Pesti Hírlap, 1904. január (26. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-01 / 1. szám
* .............................................____________________________________* .,. -BZiskobb körben búcsueszélyez és csütörtökön távozott el végleg Zalaegerszegről. A gróf somogymegyei birtokára költözött. 4 PESTI HÍRLAP 1604. január 1., péntek színház és zene. * (az operaházban) holnap, újév napján, Tosca kerül színre, bérletszünetben (1 szám). A címszerepetV. Krammer Teréz, a pásztornát Váradi Margit, Cavaradossit Athes, Scurpiát Takáts, Angelottit Kornál, a sekrestyést Hegedűs, Spolettát Gábor József, Sclaronet Kárpát R., a börtönőrt Szemere énekli. Az előadást Máder Rezső igazgató vezényli. — Vasárnap, január 3-án, mérsékelt helyáru előadás lesz, a Hoffmann meséit adják bérletszünetben. * (A rabszolgák) Palágyi Lajos drámai költeményéből ma délelőtt volt az operaházban az első olyan próba, amelyen úgy a Nemzeti színház drámai személyzete, mint a m. kir. operaház zene- és énekkara együttműködött közre. A zenekart ifj. Ábrányi Emil dirigálta s ugyanő fogja vezetni a hétfői ünnepi előadáson is. A költeményt Hevesi Sándor rendezte, illetve alkalmazta színre. Színpadi okokból a mű eredeti szövegén változás is történt. A költemény ugyanis eredetileg a titánok lázadásával, a titánok és Jupiter közti csatával és az előbbiek leveretésével végződik. Ez a befejezés technikai okokból kimaradt s helyette Senecajelenete zárja be a művet, valamint két részre kellett osztani a színváltozás nélkül, hely és idő egységben megírt költeményt is. Ugyancsak a színszerűség követelménye tette szükségessé, hogy a bölcselmi mű egyes filozófiai és lírai részletei összevonassanak. A műben szereplő különböző kórusok közül is el kellett maradni a praetorianusok karának. Márkus Emilia aszszony gyengélkedése után a Rabszolgák mai próbáján jelent meg először. * (Hirató a Nemzeti színházból.) Holnap, pénteken, újév napján 2 előadás lesz a Nemzeti színházban. Délután 21/3 órakor Jókai Mór legnépszerűbb drámája. Az aranyember kerül szinre a rendes szereposztásban. Timár Mihályt — Pálffy, Terézt — Jászai, Noémit — D. Szigeti Juliska, Tímeát — Török, Krisztiánt — Náday, Atháliát — Fái Szeréna, Brazovicsot — Gabányi, Brazovicsnét — Vizváriné és Radisahit — Horváth fogják játszani. Este fél 8 órakor Bérezik Árpád kitűnő vígjátéka Himfy dalai az 50-ik előadás ritka jubileumát üli meg. A népszerű darab alig 5 év alatt érte meg ezt a nagy sikert s ma a színház egyik legkedveltebb műsordarabja. A főszerepek a holnapi ünnepi előadáson RákosiSzidi, Vizváriné, Cs. Alszeghy Irma, D. Szigeti Juliska, F. Demján Rózsa, Mihályi, Gál, Dezső, Gabányi, Rózsahegyi, Horváth, Pálffy, Latabár és Náday Béla kezében lesznek. * (Józsi.) A Vígszínház legközelebbi újdonsága Molnár Ferenc három felvonásos bohózata, kedden, január 5-ikén, a következő szereposztással kerül bemutatóra: Dr Verpeléti, orvos — Góth Sándor, dr Sebő, ügyvéd — Hegedűs Gyula, Csongrády — Fenyvesi Emil, Csongrádyné — Varsányi Irén, Lajos bácsi — Vendrey Ferenc, Tóthné — Kertész Ella, Attila — Frigyes, Mici — Fábián Cornelia, Koller — Szerémy Zoltán, Poldi — Tapolczai Dezső. * (Újév a Magyar színházban.) Pénteken, újév napján, hét előadás lesz a Magyar színházban. Délután 134-ik előadását éri meg a Drótostól, amelyben Pieyerkont a szerep kreálója, Sziklai Kornél, játszsza. Este tizenharmadszor kerül szinre a gyorsan népszerűvé vált Doktorkisasszonyok, amelynek Betti szerepében szombaton először lép fel a színház