Pesti Hírlap, 1902. október (24. évfolyam, 269-299. szám)
1902-10-11 / 279. szám
1902. október 11., szombat. PESTI HIRLAP 3 j el a Kossuth-ünnepekre. A függetlenségi párt nagyot nyert, becsapódott, de nem először csalódott Apponyiban sem. (A folyosón arról beszéltek, hogy a taktikában nagyon gyönge a függetlenségi párt, nincs érzéke az ellenzékiség iránt) A vitának az lett a vége, hogy az elnök intézkedéseit tudomásul vették és elfogadták Barta Ödön határozati javaslatát, mely szerint Apponyi Albernek a nemzet közérzületével mindenben megegyező eljárásáért elismerést és köszönetet szavaz a képviselőház. Ezután megtörtént a képviselők osztályokba való sorsolása, elhatározták, hogy a Mátyás-szobor leleplezése miatt (melyre a képviselők szombaton reggel 7 órakor utaznak különvonaton) a Ház szerdáig nem tart ülést. Akkor fogja Rátkay László megindokolni a quota döntésre vonatkozó indítványát s akkor választják meg a bizottságok tagjait. Az ülés végén Széll Kálmán indítványt tett, hogy munkásügyi új bizottságot is válaszszanak. Visontai Soma, ki annak idején a bizottság eszméjét megpendítette és megvalósítását sürgette, most azt ajánlotta, hogy a bizottságot inkább szociális bizottságnak nevezzék. De ama felvilágosítás után, hogy a szociális ügyak amúgy is idetartoznak majd, elfogadta a munkásügyi bizottság elnevezést. tl. A képviselőház ülése okt. 10-én. Elnök: Tallián Béla. Jegyzők: gróf Eszterházy Kálmán, Nyegre László, Illyés Bálint. A miniszterek közül jelen vannak : Széll Kálmán, Lukács László, Wlassics Gyula, Darányi Ignác, Plósz Sándor, Cseh Ervin. Ülés kezdete délelőtt 10 órakor. Elnök az Illést megnyitja. Nyegre László jegyző felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. A quota-döntés. Rátkay László utal a gyorsírói jegyzetek alapján a képviselőházi illésről kiadott hiteles tudósításra, melyben azt olvassa, hogy az elnök a tegnapi ülésen bemutatta a quota megállapításáról szóló királyi kéziratot. Ő ezt nem hallotta s a pártja sem hallotta. Amennyiben a jegyzőkönyvben az foglaltatnék, hogy a Ház a quota döntést tudomásul vette, kéri úgy módosítani, hogy annnak napirendre tűzését határozták el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök hivatkozik rá, hogy a jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a Ház a jelentést tudomásul vette. Széll Kálmán miniszterelnök kijelenti, hogy nem ellenezte volna a tárgyalást, ha tegnap indítványozták volna. De tegnap megtörtént a jelentés s az elnök kimondta, hogy tudomásul vétetik. Polozner Jenő : Nem hallottuk ! (Felkiáltások halról. — Nagyon magasan van az elnök. — A negyedik emeleten van !) Széll Kálmán miniszterelnök: Veszedelmes precedens volna a határozatot megváltoztatni. (Helyeslés jobbról.) de akármit határoz is a Ház abba belenyugszik. Gróf Apponyi Albert, minthogy a tegnapi ülésen ő elnökölt, kijelenti, hogy hivatalos jelleggel a jegyzőkönyv bír. Ő a jelentést megtette, szünetet is tartott, hogyha esetleg hozzá akarnak szólani, közbeszólást is hallott, de mert senki sem szólalt fel, kimondta a határozatot, hogy tudomásul vétetik. Kossuth Ferenc kijelenti, hogy ő itt volt, de nem hallotta a bejelentést. Hozzájárul Rátkay indítványához. Madarász József szerint tény az, hogy az I arányi hányad dolgában a határozatot kimondták, de