Pesti Hírlap, 1903. január (25. évfolyam, 1-31. szám)
1903-01-01 / 1. szám
.2 PESTI HÍRLAP 1903. január 1., csütörtök., vad, amint van. (Ámbár tegnap már arról is beszéltek, hogy mert Lukács pénzügyminiszter nem enged a pénzügyi kérdésekben, hát az ő elejtésével csinálják meg az utolsó percben a kiegyezést.) De a miniszterek élénk kedve úgy eloszlatott minden aggodalmat ebben az irányban, mint a nap melege ahogy a mocsár vizét felszívja. Mindenki a félhivatalos lapok riasztó és ijesztgető híreinek hatása alatt állott és mégis a leginkább skeptikusok nyugodtakká változtak. Öles betűkből lehetett olvasni a rettenetes harc részleteit, hogy miképen viaskodik nappal és éjjel Széll Kálmán Körberrel, hogy nemcsak a kiegyezés van válságban, hanem a monarchia nagyhatalmi állása is, hogy Széll az utolsó percig is küzd, Bécsben marad éjjeli tanácskozások és udvari meg külügyminiszteri ebédek veszedelmében, óh borzasztó . . . És mégis a képviselők, akik a parlamenti szünetben lázas izgatottsággal jöttek a Házba, megnyugodtak a miniszteri tekintetek derűje által. Mert ha nincs kormányválság, ez azt jelenti, hogy Széll valamely új formulát talált ki és a formulák tengerén tovább vezeti az ország hajóját. * s: * Mi az az új formula? Senki sem tudhatta. Egyértelműig konstatálták, hogy Széli miniszterelnök a mostani napok alatt rendes szokását megtagadva, zárkózott magatartást tanúsított. Intimusai sem tudhatták meg tőle, hogy az alkudozások lényege és akadálya miben vann, sem azt, hogy a megegyezés az utolsó percben létre jöhet-e vagy nem. Akik alaposan ismerik a kiegyezés ügyét, annak alkotmányjogi jelentőségét és a megoldási módok valamennyi feltételeit, azok is tájékozatlanul szóltak. — Úgy látszik, hogy ha meg is akadnak most a tanácskozások, még újabbak lesznek, mert a király azt akarja, hogy a kiegyezést okvetlen megcsinálják és pedig ne más csinálja meg, mint Széll és Körber, mert alkalmasabb embert náluknál az uralkodó nem talál. — És a december 31-iki terminus ?— volt a kérdés. Erre aztán egyszerre fölfedezték Nagy Ferencet, a kereskedelemügyi volt államtitkárt. Nagy Ferenc volt az, aki legelsőbben hirdette, hogy az a december 31-iki terminus nem jelent lényeges akadályt, különösen nem a kereskedelmi szerződésekre nézve. Nagy Ferenc a képviselőházban november Sdikán mondott beszédében megjelölte azokat a módokat, amelyeknek segítségével ezt a terminust a miniszterelnök úgy a szerződések, mint a kiegyezés dolgában átlépheti és ma annál inkább hitelt talált az ő fölfogása, mert minden jel arra mutatott, hogy Széll a tanácskozásokat januáron túl is folytatni fogja. E sorok írójának alkalma volt beszélgetni igen számottevő politikusokkal, akik mind megegyeztek abban, hogy ha most nem sikerül a megegyezés, a tárgyalásokat, ha másképen nem, a megegyezés most történő hivatalos lejelentése dacára, újév után bizalmasan folytatni fogják. — Mert ha úgy akarja a király — ez volt a vélemény indító oka — a megegyezésnek meg kell lennie. * * * És valóban a komédia jelenetei még a mai nap folyamán is változatos színben tűntek elő. Délután hat órakor még erősen verték a dobot a komédiások. — Széli most megy a királyhoz! Az utolsó felvonás! Az utolsó jelenet ! Tessék, uraim, megnézni távollátó üvegeken át a hőst, aki az utolsó percig küzd! A szabadelvű pártkörben úgy ültek a képviselők, mint Uff király, amikor Lazulinak a halálát várta. Erre aztán a nagy hókus-pókusok után megszólalt a bécsi telefon és a Messiás hangján jelentette: — Megvan a kiegyezés! Széli megegyezett a királylyal! Hát valóban ezt vártuk. Vártuk, hogy Széli a scenikai hatásokat kihasználja s az utolsó órában jelenti nagy effektussal, hogy mégis megvan a kiegyezés. Vonatra ül, hazajön és holnap az újév első napján nagy diadallal üdvözlik a szabadelvű párt tagjai, keiknek élén .Szocsossy Imre rögtönzött beszédet fog mondani. * * ^ * Ellenben a Széli beszéde előre elkészített beszéd lesz. Mert Széli már júniusban tudta, hogy az ötven tanácskozásnak ez lesz a vége. Meg kell csinálnia kiegyezést, minthogy a király akarja és minthogy enélkül nem lehet miniszterelnök. Hát vége a komédiának! Ennyi az egész. Hogy mi az ára e görögtüzes játéknak, azt később tudja meg az ország. De bármily későn megtudni is elég kora idő arra, hogy a nagy nyomorúsághoz és az újabb vesztességekhez hozászokjunk. Bartók Lajos: Ami a nyugat szemében valóságos ,non sens“, a politika mint érzelem és költészet, az a mi sajátságos nemzeti fejlődésünk mellett sok századéves gyakorlat és élő valóság; a mi költőink politikán kezdik, szerelmen folytatják, jobbra-balra kikanyarodnak az irodalom egyéb mezőire is, hogy a politikához, ha csak hazafiság képében is újra meg, újra visszatérjenek, vagy attól egészen soha el se is váljanak. Bartók Lajos változatos pályája is a politika jegyében indult és folyt le ; a függetlenségi eszmék költője volt kora ifjuságától utolsó leheletéig. S ma, midőn koporsója fölött állunk, Petőfi jut eszünkbe, aki szintén természetköltő, Vajda Péterben is a „függetlenség hősét“ siratta kiváltképen. Bartók Lajosban már agg tanára, Szilágyi István is a hazafias költőt és a szatirikust méltányolta, mint gimnazistában és Horácius, Berzsenyi és Kölcsey tanulmányozását kötötte szivére, mikor „bene maturum“ elbocsátotta Pestre jogásznak. Nagybátyja, Török,falvi Pap Zsigmond, nagybányai birtokos, aki a kioras idők ifjai között mimiró is szerepet játszott, adott neki ajánló levelet Jókaihoz . Jókai a Honnal s nemsokára az Üstökösnél is alkalmazta. Don Pedro névvel kezdett oda irogatnioly sikerrel, hogy nem sokára Tóth Kálmán is rábízta élclapját, a Bolond Miskát. Eres tolla azonban sok bajba keverte mindjárt eleintén s igy kénytelen volt az Üstököstől megválni. De : szatirikus hirpere ekkor már annyira meg volt alapítva, hogy önállóan indíthatott élclapot. Huszonöt évvel ezelőtt, 1878 elején megindította azelőtt már egyszer megszüntetett lapját a Bolond Istókot, mely azóta folyvást a legharciasabb ellenzéki élclap maradt. Vad, maró szatíra, elszánt bátorság, a nyilvános életben szereplő ellenfeleknek valóságos üldözése volt ez a huszonöt esztendő. Sok nehéz sebet vágott a „Bihari pontokéért Tiszán és pártján; sok személyeskedés volt olykor támadásaiban, de hibáinak is mentségéül szolgál ; törhetlen hazaszeretete. Jankó János, a legnagyobb magyar karrikaturista, volt fegyvertársa e hadjárataiban, melyek sokat használtak az ellenzéknek és még többet ártottak neki magának. Imádta Jankót művészetéért, az meg ifjú szerkesztőjét bátor hazafiságáért, zseniális ötleteiért. Bartók legjobb ifjúkori arcképe Jankótól való ; egy zseniális fejről vett zseniális tanulmány ; meglátszik rajta, hogy szeretet és bámulat vezette a művész irónját. A hazafiság mellett a klasszikusok és a szépnek rajongó szeretete voltak Bartók szellemének fővonásai. Kölcsey és Horácius hatása nagyon sokáig érzik líráján, sőt megérezni azokat még drámáinak dikcióján is itt-ott. Szerette a magvas tömörséget, a nagyhullámú