Pesti Hírlap, 1902. november (24. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-23 / 322. szám

1902. november 23., vasárnap.« PESTI HI­RLAP «Imii .n«—mir a, in......... " 1 " ■ ■■ " ■ " ~ ----hí ....... - —­7 —i - -- - - • Igaz sajnálkozással álljunk meg képmása előtt, me­lyet Munkácsy Mihály vetett vászonra, — mert az Ő korai halálával a magyar tájképfestészet egyik­­leg­izmosabb ifjú bajnoka dőlt ki, mint mikor épen ,a­ legszebb vadszu fiatal fenyőt dönti ki az erdők vad vihara. Ezt az elégikus hangulatot kissé szelídíti a termekben elhelyezett sok remekbe illő bilfor és sza- fondisz, melyekkel a Schmidt-cég dekorálta a kiál­lítás helyiségeit és felvidítják azok a modern ma­gyar képek, melyeket a karácsonyi vásárt megelőző­leg állítottak ki két teremben. , , Akik még alig három hete a leégett Szalont, a maga siralmas állapotában látták, azok ürömmel konstatálják azt is, hogy a Szalon ma tetszetősebb, mint valaha és ebben a boszorkánykodásban Emsei Lajos, a Szalon igazgatója és Rubovics Márk m­űtá­­rcs­a főmesterek. Már mága ez a gyors újjászületés esemény, nem is hangoztatva azt, hogy a Paal mű­vészetével való megismerkedés is minden műbarát kötelessége. Kézdi: SZÍNHÁZ és zene. r­­ . . A hit (Népszínmű három felvonásban. Justh Zs'g- B'iomi az egyik novelája után ira R­ó­z­s­a Miklós. Először szinre került a Népszínházban 1902. novem­ber hó 2­­-ikén . Merész a cím, merész a darab tartalma is. A hitet, az Urban való meggyőződést, a vallásos rajon­gást viszi a színpadra, azt teszi meg a drámai cse­lekmény rugójává. Nem akarunk kényes vallás-tilo­­zófiai fejtegetésekbe bocsátkozni, és nem törődünk a zelóták tiltakozásával, kik — a saját álláspontjukból igen helyesen — profanizálást látnak a vallásos ér­zelmeknek a szuniták világításában való drámai fel­használásában. Beérjük azzal az örvendetes ténynyel, hogy a ma este bemutatott népies színmű irodalmi nívón álló, értékes írói produktum, és hogy Rózsa Miklós érdemes munkát végzett, midőn jelenetekre tagolta és megdramatizálta Justh Zsigmondnak egyik­­legszebb novelláját. Szegény Justh Zsigmond! Valóban „fiatalon hal meg az, kit az istenek szeretnek“. Mintha szive vérével irta volna meg gyönyörű novelláit, ezeket a prózába foglalt poémákat s mintha mindegyik műve egy-egy évet rabolt volna el életéből! Ma este, mikor képzelt alakjai felelevenedtek és megszólaltak a színen­­mintha hazajáró lelke végigsurrant volna a nézőtéren és bizony abból a sikerből, mely a szerzőnek kijutott, az elhunyt emlékére is sütött egy kevés sugárlény.­ De Rózsa Miklós a sajátjából is kiegészítette a Justh munkáját. Igaz, hogy kegyeletesen megtartotta, a cselekmény menetét, sőt ahol lehetett, m­ég a dialógust is, de viszont amit a magáéból hozzátett, az mind komoly irodalmi munka. A jelenetezésben, a cselek­­mény drámai felépítésében rutint tanúsít, a halasokkal jól tud gazdálkodni, de minden felvonásnak poétikus vagy legalább is hangulatos befejezésével kimutatja, hogy tisztában van a színpadi hatás titkaival. A darab egész jellege előkelő ízlésre vall, a dikeió ha nem is népies és nem is mindig jellemző, de mindig irodalmi és gyakran költői lendületű. Egyszóval Rózsa Miklósban figyelemre méltó írói qualitások vannak, ezekkel szemben nem is bírálhatók­­el oly szigorúan darabjának fogyatékosságai, tubái. Ismeretes Justh Zsigmondnak a Gányó