Pesti Hírlap, 1905. szeptember (27. évfolyam, 242-256. szám)

1905-09-01 / 242. szám

1905. szeptember 1., péntek. PESTI HÍRLAP Késze­k teljesíteni kötelességeiket az állam irá­nyában. Eljárásuk csakis büszkeségükre válik és tekintélyüket minden higgadtan gondolkodó, igaz hazafi előtt emeli. Már pedig hiába örvend a táborszernagy úr, mert — hitünk szerint — azok a bizonyos „hazafi­ak“ nem igen fogják áhítozni a kipellengérezéssel járó megtiszteltetést. Kossuth és Apponyi. Kossuth Ferenc, a szövetkezett ellenzék elnöke, csütörtökön érkezett vissza a fővárosba.­­Kossuth Ferenc úgy karlsbadi tartózkodásának ideje alatt, mint onnan, visszatérve, élénk levelezést folytatott a vezérlő bizottság több tagjával, kikkel ezúton a vezérlő bizottság összehívását illetőleg is megálla­podásra jutott. Gróf Apponyi Albert, aki feleségével együtt volt Brüsszelben az interparlamentáris konferencia alkalmából, csütörtökön útnak indult Magyarország felé és pénteken Eberhardra érkezik, ahonnan hétfőn jön Budapestre. Új főispánok. A szerdai minisztertanácson a folyó ügyek során hat új főispánságról döntött a ka­binet. Hat főispáni állást tölt be a Fejérváry­­kormány most haladéktalanul és közötte van a pestmegyei is. A kormánytanács ebbéli határo­zatát báró Fejér­vári­ Géza pénteken a király elé terjeszti és igy aztán a jóváhagyás után a hivatalos lap legközelebbi számában olvassuk majd az új hat főispánt, akik között lesz, igy beszélik ezt, persze ellenőrizetlenül, gróf Ká­rolyi György országos képviselő, mint Pest­­megye főispánja. * Az ellenzéki körökből. A küszöbön álló politikai események mind ele­venebbé teszik az ellenzéki pártköröket. Az új-párti körben mintegy tizenöten vették körül báró Bánffy Dezsőt és megbeszélték a legközelebb történendőket. Leginkább a miniszterelnök isdili útjáról folyt a szó.A függetlenségi pártkörben is többen időztek. Általában az a nézet, hogy a miniszterelnök a kor­mány programmja részére kéri most a király jóváha­gyását, de a miniszterelnöknek aligha lesz módjában ezt a Házban kifejteni, miután a kormány vád alá helyezése iránt az indítványt már szeptember 15-én az ülés elején be fogják jelenteni. Harc az általános választói jog körül. A liga nyilatkozata. Az általános titkos választói jog ligájának ve­zetőségétől csütörtökön a következő nyilatkozat je­lent meg: „Az általános titkos választói jog ligájának megalakítását a sajtóban és a nagyközönségben sokfelé félreértették. Voltak, akik a ligának ko­­alícióellenes törekvéseket tulajdonítottak és vol­tak, akik a liga megalakítását tisztán a szabad­kőművesség munkájaként tüntették fel. Mind­két felfogás teljesen téves. A liga abszolúte nem koalícióellenes, minden párttól teljesen távol tartja magát és teljességgel nem befolyásolja tagjait az irányban, hogy a válság megoldása tekintetében minő nézeteket tápláljanak. Csak oda akar hatni, hogy az általános titkos válasz­tói jog kérdése többé le ne kerülhessen a napi­rendről, akkor se, ha azok, akik a mai bonyodal­mak közepette a parlament minden oldalán az általános titkos választói jog melletti állásfog­lalást szükségesnek tartották, a válság elintézése után szabadulni igyekeznének elvállalt kötele­zettségeiktől. De a liga megteremtése nem is volt a szabadkőművesség