Pesti Hírlap, 1905. szeptember (27. évfolyam, 242-256. szám)
1905-09-01 / 242. szám
1905. szeptember 1., péntek. PESTI HÍRLAP Készek teljesíteni kötelességeiket az állam irányában. Eljárásuk csakis büszkeségükre válik és tekintélyüket minden higgadtan gondolkodó, igaz hazafi előtt emeli. Már pedig hiába örvend a táborszernagy úr, mert — hitünk szerint — azok a bizonyos „hazafiak“ nem igen fogják áhítozni a kipellengérezéssel járó megtiszteltetést. Kossuth és Apponyi. Kossuth Ferenc, a szövetkezett ellenzék elnöke, csütörtökön érkezett vissza a fővárosba.Kossuth Ferenc úgy karlsbadi tartózkodásának ideje alatt, mint onnan, visszatérve, élénk levelezést folytatott a vezérlő bizottság több tagjával, kikkel ezúton a vezérlő bizottság összehívását illetőleg is megállapodásra jutott. Gróf Apponyi Albert, aki feleségével együtt volt Brüsszelben az interparlamentáris konferencia alkalmából, csütörtökön útnak indult Magyarország felé és pénteken Eberhardra érkezik, ahonnan hétfőn jön Budapestre. Új főispánok. A szerdai minisztertanácson a folyó ügyek során hat új főispánságról döntött a kabinet. Hat főispáni állást tölt be a Fejérvárykormány most haladéktalanul és közötte van a pestmegyei is. A kormánytanács ebbéli határozatát báró Fejérvári Géza pénteken a király elé terjeszti és igy aztán a jóváhagyás után a hivatalos lap legközelebbi számában olvassuk majd az új hat főispánt, akik között lesz, igy beszélik ezt, persze ellenőrizetlenül, gróf Károlyi György országos képviselő, mint Pestmegye főispánja. * Az ellenzéki körökből. A küszöbön álló politikai események mind elevenebbé teszik az ellenzéki pártköröket. Az új-párti körben mintegy tizenöten vették körül báró Bánffy Dezsőt és megbeszélték a legközelebb történendőket. Leginkább a miniszterelnök isdili útjáról folyt a szó.A függetlenségi pártkörben is többen időztek. Általában az a nézet, hogy a miniszterelnök a kormány programmja részére kéri most a király jóváhagyását, de a miniszterelnöknek aligha lesz módjában ezt a Házban kifejteni, miután a kormány vád alá helyezése iránt az indítványt már szeptember 15-én az ülés elején be fogják jelenteni. Harc az általános választói jog körül. A liga nyilatkozata. Az általános titkos választói jog ligájának vezetőségétől csütörtökön a következő nyilatkozat jelent meg: „Az általános titkos választói jog ligájának megalakítását a sajtóban és a nagyközönségben sokfelé félreértették. Voltak, akik a ligának koalícióellenes törekvéseket tulajdonítottak és voltak, akik a liga megalakítását tisztán a szabadkőművesség munkájaként tüntették fel. Mindkét felfogás teljesen téves. A liga abszolúte nem koalícióellenes, minden párttól teljesen távol tartja magát és teljességgel nem befolyásolja tagjait az irányban, hogy a válság megoldása tekintetében minő nézeteket tápláljanak. Csak oda akar hatni, hogy az általános titkos választói jog kérdése többé le ne kerülhessen a napirendről, akkor se, ha azok, akik a mai bonyodalmak közepette a parlament minden oldalán az általános titkos választói jog melletti állásfoglalást szükségesnek tartották, a válság elintézése után szabadulni igyekeznének elvállalt kötelezettségeiktől. De a liga megteremtése nem is volt a szabadkőművesség munkája, mert megállapításának eszméje a Társadalomtudományi Társaság a Társadalomtudományi Olvasókör és a XX. század szerkesztősége körében merült fel először, tehát olyan körben, amelyben elvétve ugyan akad talán szabadkőműves is, amelynek tagjai azonban túlnyomó részben a szabadkőművességtől teljesen távol állanak. Ez a kör évek óta küzd egy nemzeti, szociális, gazdasági és kulturális tekintetben haladó politikai irányzatnak Magyarországon való megteremtéséért és ennek előfeltételének mindig az általános titkos választói jog kivívását tartotta. Csak természetes tehát, hogy ha ez a kör a jelen pillanatban, amikor a helyzet ezen követelés kivívására kedvezőnek látszik, a régi Programm érdekében az aktív propaganda terére is lépett.