Jussá­ról szóló elbeszélése, ismeretesnek tételezhetjük fel tehát a mai újdonság meséjét is. A kevély, dacos Julcsa — miután jegyese Bálint, anyjának, ellenke­zése miatt, nőül nem veheti — sértett hiúságban egy csendőrnek karjaiba veti magát, azzal dorbézol egy­­ éjszakán át, majd elszegődik a csárdába vendégülá­­rasztónak. De a nazarénus János felemeli az elbu­­kottat és miután Julcsa két súlyos megpróbáltatás­nak is eleget tesz, nőül veszi. A színműnek causális szerkezete nem engedi meg a lelki átalakulás egyes mozzanatainak részletes fejtegetését, amint azt teheti az epikus, az elbeszélő. Innen van az, hogy ebben a darabban is gyakran érzünk egy-egy hézagot, mintha hiányozna egy láncszem az összefüggésből — amint azt tapasztaljuk különben minden regényből vagy beszélyből átdramatizált színműnél. Az is kellemetle­nül hat, hogy a Julcsa bukásáról — arról a bizonyos éjszakáról — minduntalan történik említés és ez a kényes, kevésbbé épületes teuma nagyon is gyakran szóba kerül. De hát ezek csak apró szépséghibák, nem is tesszük komolyabb kifogás tárgyává. A naza­­rénusok, e paraszt-szabadkőművesek jelenései, a Julcsa és Bálint nagy jelenése, oly szép és poétikus részletek, hogy szívesen elnézzük az említett apró fogyatkozásokat. A közönség az érdekes újdonságot igen barát­ságosan fogadta és a szerzőt a főbb szereplőkkel minden felvonás után többször kitapsolta. A siker még zajosabb lett volna, ha az előadás jobban érvé­nyesítette volna a darab szépségeit, hatásait. Régen láttunk a Népszínházban színtelenebb, rosszabb előadást. Mintha már kizökkentek volna a színészek a népszínmű stílusából, mintha elfelejtették volna a népies tónust és rosszul éreznék magukat dolmányban vagy bokorugró szoknyában. Érzelem he­lyett párhosszal, humor helyett burleszk komikummal játszottak. Ha mulatós kereskedelmi utazók vagy mű­kedvelő iparosok Szilveszterkor megpróbálkoznak egy népszínművel, akkor ők egybevágóbb, szabatosabb elő­adást produkálnak mint volt ez a mai. Csakis Henyi Aranka volt jó, de ő róla azután már csak a feltétlen dicséret hangján emlékezhetünk meg. Először kreált új szerepet népszínműben — Bla­­háné után! — mégis minden tekintetben művészi si­kert aratott Nagy művészetének egész kincsesházát mozgósította és bearanyozta szerepének minden egyes részletét. Megható volt a drámai jelenetekben, szinte könyekre indította a közönséget, amellett mindig ke­­rülte az olcsó hatásokat, mindig előkelő volt és mű­vészi ízlésű a játékában. A közönség egész este ün­nepelte és pedig joggal. A többi szereplő közül Szirmainak, Szerdahelyi­nek, Rémeinek és Kovácsnak voltak ugyan sikerültebb momentumai, de az összjáték, az egész előadás szín­telen és fakó, minden stílus nélkül való volt. (­14­.) * (BI. kir. operaház.) A Nürnbergi Mester­­dalnokok mai előadására szépen megtelt a nézőtér és a Wagner-előadások állandó törzsközönsége ma is teljes számmal megjelent. Az előadás mérsékeltebb igényeknek meg is felelt: a Pogner Éva szemé­besí­­tője nem keltett ugyan illúziót és hűséges imádója is inkább deklamált, mintsem énekelt, de Ney Dávid ha­talmas Sachs­a, Becenus pompás Beckmessere és Gábor ötletes Dávidja, úgyszintén Szénáról és Beck alakításai is bőven kárpótoltak a fogyatkozásokért, a zenekar pedig Kerner karmester vezénylete alatt va­­lósággal remekelt. Az előadás hét órakor kezdődött és tizenegy