Pesti Hírlap, 1902. december (24. évfolyam, 330-358. szám)

1902-12-04 / 333. szám

A PESTI HÍRLAP 1902. december 4., csütörtök, szemhatáron és legkisebb kilátás sincs valamely ha­talmassággal való bonyodalomra. Az elnök szive mélyéből reméli, hog­y ez az állapot tartós lesz, de ez állapot fenm­aradásának biztosításához harckész flotta kell. Az osztrák helyzet. Bécs, dec. 3. —­ Saját tudósítónktól. — A csehországi német képviselők albizott­sága a nyelvkérdésben való megegyezés végett munkába vett elaboratummal csak ma este ké­szült el véglegesen és így azt nem mint tervez­ték ma, hanem csak holnap publikálhatják. Az elaboratum tartalmát egyelőre titokban tartják, de mint a Dziennik Polski írja, az elaborátum a régi Plmer-féle terv alapján készült. A bi­zottság propozíciójában az autonóm hatóságok reorganizálását fogja indítványozni olyformán, hogy a német nyelvű kerületekbe német, a cseh nyelvű kerületekbe cseh, a vegyes nyelvű kerü­letekbe pedig olyan hivatalnokok neveztessenek ki, akik mind a két nyelvet értik. A cseh hiva­talos nyelvnek a belső szolgálatban való hasz­nálatát illetőleg, a bizottság állást nem foglal. Ha tényleg ez az elaborátum tartalma, ezen az alapon aligha jöhet létre a megegyezés a csehek és a németek között és előrelátható, hogy a jelenlegi osztrák képviselőház karácsony után, amikor ünnepi szabadsága letelik, nem is fog többé megint összeülni, miután annak mun­kaképességét a szóbanforgó elaborátum alapján elérni nem lehet. Nagy kérdés persze ilyen kö­rülmények közt, hogy miképen fogják a kiegye­zést és az azzal összefüggő kérdéseket, ha a ma­gyar parlamentben az erre vonatkozó javaslato­kat elfogadják, Ausztriában elintézni. Politikai körökben sokan tudni vélik, hogy ha nem is jön létre az élabor­um alapján a meg­egyezés, a csehek a tárgyalás és egyezkedés elől nem zárkóznak el, amiből az optimisták mégis azt remélik, hogy a németországi esemé­nyek hatása alatt a parlament munkásságát legalább rövid időre biztosítják. Bécs, dec. 3. — Saját tudósítónktól. — Megbízható értesülés alapján következőket írja a N. Wr. Tagblatt: Ha Németország, mint ahogy várható, a kereskedelmi szerződést Ausztria-Magyarország­nak felmondja, akkor a monarchia a birodalmi gyűlésben most tárgyalt vámtarifa alapján Né­metországgal új kereskedelmi szerződés kötése végett tárgyalásokba bocsájtkozni nem fog, mert egy ilyen szerződés reá nézve az új né­met vámtarifa alapján teljesen értéktelen volna. Az Olaszországgal fennálló kereskedelmi szerződés felmondását illetőleg még nem­ hatá­roztak és egy bécsi lapnak ma erre vonatkozó­lag közölt híre teljesen alaptalan. (L. Kereske­delem rovat alatt. Szerk.) csönösség elvének teljesen megfelel, a miniszterel­nök nem látott okot a rendelet megváltoztatására. Stein interpellációjára — Viktória angol királynő karrikatúráinak terjesztése tárgyában — azt válaszolja K­erber miniszterelnök, hogy amint észrevették, hogy belföldi élclapokban egyre gyakrabban jelennek meg az angol királynő legdurvább karrikatúrái, az állam­­ügyészség megtette a kellő lépéseket és sok esetben megindította az eljárást. A kormány azonban nem avatkozott bele az igazságszolgáltatásba s ezt a szemrehányást a miniszterelnök határozottan vissza­utasítja. Kartel közoktatásügyi miniszter Marehet és társai interpellációjára válaszolva