Pesti Hírlap, 1904. október (26. évfolyam, 271-301. szám)

1904-10-01 / 271. szám

Orosz-japán háború. A megfelelő tájékozásra mellőzhetlen hi­vatalos adatok már hosszabb idő óta nem áll­nak a közvélemény rendelkezésére. Rendesen menekülők elbeszélései után kell indulnunk, ami m­á­r számtalanszor bebizonyult, hogy a legmeg­­bízhatlanabb forrás, így az utóbbi port-arturi harcokról, roha­mokról, erődfoglalásokról terjesztett hírek a leg­utóbbi verziók szerint nagyobbára csak a képze­lődés művei, így például az Itzán-erőd elfoglalását is újabban megcáfolják, mert nem is voltak épeni erődök, csak a külső sáncok s a megerősített hegyek közül estek többen a japánok kezébe. Ezekkel az a baj, hogy annyira ki vannak téve az erődök ágyúinak, hogy igen nehezen lesznek megtarthatók. Ezekből indulva, az a nagy várakozás, a­melyet a tegnapi s tegnapelőtti hírek támasz­tottak bennünk, csak részben lesz kielégítve. Tokióban is nagyon idegessé lett a közvé­lemény, mert egészen egyebet várt, mint az ost­romnak ilyen elhúzódását s akkora borzalmas ember áldozatot, amekkorában az ostrom eddig került. Nodzu tábornok ellen fordult a tokióiak haragja s pár japán lap nem a legkíméleteseb­ben aposztrofálja. A japánok boszúsága azonban nem indo­kolt, mert Port-Artur sajátságos fekvésénél fog­va sem oly könnyen megközelíthető, hogy pa­rancsszóra be lehessen venni. De mindez még­sem segít már Port-Arturon. Oroszország any­­nyira elkésett intézkedéseivel, hogy Japánnak ideje marad a már­is vonagló Port-Arturnak megadni a haláldöfést. Mukden körül folynak ugyan apróbb har­cok s hír szerint a japánok szünetlen előnyomu­lásban vannak, de máig még nem érkezett egy nagyobb ütközet kifejlődéséről biztos hír. A béke hírek, tépett szárnyakkal ugyan, még szállingóznak, de úgy látszik, csak magán­szórakozásból, mert eddig nem mutatkozik sem­mi reális alap, amelyre a békének fölépítését megkísérelhetnék. Az igen tisztelt kelet-ázsiai ellenfeles ura­­ságok annyira összemarakodtak, hogy bizony még Németország sem tartaná tanácsosnak bé­kecirógatással közébük állni. Olaszország fészkelődik ugyan ebben a do­logban, de mint látszik, nem akad partnere. Montenegro kicsi hozzá. Némi szenzációs zamattal bár az a körül­mény, hogy Oroszország tiltakozik az angol­­tibeti egyezmény ellen, a japán sajtó pedig ar­ról beszél, hogy­ alkalmilag segítségére lesz Ang­liának, ha netán kelet-indiai és perzsiai érdekeit megtámadnák. Mai híreink: Alexejev visszahivatása. Párizs, szept. 30.­­A Matin úgy értesül Pétervárról, hogy Alexejev helytartót visszahívták Mandzsuor­szágból és hogy négy-öt­ nap múlva elutazik. Visszahivatásának az az ürügye, hogy a cár az ő szájából akar teljes felvilágosítást nyerni a mandzsuországi dolgok állapotáról. A való­ság azonban tulajdonképen az volna, hogy Ale­xejev többé nem tér vissza Mandzsuországba. A hírt még nem erősítették meg. Párizs, szept. 30. — Saját tudósítónktól. — A „Matin“-nak jelentik Pétervárról: Ale­xejev helytartót Mandzsúriából visszaszólították és négy-öt napon belül Oroszországba vissza­tér. Elutazásának ürügye az, hogy a cár Alexe­­jevtől a mandzsuriai állapotok és viszonyok vi­lágos képét kívánja megtudni, tény azonban, hogy Alexejev Mandzsúriába többé vissza nem tér. Grippenberg tábornok kinevezése nem je­lent bizalmatlanságot Kuropatkin ellen, aki a cár bizalmát nagyobb mértékben élvezi, mint valaha. Annak a három hadseregnek, amely Mandzsúriában, illetve Észak-Koreában fek­szik, csak névleges fővezére Nikolajev nagyher­ceg, a tényleges főparancsnok Kuropatkin tábornok. Hadi készülődések Japánban. London, szept. 