után ért véget, a közönség pedig — egy­től-egyig — végighallgatta lankadat­an érdeklődéssel a hatalmas remekmű utolsó jelenetét is. * (Nemzeti színház.) A Jövevények, Jakab Ödön három felvonásos drámája iránt ma megcsap­pant az érdeklődés. Igen kevesen voltak a színház­ban és igen lanyhán fogadták a darabot. Pedig a színészek ma jobban játszottak, mint tegnap, sőt egyet-mást javítottak is a jeleneteken. A darab vé­gén mégis igen melegen tapsolták ki a szerzőt, aki­nek nincs oka restelkedni darabja miatt s akitől jó lélekkel még tökéletesebb műveket is várhatunk. Mi­­hályfi ma igen szépen beszélt, nemkülönben Alszeghy Irma és Gál Gyula. Bracsvay kissé túlsúlyos volt a nagybácsi szerepében, de ebben a hibában a szerző­­nek is van része, mert ezt az alakot abszolúte nem domborította ki és a színésznek kell erőlködnie, hogy valamit csináljon belőle. A Murger Nyolcadik pontja ma sem tévesztette el hatását, Császár, Gál, Delli Emma és Nagy Ibolyka teljes virtuozitással játszották meg a pezsgő elmésségű bluettet. * (Hírek a Nemzeti színházból.) A Nemzeti színházban holnap, vasárnap, harmadszor, csütörtö­kön pedig negyedszer kerül színre Jakab Ödön új színműve .A jövevények“, mind a kétszer Murger egyfelvonásos vígjátékával, a „Nyolcadik ponttal“ együtt. Hétfőn Echesaray drámáját, a „Halálos csönd“-et adják elő, melynek legutóbbi, hetedik elő­adása is telt ház e ott ment végbe. Pénteken Sardou­­nak szeptember óta nem adott drámája, a „Fernande“ kerül színre, szombaton pedig Gerhart Hauptmann álomkölteménye, a „Hannele“ kerül színre Lovikné Somló Emma vendégfölléptével, aki a címszerepet fogja játszani. Szerdán, e hó 26-án, a Magyar Nem­zeti Múzeum Százéves fennállásának ünnepe alkal­mával a Nemzeti színház díszelőadást rendez az ünnepben résztvevő hazai és külföldi küldöttségek tiszteletére. Színre kerül Bérczik Árpád irodalomtör­­téneti vígjátéka, a „Himfy dalai“. (Fedák Sári­, a fáradhatatlan vándor pri­madonna, aki bámulatos gyorsan siet diadalról-dia­­dalra, egyre változtatva diadalainak színhelyét, most változatosság kedvéért ismét a Népszínházhoz szer­ződött. Tegnap jött létre a szerződés, melynek értel­­írjében a kisasszony december havában tizennyolc estén át fog vendégszerepelni a Népszínházban. Fedák Sári, úgy mint Fregoli, Bernardi, Martinetti és a többi híres specialista, e vendégszereplésre külön darabot is készíttetett magának, szorosan a testére szabott parádés szereppel, mely alkalmat ad vala­mennyi trikjének bemutatására. A darab címe: Bob herceg, írta Martos Ferenc, zenéjét Huszka Jenő. Fedák Sári természetesen a főszerepet adja,­ mely — ismételjük — egyenesen számára készült. * (A Népszínház újdonságai.) A Népszín­ház premierereinek sorozatában négy magyar darab került egymásután színre s most a műsor változatos­sága érdekében gyors egymásutánban két külföldi újdonság fog következni: Paul Ferner énekes bohó­zata »Az anyós« (Ma belle mere) Komor Gyula for­­dításában S ezután Weinberger Károlynak, »Az izé« szerző ének operettje a »Hektor kisasszony«, mely jelentékeny sikert aratott Bécsben és Berlinben is. A legközelebbi újdonság »Az anyós« a legszellemesebb francia bohózatok egyike s a Népszínház összes kom­­mikusai részt vesznek az előadásban és pedig Ko­vács Mihály, Nyárai Antal, Németh és Solymosi. Fő­szerepe van a darabban Szirmainak s játszanak ezen­kívül még Újvári, Pázmán Ferenc, Kiss Mihály, Delli Henrik és Rózsa S. A fő női szerepek Ledofszky Gi­’­zella, Láng Etel és Dőry Margit kezeiben vannak.1 — Rózsa Miklósnak új irányzatú népszínműve »A Mi« ezen bemutatókat megelőzőleg betölti a jövő hét műsorának legnagyobb részét. 