Pesti Hírlap, 1904. január (26. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-01 / 1. szám

*­ ­ .............................................­____________________________________* .,.­­ -BZiskobb körben búcsueszélyez és csütörtökön távozott el végleg Zalaegerszegről. A gróf somogymegyei bir­tokára költözött. 4 PESTI HÍRLAP 1604. január 1., péntek színház és zene. * (az operaházban) holnap, újév napján, Tosca kerül színre, bérletszünetben (1 szám). A cím­szerepet­­V. Krammer Teréz, a pásztornát Váradi Margit, Cavaradossit Athes, Scurpiát Takáts, Ange­­lottit Kornál, a sekrestyést Hegedűs, Spolettát Gábor József, Sclaronet Kárpát R., a börtönőrt Szemere énekli. Az előadást Máder Rezső igazgató vezényli. — Vasárnap, január 3-án, mérsékelt helyáru előadás lesz, a Hoffmann meséit adják bérletszünetben. * (A rabszolgák­) Palágyi Lajos drámai költeményéből ma délelőtt volt az operaházban az első olyan próba, amelyen úgy a Nemzeti színház drámai személyzete, mint a m. kir. operaház zene- és énekkara együtt­működött közre. A zenekart ifj. Ábrányi Emil dirigálta s ugyanő fogja vezetni a hétfői ünnepi előadáson is. A költeményt Hevesi Sándor rendezte, illetve alkalmazta színre. Színpadi okokból a mű ere­deti szövegén változás is történt. A költemény ugyanis eredetileg a titánok lázadásával, a ti­tánok és Jupiter közti csatával és az előbbiek leveretésével végződik. Ez a befejezés technikai okokból kimaradt s helyette Seneca­­jelenete zárja be a művet, valamint két részre kellett osztani a színváltozás nélkül, hely és idő egy­ségben megírt költeményt is. Ugyancsak a színszerűség követelménye tette szükségessé, hogy a bölcselmi mű egyes filozófiai és lírai részletei összevonassanak. A műben szereplő különböző kórusok közül is el kellett maradni a praetorianusok karának. Márkus Emilia asz­­szony gyengélkedése után a Rabszolgák mai próbáján jelent meg először. * (Hirató a Nemzeti színházból.) Holnap, pénteken, újév napján 2 előadás lesz a Nemzeti színházban. Délután 21/3 órakor Jókai Mór leg­népszerűbb drámája. Az aranyember kerül szinre a rendes szereposztásban. Timár Mihályt — Pálffy, Terézt — Jászai, Noémit — D. Szigeti Juliska, Tímeát — Török, Krisztiánt — Náday, Atháliát — Fái Szeréna, Brazovicsot — Gabá­­nyi, Brazovicsnét — Vizváriné és Radisahit — Horváth fogják játszani. Este fél 8 órakor Bér­ezik Árpád kitűnő vígjátéka Himfy dalai az 50-ik előadás ritka jubileumát üli meg. A nép­szerű darab alig 5 év alatt érte meg ezt a nagy sikert s ma a színház egyik legkedveltebb mű­sordarabja. A főszerepek a holnapi ünnepi elő­adáson Rákosi­­Szidi, Vizváriné, Cs. Alszeghy Irma, D. Szigeti Juliska, F. Demján Rózsa, Mihályi­, Gál, Dezső, Gabányi, Rózsahegyi, Horváth, Pálffy, Latabár és Náday Béla kezében lesznek. * (Józsi.) A Vígszínház legközelebbi új­donsága Molnár Ferenc három felvonásos bohó­zata, kedden, január 5-ikén, a következő szerep­­osztással kerül bemutatóra: Dr Verpeléti, orvos — Góth Sándor, dr Sebő, ügyvéd — Hegedűs Gyula, Csongrády — Fenyvesi Emil, Csongrá­­dyné — Varsányi Irén, Lajos bácsi — Vendrey Ferenc, Tóthné — Kertész Ella, Attila — Fri­gyes, Mici — Fábián Cornelia, Koller — Sze­­rém­y Zoltán, Poldi — Tapolczai Dezső. * (Újév a Magyar színházban.) Pénteken, újév napján, hét előadás lesz a Magyar színházban. Délután 134-ik előadását éri meg a Drótostól, amely­ben Pieyerkont a szerep kreálója, Sziklai Kornél, játszsza. Este tizenh­arm­adszor kerül szinre a gyor­san népszerűvé vált Doktorkisasszonyok, amelynek Betti szerepében szombaton először lép fel a szín­ház