munkája, mert meg­állapításának eszméje a Társadalomtudományi Társaság a Társadalomtudományi Olvasókör és a XX. század szerkesztősége körében merült fel először, tehát olyan körben, amelyben elvétve ugyan akad talán szabadkőműves is, amelynek tagjai azonban túlnyomó részben a szabadkőmű­vességtől teljesen távol állanak. Ez a kör évek óta küzd egy nemzeti, szociális, gazdasági és kulturális tekintetben haladó politikai irány­zatnak Magyarországon való megteremtéséért és ennek előfeltételének mindig az általános titkos választói jog kivívását tartotta. Csak természe­tes tehát, hogy ha ez a kör a jelen pillanatban, amikor a helyzet ezen követelés kivívására ked­vezőnek látszik, a régi Programm érdekében az aktív propaganda terére is lépett.“ .. Ezzel a nyilatkozattal szemben megnyugtathat­juk a liga vezetőségét arról, hogy törekvéseit senki sem értette félre s a nyilatkozat után még kevésbbé fogja félreérteni. A népboldogító liga maga alatt­­ vágja a fát, midőn kijelenti, hogy a mostani helyze­tet kedvezőnek látja programmja megvalósítására. Hisz már eddig is bebizonyosodott, hogy a válság anyagába taktikai célzattal bedobott kérdés olaj volt a tűzre és a koalíció nemzeti küzdelmének letöré­sére irányult. Már­pedig hogyha ez volt a kérdés fel­vetésének a célja, aminthogy ez is volt,­hát akkor ne mondja senki, hogy a liga megalakítása nem koalíció­­ellenes törekvéseket szolgál és nem a Fejérváry-kabi­­net szekerét tolja. Aki nem esett a feje lágyára, tisz­tán láthatja, hogy az egész mozgalom magán viseli a koalícióellenesség bélyegét. Hogy aztán azok az urak, akik neveiket az akcióhoz odaadták, tudatosan vagy jóhiszemüleg jártak-e el és hogy ebbeli tényke­désük minő elbírálás alá esik, az más kérdés, amire nézve a múltkoriban már elmondtuk véleményünket. Gyűlések és egyéb mozgalmak. Máramarosszigetről jelentik. A szociáldemo­krata munkások vasárnap népgyűlést tartanak. A megye képviselőit, úgy a függetlenségi, mint a sza­­badelvűpártiakat meghívják, hogy a választói jog iránti magatartásukról nyilatkozzanak. Az államvasutak nyugati főműhelyének alkal­mazottai, szeptember elsején, pénteken este fél hét órakor Palota-Újfalun az állomás mellett lévő Bru­­novszky vendéglőben nyilvános gyűlést tartanak, amelynek napirendje az általános választói jog. A gyűlésen a szociáldemokrata párt is képviseltetni fogja magát Bokányi Dezső által. A vasúti munkáz­sok nagy része azonban nem híve a szocialista esz­méknek, és nem is hajlandó Bokányi esetleges fel­szólalását meghallgatni. E tárgyban különben csü­törtökön este a vasutas munkásoknak tíztagú kül­döttsége tisztelgett a függetlenségi pártkörben, ahonnan a péntek esti gyűlésre szónokot kértek. A vasutasmunkások a gyűlésre különben is nagy elő­készületeket tesznek. El vannak készülve ugyanis, hogy esetleg köztük és a felvonulni készülő újpesti szocialisták között kenyértörésre kerül a dolog. Ki­jelentették, a küldöttség tagjai, hogy bármennyien legyenek is a szocialisták, ők magukat terrorizálni nem engedik, és nem engednek elfogadni olyan ha­tározati javaslatot a főműhely alkalmazottainak ne­vében, amely a koalíció ellen foglalna állást. A koalíció melletti mozgalom előkészítő bizott­sága szerda este a Sas-körben ülést