30. A Daily Telegraph jelenti Sanghaiból. Japánban az idén az újoncokat több hónappal előbb hívták be, mint rendesen. Hír szerint a japánok készülődnek, hogy Szahalint még ok­tóberben megszállják. Mandzsuországba szaka­datlanul mennek segédcsapatok. A japánok sokat szenvedtek a beriberitől, mely állítólag több áldozatot szed, mint az összes csaták. Azt hiszik, hogy a járvány állott főtt rizs élvezeté­től ered. Legtöbbet szenved az ostromló tábor. A 11. hadosztályt a betegség és egyéb vesztesé­gek majdnem teljesen megsemmisítették. A Hun folyó áthidalására sok vasúti vonat szálltja a hídépítő anyagot észak felé. Október elejére várják a japánoknak Mukden felé való előre­nyomulását. Hír szerint a japán katonák fel­dúltak és kifosztottak egy templomot Liaojing­nál, melyet orosz épületnek tartottak. A japán sorozási törvény módosítása: London, szept. 30. A második orosz hadsereg felállítása, va­lamint a folytonos keletázsiai csapatszaporítá­­sok Japánt arra indították, hogy a sorozásra vonatkozó törvényt módosítsa .Ez a módosítás a másodosztályú tartalékosok szolgálati idejét öt évről tíz évre emeli fel és megszünteti a kü­lönbséget az első- és másodosztályú tartaléko­sok között. A tartalékosok hadkötelezettsége 37 éves korukban szűnik meg. A Reuter-ügynök­­ség értesülése szerint kormánykörökben kije­lentik, hogy az új sorozási határozatok lehe­tővé teszik a sorkatonaság számának mintegy 200,000 fővel való szaporítását. " - - - A Linevics-akció. . • * Párizs, szept. 30. A „Matin“-nak jelentik Csifuból. Úgy hírlik, hogy a Linevics tábornok parancsnok­sága alatt álló, Vladivosztok alatt lévő sereg Koreába akar előrenyomulni, hogy ott a telet a japánokra nézve veszedelmes állásban töltse el. A japánok hír szerint elhatározták, hogy Linevics tábornok ellen 20.000 főnyi sereget küldenek. - ■' - * - - Harcok Koreában. Tokio, szept. 30. Szöulból jelentik, hogy a Hamheung felé vezető útón 1600 japánt egy kozákosztály meg­támadott. A japánok tizenhét embert vesztet­tek, de az oroszokat jóval nagyobb veszteség­gel visszaverték. A gensani japán helyőrséget jelentékenyen megerősítették. Arra számítanak, hogy Gensan és a Tumen folyó között összeüt­közés lesz a vladivosztoki orosz csapatokkal. Berlin, szept. 30. Mukdenból táviratozzák a „Berliner Ta­­geblatt“-nak. A helyzet még semmiképen sem, tisztázódott. Még azt sem tudják, vajon ko­moly küzdelmek lesznek-e Mukden körül és hogy a két ellenfél közül melyik támad? Csak kis idő múlva fog eldőlni, hogy most hosszabb szünet következik-e, vagy hogy még nagyobb csata lesz a tél előtt? Mukdenban azt hiszik, hogy Port-Artur még ez év végéig tarja magát. A „Berliner Tageblatt“ pétervári levelezője azt írja, hogy Mukdennál minden csendes, csak az előőrsök csatározása fordul elő., BESaSI HIRI3 AB 4 1904. október 1., szombat. Hol lesz a főcsata? Berlin, szept. 30. A Lokalanzeiger jelenti, hogy Mukden­­ben elterjedt hírek szerint a főcsatát Hancsö­­lingnél várják, melyet az oroszok nagyon meg­erősítettek. A mukdeni helyzetre nézve nagyon rossz jel, hogy a chinai munkások, még azok is, kiket szerződés köt, kezdenek onnan el­költözni. Az orosz hadsereg Mukdennél. Niucsvang, szept. 