kijelenti, hogy a francia jezsuiták Bécsben vagy környékén való le­telepedésre sem engedelmet nem kértek, sem ilyen tervvel nem foglalkoztak, amint itteni illetékes egy­házi körökben szerzett információkból következtetni lehet. A jezsuiták és rendfőnökeik különben a leg­határozottabban tiltakoztak az ellen, hogy a rend le­telepedése alkalmával valaha bármikép is átlépték volna az osztrák törvények által előírt vonalat. Az a hír, hogy Bécs környékén ingatlant vásároltak, telje­sen alaptalan. A ház azután folytatja a házaló-kereskedés szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Báró Gall kereskedelmi miniszter megjegyzi, hogy az ellentétes érdekekre való tekintettel a kor­mány csak arra törekedhetett, hogy a jogos igények védelmét igérő kompromisszumot teremtsen és a két táborból hallott bírálatból azt a meggyőződést merí­tette, hogy a kitűzött célt el is fogja érhetni. Min­denesetre meg lehet róla győződve a Ház, hogy a kormány a törvényben foglalt nagyobb hatalmat senki hasznára, senki kárára, teljesen pártatlanul fogja ke­zelni. Ha igaz is, hogy gazdaságilag fejlettebb orszá­gokban már nincs oly nagy szükség a házaló-keres­kedésre, mint azelőtt és ha nem is tagadható, hogy az állandó teleppel bíró kereskedők panaszai a há­zaló-kereskedők versenye ellen bizonyos mértékben jogosultak, a házaló-kereskedők mégis, különösen a vasúttól távolabb eső vidékeken, hasznos közvetítője a forgalomnak, úgy­hogy megszüntetése igazságtalan korlátozás volna és a szegény emberek ezreit nyo­morba döntené. E szempontok gondos mérlegelése hozta létre ezt a javaslatot és megelégedéssel konstatálja a miniszter, hogy a bizottság elvi kifogásokat nem tett ellene. Hogy a kormány miért nem járulhat hozzá a bizottságnak ahoz a határozatához, hogy a házaló-kereskedésnek bizonyos helységekben való megtiltása a tartományi hatóságok hatáskörébe tar­tozzék, annak az az oka, hogy a kormány nézete szerint itt egységes elvek szerint a központi hatóság vagyis a kereskedelmi minisztérium által alkalma­zandó gyakorlatra van szükség. Ami az adóterhek emelését illeti, annak célja főleg az, hogy megaka­dályozza egyes vidékek elárasztását más közigazga­tási területekről való házalóktól. Magyarországi há­zalóknak Magyarországon fizetendő terheikre való tekintet nélkül Ausztriában az egész adót meg kell fizetniük. A miniszter végül arra utal, hogy tovább is figyelembe fogják venni azoknak a szegény vidé­keknek ínséges helyzetét, amelyeken a lakosságnak egy része jó idő óta házaló-kereskedéssel fog­lalkozik. A házaló-kereskedés szabályozásáról szóló tör­vényjavaslatot általánosságban letárgyalták. Azt az indítványt, hogy a törvényjavaslatot még egyszer adják ki az iparügyi bizottságnak, elvetette a ház. A legközelebbi ülés holnap lesz. A képviselőház ülése. Bécs, dec. 3. A képviselőház mai ülésén Kerfcar miniszter­elnök több interpellációra válaszolt, köztük Hauk és társai interpellációjára a német és magyar helység­neveknek az osztrák és a magyar bíróságok közötti hivatalos érintkezésben , való használata tárgyában. A miniszterelnök kijelenti, hogy az osztrák bíró­­ságoknak a magyar hatóságokkal való levelezése tárgyában a magyar kormánynyal való megállapodás alapján két igazságügyminiszteri rendeletet bocsá­tottak ki. E szerint az osztrák bíróságok a magyar hatóságokkal