Pesti Hírlap, 1902. október (24. évfolyam, 269-299. szám)
1902-10-14 / 282. szám
fi P KS T I !! ? II F, 4 P 1902. október 14., kedd. Jaisó Zsigmond »Várakozó papok« c. tableauja, Telepi Károly nagyobb olasz tája, Magyar-Mannheimer Vaszary, Pállya több aprósága, Nyilassi Sándor »Családi jelenet«-e, Kinecent Ferenc bájos »Vasárnap regsel-e volt látjuk Nográdi Antal goache-képek, Bubányi humoros genre-képek, Faragó József karikatúráit, Grünwald Béla, Ferenczy Károly Kubovics Márk, Déry Béla, Markó Ernő, Nodler Róbert Katona Nándor, Edvi-Illés Aladár, K. Brounecker Izina, Kriesch Aladár, Bacsány Ödön, Hadzsi Olga Konek Ida, Szoll Zsófia s még mások festményeit Szobrászaink közül Stróbl Alajos és Ligeti Miklós pompás mellszobrát, Fedrisz JánosKrisztuscát és Wenckheim vavas-szobrát emelhetjük elsősorban, érdekes Hegedűs Sándorné műve is, mely a férje mellszobrát ábrázolja, Fadriszilé, Istók János, Andreika, b. Wesselényi Miklós, Bárót Lajos és Verő László szerepel még a szobrászok között. Annyi bizonyos, hogy Kolozsvárott ilyen gazdag műkiállítás még Mátyás király idejében sem volt, pedig Mátyás nagyobb műpártoló hírében állt, Kézdi-Kovács László, Budayné Kossuth Lujza. Egy sokat szenvedett, fenkölt lelkű és férfias szivű honleány, hunyt el ma a fővárosban, akinek örömben oly szegény s keserű megpróbáltatásokban oly gazdag élete mintegy igazolni látszik a bölcs Solon mondását, hogy halála előtt senki se tarthatja magát boldognak. A magyar történelem a női lélek nagyságának, csodás erélyének és minden csapással dacoló hősiességének nem egy fényes példáját mutathatja fel, de hogy egy gyönge női lélek oly nagy legyen a lemondásban s a rendkívül gyorsan változó sors kegyetlen tőrszúrásaival szemben, mint a most elhunyt Ruttkayné Kossuth Lujza, arra valóban nagyon kevés példát találhatunk hazánk történetében. Ruttkayné Kossuth Lujzát a végzet a legsúlyosabb megpróbáltatások elé állította. Szétszórta családját, szét testvéreit, gyermekeit is, ami talán a legfájdalmasabb, kizárta hazájából, amelynek egy porszemnyi boldogságáért feláldozta volna egész életét. Nem volt elég, hogy rátapadott szívére a kegyetlen balsors, de össze is tiporta benne a családi boldogság utolsó foszlányait is. És ő mégse esett kétségbe : egy mártír lélek fenségével viselte szívén azt a tövis koszorút, amelyre folyton könynye hullott. És elrejtette lelkében a honit, hogy derűt hintsen egy még szomorúbb lélekbe, száműzött Kossuth Lajoséba, akinek ő nemcsak figyelmes és anyai gyöngédség!! ápolója volt, de annál sokkal több : valóságos őrangyala. Halála igazi megváltás volt immár. A hőslelkű matróna, a nagy, a viharos időknek világlátott szemtanúja két év óta élőhalott volt már. Emlékezése meggyöngült s alig ismert meg valakit. A múlt nyáron Itt volt leányunokája Amerikából, egy bájos fiatal szökő Missz, ez volt az utolsó örömsugár az ő sokat hányatott életében. Igazi nagyasszony volt — műveit, okos, szellemes, sokat olvasott, gyöngéd és figyelmes s kétszeresen az ott, ahol a honszerelemnek valamely megnyilatkozását látta. Kitűnően vázolta az ő jóságát, figyelmességét, arany szivének páratlan nemességét Eötvös Károly ,,gróf Károlyi Gábor feljegyzéseiben.