új tagja, Zöldi Elza. Vasárnap délután Strauss operettje, a Tavasz, került szilire mérsékelt hely­árakkal. * (Hírek a Népszínházból.) Az új esztendőt a Népszínház a Bob h­erceggel kezdi meg, mely délutáni előadásban mérsékelt holgárak mellett Kom­­lóssy Emmával a főszerepben kerül szinre, újév esté­jén Blaha Lujza vendégfelléptével a Menyecskék ke­rül előadásra, vasárnap este a Rip van Winkle ke­rül szinre, az új esztendő első nagy újdonsága pe­dig az Ezüst papucs lesz, amely január 8-án pénte­ken kerül bemutatóra Kü­ry Klára, Zromlóssy Emma és Kápolnai Irénnel a főszerepekben, erre a pre­­mierre a már korábban kibocsátott szürke színű ja­nuár 2-iki kelettől ellátott jegyek visszacserélés nél­kül érvényesek maradnak. * főyermekszinház.) Pénteken a „Robinson Kruzoe“ vonzóereje miatt a „Tündér Ilona“ varázs­­rege elmarad s helyette ötödször: „Robinson Kruzoe* kerül szinre. " (Wagner Sigfried részvéte.) Idősb Áb­rányi Kornél halála alkalmából Beyreuthból Wagner Sigfried is levelet intézett ifj. Ábrányi Körnérhez és levelében a részvét kifejezésén k­ivül néhány igen érdekes nyilatkozatot is tesz. A címzés a levél külső borítékén teljesen magyar és­­ Wagner Siegfrid ke­­zekrása az is. A német nyelven irt levél szövege a következő: Beyrouth, 1903. dec. 29. Igen tisztelt Uram! Nem bírván a magyar nyelvet, a küldött gyászjelentést kénytelen vol­tam az én derék Gianiceit­mnek visszaküldeni, hogy számomra lefordítsa azt. Bocsássa meg tehát, hogy csak most feje­zem ki őszinte részvétemet az ön édes atyjának elhunyta felett, ki az én atyámnak és nagy­­atyámnak hű és kipróbált barátja és bajtársa volt. Mindinkább ritkul azoknak a lelkes küz­dőknek a sora, kik a »Jövő művészetének« zász­laja alatt vállvetve és az Önző célok nemes hátratételével a flisztoriumi ellen harcba vo­nultak. A tábor és a »Jövő művészete« győztek. Ámde a világ szebb lett-e azóta ? A szoboraffér Berlinben és Parsifal megszentségtelenítése New- Yorkbaft nem szomorú bizonyítékai-e annak, hogy hova jutottunk ? Ily momentumok láttára a régi hívekre gondolunk és megilletődve kérdezzük: vajon a harcoknak korszaka nem volt-e szebb, mint a győzelemé ? Wagner Siegfried. * (A VI. filharmóniai hangverseny) jan. 13 án lesz. Az est vendége Marteau Henrik he­gedűművész, ki a legnagyobb klasszikus a franciák között és különösen Beethoven és Bach műveit szokta interpretálni. Sivori és Leonard iskolájából került ki, 1893 ban. Rich­ter mutatta be a bécsi filharmonikusoknál, azóta Amerikában, Hollandiában, Svéd- és Oroszor­szágban tett hangverseny-körutakat. Jelenleg a genfi zeneakadémia igazgatója és Isago legna­gyobb vetélytársa. Nálunk Dalcroze hegedűver­senyét játszsza, melyről a külföldi sajtó úgy nyilatkozik, hogy az elmúlt évtized legkiválóbb hegedűversenye. A hangversenyre már csak csekély jegykészlet van. * ‘A Grü­nfeld—Sopronyi—B­­rkovics— Bürger) társaság V. hangversenye vasárnap, január 3-án d. u. 4 és fél órakor lesz a Royal-termében. A nálunk is jó hírben álló Pahlen Rikárd bécsi zongora­­művészszel előadják Goldmark zongora ötösét, azon­kívül a már rég nem hallott Boliczay-féle A-dúr vo­nósnégyest. A két szám között Hofbauer Jolán éne­kesnő előadja Weber Oceán-áriáját, Mihalovich „Hol­das éjjel“ és Kern Aurél néhány dalát. * (A Nemzeti Zenede) fennállásának ez idei hatvannegyedik évében kifejtett működé­séről részletesen beszámol a zenedének Vardafy Emil szerkesztésében most megjelent hivatalos évkönyve, melyből a következő adatokat kö­zöljük : A zenede fővédnöke József féiig 70-ik születésnapja, id. Ábrányi