“ .. Ezzel a nyilatkozattal szemben megnyugtathatjuk a liga vezetőségét arról, hogy törekvéseit senki sem értette félre s a nyilatkozat után még kevésbbé fogja félreérteni. A népboldogító liga maga alatt vágja a fát, midőn kijelenti, hogy a mostani helyzetet kedvezőnek látja programmja megvalósítására. Hisz már eddig is bebizonyosodott, hogy a válság anyagába taktikai célzattal bedobott kérdés olaj volt a tűzre és a koalíció nemzeti küzdelmének letörésére irányult. Márpedig hogyha ez volt a kérdés felvetésének a célja, aminthogy ez is volt,hát akkor ne mondja senki, hogy a liga megalakítása nem koalícióellenes törekvéseket szolgál és nem a Fejérváry-kabinet szekerét tolja. Aki nem esett a feje lágyára, tisztán láthatja, hogy az egész mozgalom magán viseli a koalícióellenesség bélyegét. Hogy aztán azok az urak, akik neveiket az akcióhoz odaadták, tudatosan vagy jóhiszemüleg jártak-e el és hogy ebbeli ténykedésük minő elbírálás alá esik, az más kérdés, amire nézve a múltkoriban már elmondtuk véleményünket. Gyűlések és egyéb mozgalmak. Máramarosszigetről jelentik. A szociáldemokrata munkások vasárnap népgyűlést tartanak. A megye képviselőit, úgy a függetlenségi, mint a szabadelvűpártiakat meghívják, hogy a választói jog iránti magatartásukról nyilatkozzanak. Az államvasutak nyugati főműhelyének alkalmazottai, szeptember elsején, pénteken este fél hét órakor Palota-Újfalun az állomás mellett lévő Brunovszky vendéglőben nyilvános gyűlést tartanak, amelynek napirendje az általános választói jog. A gyűlésen a szociáldemokrata párt is képviseltetni fogja magát Bokányi Dezső által. A vasúti munkázsok nagy része azonban nem híve a szocialista eszméknek, és nem is hajlandó Bokányi esetleges felszólalását meghallgatni. E tárgyban különben csütörtökön este a vasutas munkásoknak tíztagú küldöttsége tisztelgett a függetlenségi pártkörben, ahonnan a péntek esti gyűlésre szónokot kértek. A vasutasmunkások a gyűlésre különben is nagy előkészületeket tesznek. El vannak készülve ugyanis, hogy esetleg köztük és a felvonulni készülő újpesti szocialisták között kenyértörésre kerül a dolog. Kijelentették, a küldöttség tagjai, hogy bármennyien legyenek is a szocialisták, ők magukat terrorizálni nem engedik, és nem engednek elfogadni olyan határozati javaslatot a főműhely alkalmazottainak nevében, amely a koalíció ellen foglalna állást. A koalíció melletti mozgalom előkészítő bizottsága szerda este a Sas-körben ülést tartott, melyen dr Plathy György biz. tag, ama indítványt tette, hogy a szervezőbizottság a keresztény szocialistákkal karöltve intézze a mozgalom ügyeit. Az indítványt elfogadták. Kossuth Lajos a választójogról. Azok az urak, akik a nemzeti küzdelem rovására propagálják az általános választójogot, Kossuth Lajosra is hivatkoznak, pedig Kossuth Lajos az általános választójogról egészen másként vélekedett, mint például a most szervezkedő liga tagjai. Kitűnik ez Kossuth Lajosnak 1870 február 17-én Irányi Dánielhez intézett leveléből, (lásd: Irataim az emigrációból, Vili. kötet, 254 lap.) amelyben Kossuth erről a dologról a következőket mondja: .... Ha Schwarcz azt javasolta, hogy a szavazati képesség írni és olvasni tudáshoz köttessék, én határozottan vele tartok. Határozottan nemcsak, hanem többet kívánok, mint azt már a közoktatási reformról irt levelemben kifejtettem. (Schwarcz Gyulához 1868 március 3-tól keltezett levél. Irataim az e. VIII. k. 1541.) Ez nemcsak census, hanem suffrage universel, közművelődési garanciával. A népoktatást az iskolákra nézve ingyenesnek s kötelezőnek kívánom. S az erről gondoskodást az állam elengedhetetlen kötelességének tartom. Ezt vevén alapul, azt mondom: a választási jog, jog gyakorlatához képesség kell. Ha a status gondoskodott arról, hogy e képességet mindenki megszerezhesse, méltán követelheti, hogy azt joggyakorlata feltételének is tekintse. Tehát az elemi iskola végzését, vagy azon minimum-ismeretek másképes megszerzését, melyek az elemi iskolában taníttatnak, a választási jog gyakorlatára feltételül szabnám. Természetesen ez csak a tankötelezettségi törvény hatása alá eső nemzedékre értetvén. Határozottan ez a véleményem. Fogadja stb. Kossuth Lajos. A nemzetiségek és az általános választói jog. Jelentetük már, hogy a szerb radikális nemzeti párt elhatározta, hogy a magyarországi szerbeket egy általános nagygyűlésre hívja össze, hogy a szerbeknek a válsággal és az általános választói joggal szemben elfoglalandó álláspontját kifejezésre juttassa. A párt választmányai szerdai ülésében a tervezett nagygyűlés határidejét szeptmeber 11. napjára Újvidékre tűzte