az is tény, hogy a Ház határozathozatalra föl nem szólíttatott. Az alkotmányosság érdekében pártolja tehát Rátkay indítványát és kéri, hogy az »arányi hányad« megállapítását (Derültség.) tárgyalja a Ház, hisz ez a tárgyalás úgy is csak egy negyed óráig tart. Széll Kálmán miniszterelnök : Az ellenzéknek joga van indítvány alakjában ezt a kérdést a Ház elé hozni s kijelenti, hogy hozzá fog járulni az indítványhoz. Thaly Kálmán a konfúziónak a jövőben való elkerülése végett ajánlja, hogy az elnöki emelvényt szállítsák lejebb, mert így nem mindig érthető az elnök szava s a gyorsírók nem érthetik. Legjobb volna, ha az elnök egy értekezletet hívna össze, amelyen megbeszélnék a bajokat, amelyek az új Házban felmerültek s ezek orvoslásáról határoznának. Nagy a léghuzam is. A minisztereket majd ’elfujja a helyükről. Széll Kálmán miniszterelnök: Annak önök csak örülnek. Elnök javasolja, hogy Rátkay vonja vissza a mai indítványát s Írja ha az indítványkönyvbe, akkor ma még részben tárgyalható. (Helyeslés.) Javasolja, hogy a napirend negyedik pontját, a bizottságok választását halaszszák a jövő szerdai ülés napirendjére, mert a miniszterelnök egyes bizottságok tagjainak szaporítására nézve javaslatot akar tenni. (Helyeslés.) Az elnök javaslatait a Ház elfogadja. Kossuth vita. Következik Barta Ödönnek a Kossuth-ünnep tárgyában beadott határozati javaslatának folytatólagos tárgyalása. Krasznay Ferenc fejtegeti, hogy már megszoktuk azt, hogy a közhatalom kezelői távol állanak a nemzeti géniusztól és elszigetelik magukat a népakarattól. Mégis megdöbbentő az, hogy a Kossuth-ünnepnél az ünneplők sorából hiányzott a kormány, holott részt vettek ott olyanok is, akik nem szoktak egy uton haladni a nemzettel. Pedig kell, hogy maga az államfő is respektálja a népakaratot, mert abból meríti hatalmának forrását. Magyarázza az inkompatibilitás kimondásának okait s bizonyítgatja, hogy ezen álláspont mellett Kossuth nem agitált. Nincs tehát sem oka, sem joga a miniszterelnöknek Kossuth egyéniségét kétfelé választani. Kéri, a miniszterelnököt, hogy vonja vissza Kossuthra vonatkozó szavait. (Helyeslés balfelöl.) Rákosi Viktor azt mondja, hogy e cifra épületben kedve volna a képviselőházat méltóságos főrendeknek szólítani. Cifra kalitka ez a rabmadarak számára. „Fönn az ernyő nincsen kas.“ A miniszterelnök legalább ne kövessen el a stílus ellen hibát, ne csináljon a gót épületben bizánci politikát. Magyarországot leginkább sárkányhoz lehetne hasonlítani, de nem hétfejű, hanem papírsárkányhoz; e sárkány fönn fürdik a szabad levegőben, s mikor már-már azt hiszi, hogy madár, egyszerre megfogja a zsinórját a bécsi kéz, s lerántja a földre. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kívánom az országnak, hogy amily merész volt a miniszterelnök tegnapelőtt itt e Házban, oly merész legyen Bécsben is, mikor Magyarország érdekeit védelmezi. Sajnos azonban, hogy mikor a magyar miniszterek Bécsbe utaznak , kemény fejüket és kemény nyakukat leteszik a pozsonyi állomáson. (Derültség.) Széll Kálmán: De ha nekem csak egy nyakam van. Rákosi Viktor : A miniszterelnök a politikai sebészet terén mestermunkát végezett, mikor Kossuthot kétfelé vágta. Kossuth érdemeit elismeri, de csak 1848 december 31-ikéig. Kossuthot azonban lehetetlen szétdarabolni, mert