lendületeket, az erőteljes jellemzést. Sokféle hajlama és nagy elfoglaltsága nem engedte ugyan, hogy e tulajdonsága mindig érvényre jusson, de legjobb erejében írott műveit nagy elmebeli készség, tömör nyelv és klasszikus alkotásmód jellemzik. Fia elég ideje és monumentális érzékéhez méltó témái lettek volna mindig, akkor ma Bartók Lajos világirodalmi jelentőségéről lehetne és kellene beszámolnunk. Nagyokat mert, mint költő, Petőfi alföldi képeivel ,szembe állítva az ő Kárpáti Emlékei bizonyára, eltörpülnek, de másokhoz hasonlítva a nagyságnak tagadhatlan nyomait fedezzük föl bennük. Ha meggondoljuk, hogy Petőfit még Vajda János sem bírta megközelíteni, aki pedig a természet megérzésében egyik legnagyobb költőnk, be fogjuk látni, hogy Bartók sem volt kis ember, hogy az ő természetköltészete, a vadregényes Kárpátoknak e lendületes himnuszai megérdemlik a fönnmaradást és a nemzeti hálát, mert a nagynak, a szépnek eleven érzése és a hazaszeretet sugallotta azokat. Drámairásra Csiky Gergely buzdította, aki 1879-ben meghívta szüretre Paulisra, Arad megyébe. Ott irta A legszebb című verses vígjátékát, melyen még nagyon érzik Csiky Jóslatának hatása. Legjobb drámájának ő maga Kendi Margitot tartotta. A közönség és az Akadémia azonban Thurán Annájának adta a koszorút. E darabjában nyilvánul teljes fényében Bartók drámaszövő képessége, történelmi érzéke és költői ereje. Egy darab magyar középkor az,letve izgató fordulatokkal, eleven alakokkal; verselése néhol valóban ragyogó, színpadi technikája Sárdosnak is becsületére válnék. Nagy dráma ez minden izében. Ezt hallgatva elámul az ember, lefegyverződik a kritika, elfeledkezünk a darab alapmeséjének kisszerű és mesterkélt voltáról: szivvel-lélekkel érdeklődünk és reszketünk a hősnőért. Verses drámáinknál többnyire azt érzi az ember, hogy „bizony ezt én is meg tudnám így csinálni.“ Thurán Annát nézve eszébe se jut az embernek, hogy ezt más is megírhatta volna — így. Ez a darabja annyira nagy és annyira Bartók, hogy még ő maga se tudta felülmúlni többé. Pedig az akarat meg volt benne. Amyt János király idéz egy helyen Virgilből : „F lectere si nectueo superos, Acheroata moveből (ha nem Megalkuvás a kiegyezésben. A mai napon Bécsben a kiegyezés ügyében tovább folytatták a tanácskozásokat, bár tegnap félhivatalosan is azt jelentették, hogy a tanácskozásokat nemcsak megszakították, hanem eredmény nélkül véglegesen is befejezték. Ugye, amint szerdai számunkban már jelentettük, tegnap éjjel Körber újra fölkereste Széll Kálmán miniszterelnököt és ez alkalommal a tanácskozásokat folytatták. Ennek az összejövetelnek aztán az lett a következménye, hogy ma újabb kihallgatások és tanácskozások folytak. Ezekről félhivatalosan a harctéri jelentések metódusa szerint a következő jelentéseket adták ki: Ma délelőtt 9 órakor Széll Kálmán miniszter-elnök a Bingba hajtatott. A király a magyar kormányelnököt egy órai magánkihallgatáson fogadta és meghallgatta jelentését a legutóbbi kihallgatás óta folytatott tárgyalásokról és azok sajnálatos eredménytelenségéről. Tizenegy órakor a felség Koller Ernő osztrák miniszterelnök hasonló jelentését vette tudomásul. A kihallgatásról visszatérve, Széll Kálmán miniszterelnök déli egy óráig az időt lakosztályában töltötte, ahol belső kormányzati ügyeket intézett el és gróf Széchényi Gyula ő felsége személye körüli miniszter rövid látogatását fogadta. Déli egy órakor Széll Kálmán miniszterelnök a külügyi hivatalba hajtatott, ahol részt vett a Lambs