* Ruttkayné Ujhelyben született, ahová Monokról mentek, hogy szülei iskoláztathassák Lajos bátyját. Később szüleivel együtt Pestre jött s 1839-ben ment förhez Ruttkay József abonyi postamesterhez. Bátyja akkor fogva volt s igy, mint anyjához irt levelében mondja, csak lélekben volt jelen húga esküvőjén. A szabadságharcban az ő és bátyja gyermekei, valamint a gyönge édes anya ápolása foglalták le minden idejét. A világosi gyásznap után ő is bujdosott édesanyjával és bátyja gyermekeivel, akikkel egy ideig Márton Antónia nevű nagynénjüknél voltak Lókúton. A zsandárok azonban kiszimatolták rejtekhelyüket, a gyermekeket a pozsonyi várba vitték, Ruttkayné pedig rendőri felügyelet alatt édesanyjával együtt Pesten húzta meg magát, testvérnényénél, Meszlényiné Kossuth Zsuzsánnánál. Néhány hónap múlva mindhármukat elfogták . Öt havi fogság után oly föltétellel bocsátották szabadon, hogy elhagyják az országot. Ezt megelőzőleg azonban Ruttkayné elhatározta, hogy bátyjának az angol királyné közbenjárására szabadon bocsátott gyermekeit elviszi szüleihez Kutahiába. A hőslelkű honleány, mint az alábbi lévé bizonyítja, ezt a nagy utat szerencsésen megtette. A levél a legszebb elismerése az ő anyai gyöngédségének, rendkívül finom női lelkületének. Kutahia, 1850., jan. 19. Szeretett kedves Anyám ! Örvendve tudatom, hogy harmadnap óta itt vagyok s kedves kis gyermekeink a legjobb egészségben élték át az utt fáradalmait s örvendnek most szüleik közellétének. Kedves Lajosukat és Terézt egészségben találtuk ; bár mindkettőn rajt van a szenvedések nyoma, helyzetük olyan, hogy nincs okunk rajt aggódni. Ha látta volna kedves Anyám s angyali Zsuzkám (özvegy Meszlényiné húga) a viszontlátás perceit, még szentebbekké lettek volna e pillanatok, de hiszen lélekben úgyis velünk voltak. Kedveseim ezer forró ölelést s áldást küldnek mindketten azokért, amiket a kedves gyermekekkel tettek. A hű kedvesek meleg szeretettel emlegetik, hogy jó dolguk volt a kedves öreg mamánál a Zsuzsi néninél. Utunkban sok szépet láttunk — mit majd minden egyébbel szóval fogok elmondani s gondolják lelkeim, mennyire nőtt bátorságom, hat napi járó földön lóháton utaztam. Kaptam női nyerget s oly kellemesnek találtam, hogy most majd Arimmal otthon is fogok lovagolni... A végzet azonban máskép határozott. Menniök kellett messze idegenbe. Brüsszelben édesanyja leesett a lábáról s a sok gond és lelki bú megtörte. 1853. január elején meghalt, a rendőrség zavargástól félve, csak éjjel engedte eltemetni, de azért egész Brüsszel talpon volt. Ez volt az első súlyos családi gyász, amely Kossuth Lujzát sújtotta. Gyermekeivel ezután Amerikába ment s Brooklynban telepedett meg. Itt is egész sora érte a súlyos csapásoknak. Egymásután vesztette el nénjeit, Meszlényiné Kossuth Zsuzsannát (1856) és Zsulovszkyné Kossuth Emíliát (1860), továbbá három fiát, akik közül a 21 éves Gábor egy hajószerencsétlenség alkalmával veszett el. Közel harminc évi távollét után Lajos bátyja visszahívta Európába s a világlátott honleány előbb Baracconeban, majd Turinban vezette Kossuth Lajos háztartását s viselte