új tagja, Zöldi Elza. Vasárnap délután Strauss operettje, a Tavasz, került szilire mérsékelt helyárakkal. * (Hírek a Népszínházból.) Az új esztendőt a Népszínház a Bob herceggel kezdi meg, mely délutáni előadásban mérsékelt holgárak mellett Komlóssy Emmával a főszerepben kerül szinre, újév estéjén Blaha Lujza vendégfelléptével a Menyecskék kerül előadásra, vasárnap este a Rip van Winkle kerül szinre, az új esztendő első nagy újdonsága pedig az Ezüst papucs lesz, amely január 8-án pénteken kerül bemutatóra Küry Klára, Zromlóssy Emma és Kápolnai Irénnel a főszerepekben, erre a premierre a már korábban kibocsátott szürke színű január 2-iki kelettől ellátott jegyek visszacserélés nélkül érvényesek maradnak. * főyermekszinház.) Pénteken a „Robinson Kruzoe“ vonzóereje miatt a „Tündér Ilona“ varázsrege elmarad s helyette ötödször: „Robinson Kruzoe* kerül szinre. " (Wagner Sigfried részvéte.) Idősb Ábrányi Kornél halála alkalmából Beyreuthból Wagner Sigfried is levelet intézett ifj. Ábrányi Körnérhez és levelében a részvét kifejezésén kivül néhány igen érdekes nyilatkozatot is tesz. A címzés a levél külső borítékén teljesen magyar és Wagner Siegfrid kezekrása az is. A német nyelven irt levél szövege a következő: Beyrouth, 1903. dec. 29. Igen tisztelt Uram! Nem bírván a magyar nyelvet, a küldött gyászjelentést kénytelen voltam az én derék Gianiceitmnek visszaküldeni, hogy számomra lefordítsa azt. Bocsássa meg tehát, hogy csak most fejezem ki őszinte részvétemet az ön édes atyjának elhunyta felett, ki az én atyámnak és nagyatyámnak hű és kipróbált barátja és bajtársa volt. Mindinkább ritkul azoknak a lelkes küzdőknek a sora, kik a »Jövő művészetének« zászlaja alatt vállvetve és az Önző célok nemes hátratételével a flisztoriumi ellen harcba vonultak. A tábor és a »Jövő művészete« győztek. Ámde a világ szebb lett-e azóta ? A szoboraffér Berlinben és Parsifal megszentségtelenítése New- Yorkbaft nem szomorú bizonyítékai-e annak, hogy hova jutottunk ? Ily momentumok láttára a régi hívekre gondolunk és megilletődve kérdezzük: vajon a harcoknak korszaka nem volt-e szebb, mint a győzelemé ? Wagner Siegfried. * (A VI. filharmóniai hangverseny) jan. 13 án lesz. Az est vendége Marteau Henrik hegedűművész, ki a legnagyobb klasszikus a franciák között és különösen Beethoven és Bach műveit szokta interpretálni. Sivori és Leonard iskolájából került ki, 1893 ban. Richter mutatta be a bécsi filharmonikusoknál, azóta Amerikában, Hollandiában, Svéd- és Oroszországban tett hangverseny-körutakat. Jelenleg a genfi zeneakadémia igazgatója és Isago legnagyobb vetélytársa. Nálunk Dalcroze hegedűversenyét játszsza, melyről a külföldi sajtó úgy nyilatkozik, hogy az elmúlt évtized legkiválóbb hegedűversenye. A hangversenyre már csak csekély jegykészlet van. * ‘A Grünfeld—Sopronyi—Brkovics— Bürger) társaság V. hangversenye vasárnap, január 3-án d. u. 4 és fél órakor lesz a Royal-termében. A nálunk is jó hírben álló Pahlen Rikárd bécsi zongoraművészszel előadják Goldmark zongora ötösét, azonkívül a már rég nem hallott Boliczay-féle A-dúr vonósnégyest. A két szám között Hofbauer Jolán énekesnő előadja Weber Oceán-áriáját, Mihalovich „Holdas éjjel“ és Kern Aurél néhány dalát. * (A Nemzeti Zenede) fennállásának ez idei hatvannegyedik évében kifejtett működéséről részletesen beszámol a zenedének Vardafy Emil szerkesztésében most megjelent hivatalos évkönyve, melyből a következő adatokat közöljük : A zenede fővédnöke József féiig 70-ik születésnapja, id. Ábrányi Kornél 