lehetetlen az eszmét kettévágni. Ha azt látná, hogy a mi dinasztiánk nemzeti munkánkban résztvenni törekszik, talán megbékülne a miniszterelnök nyilatkozatával. De ez a dinasztia a késhegyig harcot vív nemzeti munkánk ellen. A legnagyobb kérdések várnak megoldásra, s a nemzet élet-halál harcára magára van hagyva; nem kap támogatást attól az erőtől, amelynek hatalmát pénzével és fiainak vérével szolgálja. Ne csodálkozzék a miniszterelnök, ha most valamivel szilajabban tört ki a keserűség az emberekből, mert ha ez meg nem történt volna, akkor megtagadtuk volna emberi és magyar mivoltunkat. Ne csodálkozzék a miniszterelnök, ha azt mondjuk, hogy talán a király billenti félre a mérleget Ausztria javára. Szóló jó keresztény és lojális alattvaló, de bár tudja imádni a láthatatlan Istent, nem tudja imádni a láthatatlan királyt. (Zajos tetszés a szélsőbaloldalon.) Mi az az illojális dolog, amit szemünkre vetnek ? Egy könnycsepp, egy fekete szalagos koszorú s egy nóta. Megmondta már a nép, hogy Kossuth kicsoda , Széchenyi a legnagyobb magyar, Deák Ferenc a haza bölcse, Kossuth pedig apánk. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) A miniszterelnök mikor megtagadja az ünneplést Kossuthtól, a gyermeket atyja ellen ingerli. Ám imádja a miniszterelnök és pártja tetszés szerint a kétfejű sast, a mi madarunk a kis pacsirta, mely az ég felé röpül s a szabadságról dalol. (Zajos éljenzés a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Gróf Apponyi Albert: A Ház egyik oldaláról szívesek voltak határozati javaslatot beadni, mely az én eljárásomnak jóváhagyását foglalja magában. Nekem ahoz, hogy a Ház e jóváhagyást mily alakban fejezi ki, semmi hozzászólásom. Ha a Ház eljárásomtól a jóváhagyást megtagadná, abból természetesen levonnám a konzekvenciát. De úgy állásom komolyságának, mint saját szerény politikai egyéniségemnek tartozom azzal, hogy ennek a határozatnak az értelme világos és minden homályt kizáró legyen. Mert ha a határozat oly értelemben hozatnék, mely az én meggyőződésemnek és lelkületemnek meg nem felel, e határozat jóváhagyó hatásának ugyanoly politikai következménye volna, mintha a jóváhagyást megtagadnák eljárásomtól. A vita folyamán az ellenzéki szónokok az én eljárásom jóváhagyását tartalmazó indítványt összekapcsolták a kormányelnök eljárásának megtámadásával; az indítványnyal nem kapcsolták össze a rosszalást, de az indítványt kísérő beszédeknek a tartalma a rosszalás volt. Ennek következtében ennek az indítványnak az elfogadását úgy is lehetne magyarázni, hogy a miniszterelnök eljárásának rosszalása foglaltatik benne. Ez oly félreértés, melyet tisztázni kötelességem, nemcsak állásomra, de egyéniségemre való tekintettel is. Egészen más ugyanis a Ház elnökének és a korona első tanácsosának közjogi állása. E megkülönböztetés föntartása a parlamenti függetlenségnek egyik biztosítéka s kötelességem: meg nem engedni e megkülönböztetés lehomályosítását. Önmagamnak tartozom azzal, hogy semmi kétértelműséget ne engedjek meg arra nézve, amit mint politikus és e Ház egyik tagja elfogadok. Én mint politikus, mint a képviselőháznak egyik tagja, a miniszterelnök eljárásával nemcsak ellentétbe nem helyezkedem, hanem azzal teljes politikai szolidaritást vállalok. E kijelentéssel tartoztam a saját politikai egyéniségemnek. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök felteszi a kérdést: jóváhagyja-e a Ház gróf Apponyi Albertnek a Kossuth-ünnepre vonatkozó intézkedéseit és elfogadja-e Barta Ödön határozati javaslatát. (Felkiáltások balfelöl: — Minden magyarázat nélkül!) . A Ház az eljárást jóváhagyja és Barta Ödön határozati javaslata szerint Apponyi Albert grófnak elismerést és köszönetet szavaz. Jelentések és a munkarend. Elnök bemutatja a szünet közben érkezett jelentéseket és kérvényeket. Az ülést öt percig felfüggeszti. Szünet után az elnöki széket Apponyi foglalja el. Az indítványkönyvbe Rátkay László jegyzett be indítványt, a kvóta megállapítás dolgában kiadott királyi kézirat tárgyalásra tűzése iránt. Az indítvány indokolása a szerdai ülésre tűzetik ki. Az állandó igazoló bizottság nevében Becska Béni előadó jelenti, hogy Egri Dezső és Greskovits Vilmos képviselők megbízó levelei végleg igazoltattak, ellenben Szatmári Mór és Jakabffy István megbízó levelei kérvénynyel megtámadtatván, a c) pont alá soroltattak. Sztáray Sándor megbízó levele pedig alaki kifogás alá esvén, a kisorsolandó biráló bizottsághoz utasittatik. Ezután az elnök az egyes osztályokba kisorsolta a képviselőket. A kisorsolás után — Széll Kálmán miniszterelnök kéri a Házat, hogy a múlt ülésszakban működött bizottságokat válaszsza meg, a pénzügyi, igazságügyi, közigazgatási és földmivelésügyi bizottságba 1—1 taggal többet. Egyúttal javasolja, hogy a Ház óhajához képest egy munkásügyi bizottságot is válaszszanak. Visontai Soma : Nem tartja helyesnek a munkásügyi bizottság elnevezést, mivel politikai bizottságot akart, de mivel ez nem magyar név, helyesnek találná a társadalmiügyi bizottság elnevezést. Széll Kálmán miniszterelnök nem tartja helyesnek a társadalomügyi nevet, maradjon meg a munkásügyi név, később majd változtathatunk rajta, ha szükséges lesz. (Helyeslés.) Visontai Soma hozzájárul a miniszterelnök Indítványához. A Ház az indítványt elfogadja. Elnök javaslatára a Ház a legközelebbi ülést szerdán délelőttre tűzi ki. Ülés vége d. u. 1 óra 30 perckor. A Házból. 1. Az elsikkasztott quota. Az új Háznak még sok rejtett nevezetessége van. Például, hogy a folyosó nagy ablakaira egy rántással le lehet húzni a függönyt a zsineg végére kötött rézkampóval s aztán egyetlen mozdulattal ismét visszabocsájtani. Ezt tanulmányozták ma délelőtt a dunaparti folyósónál. Mindössze annyit kell tudni, hogy a viszszaeresztésnél nem szabad a kampót elbocsájtani, míg a függöny magától egészen fel nem gördül. Buzáth Ferenc épen ezt nem tudta. S így történt, hogy amikor fel akarta gördíteni a függönyt, eleresztette a zsinórt és a kampó becsapódván az ablakba, egy kis üvegtáblát betört. — Alászolgája — szólt elkeseredve Buzáth — oda az októberi fizetés. — Nem olyan drága az, barátom, — vigasztalta Zboray Miklós — különben is ráfoghatjuk valamelyik liberálisra. — De bizony ezen nem segít a patika sem — ijesztette Meszlényi Pál. — Azonban behozhatjuk valahogy a veszteséget. Úgy vettem észre, hogy az új Házban minden van, csak kéményseprő és patika nincs. Majd kijárjuk, hogy te légy itt a patikárius, miután a jegyzőség úgyis Major Ferencnek jutott. Ebből aztán megtérül az ablak. — És a kéményseprő ki legyen ? — Legyen Udvardy Ferenc, akinek már