30. Az orosz sereg zöme Mukdentől északra van összevonva. A két szárnyat erős tüzér-had­állások, sáncok, árkok és tüskés drótsövények védik, a dél felől levő utak pedig alá vannak aknázva, úgy, hogy a japán seregeknek nagy nehézségekkel kell majd megküzdeniük. E pil­lanatban még bizonytalan, vajon az orosz se­reg tartani fogja-e Mukdent. A jelek az ellen­kezőre vallanak. Ütközetet Hancselingnél, Muk­dentől északra várnak. " -London, szept­ 30. A Standardnak jelentik Kuroki főhadi­szállásáról, hogy nap-nap után fordulnak elő kisebb ütközetek az orosz lovasság és Kuroki seregei között. Az oroszok nagy része vissza­vonul a Mukdentől északra eső területre és út­ban van Tieling felé. Tieling meg van erősítve és e pillanatban kozákok tartják megszállva. Hir szerint erős orosz csapatok őrködnek Muk­dentől délkeletre. A japánok chinai rablókat, kik a Liao-ho körül kerültek kezükbe, lefejeztek. Nagyherceg mint főparancsnok. Párizs, szept. 30. Szentpétervárról azt jelentik, hogy a cár Nikolajevics Miklós nagyherceget fogja kine­vezni az összes keletázsiai haderő főparancs­nokává. A nagyherceg jelenleg a Kaukázusban tartózkodik. Onnan Karbinba utazik, ahol egy ideig mint a cár személyes harctéri referense fog működni Pétervár, szept. 30. Tegnapi táviratok jelentették, hogy a cár Nikolájevics Péter nagyherceget az utászcsapatok­­főfelügyelőjévé nevezte ki. Ezt az állást 1731-ben Anna császárnő állította fel, aki csapatfőfelügye­lői állásokat szervezett a vértes-, könnyű lovas-, könnyű gyalog- és sorgyalogezredek számára is. Az utászcsapatok első főfelügyelője Pavlovica Miklós nagyherceg volt. Azóta ezt a hivatalt több­ször feloszlatták, majd újra szervezték. 1891-ben megint feloszlatták és a csapatfőfelügyelők teen­dőit a hadügyminiszter látta el. Most újból a régi rendet állították helyre és elsőnek az utászfő­­felügyelői állást szervezték. Hogy erre az­­állásra épen egy nagyherceget neveztek ki, valószínűnek tartják. Hogy a hadügyminisztérium decentralizá­cióját a nagyhercegek vitték ki és hogy, itt is a titkos udvari klikk működött közre.­­ - „ Japán hadihajók Csifánál. Berlin, szept. 30. Pétervárról táviratozzák a Berliner Lo­­calanzeigerek, hogy a csifui kikötőben nagy nyugtalanságot idézett elő három japán cirkáló­hajó megjelenése. A három hadihajó egy vonal­ban helyezkedett el a kikötő bejárata előtt, a fo­gónak ez a rendszabálya nyilván arra való, hogy Port-Arturt teljesen elzárja a külvilágtól. Az európai kolónián azt hiszik, hogy a japán admirálisnak ezt az intézkedését a chinai tábor­nokok is jóváhagyták. Tegnap éjszaka a csifui kikötőben levő akna­naszádok csatlakoztak a japán cirkálókhoz. Az önkéntes flotta, Enden, szept. 30. A Johannisberg, Ceres és Orion hajók, a­melyek a balti hajóraj számára szénnel vannak megrakodva, ma este lepecsételt rendelettel elin­dultak. A feketetengeri flotta, Konstantinápoly, szept. 30. A napokban felmerült hírre vonatkozólag, hogy a fekete-tengeri orosz flotta elhagyta a szebasztopoli kikötőt, török hivatalos körök azt jelentik, hogy ott csak flotta gyakorlatról volt szó és semmiféle demonstráció nem irányult Törökország ellen.­­ .. Port-Artur, Caifu, szept. 30. A legutóbb elfoglalt erődítményekről a ja­pánok már kis távolságra lövöldözik Port-Ar­tur kikötőjét és a benne horgonyozó orosz hadi­hajók biztos célt képeznek. Az orosz hajóraj helyzete válságos lett, alig képesek már nyílt tengerre menni, de mégis kénytelenek lesznek megpróbálni a japán blokád áttörését, mert a­­ kikötőben nem kerülhetik el a biztos megsemmi­­­­sülést. A kikötő nyugati bejárata a japánokra nézve már hozzáférhető. A japánok lassan és óvatosan operálnak, mert félnek a sűrű lera­­­­kott orosz aknáktól. A hangcsingsangi erődöt­­ két mértföldnyi távolságról, a h­aotesanit pedig másfél mértföldről bombázzák. A dráma utolsó felvonása már nem kés­­­­hetik soká, mert a japán sereg ereje a végsőkig

Next