék — addig csak az egyetemes európai jogtörténetet tanították — állíttassák fel. Ezáltal a magyar jogtudomány nemzeties irányú művelését és azt óhajtotta elérni, hogy a magyar jogász ifjúság a hazai jogintézmények múltjának tanulmányozásával behatóbban foglalkozzék. A tanszék azóta fennállott, tanára is volt, de nem volt tankönyv! Ezen a hiányon segítimon Ákos könyve, amely a magyar jogi oktatás terén nemcsak azért korszakalkotó, mert a magyar jogtörténet első tudományos kézikönyve, hanem főleg azért, mert ez a mű veti meg alapját a jogtudomány nemzeti irányú művelésének. A munka átolvasásából meggyőződhetik mindenki, hogy egyetemünk kitűnő tanára a maga elé tűzött feladatot sikeresen oldotta meg. Több mint 25 évi forrástanulmány után oly művet alkotott, mely a magyar jognak őskorát és egész középkorát teljes tudományos apparátussal tárja elénk. Művét nem tekinthetjük már terjedelménél fogva se tisztán tankönyvnek, hanem a forrásokra való behivatkozás folytán elsőrendű tudományos munkának kell neveznünk, amely azoknak is útbaigazítást nyújt, akik egyik vagy másik jogtudomány fejlődésével tüzetesebben akarnak foglalkozni. A munka három korszakra oszlik. Az első korszak az ősi államszervezet kora, amely a legrégibb időtől kezdve az 1000-ik évig, a királyság létesítéséig terjed. Itt találjuk meg először a magyar nép ősi államszervezetének világos képét, szembe állítva az Európa nyugatán államokat alkotó germán népek ősi államával. A második korszak, vagyis a Szent István létesítette államszervezet korának alakulása, fejlődése és hanyatlásából (1000—1038.) és a harmadik korszak, vagyis a szent korona államszervezet alkotmányfejlődésének (1308—1608., illetőleg 1687.) rendkívül gazdag anyagából csak néhány nagyfontosságú fejtegetés fölemlítésére szorítkozunk. Ezek közé tartozónak véljük a Szent István létesítette királyság jellegének meghatározását, amely abban kulminál, hogy a magyar királyság alakilag ugyan korlátlan, de tartalmilag korlátolt királyság, mert a király sem hadi, sem törvénykezési, sem pénzügyi tekintetben nem rendelkezik teljesen szabadon a nemzet szabad tagjai, a nemesek fölött. Timon munkájában találjuk először a szent korona elméletének Werbőczy, Cziráky és Bartal fejtegetései nyomán az egykorú források fölhasználása mellett való tüzetes kifejtését. A magyar nemzetnek a nyugati népeknél erőteljesebb közszelleme, közjogi érzéke a szent korona személyesítésében nyert konkrét megvalósítást. A szent koronát úgy fogják föl nálunk, mint egyfelől a magyar nemzet állami önállóságának szimbólumát, másrészt személyesítve az állami főhatalom birtokosát. A király a szent koronától nyeri hatalmát, mely a királyt s a nemzetet egyként magába foglalván, a királyi hatalom nem magánjogi, nem hűbéri természetű, hanem közjogi alapon nyugvó hatalom. A rendi szervezet rendkívül érdekes fejezetéből csak arra kívánunk utalni, hogy Timon derítette föl először a hazai források alapján az örökös főrendiség vagy főnemesség eredetét s ezzel kapcsolatosan az örökös grófi, bárói és hercegi címek, mint főrendi címeknek kifejlődését. Ugyancsak hasonló nagy értéke van e munka ama fejezeteinek, amelyek Magyarországon a polgári rend eredetének és az azzal kapcsolatosan a városi élet szabad kifejlődésével foglalkoznak. Meggyőzően mutatja ki Timon, hogy a magyar városi élet és szervezet kifejlődése szintén sok tekintetben sajátos magyar jogintézmény, amelynek hasomását