való érintkezésben a német nyelvet használják, ellenben a magyar hatóságok az osztrák hatóságok­nak szánt levelezéseket magyar nyelven végzik. Abból a körülményből, hogy a magyar ható­ságok az említett megállapodásnak megfelelnek és nemcsak az átiratokat, hanem a címeket is magyar nyelven írják, nem támadtak olyan differenciák, hogy az ilyen átiratokat nem a kellő városba küldték volna, de igenis ismételten előfordult, hogy magyar átiratokat rendeltetésük helyére, de nem a címzett hatóságoknak továbbították, például a kerületi főnökség vagy a községi hivatal helyett a kerületi bíróságnak kézbesítettek ilyen átiratokat. Hogy ilyen tévedésnek lehetőleg eleje vétessék, az osztrák kereskedelmi minisztérium ismételten meg­­felelőleg kioktatta a postahivatalokat. Az ellen, hogy az osztrák bíróságok a magyar hatóságokkal való érintkezésben úgy a címzésben, mint az átirat szö­vegében a német helységneveket használják, a ma­gyar kormány nem tett panaszt. Minthogy az eddigi gyakorlat úgy a nemzetközi szokásnak, mint a köl­­ tővárosi ügyek. _Villamos vasúti politika. A kereskedelmi miniszter a villamos vasutak közlekedését alapos re­vízió alá akarja venni és leiratot intézett a tanács­hoz. A tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy a kérdést tanulmányozza és tegyen jelentést, ami most megtörtént. A mérnöki hivatal a menetsebességét a város belső területén 23 kilométerről 15, illetőleg 10 kilométerre akarja csökkenteni, amire épen nincsen szükség, mert hiszen köztudomású, hogy a belső te­rületen a kocsi­torlódások következtében rendszerint úgy is annyira lassú a közlekedés, hogy az eddig megállapított 20 k­ilorméter helyett a kocsik alig 12 kilométert tesznek meg óránként. A kocsik férő­­helyeire azt mondja a mérnöki hivatal, hogy ha a két évvel ezelőtt történt megállapodásokat a közön­ség megtartaná, akkor semmi szava nem lenne, mert a helyek számát már leszállították. Van a mérnöki hivatalnak ezenkívül egy ön­­álló indítványa, amelynek életbeléptetése határozott visszafejlődést jelentene, mert száz és száz akadályt gördítene a folyton emelkedő forgalom lebonyolítása elé és a közönség jogos érdekeit sértené. Az éretlek idea szerint az egyenes irányú vonatoknál meg kell szüntetni a közvetlen körforgalmat, ami azonos volna azzal, hogy jövőben a Hűvösvölgybe, Kelenföldre stb. helyekre nem lehetne közvetlen kocsin eljutni. Az ilyen intézkedés legfelebb arra volna jó, hogy a budai részeken tönkretegye a forgalmat és megne­­hezítse a közlekedést, úgy tudjuk, hogy a közleke­dési­ bizottság, amely a jövő héten foglalkozik a ja­vaslattal, ez ellen határozott állást foglal az utazó közönség érdekében.­­ A tanács gazdálkodása. Botrányos, mennyire tehetetlen a magistratus a vállalkozóknak elkeresztelt mindenféle érdekcsoporttal szemben. Úgy bánik a főváros vagyonával, mintha az közpréda volna. A költségvetési vita alkalmával obstrukciós beszédeket tartanak, a gyakorlati életben pedig olyan gazdálkodási rendszert űznek, amelynek csak termé­szetes következménye aztán az, hogy az egyensúlyt az óriási jövedelmi források dacára is csupán adó­fölemeléssel lehet helyreállítani. íme, a legújabb példa: A fővárosi kórházak számára nagy mennyiségű jeget kell beszerezni évenként. A tanács árlejtést hirdetett, konstatálta, hogy a négy pályázó a legszemérmetle­nebb