tartott, melyen dr Plathy György biz. tag, ama indítványt tette, hogy a szervezőbizottság a keresztény szocialistákkal karöltve intézze a mozgalom ügyeit. Az indítványt elfogadták. Kossuth Lajos a választójogról. Azok az urak, akik a nemzeti küzdelem rová­sára propagálják az általános választójogot, Kos­suth Lajosra is hivatkoznak, pedig Kossuth Lajos az általános választójogról egészen másként vélekedett, mint például a most szervezkedő liga tagjai. Kitű­nik ez Kossuth Lajosnak 1870 február 17-én Irányi Dánielhez intézett leveléből, (lásd: Irataim az emi­grációból, Vili. kötet, 254 lap.) amelyben Kossuth erről a dologról a következőket mondja: .... Ha Schwarcz azt javasolta, hogy a szavazati képesség írni és olvasni tudáshoz köt­tessék, én határozottan vele tartok. Határozot­tan nemcsak, hanem többet kívánok, mint azt már a közoktatási reformról irt levelemben ki­fejtettem. (Schwarcz Gyulához 1868 március 3-tól keltezett levél. Irataim az e. VIII. k. 154­1.) Ez nemcsak census, hanem suffrage uni­­versel, közművelődési garanciával. A népoktatást az iskolákra nézve ingyenes­nek s kötelezőnek kívánom. S az erről gondos­kodást az állam elengedhetetlen kötelességének tartom. Ezt vevén alapul, azt mondom: a vá­lasztás­i jog, jog gyakorlatához képesség kell. Ha a status gondoskodott arról, hogy e ké­pességet mindenki megszerezhesse, méltán kö­vetelheti, hogy azt joggyakorlata feltételének is tekintse. Tehát az elemi iskola végzését, vagy azon minimum-ismeretek másképes megszerzését, melyek az elemi iskolában taníttatnak, a vá­lasztási jog gyakorlatára feltételül szabnám. Természetesen ez csak a tankötelezettségi törvény hatása alá eső nemzedékre értetvén. Határozottan ez a véleményem. Fogadja stb. Kossuth Lajos. A nemzetiségek és az általános választói jog. Jelentetük már, hogy a szerb radikális nem­zeti párt elhatározta, hogy a magyarországi szerbe­ket egy általános nagygyűlésre hívja össze, hogy a szerbeknek a válsággal és az általános választói jog­gal szemben elfoglalandó álláspontját kifejezésre juttassa. A párt választmányai szerdai ülésében a tervezett nagygyűlés határidejét szeptmeber 11. napjára Újvidékre tűzte ki. Tudvalevőleg a zombori szerbek Zombor város törvényhatósági gyűlésén a dr Zeiss-féle javaslat mellett szavaztak volt, aki a Kristóffy-féle törvényjavaslat érdekében foglalt ál­lást. Ez alkalomból az újvidéki „Zasztava“ újra hangsúlyozza álláspontját: „Csodálkozunk azok felett, akik állítják, hogy a szocialisták mellett a nemzetiségek is Kristóffy szövetségesei. A zombori szerb képviselők kivételt képeznek, amennyiben a kormányt támogatják, a nemzetiségi elvet ellenben nem, sőt annak idején küzdöttek is a nemzetiségi jelölt ellen, mivel csak szégyent hoztak a zombori szerb elemre, ők Drag­­kulics és a kormány képviselője mellett harcolnak, nem pedig a nemzetiségi eszméért.