gondját a kormányzónak, akinek még a gondolatát is kileste. A legpéldásabb testvéri önfeláldozással ápolta betegségében s halála után visszatért a hazájába, amelyet a legsötétebb időkben hagyott el. Azóta csendes visszavonultságban élt távoli rokonánál Brázay Kálmán országgyűlési képviselőnél s az utóbbi időben már csak karosszékben ülve tolták ki a ház erkélyére. • Az öreg matróna már régóta betegeskedett s körülbelül másfél esztendő óta nem mozdult ki az első emeleten levő lakásból. De Brázay Kálmán és családjának tagjai, Kossuth Ferenc és Kossuth Lajosné Meszlényi Teréz unokanővére, Ambrozovics Béláné és ennek két fia, Ambrozovics Lajos és Dezső gyakran meglátogatták az agg úriasszonyt, akit két cselédje ápolt állandóan. Háztartásáról és egész ellátásáról Kossuth Ferenc gondoskodott, mihez Kossuth Lajos Tivadar is hozzájárult. Brázay Kálmán háza első emeletén egy kényelmes szállást bocsátott rendelkezésére, melyet Kossuth Ferenc ízlésesen bebútorozott. A falakon 1848-iki képek és Kossuth Ferenc festményei láthatók. A szobák berendezései még Kossuh Lajos bútoraiból valók. Az agg matróna körül már évek óta özv. Fécsi Bertalanná volt, aki a legnagyobb odaadással gondozta. Élete utolsó éveiben Ruttkayné nagyon el volt gyöngülve, s már hosszabb idő óta hozzátartozóit sem ismerte meg. A halottról, aki még ágyban fekszik, Kossuth Ferenc óhajára Horvay János szobrász jól sikerül halotti maszkot készített. Ambrozovics Béláné kedden reggel érkezik zombori birtokáról nagynénje ravatalához. A temetési előkészületeket Halmos polgármester a családdal egyetértőleg végzi. A temetés szerdán délután fél órakor lesz a múzeum körúti halottas háztól. A család a következő gyászjelentést adta ki: Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos Tivadar és Ambrozovics Béláné Meszlény Ilona, a maguk, valamint az egész rokonság nevében szomorodott szivvel tudatják szeretett nagynénjüknek, özvegy tátikái Ruttkay Józsefbe született kossuti és udvardi Kossuth Lujzának hosszú gyengélkedés után, életének 87-ik évében, folyó hó 13-án délután 1 órakor váratlanul bekövetkezett gyászos elhunytak A temetés a megdicsőült lakásáról (TV., Múzeum körút 23.) szerdán, e hó 15-án délután 1/74 órakor fog a kerepesi úti temetőbe az ág. evang. egyház szertartása szerint végbemenni. Budapest, 1902. évi október hó 13-án. Áldás a sokat szenvedett, magasztos lélek emlékére! Kossuth Lajos Tivadar az idő rövidsége miatt nem jöhet el a temetésre. Az országos függetlenségi és 48-as párt tagjai holnap este 6 órakor testületileg megjelennek Kossuth Ferenc lakásán, hogy részvétüket tolmácsolják. A párt koszorút is helyez a ravatalra. Fővárosi ügyek Az iskolaszéki választások. A székesfőváros igazoló választmánya hétfőn délelőtt ülést tartott Mérő János kft. tanácsos elnöklete alatt, hogy az iskolaszéki választások dolgában határozzon és elrendelje a szükséges intézkedéseket. A választmány mindenekelőtt tudomásul vette, dr Seregi Zoltán tanácsjegyző előadása alapján, hogy a VI. és a X. kerületi tisztviselőtelep részére egy-egy új iskolaszéket statuált a főváros törvényhatósága, 30—30 rendes és 15—15 póttaggal, a