1 * (Révy Amrelia) az ismert nevű művésznő, aki Kálay Gyulánál végezte tanulmányait, azután első sikereit a Népszínházban aratta, úgy is mint hegedű­­művésznél valamint énekesnői minőségben, majd kül­földre ment és Oroszországban, később Londonban, most pedig Berlinben aratta diadalait .■ pénteken dél­előtt a m. kir. operaházban próbát énekelt és olyan kedvező fogadtatásra talált, hogy az operaház igazga­tója azonnal előnyös szerződtetési ajánlattal tisztelte meg a fiatal művésznőt. Révy Aurélia egy heti meg-, gondolási időt kért és egyelőre visszautazott Berlinbe, ottani szerződési kötelezettségeinek teljesítésére. * (Hírek a Vígszinházból.) A Vígszinház­­ban pénteken, e hó 28-án, lesz Molnár Ferenc bo­hózatának, A doktor urnák bemutatója. Amint a Loute előadásainak látogatottságából és a nagy de­­­rültségből, amelylyel Weber Pierre darabját estéről estére fogadják, kitűnik, a francia bohózat még mit­­­sem vesztett élénkségéből, de azért nem késleltetik, tovább a hazai újdonságot. Molnár Ferenc darabja megszakítja a Loute előadásainak nagysikerű soroza­tát, hogy aztán a francia bohózattal és a Csókon szerzett vőlegénynyel váltakozva töltse be a műsort.­­ Szigeti József énekes bohózata még mindig tetőpont­ján van a népszerűségének, de azért csak ritkábban tűzhető ki előadásra, mert Fedák Sárit, a női fősze­rep személyesítőjét, szerződéses kötelezettségei vi­dékre szólítják, így a jövő héten is ötször lép fel Pécsett, és azért a Csókon szerzett vőlegényt csak holnap, vasárnap délután, holnapután, hétfőn és az­után ismét csak vasárnap lehet adni. A hét többi napján, csütörtökig bezárólag Louteot adják. A Víg­színház igazgatósága elfogadta előadásra Beöthy László Kovácsné című három felvonásos vígjátékát. * (Hírek a Magyar színházról.) Holnap, vasárnap este tizedszer játszsza a Magyar színházban Pálmay Ilka, a „Nőemancipáció“ Flóráját. Minden este újabb és újabb ovációkkal tüntet a közönség kedveltje mellett, akinek elragadó toborzója minden­kor zajos tapsra indítja a zsúfolt házat s Pálmay Ilkának mind a két fináléját estéről estére meg kell ismételnie. Az előadás erősségei Sziklainé, Faragó, Ráthonyi és az új aktuális kuplékat éneklő Sziklai. Pálmay Ilka vendégjátékát december hó elsejére öt estére, mely idő alatt a művésznő pihenni fog, francia színészek föllépései fogják megszakítani. A budapesti közönségnek ezúttal teljes francia vígjátéki ensemb­­leral lesz alkalma megismerkednie, mely Frederic Achard vezetése alatt áll s kitűnő erőkből, a Gym­­nase, a Variétés és az Athéné színházak legjelesebb tagjaiból van összeválogatva. *, G­yerm­ekszínház.) A gyermekszínházban folyó hő 23-án, vasárnap, a Száz éves remete és a Csipke Rózsika kerül színre, 27-én pedig Komor Gyulának A csizmás kandúr című­ tündérregéje. Az előadás mindenkor délután fél 5 órakor kezdődik. : * (Az Uránia heti műsora.) Vasárnap d. u. 4 órakor mérsékelt helyárakkal: Angol élet, este és 8 órakor A háború. Hétfőn: A háború. Refiden : A há­ború. Szerdán: A háború. Csütörtökön : Zrinyi-est. Pénteken : A háború. Szombaton : A háború.

Next