egyik európai államban sem találjuk. A törvényhozó hatalom és az országgyűlések fejlődési történetének előadásánál e munkában forrásszerűen beigazolja, hogy a magyar nemzet erőteljes közszelleme, közjogi érzéke sohasem engedte megsemmisülni az ősi államszervezet nemzetgyűlésének emlékét. Föntartották azt a királyság létrejötte óta a székesfehérvári törvényhozó gyűlések. A magánjogi intézmények fejlődésére vonatkozó, fejezetek közül csakis a régi magyar házasságkötési jog mivoltjának megállapítására kívánunk utalni. Csak most, e munkában áll teljes világításban előttünk a régi magyar házasságkötési jog, úgy, amint azt legújabban (1894. óta) Gardézi perzsa író tudósításából ismerjük. Hasonlóképpen széles alapokon nyugvó forrástanulmányról tanúskodnak a családi vagyonközösségre, a házassági vagyonjogra, a Werbőczy korát megelőző birtokjogra és a szerződésjogra stb. vonatkozó szakaszok. A régi magyar büntetőjog terén Szent István, Szent László és Kálmán király dekrétumai a részletekre is kiterjedő nagyszámú büntetőjogi rendelkezést tartalmaznak, korukban valóságos büntetőjogi kódexeket alkottak. E gazdag anyagot kiegészítve az oklevelek adataival és figyelembe véve a nyugati államok büntetőjogi szabályait, szerző szintén feldolgozta. A könyv ára 12 korona. Sport. Bécsi szeptemberi lóversenyek. Negyedik nap, szeptember 13-án. Kis közönség gyűlt össze a mai versenyekhez a Frendenauban, melyek elég élvezetes sportot nyújtottak.. A főversenyben, a Benczur-handicapben a kedvezően súlyozott Esparsette keltett győzelmével meglepetést, úgy hogy kis számú hívei 20-szoros osztalékot kaptak reá a totalisateurnél. Esparsette elhanyagolása érthetetlen előttünk, amennyiben a 22 állva maradt ló közül csupán neki és Tétovának adtunk esélyt. Még említésre méltó Carte blanche veresége a Kladrubi díjban, melyhez kitörése folytán jutott. A győzelmet tehát Ballada ajándékba kapta, mely mögött Viglány ért másodiknak a célhoz. Carte blanche-nak ezúttal a harmadik helylyel kellett megelégednie. Nagy formára vall Malupri győzelme a hétévesek versenyében, mely a gyors Lili-t hagyta maga mögött. A részletes eredmény a következő: I. Háromévesek gátversenye. Handicap. Dij 1800 K. Táv. 2400 m. 1. Dreher A. s k Emarienburg 613 k. lov. Huxtable. 2. Mr Paul s m Csízió 68 k. Iov. Mórán. 3. Gr. Trauttmansdorff L. s k Belle alliance rov. Barker. Futottak még : Lucie 66 (Poole), Godiebe 63 (Williamson), Kranach 61 62 (Imre), Via Appia 61 (Rosack), Isabey 60 (Slinn). Biztosan másfélhoszszal első, hathoszszal harmadik. Totalisateur : 10 : 64; helyrefogadások : I. 50 : 88, II. 50 : 96, III. 50 : 189, II. Nyeretlen kétévesek versenye. Dij 2000 K. Táv: 1000 m. 1. Lov. Wiener-Welten R. p . Macargom lov. Krousil. 2. B. Springer G. p m l'alvolta 56 k. lov. Dangmann. 3. Gr. Esterházy B. sui Bolivár 56 k. lov. Adams. Futottak még : Donald 56 (Tarai), Gyöngyvirág 56 (Van Dasen), Mragé 54Va (Russel), Regalia 54V2 (Baines), Bálint 52Va (Dávid), Barnum 54Ia (Southey), Fritzl 56 (Huxtable), Silány 56 (Gray), Ararat 56 (Bonta), Henry Clay 56 (Barker), Octavi 54Va (Wilton), Pro Gaiety 54Va (Cleminson). Könynyen kéthoszszal első, háromhoszszal harmadik, fejhoszszal negyedik. Totalisateur : 10 . 89 ; helyrefogadások : 1. 59 : 157, II. 50 : 144, 111. 60 . 84. III. Kladrubi-dij. Dij 4000 K. Táv. 1000 méter. 1. Hg Taxis E. M. p k Ballada 53 k. lov. Bonta. 2. Blaskovich E. s k Viglány 52 k. lov. Van Dúsén. 