ki. Tudvalevőleg a zombori szerbek Zombor város törvényhatósági gyűlésén a dr Zeiss-féle javaslat mellett szavaztak volt, aki a Kristóffy-féle törvényjavaslat érdekében foglalt állást. Ez alkalomból az újvidéki „Zasztava“ újra hangsúlyozza álláspontját: „Csodálkozunk azok felett, akik állítják, hogy a szocialisták mellett a nemzetiségek is Kristóffy szövetségesei. A zombori szerb képviselők kivételt képeznek, amennyiben a kormányt támogatják, a nemzetiségi elvet ellenben nem, sőt annak idején küzdöttek is a nemzetiségi jelölt ellen, mivel csak szégyent hoztak a zombori szerb elemre, ők Dragkulics és a kormány képviselője mellett harcolnak, nem pedig a nemzetiségi eszméért.“ A szerbek kell hogy az újvidéki nagygyűlés határozatát várják be. A magyarok is, ha tudni akarják, mikép gondolkodik a szerb nemzet, olvassák el majd az újvidéki resoluciót ... - - - A nemzeti ellenállás. Az ország alkotmányvédő küzdelméről csütörtökön a következő jelentéseket kaptuk: Pest megye 65-ös bizottsága. Pestvármegye 65-ös bizottsága csütörtökön délelőtt értekezletet tartott a vármegyeház közgyűlési termében. Ezt megelőzőleg a vezérlő bizottság 15-ös albizottsága tartott értekezletet báró Prónay Dezső elnöklete alatt. Ez a bizottság tárgyalás alá vette Abaúj- Torna vármegye törvényhatósága által a tisztviselők érdekében a vármegye közönségéhez kibocsátott felhívást, további meghallgatta Beniczky Lajos alispánnak szerdai kihallgatásáról történt előterjesztését, amit a bizottság tudomásul vett és véglegesen megállapította azt az eljárást, amelyet egy új főispánnal szemben követni fog. A 15-ös albizottság határozatait báró Prónay Dezső, mint a 65-ös bizottság elnöke terjesztette elő a nagybizottságnak. A 65-ös bizottság a netán törvénytelenül felfüggesztett tisztviselők érdekében elhatározta, hogy javaslatot fog előterjeszteni a vármegye törvényhatóságának szeptember 18-án megtartandó közgyűlése elé, mely javaslatot a következő felhívásában adja tudtára a közönségnek. A vármegye azzal a felhívással fordul adófizetőihez, hogy a múlt évi állami adókkal arányban álló összegeket bocsássák a vármegye rendű közösére és e célból akár közvetetlenül, akár a csatolt postatakarékpénztári befizetési lap föl-« használásával fizessék be egy később megállapítandó fővárosi pénzintézetbe, esetleg vidékibe is, amely a pénzek kezelésére» hazafiasan vállalkoznék. Az így egybegyűlő összegnek az lesz a rendeltetése, hogy a törvénytelenül felfüggesztett tisztviselők és elöljárók megkapják továbbra is jogos javadalmazásukat. A törvényhatóság teljes szavatosságot vállal arra nézve, hogy akkor, ha az alkotmányos élethelyreálltával ennek az alapnak rendeltetése megszűnik, minden befizető 3%1 százalék kamattal együtt visszakapja pénzét, amelyet — kívánatra — a bank közvetetlenül az illető adótartozásának törlesztésére fog fordítani. A 65-ös bizottság ez alkalommal utasította a' 15-ös albizottságot, hogy a vármegye törvényhatósági közgyűléséig lépjen érintkezésbe úgy a fővárosi, valamint Pestvármegye vidéki pénzintézeteivel s iparkodjék ezeket megnyerni az önkéntesen befizetett adók elfogadására és kezelésére s az eredményről még a közgyűlés előtt tegyen jelentést a 65-09 bizottságnak. A 65-ös bizottság jelen volt tagjai ezután Bellaágh Imre és Révész Béla indítványára köszönetet szavaztak gróf Károlyi Sándornak, a 25,000 koronás és báró Prónay Dezsőnek a 10,000 koronás adományáért. Majd tárgyalás alá vette a bizottság a vármegye községeinek azon felterjesztéseit, hogy a vadászjegyek kiállításához szükséges bejelentéseket kiállíthatják-e. A bizottság úgy határozott, hogy a községek által a bejelentés kiállítható. Végül a bizottság felhívta Beniczky Lajos alispánt, hogy a törvényhatóság bizottsági tagjait szeptember 18-ikára közgyűlésre hívja össze. A 65-ös bizottság csütörtöki értekezletén egyes bizottsági tagok beszélték, hogy Pest vármegye főispánja gróf Károlyi György lesz, aki báró Fejérváry Géza miniszterelnök társaságában utazott el Budapestről. Tehát vagy főispán vagy a király személye körüli miniszter lesz gróf Károlyi György. Hunyad megye, Hunyad vármegye jóléti bizottsága szerdán ülést tartott Pogány alispán elnöklete alatt, amelyben Szeged város átiratát, hogy a Gotterhaltet templomi ünnepek alatt ne játsszák, tudomásul 3