Kornél 80-ik szüle­tésnapja, a filh. társaság 50 éves jubileuma és Mészáros Imre kitüntetése alkalmából testületi­leg adott kifejezést érzelmeinek. Bartay Ede mellszobrát 1902. okt. 30-án leplezték le; az intézet id. Ábrányi Kornél, Halász Gyula, Szi­­gethy Gyuláné és Roubal Vencel, úgyszintén Kaempfe Adolf tanárok elhunytát gyászolja ; a lefolyt évben a tisztikar megbízatása lejárt; a közgyűlés által elnökül gr. Zlo­hy Géza, alel­­nökül Rózsavölgyi Gyula. .. titkárul Vajdafy Emil, pénztárnokul Dárday Géza, ellenőrül Ná­­dasy György, ügyészül Rosszért Gyula urak újra megválasztattak. A választmányból az alap­szabályok 16-ik­­a értelmében a rendes köz­gyűlésen kiléptek: Báthory Sándor, dr Davida Miklós, Fenyvessy Adolf, Gáll János, Jansa Nándor, Langer Ignác, Morzsányi József, Oldal János, Rausch Károly, Vargha Albert és Vi­­dosfalvy. Bódog. Meghaltak: György Elek, Halász Gyula. Leköszönt: Daubek János. A le­lépő tagok a közfelkiáltással újra megválasztattak, a leköszönt és elhalt tagok helyett pedig Glück Frigyes, dr Hochhalt Károly és Szabadhegyi László urak lettek megválasztva. * (Pályázat) Gróf Zichy Géza úr, a nemzeti zenede elnöke, a nemzeti zenede választmányának 1899. évi december hó 17-én tartott illésében ma­gyar zeneművek hangszerelésére mindaddig, mig ő a nemzeti zenede elnöke lesz, pályadijul évenkint 200 koronát tűzött ki. Ezen pályadijra kiirt pályázat egy ízben meddő maradván, gróf Zichy Géza akkép ren­delkezett, hogy a fennmaradt 200 korona az 1­104-ik évre kitűzendő pályadijhoz csatoltassék. Ennek foly­tán, ezen az 1904. évre kivételesen 400. koronát tevő pályadijra a nemzeti zenede ezennel pályázatot hirdet a következő feltételek alatt: 1. Hangszerelendő nagy zenekarra valamely régi, vagy újabb magyar zenemű, a zenekarra való feldolgozásra alkalmas nagyobb terjedelemben, a pályázó által szabadon választandó műformában. 2. A pályaművek idegen kézzel írva és jeligés levélkével ellátva legkésőbb 1904. évi május hó 31-éig a nemzeti zenede igazgatóságánál nyújtan­dók be. 3. Elkésve ,benyújtott pályaművek figyelembe nem vétetnek. 4. A­ kitűzött, pályadijra csak magyar honpolgár pályázhat. 5. A pályadtj csak abszolút becsű műnek adatik ki. A bíráló bizottság Gobbl Alajos elnöklete alatt Gáll János, Siposs Antal, Szabados Béla zeneszerzők, továbbá Aggházy Károly, Szikla Adolf és Vavrinecz Mór, a nemzeti zenede zeneszer­zés­ osztályainak tanáraiból áll, mely bizottság a pályadíj odaitélése felett egyszerű szótöbbséggel határoz. * (A babatündér — jótékony célra.) Ha­senreiternek e bájos zenéjű, nagy látványos ba­lettje fog szinrekerülni a VIH—IX. kerületi izraelita nőegylet január 10-iki gyermekünne­­pélyen. Az ünnep, melyet a Napközi Otthon és szegény iskolás gyermekek felruházása javára rendeznek a fővárosi Orfeum helyiségeiben, fényesnek és nagyszabásúnak ígérkezik. A ba­batündér nagy baletten kívül, amelyet hatvan úrigyermek káprázatos jelmezben fog bemu­tatni, fellép még Komlóssy Emma, a Népszín­ház primadonnája, Csillag Klárika, Kaufmann Elza, dr Mór Adolfné, Seisler Sarolta, Várady Ilonka, Gyöngyi Ilonka, Gyöngyi Izsó színm­ű­­vész és Uray Dezső hírlapíró. A megnyitó ver­ses prológot Beimel Lacika fogja elszavalni. Azonkívül lesznek Mazzantini Lajos rendezésé­ben művészi élőképek is. Az előadás délután 3 órakor kezdődik. * (Síremléket Káldy Gyulánál­.) Felejthet­len emlékű Káldy Gyula tisztelői és volt tanítványai legutóbb tartott értekezletükön elhatározták, hogy a régi magyar zene halhatatlan búvárának helyét dí­szes síremlékkel jelölik meg. Erre a