3. Lov. Lederer S. s k Carte Blanche 53 k. lov. Slack. Futottak még ; Tepla 501/2 (Southey), lbea 54Va (Adams). Fejhoszszal első, egyhoszszal harmadik. Tértalisateur : 10 : 52; helyrefogadások : L 50 : 100, II. 50 : 91. IV. Benczúr-handioap. Dij 5000 K. Táv: 1. Mantner V. 56 stp . Esparsette 49Va k. lov. Dangmann. 2. Gr. Trauttmansdorff L. 46 s k Haiderose 57 k. lov. Barker. 3. Gregenfeld I. 56 stp her Royal Flusk 60 k. lov. Russel. Futottak még : Passepartont 63 (Tarai), Belvedere 62 (Southey), Tubereuse 59 62 (Adams), Pumus 59 (Bonta), Petronell 58 (Wilton), Mediatem 56 (Baines), Gerrost 55 (Dávid), Babatünder 54 (Gray), Nevermind 51Va (Bulford), Tétova 51Va (Cleminson), Biztos 50Va (Wetherell), Faix 46 (Holmes), Szamóca 45V3 (Slack). Könnyen kéthoszszal első, egyhoszszal harmadik. Totalisateur : 10 : 204; helyrefogadások : I. 50 : 309, n. 50 : 167, Hl. 50 :193. V. Kétévesek versenye: Dij 3000 K. Táv. 1000 m. 1. Gr. Fries M. p . Malupri 51 k. lov. Krousil. 2. B. Üchtritz Zs. s k Lili 54Va k. lov. Tarai. 3. B. Springer G. sz m Szokond 54Va k. lov. Dangmann. Futottak még: Valas 54Va (Van Dasen), Bonapace 54Va (Southey), Tárnok 52Va (Smejda). Könynyen kéthoszszal első, háromhoszszal harmadik. Totalisateur : 10 , 21; helyrefogadások : I. 50 : 65, II. 50 : 76. VI. Eladók versenye: Dij 2000 K. Táv: 1600 m. 1. Szemere M. 4é p m Ponyvásy 55 ma k. lov. Bonta. 2. Mravik P. 3é p m Beke 54 k. lov. Smejda. 3. Gr. Henekel A. 3é p m Sultana 43 k. lov. Kronst. Könnyen kéthoszszal első, kóthoszszal harmadik. Totalisateur: 10 : 14. VII. Akadályverseny. Handicap. Dij 3000 K. Táv: 3200 méter. 1. Mravik P. 56 p m Bohémé 74 k. lov. Machan. 2. Dr Haber L. 4 és K Kigridic 60 k. lov. Marán. Futottak még: Tiamo 67/a (Poole), Joni fix 65 (Slinn). Nyolchoszszal első, Tiamp és Joni fix elbuktak. Totalisateur : 10 : 38 ; helyrefogadások: I. 50 : 138, II. 50 : 108.* — Ötödik nap. — A Nagy freudenaui handicap érdekes futama holnap kerül eldöntésre. A 3200 méteres futamban kipróbált slayerek kerülnek össze a súlyosztó által kirótt terhekkel. Indulni fognak a következők: A listából nagyon kiemelkedik a Schalbe neve, mely már több ízben bebizonyította rendkívüli szívósságát, azonkívül a hamburgi nagy handicapben aratott győzelme még jobban ajánlja. Az istálló e versenyre annyira befogadta, hogy fitnesse ellen sem lehet aggodalom. Még egy lónak van elsőrangú esélye, ez High Licestershire, mely legutóbb is a 2400 méteres Allam-díjban Patron-t hagyta maga mögött és Mindegy is csak küzdelem után bírta leverni. Ha a súlyviszonyokat veszszük számításba, akkor Medicusban kell keresnünk a nyerőt, mely a sikerült management folytán csekély 421 2 kilóval került a handicapbe. Ha csak valamennyire is visszanyerte egykori formáját, akkor vereségét kizártnak tartjuk. Kedvező súlyt kapott még Maculmmi, de ez az augusztusi meeting alatt két ízben oly rosszul futott, hogy holnapi győzelmét nagy szerénytelenségnek tartanák. Az a ló nyeri meg tehát a 15000 koronás díjat, amelyik Schurbe-t leveri, ezt pedig leginkább Medicus-tól várjuk. Jelöltjeink a holnapi versenyekre a következők : I. Anglomán—Cambridge II. Cassanára—Nefelejcs III. Medicus—Scharbe High Leicestershire 4é 59 lov. Adams Scharbe 5é 54» Tarai Carmin 4é 53* Barker Parapluie 4ó 53 T> Slack Busento 4é 521/2» Southey Barberine 3é 52Va» Holmes Nina 4é 51Va» Bulford Verita 4é 46Va» Dangman Medicus 4ó 42Va» Richnovszky Maeulani 4é 44» Lovász.