XI. kerületi iskolaszéki tagok számát pedig fölemelte és pedig a rendes tagok számát 30-ról 40-re, a póttagok számát 15-ről 20-ra. Kimondotta a választmány, hogy az iskolaszéki választások napjául október hó 23-át, csütörtököt állapítja meg. A szavazás reggel 8 órától este 8 óráig tart. Ezután a választási helyiséget jelölte ki a választmány és megállapította az egyes szavazatszedő küldöttségeket a következőképen : I. ker. Várbeli városháza. Szavazatszedő küldöttség : elnök dr Kiss Áron, helyettes elnök dr Brozik Károly, rendes tagok : Petri Ottó és Keresei István ; póttagok: Frey Alajos és Hegedűs Lajos. Si-kér: az elöljáróság helyisége. Szavazatszedő küldöttség: elnök Moldoványi Sándor, helyettes elnök Ott Lajos, rendes tagok: Szabó M. Ferenc és Biseara Endre ; póttagok: Laumann József és dr Mészáros József. III. ker. az elöljáróság helyisége. Szavazatszedő küldöttség: elnök Palotai Rezső, helyettes elnök Láng György, rendes tagok: Birkl István és Christotoll Fortunate; póttagok: dr Goldberger Lajos és Éder Antal. IV. ker. a központi városház tanácsterme. Szavazatszedő küldöttség: elnök Morfin Imre, helyettes elnök Frivaldszky Sándor, rendes tagok: Némai Antal és dr Bulenberg Salamon; póttagok: dr Kunz Jenő és dr Rakovszky Géza. V. ker. az elöljáróság helyisége. Szavazatszedő küldöttség: elnök Unger Alajos, helyettes elnök Stiller Mór, rendes tagok : dr Bródy Samu és dr Nyiry István ; póttagok: Semler Sándor és dr Herzl Izidor, VI. ker. az érsek-utcai elemi iskola. Szavazatszedő küldöttség : elnök dr Szehner Lajos, helyettes elnök dr Leitner Adolf, rendes tagok: dr Iigócz Kálmán és Vielwenig Lajos ; póttagok: Bayer Antal és dr Horti Jenő. A VII. kerületi erzsébetvárosi kör Morzsányi Károly országgyűlési képviselő elnöklete alatt értekezletet tartott az iskolaszéki tagok választása ügyében. Az értekezlet Ehrlich G. Gusztáv Indítványára egyhangúlag kimondotta, hogy a kandidáció megejtésére egy 18 tagból álló bizottságot küld ki. Az értekezleten mintegy 200-an vettek részt. A VII. kerületi szavazatszedő küldöttség dolga a nyár utcai iskolaépület. Szavazatszedő küldöttség: elnök Paksy Béla, helyettes elnök Lád Károly, rendes tagok : Beliczay Béla és Popper Mór; póttagok: ifj. Sprung János és dr Kovács Béla. VII. kerület, Bezerédy utcai elemi iskola. Szavazatszedő küldöttség: Elnök: Császár Jenő, helyettes elnök: Dr Ebner János. Rendes tagok: Woinszpisz Lajos, dr Grauer Vilmos. Póttagok: Grossmann Miksa és Simonovics Béla. IX. kerület: Az elöljáróság helyisége. Szavazatszedő küldöttség: Elnök: Dr Wagner Géza, helyettes elnök: Hindy Kálmán. Rendes tagok: Dr Springer Ferenc, Schuller Imre. Póttagok: Graf József és dr Schneider Béla. X. kerület: Az elöljáróság helyisége. Szavazatszedő küldöttség : Elnök : Dr Tóth László, helyettes elnök: Bálint Sándor. Rendes tagok: Hoffhauser Gyula, Okolicsányi Gyula. Póttagok: Burg Ferenc és dr Kremmer Antal. A küldöttségek megalakítása után dr Seregi Zoltán tanácsjegyző ismertette Springer Ferenc bizottsági tag beadványát, amelyben az igazoló választmány határozatát kéri arra nézve, hogy az iskolaszéki választmányokba a tantestületek tagja.