módon összejátszik a főváros kizsákmányolá­sára és a legolcsóbb ajánlat is a koral csapása a ke­reskedelmi tisztességnek, mert az érdekcsoport nagy­ban kétszer olyan drágán akarja szállítani a jeget a­ fővárosnak, mint kicsinyben a magánosoknak. Meny­nyire kellett sülyednie a főváros gazdái tekintélyé­nek, hogy kapzsi emberek ilyen ajánlattal merjenek föllépni. A tanács végre kénytelen volt kinyitni a szemét, konstatálnia kellett az összejátszást és ki­mondotta, hogy új árlejtést ír ki. Ez megtörtént és az új árlejtésnél beérkezett három ajánlat kedvezőbb ugyan sokkal az előbbinél, de még mindig méreg­drága. A beérkezett három ajánlat közül ugyanis a legolcsóbb két korona öt fillért kér egy métermázsa jégért. A kórházi bizottság azt javasolja, hogy, te­kintve a nagy árat, a szerződést ne három évre kössék meg, hanem csak egy évre. Ezek után kérdezzük a tanácstól, vajon meg­­egyeztethetőnek tartja-e azt a főváros érdekével, hogy az ilyen természetű ajánlatokat az utolsó pillanatra hagyja? Szabad-e a fővárosnak, mint erkölcsi tes­tületnek, ilyen érdekcsoporttal szerződést kötni ? Mi­kor rájött a qualifikálhatatlan összejátszásra, miért nem zárta ki a kartel­csoportot a pályázók közül? Most, mikor elegendő temészetes jég van és még a vidékről szállított jég is olcsóbban beszerezhető, el­fogadhatónak tartja-e a kórházi bizottság részéről is túl magasnak mondott árat ? Vajon akkor, ha a ta­nács tudatában van felelősségének és szentül meg van győződve arról, hogy amikor kötelesség teljesítésé­ről van szó, önérzetesen verheti a mellét, a pénz­ügyi helyzettel összeegyeztethetőnek tartja-e azt, hogy a főváros nem házilag szerzi be a jeget, ha­nem háromszoros árt fizet érte ? Megengedjük, hogy a magistratus ezekre a kérdésekre is meg tud felelni, de azt már kevésbbé hiszszük, hogy lelkiismere­tesen. — A farkasréti temető vasútja. Csütörtö­kön reggel átadják a közforgalomnak azt az új vas­úti vonalat, amely a budai belső körútból ágazik ki a Farkasvölgybe és hozzáférhetővé teszi a farkas­réti temetőt és a Farkasréttel határos területet. Szerdán volt az új vonal műtanrendőri bejárása és Papp Árpád miniszteri osztálytanácsos nyomban a bejárás után megadta az engedélyt a vonal megnyi­tására. A kocsik reggel 6 óra 30 perctől este 9 óra 15 percig negyedórái Időközben fognak közlekedni- Az új vonalon felnőtt ember 20 fillért, gyermek 10 fillért fizet. A Ferenc József-hídtól, valamint a Lánc­híd budai hídfőjétől az átszállás ugyanilyen árért van megengedve. A pesti oldalról a körforgalmi kocsik összekötik az uj vonal budai kiinduló pont­ját s ezekről az átszállás 36 fillér, illetőleg gyer­mekektől 16 fillér. (­­ Az Erzsébet királyné-ut vasútja. Az Erzsébet királyné-ut telektulajdonosai kü­ldöttségileg arra kértek ma Halmos János polgármestert, hogy az Erzsébet királyné-útnak a Hajtsár-útig terjedő részében, a­meddig a közúti villamos vasutat már megépítették, adják át a vasutat a forgalomnak. — A soroksári Dunaág­ rendezése. Csü­törtökön délben Markus József főpolgármester veze­tésével küldöttség keresi föl a pénzügyi és a föld­­mivelésügyi minisztert, hogy átadja a közgyűlés föl­terjesztését a soroksári Dunaág rendezése és hajózha­tóvá tétele dolgában. 4- 5. várbeli iskolaszék következőkép ala­kult meg: elnöknek választatott dr Gombár Tivadar

Next