“ A szerbek kell hogy az újvidéki nagygyűlés határozatát várják be. A magyarok is, ha tudni akarják, mikép gondolkodik a szerb nemzet, olvas­sák el majd az újvidéki resoluciót ... - - - A nemzeti ellenállás. Az ország alkotmányvédő küzdelméről csütörtökön a következő jelentéseket kaptuk: Pest megye 65-ös bizottsága. Pestvármegye 65-ös bizottsága csütörtökön­ délelőtt értekezletet tartott a vármegyeház közgyű­lési termében. Ezt megelőzőleg a vezérlő bizottság 15-ös albizottsága tartott értekezletet báró Prónay Dezső elnöklete alatt. Ez a bizottság tárgyalás alá vette Abaúj- Torna vármegye törvényhatósága által a tisztvise­lők érdekében a vármegye közönségéhez kibocsátott­ felhívást, további meghallgatta Beniczky Lajos al­ispánnak szerdai kihallgatásáról történt előterjesz­tését, amit a bizottság tudomásul vett és véglegesen megállapította azt az eljárást, amelyet egy új fő­ispánnal szemben követni fog. A 15-ös albizottság határozatait báró Prónay Dezső, mint a 65-ös bi­zottság elnöke terjesztette elő a nagybizottságnak. A 65-ös bizottság a netán törvénytelenül fel­függesztett tisztviselők érdekében elhatározta, hogy javaslatot fog előterjeszteni a vármegye törvényha­tóságának szeptember 18-án megtartandó közgyű­lése elé, mely javaslatot a következő felhívásában adja tudtára a közönségnek. A vármegye azzal a felhívással for­dul adófizetőihez, hogy a múlt évi állami adókkal arány­ban álló összegeket bo­csássák a vármegye rendű közösére és e célból akár közvetetlenül, akár a csatolt postatakarékpénztári befizetési lap föl-« használásával fizessék be egy később meg­állapítandó fővárosi pénzintézetbe, eset­leg vidékibe is, amely a pénzek kezelésére» hazafiasan vállalkoznék. Az így egybe­­gyűlő összegnek az lesz a rendeltetése, hogy a törvénytelenül felfüggesztett tiszt­viselők és elöl­jár­ók megkapják továbbra is jogos javadalmazásukat. A törvényha­tóság teljes szavatosságot vállal arra néz­ve, hogy akkor, ha az alkotmányos élet­­helyreálltával ennek az alapnak rendel­tetése megszűnik, minden befizető 3%1 százalék kamattal együtt visszakapja pén­zét, amelyet — kívánatra — a bank köz­vetetlenül az illető adótartozásának tör­lesztésére fog fordítani. A 65-ös bizottság ez alkalommal utasította a' 15-ös albizottságot, hogy a vármegye törvényható­sági közgyűléséig lépjen érintkezésbe úgy a fővá­rosi, valamint Pestvármegye vidéki pénzintézeteivel s iparkodjék ezeket megnyerni az önkéntesen befize­tett adók elfogadására és kezelésére s az eredmény­ről még a közgyűlés előtt tegyen jelentést a 65-09 bizottságnak. A 65-ös bizottság jelen volt tagjai ez­után Bellaágh Imre és Révész Béla indítványára köszönetet szavaztak gróf Károlyi Sándornak, a 25,000 koronás és báró Prónay Dezsőnek a 10,000 koronás adományáért. Majd tárgyalás alá vette a bizottság a vármegye községeinek azon felterjeszté­seit, hogy a vadászjegyek kiállításához szükséges be­jelentéseket kiállíthatják-e. A bizottság úgy határo­zott, hogy a községek által a bejelentés kiállítható. Végül a bizottság felhívta Beniczky Lajos alispánt, hogy a törvényhatóság bizottsági tagjait szeptember 18-ikára közgyűlésre hívja össze. A 65-ös bizottság csütörtöki értekezletén egyes bizottsági tagok beszélték, hogy Pest vármegye fő­ispánja gróf Károlyi György lesz, aki báró Fejér­­váry Géza miniszterelnök társaságában utazott el Budapestről. Tehát vagy főispán vagy a király sze­mélye körüli miniszter lesz gróf Károlyi György. Hunyad megye, Hunyad vármegye jóléti bizottsága szerdán ülést tartott Pogány alispán elnöklete alatt, amely­ben Szeged város átiratát, hogy a Gotterhaltet templomi ünnepek alatt ne játs­szák, tudomásul 3

Next