80-ik születésnapja, a filh. társaság 50 éves jubileuma és Mészáros Imre kitüntetése alkalmából testületileg adott kifejezést érzelmeinek. Bartay Ede mellszobrát 1902. okt. 30-án leplezték le; az intézet id. Ábrányi Kornél, Halász Gyula, Szigethy Gyuláné és Roubal Vencel, úgyszintén Kaempfe Adolf tanárok elhunytát gyászolja ; a lefolyt évben a tisztikar megbízatása lejárt; a közgyűlés által elnökül gr. Zlohy Géza, alelnökül Rózsavölgyi Gyula. .. titkárul Vajdafy Emil, pénztárnokul Dárday Géza, ellenőrül Nádasy György, ügyészül Rosszért Gyula urak újra megválasztattak. A választmányból az alapszabályok 16-ika értelmében a rendes közgyűlésen kiléptek: Báthory Sándor, dr Davida Miklós, Fenyvessy Adolf, Gáll János, Jansa Nándor, Langer Ignác, Morzsányi József, Oldal János, Rausch Károly, Vargha Albert és Vidosfalvy. Bódog. Meghaltak: György Elek, Halász Gyula. Leköszönt: Daubek János. A lelépő tagok a közfelkiáltással újra megválasztattak, a leköszönt és elhalt tagok helyett pedig Glück Frigyes, dr Hochhalt Károly és Szabadhegyi László urak lettek megválasztva. * (Pályázat) Gróf Zichy Géza úr, a nemzeti zenede elnöke, a nemzeti zenede választmányának 1899. évi december hó 17-én tartott illésében magyar zeneművek hangszerelésére mindaddig, mig ő a nemzeti zenede elnöke lesz, pályadijul évenkint 200 koronát tűzött ki. Ezen pályadijra kiirt pályázat egy ízben meddő maradván, gróf Zichy Géza akkép rendelkezett, hogy a fennmaradt 200 korona az 1104-ik évre kitűzendő pályadijhoz csatoltassék. Ennek folytán, ezen az 1904. évre kivételesen 400. koronát tevő pályadijra a nemzeti zenede ezennel pályázatot hirdet a következő feltételek alatt: 1. Hangszerelendő nagy zenekarra valamely régi, vagy újabb magyar zenemű, a zenekarra való feldolgozásra alkalmas nagyobb terjedelemben, a pályázó által szabadon választandó műformában. 2. A pályaművek idegen kézzel írva és jeligés levélkével ellátva legkésőbb 1904. évi május hó 31-éig a nemzeti zenede igazgatóságánál nyújtandók be. 3. Elkésve ,benyújtott pályaművek figyelembe nem vétetnek. 4. A kitűzött, pályadijra csak magyar honpolgár pályázhat. 5. A pályadtj csak abszolút becsű műnek adatik ki. A bíráló bizottság Gobbl Alajos elnöklete alatt Gáll János, Siposs Antal, Szabados Béla zeneszerzők, továbbá Aggházy Károly, Szikla Adolf és Vavrinecz Mór, a nemzeti zenede zeneszerzés osztályainak tanáraiból áll, mely bizottság a pályadíj odaitélése felett egyszerű szótöbbséggel határoz. * (A babatündér — jótékony célra.) Hasenreiternek e bájos zenéjű, nagy látványos balettje fog szinrekerülni a VIH—IX. kerületi izraelita nőegylet január 10-iki gyermekünnepélyen. Az ünnep, melyet a Napközi Otthon és szegény iskolás gyermekek felruházása javára rendeznek a fővárosi Orfeum helyiségeiben, fényesnek és nagyszabásúnak ígérkezik. A babatündér nagy baletten kívül, amelyet hatvan úrigyermek káprázatos jelmezben fog bemutatni, fellép még Komlóssy Emma, a Népszínház primadonnája, Csillag Klárika, Kaufmann Elza, dr Mór Adolfné, Seisler Sarolta, Várady Ilonka, Gyöngyi Ilonka, Gyöngyi Izsó színművész és Uray Dezső hírlapíró. A megnyitó verses prológot Beimel Lacika fogja elszavalni. Azonkívül lesznek Mazzantini Lajos rendezésében művészi élőképek is. Az előadás délután 3 órakor kezdődik. * (Síremléket Káldy Gyulánál.) Felejthetlen emlékű Káldy Gyula tisztelői és volt tanítványai legutóbb tartott értekezletükön elhatározták, hogy a régi magyar zene halhatatlan búvárának helyét díszes síremlékkel jelölik meg. Erre a célra