célra f. évi ja­nuár hó 17-én a töv. Vigadó összes helyiségeiben nagyobb szabású magyar történelmi hangversenyt rendeznek, melynek műsorát Káldy Gyula hátraha­gyott átirataiból állítják össze. * (A pápa a® egyházi zene reformját) Célzó „motu proprioi“ bocsátott ki, melyről már is­mételten megemlékeztünk. Most pótlólag még csak annyit jegyezünk meg, hogy a pápai instrukció 29 paragrafusba van foglalva s a legapróbb részletekig szabályozza az egyházi zenére — musica sacra — vonatkozó ujjításokat­. A zene legyen ezek szerint kegyeletes, vallásos jellegű, minden profán vonástól ment, induljon azon minták után, melyeket Palaestrina műveiben megállapított, de azért lehet modern jel­legű is, csak kerülje a színházi zene jellegét; az u. n. hangverseny-zsoltároknak semmi helye az isteni tiszteletben, a bynmusoknak is a hagyományos for­mában kell megkomponálva lenniök, így p. o. a tan­­tum ergo-t ezután már nem lehet úgy megkompo­nálni, hogy egyik része románc, másik cavatina, har­madik andante legyen, a genitort pedig átmenjen egy allegroba, — a zene továbbá tartsa meg lehető­leg a khorus formáját, bár ezzel még nincs kizárva a magánének, de ne legyen domináló, a női hango­kat pedig okvetlenül pótolni kell fiuk hangjaival, úgy mint hajdanában. Végül az egyházi zene legyen tiszta vokális, az orgona és más hangszerek kísérete csakis alárendelt jelentőségű lehet.. . (A baglyok tanyája.) Ilyen címmel igen kedves, dallamos keringő ,jelent meg Ackermann Zsigmondtól, a legfiatalabb zeneszerzői gárda egy igen tehetséges tagjától. A keringőnek hangulatos beveze­tése is van, nagyobbára induló­ rythmusban. A mű gyors népszerűségre tarthat igényt, máskülönben pe­dig a „bagoly-odúnak* ajánlotta azt a szerző, mely kifejezés alatt a Schlaraffia érthető. * iMihók nóták.) Mih­ók Sándor, a jónevű zeneszerző, aki, bár jóformán naturalista, mégis in­venció tárgyában sok hivatásos muzsikust felülmúl, most kedvelt nótáinak újabb sorozatát adta ki. A „Kérdezd meg a fülemülét", „Csalogány sír a lomb alól“, „Fáj a szívem“ stb. kezdetű nóták bizonyára hamarosan átmennek a cigányzenekarok és katona­­bandák köztulajdonába. Őszinte tisztelettel Egyletek és intézetek.­ ­ A fővárosi kereskedők betegjeg­­yző pánztára tegnap tartotta marotni Fürst László el­nöklete alatt évzáró ülését. Az ez alkalommal beter­jesztett jelentésből kitűnik, hogy a pénztár ez évben is szép sikerrel működött tagjai érdekében. Ezt leg­jobban bizonyítja az, hogy 55000 korona bevételből több mint */* részt fordítottak betegsegélyezésre. Ki­váló gondot fordítottak a lefolyt évben is a szakor­vosi rendelő intézetekre, melyet kitűnő szakorvosai­val és modern berendezésével valódi mintaszménynyé fejlesztettek, ahol 1945 tag 16200 esetben nyert szakszerű gondos kezelést. A rendelőorvosok 7800 járó és 416 fekvő beteget gyógykezeltek, kik közül 174 tag részesült táppénzben. Ezenkívül 21 tagnak külön segély engedélyezése által lehetővé tették, hogy neves gyógyfürdő és üdülőhelyeket kereshesse­nek fel, míg 3 betegnek az Erzsébet-szanatóriumban való gyógykezelésre nyújtottak segélyt. Ezeken kívül még tetemes összeget fordíthattak a külön segélyalap növelésére, miután a teljes tartalékalapot az előző 10 éven át a pénztár már megtakarította és így ezentúl is összes bevételeit a beteg tagok gyógyke­zelésére és segélyezésére fordíthatja. Az Igazgatóság a jelentést örömmel vette tudomásul és Schlanger Móra Indítványára marotni Fürst László és Bertalan elnököknek, úgyszintén Rubin Armin igazgatósági tagnak köszönetet szavazott buzgó működésükért.

Next