f. évi január hó 17-én a töv. Vigadó összes helyiségeiben nagyobb szabású magyar történelmi hangversenyt rendeznek, melynek műsorát Káldy Gyula hátrahagyott átirataiból állítják össze. * (A pápa a® egyházi zene reformját) Célzó „motu proprioi“ bocsátott ki, melyről már ismételten megemlékeztünk. Most pótlólag még csak annyit jegyezünk meg, hogy a pápai instrukció 29 paragrafusba van foglalva s a legapróbb részletekig szabályozza az egyházi zenére — musica sacra — vonatkozó ujjításokat. A zene legyen ezek szerint kegyeletes, vallásos jellegű, minden profán vonástól ment, induljon azon minták után, melyeket Palaestrina műveiben megállapított, de azért lehet modern jellegű is, csak kerülje a színházi zene jellegét; az u. n. hangverseny-zsoltároknak semmi helye az isteni tiszteletben, a bynmusoknak is a hagyományos formában kell megkomponálva lenniök, így p. o. a tantum ergo-t ezután már nem lehet úgy megkomponálni, hogy egyik része románc, másik cavatina, harmadik andante legyen, a genitort pedig átmenjen egy allegroba, — a zene továbbá tartsa meg lehetőleg a khorus formáját, bár ezzel még nincs kizárva a magánének, de ne legyen domináló, a női hangokat pedig okvetlenül pótolni kell fiuk hangjaival, úgy mint hajdanában. Végül az egyházi zene legyen tiszta vokális, az orgona és más hangszerek kísérete csakis alárendelt jelentőségű lehet.. . (A baglyok tanyája.) Ilyen címmel igen kedves, dallamos keringő ,jelent meg Ackermann Zsigmondtól, a legfiatalabb zeneszerzői gárda egy igen tehetséges tagjától. A keringőnek hangulatos bevezetése is van, nagyobbára induló rythmusban. A mű gyors népszerűségre tarthat igényt, máskülönben pedig a „bagoly-odúnak* ajánlotta azt a szerző, mely kifejezés alatt a Schlaraffia érthető. * iMihók nóták.) Mihók Sándor, a jónevű zeneszerző, aki, bár jóformán naturalista, mégis invenció tárgyában sok hivatásos muzsikust felülmúl, most kedvelt nótáinak újabb sorozatát adta ki. A „Kérdezd meg a fülemülét", „Csalogány sír a lomb alól“, „Fáj a szívem“ stb. kezdetű nóták bizonyára hamarosan átmennek a cigányzenekarok és katonabandák köztulajdonába. Őszinte tisztelettel Egyletek és intézetek. A fővárosi kereskedők betegjegyző pánztára tegnap tartotta marotni Fürst László elnöklete alatt évzáró ülését. Az ez alkalommal beterjesztett jelentésből kitűnik, hogy a pénztár ez évben is szép sikerrel működött tagjai érdekében. Ezt legjobban bizonyítja az, hogy 55000 korona bevételből több mint */* részt fordítottak betegsegélyezésre. Kiváló gondot fordítottak a lefolyt évben is a szakorvosi rendelő intézetekre, melyet kitűnő szakorvosaival és modern berendezésével valódi mintaszménynyé fejlesztettek, ahol 1945 tag 16200 esetben nyert szakszerű gondos kezelést. A rendelőorvosok 7800 járó és 416 fekvő beteget gyógykezeltek, kik közül 174 tag részesült táppénzben. Ezenkívül 21 tagnak külön segély engedélyezése által lehetővé tették, hogy neves gyógyfürdő és üdülőhelyeket kereshessenek fel, míg 3 betegnek az Erzsébet-szanatóriumban való gyógykezelésre nyújtottak segélyt. Ezeken kívül még tetemes összeget fordíthattak a külön segélyalap növelésére, miután a teljes tartalékalapot az előző 10 éven át a pénztár már megtakarította és így ezentúl is összes bevételeit a beteg tagok gyógykezelésére és segélyezésére fordíthatja. Az Igazgatóság a jelentést örömmel vette tudomásul és Schlanger Móra Indítványára marotni Fürst László és Bertalan elnököknek, úgyszintén Rubin Armin igazgatósági tagnak köszönetet szavazott buzgó működésükért.